Népszabadság, 2005. április (63. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-15 / 87. szám

NÉPSZABADSÁG Mozgókép-pályázat: a hiányt pótolták Munkatársunktól A dokumentumok alapján nem szeg­ték meg a játékfilmes pályázat szabá­lyait a legutóbbi döntéseknél a Magyar Mozgókép Közalapítványnál (MMK), legfeljebb a határidőt kezelték „rugal­masan” - értesült a Népszabadság. Munkatársunk tegnap áttanulmá­nyozta a filmtámogató szervezet kiírá­sait, és a helyszínen betekintett az In­dex által kifogásolt filmes pályázatok mellékleteibe. Szerdán publikálta az internetes portál, hogy szabálytalanságra utaló részletekre bukkant a filmpályázati döntésekről közzétett internetes táblá­zatban. E szerint három pályázatot - amelyeknek összesen 250 milliós tá­mogatást ítéltek meg - hiányosan ad­tak be. Több filmnek pedig annak elle­nére adtak tízmilliós utólagos dotációt, hogy nem tudták teljesíteni az ígért nézőszámot. A szabályok szerint bizonyos pályá­zati adatok, dokumentumok utóbb pó­tolhatók. Ezek közé tartozik a kért köz­­alapítványi támogatás felhasználására vonatkozó költségvetési terv - derül ki a közalapítványi dokumentumokból. Ha ezt nem küldik be, az MMK hiánypót­lásra szólítja fel a pályázót, de a pályá­zatról készülő ellenőrző jelentésben - Excel-táblázatban - feltüntetik, hogy a dokumentum eredetileg hiányzott. Ha a hiányt pótolják, a pályázat érvényes. Ez történt az Index cikkében említett, Hunnia Stúdió által beadott, Sándor Pál, illetve Szász János rendezők nevé­vel jegyzett pályázatoknál, továbbá Miklauzic Bence kérelménél. Miklauzic egyébként valóban késve adta be doku­mentációját, az előírt 16 órai határidőn túl, de még a határnapon. Értesülésünk szerint az MMK eddigi gyakorlata sze­rint befogadják a határidő napján beér­kező kérelmeket a szorosan vett időn túl is, ha a késést előre jelzik. Néhány már bemutatott film azért kapott utólagos kiegészítő támogatást, mert a gyártás során olyan váratlan za­var lépett fel (szponzorok, koproduk­­ciós partnerek kiszálltak), amely nem a gyártó hibája. Ezek és az új gyártási pályázatok nincsenek összefüggésben a még 2003-ban meghirdetett látoga­tási pályázattal, amelyben 80-100 ezer néző vállalásával pótlólagos támogatá­sokat lehetett szerezni a filmkészítés­hez. Az Index által ennek kapcsán em­lített filmeknél még nem telt el a be­mutatástól számított egy év, amely után el kell­ számolni, és ha az ígért né­zőszám nem teljesült, a támogatást vissza kell fizetni. Addig az alkotókat nem zárják ki más pályázatokból - tudtuk meg. Az MMK-kuratórium tegnap tárgyalt egy új, normatív támo­gatás bevezetéséről, amelyben csak a korábban nagyobb nézőszámot elért alkotók juthatnak filmkészítési forrá­sokhoz. Erről és a kifogásolt döntések­ről tegnap még nem nyilatkoztak a tá­mogató szervezetnél. A Fidesz vizsgálatokat követel Az Állami Számvevőszékhez és az ügyészséghez fordul a Fidesz a Ma­gyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) egyik pályázati döntése kapcsán - közölte a párt országgyű­lési képviselőcsoportja csütörtökön az MTI-vel. Halász János, a frakció kulturális kabinetjének vezetőjé­nek közleménye szerint a nyilvá­nosságra került adatok alapján egyértelműnek tűnik: az MMK tes­tülete alkalmatlanná vált arra a fel­adatra, hogy a magyar filmkészítés­re szánt közpénzekről döntsön, „hiszen a közalapítvány működésé­re a korrupció árnyéka vetül”. „Ezért a Fidesz az Állami Számve­vőszékhez fordul, hogy a szervezet haladéktalanul és teljeskörűen vizsgálja meg a közalapítvány mű­ködését, gazdálkodását” - írta közleményében Halász János, hoz­zátéve: „mivel a játékfilmgyártásra kiírt pályázatok elbírálása során felmerül a hűtlen kezelés gyanúja is, a Fidesz törvényességi vizsgálat lefolytatását kéri az ügyészségtől”. A közleményben a kabinetvezető úgy fogalmaz: a magyar filmszak­ma működésének éppen az a Ma­gyar Mozgókép