Népszabadság, 2005. április (63. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-01 / 75. szám
4 2005. ÁPRILIS 1., PÉNTEK MAGYARORSZÁG RÖVIDEN Leállítják az irányított betegellátást? Az irányított betegellátás azonnali leállítását követeli a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal. A testület egyidejűleg csütörtökön azt is bejelentette, hogy javaslataival az Országgyűléshez fordul. Az Állami Számvevőszék vizsgálata nemrég megállapította, hogy a hat éve zajló reformkísérlet szabályozásáról, szakmai értékeléséről eddig valamennyi kormány megfeledkezett, e nélkül pedig a jövőben a modellek nem működtethetők. (D. A. N.) Nyilatkozat a hajléktalanságról Elfogadhatatlannak és felháborítónak minősítette a hajléktalanság magyarországi mértékét, valamint a hajléktalanok helyzetét értelmiségiek egy csoportja. „A hajléktalanság mai magyarországi mértéke erkölcsi, szociális és emberi jogi szempontból is felháborító” - olvasható a nyilatkozatban, amely teljes terjedelmében az Élet és Irodalom mai számában jelenik meg. Az aláírók között van többek között Esterházy Péter író, Ferge Zsuzsa szociológus, Parti Nagy Lajos író és Tamás Gáspár Miklós filozófus. (Munkatársunktól) Kormányzati támogatás a debreceni repülőtérnek A debreceni önkormányzat 220 millió forintos kormányzati támogatást kap a helyi repülőtér fejlesztésére. Az erről szóló szerződést Kolber István, regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter és Kósa Lajos polgármester tegnap írta alá Debrecenben. A város a pénzt a reptér biztonsági létesítményeire és a betonpálya karbantartására fordítja. Kósa kérdésünkre, mi a véleménye a mostani támogatásról annak tükrében, hogy korábban többször hangoztatott álláspontja szerint az MSZP-SZDSZ-kormány „bünteti” a fideszes vezetésű Debrecent, Kósa azt válaszolta: való igaz, hogy Debrecen nem áll a kormányzati támogatások homlokterében, de az ország második legnagyobb városának van akkora súlya, hogy bizonyos ügyekben mellőzhetetlennek, megkerülhetetlennek számít. (Debreceni tudósítónktól) A Népszabadság közleménye A Magyar Rádió Kossuth adó Déli Krónika című adásában 2005. március 31-én elhangzott hírrel kapcsolatban, mely szerint Kondor Katalin, a Rádió elnöke magánjogi pert nyert a Népszabadság ellen és az illetékes bíróság elmarasztalta a lap főszerkesztőjét, Vörös T. Károlyt és Révész Sándort, a lap szerkesztőjét egy, a lapunk szilveszteri számában megjelent Kondor Katalint érintő írás miatt, közöljük: Kondor Katalin sem a Népszabadság Rt.-vel, sem pedig a szerkesztőséggel szemben semminemű magánjogi pert nem nyert meg. Egyébként is fogalmilag kizárt, hogy vétségi eljárásnak a jogi személy Népszabadság Rt., illetve a szerkesztőség alanya legyen. A rágalmazás vétségével kapcsolatban pedig az illetékes bíróság tárgyalás mellőzésével meghozott végzése ellen az érintettek kifogást terjesztettek elő, melyben kérték az illetékes bíróságtól a bizonyítási eljárás lefolytatását és a tárgyalás kitűzését. A Déli Krónikában elhangzott hír miatt sajtó-helyreigazítási eljárást kezdeményeztünk a Magyar Rádió ellen. Távol tartás csak jogsértés esetén Több készülő törvénytervezet esetében is tisztázni kell az egymással versengő alapjogok viszonyát. A távol tartás jogintézménye például a tulajdon használatát korlátozná a biztonsághoz való jog érvényesülése érdekében. Mindenkinek kétségbevonhatatlan joga van a személyes biztonságra, a magánélet nyugalmára, ezt szolgálná a számos államban ismert távol tartás bevezetése. Ez a jogintézmény segíthetne a családon belüli erőszak megelőzésében, ugyanakkor súlyos alkotmányossági aggályokat is felvet. Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára lapunk kérdésére elmondta: a törvénytervezet egyeztetése még folyik, valószínű azonban, hogy a távol tartást kizárólag valamilyen konkrét, a Btk.-ban - esetleg a szabálysértési törvényben - nevesített jogsértés esetén rendelhetnék el. Az intézkedés a tulajdon használatához fűződő alkotmányos alapjog korlátozását jelentené, ezért elengedhetetlen a precíz törvényi felhatalmazás - emelte ki Kondorosi. Ennek keretében meg kell határozni, hogy melyek a másokat súlyosan zaklató magatartásformák, mely hatóság és milyen időszakra jogosult a zaklató távol tartásának az elrendelésére. Miután a tulajdon használatának korlátozása igen súlyos érdeksérelmet okoz, célszerű volna, ha a bíróság döntene, sürgős esetben azonban közbenső intézkedésre lehet szükség. Erre például a rendőrség kaphatna felhatalmazást, de kizárólag szigorú garanciális szabályok bevezetése mellett. Az államtitkár szerint érdemes azt is vizsgálni, hogy a távol tartás intézménye mennyire alkalmas a családon belüli konfliktusok oldására, és nincs-e erre más, esetleg jobb módszer, hiszen a háttérben gyakran súlyos szociális gondok húzódhatnak meg. Aggályos lehet az elektronikus információk szabadságáról szóló törvény is: itt - például a bírósági ítéletek nyilvánossága kapcsán - a személyes adatok védelméhez fűződő jogok ütközhetnek a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogával. Ennek kapcsán Kondorosi hangsúlyozta: az ügyek anonimizálása után a döntéseket közzé lehet tenni. Ám évente több százezer ítélet születik, ezért egyelőre kérdés, hogy valamennyi ügy olvasható legyene az interneten, s problémát okozhat az ehhez szükséges források előteremtése is. Egyébként Kondorosi szerint az ügyek nyilvánosságra hozatala jól szolgálná a jogi kultúra fejlődését, az ítéletek közzétételével pedig elejét vehetnék sok, nyilvánvalóan fölösleges pereskedésnek. Konfliktusok forrása lehet, hogy az állampolgároknak milyen mélységig engednek betekintést az állami és az önkormányzati szervek tevékenységébe. Az államigazgatás zavartalan működése érdekében elkerülhetetlen ugyanis, hogy bizonyos dokumentumokat elzárjanak a nyilvánosság elől - ilyenek lehetnek egyes döntés-előkészítő anyagok -, miközben ezek körét rendkívül nehéz egzakt módon meghatározni. Az államtitkár mindazonáltal úgy véli, a közszférában nem lehetnek olyan ügyek, amelyekből teljes egészében kirekeszthetnék a közvéleményt. LENCSÉS KÁROLY A háttérben gyakran súlyos szociális gondok húzódnak meg Nincs engedély génkezelt növényre Magyarországon öt cég mintegy tucatnyi génkezelt haszonnövényfajtájának engedélyezési eljárása folyik, termesztési engedélyek kiadása azonban a közeljövőben nem várható. Miközben a módosított növények terjesztésében érdekelt vállalatok készen állnak az új fajták bevezetésére, Európa nyugati feléhez hasonlóan Magyarországon is egyre kézzelfoghatóbb az idegenkedés a génkezelt termékektől. Az engedélyezésre váró fajták mindegyike kukorica, a növényeket a génkészletet módosítva a legfontosabb kártevőkkel, iletve egyes gyomirtó szerekkel szemben tették ellenállóvá a gyártók. Korábban egy repcefajta honosítása érdekében is folytak nálunk szabadföldi kísérletek, ezt azonban a fejlesztő cég időközben beszüntette. Az eddig (még az EU-csatlakozás előtt) elvégzett kísérletek alapján elvileg három kukoricafajta kaphatná meg a fajtaengedélyt, kérelmet azonban csak kettő esetében terjesztettek elő, és