Népszabadság, 2005. április (63. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-09 / 82. szám
2 2005. ÁPRILIS 9., SZOMBAT Értesüléseink szerint az MSZP-ben előterjesztés készült a tagnyilvántartás rendszerének felülvizsgálatára. Csak úgy futhatunk neki a 2006-os választásoknak, ha pontosan tudjuk, hogy valójában hány tagunk van - így nyilatkozott lapunknak egy magát megnevezni nem kívánó MSZP- vezető. Ez indokolta azt, hogy Hiller István pártelnök megbízásából felülvizsgálják a tagnyilvántartás rendszerét. Akadnak ugyanis olyan vélemények a pártban - leginkább a Vas megyei, illetve a Kiskunhalason fiktív beléptetések miatt kirobbant botrányok után -, hogy a papíron 45 ezres tagság legalább tíz százalékával nem tudnának elszámolni. Legutóbb a Magyar Nemzet cikkezett arról, hogy Kőbányán 500-600 fiktív tagot tartanak nyilván. Ezt az érintettek tagadják. Mindazonáltal az újabb kérdésfelvetés jelzi, hogy a probléma létezik. A kérdés az, miért éri meg így, mesterségesen felduzzasztani a párttagságot. Vas megye adja a választ: pozíciószerzésből. Mint emlékezetes, Vas megyében rendőrségi nyomozás is indult a fiktív pártbeléptetések kapcsán. Ott egy fiatal vállalkozó, Tóth Csaba - akinek addig hírét sem hallották a megyében - úgy próbált befolyáshoz jutni, hogy a gyanú szerint fiktív párttagokkal felduzzasztotta az alapszervezeteket. Az alapszervezetek erejüknek (létszámuknak) megfelelő arányban képviseltethetik magukat a megyei döntéshozó szervezetekben, így érdekérvényesítő képességük erősebbé válhat. A vádak szerint ilyen módon léphetett elő ez a vállalkozó is a párt megyei elnökévé, „lenyomva” a régieket. De kik a régiek és kik az újak? Az egyszerűség kedvéért: „régiek” azok a 40-es 50-es éveikben járók, akik már a kilencvenes évek közepén szerepet játszottak a pártban, az újak pedig gyakran azok a 20-as 30-as éveiket taposok, akiknek a politikai kötődésük a kilencvenes évek végén kezdődött, épp a régiek kezdeményezése nyomán. Akkoriban vált ugyanis egyre sürgetőbbé az újak, a fiatalok bevonása a politikai életbe, hiszen a lendületes Fidesszel szemben mindig ott állt az „öreg MSZP” képe és állandósult jelzője. Ezt a fiatalságot akkoriban a BIT vezetőjének, Kiss Péternek az egyik pártfogolja, Schmuck Andor jelenítette meg. Egy korábban az Indexben megjelent cikk szerint ő fejlesztette ki az új hatalomátvételi technikát azzal, hogy 1998- ban több tucat hozzá hű párttagot léptetett be a párt újpesti alapszervezetébe, így tudta elérni azt is, hogy ő legyen a IV. kerületben az MSZP polgármesterjelöltje. Schmuck machinációival a pártban megbukott, de addigra már megjelentek azok a fiatalok, akik „új, friss, lendületes szellemiséggel” láttak munkához, és karrierjük szédítő gyorsasággal emelkedett. Sok valódi baloldali elkötelezettségű fiatal volt köztük, de nem csak ilyenek. Már Medgyessy Péter 2002-es kampányában erőteljes szerepet vállaltak, miként komoly szerepet játszottak Gyurcsány Ferenc kormányfővé választásában is: a pártban akkoriban afféle királycsinálókként emlegették őket, bár az utolsó pillanatig kivártak, hogy a legkisebb kockázatot vállalva álljanak a befutó mögé. Pláne azután, hogy fölfogták, érdekeiket szervezetten könnyebben érvényesíthetik. Ez lett a tavaly áprilisban megalakult Mozaik-csoport, amelynek vezéregyénisége, Újhelyi István Hiller István elnökké választásakor lett a párt alelnöke. Egy másik kulcspozíciónak számító helyet is megkaptak, a pártigazgatói tisztséget, ezt Oláh Lajos, a mozaikosok szóvivője, a párt Hajdú-Bihar megyei elnöke szerezte meg. Ide tartozik az a Zuschlag János, aki egy ízléstelen megszólalása miatt kénytelen volt lemondani országgyűlési képviselői tisztségéről, és neve szóba került a Vas megyei és a kiskunhalasi állítólagos fiktív beléptetési ügyekben is. Mozaikos a Vas megyei Tóth Csaba. Az igazsághoz tartozik, hogy a fiatalok munkája, lendülete számos területen valóban hasznosnak bizonyult, kétségkívül hoztak magukkal friss szemléletet. De a rájuk jellemző „egész pályás letámadás” már sokszor túlment azon a határon, amit a párttagok még képesek elfogadni. Intő