Népszabadság, 2005. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-14 / 112. szám

NÉPSZABADSÁG MAGYARORSZÁG - ÁLLÁSPONT 2005. MÁJUS 14., SZOMBAT 3 Kis nagykoalíció? Találkozót kezdeményezett a konzerva­tív irányultságú, Professzorok Batthyány Köre az MSZP Társadalompolitikai Ta­gozatánál. Amikor beléptem a sajtótájé­koztatóra, azt gondoltam, Berecz János tegnapi Népszabadság-beli könyörgése a nagykoalícióért máris értő fülekre ta­lált. Aztán kiderült, hogy itt még nem tartunk ugyan, de a két legnagyobb párt szellemi holdudvarának néhány tagja megkezdte az egyeztetést. Náray-Szabó Gábor, a Batthyány kör elnöke kifejtet­te, hogy a két értelmiségi csoportosulást aggasztja a társadalom kettészakított­sága, márpedig civakodó nemzet nem lehet versenyképes. Máris egyetértettek abban, hogy szüksége lenne a határon túli magyarságnak a kettős állampol­gárság megadására. (A társadalompoli­tikai tagozat a népszavazás előtt is ezt az álláspontot képviselte, akárcsak a pro­fesszorok.) A jövőben a két szervezet új javaslatokat kíván megfogalmazni, mert zavarja őket, hogy jelenleg min­den kezdeményezésnek a pártok a kizá­rólagos letéteményesei. Az egyeztetések rendszeresek lesznek, és a napirendi pontok között az esélyegyenlőség, az adórendszer, a demográfia és a nemzet­stratégia is szerepel. Gazsó Ferenc, az MSZP Társadalompolitikai Tagozatá­nak tiszteletbeli elnöke azt mondja: örömmel fogadták a Fidesz-közeli szer­vezetnek tudott Professzorok ajánlatát és a tervek szerint júliusban közös kon­ferenciát is szerveznének. Gazsó szerint őket e döntésükben nem befolyásolja az MSZP véleménye, hiszen a tagozat számos tagjának nincs is párttagköny­ve. Mindenesetre levélben jelezték Hiller István elnöknek, hogy létrejön a találkozó. Náray-Szabó már azon a fel­vetésen is csodálkozott, hogy egyeztet­tek-e a Fidesz vezetőivel. Kijelentette: szerinte Orbán Viktor az újságokból fogja megtudni, hogy a párbeszéd meg­kezdődött. GRÉCZY ZSOLT Gazsó Ferenc örömmel fogadta a meghívást Fidesz: harmadik alelnök Pelczné Gáll Ildikó, egy miskol­ci egyetemi tanszékvezető lehet a Fidesz harmadik alelnöke - a politikus országosan nem is­mert, de megtestesíti a fideszes modellt. Orbán Viktor nem hivatalosan már fel­kérte Pelczné Gáll Ildikót, hogy vállalja a jelölést a szövetség kongresszusán a Fidesz alelnöki posztjára. Mint ahogyan arról már beszámol­tunk, már felvetődött, hogy Schmitt Pál, illetve Pokorni Zoltán mellett le­gyen egy harmadik alelnöki poszt is. Különösen azért lenne szerencsés, ha még egy alelnököt választanának, mert Schmitt EP-képviselő, így ideje jórészét Brüsszelben tölti. A harmadik alelnök pedig a Fidesz „bokszembere” lehetne. A Magyar Nemzet tegnap számolt be arról, hogy a „harmadik” a Miskolci Egyetem tanszékvezetője, Pelczné Gáll Ildikó lehetne. Pelczné 2002-ben az ön­­kormányzati választásokon az Összefo­gás Miskolcért Egyesület polgármester­jelöltje volt, de a Fidesz is támogatta. A politikus a Fidesz miskolci 2-es számú választókerületi elnöke (a nőtagozatban is szerepet vállalt), s egyúttal önkor­mányzati képviselő. Fideszes politikusok felhívták a