Népszabadság, 2005. május (63. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-14 / 112. szám
NÉPSZABADSÁG MAGYARORSZÁG - ÁLLÁSPONT 2005. MÁJUS 14., SZOMBAT 3 Kis nagykoalíció? Találkozót kezdeményezett a konzervatív irányultságú, Professzorok Batthyány Köre az MSZP Társadalompolitikai Tagozatánál. Amikor beléptem a sajtótájékoztatóra, azt gondoltam, Berecz János tegnapi Népszabadság-beli könyörgése a nagykoalícióért máris értő fülekre talált. Aztán kiderült, hogy itt még nem tartunk ugyan, de a két legnagyobb párt szellemi holdudvarának néhány tagja megkezdte az egyeztetést. Náray-Szabó Gábor, a Batthyány kör elnöke kifejtette, hogy a két értelmiségi csoportosulást aggasztja a társadalom kettészakítottsága, márpedig civakodó nemzet nem lehet versenyképes. Máris egyetértettek abban, hogy szüksége lenne a határon túli magyarságnak a kettős állampolgárság megadására. (A társadalompolitikai tagozat a népszavazás előtt is ezt az álláspontot képviselte, akárcsak a professzorok.) A jövőben a két szervezet új javaslatokat kíván megfogalmazni, mert zavarja őket, hogy jelenleg minden kezdeményezésnek a pártok a kizárólagos letéteményesei. Az egyeztetések rendszeresek lesznek, és a napirendi pontok között az esélyegyenlőség, az adórendszer, a demográfia és a nemzetstratégia is szerepel. Gazsó Ferenc, az MSZP Társadalompolitikai Tagozatának tiszteletbeli elnöke azt mondja: örömmel fogadták a Fidesz-közeli szervezetnek tudott Professzorok ajánlatát és a tervek szerint júliusban közös konferenciát is szerveznének. Gazsó szerint őket e döntésükben nem befolyásolja az MSZP véleménye, hiszen a tagozat számos tagjának nincs is párttagkönyve. Mindenesetre levélben jelezték Hiller István elnöknek, hogy létrejön a találkozó. Náray-Szabó már azon a felvetésen is csodálkozott, hogy egyeztettek-e a Fidesz vezetőivel. Kijelentette: szerinte Orbán Viktor az újságokból fogja megtudni, hogy a párbeszéd megkezdődött. GRÉCZY ZSOLT Gazsó Ferenc örömmel fogadta a meghívást Fidesz: harmadik alelnök Pelczné Gáll Ildikó, egy miskolci egyetemi tanszékvezető lehet a Fidesz harmadik alelnöke - a politikus országosan nem ismert, de megtestesíti a fideszes modellt. Orbán Viktor nem hivatalosan már felkérte Pelczné Gáll Ildikót, hogy vállalja a jelölést a szövetség kongresszusán a Fidesz alelnöki posztjára. Mint ahogyan arról már beszámoltunk, már felvetődött, hogy Schmitt Pál, illetve Pokorni Zoltán mellett legyen egy harmadik alelnöki poszt is. Különösen azért lenne szerencsés, ha még egy alelnököt választanának, mert Schmitt EP-képviselő, így ideje jórészét Brüsszelben tölti. A harmadik alelnök pedig a Fidesz „bokszembere” lehetne. A Magyar Nemzet tegnap számolt be arról, hogy a „harmadik” a Miskolci Egyetem tanszékvezetője, Pelczné Gáll Ildikó lehetne. Pelczné 2002-ben az önkormányzati választásokon az Összefogás Miskolcért Egyesület polgármesterjelöltje volt, de a Fidesz is támogatta. A politikus a Fidesz miskolci 2-es számú választókerületi elnöke (a nőtagozatban is szerepet vállalt), s egyúttal önkormányzati képviselő. Fideszes politikusok felhívták a figyelmet arra, hogy tavasszal, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egyeztetésre hívta a négy parlamenti pártot a nemzeti fejlesztési tervről, Orbán Viktor kíséretében volt mások mellett Pelczné is. A volt miniszterelnök országértékelő beszédét megelőző „országos turné” miskolci állomásán szintén a mérnök-közgazdász kísérte Orbánt. Általános az a vélekedés, hogy alkalmas lenne alelnöknek, hiszen vidéki, keresztény, így megtestesíti a Fidesz által kívánatosnak tartott modellt. „Ráadásul a tanszékvezető hölgy is, márpedig nőpolitikusok kevesen vannak a Fidesz élvonalában. A Fidesz túlságosan férfias párt a szavazóbázis megítélése szerint” - mondták lapunknak. Vannak azonban olyan vélemények is, hogy hasonlóan, mint Schmitt Pál esetében, most