Népszabadság, 2005. április (63. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-01 / 75. szám

4 2005. ÁPRILIS 1., PÉNTEK MAGYARORSZÁG RÖVIDEN Leállítják az irányított betegellátást? Az irányított betegellátás azonnali leállítását követeli a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal. A testület egy­idejűleg csütörtökön azt is bejelentette, hogy javaslatai­val az Országgyűléshez for­dul. Az Állami Számvevőszék vizsgálata nemrég megállapí­totta, hogy a hat éve zajló re­formkísérlet szabályozásáról, szakmai értékeléséről eddig valamennyi kormány megfe­ledkezett, e nélkül pedig a jö­vőben a modellek nem mű­­­­ködtethetők. (D. A. N.) Nyilatkozat a hajléktalanságról Elfogadhatatlannak és felhá­borítónak minősítette a haj­léktalanság magyarországi mértékét, valamint a hajlék­talanok helyzetét értelmiségi­ek egy csoportja. „A hajlékta­lanság mai magyarországi mértéke erkölcsi, szociális és emberi jogi szempontból is felháborító” - olvasható a nyilatkozatban, amely teljes terjedelmében az Élet és Iro­dalom mai számában jelenik meg. Az aláírók között van többek között Esterházy Péter író, Ferge Zsuzsa szociológus, Parti Nagy Lajos író és Ta­más Gáspár Miklós filozófus. (Munkatársunktól) Kormányzati támogatás a debreceni repülőtérnek A debreceni önkormányzat 220 millió forintos kormány­zati támogatást kap a helyi repülőtér fejlesztésére. Az er­ről szóló szerződést Kolber István, regionális fejleszté­sért és felzárkóztatásért fele­lős tárca nélküli miniszter és Kósa Lajos polgármester teg­nap írta alá Debrecenben. A város a pénzt a reptér bizton­sági létesítményeire és a be­tonpálya karbantartására for­dítja. Kósa kérdésünkre, mi a véleménye a mostani támo­gatásról annak tükrében, hogy korábban többször han­goztatott álláspontja szerint az MSZP-SZDSZ-kormány „bünteti” a fideszes vezetésű Debrecent, Kósa azt válaszol­ta: való igaz, hogy Debrecen nem áll a kormányzati támo­gatások homlokterében, de az ország második legnagyobb városának van akkora súlya, hogy bizonyos ügyekben mel­­lőzhetetlennek, megkerülhe­tetlennek számít. (Debreceni tudósítónktól) A Népszabadság közleménye A Magyar Rádió Kossuth adó Déli Krónika című adásában 2005. március 31-én elhang­zott hírrel kapcsolatban, mely szerint Kondor Katalin, a Rá­dió elnöke magánjogi pert nyert a Népszabadság ellen és az illetékes bíróság elmarasz­talta a lap főszerkesztőjét, Vö­rös T. Károlyt és Révész Sán­dort, a lap szerkesztőjét egy, a lapunk szilveszteri számában megjelent Kondor Katalint érintő írás miatt, közöljük: Kondor Katalin sem a Nép­­szabadság Rt.-vel, sem pedig a szerkesztőséggel szemben semminemű magánjogi pert nem nyert meg. Egyébként is fogalmilag kizárt, hogy vétsé­­gi eljárásnak a jogi személy Népszabadság Rt., illetve a szerkesztőség alanya legyen. A rágalmazás vétségével kap­csolatban pedig az illetékes bíróság tárgyalás mellőzésé­vel meghozott végzése ellen az érintettek kifogást terjesz­tettek elő, melyben kérték az illetékes bíróságtól a bizonyí­tási eljárás lefolytatását és a tárgyalás kitűzését. A Déli Krónikában elhangzott hír miatt sajtó-helyreigazítási el­járást kezdeményeztünk a Magyar Rádió ellen. Távol tartás csak jogsértés esetén Több készülő törvényter­vezet esetében is tisztázni kell az egymással versen­gő alapjogok viszonyát. A távol tartás jogintézmé­nye például a tulajdon használatát korlátozná a biztonsághoz való jog ér­vényesülése érdekében. Mindenkinek kétségbevonha­tatlan joga van a személyes biz­tonságra, a magánélet nyugal­mára, ezt szolgálná a számos ál­lamban ismert távol tartás be­vezetése. Ez a jogintézmény se­gíthetne a családon belüli erő­szak megelőzésében, ugyanak­kor súlyos alkotmányossági ag­gályokat is felvet. Kondorosi Fe­renc, az Igazságügyi Miniszté­rium közigazgatási államtitkára lapunk kérdésére elmondta: a törvénytervezet egyeztetése még folyik, valószínű azonban, hogy a távol tartást kizárólag valamilyen konkrét, a Btk.