Népszabadság, 2005. április (63. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-11 / 83. szám
4 2005. ÁPRILIS 11., HÉTFŐ Munkástanácsok: egy kézbe kerül a hatalom? Információink szerint a 15 éve megalakult, jobboldali kötődését nyíltan vállaló Munkástanácsok a hónap végén tartandó tisztújító kongresszusa nem kevesebbről dönt majd, mint arról, hogy egy kézbe - a jelenlegi elnök, Palkovics Imre kezébe - összpontosítson-e minden hatalmat. A konföderáció szervezeti működésének reformjára hivatkozva úgy tervezik módosítani az alapszabályt, hogy egyben megszüntetik az általános alelnöki posztot. Szakszervezeti körökből származó információink szerint a valódi ok az, hogy így szabaduljanak meg a funkciót immár tíz éve betöltő Nagy Imrétől. Az inkább szabadelvű nézeteket valló alelnök - aki a „nyugodt erőt” testesíti meg a szakszervezeti szövetség vezetésében - esetleges erőszakos eltávolítása azonban könnyen kiütheti a biztosítékot. Több szervezet is jelezte, hogy ebben az esetben kiválik a szövetségből. Ez viszont könnyen az egyre gyérülő létszámú Munkástanácsok végét jelentheti. A másfél évtized alatt ugyanis folyamatosan csökkent a taglétszáma, s bár a nemzetközi jelentésekben még ma is 40 ezer Munkástanács-tag szerepel - már csak a fele, mint az induláskor -, valójában ennek töredékére tehető a számuk. Egyik informátorunk úgy fogalmazott: egyre ritkulnak a választmányi ülések padsorai. Igaz, ez a tendencia az egész magyar szakszervezeti mozgalomra jellemző. Jelenleg egyébként már csak a posta, a vasúti közlekedés és a nehézipar egyes területein van jelentősebb bázisa a szövetségnek. Kemény vita várható a kongresszuson az elnökség összetételének és létszámának változtatásáról. Úgy tudjuk, a küldötteknek kiküldött előterjesztés szerint ugyanis a mostani szakértőkkel cserélnék le az elnökség tagjait, számukat pedig hétről négyre csökkentenék. Ez is azt jelzi, hogy egy szűk csoport akarja átvenni a hatalmat a Munkástanácsoknál. Palkovics Imre - aki egyelőre egyetlen jelöltje az elnöki posztnak, ezért nagy valószínűséggel megtartja tisztét, már csak azért is, mert neve egybeforrt a szakszervezeti szövetséggel - lapunknak azt mondta: elérkezett az ideje, hogy a nemzetközi szakszervezeti struktúrához igazítsák a Munkástanácsok alapszabályát. Elismerte, hogy a kiküldött tervezetben nem szerepel az általános alelnöki funkció. Ezt azzal magyarázta, hogy a tapasztalatok azt mutatják, inkább ügyvezetőre van szükség, aki a választott tisztségviselők távollétében irányítja a munkaszervezetet. A struktúra átalakításában egyébként nem személyekben gondolkodnak, bárki - a mostani alelnök is - betöltheti az egyes posztokat, ha megszerzi a kongresszus támogatását. Palkovics mindazonáltal számít arra, hogy az esetleges személyes érdeksérelmek konfliktusokhoz vezetnek majd. Szerettük volna megkérdezni az ügyről Nagy Imrét is, ő azonban egyelőre elzárkózott ez elől. Azt mondta, majd a kongresszus után nyilatkozik. KUN J. ERZSÉBET Kazetták kis műanyag kosárban Rudi Zoltán tévéelnök szerint 15 év vétkei sűrűsödtek a pápa halálhírének késedelmes bejelentésébe II. János Pál haláláról késve számolt be a köztévé. Rudi Zoltán tévéelnök szerint ez a 12 perc az MTV állatorvosi lova. - Nézte a tévét a pápa halálakor? - Igen, a CNN-t. Azt tudtam, hogy az mtv-n film megy, és figyeltem, hogy az ottani bejelentés után hány perccel indul a bekészített anyagokkal a Híradó aznapi újabb különkiadása. Aztán telefonon próbáltam beszélni