Népszabadság, 2005. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-04 / 103. szám

4 2005. MÁJUS 4., SZERDA RÖVIDEN Az iskolákon spórolnak Egyre inkább a közoktatáson takarékoskodnak az önkor­mányzatok - derül ki a Peda­gógusok Szakszervezetének (PSZ) felméréséből. A meg­szorító intézkedések elrende­lésekor mindinkább háttérbe szorulnak a szakmai szem­pontok - olvasható a jelen­tésben. A felmérés szerint az idei bérfejlesztést a települé­sek 80 százaléka időben vég­rehajtotta. Az önkormány­zatok egyötöde azonban kés­ve intézkedett. (MTI) Próbaérettségi Az idén debütáló kétszintű érettségikkel egy időben próbamatúrát tartanak má­jus 9-én a fővárosban a 2006-ban és 2007-ben vizs­gázóknak - közölte a Felvé­teli Információs Szolgálat (FISZ). A rendezvény részt­vevői emelt és középszintű érettségit írhatnak magyar nyelvből és irodalomból, történelemből, matematiká­ból, fizikából, biológiából, angolból, németből, közgaz­daságtanból vagy kémiából. (MTI) Az SZDSZ nem dumál Az SZDSZ nem vesz részt jö­vő szerdán a Fidesz által „Mit teljesített három év alatt a dumakormány?” cím­mel kezdeményezett vitana­pon - közölte Kuncze Gábor elnök Szili Katalin házel­nöknek írt levelében. „Az SZDSZ dumakormány nevet viselő kabinetet vagy más kormányzati szervet nem is­mer, annak hároméves tevé­kenységéről sem tud nyilat­kozni” - áll a levélben. MAGYARORSZÁG Saját filmjeire kötött szerződést a Duna TV elnöke Saját maga által rendezett fil­mekre kötött sugárzási szerző­dést Cselényi László, a Duna TV elnöke. A három alkotást külsős cégek készítik, Cselényi pedig rendezője - két esetben pedig szerkesztője is - a filmeknek. A gyártók a médiahatóságnál pá­lyáznak támogatásért, a beadott anyagokhoz pedig csatolni kell egy szerződést, amelyben vala­melyik tévé vállalja, hogy az el­készült filmeket le is vetíti. Ezt mindhárom filmnél garantálta a Duna TV. A sugárzási szerződé­seket a tévé részéről elnökként Cselényi írta alá. Megkeresésünkre Cselényi László azt közölte: nem talál semmi kivetnivalót abban, hogy elnöki tevékenysége ellátása mel­lett korábbi filmes karrierjét is folytassa. „Van egy pár díjam, nem vagyok teljesen ismeretlen alkotó, és semmi nem tiltja, hogy rendezzek” - mondta az elnök, aki szerint a jövő év végi határidő lehetőséget ad arra, hogy elnöki teendői mellett forgasson is. Sze­rinte akkor járt volna el etikátla­nul, ha strómant szerzett volna, és mögé bújva készíti el a filme­ket. Ráadásul nem a Duna TV pénzén forgatna, hanem az ORTT finanszírozná a filmeket, ha nyernek a pályázaton. „Sem pénzt, sem munkalehetőséget nem vennék el a kollégáimtól” mondta. Felvetésünkre, hogy ugyanez igaz-e a műsoridőre is, Cselényi úgy válaszolt: nincs annál ol­csóbb műsor, mint amit az ORTT fizet, a Dunának pedig csak adásba kell adnia. „Van rá­látásom arra, hogy milyen fil­mek férnek bele a Duna filozófi­ájába, és ezek ilyenek.” A három film közül az egyik egy ötvenperces Héjja Sándor­­emlékfilm, amelyet a beadott rendezői koncepció szerint „bol­dogan tapsol majd meg a Duna Televízió közönsége”. A tervezett hétmilliós összköltségvetésből nettó 600 ezer forint a rendezői, 300 ezer a szerkesztői gázsi. A hatrészesre tervezett A hit böl­csője sorozatnál epizódonként 450 ezer forint a rendezőnek já­ró rész, a forgatókönyvért pedig további 120 ezer jár. A szintén hatrészesre tervezett Európai időutazás Bartók Bélával epi­zódjai után 380 ezer jut a rende­zőnek, 130 ezer a szerkesztőnek. Cselényi közölte: a producertől kialkudott összeget jótékonysági célra, például határon túli ma­gyarok támogatására fordítaná. A Cselényivel megbízási szer­ződésben álló Duna TV kurató­riumának elnöksége még nem foglalkozott az elnök filmes ter­veivel - tudtuk meg Bíró Sán­dortól, a kuratórium elnökétől. Szerinte a Duna első elnöke, Sá­ra