-ban - esetleg a szabálysértési tör­vényben - nevesített jogsértés esetén rendelhetnék el. Az intézkedés a tulajdon használatához fűződő alkotmá­nyos alapjog korlátozását jelen­tené, ezért elengedhetetlen a precíz törvényi felhatalmazás - emelte ki Kondorosi. Ennek ke­retében meg kell határozni, hogy melyek a másokat súlyo­san zaklató magatartásformák, mely hatóság és milyen idő­szakra jogosult a zaklató távol tartásának az elrendelésére. Miután a tulajdon használatá­nak korlátozása igen súlyos ér­deksérelmet okoz, célszerű vol­na, ha a bíróság döntene, sür­gős esetben azonban közbenső intézkedésre lehet szükség. Er­re például a rendőrség kaphat­na felhatalmazást, de kizárólag szigorú garanciális szabályok bevezetése mellett. Az államtit­kár szerint érdemes azt is vizs­gálni, hogy a távol tartás intéz­ménye mennyire alkalmas a családon belüli konfliktusok ol­dására, és nincs-e erre más, esetleg jobb módszer, hiszen a háttérben gyakran súlyos szoci­ális gondok húzódhatnak meg. Aggályos lehet az elektroni­kus információk szabadságáról szóló törvény is: itt - például a bírósági ítéletek nyilvánossága kapcsán - a személyes adatok védelméhez fűződő jogok üt­közhetnek a közérdekű adatok­hoz való hozzáférés jogával. En­nek kapcsán Kondorosi hang­súlyozta: az ügyek anoni­­mizálása után a döntéseket közzé lehet tenni. Ám évente több százezer ítélet születik, ezért egyelőre kérdés, hogy va­lamennyi ügy olvasható legyen­­e az interneten, s problémát okozhat az ehhez szükséges for­rások előteremtése is. Egyéb­ként Kondorosi szerint az ügyek nyilvánosságra hozatala jól szolgálná a jogi kultúra fej­lődését, az ítéletek közzétételé­vel pedig elejét vehetnék sok, nyilvánvalóan fölösleges peres­kedésnek. Konfliktusok forrása lehet, hogy az állampolgároknak mi­lyen mélységig engednek bete­kintést az állami és az önkor­mányzati szervek tevékenységé­be. Az államigazgatás zavarta­lan működése érdekében elke­rülhetetlen ugyanis, hogy bizo­nyos dokumentumokat elzárja­nak a nyilvánosság elől - ilye­nek lehetnek egyes döntés-elő­készítő anyagok -, miközben ezek körét rendkívül nehéz eg­zakt módon meghatározni. Az államtitkár mindazonáltal úgy véli, a közszférában nem lehet­nek olyan ügyek, amelyekből teljes egészében kirekeszthet­­nék a közvéleményt. LENCSÉS KÁROLY A háttérben gyakran súlyos szociális gondok húzódnak meg Nincs engedély génkezelt növényre Magyarországon öt cég mintegy tucatnyi génkezelt haszonnö­vényfajtájának engedélyezési el­járása folyik, termesztési enge­délyek kiadása azonban a közel­jövőben nem várható. Miközben a módosított növények terjeszté­sében érdekelt vállalatok készen állnak az új fajták bevezetésére, Európa nyugati feléhez hasonló­an Magyarországon is egyre kéz­zelfoghatóbb az idegenkedés a génkezelt termékektől. Az engedélyezésre váró fajták mindegyike kukorica, a növé­nyeket a génkészletet módosítva a legfontosabb kártevőkkel, i­­letve egyes gyomirtó szerekkel szemben tették ellenállóvá a gyártók. Korábban egy repcefaj­ta honosítása érdekében is foly­tak nálunk szabadföldi kísérle­tek, ezt azonban a fejlesztő cég időközben beszüntette. Az eddig (még az EU-csatlakozás előtt) elvégzett kísérletek alapján elvi­leg három kukoricafajta kaphat­ná meg a fajtaengedélyt, kérel­met azonban csak kettő eseté­ben