Népszabadság, 2005. április (63. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-12 / 84. szám
2 2005. ÁPRILIS 12., KEDD NÉPSZABADSÁG MAGYARORSZÁG Adók és reformok - megint számháború A megszokott szócsata folyt tegnap a T. Ház plenáris ülésén napirend előtt a kormánypártok és az ellenzék között az ország gazdasági helyzetéről, az adókról és a reformokról. A kormány elszánt az adóreformra, de nem lehet adóreformról beszélni államháztartási reform nélkül. Ha csökkentjük az adókat, akkor az újraelosztási rendszereket is meg kell vizsgálni - hangoztatta Katona Tamás pénzügyi államtitkár hangos ellenzéki bekiabálások közepette. Katona szerint az adóreformot úgy kell végrehajtani, hogy azzal a versenyképességet támogassák, de bővítsék a foglalkoztatást, és tegyék igazságosabbá a teherviselést. Mindemellett fontos cél, hogy szélesebb adóalapon egyszerűbben lehessen kevesebb adót fizetni. Mindezt az államtitkár Kuncze Gábor felszólalására közölte. Az SZDSZ elnöke populista demagógiával vádolta ugyanis az ellenzéket. Szerinte az ellenzék rendre adócsökkentést javasol, majd a kiadások jelentős növelését, s ha ezt nem sikerül megcsinálni, akkor elkezdenek „zokogni” a költségvetési hiány és az államadósság növekedésén. Egy másik kormánypárti képviselő, a szocialista Podolák György is az ellenzéket vádolta, mert olyan képet fest Magyarországról, mintha az a „siralom völgye” lenne. A képviselő statisztikai adatokat idézve tagadta, hogy az európai rangsorban sereghajtók lennénk. Katona Tamás államtitkár erre felidézte, hogy a gazdaság fenntartható növekedési pályán halad, négyszázalékos a növekedése, az államháztartás hiánya tavaly az előző évihez képest 1,7 százalékkal csökkent, s az államadósság mértéke is a kritikus 60 százalék alatt van. Varga Mihály, a Fidesz frakcióvezető-helyettese viszont azt állította: a munkanélküliség a 2002-es kormányváltáskor 5,6 százalékos volt, 2005 márciusában viszont már 6,9 százalékos, és jelenleg 285 ezer állampolgárnak nincs munkája. A volt pénzügyminiszter szóvá tette, hogy amikor 50 dollár felett van az olaj hordónkénti ára, a kormánynak még csak szándékában sem áll, hogy megfékezze a benzin és a gázolaj árának emelkedését. Hatalmas zúgolódás támadt a fideszes padsorokban, amikor erre válaszul Katona Tamás azt állította: 2002 óta nőtt a foglalkoztatottság. A kormány a piacgazdaság körülményei között megfelelően jár el - hangoztatta az államtitkár a benzin- és gázolaj árának emelkedése kapcsán. CSUHAJ ILDIKÓ ■ Leszavazta a parlament a Magyar Rádió Közalapítvány tevékenységéről szóló beszámolót, egyúttal felkérte a közrádió kuratóriumát, hogy szólítsa fel Kondor Katalint: rádióelnökként ne vállaljon nyilvános politikai szerepet. E véleményt számos ellenzéki politikus is osztotta: tíz fideszes (köztük Répássy Róbert, a párt jogi kabinetjének vezetője és Révész Máriusz, a párt szóvivője), illetve hat MDF-es honatya, Herényi Károly frakcióvezetővel az élen. Az Országgyűlés a médiatörvény kormánypárti kezdeményezésű módosítását sem támogatta, amely megszüntette volna a kábelszolgáltatók vételkörzetének korlátozását. Az ellenzék tartózkodása mellett fogadta el a parlament a „szén-dioxid-bizniszt”, pontosabban az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmét lehetővé tévő törvényt. A kiotói egyezményből eredő jogszabály alapján lajstromba veszik a CO2-kibocsátó cégeket, meghatározzák a rájuk eső kvótákat, majd megkezdődhet az üzlet. Itt az előírtnál kevesebb üvegházhatású gázt a légkörbe eresztő vállalat válik nyertessé, míg az átlagon felüli környezetszennyező vesztessé. (Haszán Zoltán- Nyusztay Máté) Az MDF a kortárs művészetet támogatná Dávid Ibolya az MDF nevében tegnap a T. Házban napirend előtt javaslatot tett egy önálló költségvetési alap létrehozására, amely a kortárs művészeteket támogatná. A fórum elnöke nehezményezte, hogy az erről írott levelére Bozóki András miniszter nem válaszolt. Az MDF szerint a kortárs művészetet támogató alapnak akkora összeggel kellene rendelkeznie, mint