Népszabadság, 2005. május (63. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-04 / 103. szám
4 2005. MÁJUS 4., SZERDA RÖVIDEN Az iskolákon spórolnak Egyre inkább a közoktatáson takarékoskodnak az önkormányzatok - derül ki a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) felméréséből. A megszorító intézkedések elrendelésekor mindinkább háttérbe szorulnak a szakmai szempontok - olvasható a jelentésben. A felmérés szerint az idei bérfejlesztést a települések 80 százaléka időben végrehajtotta. Az önkormányzatok egyötöde azonban késve intézkedett. (MTI) Próbaérettségi Az idén debütáló kétszintű érettségikkel egy időben próbamatúrát tartanak május 9-én a fővárosban a 2006-ban és 2007-ben vizsgázóknak - közölte a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ). A rendezvény résztvevői emelt és középszintű érettségit írhatnak magyar nyelvből és irodalomból, történelemből, matematikából, fizikából, biológiából, angolból, németből, közgazdaságtanból vagy kémiából. (MTI) Az SZDSZ nem dumál Az SZDSZ nem vesz részt jövő szerdán a Fidesz által „Mit teljesített három év alatt a dumakormány?” címmel kezdeményezett vitanapon - közölte Kuncze Gábor elnök Szili Katalin házelnöknek írt levelében. „Az SZDSZ dumakormány nevet viselő kabinetet vagy más kormányzati szervet nem ismer, annak hároméves tevékenységéről sem tud nyilatkozni” - áll a levélben. MAGYARORSZÁG Saját filmjeire kötött szerződést a Duna TV elnöke Saját maga által rendezett filmekre kötött sugárzási szerződést Cselényi László, a Duna TV elnöke. A három alkotást külsős cégek készítik, Cselényi pedig rendezője - két esetben pedig szerkesztője is - a filmeknek. A gyártók a médiahatóságnál pályáznak támogatásért, a beadott anyagokhoz pedig csatolni kell egy szerződést, amelyben valamelyik tévé vállalja, hogy az elkészült filmeket le is vetíti. Ezt mindhárom filmnél garantálta a Duna TV. A sugárzási szerződéseket a tévé részéről elnökként Cselényi írta alá. Megkeresésünkre Cselényi László azt közölte: nem talál semmi kivetnivalót abban, hogy elnöki tevékenysége ellátása mellett korábbi filmes karrierjét is folytassa. „Van egy pár díjam, nem vagyok teljesen ismeretlen alkotó, és semmi nem tiltja, hogy rendezzek” - mondta az elnök, aki szerint a jövő év végi határidő lehetőséget ad arra, hogy elnöki teendői mellett forgasson is. Szerinte akkor járt volna el etikátlanul, ha strómant szerzett volna, és mögé bújva készíti el a filmeket. Ráadásul nem a Duna TV pénzén forgatna, hanem az ORTT finanszírozná a filmeket, ha nyernek a pályázaton. „Sem pénzt, sem munkalehetőséget nem vennék el a kollégáimtól” mondta. Felvetésünkre, hogy ugyanez igaz-e a műsoridőre is, Cselényi úgy válaszolt: nincs annál olcsóbb műsor, mint amit az ORTT fizet, a Dunának pedig csak adásba kell adnia. „Van rálátásom arra, hogy milyen filmek férnek bele a Duna filozófiájába, és ezek ilyenek.” A három film közül az egyik egy ötvenperces Héjja Sándoremlékfilm, amelyet a beadott rendezői koncepció szerint „boldogan tapsol majd meg a Duna Televízió közönsége”. A tervezett hétmilliós összköltségvetésből nettó 600 ezer forint a rendezői, 300 ezer a szerkesztői gázsi. A hatrészesre tervezett A hit bölcsője sorozatnál epizódonként 450 ezer forint a rendezőnek járó rész, a forgatókönyvért pedig további 120 ezer jár. A szintén hatrészesre tervezett Európai időutazás Bartók Bélával epizódjai után 380 ezer jut a rendezőnek, 130 ezer a szerkesztőnek. Cselényi közölte: a producertől kialkudott összeget jótékonysági célra, például határon túli magyarok támogatására fordítaná. A Cselényivel megbízási szerződésben álló Duna TV kuratóriumának elnöksége még nem foglalkozott az elnök filmes terveivel - tudtuk meg Bíró Sándortól, a kuratórium elnökétől. Szerinte