Népszabadság, 2005. április (63. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-12 / 84. szám

2 2005. ÁPRILIS 12., KEDD NÉPSZABADSÁG MAGYARORSZÁG Adók és reformok - megint számháború A megszokott szócsata folyt tegnap a T. Ház plenáris ülésén napirend előtt a kormánypár­tok és az ellenzék között az or­szág gazdasági helyzetéről, az adókról és a reformokról. A kormány elszánt az adóreformra, de nem lehet adóreformról beszélni ál­lamháztartási reform nélkül. Ha csök­kentjük az adókat, akkor az újraelosz­tási rendszereket is meg kell vizsgálni - hangoztatta Katona Tamás pénzügyi államtitkár hangos ellenzéki bekiabá­lások közepette. Katona szerint az adóreformot úgy kell végrehajtani, hogy azzal a versenyképességet támo­gassák, de bővítsék a foglalkoztatást, és tegyék igazságosabbá a tehervise­lést. Mindemellett fontos cél, hogy szé­lesebb adóalapon egyszerűbben lehes­sen kevesebb adót fizetni. Mindezt az államtitkár Kuncze Gábor felszólalásá­ra közölte. Az SZDSZ elnöke populista demagógiával vádolta ugyanis az el­lenzéket. Szerinte az ellenzék rendre adócsökkentést javasol, majd a kiadá­sok jelentős növelését, s ha ezt nem si­kerül megcsinálni, akkor elkezdenek „zokogni” a költségvetési hiány és az államadósság növekedésén. Egy másik kormánypárti képviselő, a szocialista Podolák György is az ellenzé­ket vádolta, mert olyan képet fest Ma­gyarországról, mintha az a „siralom völ­gye” lenne. A képviselő statisztikai ada­tokat idézve tagadta, hogy az európai rangsorban sereghajtók lennénk. Katona Tamás államtitkár erre fel­idézte, hogy a gazdaság fenntartható növekedési pályán halad, négyszázalé­kos a növekedése, az államháztartás hi­ánya tavaly az előző évihez képest 1,7 százalékkal csökkent, s az államadósság mértéke is a kritikus 60 százalék alatt van. Varga Mihály, a Fidesz frakcióve­zető-helyettese viszont azt állította: a munkanélküliség a 2002-es kormány­­váltáskor 5,6 százalékos volt, 2005 már­ciusában viszont már 6,9 százalékos, és jelenleg 285 ezer állampolgárnak nincs munkája. A volt pénzügyminiszter szó­vá tette, hogy amikor 50 dollár felett van az olaj hordónkénti ára, a kormány­nak még csak szándékában sem áll, hogy megfékezze a benzin és a gázolaj árának emelkedését. Hatalmas zúgoló­dás támadt a fideszes padsorokban, amikor erre válaszul Katona Tamás azt állította: 2002 óta nőtt a foglalkozta­tottság. A kormány a piacgazdaság kö­rülményei között megfelelően jár el - hangoztatta az államtitkár a benzin- és gázolaj árának emelkedése kapcsán. CSUHAJ ILDIKÓ ■ Leszavazta a parlament a Magyar Rádió Közalapítvány tevékenységéről szóló beszámolót, egyúttal felkérte a közrádió kuratóriumát, hogy szólítsa fel Kondor Katalint: rádióelnökként ne vállaljon nyilvános politikai szere­pet. E véleményt számos ellenzéki po­litikus is osztotta: tíz fideszes (köztük Répássy Róbert, a párt jogi kabinetjé­nek vezetője és Révész Máriusz, a párt szóvivője), illetve hat MDF-es honatya, Herényi Károly frakcióveze­tővel az élen. Az Országgyűlés a mé­diatörvény kormánypárti kezdemé­nyezésű módosítását sem támogatta, amely megszüntette volna a kábel­szolgáltatók vételkörzetének korláto­zását. Az ellenzék tartózkodása mel­lett fogadta el a parlament a „szén-di­­oxid-bizniszt”, pontosabban az üveg­házhatású gázok kibocsátási egységei­nek kereskedelmét lehetővé tévő tör­vényt. A kiotói egyezményből eredő jogszabály alapján lajstromba veszik a CO2-kibocsátó cégeket, meghatá­rozzák a rájuk eső kvótákat, majd megkezdődhet az üzlet. Itt az előírt­nál kevesebb üvegházhatású gázt a légkörbe eresztő vállalat válik nyer­tessé, míg az átlagon felüli környezet­szennyező vesztessé. (Haszán Zoltán- Nyusztay Máté) Az MDF a kortárs művészetet támogatná Dávid Ibolya az MDF nevében tegnap a T. Házban napirend előtt javaslatot tett egy önálló költségvetési alap létrehozására, amely a kortárs művészeteket támo­gatná. A fórum elnöke nehezményezte, hogy az erről írott levelére Bozóki And­rás miniszter nem válaszolt. Az MDF szerint a kortárs művészetet támogató alapnak akkora összeggel kellene