amennyit a tárca például a kortárs film vagy színház támogatására fordít. Dávid Ibolya azt is javasolta, hogy csökkentsék az uniós országokban megszokott mértékűre a kortárs művek kereskedelmére kirótt áfa-kulcsokat. Azt is indítványozta, hogy kortárs művész által alkotott műtárgy vásárlása esetén egy magánszemély 10 százalék, legfeljebb pedig 100 ezer forint adókedvezményt érvényesíthessen. Válaszában Bozóki András elismerte, hogy ezen el kell gondolkodni, de szerinte fontos kérdés, minek az alapján lehet a művészeti ágak között dönteni. (Cs. I.) HIRDETÉS Hiteleinkkel g / f f t • g / t ff g tovább nyújtózkodhat - M Devizahitel 7700 Ft/hó1,1, Felvehető bármire! InfoLine: 06 40 37 33 33 • www.ieb.hu Inter-Európa Bank Rt. A -AMfriHHMI 7 000 000 Ft-os, 20 éves futamidejű, lakáscélú felhasználású kölcsön induló havi törlesztőrészlete, 160 Ft-os forint/svájci frank árfolyammal számítva. ’* 31 250 CHF kölcsönösszeg, 20 év futamidő, lakáscélú felhasználás, egy ingatlanfedezet esetén. Pártváltozatok az államfőjelöltre Folytatás az 1. oldalról Lapunknak nyilatkozva Suchman Tamás hozzátette: ha a pártelit nem tudja rendezni a helyzetet a kongreszszusig, akkor elszakad a tagságtól. Őszintén kell arról beszélni, hogy nem volt előkészítve a jelölési folyamat, de ha megoldódik a helyzet, akkor nem lesz következménye a történteknek. „Nem ismeri a parlamenti demokráciát az, aki ilyeneket ír” - így reagált Suchman véleményére Horn Gábor. Az SZDSZ ügyvivője szerint az régen volt, hogy egyetlen párt kormányoz. Koalícióban kompromisszumokat kell kötni. Mandur László, a szocialista párt elnökségi tagja arról beszélt tegnap, hogy az MSZP nyitott egy másik jelöltre is, ha annak hasonló a támogatottsága, mint Szili Kataliné. Mandur szerint pártja választmánya az elnökségnek és a koalíciós partnerrel tárgyaló delegációnak nyitott mandátumot adott, ez azt jelenti: „ha találtok egy jobb vagy egy olyan közös jelöltet, aki nagyon hasonló támogatottsággal bír, mint az eddigi jelöltünk, akkor arra is nyitott az MSZP választmánya”. A pénteki kongresszusnak egyelőre bizonytalan a kimenetele, de valamilyen nevet muszáj mondani - közölték egybehangzóan szocialista politikusok. Ezen túl már semmiben sincs egyetértés, a forgatókönyvek száma viszont szinte végtelen. Van, aki szerint a kongresszusnak ki kell mondania: szocialista jelölt van-e vagy koalíciós, mert az utóbbi esetben az MSZP legfőbb döntéshozó szerve mondja ki, hogy a házelnök nem lehet államfőjelölt. De azt is kimondhatja a kongresszus, hogy mindenképpen Szili Katalin az egyedüli jelölt, sőt több név is elhangozhat. Az előbbi verziót jósoló képviselő szerint ez esetben megéri hazardírozni: úgysem megy el mindenki a szavazásra, egy-két MDF-es képviselői voks is „beeshet”, s meglesz az egyszerű többség. Sőt, azt is megkockáztatta: az SZDSZ-t gyengítve a Fidesz is megszavazná Szilit. Többes jelölésnél viszont csak azok jöhetnek szóba, akiket az MSZP alapszervezetei jelöltek. Információink szerint a legtöbb szavazatot Szili Katalin után erősorrendben Glatz Ferenc akadémikus, Horn Gyula volt miniszterelnök, Bihari Mihály és Bárándy Péter kapta. Az SZDSZ-nek sikerült belemanőverezni minket egy olyan helyzetbe, amikor Glatz Ferenc köztársaságielnök-jelölt lehet, miután megfelel a szabad demokraták legfőbb kritériumának: nem pártpolitikus - fogalmazott az elnökség egyik tagja. (Pedig ez ellene lenne a liberálisoknak - az SZDSZ-ben Glatzot nem szívelik.) Viszont sem Bárándy Péter, sem Glatz Ferenc nem túl népszerű a szocialista frakcióban, ahol attól is félnek, hogy egyikük sem lenne lojális az őt megválasztókhoz. Szocialista körök kizártnak tartják, hogy „nyuszit varázsoljanak elő a kalapból”, vagyis olyan nevet dobjon be például a miniszterelnök, aki nem kapott jelölést. (Ilyen lehet például Palánkai Tibor közgazdász.) Információink szerint Gyurcsány Ferenc többször is jelezte: neki mindenki megfelel, akit az MSZP jelöl. Úgy tudjuk, hogy Szili Katalin informálisan is megerősítette, hogy nem kíván