a Duna első elnöke, Sára Sándor is rendezett hivatali ideje alatt. Bíró úgy látja, hogy el lehet meditálni azon, mennyire etikus, hogy az elnök saját filmjeiről köt sugárzási szerződést, de ez nem jogi kérdés. HASZAN ZOLTÁN Továbbra is vitatják a filmvagyon sorsát Változatlanul vita folyik az ÁPV Rt. és a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) között a két nagy filmszakmai vállalat, a Mafilm és a Filmlaboratórium sorsáról - derült ki az Országgyűlés kulturális bizottsága ellenőrző albizottságának tegnapi eszmecseréjén. Vági Márton, az ÁPV Rt. vezérigazgatója elmondta, az utóbbi öt évben összesen 400 millió forinttal segítették talpra állni a két céget. Míg a Filmlaboratórium fejlesztése ebből a pénzből európai mértékkel mérve is sikeres, a Mafilm korszerűsítéséhez további 3-6 milliárd bevonására lenne szükség. Ezt az ÁPV Rt. privatizációval oldaná meg. Grunwalsky Ferenc, az MMK elnöke szerint a szokásos privatizációs eljárásban a Mafilm kikerülhet a magyar filmszakma ellenőrzése alól és használatából is, ezért a cégbe az MMK többségi tulajdonosi irányításával szabad csak tőkét bevonni. A kormányfővel erről már elvi megállapodás született, a közalapítvány kapcsolatba lépett európai befektetőkkel. Az ÁPV Rt. vezetője arról is beszámolt, hogy az öt állami filmstúdiónál levő filmjogokat összesen 900 millió forintért kivásárolták, és a Dialóg Stúdió vagyonába csoportosították át. Onnan átkerülnek az ÁPV Rt.hez, ahonnan a filmtörvény rendelkezéseinek megfelelően végleg a Nemzeti Filmarchívum vagyonába jutnak. Erre azért van szükség, mert a társasági törvény nem ad lehetőséget más megoldásra. A 900 millió forintot pedig, amellyel az ügyletet lebonyolították, el fogják vonni a stúdióktól, amelyeket ugyancsak megpróbálnak privatizálni. Az ülésen Kása Ferenc, a kulturális bizottság alelnöke tiltakozott az ellen, hogy a nagy hagyományokkal bíró állami stúdiókat „kisemmizzék”, és úgy vigyék a piacra. Az eszmecserén az is kiderült, hogy a kulturális tárca még mindig nem készült el azzal a miniszteri rendelettel, amely a Nemzeti Filmarchívumhoz kerülő filmek további sorsát, használatát, hasznosítását szabályozná. VARSÁNYI GYULA NÉPSZABADSÁG Csillebérc: vissza az államnak Hírösszefoglalónk Várhatóan perek sorának kell még lezárulnia, mire a Csllebérci Úttörőtábor ismét az állam tulajdonába kerülhet. A Legfelsőbb Bíróság (LB) felülvizsgálati tanácsának kedden kihirdetett döntése helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét, amellyel tavaly szeptemberben érvénytelenítették a tábor elajándékozásáról a KISZ jogutóda, a Demisz és a Magyar Úttörők Szövetsége (MÚSZ) között még 1989 nyarán létrejött szerződéseket. Rogán Antal ( Fidesz) bejelentette: kezdeményezik Gyurcsány Ferenc miniszterelnök meghallgatását a sportbizottságban. Szerinte szükséges tisztázni az egykor a Demisz alelnökeként tevékenykedő kormányfő szerepét a csillebérci ingatlan törvénytelen magánkézbe adásában. Batiz András kormányszóvivő közölte: „a kormány az LB döntését magára nézve kötelezőnek tartja”, a miniszterelnöknek nincs köze az ügyhöz. Csillebérc miatt az Orbánkormány idején nyújtott be keresetet a MÚSZ ellen a KVI és az Ifjúsági és Sportminisztérium. 