rendelkeznie, mint amennyit a tárca például a kortárs film vagy színház támogatására fordít. Dávid Ibolya azt is javasolta, hogy csökkentsék az uniós országokban megszokott mértékűre a kortárs művek ke­reskedelmére kirótt áfa-kulcsokat. Azt is indítványozta, hogy kortárs művész ál­tal alkotott műtárgy vásárlása esetén egy magánszemély 10 százalék, legfeljebb pedig 100 ezer forint adókedvezményt érvényesíthessen. Válaszában Bozóki András elismerte, hogy ezen el kell gondolkodni, de szerinte fontos kérdés, mi­nek az alapján lehet a művészeti ágak között dönteni. (Cs. I.) HIRDETÉS Hiteleinkkel g / f f t • g / t ff g tovább nyújtózkodhat - M Devizahitel 7700 Ft/hó1,1, Felvehető bármire! InfoLine: 06 40 37 33 33 • www.ieb.hu Inter-Európa Bank Rt. A -AMfriHHMI 7 000 000 Ft-os, 20 éves futamidejű, lakáscélú felhasználású kölcsön induló havi törlesztőrészlete, 160 Ft-os forint/svájci frank árfolyammal számítva. ’* 31 250 CHF kölcsönösszeg, 20 év futamidő, lakáscélú felhasználás, egy ingatlanfedezet esetén. Pártváltozatok az államfőjelöltre Folytatás az 1. oldalról Lapunknak nyilatkozva Suchman Tamás hozzátette: ha a pártelit nem tudja rendezni a helyzetet a kongresz­­szusig, akkor elszakad a tagságtól. Őszintén kell arról beszélni, hogy nem volt előkészítve a jelölési folyamat, de ha megoldódik a helyzet, akkor nem lesz következménye a történteknek. „Nem ismeri a parlamenti demok­ráciát az, aki ilyeneket ír” - így reagált Suchman véleményére Horn Gábor. Az SZDSZ ügyvivője szerint az régen volt, hogy egyetlen párt kormányoz. Koalícióban kompromisszumokat kell kötni. Mandur László, a szocialista párt el­nökségi tagja arról beszélt tegnap, hogy az MSZP nyitott egy másik jelöltre is, ha annak hasonló a támogatottsága, mint Szili Kataliné. Mandur szerint pártja választmánya az elnökségnek és a koalí­ciós partnerrel tárgyaló delegációnak nyitott mandátumot adott, ez azt jelen­ti: „ha találtok egy jobb vagy egy olyan közös jelöltet, aki nagyon hasonló tá­mogatottsággal bír, mint az eddigi jelöl­tünk, akkor arra is nyitott az MSZP vá­lasztmánya”. A pénteki kongresszusnak egyelőre bizonytalan a kimenetele, de valami­lyen nevet muszáj mondani - közölték egybehangzóan szocialista politikusok. Ezen túl már semmiben sincs egyetér­tés, a forgatókönyvek száma viszont szinte végtelen. Van, aki szerint a kong­resszusnak ki kell mondania: szocialista jelölt van-e vagy koalíciós, mert az utóbbi esetben az MSZP legfőbb dön­téshozó szerve mondja ki, hogy a házel­nök nem lehet államfőjelölt. De azt is kimondhatja a kongresszus, hogy min­denképpen Szili Katalin az egyedüli je­lölt, sőt több név is elhangozhat. Az előbbi verziót jósoló képviselő szerint ez esetben megéri hazardírozni: úgysem megy el mindenki a szavazásra, egy-két MDF-es képviselői voks is „beeshet”, s meglesz az egyszerű többség. Sőt, azt is megkockáztatta: az SZDSZ-t gyengítve a Fidesz is megszavazná Szilit. Többes jelölésnél viszont csak azok jöhetnek szóba, akiket az MSZP alapszervezetei jelöltek. Információink szerint a leg­több szavazatot Szili Katalin után erő­sorrendben Glatz Ferenc akadémikus, Horn Gyula volt miniszterelnök, Bihari Mihály és Bárándy Péter kapta. Az SZDSZ-nek sikerült belemanőve­rezni minket egy olyan helyzetbe, ami­kor Glatz Ferenc köztársaságielnök-je­­lölt lehet, miután megfelel a szabad de­mokraták legfőbb kritériumának: nem pártpolitikus - fogalmazott az elnökség egyik tagja. (Pedig ez ellene lenne a li­berálisoknak - az SZDSZ-ben Glatzot nem szívelik.) Viszont sem Bárándy Pé­ter, sem Glatz Ferenc nem túl népszerű a szocialista frakcióban, ahol attól is fél­nek, hogy egyikük sem lenne lojális az őt megválasztókhoz. Szocialista körök kizártnak tartják, hogy „nyuszit varázsoljanak elő a kalap­ból”, vagyis olyan nevet dobjon be pél­dául a miniszterelnök, aki nem kapott jelölést. (Ilyen lehet például Palánkai Tibor közgazdász.) Információink sze­rint Gyurcsány Ferenc többször is jelez­te: neki mindenki megfelel, akit az MSZP jelöl. Úgy tudjuk, hogy Szili Ka­talin informálisan is megerősítette, hogy