Népszabadság, 2005. április (63. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-07 / 80. szám
2 2005. ÁPRILIS 7, CSÜTÖRTÖK MAGYARORSZÁG Tegnap Hiller-Orbán, ma MSZP-SZDSZ Hiller-Orbán pártelnöki találkozót tartottak tegnap az államfőjelölésről. Nem tudni, hogy csak udvariassági megbeszélés volt, vagy érdemi. Az egymástól még távoli álláspontot képviselő két koalíciós párt ma tartja első hivatalos egyeztetését. Munkatársainktól A köztársasági elnök jelölésével kapcsolatban kialakult koalíciós patthelyzetben találkozott tegnap az MSZP elnökének kezdeményezésére Hiller István Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével, hogy - a hivatalos közlemény szerint - tájékoztassa a szocialistáknak a köztársaságielnök-jelöléssel kapcsolatos álláspontjáról és szempontrendszeréről. Orbán Viktor a megbeszélést megköszönve jelezte, hogy pártja a MSZP hét végi választmányi ülése után alakítja ki a maga álláspontját. A Fidesz elnöke hétfőn azt mondta lapunknak, hogy az egyeztetéseket követően mondják meg, lesz-e jelöltjük a posztra. Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke pedig már januárban azt nyilatkozta: elképzelhetőnek tartja, hogy pártja akár „baloldali kötődésű, de nem pártpolitikai múltú és jelenő személyt” támogasson. Információink szerint Kövér nyilatkozata alapján a Fideszben is sokan úgy látják, hogy a szocialistáknál is jelentős támogatást élvező Bihari Mihály számukra is támogatható lenne, amiként Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke is, akit neves értelmiségiek százai ajánlottak a posztra. Kétségtelen, hogy a helyzet egyre élesedik - nyilatkozta lapunknak több meghatározó szocialista politikus. Álláspontjuk szerint ugyanis a koalíciós partnerek kényszerhelyzetben vannak, s igazat adnak a lapunk tegnapi számában nyilatkozó Toller Lászlónak, hogy a tét: 2006. A Fidesz elemi érdeke ugyanis, hogy az MSZP veszítsen a tekintélyéből, s ezzel egyidejűleg az SZDSZ is ellehetetlenüljön. A két párt konfliktusa nyerő helyzetbe hozhatná a polgári szövetséget. Észnél kell lennünk, de a liberálisoknak is - mondták. Tény, hogy Hiller István tegnap úgy találkozott Orbán Viktorral, hogy arról csak a legszűkebb körben tudtak. Az MSZP-ben a megbeszélést úgy értékelik, hogy ez egyfajta figyelmeztetés az SZDSZ-nek, a szabad demokraták viszont úgy, őket mindez nagyon nem zavarja, hiszen arcvesztés nélkül kerülhetnének ki a konfliktusból, ha a két „nagynak” sikerülne megállapodnia. Ma először hivatalosan is egyeztetnek a koalíciós pártok az államfőrel. Nem lesz könnyű tárgyalás: kedd este a szocialisták megyei vezetői újfent kiálltak Szili Katalin jelölése mellett, ezzel egy időben az SZDSZ ügyvivő testülete viszont nem változtatott azon az állásponton, hogy élvonalbeli pártpolitikus jelenleg nem alkalmas köztársasági elnökként a nemzet egységének megjelenítésére. A két koalíciós párt álláspontja annyira eltérő, hogy még a szempontrendszerekről sem valószínű a megegyezés. Különösen úgy, hogy a két delegációban helyet kapott a Szili Katalin mellett lapunkban tegnap nyíltan kiálló MSZP-s Toller László, illetve a házelnök jelölését nyilvánosan elutasító SZDSZ-es Pető Iván. A kisebbik koalíciós párt tegnap megszólaló politikusai közül mindegyik arra helyezte a hangsúlyt, hogy ultimátumot nem fogadnak el az MSZP részéről. „A Szabad Demokraták Szövetsége azt nem tekinti kompromiszszumnak, hogy az összes lehetséges Szili