is „felülről” esett a választás Pelczné Gáll Ildikóra - noha ez nem zárja ki azt, hogy „alulról” is alkalmasnak gondolják őt. Az egyik honatya ugyanakkor emlékeztetett, hogy míg Schmitt országosan ismert közéleti személyiség volt már azt megelőzően is, hogy Orbán felkérte volna, Pelcznéről ez nem mondható el. Ezért jelölésének kiszivárogtatása egyúttal népszerűsítésének a kommunikációs előkészítése is. „Köztudott volt számomra, hogy a Fidesz vezetősége gondolkozik az elnökség bővítésén. Arról azonban, hogy a közeljövőben új alelnökkel bővül az országos elnökség, s az én nevem merült föl esetleges jelöltként, a sajtóból értesültem” - tudatta közleményben tegnap Pelczné Gáll Ildikó. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője tegnap a Nap-kelte című műsorban azt mondta, hogy valóban felvetődött egy harmadik alelnök megválasztásának a gondolata, erről azonban a kongresszus dönt június 11-én. Arra, van-e politikai üzenete annak, hogy egy nőt akarnak megválasztani alelnöknek, Áder úgy válaszolt: olyan szempont alapján döntenek, hogy valaki alkalmas-e egy feladatra vagy sem. CSUHAJ ILDIKÓ Miskolci asszony a jelölt Női alelnöke lehet a Fidesznek. Egy országosan eddig kevésbé ismert miskolci politikust, Pelczné Gáli Ildikó mérnök-közgazdászt jelölnek a tisztségre a párt június 11-i kongresszusán - adta hírül tegnap a Magyar Nemzet. A 43 éves Pelczné Gáli Ildikó tegnap tudósítónk érdeklődésére azt mondta Miskolcon: csupán a sajtóból értesült esetleges alelnökké jelöléséről, a Fidesz elnökségéből mindeddig senki nem kereste meg. Megtiszteltetésnek és eddigi munkája elismerésének tekinti, hogy jelöltként egyáltalán felvetődött a neve, de mindaddig, amíg hivatalos felkérést nem kap, nem kíván találgatásokba bocsátkozni. Hozzátette: a majdani alelnök jelölését a választmánynak és a kongresszusnak is jóvá kell hagynia. Kicsoda Pelczné Gáll Ildikó? A mérnök-közgazdász végzettségű egyetemi docens a Miskolci Egyetem Gazdálkodástani Intézetének igazgatója, és az üzleti vállalkozási tanszék vezetője. Magáról azt mondta: szeret tanítani, és minden olyan szervezet munkájában örömmel vesz részt, amely a közgazdászok helyzetével foglalkozik. A 2002-es önkormányzati választások előtt közéleti tisztséget nem töltött be. 2002-ben a Fidesz és az MDF közös polgármesterjelöltjeként indult a választáson, amelyen a szavazatok 24 százalékát kapta, s ezzel a második lett. Az önkormányzat közgyűlésébe listáról került be. A miskolci közgyűlésben a pénzügyi bizottság elnöki tisztségét tölti be. 2003-ban belépett a Fidesz miskolci szervezetébe, tavaly a párt miskolci, 2-es számú választókerületének elnöke lett. Politikai karrierjének gyors emelkedéséről érdeklődésünkre azt mondta: Miskolcon 2002-ben olyan mélypontra jutott a Fidesz, ahonnan csak fölfelé vezethetett az út. Ő a közgyűlési viták gyakori szereplője, mivel az általa irányított bizottság az összes előterjesztést megtárgyalja. Miskolcon úgy látja: az MSZP-s többségű közgyűlésben csak kirakatvita zajlik, a döntéseket ugyanis többnyire az ellenzék véleményétől függetlenül megszavazza a többség. Arra a kérdésre, szükségesnek tartja-e a politika szereplői között az érdemi párbeszédet, Pelczné Gáll Ildikó határozott igennel válaszolt. Ezután nyomban hozzátette: az országos politikát érintő kérdésekben nem kíván állást foglalni. Pelczné három gyermeket nevel, idejének nagy részét családja köti le. Önkormányzati képviselői teendői miatt eddig csupán privát tanácsadói, könyvszakértői munkáiról mondott le. ROMHÁNYI TAMÁS ■ PELCZNÉ GÁLL ILDIKÓ 1962-ben született Szikszón. A miskolci önkormányzat közgyűlésének tagja, az Összefogás Miskolcért Egyesület Fidesz-MDF-képviselőcsoport listáról bejutott képviselője, a Fidesz miskolci 2-es számú választókerületének elnöke. Férje mérnök-közgazdász, három gyermekük van. Gépészmérnöki, mérnök-közgazdászi, mérlegképes