fi­gyelmet arra, hogy tavasszal, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egyeztetésre hívta a négy parlamenti pártot a nemzeti fejlesztési tervről, Or­bán Viktor kíséretében volt mások mel­lett Pelczné is. A volt miniszterelnök országértékelő beszédét megelőző „or­szágos turné” miskolci állomásán szin­tén a mérnök-közgazdász kísérte Or­bánt. Általános az a vélekedés, hogy al­kalmas lenne alelnöknek, hiszen vidéki, keresztény, így megtestesíti a Fidesz ál­tal kívánatosnak tartott modellt. „Rá­adásul a tanszékvezető hölgy is, márpe­dig nőpolitikusok kevesen vannak a Fi­desz élvonalában. A Fidesz túlságosan férfias párt a szavazóbázis megítélése szerint” - mondták lapunknak. Vannak azonban olyan vélemények is, hogy hasonlóan, mint Schmitt Pál esetében, most is „felülről” esett a vá­lasztás Pelczné Gáll Ildikóra - noha ez nem zárja ki azt, hogy „alulról” is alkal­masnak gondolják őt. Az egyik honatya ugyanakkor emlékeztetett, hogy míg Schmitt országosan ismert közéleti sze­mélyiség volt már azt megelőzően is, hogy Orbán felkérte volna, Pelcznéről ez nem mondható el. Ezért jelölésének kiszivárogtatása egyúttal népszerűsíté­sének a kommunikációs előkészítése is. „Köztudott volt számomra, hogy a Fi­desz vezetősége gondolkozik az elnök­ség bővítésén. Arról azonban, hogy a közeljövőben új alelnökkel bővül az or­szágos elnökség, s az én nevem merült föl esetleges jelöltként, a sajtóból érte­sültem” - tudatta közleményben tegnap Pelczné Gáll Ildikó. Áder János, a Fi­desz frakcióvezetője tegnap a­ Nap-kelte című műsorban azt mondta, hogy való­ban felvetődött egy harmadik alelnök megválasztásának a gondolata, erről azonban a kongresszus dönt június 11-én. Arra, van-e politikai üzenete an­nak, hogy egy nőt akarnak megválaszta­ni alelnöknek, Áder úgy válaszolt: olyan szempont alapján döntenek, hogy vala­ki alkalmas-e egy feladatra vagy sem. CSUHAJ ILDIKÓ Miskolci asszony a jelölt Női alelnöke lehet a Fidesz­nek. Egy országosan eddig ke­vésbé ismert miskolci politi­kust, Pelczné Gáli Ildikó mér­nök-közgazdászt jelölnek a tisztségre a párt június 11-i kongresszusán - adta hírül tegnap a Magyar Nemzet. A 43 éves Pelczné Gáli Ildikó tegnap tudósítónk érdeklődésére azt mondta Miskolcon: csupán a sajtóból értesült esetleges alelnökké jelöléséről, a Fi­desz elnökségéből mindeddig senki nem kereste meg. Megtiszteltetésnek és eddigi munkája elismerésének te­kinti, hogy jelöltként egyáltalán felve­tődött a neve, de mindaddig, amíg hi­vatalos felkérést nem kap, nem kíván találgatásokba bocsátkozni. Hozzátet­te: a majdani alelnök jelölését a vá­lasztmánynak és a kongresszusnak is jóvá kell hagynia. Kicsoda Pelczné Gáll Ildikó? A mérnök-közgazdász végzettségű egyetemi docens a Miskolci Egyetem Gazdálkodástani Intézetének igazga­tója, és az üzleti vállalkozási tanszék vezetője. Magáról azt mondta: szeret tanítani, és minden olyan szervezet munkájában örömmel vesz részt, amely a közgazdászok helyzetével foglalkozik. A 2002-es önkormányzati választá­sok előtt közéleti tisztséget nem töltött be. 2002-ben a Fidesz és az MDF kö­zös polgármesterjelöltjeként indult a