Népszabadság, 2005. április (63. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-14 / 86. szám
2 2005. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK MAGYARORSZÁG Jelölt-jelöltekről dönt a kongresszus Az SZDSZ négyből kettőt elfogadna - Az MSZP-tagság egyet akar? Az SZDSZ elfogadná Glatz Ferenc akadémikus és Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter államfői jelölését is. Most ismét az MSZP-nek kell lépnie: egyelőre úgy tűnik, a tagság nem hátrált ki Szili Katalin mögül. Glatz Ferenc vagy Bárándy Péter személye körül alakulhat ki konszenzus a kormánypártok között a köztársaságielnök-jelölés során. Ez derült ki a tegnapi sokadik koalíciós egyeztetésen, amelyen már a pártelnökök is részt vettek. Az MSZP - engedve az eddigi egyetlen szocialista jelöltet, Szili Katalint kedden este véglegesen elutasító SZDSZ kérésének - a házelnök mellett másik három nevet is előhúzott. A szocialista párt szervezeteitől érkezett ajánlások alapján erősorrendben: Glatz Ferenc, az Akadémia volt elnöke, Horn Gyula exkormányfő és Bárándy Péter, tavaly lemondott igazságügy-miniszter került föl a listára, a legnagyobb támogatottságú Szili Katalin mellé. Közülük az SZDSZ gyorsan kizárta Horn Gyulát pártpolitikai múltja és a koalíciós időkből származó, vele kapcsolatos kellemetlen tapasztalataik miatt. Többen fenntartással fogadták Glatzot is a kisebbik koalíciós pártnál, s volt olyan képviselő, aki szerint ő „még Szilinél is rosszabb” megoldás lenne. Csakhogy az SZDSZ előzetesen felállított normáinak megfelel az Akadémia volt elnöke, így kedden az éjszakába nyúló hosszas vita után az SZDSZ egy újabb konfliktus vállalása helyett támogathatónak találta Glatzot, miként Bárándy Pétert is. Kuncze Gábor a tegnapi koalíciós egyeztetés után a Glatz felemás megítélésére vonatkozó kérdésre azt mondta: garantálni tudják, hogy a frakció az akadémikust és Bárándyt is támogatni tudja, ha őket jelöli az MSZP pénteki kongresszusa. Bár erről nem beszélt, lapunk úgy értesült, hogy az egyeztetésen az SZDSZ utalt rá, hogy nem volna ellenükre, ha bővülne a jelöltek listája más olyan nevekkel, akik már a sajtóban is megjelentek. Erre azonban csekély az esély. Hiller István a tárgyalások után közölte: elvileg elképzelhető, hogy előkerül még egy, eddig titokban tartott név, de kötelességének tartja azokat jelölni, akik a legnagyobb támogatást kapták, így nem merülnek föl új nevek. Hozzátette: „Az MSZP továbbra is alkalmasnak tartja Szili Katalint az államfői posztra, de a kongresszus elé terjeszti a másik három nevet is, az SZDSZ véleményével együtt.” Az MSZP-ben egyelőre korántsem egyértelmű, hogy a tagság kihátrálna Szili mögül. A szocialisták tegnap délután a koalíciós tárgyalások ismeretében informális frakcióülést tartottak, ahol többek beszámolója szerint továbbra is inkább Szili-párti a hangulat. A házelnök mellett kiálló Toller László például azt hangoztatva ment be a terembe, hogy ha a párt kitart Szili Katalin jelöltsége mellett, akkor erősnek látszik, ha nem, akkor gyengének. A párt Baranya megyei elnöke úgy látja, van esély arra, hogy a kongresszus Szili Katalint nevezze meg, és ha ez történik, akkor ezen a szabad demokratáknak is el kell gondolkodniuk. Szili Katalin újságíróknak azt mondta: a tagság kezébe helyezi a sorsát, hiszen a párttagok jelölték „nem kis számban” őt. A kongresszus kimenetele megjósolhatatlan: Szili Katalin