nem kíván visszalépni a jelöltség­től, miután tavaly önként szállt ki a pártelnökségért folytatott versenyből. Ráadásul nem is kínálható fel neki cse­rébe komoly poszt, hiszen ő az Ország­­gyűlés elnöke. Szerdán folytatódik az egyeztetés: ekkor már Hiller István és Lendvai Ildikó tárgyal Kuncze Gáborral és Pető Ivánnal. HASZÁN ZOLTÁN-NAGY SZILVIA Lendvai Ildikó Pető Ivánnal beszélgetett tegnap a Parlamentben: szerdán a koalíciós egyeztetésen mindketten részt vesznek exe co­ll-n A tokaji ügyeket már vizsgálhatják Folyik a küzdelem és a verseny­futás az MSZP és a Fidesz kö­zött: az Orbán Viktor vagy a Gyurcsány Ferenc meggazdago­dásának körülményeit vizsgáló parlamenti bizottság legyen-e napirenden a T. Házban, s ha­tározza meg a közbeszédet. A szocialistáknak helyzeti előnyük van, az Országgyűlés ugyanis tegnap, késő este már megkezdte „Az Orbán család állami forrásból történő gazdagodása, különös tekintettel a tokaji szőlőbirto­kokra” nevű vizsgálóbizottság létreho­zásáról a vitát. Az ügy azért kerülhetett már tegnap a plenáris ülés napirendjé­re, mert a Fidesz-képviselők is hozzájá­rultak „sürgős” tárgyalásához. Tegnap viszont az MSZP és az SZDSZ képvise­lői nem szavazták meg a Fidesz „ellen­­indítványát”, azaz az Apró-Gyurcsány­­érdekkör meggazdagodását vizsgáló parlamenti bizottságról szóló javaslat sürgősséggel való tárgyalását. Szijjártó Péter fideszes képviselő lapunknak nyi­latkozva ezt úgy értékelte, hogy a szava­zással bebizonyosodott, Gyurcsány Fe­renc miniszterelnök cinkosává tette a szocialista pártot, az MSZP-s képvise­lők nyújtottak ugyanis szavazatukkal segítséget arra, hogy a kormányfő tit­kaira ne derüljön fény. A szocialisták viszont már a késő es­ti, az Orbán Viktor meggazdagodásáról szóló parlamenti vita előtt nyilatkoztak arról: nem­ az a kérdés Tokaj-ügyben, hogy az Élet és Irodalom című lap pon­tosan közölte-e bizonyos taggyűlések időpontját, miként azt a cikksorozatra érkezett helyreigazítás kifogásolja, ha­nem az, hogy Orbán Viktor miniszter­­elnök hivatali befolyását, hatalmát fel­használva, netán azzal visszaélve előse­gítette-e családja vagyonának gyarapo­dását, vagy sem. Erről Szabó Zoltán szocialista képviselő beszélt. A szocialisták azt követően vetették fel, hogy vizsgálni kell az Orbán család gazdagodását, miután az Élet és Iroda­lom részleteket közölt egy dokumen­tumból, amely a szerkesztőség közlése szerint a Szárhegy-dűlő-Sárazsadány- Tokajhegyalja Kft. - taggyűlési jegyző­könyve. A lap szerint ezek azt bizonyít­ják, hogy az egyik taggyűlésen Orbán Viktor akkori miniszterelnök is részt vett, és az állami tulajdonban lévő hegy­aljai ingatlanok megszerzésének lehető­ségéről is tanácskozott felesége üzlettár­saival. Szabó Zoltán emlékeztetett arra, hogy a Tokajhegyalja Kft. helyreigazí­tást kért az ÉS-től a lapban Tokaji bor­csaták II. címmel megjelent cikk miatt, arra való hivatkozással, hogy a lap által idézett napokon nem is volt taggyűlés. A szocialisták szerint az érdemi kérdést azonban senki sem vitatta. A politikus azt is hozzátette, hogy mindez nem a kft., és nem is a Fidesz, hanem Orbán Viktor ügye.­­ Vagy hajlandó Orbán Viktor helyreigazítást kérni, és ha ezt megtagadják, polgári pert indítani, de ha nem, akkor a vizsgálóbizottságot fel kell állítani - tette hozzá Szabó Zoltán. Az MSZP, illetve a Fidesz által java­solt vizsgálóbizottságok „kérdései” kísér­tetiesen emlékeztetnek egymásra Or­bán, illetve Gyurcsány meggazdagodá­sát, vagyongyarapodását illetően. Mivel a Fidesz nem lehet bizonyos abban - kü­lönösen a tegnapi szavazás és az ügyren­di bizottság elhalasztott döntése után -, hogy az általa javasolt vizsgálóbizottság feláll. Répássy Róbert és más fideszes képviselők egyrészt törvénymódosítást kezdeményeztek annak érdekében, hogy a Tokaj Kereskedőház Rt. kerüljön vissza a 100 százalékos állami tulajdonú cégek körébe, másrészt egy olyan javas­latot is benyújtottak, amely a Tokaj Ke­reskedőház Rt. „gyanús” privatizációs körülményeit vizsgálná. CSUHAJ ILDIKÓ , JH Szabó­­ Zoltán Répássy Róbert

Next