választáson, amelyen a szavazatok 24 százalékát kapta, s ezzel a második lett. Az önkormányzat közgyűlésébe listáról került be. A miskolci közgyű­lésben a pénzügyi bizottság elnöki tisztségét tölti be. 2003-ban belépett a Fidesz miskolci szervezetébe, tavaly a párt miskolci, 2-es számú választóke­rületének elnöke lett. Politikai karrierjének gyors emelke­déséről érdeklődésünkre azt mondta: Miskolcon 2002-ben olyan mélypont­ra jutott a Fidesz, ahonnan csak fölfelé vezethetett az út. Ő a közgyűlési viták gyakori szereplője, mivel az általa irá­nyított bizottság az összes előterjesz­tést megtárgyalja. Miskolcon úgy látja: az MSZP-s többségű közgyűlésben csak kirakatvita zajlik, a döntéseket ugyanis többnyire az ellenzék vélemé­nyétől függetlenül megszavazza a többség. Arra a kérdésre, szükségesnek tart­ja-e a politika szereplői között az érde­mi párbeszédet, Pelczné Gáll Ildikó határozott igennel válaszolt. Ezután nyomban hozzátette: az országos poli­tikát érintő kérdésekben nem kíván ál­lást foglalni. Pelczné három gyermeket nevel, idejének nagy részét családja köti le. Önkormányzati képviselői teendői mi­att eddig csupán privát tanácsadói, könyvszakértői munkáiról mondott le. ROMHÁNYI TAMÁS ■ PELCZNÉ GÁLL ILDIKÓ 1962-ben született Szikszón. A miskolci önkormányzat közgyűlésének tagja, az Összefogás Miskolcért Egyesület Fidesz-MDF-képviselőcsoport listáról beju­tott képviselője, a Fidesz miskolci 2-es számú választó­­kerületének elnöke. Férje mérnök-közgazdász, három gyermekük van. Gépészmérnöki, mérnök-közgazdászi, mérlegképes könyvelői, könyvvizsgálói és adószakértői végzettséget szerzett. A Magyar Tudományos Akadé­mia Miskolci Akadémiai Bizottságának tagja. Tájolás VÁRKONYI IVÁN A­z út harmadáig kész a térkép: a százból harminchat lépés már ismert. Látjuk, merre tartunk­­ akkor is, ha elindulni (törvénykezni, intézkedni) még nem volt idő. Azt tudtuk eddig is, hova akarunk eljutni. A mutyiország felszámolása, közös hazugságaink leleplezése, az igazságosság érvényesítése mind olyan cél, amelyet különösebb magyarázat nélkül is mindenki ért és át­­érez, aki ebben az országban él. Ám ezen célok eléréséhez eddig senkinek sem volt megfelelő térképe - mármint olyan útvonalterv, amin el is merünk indul­ni, és tényleg el is vezet a célig. A mostani vázlatokból az látszik, ilyen a Gyurcsány-kormánynak sincs. Most nem beszélek azokról az intézkedésekről, amelyek csak a lépések szá­mát szaporítják, de valójában nem jelentenek semmit. Ilyen az, hogy legyen több mentő, helikopter, jobb sugárterápiás központ, még több közmunka­program, és hatékonyabb járulékbeszedés meg szigorúbb munkaügyi ellenőr­zés. Ezek költségvetési ígéretek (például: a jobb ellenőrzés több ellenőrt, ergo nagyobb hivatali pénzt jelent), ráadásul jó néhányuk már nem is először hangzik el. A munka világának többi kilenc-tíz, az egészségügy maradék hat-hét lépése közül is csak néhány akad, amely valóban közelebb visz az eredeti célhoz. Ezen intézkedések többsége ugyanis csak másként tartja fent ugyanazt a rendszert, amiben most is élünk: attól, hogy börtönbünte­téssel is fenyegetik a feketén