Közalapítvány vált kerékkötőjévé, amelynek­­ a 2004- ben hatályba lépett filmtörvény szerint - a működés letéteményesé­nek kellett volna lennie. HIRDETÉS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS és Vízügyi Minisztérium A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázatot hirdet az irányítása alá tartozó DUNA-IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG ÉS A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG igazgatói munkakörére Az igazgató feladatköre elsősorban: ♦ felügyeli a természetvédelemmel kapcsolatos jogszabályokban, különösen a természet védelméről szóló törvényben meghatározott feladatok végrehajtását, ♦ irányítja a Nemzeti Park Igazgatóságot, ♦ ellátja a természetvédelmi kezeléssel összefüggő feladatokat, ♦ előkészíti a területek védetté nyilvánítását, ♦ működteti a feladatkörével összefüggő területi információs és monitoringrendszert, ♦ hivatali feladatkörében eljárva szakértőként segíti az elsőfokú természetvédelmi hatóság tevékenységét. Pályázati feltételek: • szakirányú felsőfokú végzettség, • legalább 10 éves szakmai gyakorlat, • legalább 5 éves vezetői gyakorlat, • büntetlen előélet, • magyar állampolgárság. Előnyt jelent: • közigazgatási szakvizsga, • angol- vagy németnyelv-tudás, • szakirányú másoddiploma, természetvédelmi szakmérnöki végzettség. A pályázat tartalma: • részletes szakmai önéletrajz, • az igazgatóság vezetésével kapcsolatos szakmai koncepció, • az iskolai végzettséget, szakképzettséget, nyelvtudást igazoló dokumentumok másolata, • erkölcsi bizonyítvány, • 1 db (igazolvány méretű) fénykép. A betöltendő munkakört ellátó személy jogszabály alapján a fontos és bizalmas munkakörökre előírt, az ál­lami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek való megfele­lést tisztázó biztonsági ellenőrzésre és vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett. A igazgatói munkakör betöltője a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben, valamint az igazgatóság közszolgálati szabályzatában szabályozott juttatásokra jogosult. A közszolgálati jogviszony és a vezetői megbízás határozatlan időre szól. A pályázat a Belügyi Közlönyben történő megjelenéstől számított 16. naptári nap 16 órájáig zárt boríték­ban adható be a következő címre: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Humán Erőforrás Önálló Osztály 1011 Budapest, Fő u. 44-50. A két példányban benyújtott pályázaton a „Nemzeti Park” jeligét kérjük szerepeltetni. A pályázatok elbírálása a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján történik. A pályázatok értékelését követően annak eredményéről a benyújtási határidőtől számított 30 napon belül a közigazgatási államtitkár dönt. A pályázókat az eredményről írásban tájékoztatjuk. A meghirdetett állás a döntést követően azonnal betölthető. ÁLLÁS és Vízügyi Minisztérium A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 23. § (2) bekezdés, továbbá a közalkalma­zottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és közgyűj­teményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésé­re kiadott 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet alapján pályázatot hirdet az irányítása alá tartozó Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény IGAZGATÓI munkakörének betöltésére. Az igazgató feladatköre különösen a múzeum alapító okiratában meghatározott feladatok irányítá­sa, koordinálása. Az igazgató jogállására és illetményére a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók. A betöltendő munkakört ellátó személy jogszabály alapján biz­tonsági ellenőrzésre és vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. Pályázati feltételek: • szakirányú felsőfokú iskolai végzettség a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet, valamint az egyes kul­turális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről szó­ló 2/1993. (I. 30.) MKM