Népszabadság, 2005. április (63. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-26 / 96. szám
NÉPSZABADSÁG MAGYARORSZÁG 2005. ÁPRILIS 26., KEDD 5 Az ország nem szakadt ketté Társadalomtudósok a politikai törésvonalak jelentőségéről Vajon megfelel-e a valóságos helyzetnek az a közhely, hogy az ország kettészakadt, a jobb- illetve a baloldal között átjárhatatlan árkot ástak a politikusok. Nem azonos szellemi közösséghez tartozó társadalomkutatók a minap egy tanácskozáson egyetértettek abban, hogy ilyen megosztottság a valóságban nincs. Ez legfeljebb a pártok legelkötelezettebb híveit jellemzi. Vannak viszont más, fontosabb törésvonak. Kettészakadt politikailag az ország, vagy ez csupán feltételezés? Erre a kérdésre igyekeztek tegnap a Korridor Politikai Kutatások Központja Két Magyarország? címmel megrendezett vitanapján választ adni az intézmény által meghívott tudósok. Volt olyan vélemény, amely szerint történelmi okai vannak annak, hogy a huszadik században a magyar társadalomban élesebbé váltak az ellentétek, mint korábban. Kende Péter politológus szerint a múlt század elején két új szereplő jelent meg a politika színpadán: a polgárság és a munkásság. Ezek megkérdőjelezték az „örök Magyarország” rendjét, s ez máig érezteti hatását. Romsics Ignác történész viszont a két világháború közötti időszak viszonyait elemezve arra a következtetésre jutott, hogy sem a társadalmi, sem a politikai, sem a kulturális életben nem érvényesült hazánkban a „kétosztatúság”. Csupán kisebbségi - szélsőjobb- vagy szélső baloldali - törekvések irányultak a társadalom kettészakítására, a középső pártok az „egészhez” kívántak szólni. Hasonló véleményt fogalmazott meg a jelenlegi hazai állapotokkal kapcsolatban Szilágyi Ákos esztéta. Az általa törzsiesnek nevezett viszonyok szerinte 2002-ben, a választások idején jutottak a legmagasabb szintre. A Fidesz ekkor, illetve ezt megelőzően egy „sajátságos élményközösséget” teremtett, ám az akkori megosztottság nem veszélyeztette a jogállamot. Mióta Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök, sajátos versenyfutás folyik, mondta Szilágyi: ki képes egyesíteni (nem megosztani) a nemzetet: ő vagy Orbán? Erre vall a volt miniszterelnök ama óhaja is, amely szerint „nemzeti egységkormányra van szükség”. Nagy a különbség a múlt század első és második fele között - mondta Gombár Csaba. Emlékeztetett rá, hogy kezdetben a szociológia ígérete az volt, hogy pontosan megmondja, milyen a társadalom szerkezete, s ez segít orvosolni a problémákat. Ez az ígéret nem teljesült. Kérdés, hogy a mai pártrendszer „leképezi”-e a társadalmat. A válasz: nem. Ez pedig azt jelenti, hogy nagymértékben megnőtt a voluntarizmus lehetősége a politikában. A kettéosztott Magyarország Kolosi Tamás szociológus szerint inkább értelmiségi fikció, mint valóság. Becslése szerint másfél-kétmillió embert érint a megosztottság, ez ahhoz a négy-ötmillióhoz képest, aki általában elmegy választani, nem nagy szám. Kolosi úgy véli, a magyar társadalom túlzottan tagolt ahhoz, hogy az elméleti megosztottságból valóság legyen. Tény viszont - mondta -, hogy jogos az az érzület, amely szerint Magyarországon erőteljesen nőttek az egyenlőtlenségek. Az ország negyven százaléka Európában él, hatvan százaléka viszont a Balkánon. Ámde ennek semmi köze ahhoz a törésvonalhoz, amelyet Orbán Viktor nevéhez szokás kötni. Vásárhelyi Mária szociológus újabb kutatásai alapján úgy látja, nem volt megalapozott az ország szétszakítottságával kapcsolatos korábbi feltevése. Ma egy olyan posztmodern politizálás folyik az országban, amelynek az üzenetei nem bírnak értéktartalommal, és amelyek hosszabb távon nem is képesek a társadalmat megosztani. Enyedi Zoltán politológus szerint a Fidesz a magyar politikai élet fő mozgatóereje. Ám felhívta a figyelmet: noha a politika szereplői sok mindenre képesek, korántsem mindenhatóak. Ez egy kicsi és nyitott ország, amelyre a huszadik század folyamán sok mindent ráerőszakoltak, mondta