foglalkoztatót, legfeljebb az óvatossága lesz na­gyobb. De a vízszerelő akkor is kevesebbet kér majd számla nélkül a fürdő­szoba felújításakor, ha az irodaépítkezéseknél egyébként le kell adni egy előzetes költségvetést. Nem hoz sokkal többet az sem, amit most az adócsomagról tudni lehet. Az, hogy egykulcsossá teszik - ha teszik - az adórendszert, önmagában nem je­lent semmit. Ez a jelenlegi iparűzési adó átalakítását, az szja újbóli csökkenté­sét, és egy áfaátrendezést hozhat. Szükséges intézkedés mind - de nem jelent elmozdulást a jobb világ felé. Az áfaegységesítés nyomán kevésbé éri majd meg Szlovákiában tankolni, ám ennek az ára a kenyér és a tej drágulása lesz, az adórendszer pedig ettől marad, amilyen volt. A cégadóztatásban jobb lesz egy korszerűbb, teljesen nyereségen alapuló egységes adó, de mégis, a ver­senyképességet a munkaerő árával tudnánk érdemben befolyásolni, és nem az egyébként is alacsony adószint csökkentésével. A foglalkoztatásban sem a jövedelemadó jelenti a problémát, hanem a bonyolult és érthetetlen rendszer - a kivételek nagy száma­­ és a magas járulékok. Az adólépések alapvetően határozzák meg, hogy merre tartunk. Ezek tájol­ják be a térképet, ezek adnak értelmet annak a néhány intézkedésnek, amely legalább megfelel az eredeti céloknak. Az eltitkolt jövedelmek fehérítésének, a borravaló vagy a hálapénz bevallásának, illetve a szociális változásoknak, a gyermektámogatások összevonásának, a munkanélküli-ellátás módosításá­nak aligha lesz értelme, ha a munkáltatóknak és dolgozóknak továbbra is megéri majd a feketefoglalkoztatás. Ám csak akkor lehet ösztönözni az adó és a járulék bevallására és befizetésre bárkit, ha ez nem lehetetleníti el a tevé­kenységét. Két lehetőség van, ha az adó- és járulékszint olyan magas, hogy azt csak a nagy hozzáadott értéket termelő vállalatok képesek megfizetni. Az egyik, hogy a kisebb jövedelmezőségű cég (iparág) eltűnik Magyarországról - például a ruhaipar. Ha ez nem lehetséges - mert a tevékenység maga nem he­lyezhető át máshová (szolgáltatások, egészségügy vagy építőipar), akkor jön a fekete- és/vagy szürkefoglalkoztatás. A helyzetre nem jó megoldás, hogy csak azokon a területeken hoznak men­tesítő szabályokat, ahol a feketefoglalkoztatás jellemző. Ez meglehetősen tá­vol visz az eredeti céltól. A kivételekkel operáló rendszer mindig igazságtalan, mert van, akinek ad, és van, akinek nem. Az ilyen rendszer nem eltörli, hanem csak legalizálja a közös hazugságot. Megoldást csak a terhek valódi csökken­tése hoz: a járulékok érdemi mérséklésére lenne szükség, a személyi jövede­lemadó teljes egyszerűsítésére, a kivételek eltörlésére. Ezt máshol adóreform­nak is hívják - csak itt nem szeretjük ezt a szót. Békeidők TÓTH ÁKOS F­igyelemre méltó kísérletet folytat a Fidesz-elnök, és mintha politikailag sikerrel kecsegtető irányba kapiskálna. Volt itt a rendszerváltás előtt egy­­pár évtized, amikor egy Kádár János nevű férfi elég jól elpengetett hasonló gondolatokkal, mint amik most Orbán Viktor fejében kavarognak. Jól fölépí­tett gondolatrendszer ez­­ alapjá­n sokan voltunk, de nem elegen fölismerése. A volt miniszterelnök kétfelé nyit - a faluparlamentek létrehozásával azt a nyolcszázezerre tehető egykori kisgazdaszavazót próbálja megszólítani, aki Torgyán József ejtésével adta látványos jelét a vidék- és agrárpolitika néven folyó szabadrablás iránti undorának. Orbán megpróbál ugyanakkor minél több szavazatot elcsaklizni arról az oldalról is, ahol a „régiek” még mindig hoz­zák a biztos 30 százalékot: a szocialistákéról. Jó, persze, a faluparlament­­vagyik kínosak, de a baloldali kísérletben azért lehet valami. Nyissunk hát a panel felé - a proli szövegpanelből így lett kiemelt polgár, meg munkástago­zat, így lett nemzeti konzultációs testület hazafias népfronttal, így lett múlt ki­vétel Szűrös Mátyás után Pozsgay Imre is, ezt szolgálja még a női alelnök is (Miskolcról, éppen Miskolcról!), erről szól a teljes foglalkoztatottság ígérete, Orbánt „sejdíti a munkás teste két merev mozdulat között, rá vár a mozi előtt este, a suhanc, a rosszul öltözött”. Súlyos dolgok ezek, amelyek hitelesség nélkül semmit nem érnek. Már­pedig Orbán szavahihetősége Tokaj-ügyben, úgy tűnik, tegnap némi ve­szélybe került. Hitellel vagy anélkül: Orbán Viktor nem előre - balra sasszézik. Vagy, ha úgy tetszik: vissza a jövőbe. És jól sajátítja el a technikákat. Nemcsak a téma­nyitásra van érzéke, hanem az egykori hatalomtechnikai modellek iránt is: a jól kipróbált Demeter Ervint ülteti az egriek nyakába, hadd örüljenek. Kit ér­dekel már ellenlábasa, Mánya Kristóf, akit szépen csendben nemcsak a Fi­­deszből, de a megyei közgyűlés polgári frakciójából is kizártak? És kit fognak érdekelni (ki beszél majd róluk?) azok, akik a jövő évi választás után szépen csendben eltűnnek majd a Fidesz-közéletből? Hol vannak már a régi kibeszé­lők? (Persze, na jó, részben az SZDSZ-ben.) A Fidesz balra néz­­ és összezár. Talán majd még Kövér Lászlót is elzárják egy pár hónapra a kampány idején, bár már nem is kell olyan nagyon - a jobboldal már nélküle sem szalad szét. Mondom, figyelemre méltó kísérletet folytat a Fidesz elnöke, s föl sem véve az ideológiakurflik félszeg-suta értelmiségi vádját, töretlenül halad. Balra. Ebben akad egy nem várt partnere: az MSZP. A párt, amely, készítsen elnöke bármiféle hangzatos programot, még mindig nem tért magához sokkos álla­potából. Amely mintha meg is ijedt volna attól a felszabadultságtól, amellyel saját elnöksége ellenében ültetett új vezéreket a trónra. Amely eddig nem tu­dott előre lépni - erejét sokkal inkább az emészti föl, hogy kulcsfontosságú­nak vélt ügyekben (államfőjelölés) beintsen a „fenti” úri huncutoknak. Ebben a helyzetben lépdel Gyurcsány Ferenc a maga által diktált tempóban, balol­dalinak hirdetett programjával. És az a miniszterelnök, aki eddig nagy svung­­gal ment Bele a kard ki kard helyzetekbe, aki Lagardére lovagként eredeti Nevers-vágással oldott meg kényes szituációkat, most megérezte a veszélyt. Tegnap Orbán Viktor nyomdokaiba eredt, amikor azt mondta: az emberek hétköznapjait kívánják a középpontba állítani a pártpolitika helyett, ellentét­ben a korábbi gyakorlattal. Boldog békeidők várnak ránk jövő májusig.

Next