könyvelői, könyvvizsgálói és adószakértői végzettséget szerzett. A Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának tagja. Tájolás VÁRKONYI IVÁN Az út harmadáig kész a térkép: a százból harminchat lépés már ismert. Látjuk, merre tartunk akkor is, ha elindulni (törvénykezni, intézkedni) még nem volt idő. Azt tudtuk eddig is, hova akarunk eljutni. A mutyiország felszámolása, közös hazugságaink leleplezése, az igazságosság érvényesítése mind olyan cél, amelyet különösebb magyarázat nélkül is mindenki ért és átérez, aki ebben az országban él. Ám ezen célok eléréséhez eddig senkinek sem volt megfelelő térképe - mármint olyan útvonalterv, amin el is merünk indulni, és tényleg el is vezet a célig. A mostani vázlatokból az látszik, ilyen a Gyurcsány-kormánynak sincs. Most nem beszélek azokról az intézkedésekről, amelyek csak a lépések számát szaporítják, de valójában nem jelentenek semmit. Ilyen az, hogy legyen több mentő, helikopter, jobb sugárterápiás központ, még több közmunkaprogram, és hatékonyabb járulékbeszedés meg szigorúbb munkaügyi ellenőrzés. Ezek költségvetési ígéretek (például: a jobb ellenőrzés több ellenőrt, ergo nagyobb hivatali pénzt jelent), ráadásul jó néhányuk már nem is először hangzik el. A munka világának többi kilenc-tíz, az egészségügy maradék hat-hét lépése közül is csak néhány akad, amely valóban közelebb visz az eredeti célhoz. Ezen intézkedések többsége ugyanis csak másként tartja fent ugyanazt a rendszert, amiben most is élünk: attól, hogy börtönbüntetéssel is fenyegetik a feketén foglalkoztatót, legfeljebb az óvatossága lesz nagyobb. De a vízszerelő akkor is kevesebbet kér majd számla nélkül a fürdőszoba felújításakor, ha az irodaépítkezéseknél egyébként le kell adni egy előzetes költségvetést. Nem hoz sokkal többet az sem, amit most az adócsomagról tudni lehet. Az, hogy egykulcsossá teszik - ha teszik - az adórendszert, önmagában nem jelent semmit. Ez a jelenlegi iparűzési adó átalakítását, az szja újbóli csökkentését, és egy áfaátrendezést hozhat. Szükséges intézkedés mind - de nem jelent elmozdulást a jobb világ felé. Az áfaegységesítés nyomán kevésbé éri majd meg Szlovákiában tankolni, ám ennek az ára a kenyér és a tej drágulása lesz, az adórendszer pedig ettől marad, amilyen volt. A cégadóztatásban jobb lesz egy korszerűbb, teljesen nyereségen alapuló egységes adó, de mégis, a versenyképességet a munkaerő árával tudnánk érdemben befolyásolni, és nem az egyébként is alacsony adószint csökkentésével. A foglalkoztatásban sem a jövedelemadó jelenti a problémát, hanem a bonyolult és érthetetlen rendszer - a kivételek nagy száma és a magas járulékok. Az adólépések alapvetően határozzák meg, hogy merre tartunk. Ezek tájolják be a térképet, ezek adnak értelmet annak a néhány intézkedésnek, amely legalább megfelel az eredeti céloknak. Az eltitkolt jövedelmek fehérítésének, a borravaló vagy a hálapénz bevallásának, illetve a szociális változásoknak, a gyermektámogatások összevonásának, a munkanélküli-ellátás módosításának aligha lesz értelme, ha a munkáltatóknak és dolgozóknak továbbra is megéri majd a feketefoglalkoztatás. Ám csak akkor lehet ösztönözni az adó és a járulék bevallására és befizetésre bárkit, ha ez nem lehetetleníti el a tevékenységét. Két lehetőség van, ha az adó- és járulékszint olyan magas, hogy azt csak a nagy hozzáadott értéket termelő vállalatok képesek megfizetni. Az egyik, hogy a kisebb jövedelmezőségű cég (iparág) eltűnik Magyarországról - például a ruhaipar. Ha ez nem lehetséges - mert a tevékenység maga nem helyezhető át máshová (szolgáltatások, egészségügy vagy építőipar), akkor jön a fekete- és/vagy szürkefoglalkoztatás. A helyzetre nem jó megoldás, hogy csak azokon a területeken hoznak mentesítő szabályokat, ahol a feketefoglalkoztatás jellemző. Ez meglehetősen távol visz az eredeti céltól. A kivételekkel operáló