Sándor is rendezett hivatali ideje alatt. Bíró úgy látja, hogy el lehet meditálni azon, mennyire etikus, hogy az elnök saját film­jeiről köt sugárzási szerződést, de ez nem jogi kérdés. HASZAN ZOLTÁN Továbbra is vitatják a filmvagyon sorsát Változatlanul vita folyik az ÁPV Rt. és a Magyar Mozgókép Köz­­alapítvány (MMK) között a két nagy filmszakmai vállalat, a Mafilm és a Filmlaboratórium sorsáról - derült ki az Ország­­gyűlés kulturális bizottsága el­lenőrző albizottságának tegnapi eszmecseréjén. Vági Márton, az ÁPV Rt. ve­zérigazgatója elmondta, az utób­bi öt évben összesen 400 millió forinttal segítették talpra állni a két céget. Míg a Filmlaboratóri­um fejlesztése ebből a pénzből európai mértékkel mérve is sike­res, a Mafilm korszerűsítéséhez további 3-6 milliárd bevonásá­ra lenne szükség. Ezt az ÁPV Rt. privatizációval oldaná meg. Grunwalsky Ferenc, az MMK elnöke szerint a szokásos privati­zációs eljárásban a Mafilm kike­rülhet a magyar filmszakma el­lenőrzése alól és használatából is, ezért a cégbe az MMK többsé­gi tulajdonosi irányításával sza­bad csak tőkét bevonni. A kor­mányfővel erről már elvi megál­lapodás született, a közalapít­vány kapcsolatba lépett európai befektetőkkel. Az ÁPV Rt. vezetője arról is beszámolt, hogy az öt állami filmstúdiónál levő filmjogokat összesen 900 millió forintért ki­vásárolták, és a Dialóg Stúdió vagyonába csoportosították át. Onnan átkerülnek az ÁPV Rt.­­hez, ahonnan a filmtörvény ren­delkezéseinek megfelelően vég­leg a Nemzeti Filmarchívum va­gyonába jutnak. Erre azért van szükség, mert a társasági tör­vény nem ad lehetőséget más megoldásra. A 900 millió forin­tot pedig, amellyel az ügyletet le­bonyolították, el fogják vonni a stúdióktól, amelyeket ugyancsak megpróbálnak privatizálni. Az ülésen Kása Ferenc, a kul­turális bizottság alelnöke tilta­kozott az ellen, hogy a nagy ha­gyományokkal bíró állami stúdi­ókat „kisemmizzék”, és úgy vi­gyék a piacra. Az eszmecserén az is kiderült, hogy a kulturális tár­ca még mindig nem készült el azzal a miniszteri rendelettel, amely a Nemzeti Filmarchívum­hoz kerülő filmek további sorsát, használatát, hasznosítását sza­bályozná. VARSÁNYI GYULA NÉPSZABADSÁG Csillebérc: vissza az államnak Hírösszefoglalónk Várhatóan perek sorának kell még lezárulnia, mire a Csllebér­­ci Úttörőtábor ismét az állam tu­lajdonába kerülhet. A Legfel­sőbb Bíróság (LB) felülvizsgálati tanácsának kedden kihirdetett döntése helybenhagyta a Fővá­rosi Ítélőtábla ítéletét, amellyel tavaly szeptemberben érvényte­lenítették a tábor elajándékozá­sáról a KISZ jogutóda, a Demisz és a Magyar Úttörők Szövetsége (MÚSZ) között még 1989 nyarán létrejött szerződéseket. Rogán Antal ( Fidesz) beje­lentette: kezdeményezik Gyur­­csány Ferenc miniszterelnök meghallgatását a sportbizottság­ban. Szerinte szükséges tisztázni az egykor a Demisz alelnökeként tevékenykedő kormányfő szere­pét a csillebérci ingatlan tör­vénytelen magánkézbe adásá­ban. Batiz András kormányszó­vivő közölte: „a kormány az LB döntését magára nézve kötelező­nek tartja”, a miniszterelnöknek nincs köze az ügyhöz. Csillebérc miatt az Orbán­­kormány idején nyújtott be ke­resetet a MÚSZ ellen a KVI és az Ifjúsági és Sportminisztérium. 1989-ben a magát a KISZ jog­utódjának tekintő Demisz az út­törőszövetségnek ajándékozta az ingatlant, amelynek az addig csak kezelője volt. A tulajdonjog ezzel az államtól átkerült a MÚSZ-hoz. E megállapodásban 1991-ben az ÁSZ nem talált ki­vetnivalót. A KVI és az ISM által kezdeményezett perben az első és másodfokon eljáró bíróságok egyaránt érvénytelennek minő­sítették a szerződést. Az állami tulajdonú ingatlannak ugyanis csak kezelője volt a KISZ, amely így annak elidegenítésére nem volt jogosult. Szentendrén indítana tagozatot a Képzőművészeti Az alapoktól a felső