Népszabadság, 2005. április (63. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-28 / 98. szám

4 2005. ÁPRILIS 28., CSÜTÖRTÖK RÖVID Szilit támogatja a baranyai SZDSZ-szervezet Az SZDSZ Baranya megyei és pécsi szervezete támogatja, hogy Szili Katalin legyen az államfő. Wekler Ferenc, az SZDSZ baranyai elnöke tudósítónknak elmondta, hogy egy­részt lokálpatriotizmusból állnak a házelnök mögé, másrészt az eddig emlegetett jelöltek közül Szilit tart­ják a legalkalmasabbnak az állam­fői posztra. Wekler már korábban is jelezte, hogy a parlamenti szavazá­son valószínűleg - pártja álláspont­jával szemben - Szili Katalinra vok­sol majd. A liberális politikus most elmondta: a Baranya megyei szer­vezet véleménye megerősítette őt ebben a szándékában. (Pécsi tudósí­tónktól) Népszerűsítik a szimpátiaszavazási listát Művészek és sportolók, köztük Ba­lázs Péter színész és Kárpáti György olimpiai bajnok vízilabdázó adta le szavazatát szerdán a Fidesz országos szimpátiaszavazásán, a budapesti Deák téren felállított szavazóstand­nál. Az április 18-tól május 15-ig tar­tó szavazás első részeredményeiről várhatóan a hét végén számol be a párt. A köztereken és az interneten zajló voksolás során Mádl Ferencre, a jelenlegi köztársasági elnökre, Só­lyom Lászlóra, az Alkotmánybíró­ság volt elnökére, az MSZP két je­löltjére, Szili Katalin házelnökre és Glatz Ferencre, az MTA volt elnöké­re, valamint Gombár Csabára, az SZDSZ jelöltjére szavazhatnak az emberek. Kárpáti György újságírók­nak elmondta: legszívesebben Mádl Ferencet látná újra az államfői posz­ton, ha ő nem vállalja, akkor Sólyom Lászlót tartaná alkalmasnak. (Hír­összefoglalónk) Korkedvezményt és pénzt akarnak adni a véradásért Korábban nyugdíjazná a véradókat a Magyar Véradó Szövetség, fogy­nak ugyanis az önkéntesek. A kezdeményezés szerint a százszoros véradó egy, a kétszázszoros kettő, a háromszázszoros vagy afölötti pedig három évvel korábban menne nyug­díjba. A Vöröskereszt ugyanakkor azt állítja, hogy a kedvezmények és a pénz veszélyessé teheti a véradást. Morzsányi Éva, a Vöröskereszt fő­titkára az MTV-nek nyilatkozva azt mondta: ha a véradás pénzzel jár, olyan önkéntesek jelentkezhetnek, akik eltitkolnak bizonyos betegsége­ket, amit tömeges véradás esetén esetleg nehezebb kiszűrni. A rend­szeres véradók nyugdíjkorkedvez­ményéről a parlament dönthet. Törvénytelen a MIÉP volt alelnökének kizárása Törvénytelennek ítélte első fokon a Fővárosi Bíróság a MIÉP volt alel­nökének két évvel ezelőtti kizárását a pártból. Bognár László, akit több társával együtt 2003 januárjának végén zárt ki a pártból a MIÉP be­csületbírósága, győzelemnek nevez­te a bíróság ítéletét, de hozzátette: „esze ágában sincs” visszatérni a pártba. A magát Magyar Igazság és Élet Reform Tömörülésnek nevező csoport vezetőinek eltávolítását a MIÉP országos választmánya kez­deményezte, majd Csurka István pártelnök jelentette be Bognár László, Rozgonyi Ernő, Deák Péter és Biber József Tibor kizárását. Csurka szerint a magát reformer­nek nevező csoport tagjait­­kívülről irányították”, a párt alapszabályával ellentétes tevékenységükkel a MIÉP felbomlasztásán fáradoztak. (MTI) .HIRDETÉS MÁTRÁKE­RESZTES Már a legnagy idején ott­­öbb szükség voltunk! Segítsünk együtt tovább! 