Népszabadság, 2005. április (63. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-07 / 80. szám

2 2005. ÁPRILIS 7­, CSÜTÖRTÖK MAGYARORSZÁG Tegnap Hiller-Orbán, ma MSZP-SZDSZ Hiller-Orbán pártelnöki találkozót tartottak teg­nap az államfőjelölésről. Nem tudni, hogy csak ud­variassági megbeszélés volt, vagy érdemi. Az egy­mástól még távoli állás­pontot képviselő két koa­líciós párt ma tartja első hivatalos egyeztetését. Munkatársainktól A köztársasági elnök jelölésével kapcsolatban kialakult koalíciós patthelyzetben találkozott teg­nap az MSZP elnökének kezde­ményezésére Hiller István Or­bán Viktorral, a Fidesz elnöké­vel, hogy - a hivatalos közle­mény szerint - tájékoztassa a szocialistáknak a köztársaságiel­­nök-jelöléssel kapcsolatos állás­pontjáról és szempontrendsze­réről. Orbán Viktor a megbeszé­lést megköszönve jelezte, hogy pártja a MSZP hét végi választ­mányi ülése után alakítja ki a maga álláspontját. A Fidesz el­nöke hétfőn azt mondta lapunk­nak, hogy az egyeztetéseket kö­vetően mondják meg, lesz-e je­löltjük a posztra. Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke pe­dig már januárban azt nyilatkoz­ta: elképzelhetőnek tartja, hogy pártja akár „baloldali kötődésű, de nem pártpolitikai múltú és jelenő személyt” támogasson. Információink szerint Kövér nyilatkozata alapján a Fideszben is sokan úgy látják, hogy a szoci­alistáknál is jelentős támogatást élvező Bihari Mihály számukra is támogatható lenne, amiként Sólyom László, az Alkotmánybí­róság volt elnöke is, akit neves értelmiségiek százai ajánlottak a posztra. Kétségtelen, hogy a helyzet egyre élesedik - nyilatkozta la­punknak több meghatározó szocialista politikus. Álláspont­juk szerint ugyanis a koalíciós partnerek kényszerhelyzetben vannak, s igazat adnak a lapunk tegnapi számában nyilatkozó Toller Lászlónak, hogy a tét: 2006. A Fidesz elemi érdeke ugyanis, hogy az MSZP veszít­sen a tekintélyéből, s ezzel egy­idejűleg az SZDSZ is ellehetet­lenüljön. A két párt konfliktusa nyerő helyzetbe hozhatná a pol­gári szövetséget. Észnél kell len­nünk, de a liberálisoknak is - mondták. Tény, hogy Hiller Ist­ván tegnap úgy találkozott Or­bán Viktorral, hogy arról csak a legszűkebb körben tudtak. Az MSZP-ben a megbeszélést úgy értékelik, hogy ez egyfajta fi­gyelmeztetés az SZDSZ-nek, a szabad demokraták viszont úgy, őket mindez nagyon nem zavar­ja, hiszen arcvesztés nélkül ke­rülhetnének ki a konfliktusból, ha a két „nagynak” sikerülne megállapodnia. Ma először hivatalosan is egyeztetnek a koalíciós pártok az államfőrel. Nem lesz könnyű tárgyalás: kedd este a szocialis­ták megyei vezetői újfent kiáll­tak Szili Katalin jelölése mellett, ezzel egy időben az SZDSZ ügy­vivő testülete viszont nem vál­toztatott azon az állásponton, hogy élvonalbeli pártpolitikus jelenleg nem alkalmas köztársa­sági elnökként a nemzet egysé­gének megjelenítésére. A két ko­alíciós párt álláspontja annyira eltérő, hogy még a szempont­­rendszerekről sem valószínű a megegyezés. Különösen úgy, hogy a két delegációban helyet kapott a Szili Katalin mellett la­punkban tegnap nyíltan kiálló MSZP-s Toller László, illetve a házelnök jelölését nyilvánosan elutasító SZDSZ-es Pető Iván. A kisebbik koalíciós párt teg­nap megszólaló politikusai közül mindegyik arra helyezte a hang­súlyt, hogy ultimátumot nem fo­gadnak el az MSZP részéről. „A Szabad Demokraták Szövetsége azt nem tekinti kompromisz­­szumnak, hogy az összes lehet­séges Szili Katalint elénk tárták, és