terjesztettek elő, és még azokkal sem foglalkozott az FVM. A nemzeti hatósági engedély önmagában még nem teszi lehe­tővé a forgalomba hozatalt (azaz a termesztést, iletve a kereske­delmi forgalmazást), mivel a többi tagország, illetve az EU élelmiszer-biztonsági hivatala is kifogással élhet. Igaz, az unió kö­zös fajtalistáján már 17 engedé­lyezett fajta szerepel, ezekre azonban a magyar agrártárca ja­nuártól átmeneti tilalmat veze­tett be. Magyarországra ma legá­lisan kizárólag élelmiszer-alap­anyagként kerülhet be egyetlen génkezelt kukoricafajta. Mostanra - a zöldszervezetek felhívása nyomán - gyakorlati­lag az összes nagy hazai kereske­delmi lánc és élelmiszergyártó - egyebek mellett a Metro, a Plus, a Coop, az Interfruct, a Family Frost, a Brau Union, a Gyermely Rt., a Buszesz Rt. - deklarálta, hogy nem hoz forgalomba gén­módosított élelmiszert, illetve nem használ fel ilyen alapanya­got. A Greenpeace adatai szerint eddig 30 magyarországi telepü­lés nyivánította a saját területét génmanipuláció-mentes övezet­nek, és a nyugat-dunántúli régió is ilyen értelmű nylatkozatot tett (igaz, ennek jogosságát a Ve­tőmag Terméktanács utóbb két­ségbe vonta). HARGITAI MIKLÓS GN-mentes települések A következő települések önkormányzatai elkötelezték magukat amellett (a település utáni szám jelzi, melyik állítást támogatják), hogy: § GM-mentes, vagyis génkezelt növénytől mentes övezetté nyilvánítja a települést; GM-mentes politikát követ az általa nyújtott szolgáltatások kialakítása során; Minden lehetséges eszközzel elősegíti a GM-növényeket nem használó mezőgazdasági rendszerek erősödését és fejlődését. CT) Figyelemmel kíséri a GM-növények kibocsátására és forgalomba hozatalára kiadott engedélytervezete­ket, és amennyiben szükségesnek ítéli, jelzi a géntechnológiai hatóságnak, hogy a település területét kivonja az engedély hatálya alól. C£) Hatáskörében rendeletileg korlátozza a GM-növények termesztését a helyi védettséget élvező területek körzetében. NÉPSZABADSÁG-grafika Önkormányzatok - tizenöt év után A helyi önkormányzatok létre­hozását a rendszerváltozás egyik legfontosabb mozzanatának mi­nősítette a belügyminiszter teg­nap. Lamperth Mónika a helyi önkormányzati rendszer kialakí­tásának tizenötödik évfordulója alkalmából az MTA-n rendezett konferencián azt hangoztatta: az elmúlt időszak eredményei iga­zolták az új struktúra életképes­ségét, s ezt szerinte nemcsak az infrastruktúra gyors ütemű fej­lődése, hanem a helyi demokrá­cia megerősödése is mutatja. A miniszter elmondta, hogy az ön­­kormányzatok feladatai és pénz­ügyi lehetőségei között számos helyen nincs összhang, s különö­sen a kistelepüléseken tapasztal­ható forráshiány. A gondokra megoldást jelenthet a kistérségi társulások létrehozása, de Lamperth azt a lehetőséget sem zárja ki, hogy az egyes önkor­mányzatok között funkcionális hierarchiát alakítsanak ki. Az önkormányzati törvény módosítását kezdeményezi a Te­lepülési Önkormányzatok Or­szágos Szövetsége (TÖOSZ). Zongor Gábor főtitkár a szerve­zet tegnapi tanácskozása után elmondta: a pénzügyi feltételek hiánya miatt települések sora a kötelező önkormányzati felada­tok ellátására is képtelen. A mu­lasztásos törvénysértések meg­szüntetése érdekében a TÖOSZ javasolja, hogy pontosan hatá­rozzák meg: az egyes településtí­pusokon működő helyhatóságo­kat milyen kötelezettségek ter­helik, és ezek teljesítéséhez a központi költségvetésből mek­kora forrásokat kell biztosítani. Zongor szerint a törvénymó­dosítást indokolja az is, hogy az állam egyre több feladatot ruház át a helyhatóságokra, a finanszí­rozást azonban már részben a