azokkal, akik az adás megszakításával voltak megbízva, de miután mindenki a másikat kereste, foglaltak voltak. - Lehet, hogy nem volt elég kitartó. Sikerült már beszélnie Baló Györggyel, aki a vezetői ügyeletes volt a pápa halálakor? - Azóta igen. Valóban elérhetetlen volt aznap este, amit nem lehet megmagyarázni. Ám egy jól működő tévében nem lett volna szükség arra, hogy keressék. A hírigazgató leállíthatta volna a filmet. - Miért nem tette? - Ez a 12 perces csúszás a Magyar Televízió állatorvosi lova. Abban, hogy Nika György hírigazgató nem merte azonnal leállítani a filmet, benne van, hogy az MTV-ben szinte senki nem meri vállalni a döntéséért a felelősséget, és inkább a feletteséhez fordul megerősítésért, nehogy hibázzon és elveszítse az állását. - Nika György bizonytalanságát magyarázhatja, hogy a megelőző napokban cikkeztek arról, hogy kifelé áll a rúdja a tévétől. - Ezt a Magyar Televízió minden esetben cáfolta. Az MTV hírigazgatóját általában nem ez bizonytalaníthatja el, hanem az elmúlt 15 év rossz tapasztalatai, amikor öt kormány több mint tucatnyi embert ültetett a tévé élére. Hogyne félne a hírigazgató, amikor elődei átlagosan kilenc hónapig lehettek a székükben. Az elnöknél sem sokkal hosszabb ez az idő. Nagyon nehéz jó szakembert szerződtetni az MTV-be, mert az újságírók a köztévét a politika zsákmányszerző területének tekintik, ahová nem szívesen jönnek, hiszen egy kormányváltás után úgyis szétzavarnak mindenkit. Eddig így történt minden esetben. - Ő dönthetett az adásleállításról? Állítólag Simon András alelnök pénteken megtiltotta, hogy filmet szakítsanak meg. - Ez nem igaz. Simon András írásban juttatta el a javaslatait Nika Györgyhöz, részletesen kifejtve, hogy milyen legyen a különkiadás. Egy 2000-ben kiadott és ma is hatályos elnöki utasítás szerint az elnök, a vezető ügyeletes, a programigazgató és a hírigazgató adhat ki ilyen döntést. Ám hiába a szabályozás, a készültség és elvileg egy olyan vezetői rendszer, amelynek akkor is működőképesnek kellene lennie, ha kiesik belőle egy vagy két ember, mégis keletkezett egy hiba. És ebben ott sűrűsödik egész lemaradásunk. Mert a televíziózásra alkalmatlan házban a negyedikről kell levinni három emeletet egy kis műanyag kosárban az előkészített kazettákat, ahol aztán még 450 méterre van az a gép, amelybe a szalagokat kell bedugdosni, eközben meg kell írni a felkonferáló szöveget, amelyet egy elavult szoftver konvertál és küld le a stúdióba egy végeláthatatlan kábelrengetegen. A műsorvezetőnek le kell rohannia a lépcsőn, mert tilos liftet használnia, nehogy beragadjon, és mire a termeszvárra hasonlító ház különböző zugaiból mindenki összesereglik, eltelik legalább hat perc. Miközben mi a nyolcvanas években összetákolt adáslebonyolító rendszerén dolgozunk, konkurenseink szerverről sugároznak. Ezek szerint önnek nincs is felelőssége a hibában? - Van. Mégpedig döntően az, hogy egy év alatt nem tudtam kiharcolni az MTV normatív finanszírozását, és legalább elindítani az új gyártóbázis felépítését. Hogy nem értem a végére a szervezeti és belső folyamatok gyökeres átalakításának. Megjegyzem, ezek nem rajtam múltak. És velem együtt sokan akarják, a kuratóriumunk is. Finanszírozásban kilenc évet, szakmai romlásban, kiüresedésben tizenkét-tizenhárom évet, műszaki amortizációban húsz évet, szervezeti elavultságban negyvenhét évet kérnek számon rajtunk. Számon kell kérni rajtunk, hogy miért késtünk 12 percet. Ki is kell ezt vizsgálni és intézkedésekre, a