Népszabadság, 2005. április (63. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-06 / 79. szám

2 2005. ÁPRILIS 6., SZERDA Most már nem csak az államfőjelölés a tét Lapzártánk után még üléseztek a szocialista párt megyei elnökei és elnöksége az államfőjelölés­ről. Úgy tudjuk, az elnökség azt a határozatot hozta, hogy kiegé­szíti a párt tárgyalódelegációját Toller Lászlóval, Steiner Pállal és Szabó Györggyel. Megerősí­tették: bíznak abban, hogy sike­rül egy közös jelöltben megálla­podniuk a koalíciós partnerrel, amelynek ügyvivő testülete szin­tén tanácskozott az este az ál­lamfőválasztásról. Előzetesen annyit lehetett tudni, hogy a két párt álláspontja nem közeledett, a pártelnökök hétfő esti infor­mális megbeszélésükön nem ju­tottak egyezségre. A koalíciós partnerek - hivatalosan - vélhe­tően csak csütörtökön kezdik meg az egyeztetéseket. A miniszterelnök külföldi útja miatt nem volt jelen a szocialis­ták esti megbeszélésén. Gyur­csány Ferenc tegnap reggel azt nyilatkozta, hogy egyetért a koa­líciós pártelnökökkel: konzultál­ni kell a parlamenti pártokkal a köztársasági elnök személyéről, szakítani kell a legutolsó válasz­tást megelőző gyakorlattal, ahol ilyen egyeztetés nem volt. Sze­rinte ma a június eleji választás a legvalószínűbb. A szocialistáknál csak most kezdenek foglalkozni azzal a variációval, hogy mi van akkor, ha Szilit jelölve, az SZDSZ hajthatatlan marad, és nem já­rul hozzá ehhez. „Hiba volt azt mondani a múlt szombati ki­bővített elnökségi után, hogy a koalíciónak közösen kell jelöl­nie, ezzel tovább gyengítettük a pozíciónkat. Ugyanakkor meg van kötve a kezünk, mert a tag­ság Szili Katalint akarja” - mondta lapunknak a párt egyik vezető politikusa. Hozzátette: remek dolog a kompromisz­­szum, de nincs sok értelme sza­bad demokrata szavazatokat nyerni, ha közben a titkos sza­vazáson szocialista képviselők üres papírokat dobálnak majd az urnába. Az SZDSZ lapunknak név nélkül nyilatkozó egyik vezetője szerint egyrészt ideges bizonyta­lanságot éreznek a szocialisták­nál, mintha maguk sem tudnák, mit is akarnak, másrészt, amennyiben mégis, ez abban áll, hogy velük végeztetnék el a pisz­kos munkát. Vagyis az SZDSZ- szel akarják kimondatni Szilire azt a nemet, ami több szocialista politikus álláspontját is tükrözi. Ha a szabad demokraták feltéte­leiket „megszemélyesítik” azzal számolhatnak, hogy „dühödt szocialisták” rontanak nekik. To­vábbi gond, hogy senki sem ga­rantálhatja egy titkos szavazás­nál, hogy az esetleges megálla­podást maguk a voksolók komo­lyan veszik, s úgy­ is voksolnak, ahogy az egyezmény előírj­a. Szi­li esetében az SZDSZ­­ saját ar­culata védelmében - ragaszko­dik kimondott szavához. Vezető­ik úgy vélik: lehetséges, hogy a frakció néhány tagja rokonszen­vezik Szilivel, de három-négy voksnál több nem gyűlhet össze tőlük a házelnök javára. Egy vá­lasztási fiaskó gyengítené Hiller István és némiképp Gyurcsány Ferenc pozícióját is. Az SZDSZ- ben úgy látják, hogy a szocialis­ták nem vették komolyan az ál­lamfőjelölés menetének alapos előkészítését, nem kezdték meg időben a tárgyalásokat. Forgatókönyvek