Lengyel László politológus, aki ennek alapján azt hangsúlyozta, hogy helytelen volna hazai viszonyainkat öntörvényűeknek tekinteni. Így történt ez 1989 után is: „Globalizálj és csinálj demokráciát!” A nemzetközi mintáknak óriási szerepük volt a rendszerváltásban, van jelenleg, és lesz a jövőben is. Ezek figyelembevétele nélkül nem érthető meg, mi történik ebben az országban. HOVANYECZ LÁSZLÓ ____j ' ■__di__-trA - AB: a közjogi méltóságok új jelölési rendet kérnek Hírösszefoglalónk Az új demokrácia történetében párját ritkító esemény színhelye volt tegnap a köztársasági elnök hivatala. Az öt legfőbb közjogi méltóság közösen kérte fel a kormányt, hogy tegyen jogalkotási lépéseket. Azt várják, hogy az alkotmánybírák jelölésének eljárása hatékonyabbá váljon. Mádl Ferenc államfő az Alkotmánybíróság (AB) elnökének kezdeményezésére hívta meg a Sándor-palotába Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, Szili Katalin házelnököt, Holló Andrást, az AB és Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság elnökét. Az invitálás közvetlen oka az, hogy az alkotmánybírókat jelölő parlamenti bizottság hosszú ideje nem képes egyetértésre jutni a tizenegyről nyolcfősre apadt testület új tagjainak megválasztásáról, s ezzel a demokratikus berendezkedésben kulcsszerepet betöltő testület működőképessége kerül veszélybe. Csakhogy itt legalább kétharmados konszenzusra volna szükség. A kormány 2002 végén beterjesztette ugyan az új alkotmánybírósági törvény tervezetét, illetve az alaptörvény módosítására vonatkozó javaslatát, ám az alkotmánybírák jelölési rendjét ebben érintetlenül hagyta volna. Az új törvény éppúgy minősített többséget igényel, mint ahogy az alkotmánybírák választásakor is erre van szükség. De ahogy a törvényt meg sem próbálták „végigvinni”, úgy a taláros testület is lassan elfogy, miközben a pártok képtelenek egymással dűlőre jutni, így kétséges, hogy a legfőbb közjogi méltóságok által sürgetett módosításokról sikerül-e a frakcióknak megegyezniük. Gyurcsány Ferenc, Szili Katalin, Mádl Ferenc, Holló András és Lomnici Zoltán a Köztársasági Elnöki Hivatalban folytatott megbeszélés után HIRDETÉS Microsoft A LINUX TÉNYLEG OLCSÓBB, MINT A WINDOWS? LÁSSUK HÁT! „A most bevezetett Windows Server System alapú rendszer üzemeltetése 50%-kal kevesebbe kerül, mint a Linux rendszerünké." Bódis Péter, a Duna TV informatikai vezetője „A Microsoft Windows ServerTM 2003 és Exchange ServerTM 2003 bevezetésével elértük, hogy házon belül, központilag menedzselhetjük a kommunikációs szerverünket, amely a tevékenységünk támogatásához szükséges szolgáltatásokat nyújtja. Mindez a hatékonyság növelése, a biztonság és a költségcsökkentés terén egyaránt nagy előrelépést eredményezett. Az egyszerűbb menedzsmentnek és a meglévő szakértelemnek köszönhetően az Exchange ServerTM-t magába foglaló Windows Server SystemTM üzemeltetése ma 50%-kal kevesebbe kerül számunkra, mint a mellette használt és vele együttműködő Linux szerveré”, mondja Bódis Péter, az öt kontinens több mint félszáz országában fogható Duna Televízió informatikai vezetője. Lásson tisztán Ön is! A teljes esettanulmányt és a független piackutató cégek elemzéseit keresse a www.microsoft.com/hun/getthefacts címen. Microsoft' -Windows Server System C 2005 Microsoft Corporation. Minden jog fenntartva. A Microsoft 1M, a WindowsTM, a Windows logo és a Windows Server SystemTM 3 Microsoft CorporationTM bejegyzett védjegye vagy védjegyei az Egyesült Államokban és más országokban. Az itt megemlített cég- és terméknevek az illető tulajdonos védjegyei lehetnek. NÉPSZABADSÁG Adakozzon a mátrakeresztesi katasztrófa károsultjainak. A Mátrakeresztesnél történt katasztrófa károsultjai számára gyűjtést szervez a Blikk, a Magyar Nemzet, a Nemzeti Sport és a Népszabadság. Segítsen, hogy az árvízkatasztrófa károsultjai minél gyorsabb, hathatósabb segítséget kapjanak! Adományaikat a Magyar Vöröskereszt számlaszámára küldhetik: MKB: 10300002-20329725-72583285