konkrét felelősség megállapítására van szükség. Meg kell büntetni, aki hibázott. De az is tény, hogy a normális munkakörülmények megteremtéséhez nincs anyagi függetlenségünk, hiányzik a türelem támogatása, és a nyugodt feltételek. - Ön lecserélte Nika Györgyöt. - Azért, mert ott kellett volna lennie az épületben. Jó újságíró, jó riporter, ám bebizonyosodott, hogy nem jó kapitány. De igazságtalan csak rajta számon kérni ezt a 12 percet. A közvélemény és a tulajdonosi testület joggal azt várja el, hogy mea culpázzunk. Valóban magyarázhatatlan hibát követtünk el. Noha az is tény, hogy az új pápát megválasztó 117 bíboros közül Erdő Péter nem egy másik csatornán, hanem az MTV stúdióvendégeként a pápa halála után alig egy órával fejezte ki megrendülését. Az adófizetők elemi érdeke most az, hogy a tulajdonosi testülettel és a szolidáris szakmai szerveztekkel fel tudjuk tölteni tartalommal, pénzzel, hittel, erkölccsel. De a módszer, amit legelszántabb kritikusaink választanak, nem a megoldásra irányul, hanem az öncélú rombolásra. Én építeni szeretnék, és ebben a szándékomban senki nem ingathat meg. HASZÁN ZOLTÁN „Az újságírók a köztévét a politika zsákmányszerző területének tekintik” Kastélyprogram van, pénz viszont nincs Gyűjtöget, de még alig-alig építkezik az állami műemlékkezelő szervezet. A parlamenti ciklus kezdetén megszületett a legutóbbi kastélyprogram, azóta a többszörösére nőtt a Műemlékek Állami Gondnoksága által felügyelt értékek száma, a maradékelven juttatott pénz azonban egyelőre a távoli jövőbe tolja ki azt a pillanatot, amikor szépen felújított kastélyok láncát látogathatja végig a múlt iránt érdeklődő közönség. Bő tíz évvel a „minőségi országbemutatás” gondolatának megszületése után még ma sem sokkal több vágyképnél az állami tulajdonú kastélymúzeumok hálózata. Valójában egyetlen teljesen kész, a pincétől a padlásig felújított műemléket sem tudunk felmutatni. Bár a szakemberek azt remélték, 2003-ra megszülethet az örökségvédelmi törvény szükséges módosítása, a tervek szerint csak a jövő héten kerül a kormány elé a tervezet. A törvény mellékletében felsorolt, tartósan állami tulajdonban lévőnek ítélt műemlékek sorában mintegy 90 kastély és kúria szerepel. Ezek közül 36-ot mindenképp a minőségi országbemutatás céljára használnának a szakemberek, 27-et magántulajdonba adhatónak ítélnek. Az állami tulajdonban maradó épületegyütteseket hosszú távon a Műemlékek Állami Gondnoksága kezében szeretnék öszszefogni. Mindent egybevéve körülbelül 90-100 épített értéket bíznának a szervezetre - tudtuk meg Varga Kálmántól, a KÖH elnökétől. Ennek megfelelően már az elmúlt években számos kastély került a MÁG-hoz, köztük olyanok is, amelyekben - mint például Zsirán vagy Pilisen -jelenleg szociális és oktatási intézmények működnek. E funkciók kiváltására egyáltalán nincs pénz, bár a MÁG idén minden korábbinál többet, összesen 510 millió forintot fordíthat műemlékei fenntartására, ez az összeg 28 kastély és 14 más épület között oszlik meg. N. KÓSA JUDIT A fertődi Esterházy-kastély A fertődi Esterházy-kastély rekonstrukciója tavaly látványos eleméhez, a főhomlokzat felújításához érkezett. A munka azonban idén lelassul, a hátsó homlokzat rendbetételére nem telik. Az Eszterházára fordítható mintegy 160 millió forintot javarészt a díszterem javítására költik, és megkezdik a főhercegi lakosztály átépítését. A norvég kormánytól várható 2,5 milliárd forinthoz alighanem csak jövőre jut hozzá a hivatal. Az edelényi