Népszabadság, 2005. április (63. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-07 / 80. szám
4 2005. ÁPRILIS 7, CSÜTÖRTÖK MAGYARORSZÁG Reformot az egészségügyben, de ingyen A többség szerint nincs egyenlőség a hazai kórházakban, rendelőkben Több pénzt szánnának az emberek az egészségügyre, de nem a sajátjukból. A lakosság a háziorvosok munkájával a leginkább elégedett, ennél valamivel rosszabb minősítést kapott a szakrendelői hálózat, és a gyógyszerellátás, a legutolsó helyre pedig a kórházak kerültek - ez derül ki a Szonda Ipsos felméréséből. A Szonda Ipsos kutatása szerint a lakosság fele elégedetlen az egészségügyben lezajlott változásokkal, de nagyobb reformot csak akkor támogatna, ha azt nem neki kellene finanszíroznia. A reprezentatív vizsgálatot a közvélemény-kutató cég munkatársai a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképzője (SEEME) és a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság szakmai fórumán ismertették. A kormányfőváltás után az új miniszterelnök egyértelművé tette: ebben a ciklusban - közmegegyezés hiányában - nem lesz egészségügyi reform. Apró, de jól érzékelhető változásokat viszont sürget. Lapunk úgy tudja: a kormányfő a háziorvosok áprilisi kongresszusán hirdeti meg az egészségügyben tervezett tízpontos kormányzati programját. - Olyan reform nincs, ami nem kerül semmibe, a kormányoknak viszont valóban kellene költeniük arra, hogy minőségi változás történjen az egészségügyben - magyarázta lapunknak Sinkó Eszter közgazdász, az SEEMK tanára, a fórum résztvevője. Talán az olcsó reformra lehetett volna példa az irányított betegellátási modellkísérlet, amelyre évente mindössze kétmilliárd forintot fordított az állam. Az összes többi terv ennél biztosan többe fog kerülni. Ha csak a sürgősségi ellátás fejlesztését vizsgáljuk - amire éppen a jobb finanszírozás lehetősége kényszeríti majd rá az intézeteket -, ez több százmilliós beruházás is lehet helyben - tette hozzá a szakember. A megkérdezettek a Szonda kutatásában is a pénzhiányt ítélték az egészségügy legnagyobb problémájának. Ennek ellenére a közvélemény elutasította a társadalombiztosítási járulék emelését, de azt sem fogadták el, hogy romoljon az ellátás színvonala. Az egészségügyre fordított költségek drasztikus növekedésének okát legtöbben a társadalom elöregedésében látják. A válaszadók többsége szerint a finanszírozási problémákat az államnak, a kormánynak, illetve az egészségügyi intézményeknek kellene megoldaniuk. Például úgy, hogy az intézmények és az ellátók ésszerűbben gazdálkodnak. - Magyarországon alacsonyak az egészségügyre fordított közkiadások - fűzte hozzá Sinkó Eszter. - Míg az európai országokban az egészségügyi költségek 80-85 százalékát állják közösségi forrásokból, nálunk ez az arány csak 70 százalék. A többit a betegek saját zsebből kénytelenek fizetni. A lakosság a háziorvosok munkájával a leginkább elégedett, ennél valamivel rosszabb minősítést kapott a szakrendelői hálózat, és a gyógyszerellátás, a legutolsó helyre pedig a kórház Az Egészséges emberek - sikeres Magyarország címet viseli a kormány egészségügyi reformprogramja, amelynek célja: tíz év alatt három évvel növekedjen a születéskor várható élettartam. A reform finanszírozásának nagy részét uniós forrásokból valósítanák meg. A munkaanyag három pillérre épül. Az első, az Egészségünkre népegészségügyi program. Egyebek mellett szűrőbuszok vásárlásával könnyítenék a nők részvételét a programokon, és újszülöttkori vizsgálatokkal bővítenék a rendszert. Mintegy két és fél milliárdos összegből felújítók kerültek. A fekvőbeteg-ellátó intézetek szolgáltatásainak színvonalát az ötfokú skálán alig hármasra értékelték a megkérdezettek. A többség (74 százalék) határozottan állítja: a hazai egészségügyi rendszerben nem minden állampolgár kap azonos ellátást, tanák a tüdőgondozói hálózatot. A daganatszűrések kiegészülnének prosztata- és szájüregi vizsgálatokkal. Még az idén meghirdetnék a nulla tolerancia-programot, amely megtiltaná valamennyi közoktatási és egészségügyi