rendeletben meghatározottak szerint: • legalább 5 éves vízügyi vagy kulturális közalkalmazotti (különösen múzeumi, levéltári) munkakörben eltöltött szakmai gyakorlat, • legalább 3 éves vezetői gyakorlat, • büntetlen előélet. Előnyt jelent: • működési terület ismerete, vízügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi területen szerzett tapasztalat, • további felsőfokú szakképzettség, • angol, német, francia vagy egyéb (különösen EU) idegen nyelv ismerete, • közigazgatási gyakorlat. A pályázat tartalma: • részletes, fényképpel ellátott szakmai önéletrajz, • az intézmény vezetésére vonatkozó - szakmai feladatok ellátása, gazdálkodás, szervezeti, irányítási rendszer - szakmai koncepció, • iskolai végzettséget, szakképzettséget, nyelvtudást igazoló dokumentumok másolata, • három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány. A pályázatot két példányban legkésőbb a Kulturális Közlönyben történő megjelentetést követő 15. napig lehet „Vízügyi Múzeum és Levéltár"jelige feltüntetésével a következő címre benyújtani: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Humán Erőforrás Önálló Osztály, 1011 Budapest, Fő u. 44-50. A beérkezett pályázatokat előkészítő bizottság értékeli és tesz javaslatot az érdemességi sorrendre. A pályázat eredményé­ről a közigazgatási államtitkár dönt, a benyújtási határidő lejártától számított 30 napon belül. A pályázókat az eredményről írásban tájékoztatjuk. A meghirdetett munkakör eredményes pályázat esetén legkorábban az elbírálást követő hónap első napjától tölthető be. MAGYARORSZÁG 2005. ÁPRILIS 15., PÉNTEK 5 Száll az ötmillió dolláros filmlufi - avagy az ORTT fu­t a kidobott pénze után Azt nem tudhatjuk, milyen eredménnyel zárul az Állami Számvevőszék közelmúltban végzett vizsgálata az Országos Rádió és Televízió Testületnél (ORTT). Egy-két problemati­kus döntésre rákérdeznek a re­vizorok. Amilyen az alábbi is. Az ORTT 2001-ben meghirdetett té­­véfilmpályázatán rosszul startolt az egyik beadvány, a Why (Miért) című film terve. Nem támogatta a kérelme­ket minősítő bizottság. Ezután került 2002. január 30-án a pártdelegáltak­ból álló testület elé a pályázat, amelyet csak az akkori MIÉP-es tag támoga­tott. A tervet rendezőként jegyző, ko­rábban Amerikában élt Zabó (Szabó) Gábor (aki nem azonos a hazai filmes világban operatőrként ismert Szabó Gáborral) azonban lobbizni kezdett. Győzködött több testületi tagot is, megfordult az irodákban. Járt Tímár János SZDSZ-es delegáltnál - erről la­punk korábban már hírt adott -, és át­adott neki egy pályázati dossziét, ami­ből hogy, hogy nem, a testületi tag asz­talára pottyant egy köteg pénz. Tímár azonnal visszaadta, és kiutasította iro­dájából Zabót. Fura módon másnap, 2002. február 6-án újból a testület elé került az egyszer már elutasított Why­­pályázat, amelyet - még furább módon - másodszor már támogatásra érde­mesnek tartott a tagok többsége. Sőt, még azt is megszavazták, hogy az idő­közben kiosztott támogatási keretet emeljék fel 95 millió forinttal, hogy azt odaadhassák a produkciónak. A Zabót kiutasító Tímár nem szavaz­ta meg a támogatást, miként a fideszes tag sem. Ugyanakkor például a most is a testületben ülő Weber János MDF-es és Ladvánszky György MSZP-s tag a kisgazdákat képviselővel együtt igen. Tímár hivatalosan csak a szavazás után tájékoztatta a testületet a producer láto­gatásáról, miután a látogatást követően feldúltan többeknek már elmesélte a történteket. Az eset miatt az ORTT hi­vatalos személy elleni vesztegetési kí­sérlet miatt feljelentést tett, a pályáza­ton végül elnyert pénz kifizetését pedig leállították. A rendőrség 2002. október elsején bi­zonyítékok hiányában lezárta a nyomo­zást, vádemelési javaslat nélkül. A film előfinanszírozásából 76 millió forintot ezután, novemberben utalt át a hatóság. A csúszás miatt Zabó további 76 millió forintot kért. A