még azokkal sem foglalkozott az FVM. A nemzeti hatósági engedély önmagában még nem teszi lehetővé a forgalomba hozatalt (azaz a termesztést, iletve a kereskedelmi forgalmazást), mivel a többi tagország, illetve az EU élelmiszer-biztonsági hivatala is kifogással élhet. Igaz, az unió közös fajtalistáján már 17 engedélyezett fajta szerepel, ezekre azonban a magyar agrártárca januártól átmeneti tilalmat vezetett be. Magyarországra ma legálisan kizárólag élelmiszer-alapanyagként kerülhet be egyetlen génkezelt kukoricafajta. Mostanra - a zöldszervezetek felhívása nyomán - gyakorlatilag az összes nagy hazai kereskedelmi lánc és élelmiszergyártó - egyebek mellett a Metro, a Plus, a Coop, az Interfruct, a Family Frost, a Brau Union, a Gyermely Rt., a Buszesz Rt. - deklarálta, hogy nem hoz forgalomba génmódosított élelmiszert, illetve nem használ fel ilyen alapanyagot. A Greenpeace adatai szerint eddig 30 magyarországi település nyivánította a saját területét génmanipuláció-mentes övezetnek, és a nyugat-dunántúli régió is ilyen értelmű nylatkozatot tett (igaz, ennek jogosságát a Vetőmag Terméktanács utóbb kétségbe vonta). HARGITAI MIKLÓS GN-mentes települések A következő települések önkormányzatai elkötelezték magukat amellett (a település utáni szám jelzi, melyik állítást támogatják), hogy: § GM-mentes, vagyis génkezelt növénytől mentes övezetté nyilvánítja a települést; GM-mentes politikát követ az általa nyújtott szolgáltatások kialakítása során; Minden lehetséges eszközzel elősegíti a GM-növényeket nem használó mezőgazdasági rendszerek erősödését és fejlődését. CT) Figyelemmel kíséri a GM-növények kibocsátására és forgalomba hozatalára kiadott engedélytervezeteket, és amennyiben szükségesnek ítéli, jelzi a géntechnológiai hatóságnak, hogy a település területét kivonja az engedély hatálya alól. C£) Hatáskörében rendeletileg korlátozza a GM-növények termesztését a helyi védettséget élvező területek körzetében. NÉPSZABADSÁG-grafika Önkormányzatok - tizenöt év után A helyi önkormányzatok létrehozását a rendszerváltozás egyik legfontosabb mozzanatának minősítette a belügyminiszter tegnap. Lamperth Mónika a helyi önkormányzati rendszer kialakításának tizenötödik évfordulója alkalmából az MTA-n rendezett konferencián azt hangoztatta: az elmúlt időszak eredményei igazolták az új struktúra életképességét, s ezt szerinte nemcsak az infrastruktúra gyors ütemű fejlődése, hanem a helyi demokrácia megerősödése is mutatja. A miniszter elmondta, hogy az önkormányzatok feladatai és pénzügyi lehetőségei között számos helyen nincs összhang, s különösen a kistelepüléseken tapasztalható forráshiány. A gondokra megoldást jelenthet a kistérségi társulások létrehozása, de Lamperth azt a lehetőséget sem zárja ki, hogy az egyes önkormányzatok között funkcionális hierarchiát alakítsanak ki. Az önkormányzati törvény módosítását kezdeményezi a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ). Zongor Gábor főtitkár a szervezet tegnapi tanácskozása után elmondta: a pénzügyi feltételek hiánya miatt települések sora a kötelező önkormányzati feladatok ellátására is képtelen. A mulasztásos törvénysértések megszüntetése érdekében a TÖOSZ javasolja, hogy pontosan határozzák meg: az egyes településtípusokon működő helyhatóságokat milyen kötelezettségek terhelik, és ezek teljesítéséhez a központi költségvetésből mekkora forrásokat kell biztosítani. Zongor szerint a törvénymódosítást indokolja az is, hogy az állam egyre több feladatot ruház át a helyhatóságokra, a finanszírozást azonban már részben a