intézményben a dohányzást, és egyetlen sportrendezvényt sem szponzorálhatnának a dohánytermékgyártók. A terv második eleme a Semmelweis-program, amely szerint a ciklus végéig el kell érni, hogy a mentők hívás után 15 perccel kiérjenek a helyszínre, a betegnek pedig legkésőbb egy órán belül intézeti ellátást kell kapnia. En-Az így vélekedők szerint a szegények, a nyugdíjasok, az öregek, a cigányok és a hajléktalanok, illetve mindazok, akik nem tudnak, vagy nem akarnak hálapénzt adni, rosszabb ellátáshoz jutnak, mint a jómódúak. DANÓ ANNA nek érdekében 18 új mentőállomást, 2007-ig 275 új roham-, és 400 mentőautót állítanak szolgálatba. Nyolc légimentő-bázist alakítanának ki, továbbá 2008- ig 10 új mentőhelikopter beszerzése a cél. 2006 közepéig lecserélnék a 10 évnél öregebb altatógépeket. Újabb onkológiacentrumot építenének a Közép-Dunántúl-régióban, Veszprémben. A harmadik pillér, a Sikeres Magyarországért Program - ez, mint ismeretes, a 2007-2013 közti időszakban az uniós támogatások sikeres megszerzését ígéri. D. A. N. Szűrőbusz és nulla tolerancia Képeinken egy luxuskórház (vagy csak normális?) és egy átlagos. Nem azzal van a baj, hogy akadnak, akik tisztességes ellátást kapnak, hanem azzal, hogy az emberek szerint pénz nélkül ehhez nehéz hozzájutni Mi számít közszolgálatinak? Félmilliárdos büntetést szabhat ki az ORTT az RTL Klubra Mi minősül közszolgálati műsornak? Ennek eldöntése egy rekordösszegű, 480 millió forintos büntetés tétje. A médiahatóság ennyire büntetné az RTL Klubot, mert a tévé a 2004-es évről szóló beszámolójában több olyan műsort sorolt a közszolgálati kategóriába, amelyik valójában nem az. Miután az RTL a szerződésében azt vállalta, hogy naponta teljes műsoridejének 32 százaléka, esti fő műsoridejének pedig 36 perce lesz közszolgálati, ennek nem teljesítése esetén minden hiányzó percért több mint egymillió forinttal büntethető. A médiatörvény kevés fogódzót ad a vita eldöntésére. A jogszabályban felsorolt példák között vannak például a gyerekműsorok, ugyanakkor az RTL esetében a büntetés előkészítői nem sorolták ide a hétvégénként reggel sugárzott rajzfilmeket. Értesülésünk szerint ugyanez a helyzet az Iker-show, illetve az Ország tesztje, A nagy évismétlés esetében is. Márpedig egy-egy ilyen hosszabb műsor utólagos besorolása befolyásolja, hogy az RTL teljesíti-e vállalásait. Az adatokat ugyanis a hatóságnál nem átlagolják, hanem minden napot külön-külön vizsgálhatnak. Ahány perccel kevesebb a teljesítés a vállalásnál, annyiszor több mint egymillió forint a büntetés, így jött össze az RTL-nek 300 millió a Szeress most! hazai gyártású sorozatból. Az ORTT apparátusa dönti el, hogy mi közszolgálati és mi nem. A kereskedelmi tévét hivatalosan nem is értesítették a kifogásokról. Az RTL Klub egy illetékese megjegyezte: furcsa, hogy az ORTT nem tárgyal velük a féléves beszámolóikról. A testület a jövő heti ülésén dönt az előterjesztésről. Korábban a TV 2-t elmarasztalták ilyen indoklással. Miután a kereskedelmi tévé többször sem tudta teljesíteni azon vállalásait, amelyeknek döntő részben a frekvencia elnyerését köszönhette, a hatóság engedélyezte az arányok csökkentését. Ha a mostanihoz hasonló szigorral járt volna el a testület, akkor a TV 2-nek majdnem egymilliárd forintot kellett volna fizetnie. HASZÁN ZOLTÁN A médiatörvény kevés segítséget ad 18. Közszolgálati műsor: az a műsor, amelyben a közszolgálati műsorszámok meghatározó szerepet játszanak, és amely a műsorszolgáltató vételkörzetében élő hallgatókat, nézőket rendszeresen tájékoztatja közérdeklődésre számot tartó kérdésekről. 