11705008-20464565 www.segelyszervezet.hu MAGYARORSZÁG Bonckés alatt a diákok származása A Debrecenben tanuló norvég diákok attól tartanak, hogy a társaik által elkövetett illegális boncolás miatt kormányuk megvonja az ösztöndíjukat. En­nek elkerülése érdekében min­dent megtesznek a részletek tisztázására. Úgy tudjuk, hogy a rejtett kamerás felvételeken szereplő diákok pakisztáni szár­mazású norvég állampolgárok. A Debreceni Egyetemen tegnap meg­tudtuk: az illegális boncolás botrányá­ba keveredett norvég hallgatók ma­gyarországi tanulmányait részben kor­mányuk finanszírozza, azzal a megkö­téssel, hogy a diákoknak a diploma megszerzése után Norvégiában kell praktizálniuk. A hallgatóktól azt az in­formációt kaptuk: a Debrecenben ta­nuló, mintegy kétszáz norvég diák most attól tart, hogy a történtek miatt a norvég kormány megvonhatja az ösztöndíjukat. Ennek megelőzése ér­dekében mindent megtesznek a részle­tek pontos feltárására, azt is kiderítet­ték, kik azok a diákok, akik a norvég televízió felvételén szerepelnek. Meg­tudtuk: norvég állampolgárságú, pa­kisztáni származású hallgatókról van szó. Orvostanhallgatók érdeklődésünk­re elmondták azt is: a Debreceni Egye­temen magas szintű az anatómiaokta­tás, az intézmény biztosítja azokat a feltételeket és eszközöket, amelyek a gyakorlati anatómia elsajátításához szükségesek. De vannak olyan hallga­tók, akik a félév folyamán elhanyagol­ják a tanulmányaikat, ezért kénysze­rülnek arra, hogy vizsgaidőszakban - kenőpénz ellenében - éjszaka boncol­janak, és szerveket csempésszenek ki az intézetből. Az ügy előzménye: a norvég TV2 televízió külföldön tanuló norvég egyetemisták életéről készített filmet, ennek keretében a napokban mutat­tak be rejtett kamerás felvételeket, amelyeken az látható, hogy Debre­cenben tanuló norvég egyetemisták éjjel - fejenként kétezer forint lefi­zetése után - az anatómiai intézet bonctermébe juthattak, ahol holt­testeket bocsátottak a rendelkezé­sükre. A hallgatók több szervet kivit­tek a boncteremből, és azokat a kollé­giumi szobájukban tanulmányozták. Ebben az eddigi adatok szerint az in­tézet boncmestere volt segítségükre, akit a napokban felfüggesztettek állá­sából. Az üggyel kapcsolatban a Külföldi Orvostanhallgatók Egyesülete tegnap közleményt adott ki, amelyben az ol­vasható: elítélik annak a néhány meg­gondolatlan hallgatónak a tettét, aki részt vett az anatómiai intézetben tör­tént eseményekben. A közleményben Ramzi Azbarga, az egyesület elnöke azt írta: remélik, hogy helytelen csele­kedetük nem rontja a többség bizonyí­tottan kemény munkáját és elszántsá­gát, s meggyőződésük, hogy az egye­tem megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a helyzet tisz­tázódjon, és az egyetem jó hírneve ne csorbuljon. Az anatómiai intézet egyik, neve elhallgatását kérő oktatója érdeklő­désünkre azt mondta: az ügy miatt ál­lásából felfüggesztett boncmester több mint tíz éve dolgozott az intézet­ben, ahol a munkájával meg voltak elégedve. Értesüléseink szerint a férfi a könnyen megszerezhető pénz csábí­tásának engedett, a külföldi diákoktól ugyanis összességében jelentős össze­gű csúszópénzt kapott. Az oktató el­mondta azt is: a magyar sajtóban az elmúlt napokban több téves informá­ció jelent meg a történtek helyszíné­ről. Mint mondta, az anatómiai inté­zet bonctermét, ahol preparált embe­ri tetemeken dolgoznak az orvostan­hallgatók - és ahonnan a norvég diá­kok a szerveket kicsempészték -, nem szabad összetéveszteni a klinikai és kórházi patológiával, ahol az elhuny­takat nem orvostanhallgatók, hanem szakképzett boncmesterek boncolják. Megtudtuk azt is: az anatómiai inté­zetekben dolgozó boncmesterek