településekre bízza. Azt a vélekedést támasztja alá, hogy az önkormányzatok részesedése a GDP-ből nem növekszik, az egyes feladatok ellátásához biztosított normatív támogatások pedig nem fedezik a tényleges költségeket. L. K. NÉPSZABADSÁG „Beépített” emberek a patológiákon Az orvosi műhibaperekben a kártérítés harmincötven százalékát is kifizethetik a páciensek ügyvédi munkadíjként. A szakma szerint a harminc százalék fölötti díjazás etikátlan. A tíz-, húsz-, de akár százmilliós orvosi műhibaperek ma már nem számítanak szenzációnak. De vajon a betegek érdekei, vagy inkább az ügyvédi haszon reménye tereli jogi útra az orvosi műhibákat? Tény, hogy egy-egy „bizonytalan előzményű” kórházi halálesetnél szinte azonnal ügyvédek nyilatkoznak, és „karolják föl” a hozzátartozók ügyét. Nemrég egy konferencián arról kérdeztek egy ügyvédet a hallgatók, milyen jutalékért védi ügyfeleit. Harminc-ötven százalékos díjazásról szólt a válasz. Kórházi berkekben köztudott: a patológiákon „beépített” emberek adják a tippeket. Ha egy „különös” haláleset történik, azonnal ott terem a „területileg illetékes” jogász is, hogy képviselje az ügyet. A kórházi vezetők a kárigények limitálását sürgetik, szerintük ugyanis tarthatatlan, hogy egy-egy orvosi hiba csőddel fenyegesse intézményüket. Harmat György, a Madarász Utcai Gyermekkórház vezetője szerint alapvető gond, hogy a felperesnek nincs igazán mit veszítenie. A szakértői díjazások alakulása viszont már elgondolkodtató. A hivatalos orvosszakértők fizetsége annyira nevetséges - legfeljebb pár ezer forintot kapnak -, hogy honoráriumukat sokszor fel sem veszik - mondja a kórházszövetség szakértőjeként isletékes orvos. Eközben a felperesek ügyvédei magánszakértőket bíznak meg, akár több százezer forintért, hogy kárigényüket alátámasszák. - Ha egy drága autót totálkárosra törnek, vagy egy raktár porrá ég, több tízmilliót fizethet a biztosító, amikor viszont egy gyerek orvosi hiba miatt agysérüléssel jön a világra, és ezért ugyanekkora kárigénnyel élnek a szülők, mindenki felháborodik - mondja dr. Szűts Péter ügyvéd, aki szerint sem az eljárásnak, sem a honoráriumnak nincs köze az igény nagyságához. Minden esetben az ügyfél és az ügyvéd közötti megállapodás kérdése, mekkora díjazást kap a kolléga, ennek legfeljebb a megbízási szerződésről szóló jogszabály szab határt, amely a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányosságából indul ki. Feltűnő aránytalanság címén akár utólag, az ügyvédi munka láttán perelhet a megbízó. Sok múlik azon, menynyi időt töltenek el, hány szakértői véleményt kérnek a kollégák, és azon is, hogy a per meddig húzódik. Szűts Péter - több jogászkollégájával együtt - úgy véli: tizenöt, különleges esetekben legfeljebb a harmincszázalékos díjazás lehet a felső határ. Ennél magasabb összeg morálisan elfogadhatatlan, ahogy az is, hogy bárki megkeresse a leendő ügyfeleket. Annak ellenére, hogy sokan minden esetben kérnek fizetséget, Szűts szerint szerencsésebb, ha csak megnyert per után kérik a pénzt. Akkor viszont már nem illik változtatni az összegen. - Az előre kialkudott százaléknak függetlennek kell lennie a megítélt összeg nagyságától - mondja az ügyvéd. Az esetek közel 80 százalékában egyébként a betegnek ad igazat a bíróság. Az egészségügyi tárca becslése szerint ma évente körülbelül háromszáz műhibaper indul Magyarországon. A most folyó perekben összesen mintegy 1,3 milliárd forint a kártérítési követelés. Az itthon műhibaperben eddig megítélt legnagyobb kártérítési összeg százmillió forint volt. KUN J. VIKTÓRIA