visszalépni a jelöltségtől, miután tavaly önként szállt ki a pártelnökségért folytatott versenyből. Ráadásul nem is kínálható fel neki cserébe komoly poszt, hiszen ő az Országgyűlés elnöke. Szerdán folytatódik az egyeztetés: ekkor már Hiller István és Lendvai Ildikó tárgyal Kuncze Gáborral és Pető Ivánnal. HASZÁN ZOLTÁN-NAGY SZILVIA Lendvai Ildikó Pető Ivánnal beszélgetett tegnap a Parlamentben: szerdán a koalíciós egyeztetésen mindketten részt vesznek exe coll-n A tokaji ügyeket már vizsgálhatják Folyik a küzdelem és a versenyfutás az MSZP és a Fidesz között: az Orbán Viktor vagy a Gyurcsány Ferenc meggazdagodásának körülményeit vizsgáló parlamenti bizottság legyen-e napirenden a T. Házban, s határozza meg a közbeszédet. A szocialistáknak helyzeti előnyük van, az Országgyűlés ugyanis tegnap, késő este már megkezdte „Az Orbán család állami forrásból történő gazdagodása, különös tekintettel a tokaji szőlőbirtokokra” nevű vizsgálóbizottság létrehozásáról a vitát. Az ügy azért kerülhetett már tegnap a plenáris ülés napirendjére, mert a Fidesz-képviselők is hozzájárultak „sürgős” tárgyalásához. Tegnap viszont az MSZP és az SZDSZ képviselői nem szavazták meg a Fidesz „ellenindítványát”, azaz az Apró-Gyurcsányérdekkör meggazdagodását vizsgáló parlamenti bizottságról szóló javaslat sürgősséggel való tárgyalását. Szijjártó Péter fideszes képviselő lapunknak nyilatkozva ezt úgy értékelte, hogy a szavazással bebizonyosodott, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök cinkosává tette a szocialista pártot, az MSZP-s képviselők nyújtottak ugyanis szavazatukkal segítséget arra, hogy a kormányfő titkaira ne derüljön fény. A szocialisták viszont már a késő esti, az Orbán Viktor meggazdagodásáról szóló parlamenti vita előtt nyilatkoztak arról: nem az a kérdés Tokaj-ügyben, hogy az Élet és Irodalom című lap pontosan közölte-e bizonyos taggyűlések időpontját, miként azt a cikksorozatra érkezett helyreigazítás kifogásolja, hanem az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hivatali befolyását, hatalmát felhasználva, netán azzal visszaélve elősegítette-e családja vagyonának gyarapodását, vagy sem. Erről Szabó Zoltán szocialista képviselő beszélt. A szocialisták azt követően vetették fel, hogy vizsgálni kell az Orbán család gazdagodását, miután az Élet és Irodalom részleteket közölt egy dokumentumból, amely a szerkesztőség közlése szerint a Szárhegy-dűlő-Sárazsadány- Tokajhegyalja Kft. - taggyűlési jegyzőkönyve. A lap szerint ezek azt bizonyítják, hogy az egyik taggyűlésen Orbán Viktor akkori miniszterelnök is részt vett, és az állami tulajdonban lévő hegyaljai ingatlanok megszerzésének lehetőségéről is tanácskozott felesége üzlettársaival. Szabó Zoltán emlékeztetett arra, hogy a Tokajhegyalja Kft. helyreigazítást kért az ÉS-től a lapban Tokaji borcsaták II. címmel megjelent cikk miatt, arra való hivatkozással, hogy a lap által idézett napokon nem is volt taggyűlés. A szocialisták szerint az érdemi kérdést azonban senki sem vitatta. A politikus azt is hozzátette, hogy mindez nem a kft., és nem is a Fidesz, hanem Orbán Viktor ügye. Vagy hajlandó Orbán Viktor helyreigazítást kérni, és ha ezt megtagadják, polgári pert indítani, de ha nem, akkor a vizsgálóbizottságot fel kell állítani - tette hozzá Szabó Zoltán. Az MSZP, illetve a Fidesz által javasolt vizsgálóbizottságok „kérdései” kísértetiesen emlékeztetnek egymásra Orbán, illetve Gyurcsány meggazdagodását, vagyongyarapodását illetően. Mivel a Fidesz nem lehet bizonyos abban - különösen a tegnapi szavazás és az ügyrendi bizottság elhalasztott döntése után -, hogy az általa javasolt vizsgálóbizottság feláll. Répássy Róbert és más fideszes képviselők egyrészt törvénymódosítást kezdeményeztek annak érdekében, hogy a Tokaj Kereskedőház Rt. kerüljön vissza a 100 százalékos állami tulajdonú cégek körébe, másrészt egy olyan javaslatot is benyújtottak, amely a Tokaj Kereskedőház Rt. „gyanús” privatizációs körülményeit vizsgálná. CSUHAJ ILDIKÓ , JH Szabó Zoltán Répássy Róbert