Katalint elénk tárták, és közülük kiválaszthatjuk az egyiket” - mondta Kuncze Gábor pártelnök. Ebből kiderült, hogy Hiller Istvánnal nem jutottak egyezségre a hétfői informális tanácskozásukon. Kuncze szerint a liberálisok továbbra is arra törekszenek, hogy közös, koalíciós jelöltet állítsanak, lehetőleg olyat, akit részben az ellenzék is tud támogatni. A felmerült nevek közül több támogatható az SZDSZ számára - fűzte hozzá. Az SZDSZ-es tárgyaló delegáció egyik tagja, Fodor Gábor lapunknak azt mondta, arra tör8 Bretter Zoltán, az SZDSZ pécsi szervezetének elnöke szerint Toller Lászlónak nem lehet információja arról, hogy a vidéki szabad demokraták támogatnák-e Szili Katalin köztársaságielnök-jelölését, mivel a polgármester nem konzultált vele erről a kérdésről. A szabad demokrata politikus megfogalmazása szerint „ha valakinek a torkán le akarnak nyomni vala- amit, még ha ízlik is neki a doji jog, akkor sem tetszik”. Nem lehet úgy politizálni, hogy neekünk ez az álláspontunk, „tet- tszik, nem tetszik, nem kaptok mást” - tette hozzá. rekednek, hogy legyen koalíciós jelölt, de ez csak úgy lehetséges, ha a kiválasztott személyt mindkét fél támogatni tudja. Az SZDSZ várható tárgyalási magatartásáról egy szabad demokrata politikus azt mondta: Szili Katalint immár hivatalosan is elutasítják majd, de Gombár Csabán kívül neveket - bár lennének további javaslataik - nem mondanak, hogy még a látszatát is elkerüljék annak: megint az SZDSZ akar dönteni az államfőről. Úgy tudjuk, az előzetes tervek szerint Hiller István ma kíván egyeztetni Dávid Ibolyával is. Archív felvételünkön Hiller István, Szili Katalin és Orbán Viktor RÖVIDEN Ismét távozik Braun, a kormányfő főtanácsadója Az Index információi szerint távozik posztjáról Braun Róbert, a miniszterelnök politikai főtanácsadója. A kormányfő elfogadta a felmondást, amely mögött az áll, hogy az elmúlt hónapokban szervezeti és stratégiai kérdésekben képviselt véleménye eltért Gyurcsány Ferencétől. Braun korábban Medgyessy Péter mellett dolgozott helyettes államtitkárként, az őt ért bírálatok miatt azonban tavaly májusban távozott. (Index) Fidesz-levél Botkának Székhelyiről A Fidesz szegedi frakciója levélben szólítja fel Botka László szocialista polgármestert, hogy a városi közgyűlés szombati ülésén saját hatáskörben, soron kívül terjessze elő Székhelyi József, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója felmentését. Botka ezt politikai bohózatnak minősítette. (Tudósítónktól) Elismerik és elutasítják Orbán Viktort a tanárok A külföldi közéleti személyiségek közül II. János Pál pápa volt a legelismertebb személyiség a magyar középiskolai tanárok körében - ez derült ki a Felvételi Információs Szolgálat nem reprezentatív felméréséből, amelynek során 2263 pedagógust kérdeztek meg arról, mely XX. századi közéleti személyiségeket ismernek el leginkább. A hazai közéleti listát Gönz Árpád egykori államfő vezeti: a pedagógusok 41 százaléka a volt köztársasági elnököt ismeri el a leginkább, a második helyre pedig - 13 százalékkal - Orbán Viktor volt miniszterelnök került. A Fidesz elnöke egyben a legelutasítottabb személy is: a tanárok 15 százaléka válaszolt így a kérdésre. (VA. D.) Kormányfő, pártelnök és az MSZP-fiatalok: „Gyerünk!” Csak érdemi változásokkal lehet jó országot örökül hagyni, ehhez szükségem van rátok, Magyarországnak szüksége van rátok, gyerünk! - mondta a miniszterelnök tegnap a Magyar