Népszabadság, 2005. április (63. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-08 / 81. szám
NÉPSZABADSÁG MAGYARORSZÁG 2005. ÁPRILIS 8., PÉNTEK 7 Sok a per, múlik az idő Bíróság előtt a Zöld-ügy: ezernél több sertéstenyésztő vár a pénzére Megszületett az elsőfokú ítélet Zöld Gyula, a szolnoki Solami Rt. hajdani vezetője és fia, ifjabb Zöld Gyula, a szekszárdi Tolnahús Rt. volt igazgatója büntetőperében: a szolnoki városi bíróság nagy értékű csalás miatt az apát ötévi, míg a fiát háromévi szabadságvesztésre ítélte. A döntés nem jogerős, a vádlottak szabadlábon védekezhetnek. A több százmillió forintos csalási ügy öt évvel ezelőtt kezdődött: a szolnoki Solami Húsipari Rt. ellen 2000. szeptember 4-én indult felszámolási eljárás, miután a cég több százmillió forinttal tartozott a sertéseket beszállító kistermelőknek, s a dolgozóinak sem fizetett ki csaknem 200 millió forintnyi munkabért. A négyszáz dolgozó elmaradt bérének egy részét a bérgarancia-alapból időközben a felszámoló kifizette, de a sertéseket beszállító, több mint ezer kistermelőnek továbbra is adósa maradt. Csia László, a felszámolással megbízott Csabaholding Kft. ügyvezetője szolnoki tudósítónknak elmondta: egy felszámolást két év alatt kellene befejezni, ez az ügy azonban számos peres eljárás miatt lassan öt esztendeje húzódik. A felszámoló megtámadta például azt a szerződést, amelyben a Solami Rt.-nek hitelező Reorg-Apport Rt. lefoglalta, majd árverésen kívüli eljárásban értékesítette a cég csaknem egymilliárdos vagyonát, központi telephelyét és összes berendezését. A Szolnok Megyei Bíróság nemrégiben jogszerűtlennek mondta ki az árverésen kívüli eljárást, ám a Reorg-Apport Rt. felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az ítélet ellen, így az nem emelkedett jogerőre. A felszámoló kártérítési igényt nyújtott be a Solami Rt. vagyonát 2000-ben megszerző Ingatlan 98 Kft. ellen is, amiért e cég - a Csabaholding szakértői szerint - jogszerűtlenül jutott hozzá a húsipari cég vagyonához. A több százmillió forintos kártérítés behajtása ■ Zöld Gyula nem született „húsos dinasztiába”, ráadásul meglehetősen későn, negyvenegy éves korában kezdett vállalkozásba, amikor 1991-ben több üzlettársával együtt, 20 millió forint jegyzett tőkével megalapította a telefonhálózatok tervezésével és szerelésével foglalkozó Fázis Rt.-t. Öt évvel később az USA-ban tőzsdei cégként bejegyzett Hungarian Telephone and Cabel Corporation (HTCC) és a Fázis közötti együttműködés révén komoly megrendeléseket nem lesz egyszerű - jegyezte meg Csia László -, az első vevő ugyanis nem sokkal később túladott a cégen. A Solami Rt. volt telephelyén jelenleg a Szole- Ment húsipari vállalkozás működik. A szolnoki városi ügyészség 2001-ben, különösen nagy értékre elkövetett csalás miatt emelt vádat a szolnoki és a szekszárdi húsüzem vezetői ellen. A vádirat szerint Zöld Gyula és fia 1999 májusától 2000 februárjáig úgy vettek át sertéseket a kistermelőktől, hogy tudták: azok ellenértékét már nem tudják kifizetni. Többhavi elmaradt bérrel tartoztak dolgozóiknak is. A Solami és a Tolnahús Rt.-nél lefoglalt, tetemes mennyiségű iratot egy szolnoki könyvvizsgáló elemezte. Ebben a könyvvizsgáló több helyütt megállapítja, hogy a teljesítettek, s 1997-ben már több mint tízmilliárd forintos árbevételt produkált Zöld Gyula cége. A pénz befektetéséhez új területeket keresett, s ezt a lehetőséget a húsiparban találta meg. Előbb a Terimpex-csoport megvásárlásával a szolnoki és a ceglédi üzemhez jutott hozzá, majd a felszámolás alatt lévő Szekszárdi Húsipari Rt. vagyonának megvétele után 1998 elején a Tolnahús Rt.-t is útjára indította. Ez utóbbi irányítását később a fiára, ijabb Zöld Gyulára bízta. Solami Rt.