jóval kevesebbet keresnek a klinikai pato­lógiákon dolgozó boncmestereknél, akik az elhunytak hozzátartozóitól je­lentős összegeket fogadnak el. Emberi test tiltott felhasználása bűntette megalapozott gyanúja miatt tegnap nyomozást rendelt el a rendőr­ség a Debreceni Egyetem feljelentése alapján. KÁCSOR ZSOLT A hallgatók több szervet kivittek a boncteremből Orvosdiplomáciai feszültséget keltett az agylopás Elképzelhető, hogy Norvégiában ezen­túl külön erkölcsi vizsgálat után lesz csak honosítható a Magyarországon szerzett orvosi diploma. Legalábbis ezt helyezte kilátásba a norvég egészség­­ügyi miniszter a most kirobbant bonco­lási botrány kapcsán. Lapunknak ezt dr. Fedorcsák Péter, Norvégiában dolgozó orvos mondta el, aki szerint az ügy - an­nak ellenére, hogy egy közismerten bul­vár tévécsatorna hozta nyilvánosságra - komoly vihart kavart. Arról, hogy mind­ez a már kint dolgozó kollégákat érinte­né, egyelőre nem tudott, csak azt: a be­jelentés szerint a friss magyarországi diplomák elismerése nem lesz automa­tikus. A hírt a magyar egészségügy-minisz­ter és az orvosi kamara vezetői is értet­lenül fogadták. Hivatalosan ugyan a lé­pésről még senki sem értesült, Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitká­ra azonban egy lehetséges folyamatot vázolt. Szerinte ugyanis az, hogy medi­kusok különböző emberi szerveket ta­nulmányozzanak, kötelező.­­ A most ki­robbant ügyben a diákok világosan el­mondták, hogy tudományos célra, ta­nulásukhoz és nem szórakozásból sze­reztek testrészeket. Az egyértelmű, hogy ezek tanulmányozásának a hivata­los intézetben a helye, és nem otthon, de azért lényeges, hogy a boncterepiben lévő holtesteket a tudományos munka számára ajánlották fel az elhunytak még életükben - mondta a főtitkár, aki szerint furcsa egy ilyen dologból akkora ügyet kreálni, ami az egész orvosképzé­sünket kérdőjelezné meg. - Messzemenő következtetéseket egyelőre nem akarok levonni, az azon­ban tény: a norvégok három évvel ez­előtt maguk fordultak hozzánk, mond­ván: orvosokra van szükségük - mondja a főtitkár. - így a két ország minisztéri­umai között kétoldalú megállapodás született, amelyben minden feltételt rögzítettünk. Több tucat orvos munka­­vállalásáról volt szó. A hírre rögtön ezerkilencszáz kolléga jelezte, hogy amint lehet, indulna. Azóta sem jelent­kezett azonban a norvégoktól értük senki. Végül más, például svéd állásle­hetőségeket kínáltunk nekik, és köny­­nyen lehet, hogy mindez a „botrány” csupán ürügy, hogy magyarázatot adja­nak arra, miért állnak el a korábban kö­tött szerződéstől. KUN J. VIKTÓRIA A Magyarországon tanuló külföldi hallgatók száma (a tíz legtöbb diákot küldő ország) Románia Szlovákia Ukrajna Szerbia és Montenegró 1541 3064 552 620 | 1189 |2447 1172 6171095 Németország US Izrael KMt Norvégia 526 766 419 706 273 661 Irán !____| 71, 228, 299 Ciprus |____| 56, 217, 273 Egyesült Államok |____1­63, 187, 250 Nő Férfi Forrás: OM NÉPSzABADSÁG-grafika Bírálják a Mindentudás Klubját Tudósok, biológusok és szociológusok tiltakoznak a Mindentudás Egyeteme Klub tegnap esti, a géntechnológiával foglalkozó beszélgetésén részt vevők összetétele ellen. A lapunkhoz eljutta­tott nyát levelük szerint­­ az aláírók kö­zött van Pusztai Árpád biokémikus és Vida Gábor biológus, akadémikus - a rendezvény témája, a növényi biotech­nológia az egyik legvitatottabb tudo­mányalkalmazási terület. A szervező vi­szont csak a technológia pozitív oldalát hangsúlyozó