Szocialista Párt rendezvényén a Művészetek Palotájában, ahol negyvenévesnél fiatalabb párttagokkal találkozott. Gyurcsány Ferenc visszatért múlt heti bejelentésére, a „köztisztasági” jogszabálycsomagra, amely a lobbitörvény megalkotását, a pártfinanszírozás rendezését, a cégfantomizálás büntethetőségét és a tisztességtelen verseny elleni fellépést szorgalmazza. Gyurcsány Ferenc kifejtette, elégedetlen az adóreformbizottság javaslataival, s felhívta rá a figyelmet, hogy a közbevételek csökkentése csak úgy lehetséges, ha konzultálnak arról is, hogy „mi legyen” az oktatással és az egészségüggyel. A találkozón a mintegy ezer fiatal MSZP-tag előtt Hiller István pártelnök arról beszélt, hogy Magyarországon nem képzelhető el szabadság modern baloldal nélkül. Legyetek ti a modern baloldal! - szólította fel a hallgatóságot. A szocialista párt elnöke szólt arról, hogy az esélykülönbségeket mérsékelni kell, továbbá arról, hogy a politika egyik legnagyobb vétke, ha szembeállítja egymással a nemzedékeket. Hiller megemlékezett május 9-ről, a győzelem napjáról, azt kérve minden demokratikus szervezettől, hogy ezen a napon ünnepelje és köszöntse a II. világháború fasisztaellenes koalíciójának győzelmét. A pártelnök méltatta II. János Pál tevékenységét, egyszersmind az állam és az egyház világos szétválasztásának szükségességéről is beszélt. Felszólalása végén a pártelnök jobb kezét magasba emelve a közösségről és az öszszetartozásról beszélt. NI. sz. A miniszterelnök elégedetlen az adóreform-javaslatokkal Gyurcsány-Apróbizottság: elhalasztott döntés Elhalasztotta a döntést az Országgyűlés ügyrendi bizottsága tegnap arról, hogy alakuljon-e vizsgálóbizottság az „Apró- Gyurcsány érdekkör privatizációból, állami megrendelésekből, illetve állami hitelekből történő meggazdagodásának titkainak feltárásáról”. A vizsgálóbizottság felállítását a Fidesz egyik képviselője, Szijjártó Péter kezdeményezte azt követően, hogy a szocialisták Orbán Viktor meggazdagodásának körülményeit vizsgálnák. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vagyonosodásával kapcsolatos vizsgálóbizottság felállítása ügyében az ügyrendi bizottság szocialista és szabad demokrata képviselői jogi aggályokat sorakoztattak fel. Wiener György bizottsági elnök lapunknak úgy nyilatkozott: az Alkotmánybíróság egyik döntése értelmében nem közszereplők vagyoni helyzete nem vizsgálható, másrészt nem lehet bizottsági meghallgatásra kötelezni azt, aki nem közszereplő. Emellett a vizsgálóbizottság nevében szereplő „érdekkör” kifejezést a jog nem ismeri. Éppen ezért a kormánypárti politikusok azt javasolták a Fidesznek, hogy vonja vissza átdolgozásra az előterjesztést. Szijjártó minderre úgy reagált, hogy szerinte Gyurcsány Ferenc „utasítást adott a kormánypárti képviselőknek arra, hogy minden létező módon blokkolják a vizsgálóbizottság létrehozását”. Emlékeztetett rá, hogy Apró Piroska Horn Gyula miniszterelnöki kabinetfőnöke volt, később pedig a Budapest Airport Rt. igazgatóságának az élén állt, míg lánya, a miniszterelnök felesége, Dobrev Klára helyettes államtitkár volt a Nemzeti Fejlesztési Hivatalban. A Fidesz akkor is napirenden kívánja tartani a Gyurcsány-Apró-érdekkör titkainak a vizsgálatát, ha a kormánypártok elutasítják a bizottság felállítását. Wiener közölte: ha a Fidesz az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően módosítja a vizsgálóbizottság felállítására tett javaslatát, az MSZP