1989-ben a magát a KISZ jogutódjának tekintő Demisz az úttörőszövetségnek ajándékozta az ingatlant, amelynek az addig csak kezelője volt. A tulajdonjog ezzel az államtól átkerült a MÚSZ-hoz. E megállapodásban 1991-ben az ÁSZ nem talált kivetnivalót. A KVI és az ISM által kezdeményezett perben az első és másodfokon eljáró bíróságok egyaránt érvénytelennek minősítették a szerződést. Az állami tulajdonú ingatlannak ugyanis csak kezelője volt a KISZ, amely így annak elidegenítésére nem volt jogosult. Szentendrén indítana tagozatot a Képzőművészeti Az alapoktól a felső fokig tanulhatnák a diákok a művészeteket Kihelyezett tagozatot indítana Szentendrén a Magyar Képzőművészeti Egyetem. A felsőfokú képzés a „művészetek városában” már működő művészetoktatásra épülne. Már csak az épület hiányzik. Az alapoktól a felső fokig tanulhatnák a fiatalok a művészeteket Szentendrén, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Szentendrei Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény megállapodása értelmében. Az Alkotó Gyermekeinkért (AGY) Alapítvány által fenntartott szentendrei iskola 1987-ben szakkörként indult, s ma már több mit ötszáz diák jár ide. Tartanak színjáték- és tánctanfolyamot, oktatnak kézművességet, grafikát, festészetet, szobrászatot is. Két éve az érettségizettek számára is indítottak szakképzéseket. Mindezt bővítenék felsőfokú képzésekkel. A Magyar Képzőművészeti Egyetem 2006 szeptemberétől az AGY Alapítványnyal együttműködve kihelyezett Szentendre nélkül nincs modern magyar festészet - szögezte le Németh Lajos művészettörténész. 1929-ben nyolc festő - Bánovszky Miklós, Bánáti Sverák József, Onódi Béla, Heintz Henrik, Rozgonyi László, Jeges Ernő, Paizs Goebel Jenő és Pándy Lajos - alapította meg a Szentendrei Festők Társaságát. A szentendrei művészet műsotagozatot létesítene Szentendrén, és vállalkoznának pedagógusok továbbképzésére is. Az egyetem tanár szakos hallgatói pedig gyakorlóórákat tarthatnának a középiskolában. A képzőművészeti egyetem és a szentendrei művészeti szakközépiskola minderről januárban kötött megállapodást. Már csak dik nagy korszaka az Európai Iskola, amelynek célja 1945 és 1948 között az Európa felé való nyitás volt. Korniss Dezső, Vajda Lajos és Bálint Endre művészetükkel a bartóki zenei metódus képzőművészeti megfelelőit keresték. 1969-ben épült meg a Kálaz épület hiányzik. A művészeti szakközépiskola 1998 óta a Kossuth Lajos út 5. szám alatti épület földszintjét használja. Ezt az épületet szeretnék most teljes egészében tartós használatba megkapni az önkormányzattól - mondja Takács Gábor, az AGY Alapítvány ügyvezető igazgatója -, hogy ott egy helyen működjön várna úton az új művésztelep, a városba számos művész költözött. Ekkor már bontogatta szárnyait a későbbi Vajda Lajos Stúdió (VLS). Az efZámbó István vezetésével lassan művészcsoporttá alakuló közösség megkapta a Péter-Pál utcai barokk pincét, ahol ma is avantaz alapfoktól a felső fokig a művészeti képzés. Cserébe fölújítanák az épületet. A Szentendre főterétől alig ötszáz méterre fekvő, erősen leromlott állapotú műemlék jellegű épület a város szégyenfoltja, negyven éve nem újították föl. Az alapítvány a több száz millió forintos felújítási költségeket részben saját,gárd és posztmodern kiállításokat rendeznek. A VLS-ben negyedszázad alatt száznál több művész fordult meg, többek között feLugossy László, Wahorn András, Aknay János, Holdas György, Matyófalvi (Matyó) János, Bereznai Péter, Bernáth(y) Sándor, Bukta Imre, Gubis Mihály, Csorba Simon, Haász István, Vincze Ottó és Kis-Tóth Ferenc, részben hazai és uniós pályázatokból fedezné. Az önkormányzat azonban mindennek ellenére bizalmatlan. „Nem arról van szó, hogy az önkormányzat ne szeretne művészeti felsőoktatási intézményt Szentendrén, a szándékot mindenki jónak tartja” - közölte érdeklődésükre Burik István, Szentendre polgármesterének tanácsadója, de a képviselőtestület szeretne garanciákat kapni arra, hogy az AGY Alapítvány képes előteremteni az épület fenntartásának és felújításának költségeit. Burik István azt mondta: ha ezt garantálni tudják, határozatlan időre ingyen az alapítvány rendelkezésére bocsátják az épületet. A testület a jövő héten dönt az épület sorsáról. VARGA DÓRA A művészetek városa Az épület jelenleg... ... és a tervekben