persze ké­szülnek. Az - egyelőre - első számú szerint, ha az SZDSZ „visszadobja” Szili Katalint, újra meg kell próbálni átvinni. (teg­nap a megyék újra „beálltak” a házelnök mögé.) Az SZDSZ ál­tal is elfogadhatónak tartott Bárándy Péter volt igazságügy­miniszter kapott ugyan értékel­hető mennyiségű ajánlást az MSZP szervezeteitől, de a kép­viselőcsoportból nem kapna tel­jes támogatást. (Bárándy annak idején kiszállt, vagyis nem vál­lalt szerepet a Gyurcsány-kor­­mányban.) Glatz Ferenc és Bi­hari Mihály szintén esélyes a kongresszusi ajánlásra, s felme­rült még egy sor­ közéleti szemé­lyiség neve. (Legutóbb például Mészáros Tamásé, aki az ÁPV Rt. nemrégiben lemondott ve­zetője, közgazdász, a Corvinus Egyetem rektora.) A harmadik lehetőség: az MSZP az SZDSZ ellenkezése ellenére jelölni Szili Katalint, bízva a koalíciós part­ner meghátrálásában, de ekkor a házelnök vagy nem megy át a parlamenti szavazáson, vagy át­megy­­ ellenzéki voksokkal, amelyeknek nem tudni, később mekkora ára lesz. Vannak már rész- és vészforgatókönyvek, például, hogy az első forduló után, a szavazatok számának is­meretében esetleg leállítják a procedúrát, de ebben az esetben garantált a koalíciós-, a kor­mány- az alkotmányos- és a pár­ton belüli válság is. Azt is tudni kell, hogy amennyiben az állam­főválasztás harmadik fordulója sem hoz eredményt, azaz nincs meg az egyszerű többség, más­nap ismét voksolnak a képvise­lők - és erre a napra aligha tud új jelölttel előállni a koalíció. Felmerült, hogy végső esetben rávennék a házelnököt: jelentse be, hogy nem kíván ringbe száll­ni a posztért. Hosszú távon eb­ből rengeteget profitálna: az ál­dozatvállalással hős lenne a tag­ság szemében, szívességet tenne az MSZP-s pártelitnek, de még az SZDSZ-nek is - vélik szocia­lista körökben. Erre értesülése­ink szerint nincs esély. HASZÁN ZOLTÁN-NAGY SZILVIA Gyurcsány Ferenc és Szili Katalin. A háttérben Lendvai Ildikó és Pető Iván. Felvételünk a Gyurcsány-kormány megalakulásakor készült ­ Az MSZP választmánya szombati ülésén a párt elnök­ségével közösen tesz javaslatot a köztársaságielnök-jelöltre a jövő hét pénteken tartandó kongresszusnak. Információ­ink szerint elképzelhető, hogy nem egy, hanem két személyről döntenek. Az SZDSZ nem köti magát a szocialisták menet­rendjéhez, álláspontjuk szerint júniusig van idő a megfelelő je­lölt kiválasztására. Úgy tudjuk, az első hivatalos egyeztetés csütörtökön lesz. Az államfő­választás első fordulóját a par­lament tavaszi ülésszakának utolsó napjára tervezik. RÖVIDEN Az államé marad a Mafilm és a Filmlaboratórium A tervek ellenére sem priva­tizálják a Mafilm Rt. és a Magyar Filmlaboratórium Kft.