-nél és a Tolnahús Rt.nél fellelt számlák egy része nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, nem tudni, milyen munkavégzésért és milyen megbízás alapján fizették ki azokat. Kiderült az is, hogy mindkét cég már 1999 végén fizetésképtelen volt, ennek ellenére még 2000 januárjában és februárjában is folytatták a sertésfelvásárlásokat. A raktárkészlet értékesítéséből ugyan ki lehetett volna fizetni a sertéseket beszállító kistermelők egy részét, ám a több százmillió forintos raktárkészlet a felszámolás előtti napokban átszámlázással más-más cégek nevére került. A könyvvizsgáló jelentése szerint a Solami Rt. és a Tolnahús Rt. összesen közel egymilliárd forinttal maradt adósa a sertéseket beszállító termelőknek. A szolnoki és a szekszárdi húsipari cég vezetői ellen, nagy értékű csalás miatt indított büntetőügyben több száz tanút hallgattak meg. A bizonyítási eljárást nehezítette, hogy az elsőrendű vádlott, Zöld Gyula több alkalommal szívpanaszokra, majd elmeállapotára hivatkozva nem jelent meg a tárgyalásokon, ezért a bíróság az Országos Igazságügyi Orvosszakértői Intézetet kérte fel annak kivizsgálására, hogy az elsőrendű vádlott milyen betegségekben szenved. Dr. Rochlitz Zoltán, a szolnoki városi bíróság elnökhelyettese elmondta: a több éve folyó büntetőügyben a napokban született elsőfokú ítélet, amely Zöld Gyulát ezerötszáz rendbeli csalás, valamint emellett csődbűntett és hitelező jogtalan előnyben részesítése miatt nem jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélte. Az orvos szakértői vélemény szerint az elsőrendű vádlott elmeállapota semmilyen mértékben nem korlátozott, tisztában volt és van cselekedetei súlyával. Fiát, ifjabb Zöld Gyulát negyvennégyrendbeli csalás elkövetésében találták bűnösnek, őt nem jogerősen három év börtönbüntetésre ítélték. A vádlottak felmentésért, az ügyész az ítélet súlyosbításáért fellebbezett - a másodfokú ítélet legkorábban idén ősszel várható. DOBOS JUDIT Szolnokon a felszámolás alatt is termelnek Aki Atkárról belelátott a hegyekbe Faluközpontban lakni könnyű. Közel van a posta, a buszmegálló, a hivatal, az orvos. A falu legszélső házában, ahol fél lábbal már a határban érzi magát az ember, s ahonnan minden messzire esik - az már nagyobb feladat. Bartókést mégis a Heves megyei Atkár legszélén vettek telket, s költöztek 1956-ban az ott felépített új házukba. Pedig annyi pénzért, tizennégyezer forintért, amennyiért azt a telket megkapták, zsalugáteres, gömbölyű oszlopos házat vehettek volna bent a faluban. De a két gyerek - a tizennégy éves lány meg az ötéves fiú - mindenképpen ide kívánkozott, a nagy mező mellé. Volt itt egy kis patak is, a legelőn artézi kút, ahonnan a vizet hordhatták. Idejárt a csorda: nagyon elkeserítő tudott lenni, amikor az állatok betódultak a kertbe, mert a tehénnek, ha elindul, nem számít a kerítés, mindez mégis külön látványosság volt. Bartókné a Mátra látványával sokáig nem tudott betelni. - Beleláttam a hegyekbe -mondja, s a kiskapát, amivel a nárciszokat bontogatta ki az elszáradt falevelek közül, nekitámasztja a drótkerítésnek, amíg eldübörög mellettünk a Mátra Volán világoszöld busza. Olyan volt ez a legszélső ház, mint a mesében. Őzek jöttek, néha rókák, mókusok szaladgáltak a kertben, s az a sokhangú madárdal, hát az volt a legszebb. Mókus még tavaly is bemerészkedett a kertbe, a madarak se hallgattak el - de a legszélső ház körül a világ rengeteget változott. Megépült a közelében az M3-as autópálya például. - Én örültem neki - állítja az öt éve megözvegyült, azóta egyedül élő Bartókné. - A zajt hamar megszoktam. Valahogy biztonságérzetet adott, hogy mennyien jönnek-mennek körülöttem. Este tízig, tizenegyig van nagy forgalom, aztán minden elcsendesül, és éjjel kettő tájt kezdődik elölről. Eltűnt a csorda végképp, az artézi kútra sincs már szükség, vezeték viszi a vizet Bartókné fürdőszobájába. Az unokák kocsival körbeviszik, olyankor megnézik a régről ismerős utcákat. A megüresedett házaknak, ahonnan az öregek kihalnak, hamar akad új gazdájuk. A család megoldja a bevásárlást is, belátva, hogy bár a mama még igen sok mindennel elbír, szatyrokkal gyalogolni már nem neki való. Négy unokája lett Bartóknénak, ketten már felnőttek közülük, ketten még diákok. Aggódik gyerekért, unokáért, dédunokáért egyaránt, mert furcsa világ van, a tudás is mintha kevesebbet érne. A lányunoka, az a „betyár lány”, aki két iskolát is végzett egyszerre, csak hogy boldogulni tudjon, nemigen tud elhelyezkedni. Vagy ott a gépészmérnöknek tanult fia, az is ötvenéves kora után maradt hivatás nélkül, s próbálkozik, mégsem talál munkát magának. Bartókné szerint egyszerűbb volt az élet régen, amikor ő maga a hatvani háziiparnak a kézi kötőgépen