jel lehetett számukra, hogy mégiscsak elnökhelyettes lett Szekeres Imre, akinek megválasztását az utolsó pillanatban is úgy próbálták megakadályozni, hogy a kongresszus napján és helyszínén elterjesztették, visszalépett a jelöléstől. És most térjünk vissza Vas megyéhez: a pártvezetés - némiképp kényszerűen, a nyilvánosság nyomására - nem tehetett mást, mint hogy feloszlassa a megyei szervezeteket, és a legszigorúbb kontroll mellett új megyei alapszervezeteket alakítson. Ebben a folyamatban világossá vált, hogy a fiktív beléptetésekre vonatkozó vádak megalapozottak voltak - Tóth Csabáék látványos vereséget szenvedtek. Ezzel egyidejűleg a Bács-Kiskun megyei Kiskunhalason is egyfajta „titkos tagrevíziót” hajtottak végre, és bizonyos, hogy valami nem stimmelt, még akkor is ha Hiller István pártelnök egy szűk körű beszélgetés során Kiskunhalas kapcsán úgy fogalmazott, hogy valójában azok is az MSZP- hez tartoznak, akik kisebb-nagyobb csoportokban beléptek, s így van ez akkor is, ha a hagyományos alapszervezeti életben nem akarnak részt venni. De ekkor is párttagok, mondta Hisfén Mindezek tükrében vált érthetővé, hogy az MSZP tavalyi kongresszusa előtt miért is szorgalmazták annyira az alapszabály-módosítást. Akkor két programcsoport dolgozott ezen: a Lamperth Mónika-féle bizottság a tagfelvétel szigorítását javasolta, a Szili Katalin vezette munkacsoport viszont gyakorlatilag nem módosított volna a jelenlegi helyzeten, amikor - miként egy szocialista politikus fogalmazott kérdésünkre - csak az nem lép be a pártba, aki nem akar. (Szili Katalin békíteni is próbált Vasban a régiek és az újak között - sikertelenül.) Az alapszabály-módosítással végül nem foglalkozott a kongresszus. Ettől függetlenül számos megyében megkezdődtek az ilyen típusú vizsgálatok. Egy informális megbeszélésen el is hangzott, hogy nemcsak Vas megyében és Bácsban bővült feltűnően látványosan a párttagok száma, hanem Hajdú-Biharban, Békésben és több fővárosi kerületben is. Az új pártvezetés utasítására vizsgálat indult minden „kétséges” helyszínen. Belső forrásaink szerint részben ez is oka lehetett annak, hogy a párt hajdú-bihari elnöke, Oláh Lajos lemondott pártigazgatói tisztségéről. Ide tartozik az is, hogy a Vas megyei történések óta a Mozaik befolyása folyamatosan csökken. A párt most felülvizsgálja a tagnyilvántartás rendszerét. Miként arról már beszámoltunk, az előterjesztés szerint csipkártyás rendszert vezetnének be. De nem a csip a lényeg, hanem az, hogy ennek bevezetésekor újralajstromozzák a tagságot. Ez - mondják az MSZP-t jól ismerők - sok mindent új megvilágításba helyezhet. TÓTH ÁKOS Új tavaszi seregszemle Csak az nem lép be, aki nem akar A Vas megyei újjászervezés napja. Csütörtökön a szombathelyiek úgy döntöttek: csak két ajánló támogatásával lehet belépni a szervezetbe Még nem zárult le a Fibisz 2003-ban Vas megyében létrehozott fiktív szervezeteinek ügyében indított nyomozás. Csizmadia Péter, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője érdeklődésünkre mindössze annyit közölt: a magánokirat-hamisítás vétsége miatt indított eljárás során eddig négy gyanúsítottat hallgattak ki. Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, kihallgatták Zuschlag János volt országgyűlési képviselőt, és beidézték a vasi Fibisz-szervezet egykori vezetőjét, Szabó Bálintot, a párt korábbi helyi alelnökét, Táncsics Pétert és Tóth Csabát, a helyi szervezet volt elnökét. RÖVIDEN Miniszteri nem főiskolák egyetemmé minősítésére Az oktatási miniszter nem támogatja, hogy a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolát, valamint az egri és a nyíregyházi főiskolát anélkül minősítsék át egyetemmé a felsőoktatási törvény keretében, hogy azok előbb ne teljesítenék az egyetemmé válás öszszes feltételét. (MTI) Büntetőjogi védelem a bíráknak? A bírák személyének fokozott büntetőjogi védelme, illetve nyilatkozati tilalmuk oldása érdekében törvény-előkészítési folyamatot indított az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT). (MTI) Áder kizárná az ittasan vezető képviselőket Áder János tegnap a Fideszfrakció zárt ülésén