támogatottsága valóban erős (holnap még számos MSZP-s politikus próbál vidéken korteskedni mellette). Glatz Ferencet sokan kényszermegoldásnak tartják, miként Bárándy Pétert is, aki túl kevés időt töltött az igazságügyminiszteri székben, nem elég „kipróbált” személy. Értesülésünk szerint a tegnapi frakcióülésen fölszólalók között volt, aki személy mellett, volt, aki a koalíciós együttműködés és a 2006-os választás sikere mellett állt ki. Úgy tudjuk, hogy sem Szili Katalin, sem Horn Gyula nem szólalt fel. A koalíciós egyeztetéssel kapcsolatban az Indexben az jelent meg, hogy a választmány által Hillernek adott szabad mandátum nem azt jelentette, hogy a pártelnök újabb nevekkel állhat elő, hanem Szili megválasztását kell elérnie az SZDSZ-nél, bármi áron. Információnk szerint ugyanakkor nem volt kirohanás Hiller ellen, és az elnöki beszámolót a képviselők tudomásul vették. A képviselőcsoport mintegy felének részvételével megtartott ülésen abban maradtak, hogy tartják magukat a pénteki kongresszus döntéséhez, és arra voksolnak, akit ott jelöltté választanak. Hiller István újságíróknak tegnap azt mondta: a jövő héten, vagyis az MSZP elnökjelölő kongresszusa után külön-külön egyeztet az államfőválasztásról az ellenzéki pártok vezetőivel. HASZÁN ZOLTÁN-NAGY SZILVIA Mindenki elégedett? NÉPSZABADSÁG A Fidesz szimpátiaszavazást indít Országos szimpátiaszavazást szervez a Fidesz, szeretné megtudni ugyanis, hogy a választók kit látnának szívesen az államfői poszton. Ezt Orbán Viktor és Áder János jelentette be tegnap. A volt miniszterelnök hangsúlyozta: nem arra tesznek javaslatot, hogy a nép válassza a köztársasági elnököt - „az emberek jelöltjét” szeretnék megtalálni. Orbán tegnap nem nevezte meg a Fidesz számára kívánatos jelöltet. Egyértelművé tette viszont, hogy ő nem akar államfő lenni, mert van néhány feltétel, aminek nem felel meg. Nem adott ugyanakkor egyértelmű választ arra, hogy ha Szili Katalin lenne a szimpátiaszavazás győztese, a Fidesz támogatná-e a szavazáson. Név nélkül nyilatkozó fideszes honatyák lapunkat úgy tájékoztatták: „a balos jelöltek közül Szili Katalin áll az első helyen, de Glatz Ferencet is lehet támogatni”. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke a Hír TV-ben arról nyilatkozott, hogy Bihari Mill Dávid Ibolya tegnap azt közölte: „A magyar közélet zsákutcában van, ezért nem látszatjogokra van szükség, és nem PR-fogásokra, hanem valódi jogosítványt kell adni az embereknek ahhoz, hogy ők válasszák meg a köztársasági elnököt.”irály is elfogadható a Fideszképviselők egy része számára. Sólyom László neve természetesen rajta lesz a listán - mondták lapunknak. Orbán Viktor mindenesetre nem zárta ki „a maga számára”, hogy adott esetben egy baloldali érzelműnek mondható jelöltet támogasson. Arról nem beszéltek, hogy csak az ellenzéki párt által felsorolt személyekre lehet-e majd az interneten, levélben vagy a bevásárlóközpontok előtti standokon voksolni. A Fidesz-frakció pénteken dönt arról, hogy mikor kezdődjön és végződjön a voksolás, s hogy egy vagy több szavazatot lehet-e majd leadni. A szimpátiaszavazás várhatóan a jövő héten kezdődik, és május végén zárul. A Népszabadság kérdésére, hogy 2000-ben, amikor a Fidesz vezette koalíció döntött a köztársasági elnök megválasztásáról, miért nem látták szükségét annak, hogy szimpátiaszavazáson kérjék ki a nép véleményét, Orbán azt mondta: „Ég és föld a