és az SZDSZ támogatni fogja azt. cs. I. NÉPSZABADSÁG Megállapodás az iratnyilvánosságról Miközben az államfőjelölés kapcsán egyre erőteljesebb a szembenállás a koalíciós pártok között, egy másik, szintén nagy vihart kavart ügyben, az állambiztonsági iratokról szólóban már gyakorlatilag kész a megállapodás. Elképzelhető, hogy az MSZP és az SZDSZ politikusai már ma bejelentik, hogy megállapodtak az állambiztonsági iratok nyilvánosságát célzó szocialista törvénycsomag vitatott pontjairól. A parlament valószínűleg a jövő héten dönt a két törvényjavaslatról: az alkotmány kiegészítéséről, amellyel az MSZP közérdekűvé nyilváníttatná az állambiztonsági múltra vonatkozó adatokat - „megalapozva” ezzel az állambiztonsági szaklevéltárról szóló törvény módosítását is, amely a nyilvánosságra hozatal részleteit szabályozná -, egyúttal előírná a még titkos iratok felülvizsgálatát. Utóbbi munkát egy fele-fele arányban kormányzati jelöltekből, illetve a szakma képviselőiből álló testület végezné. Az SZDSZ-nek nem sikerült lebeszélnie koalíciós partnerét az alaptörvény megváltoztatásáról, de több pontban mégis sikert könyvelhet el: szűkítik például azon feltételek felsorolását, amelyekre hivatkozva a titkosszolgálatok visszatarthatnak iratokat - igaz, információnk szerint így is maradnának benne bizonyos „gumiszabályok”. Kiemelték a javaslatból azt a kiskaput, amelynek révén a szolgálatok megkerülhették volna az iratátadást felügyelő testületet a „kiemelten fontos iratok” esetében. A liberálisok viszont nem tudták kiharcolni a rendszerváltás után megalakult titkosszolgálatoknál tovább szolgáló egykori állambiztonsági ügynökök azonnali leleplezését, azt azonban igen, hogy a tovább szolgálók adatai a leszerelésük után tíz évvel nyilvánossá váljanak. Az alkotmány módosítása nélkül az MSZP szerint javaslatuk elbukhatna az Alkotmánybíróságon, mivel eddig csak a közszereplők ügynökmúltja számított közérdekűnek, a „civileké” nem. A kétharmados kényszer miatt a csomag sorsa végső soron a Fideszen múlik. Csakhogy a legnagyobb ellenzéki frakció is megosztott abban, van-e szükség az alkotmány módosítására, illetve törésvonal mutatható ki a nemzetbiztonsági érdekeket védők és a teljes nyilvánosságot követelők között is. Ezt megerősítette lapunknak Répássy Róbert (Fidesz), aki azt is érzékeltette, hogy a fideszes módosító javaslatok kormánypárti leszavazása sem lendíti előre az ügyet. (Javasolták egyebek mellett azt, hogy az interneten ne csak az ügynökök, hanem a tartótisztek és a jelentések megrendelőinek az adatait is közöljék. A szocialisták is beadtak egy hasonló módosítást -utóbbit a bizottságok át is engedték, bár a Fidesz szerint az csak félmegoldást jelentene.) Úgy tudjuk, az ellenzéki frakcióban a fenntartások ellenére többségben vannak azok, akik támogatnák a szocialista csomagot, többek között azért, hogy ne tehessék felelőssé őket a parlamenti kudarcért. A frakció a jövő héten véglegesíti álláspontját. Ha mégsem jön össze a kétharmados többség, életbe lép a „B terv”: a koalíció leporolja az átvilágítást kiterjesztő törvényjavaslatot, amelynek megalkotására a D-209-es ügy kirobbanása után tett ígéretet, ám az utolsó pillanatban „megnyirbálta” a javaslatot, gyakorlatilag leszavaztatva azt a liberálisokkal. Ha ez az elképzelés újra napirendre kerül, újra kezdődhet az átvilágítás alá tartozó közszereplői kör meghatározásáról folytatott többéves vita. NYUSZTAY MÁTÉ