közölte: a párt számára is kínos, hogy képviselői közül az utóbbi időben többen is mentelmi jogukra hivatkozva kerülték meg az alkoholszint vizsgálatát. Azt mondta: a szondázás megtagadása a frakcióból való kizárással is járhat. (Index) MAGYARORSZÁG Eltérően a nemzet egységéről Az MSZP-választmány mára jelöltet ígér 2003. december: „Mi azt tartanánk jónak, ha az a gyakorlat folytatódna, hogy nem direkt pártpolitikus kerülne a legfőbb közjogi méltóság posztjára, hanem olyan tekintélyes személyiség, aki képes megjeleníteni a nemzet egységét.” (Kuncze Gábor Kovács László akkori MSZP-elnök államfői ambícióiról) 2004. november: „A köztársaságielnök-jelölés nem olyan kérdés, amelyet »az első félórában« rendezhetnének” (Hiller István MSZP-elnök a Kuncze Gábornál tett bemutatkozó látogatása után) 2005. január: „Az államfő jelöléséről szó esett az elnökségi ülésen, de nevek nem hangzottak el” (Hiller István az MSZP kétnapos elnökségi ülése után) 2005. január 22.: „Indokolt, hogy a liberális és a konzervatív köztársasági elnök után szocialista politikus következzen az államfői poszton” - (Szekeres Imre, szocialista elnökhelyettes) 2005. február 1.: „A találkozón szó esett nevek említése nélkül a köztársaságielnök-választásról” - (Hiller István és Kuncze Gábor a megbeszélésük után) 2005. február 25: „Jót tenne az országnak, ha a következő államfő nő lenne”. (Hiller István) 2005. március 4.: „A szocialista pártnak fontos, hogy ki kerül ebbe a felelős pozícióba, hogy valóban méltón, pártérdekek felett állóan tudja képviselni az egész nemzet ügyét. Sok jelölt közül kell kiválasztani az erre legalkalmasabbat. Lehet nő vagy férfi, de legyen dinamikus, idegen nyelveket tudó, a hazai és a nemzetközi politikában tapasztalatokat szerzett, és konszenzusteremtő képességű”. (Simon Gábor MSZP-s választmányi elnök) 2005. március 11.: „Szerénytelenség nélkül, a körülmények ismeretében hiszek az esélyemben.” (Szili Katalin) 2005. március 18.: „A szabad demokratákkal pedig még egyeztetni kell. Eddig nem akarták ezzel megzavarni az SZDSZ március 19-i tisztújító küldöttgyűlését” (Hiller István) 2005. március 22.: „Ha valakinek a politikai életben tapasztalata van, nemhogy hátránynak, és nem kizáró oknak, hanem egyenesen előnynek tartom. Helyes, ha valaki nemcsak a párt-, hanem a belpolitikában, a társadalmi kapcsolatokban, a civil világban és nemzetközi viszonylatban is jártas.” (Hiller István) 2005. március 23.: „Nem szeretnék olyat, hogy egyszer csak a szocialista párt bejelent valamit. Közös érdek, hogy a koalíciós többség támogatásával legyen köztársaságielnök-jelölt, illetve köztársasági elnök Magyarországon”. (Hiller István) 2005. április 6.: „A Szabad Demokraták Szövetsége azt nem tekinti kompromisszumnak, hogy az összes lehetséges Szili Katalint elénk tárták, és közülük kiválaszthatjuk az egyiket.” (Kuncze Gábor) Sziliről tárgyalt az elnökség Az MSZP elnöksége lapzártánkkor is tárgyalt a párt államfőjelöltjéről, aki az előzmények ismeretében szinte bizonyosan Szili Katalin. Borítékolható, hogy a házelnök mellett nem javasol másik személyt a ma összeülő választmánynak a pártvezetés. Vagyis kudarcba fulladt a koalíció kétnapos egyeztetése. Tegnap az egy nappal korábbi összetételben, ugyanabban az irodában és mandátummal jutottak a delegációk ugyanarra az eredményre: semmire. Változatosságot legfeljebb az üdítők és szendvicsek jelenthettek volna, bár egy szocialista tárgyaló szerint az előző nap jégre tett tízórait rakták az asztalra. Az MSZP ragaszkodik Szilihez, az SZDSZ viszont elutasítja őt, újabb javaslatokat várva. Az MSZP-delegáció csak arra tett ígéretet, hogy beszámol az SZDSZ álláspontjáról. A tárgyalások a jövő héten folytatódnak. Az SZDSZ a múlt héten azt kérte a szocialistáktól, hogy legalább hallgassák meg a döntés előtt Gombár Csabát, akit alkalmasnak tartanak a posztra, de őt nem hívták meg mára a Köztársaság téri pártházba. Hiller István tegnap úgy fogalmazott: az a szándékuk, hogy megállapodjanak, és a koalíciós partnerrel arra törekszenek, hogy ez garantáltan megtörténjen. HASZÁN ZOLTÁN Zsömlék a frizsiderből