L’Huillier- Coburg-kastély gombafertőzötten, lyukas tetővel került a MÁG-hoz 2001-ben. Az elmúlt években sor került a tető kijavítására, megkezdődött a gombamentesítés. Idén mintegy 50- 60 millió forintot fordítanak az állagmegóvásra. A kastély végleges funkciójáról még nem született döntés, de szó van egy oktatási centrum itteni működéséről, amely bevételei egy részét az épületre fordítaná. A korábban nevelőotthonként működő, rendkívül rossz állapotú fehérvárcsurgói Károlyikastélyt 1997-ben kapta meg hasznosításra a Károlyi József Alapítvány, amely európai kulturális és tudományos központot kezdett benne kialakítani, majd Fejtő Ferenc könyvtára is itt kapott helyet. Az elmúlt évek helyreállító munkája olyan eredményes volt, hogy a KÖH most azt kezdeményezi, a Károlyi család kaphassa meg a kastély tulajdonjogát is. Enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos gyerekeket nevelnek a pilisi Beleznay-Nyárykastélyban, amely csak néhány hónapja került a MAG portfoliójába. A kastély a szerencsésebbek közül való: a barokk falfestéses termeket óvják, átalakításkor szem előtt tartják a műemléki elveket. A főépületből fokozatosan kiköltöztetik a hálókat, a lakóotthonok az oldalszárnyakban kapnak helyet. Az intézmény hosszú távra rendezkedett be a kastélyban. Temérdek lehetőséget tartogat a fóti Károlyi-kastély, amelynek főépülete évek óta üresen áll. A műemlékről persze lemondana a Gyermekváros, ragaszkodik viszont az 52 hektáros -jelentős részben bérbe adott parkhoz és a benne felépített iskolákhoz, lakóépületekhez. Az egészségügyi minisztérium 740 millió forintot kérne a KVI-tól az ingatlanegyüttes átadásáért. A kastély önmagában, park nélkül sem privatizációra, sem a minőségi országbemutatás programjában való részvételre nem alkalmas. MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Emlékezés József Attilára Hírösszefoglalónk Színészek, versmondók, énekesek, zenészek, költők, írók, közéleti emberek, diákok emlékeztek nappali virrasztással József Attilára költeményeinek felolvasásával tegnap Budapesten, a Fiumei úti temetőben. A poéta születésének századik évfordulója alkalmából megrendezett „zarándoklatot” a József család sírjánál Göncz Árpád író, volt köztársasági elnök nyitotta meg, a Karóval jöttél című költeményt olvasva fel. Tíz évvel ezelőtt - köztársasági elnökként - ugyancsak Göncz Árpád nyitotta meg a nappali virrasztást. A sírkertben felállított pódiumszínpadon József Attila kortársa, a 96 éves Fejtő Ferenc az Ars poetica című költeményt, Jancsó Miklós filmrendező A tőkések hasznáról című verset olvasta fel. Mandur László szocialista politikus, az Országgyűlés alelnöke az Amit szívedbe rejtesz, Hiller István, az MSZP elnöke a Feleségem című költeményt választotta. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke a Talán eltűnök hirtelen című verset olvasta fel. Mint megjegyezte, József Attila ezt a verset akár neki is írhatta volna. Fellépett a Kárpátalján működő Beregszászi Magyar Nemzeti Színház több művésze, a Mistral zenekar és Bródy János énekes. Vitányi Iván, az MSZP országgyűlési frakció kulturális munkacsoportjának vezetője közleményében hangsúlyozta, József Attila elkötelezett baloldali volt a szó legteljesebb és legnemesebb értelmében. Csalódott a diktatórikus álbaloldaliságban, de hű maradt a demokrácia és a szocializmus igazi eszméihez. József Attila születésének századik évfordulója alkalmából vasárnap újraavatták a poéta szobrát Makón, a nevét viselő gimnázium mellett.