testület többségi szava­zattal „csak” tízmilliót ítélt meg. Ráadá­sul a film elkészítési határidejét is meg­hosszabbította egy évvel, 2003. decem­ber 31-re. A film azonban ekkorra sem készült el, Zabó a kópia helyett egy per­rel lepte meg a hatóságot, 93 millió fo­rint és a késedelmi kamat miatt kártérí­tést követelt. A kárigény időközben fo­lyamatosan nő, a per még mindig első fokon tart, Zabó pedig perbe fogta a Ma­gyar Mozgókép Közalapítványt is, mert onnan is kapott 20 milliót „előlegként”. Ezt úgy értette, hogy további támogatás­ra számíthat, de kérését az MMK eluta­sította. A közalapítványnál arra hivat­koznak, a TV 2 által juttatott filmes tá­mogatási keretből adtak Zabónak, kife­jezetten a TV 2 kérésére, azzal a feltéte­lezéssel, hogy a rendező így külföldi partnereket tud szerezni. Közpénztámo­gatást a közalapítvány már nem volt haj­landó adni Zabónak. „Szándékosan késleltette a pénz kifi­zetését a médiahatóság, s ezzel óriási károkat okozott a Why befejezésében, és a FilmFoundation-Wercom (Zabó itthoni alapítványa és cége) produkció­jában világi forgalmazásra készülő kéttu­catnyi alkotás is késésben van” - nyilat­kozta megkeresésünkre Zabó Gábor. Felvetésünkre, hogy egy vele szembeni vesztegetési gyanú miatt függesztették fel a támogatás átutalását, a producer­rendező úgy válaszolt, hogy eleve azért kreálták az ügyet, hogy visszatarthassák a pénzt. Novemberben ugyanis, amikor hozzájutott az összeghez, a tavaszi és a nyári jeleneteket már nem lehetett fel­venni. Zabó szerint jelentős többletkölt­ség keletkezett a csúszások miatt. Ezzel indokolja, hogy miért perli 2003 októ­berétől már 480 millió forintra az ORTT-t és a MMK-t. A hatóság ugyan­akkor viszonperrel él, és vissza szeretné kapni a támogatásra kifizetett pénzt. A producer-rendező szerint a Why csak egy apró szelete annak az általa ki­talált projektnek, amelynek keretében a Kárpát-medence adottságait kihasznál­va stúdiókomplexumokat alakítana ki. Ígérete szerint a FilmFoundation- Wercom Európai Kulturális Rehabilitá­ciós Projekt globális megoldást jelent a gazdasági, kulturális és szociális problé­mákra egyaránt. Kérdésünkre, hogy mire költötte az eddig felvett 85, plusz 20 millió forintot, Zabó közölte: ennek a többszörösét kellett már a filmbe fek­tetni, „de ami a dobozban van, arról tudjuk, hogy vitágforgalmazása 100 millió eurós bevételt hoz”. Az elkészült felvételeket nem láthattuk, forgatási fo­tókat viszont igen. Arra a kritikára, amelyet például Kása Ferenc rendező, az Országgyűlés kulturális bizottságá­nak alelnöke fogalmazott meg - a testü­let ülésén is szóba került az elképesztő történet -, hogy ismeretlen rendezőnek adtak jelentős összeget, Zabó válaszul korábbi - egyetlen - játékfilmjére, az itthon készült Where címűre (1990) hi­vatkozik. Azt állítja, ezt a filmjét nagy sikerrel fogadták filmfesztiválok, és he­tekig játszották New Yorkban. A hazai filmek külföldi szereplésével foglalkozó Magyar Filmuniónál viszont csupán egyetlen fesztiválmeghívásról tudnak, Karlovy Varyba. A Wercom cég irataiból az derül ki, hogy 21 milliárdos (!) alaptőkéjéből mindössze 15 millió forint a pénzbeli hozzájárulás, a többi pedig „szellemi ap­port”. Ez utóbbi két tételből áll. Az egyik Zabó előző filmje, amelyet 100 millió dolláros (akkori értéken majdnem húszmilliárd forintos!) értéken hagyott jóvá Zeffer Éva okleveles könyvvizsgáló. A másik „szellemi apport” pedig a Why forgatókönyve. Az indokolás a követke­ző: a film tervezett költsége és bevétele alapján Zabó forgatókönyve ötmillió dollárt, azaz majdnem egymilliárd fo­rintot ér. Összehasonlításképpen: a leg­drágább magyar film, az idén bemuta­tott Sorstalanság 2,7 milliárd forintból készült. A „szellemi apport” értékét jó­váhagyó Zeffer Éva később a cég fel­ügyelőbizottságának elnöke lett. HASZÁN ZOLTÁN-VARSÁNYI GYULA ORTT-filmmustra 2004-ben, a Why nélkül

Next