településekre bízza. Azt a véleke­dést támasztja alá, hogy az ön­­kormányzatok részesedése a GDP-ből nem növekszik, az egyes feladatok ellátásához biz­tosított normatív támogatások pedig nem fedezik a tényleges költségeket. L. K. NÉPSZABADSÁG „Beépített” emberek a patológiákon Az orvosi műhibaperek­ben a kártérítés harminc­ötven százalékát is kifizet­hetik a páciensek ügyvédi munkadíjként. A szakma szerint a harminc százalék fölötti díjazás etikátlan. A tíz-, húsz-, de akár százmilliós orvosi műhibaperek ma már nem számítanak szenzációnak. De vajon a betegek érdekei, vagy inkább az ügyvédi haszon remé­nye tereli jogi útra az orvosi mű­hibákat? Tény, hogy egy-egy „bi­zonytalan előzményű” kórházi halálesetnél szinte azonnal ügy­védek nyilatkoznak, és „karolják föl” a hozzátartozók ügyét. Nemrég egy konferencián ar­ról kérdeztek egy ügyvédet a hallgatók, milyen jutalékért védi ügyfeleit. Harminc-ötven száza­lékos díjazásról szólt a válasz. Kórházi berkekben köztudott: a patológiákon „beépített” embe­rek adják a tippeket. Ha egy „kü­lönös” haláleset történik, azon­nal ott terem a „területileg illeté­kes” jogász is, hogy képviselje az ügyet. A kórházi vezetők a kár­igények limitálását sürgetik, szerintük ugyanis tarthatatlan, hogy egy-egy orvosi hiba csőddel fenyegesse intézményüket. Harmat György, a Madarász Utcai Gyermekkórház vezetője szerint alapvető gond, hogy a fel­peresnek nincs igazán mit veszí­tenie. A szakértői díjazások ala­kulása viszont már elgondolkod­tató.­­ A hivatalos orvosszakér­tők fizetsége annyira nevetséges - legfeljebb pár ezer forintot kapnak -, hogy honoráriumukat sokszor fel sem veszik - mondja a kórházszövetség szakértője­ként is­­letékes orvos. Eközben a felperesek ügyvédei magánszak­értőket bíznak meg, akár több százezer forintért, hogy kárigé­nyüket alátámasszák. - Ha egy drága autót totálká­rosra törnek, vagy egy raktár porrá ég, több tízmilliót fizethet a biztosító, amikor viszont egy gyerek orvosi hiba miatt agysé­rüléssel jön a világra, és ezért ugyanekkora kárigénnyel élnek a szülők, mindenki felháborodik - mondja dr. Szűts Péter ügyvéd, aki szerint sem az eljárásnak, sem a honoráriumnak nincs kö­ze az igény nagyságához.­­ Min­den esetben az ügyfél és az ügy­véd közötti megállapodás kérdé­se, mekkora díjazást kap a kollé­ga, ennek legfeljebb a megbízási szerződésről szóló jogszabály szab határt, amely a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányos­ságából indul ki. Feltűnő arány­talanság címén akár utólag, az ügyvédi munka láttán perelhet a megbízó. Sok múlik azon, meny­nyi időt töltenek el, hány szakér­tői véleményt kérnek a kollégák, és azon is, hogy a per meddig húzódik. Szűts Péter - több jo­gászkollégájával együtt - úgy vé­li: tizenöt, különleges esetekben legfeljebb a harmincszázalékos díjazás lehet a felső határ. Ennél magasabb összeg morálisan el­fogadhatatlan, ahogy az is, hogy bárki megkeresse a leendő ügy­feleket. Annak ellenére, hogy so­kan minden esetben kérnek fi­zetséget, Szűts szerint szerencsé­sebb, ha csak megnyert per után kérik a pénzt. Akkor viszont már nem illik változtatni az összegen. - Az előre kialkudott százalék­nak függetlennek kell lennie a megítélt összeg nagyságától - mondja az ügyvéd. Az esetek közel 80 százaléká­ban egyébként a betegnek ad igazat a bíróság. Az egészségügyi tárca becslése szerint ma évente körülbelül háromszáz műhiba­per indul Magyarországon. A most folyó perekben összesen mintegy 1,3 milliárd forint a kár­térítési követelés. Az itthon mű­hibaperben eddig megítélt leg­nagyobb kártérítési összeg száz­millió forint volt. KUN J. VIKTÓRIA

Next