19. Közszolgálati műsorszám: a műsorszolgáltató vételkörzetében (országos, körzeti, helyi) élő hallgatók, nézők tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgáló műsorszám, így különösen: a) a művészeti alkotás, az egyetemes, a magyar és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek életét, a kisebbségi álláspontokat bemutató közlés, b) oktatási, képzési célú ismeretek közzététele, c) tudományos tevékenység és eredmények ismertetése, d) a vallásszabadság megvalósulását szolgáló, valamint az egyházi és a hitéleti tevékenységet bemutató műsorok, e) a gyermek- és ifjúsági műsorok, valamint a gyermekvédelem céljait szolgáló ismeretterjesztő, felvilágosító műsorok, f) a mindennapi életvitelt segítő, az állampolgárok jogi és közéleti tájékozódását szolgáló, az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot elősegítő ismeretek terjesztése, g) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk következtében hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszám, h) a hírszolgáltatás. NÉPSZABADSÁG Csak háromkilós lehet az iskolatáska Megoldást az iskolaszekrények jelentenének, de ezekre nincs pénz Nem cipelhetnek napi három kilónál többet az alsósok - a következő tanévben az órarendek összeállításánál erre is tekintettel kell lenni. Mivel ebbe a szülők is beleszólhatnak, lehet, hogy ellehetetlenül az iskolakezdés. Szeptembertől az 1-4. osztályos diákok órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes napokon használt tankönyvek összsúlya ne haladhassa meg a három kilogrammot - ezt tartalmazza az oktatási tárca egyik márciusi rendelete, amellyel a diákok vállára nehezedő terheken kívántak könnyíteni. Egy felmérés szerint az alsó tagozatos diákok iskolatáskája négy-öt kilót nyom, a felsőbb évfolyamokra járók pedig öt kilónál is többet cipelnek naponta. A diákok heti átlagban testsúlyuk 12-18 százalékát viszik a hátukon, holott az oktatási tárca szerint legföljebb a súlyuk tíz százaléka lenne megengedett, különben a terhelés maradandó egészségkárosodást okozhat. Lapunknak erről korábban egy ortopédfőorvos azt mondta: a nehéz iskolatáska önmagában nem okoz gerincbetegséget, a helytelen testtartás kialakulásában azonban nagy szerepe van, ami gyakori izomgörcsöt, hát- és derékfájást okoz. Az elmúlt húsz évben egyébként 15-17 százalékról a duplájára növekedett a helytelen testtartással küszködő gyermekek aránya. Csakhogy a diákok iskolatáskája nem csupán a tankönyvek miatt nehéz. Sok gyerek visz magával naponta félliteres üdítőt, irattartó mappát, jól telipakolt, emeletes tolltartót, és sok más kacatot. Egy felmérés szerint a lányok iskolatáskája többnyire nehezebb, mint a fiúké, mert a felnőtt nőkre jellemző „táskateletömési mánia”, úgy tűnik, már igen fiatal korban kialakul. Sok diák az iskola után különórákra, edzésekre rohan, ők gyakran egész nap kénytelenek magukkal hurcolni a sporttel- Egy első osztályos gyerek iskolatáskája Egy átlagos első osztályos gyerek 4,8 kg-ot cipel ha aznap olvasás-, írás-, matematika- és énekórája van. NÉPSZABADSÁG-grafikai szerelésüket is, mert a legtöbb iskolában nincs hely ezek biztonságos elhelyezésére. A legkézenfekvőbb megoldásnak az iskolaszekrények építése tűnne, de erre nincs pénz. Az oktatási miniszter ezért nemrég azzal az ötlettel állt elő, hogy a szekrények árát reklámokból kellene fedezni. Azaz az iskolák az elkészült szekrények felületét az intézményben engedélyezett termékek reklámozására értékesíthetnék. (A Fidesz ezt élesen bírálta, mert a diákok a tankötelezettség miatt nem „térhetnének ki” a reklámok elől.) Szóba került az is, hogy a tankönyveket több részre - például az iskolai és az otthoni munkára alkalmas kötetekre - kellene osztani, így csak az éppen aktuális részt kellene magukkal vinniük a diákoknak. Egyelőre azonban csak az iskolatáskák súlyát korlátozná a szaktárca. A rendelet azt is kimondja: az iskolai szülői szervezeteknek egyetértési joguk van a tanulók órarendjének összeállításakor. A PDSZ szerint ez ellehetetlenítheti majd a tanévkezdést. Szerintük ugyanis ez azt jelenti, hogy nem kezdődhet el a tanév addig, amíg a szülők nem adták hozzájárulásukat az órarendhez. A PDSZ rámutatott: bár a szándék jó, a szabályozás túl későn született, ugyanez a rendelet rögzíti ugyanis, hogy a tankönyveket februárban kell megrendelni - anélkül, hogy az iskolák tisztában lennének a kötetek súlyával. VARGA DÓRA - 2 olvasókönyv - 2 olvasómunkafüzet -1 matematikakönyv - 2 matematika-munkafüzet