szakembereket hívott meg a kerekasztalhoz, s egyetlen olyan kuta­tót sem, aki szkeptikus, óvatos álláspon­ton volna a géntechnológiával szemben. Az aláírók szerint az úgynevezett el­ső generációs növényi biotechnológiá­val szemben többek között a növényvé­delem, a környezetanalitika, az ökoló­gia, az ökotoxikológia, a táplálkozás­tan, a közgazdaságtan és a gazdaság­etika fogalmaz meg súlyos aggályokat. A szükséges vizsgálatokat itthon még nem végezték el, pedig szerintük en­nek hiányában - és a széles körű pár­beszéd nélkül - a technológia alkalma­zására nem kerülhet sor. A párbeszéd­re fórumot épp a Mindentudás Egye­teme Klub nyújthatna, erre azonban szerintük a szervezők nem adnak lehe­tőséget, a növényi biotechnológia tá­mogatóit pedig úgy tüntetik föl, mint a tudomány kizárólagos álláspontjának képviselőit. Ezért megfontolásra ajánl­ják az MTA-nak, hogy ilyen egyoldalú rendezvényt ne támogasson a jövőben. K. J. E. NÉPSZABADSÁG Becsületüket védik a pécsi diákok A pécsi egyetemen mind az oktatók, mind a hallgatók föl vannak háborodva azon, hogy tegnap a Sláger Rádióba be­telefonált egy fiatalember, és azt mond­ta, ebben az intézményben is gyakori, hogy vizsgaidőszakban a boncteremből „vételeznek” szerveket. Melegh Béla, a Pécsi Tudományegyetem Általános Or­vostudományi Karának dékánhelyette­se ezt határozottan cáfolta. Mint fogal­mazott: aki ilyet mond, adja hozzá a nevét, de a jópofának tűnő szóbeszéd­del­ csak ártanak a magyar oktatás és a külföldi hallgatók hírének is. Az orvosi karokon boncolt testeket „gazdáik” még életükben ajánlották föl az orvosképzés elősegítésére. Elmondta, hogy a norvég hallgatók kétségbe vannak esve Debre­cenben tanuló társaik tette miatt­ A hallgatók egy közleményt is kiad­tak a boncolási üggyel kapcsolatban. A pécsi orvosi kar hallgatói önkormány­zatának elnöke, Köves Béla és a külföl­di diákokat képviselő Robert Lundin azt írta: nincs tudomásuk a karon bonctani, kórbonctani segédanyagok­kal történt visszaélésről. A hallgatók nevében minden ilyen jellegű cseleke­detet, magatartást etikátlannak tarta­nak, attól elhatárolódnak. V. A. D. Nyilvános belső vita az MTI-ről A Magyar Távirati Iroda belső vitái kerülnek ki ma a nyilvánosság elé. Az Országgyűlés által választott, az MTI felett egyfajta felügyeleti jogot gya­korló Tulajdonosi Tanácsadó Testület (TTT) fideszes elnöke, Langmár Fe­renc sajtótájékoztatót hívott össze ar­ról, hogy „miért menekül közpénzen Afrikába, beszámolási kötelezettségé­nek időszakában” Vince Mátyás, a táv­irati iroda elnöke. A másik felvetésben a köztévével és a Metró újság kiadójával kötött 50- 100 millió forintos szerződéseket fir­tatja. A TTT szocialisták által jelölt el­nökhelyettese, Bayer József a fel­ügyelőbizottság elnökével együtt fél órával későbbre invitálja a sajtót, in­dokolva, hogy miért vesz részt Vince Mátyás a Nemzetközi Sajtóintézet ke­nyai kongresszusán, előveszik ők is az MTV-s és a Metró-szerződéseket, il­letve harmadik napirendi pontként arra adnak választ, hogy miért folytat „Langmár Ferenc engesztelhetetlen küzdelmet az MTI Rt. és annak veze­tése ellen”. Értesülésünk szerint a most fel­színre bukó szembenállások már a pártdelegáltakból álló, a távirati iroda legfontosabb lépéseit véleményező testület működőképességét veszé­lyeztetik. Nem használ a nemzeti hír­­ügynökségnek az sem, hogy a tulaj­donosi testület elnöke és a távirati iroda vezetője egy éve nincs beszélő viszonyban. HASZÁN ZOLTÁN

Next