különbség az akkori és a mostani helyzet között. Akkor nemzeti konszenzus volt Mádl Ferenc személyét illetően.” Áder arra is emlékeztetett, hogy Mádl Ferenc a kisebbik koalíciós partner, az FKGP jelöltje volt, és a Fidesz ezt elfogadta, a jelölt személyéről nem volt vita. CSUHAJ ILDIKÓ Egyoldalú konszenzus A Fidesz szerint nemzeti konszenzussal választották annak idején államfővé Mádl Ferencet. Pontosítva mindezt: a kisgazdák még ma sem értik, hogy mi történt a párttal, aminek következtében országos gyűlésük Torgyán Józsefet koronázó szenvedélyével szemben rövid időn belül mégis úgy döntöttek, hogy ők tulajdonképpen Mádlt vágyják elnöknek. (Torgyán később összeesküvésről beszélt.) Nemzeti konszenzusról már csak azért is nehéz beszélni, mert csak a pártok döntöttek, ők viszont jórészt tényleg egyetértettek. Annyiban mindenképpen, hogy az ellenzék nem állított jelöltet, mert nem kívánt megveretni senkit. A konszenzus akkor sem volt erős, amikor Mádl a második fordulóra családjával együtt ünneplésre készülve megjelent a díszpáholyban, majd aztán a szavazatok összeszámlálása után csalódottan távozott. Harmadszorra, még mindig nem kétharmaddal, megválasztották. Ténykedése viszont a népszerűségi listák tanúsága szerint valóban közel konszenzusos. (N. N. P.) Orbán Viktor tegnap a Parlamentben Két légy, egy csapás Orbán Viktor Fidesz-elnök képünkön elégedetten, magabiztosan mosolyog. Tegyük hozzá: minden oka megvan rá. Politikai elemzők csak csettinthetnek azon az elmésségen, ahogy pártja - anélkül, hogy ténylegesen megmozdulna - újabb akadályt gördített a koalíció elé. Országos rokonszenvszavazást hirdettek - mintha a szimpátia ebben az esetben valóban mértékadó szempont lenne.Vajon Mádl Ferenc annak idején miként szerepelt volna egy szimpátiaszavazáson? Pedig - és legalábbis igencsak furcsa volna, ha ezt épp a Fidesz vonná kétségbe - elég jól elboldogul az államfői feladatokkal.) Mindenesetre Orbánék lecsapták a magas labdát a minél rosszabb nekik, annál jobb nekünk elve alapján, igaz, nem volt nehéz dolguk, mert jól földobták nekik a szocialisták és a szabad demokraták. Borítékolható ugyanis, hogy a „népszimpátia” legföljebb abban a jelölt-jelölt személyében egyezhet a koalíció majdani akaratával, akin épp a legnagyobb huzavona megy: természetesen Szili Katalinról van szó, aki a mindenkori politikusi közvélemény-kutatások egyik legnépszerűbb szereplője. Igaz is, legutóbb épp azt a Dávid Ibolyát előzte meg, aki már hosszú ideje kirobbanthatatlan volt az élvonalból, és az előző ciklusban igazságügyminiszterként épp az akkori államfő, Göncz Árpád egyik kegyelmi kérvényét utasította vissza. Most is igencsak meglepő húzással élt azonnal továbbfejlesztette a Fidesz elképzelését. Azt nyilatkozta: az MDF partner abban, hogy az Országgyűlés frakciói úgy módosítsák az alkotmányt, hogy a köztársasági elnököt válassza a nép. Elgondolkodhat most Lezsák Sándor: lehet, hogy nem is kellett volna szétrobbantani az MDF-et, a dolgok előbb-utóbb úgyis a helyükre kerülnek. Ami bal, az bal, ami jobb, az jobb. Képünkön Orbán Viktor mosolyog nagyon, és hát minden oka meg is van rá. Két legyet üt egy csapásra. Megnehezítette a koalíció dolgát, és az MDF-et sikerült újra bevonni a táborba. TÓTH ÁKOS Ön miért olvassa a Népszabadságot Nyeremények: 11 éjszakás földközi-tengeri űr hajóút a Tensitől 3 db JVC DynaPix plazmatelevízió Csak 3 okot mondjon, és nyerj