-t. László Boglár kor­mányszóvivő azt mondta: az alapítványi filmszakmai va­gyon és az ÁPV Rt. által ke­zelt filmes vagyonelemek egyesítésével olyan vagyon­kezelői szervezetet hoznak létre, amelyben a Magyar Mozgókép Közalapítványé lesz a többségi és a szakmai irányítás. (MTI) Három év alatt egymillió látogató a Terror Házában Selmeczi László 37 éves bod­rogi történelemtanár volt a Terror Háza Múzeum egymilliomodik látogatója, akit kedden ünnepélyesen fogadtak az intézményben. (MTI) Távozott az oktatási tárca helyettes államtitkára Távozott az Oktatási Minisz­térium nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitká­ra, Medgyes Péter a jövőben külügyi feladatokat lát el. A tárca pályázati úton keresi az utódot. (MTI) ­ Toller László: Ez egy elrontott ügy! Az MSZP-nek ragaszkod­nia kell Szili Katalin jelö­léséhez - véli Toller Lász­ló. A szocialista párt Bara­nya megyei elnöke szerint - aki tavaly elsőként állt ki Gyurcsány Ferenc és Hiller István mellett, illet­ve mondta fel az előző el­nökség Kiss Péter melletti platformját - a tét már a koalíciós pártok 2006-os együttműködése. - Miért ragaszkodik Szili Kata­lin személyéhez? -Világos a mindenkori mi­niszterelnök és pártelnök szá­mára, hogy a pártnak van kor­mánya, és a párt által hozott döntéseket nekik tűzön-vízen át érvényesíteniük kell. Lehetnek viták, de utána a „támogasd vagy hallgass”­politikájának kell megvalósulnia. Dávid Ibolyához hasonlóan Szili Katalin megíté­lése is eltér pártjáétól: sokkal népszerűbb, mint az MSZP. Vagy mögé állunk és húz min­ket, vagy levesszük a politikai palettáról. Formálisan akár vita sem lehetne, hiszen a népszerű­ségi adatok alapján a politikai mezőny kiemelkedő alakja, ő nem csak az MSZP, hanem a közvélemény bizalmát is bírja. - A szabad demokraták mégsem támogatják. - Az SZDSZ vidéki tagjai szí­vesen támogatnák Szili Katalint. Nyilvánvalóan hamis a szabad demokraták álláspontja, amikor azt mondják, hogy pártpoliti­kust nem akarnak. Senki nem beszél az alkalmasságról. Vajon alkalmatlan-e államfőnek az, aki az Országgyűlés elnökeként az eddigi legkiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtotta, a köz megelégedésére végzi feladatát, tud reprezentálni, képes hidat verni például hívők és nem hí­vők között, kiváló nemzetközi kapcsolatai vannak és megteste­síti a társadalom akaratát? És tud-e pártok felett állóként visel­kedni? Igen, eddig tudott. Persze volt, akinek az MSZP-ben ez nem esett jól. Még egy kérdést fel kell tenni: van-e nála alkal­masabb jelölt? - És van? - Ma nem látok ilyet. Non­­szensznek tartom a többi jelölt indulását. Gombár Csaba társa­dalmi támogatottsága körülbe­lül két százalék. Sólyom László az Alkotmánybíróság elnöke­ként a láthatatlan alkotmányban hitt, aminek a gondolata szak­mailag is megosztó. Bárándy Pé­ter nem tett le annyit a politika asztalára, hogy támogatni tud­nám - tavaly ráadásul távozott a kormányból. - Hogyan lesz így ebből megegye­zés? - A szocialisták azt jelölnek, akit akarnak, de csak olyan sze­mély futhat be, akit mi akarunk - ez az SZDSZ álláspontja. A szocialista pártnak elege van eb­ből a mentalitásból. Az MSZP-t mindig a gyenge pártok között tartották számon, mert mindig a kiegyezésre játszunk, megalku­szunk. Milyen pipogya párt az, amelyik nem tud köztársaságiel­­nök-jelöltet állítani? Kompro­misszumot úgy is el lehet képzel­ni, hogy az SZDSZ köti. - Ki a hibás a kialakult helyze­tért? - Ez egy elrontott sorozat volt. Miért nem lehetett Szili Ka­talin mellett kiállni, akit „ráadá­sul” a párt is támogat? - Talán azért, mert a pártelitből nem mindenki akarta Szili Ka­talint.