rendszer mindig igazságtalan, mert van, akinek ad, és van, akinek nem. Az ilyen rendszer nem eltörli, hanem csak legalizálja a közös hazugságot. Megoldást csak a terhek valódi csökkentése hoz: a járulékok érdemi mérséklésére lenne szükség, a személyi jövedelemadó teljes egyszerűsítésére, a kivételek eltörlésére. Ezt máshol adóreformnak is hívják - csak itt nem szeretjük ezt a szót. Békeidők TÓTH ÁKOS Figyelemre méltó kísérletet folytat a Fidesz-elnök, és mintha politikailag sikerrel kecsegtető irányba kapiskálna. Volt itt a rendszerváltás előtt egypár évtized, amikor egy Kádár János nevű férfi elég jól elpengetett hasonló gondolatokkal, mint amik most Orbán Viktor fejében kavarognak. Jól fölépített gondolatrendszer ez alapján sokan voltunk, de nem elegen fölismerése. A volt miniszterelnök kétfelé nyit - a faluparlamentek létrehozásával azt a nyolcszázezerre tehető egykori kisgazdaszavazót próbálja megszólítani, aki Torgyán József ejtésével adta látványos jelét a vidék- és agrárpolitika néven folyó szabadrablás iránti undorának. Orbán megpróbál ugyanakkor minél több szavazatot elcsaklizni arról az oldalról is, ahol a „régiek” még mindig hozzák a biztos 30 százalékot: a szocialistákéról. Jó, persze, a faluparlamentvagyik kínosak, de a baloldali kísérletben azért lehet valami. Nyissunk hát a panel felé - a proli szövegpanelből így lett kiemelt polgár, meg munkástagozat, így lett nemzeti konzultációs testület hazafias népfronttal, így lett múlt kivétel Szűrös Mátyás után Pozsgay Imre is, ezt szolgálja még a női alelnök is (Miskolcról, éppen Miskolcról!), erről szól a teljes foglalkoztatottság ígérete, Orbánt „sejdíti a munkás teste két merev mozdulat között, rá vár a mozi előtt este, a suhanc, a rosszul öltözött”. Súlyos dolgok ezek, amelyek hitelesség nélkül semmit nem érnek. Márpedig Orbán szavahihetősége Tokaj-ügyben, úgy tűnik, tegnap némi veszélybe került. Hitellel vagy anélkül: Orbán Viktor nem előre - balra sasszézik. Vagy, ha úgy tetszik: vissza a jövőbe. És jól sajátítja el a technikákat. Nemcsak a témanyitásra van érzéke, hanem az egykori hatalomtechnikai modellek iránt is: a jól kipróbált Demeter Ervint ülteti az egriek nyakába, hadd örüljenek. Kit érdekel már ellenlábasa, Mánya Kristóf, akit szépen csendben nemcsak a Fideszből, de a megyei közgyűlés polgári frakciójából is kizártak? És kit fognak érdekelni (ki beszél majd róluk?) azok, akik a jövő évi választás után szépen csendben eltűnnek majd a Fidesz-közéletből? Hol vannak már a régi kibeszélők? (Persze, na jó, részben az SZDSZ-ben.) A Fidesz balra néz és összezár. Talán majd még Kövér Lászlót is elzárják egy pár hónapra a kampány idején, bár már nem is kell olyan nagyon - a jobboldal már nélküle sem szalad szét. Mondom, figyelemre méltó kísérletet folytat a Fidesz elnöke, s föl sem véve az ideológiakurflik félszeg-suta értelmiségi vádját, töretlenül halad. Balra. Ebben akad egy nem várt partnere: az MSZP. A párt, amely, készítsen elnöke bármiféle hangzatos programot, még mindig nem tért magához sokkos állapotából. Amely mintha meg is ijedt volna attól a felszabadultságtól, amellyel saját elnöksége ellenében ültetett új vezéreket a trónra. Amely eddig nem tudott előre lépni - erejét sokkal inkább az emészti föl, hogy kulcsfontosságúnak vélt ügyekben (államfőjelölés) beintsen a „fenti” úri huncutoknak. Ebben a helyzetben lépdel Gyurcsány Ferenc a maga által diktált tempóban, baloldalinak hirdetett programjával. És az a miniszterelnök, aki eddig nagy svunggal ment Bele a kard ki kard helyzetekbe, aki Lagardére lovagként eredeti Nevers-vágással oldott meg kényes szituációkat, most megérezte a veszélyt. Tegnap Orbán Viktor nyomdokaiba eredt, amikor azt mondta: az emberek hétköznapjait kívánják a középpontba állítani a pártpolitika helyett, ellentétben a korábbi gyakorlattal. Boldog békeidők várnak ránk jövő májusig.