közülük kiválaszthatjuk az egyiket” - mondta Kuncze Gá­bor pártelnök. Ebből kiderült, hogy Hiller Istvánnal nem jutot­tak egyezségre a hétfői informá­lis tanácskozásukon. Kuncze szerint a liberálisok továbbra is arra törekszenek, hogy közös, koalíciós jelöltet állítsanak, lehe­tőleg olyat, akit részben az ellen­zék is tud támogatni. A felmerült nevek közül több támogatható az SZDSZ számára - fűzte hoz­zá. Az SZDSZ-es tárgyaló dele­gáció egyik tagja, Fodor Gábor lapunknak azt mondta, arra tör8 Bretter Zoltán, az SZDSZ pécsi szervezetének elnöke szerint Toller Lászlónak nem lehet információja arról, hogy a vidéki szabad demok­raták támogatnák-e Szili Ka­talin köztársaságielnök-jelö­­lését, mivel a polgármester nem konzultált vele erről a kérdésről. A szabad demok­rata politikus megfogalmazá­sa szerint „ha valakinek a tor­kán le akarnak nyomni vala- a­mit, még ha ízlik is neki a do­ji jog, akkor sem tetszik”. Nem­­ lehet úgy politizálni, hogy ne­­e­künk ez az álláspontunk, „tet- t­szik, nem tetszik, nem kaptok­­ mást” - tette hozzá. rekednek, hogy legyen koalíciós jelölt, de ez csak úgy lehetséges, ha a kiválasztott személyt mind­két fél támogatni tudja. Az SZDSZ várható tárgyalási maga­tartásáról egy szabad demokrata politikus azt mondta: Szili Kata­lint immár hivatalosan is eluta­sítják majd, de Gombár Csabán kívül neveket - bár lennének to­vábbi javaslataik - nem monda­nak, hogy még a látszatát is elke­rüljék annak: megint az SZDSZ akar dönteni az államfőről. Úgy tudjuk, az előzetes tervek szerint Hiller István ma kíván egyeztetni Dávid Ibolyával is. Archív felvételünkön Hiller István, Szili Katalin és Orbán Viktor RÖVIDEN Ismét távozik Braun, a kormányfő főtanácsadója Az Index információi sze­rint távozik posztjáról Braun Róbert, a miniszterelnök politikai főtanácsadója. A kormányfő elfogadta a felmondást, amely mögött az áll, hogy az elmúlt hóna­pokban szervezeti és straté­giai kérdésekben képviselt véleménye eltért Gyurcsány Ferencétől. Braun korábban Medgyessy Péter mellett dolgozott helyettes államtit­kárként, az őt ért bírálatok miatt azonban tavaly má­jusban távozott. (Index) Fidesz-levél Botkának Székhelyiről A Fidesz szegedi frakciója levélben szólítja fel Botka László szocialista polgár­­mestert, hogy a városi köz­gyűlés szombati ülésén saját hatáskörben, soron kívül terjessze elő Székhelyi Jó­zsef, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója felmen­tését. Botka ezt politikai bo­hózatnak minősítette. (Tu­dósítónktól) Elismerik és elutasítják Orbán Viktort a tanárok A külföldi közéleti személyi­ségek közül II. János Pál pá­pa volt a legelismertebb sze­mélyiség a magyar középis­kolai tanárok körében - ez derült ki a Felvételi Infor­mációs Szolgálat nem rep­rezentatív felméréséből, amelynek során 2263 peda­gógust kérdeztek meg arról, mely XX. századi közéleti személyiségeket ismernek el leginkább. A hazai közéleti listát Gönz Árpád egykori államfő vezeti: a pedagógu­sok 41 százaléka a volt köz­­társasági elnököt ismeri el a leginkább, a második helyre pedig - 13 százalékkal - Or­bán Viktor volt miniszterel­nök került. A Fidesz elnöke egyben a legelutasítottabb személy is: a tanárok 15 szá­zaléka válaszolt így a kér­désre. (VA. D.) Kormányfő, pártelnök és az MSZP-fiatalok: „Gyerünk!” Csak érdemi változásokkal le­het jó országot örökül hagyni, ehhez szükségem van rátok, Magyarországnak szüksége van rátok, gyerünk! - mondta a mi­niszterelnök tegnap a Magyar Szocialista Párt