­­ Hiller István pártelnök akarja. Úgy tudom, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök nem igazán ért egyet a jelö­lésével. Erre mondja azt, hogy „a koalíció jövőjét félti”. Szerintem meg a koalíciónak nincs ború­­sabb jövője, mint hogy kompro­misszumokat köt. Az esetek többségében nagyon rosszul vá­lasztottunk 2002-ben, amikor több választókerületet átenged­tünk az SZDSZ-nek. Az önkor­mányzatokba is a hátukon vitték be őket a vidéki szervezeteink. Nagy tévedés, hogy június 6-a, az államfőválasztás napja a tét. A tét: 2006. - Vagyis nem az a kérdés, hogy az MSZP mit ad Szili Katalin támogatásáért, hanem hogy az SZDSZ mit veszít, ha nem te­szi? - A szabad demokraták tá­mogatottsága - hogy csak sző­kébb pátriámból mondjak pél­dát - Pécsett kétszázalékos. Akartok 2006-ban közös jelölte­ket, vagy nem akartok? Ez a kér­dés! - Titkos választás lesz, senki sem tudja garantálni a szavazato­kat. Mi történik, ha Szili Kata­lin megbukik a parlament előtt? - Abban bízom, hogy meg­születik a megállapodás, és Szili Katalin államfő lesz. -És ha mégsem? - Akkor a szocialista párt ve­zetésének legitimitása erősen megkérdőjeleződik. Ez már nem Szili Katalin-ügy. Ez egy elron­tott ügy. Nem lehet úgy nekifut­ni egy kongresszusnak, hogy sunnyogó tárgyalásokat folyta­tunk a háttérben, különösebb felhatalmazás nélkül. - Kinek a felelőssége a megegye­zés?­­ A felelősség közös az SZDSZ-szel. NAGY SZILVIA : „Akartok közös jelöltet?” MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Lehetőségek és kockázatok 1. Szili Katalin az MSZP jelöltje, de a szabad demokrata szava­zatok híján nem kapja meg a többséget. A lehetséges követ­kezmények - feltéve, hogy a szocialisták elszántan állnak Szili mellett: a. koalíciós válság, b. alkotmányos válság - mert nem képes a parlament állam­főt választani, c. az MSZP elnökének pozíciója meggyengül, továbbá a mi­niszterelnöké is. 2. Szii Katalin, hogy megakadá­lyozza a válsághelyzet kialaku­lását, visszalép. Ez egyelőre inkább csak eli lehetőségnek tűnik. 3. Szili Katalin az SZDSZ szava­zatai nélkül - ellenzéki segít­séggel - lesz köztársasági el­nök. A koalíciós együttműkö­dést súlyosan megterhelheti a helyzet. Ennek kialakulása szintén kevéssé valószínű. 4. Az SZDSZ kompromisszumot köt, és megszavazza Szili jelö­lését. Ennek egyre kisebb a va­lószínűsége, olyan erővel köte­lezte el magát az SZDSZ a pártkötöttségektől mentes államfőkoncepció mellett. 5. Az ellenzék Sólyom Lászlót je­löli, aki a titkos szavazás során kap annyi „vándorszavazatot” a koalíciótól, hogy köztársasá­gi elnök lesz. Ezt az MSZP-ben úgy értékelnék, hogy miköz­ben a kezükben volt az elnök­­választás lehetősége, azt áten­gedték az ellenzéknek. Ezzel a párt vezetősége és a minisz­terelnök súlyos tekintélyvesz­tést szenvedne el. 6. Elkerülendő Szili vereségét, az MSZP végül mást jelöl. Ezt nehezen emésztené meg. Ha a jelenlegi nem is, de a 2006- os választási koalíció veszélybe kerülhet. Az egész procedúra s valamennyi variáció alkal­mas arra, hogy eltántorítsa a külső szimpatizánsokat.

Next