fokig tanulhatnák a diákok a művészeteket Kihelyezett tagozatot indítana Szentendrén a Magyar Képzőművészeti Egyetem. A felsőfokú képzés a „művé­szetek városában” már működő művészetoktatásra épülne. Már csak az épület hiányzik. Az alapoktól a felső fokig tanul­hatnák a fiatalok a művészeteket Szentendrén, a Magyar Képző­­művészeti Egyetem és a Szent­endrei Művészeti Szakközépis­kola és Alapfokú Művészetokta­tási Intézmény megállapodása értelmében. Az Alkotó Gyerme­keinkért (AGY) Alapítvány által fenntartott szentendrei iskola 1987-ben szakkörként indult, s ma már több mit ötszáz diák jár ide. Tartanak színjáték- és tánc­tanfolyamot, oktatnak kézmű­vességet, grafikát, festészetet, szobrászatot is. Két éve az érett­ségizettek számára is indítottak szakképzéseket. Mindezt bővítenék felsőfokú képzésekkel. A Magyar Képző­­művészeti Egyetem 2006 szep­temberétől az AGY Alapítvány­nyal együttműködve kihelyezett S­zentendre nélkül nincs mo­dern magyar festészet - szögezte le Németh Lajos mű­vészettörténész. 1929-ben nyolc festő - Bánovszky Mik­lós, Bánáti Sverák József, Onódi Béla, Heintz Henrik, Rozgonyi László, Jeges Ernő, Paizs Goebel Jenő és Pándy La­jos - alapította meg a Szent­endrei Festők Társaságát. A szentendrei művészet műso­tagozatot létesítene Szentend­rén, és vállalkoznának pedagó­gusok továbbképzésére is. Az egyetem tanár szakos hallgatói pedig gyakorlóórákat tarthatná­nak a középiskolában. A képzőművészeti egyetem és a szentendrei művészeti szakkö­zépiskola minderről januárban kötött megállapodást. Már csak dik nagy korszaka az Európai Iskola, amelynek célja 1945 és 1948 között az Európa felé való nyitás volt. Korniss Dezső, Vaj­da Lajos és Bálint Endre művé­szetükkel a bartóki zenei metó­dus képzőművészeti megfelelő­it keresték. 1969-ben épült meg a Kál­az épület hiányzik. A művészeti szakközépiskola 1998 óta a Kos­suth Lajos út 5. szám alatti épü­let földszintjét használja. Ezt az épületet szeretnék most teljes egészében tartós használatba megkapni az önkormányzattól - mondja Takács Gábor, az AGY Alapítvány ügyvezető igazgatója -, hogy ott egy helyen működjön várna úton az új művésztelep, a városba számos művész költö­zött. Ekkor már bontogatta szárnyait a későbbi Vajda La­jos Stúdió (VLS). Az efZámbó István vezetésével lassan mű­vészcsoporttá alakuló közösség megkapta a Péter-Pál utcai ba­rokk pincét, ahol ma is avant­az alapfoktól a felső fokig a mű­vészeti képzés. Cserébe fölújíta­nák az épületet. A Szentendre főterétől alig ötszáz méterre fek­vő, erősen leromlott állapotú műemlék jellegű épület a város szégyenfoltja, negyven éve nem újították föl. Az alapítvány a több száz millió forintos felújítá­si költségeket részben saját,­­­gárd és posztmodern kiállítá­sokat rendeznek. A VLS-ben negyedszázad alatt száznál több művész fordult meg, töb­bek között feLugossy László, Wahorn András, Aknay János, Holdas György, Matyófalvi (Matyó) János, Bereznai Péter, Bernáth(y) Sándor, Bukta Im­re, Gubis Mihály, Csorba Si­mon, Haász István, Vincze Ot­tó és Kis-Tóth Ferenc, részben hazai és uniós pályáza­tokból fedezné. Az önkormányzat azonban mindennek ellenére bizalmat­lan. „Nem arról van szó, hogy az önkormányzat ne szeretne mű­vészeti felsőoktatási intézményt Szentendrén, a szándékot min­denki jónak tartja” - közölte ér­deklődésükre Burik István, Szentendre polgármesterének tanácsadója­­, de a képviselő­­testület szeretne garanciákat kapni arra, hogy az AGY Alapít­vány képes előteremteni az épület fenntartásának és felújí­tásának költségeit. Burik István azt mondta: ha ezt garantálni tudják, határozatlan időre in­gyen az alapítvány rendelkezé­sére bocsátják az épületet. A testület a jövő héten dönt az épület sorsáról. VARGA DÓRA A művészetek városa Az épület jelenleg... ... és a tervekben

Next