rendezvényén a Művészetek Palotájában, ahol negyvenévesnél fiatalabb párt­tagokkal találkozott. Gyurcsány Ferenc visszatért múlt heti bejelentésére, a „köz­­tisztasági” jogszabálycsomagra, amely a lobbitörvény megalko­tását, a pártfinanszírozás ren­dezését, a cégfantomizálás bün­tethetőségét és a tisztességtelen verseny elleni fellépést szorgal­mazza. Gyurcsány Ferenc kifej­tette, elégedetlen az adóreform­bizottság javaslataival, s felhív­ta rá a figyelmet, hogy a közbe­vételek csökkentése csak úgy le­hetséges, ha konzultálnak arról is, hogy „mi legyen” az oktatás­sal és az egészségüggyel. A találkozón a mintegy ezer fiatal MSZP-tag előtt Hiller Ist­ván pártelnök arról beszélt, hogy Magyarországon nem képzelhető el szabadság mo­dern baloldal nélkül. Legyetek ti a modern baloldal! - szólítot­ta fel a hallgatóságot. A szocia­lista párt elnöke szólt arról, hogy az esélykülönbségeket mérsékelni kell, továbbá arról, hogy a politika egyik legna­gyobb vétke, ha szembeállítja egymással a nemzedékeket. Hiller megemlékezett május 9-ről, a győzelem napjáról, azt kérve minden demokratikus szervezettől, hogy ezen a napon ünnepelje és köszöntse a II. vi­lágháború fasisztaellenes koalí­ciójának győzelmét. A pártel­nök méltatta II. János Pál tevé­kenységét, egyszersmind az ál­lam és az egyház világos szétvá­lasztásának szükségességéről is beszélt. Felszólalása végén a pártelnök jobb kezét magasba emelve a közösségről és az ösz­­szetartozásról beszélt. NI. sz. A miniszterelnök elégedetlen az adóreform-javaslatokkal Gyurcsány-Apró­­bizottság: elhalasztott döntés Elhalasztotta a döntést az Or­szággyűlés ügyrendi bizottsága tegnap arról, hogy alakuljon-e vizsgálóbizottság az „Apró- Gyur­csány érdekkör privatizációból, állami megrendelésekből, illetve állami hitelekből történő meg­gazdagodásának titkainak feltá­rásáról”. A vizsgálóbizottság fel­állítását a Fidesz egyik képviselő­je, Szijjártó Péter kezdeményezte azt követően, hogy a szocialisták Orbán Viktor meggazdagodásá­nak körülményeit vizsgálnák. A Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök vagyonosodásával kapcsola­tos vizsgálóbizottság felállítása ügyében az ügyrendi bizottság szocialista és szabad demokrata képviselői jogi aggályokat sora­koztattak fel. Wiener György bi­zottsági elnök lapunknak úgy nyilatkozott: az Alkotmánybíró­ság egyik döntése értelmében nem közszereplők vagyoni hely­zete nem vizsgálható, másrészt nem lehet bizottsági meghallga­tásra kötelezni azt, aki nem köz­szereplő. Emellett a vizsgálóbi­zottság nevében szereplő „érdek­kör” kifejezést a jog nem ismeri. Éppen ezért a kormánypárti po­litikusok azt javasolták a Fidesz­nek, hogy vonja vissza átdolgo­zásra az előterj­esztést. Szijjártó minderre úgy rea­gált, hogy szerinte Gyurcsány Ferenc „utasítást adott a kor­mánypárti képviselőknek arra, hogy minden létező módon blokkolják a vizsgálóbizottság létrehozását”. Emlékeztetett rá, hogy Apró Piroska Horn Gyula miniszterelnöki kabinetfőnöke volt, később pedig a Budapest Airport Rt. igazgatóságának az élén állt, míg lánya, a miniszter­­elnök felesége, Dobrev Klára he­lyettes államtitkár volt a Nemze­ti Fejlesztési Hivatalban. A Fi­desz akkor is napirenden kíván­ja tartani a Gyurcsány-Apró-ér­dekkör titkainak a vizsgálatát, ha a kormánypártok elutasítják a bizottság felállítását. Wiener közölte: ha a Fidesz az Alkotmánybíróság döntésé­nek megfelelően módosítja a vizsgálóbizottság felállítására tett javaslatát, az MSZP és az SZDSZ támogatni fogja azt. cs. I. NÉPSZABADSÁG Megállapodás az iratnyilvánosságról Miközben az államfőjelö­lés kapcsán egyre erőtel­jesebb a szembenállás a koalíciós pártok között, egy másik, szintén nagy vihart kavart ügyben, az állambiztonsági iratokról szólóban már gyakorlati­lag kész a megállapodás. Elképzelhető, hogy az MSZP és az SZDSZ politikusai már ma bejelentik, hogy megállapodtak az állambiztonsági iratok nyil­vánosságát célzó szocialista tör­vénycsomag vitatott pontjairól. A parlament valószínűleg a jövő héten dönt a két törvényjavas­latról: az alkotmány kiegészíté­séről, amellyel az MSZP közér­dekűvé nyilváníttatná az állam­biztonsági múltra vonatkozó adatokat - „megalapozva” ezzel az állambiztonsági szaklevél­tárról szóló törvény módosítá­sát is, amely a nyilvánosságra hozatal részleteit szabályozná -, egyúttal előírná a még titkos iratok felülvizsgálatát. Utóbbi munkát egy fele-fele arányban kormányzati jelöltekből, illetve a szakma képviselőiből álló tes­tület végezné. Az SZDSZ-nek nem sikerült lebeszélnie koalíciós partnerét az alaptörvény megváltoztatásá­ról, de több pontban mégis si­kert könyvelhet el: szűkítik pél­dául azon feltételek felsorolását, amelyekre hivatkozva a titkos­­szolgálatok visszatarthatnak ira­tokat - igaz, információnk sze­rint így is maradnának benne bi­zonyos „gumiszabályok”. Ki­emelték a javaslatból azt a kiska­put, amelynek révén a szolgála­tok megkerülhették volna az iratátadást felügyelő testületet a „kiemelten fontos iratok” eseté­ben. A liberálisok viszont nem tudták kiharcolni a rendszervál­tás után megalakult titkosszol­gálatoknál tovább szolgáló egy­kori állambiztonsági ügynökök azonnali leleplezését, azt azon­ban igen, hogy a tovább szolgá­lók adatai a leszerelésük után tíz évvel nyilvánossá váljanak. Az alkotmány módosítása nél­kül az MSZP szerint javaslatuk elbukhatna az Alkotmánybírósá­gon, mivel eddig csak a közsze­replők ügynökmúltja számított közérdekűnek, a „civileké” nem. A kétharmados kényszer miatt a csomag sorsa végső soron a Fide­­szen múlik. Csakhogy a legna­gyobb ellenzéki frakció is meg­osztott abban, van-e szükség az alkotmány módosítására, illetve törésvonal mutatható ki a nem­zetbiztonsági érdekeket védők és a teljes nyilvánosságot követelők között is. Ezt megerősítette la­punknak Répássy Róbert (Fi­desz), aki azt is érzékeltette, hogy a fideszes módosító javaslatok kormánypárti leszavazása sem lendíti előre az ügyet. (Javasol­ták egyebek mellett azt, hogy az interneten ne csak az ügynökök, hanem a tartótisztek és a jelenté­sek megrendelőinek az adatait is közöljék. A szocialisták is bead­tak egy hasonló módosítást -utóbbit a bizottságok át is enged­ték, bár a Fidesz szerint az csak félmegoldást jelentene.) Úgy tudjuk, az ellenzéki frakcióban a fenntartások ellenére többség­ben vannak azok, akik támogat­nák a szocialista csomagot, töb­bek között azért, hogy ne tehes­sék felelőssé őket a parlamenti kudarcért. A frakció a jövő héten véglegesíti álláspontját. Ha mégsem jön össze a két­harmados többség, életbe lép a „B terv”: a koalíció leporolja az átvilágítást kiterjesztő törvény­­javaslatot, amelynek megalkotá­sára a D-209-es ügy kirobbaná­sa után tett ígéretet, ám az utol­só pillanatban „megnyirbálta” a javaslatot, gyakorlatilag lesza­vaztatva azt a liberálisokkal. Ha ez az elképzelés újra napirendre kerül, újra kezdődhet az átvilágí­tás alá tartozó közszereplői kör meghatározásáról folytatott többéves vita. NYUSZTAY MÁTÉ

Next