dolgozva, télen a nyárra, nyáron a télre készülve kötögette a gyereksapkákat, pulóvereket, babaholmikat. Mellékjövedelemnek meg ott volt a kert, a baromfi, a gyümölcsfák. Már nincs, aki gondozza a kertet. Évekkel ezelőtt a disznóvágásoknak is befellegzett, nem gyűlik össze disznótorra a család. Egyszer meghívták őket a kárpátaljai rokonok is, de az igencsak különös tér volt, még ha énekelt is mindenki. Bartókné azt mondja, se azelőtt, se azóta nem hallott, látott olyan szomorút, azokban a dalokban annyi hazaszeretet és annyi bánat volt. Abbahagyjuk a beszélgetést, kezdődik a tévében Bartókné egyik kedvenc sorozatának legfrissebb epizódja. Azért azt még megvárjuk, hogy eldübörögjön a közelben egy kamion, s a nyolcvanegy éves asszony még megossza velünk, hogy a lánya egy időre Amerikába utazott, s hogy az egyik unoka a Gábor Dénes Műszaki Főiskolán tanul informatikát. Aztán átmegyünk egy kőhídon, egy kiszáradt csatornameder felett, és a falu már nincs is sehol. KOBLENCZ ZSUZSA Bekötőút, autópálya is itt kanyarog - de Bartóknét nem zavarja a forgalom Gyöngyös-sólymos, Nagyréde Gyöngyös-Atkár Vámos- györk Gyöngyös Csány Az életpálya-építés tudománya Új oktatási program a Dél-Dunántúlon Nyolc dél-dunántúli oktatási intézményben huszonöt hónapon át kipróbálnak egy új oktatási programcsomagot, amelynek célja, hogy a diákok a tanultakat a mindennapok gyakorlatában jól tudják alkalmazni. Tudósítónktól A Dél-Dunántúlon Somogy megyéből a nagyatádi óvoda és a lengyeltóti művészeti iskola, Baranyából a siklósi Kanizsai Dorottya és a szigetvári Tinódi általános iskola, Tolna megyéből a bonyhádi Széchenyi általános iskola, a szekszárdi Ady és a dombóvári Apáczai szakközépiskola, valamint a gyönki gimnázium vesz részt egy újfajta kísérletben a Tolna megyei pedagógiai intézet vezetésével létrejött Pannon Kaptár konzorcium tagjaként. A humán erőforrás operatív programon nyert százötvenmillió forintból kétszáz pedagógust fizetnek huszonöt hónapon át azért, hogy kipróbáljanak egy a hagyományostól teljesen eltérő programcsomagot. Ezt a csomagot gyakorló pedagógusok dolgozták ki, és szeptembertől országszerte nyolcezer gyerek és ezerötszáz tanár együtt teszteli huszonöt hónapon át. Kurdi László, a projekt menedzsere elmondta: ennek célja, hogy a kizárólag ismeretalapú oktatás helyébe olyan lépjen, amely alkalmassá teszi a diákokat arra, hogy az elsajátított képességeket újszerű szituációkban is alkalmazni tudják. A képzési rendszer modernizációjának szükségességét az elhíresült PISA-felmérés is alátámasztja, amelynek során kiderült, a magyar diákok többsége kizárólag iskolai környezetben képes hasznosítani a megszerzett tudást, az életben már gyakorta helytelen válaszokat adnak. Csizmadia Sándorné szakmai vezetőtől megtudtuk: a pedagógusok feladata szeptembertől az lesz, hogy az első, ötödik és kilencedik osztályban kipróbálják az oktatási programcsomagot, naplót vezessenek, és háromhavonta beszámoljanak tapasztalataikról. A csomagnak fontos része, hogy egyetlen hagyományos tankönyvet sem használnak majd. Szintén újszerű, hogy bizonyos képességeket, például a szövegértésit és alkotásit nemcsak a magyar nyelv, a logikait pedig nemcsak a matematika, hanem más tantárgyak keretében is fejleszti. Egyes területek, amelyek korábban is jelen voltak az oktatásban, a program részeként tervezett módon fejleszthetők: ilyen a szociális kompetencia, az életpálya-építés, az infokommunikációs technika, azaz a számítógép, internet, könyvtár magas szintű használata. Ezekhez az elképzelésekhez készült el a Sulineten elérhető digitális tudásbázisprogram, amely több ezer témakört dolgoz fel feladatokkal, rövidfilmekkel, képekkel alátámasztva. A magyar diákok többsége kizárólag iskolai környezetben képes hasznosítani a megszerzett tudást, az életben már gyakorta helytelen válaszokat adnak. Ez teszi lehetővé, hogy a diák ma már ne csak írásos alapon és nyomtatott taneszközökön sajátítsa el a tudást. A központi program kidolgozója, a Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., valamint a Tolna megyei pedagógiai intézet is bízik abban, hogy a tanárok akkor is alkalmazni fogják az újszerű oktatási módszereket, ha a pályázati időtartam már lezárul.