Népszabadság, 2005. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-04 / 103. szám

16 2005. MÁJUS 4., SZERDA KULTÚRA Vizi E. Szilveszter maradt az MTA elnöke A változások helyett az ál­landóság mellett voksol­tak az akadémikusok, hi­szen a Magyar Tudomá­nyos Akadémiát irányító új, hattagú vezetőségből öten az elmúlt három évben is az elnökségben foglaltak helyet. Az egyetlen jelöltet, Vizi E. Szil­vesztert választotta újabb há­rom évre a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnökévé a tu­dományos köztestület közgyű­lése. Vizi professzor 375 szava­zatot kapott a leadott 436-ból. A régi-új elnök megköszönte újraválasztását, szerinte ennél nagyobb megtiszteltetés nem érhet magyar tudóst. Az előző elnökséget kitűnő csapatnak nevező professzor meggyőződé­se, hogy az MTA-nak a nemzet tanácsadójaként a hosszú távú érdekeket kell szolgálnia. Kije­lentette: az MTA a jövőben is minden olyan kérdésben meg­szólal, amelyben illetékesnek érzi magát, s az Akadémia véle­ménye a jövőben is független lesz a politikai széljárástól. Az elnök utáni második leg­fontosabb tisztség, a főtitkári poszt birtokosa, a korábbi főtit­kárhelyettes Meskó Attila geofi­zikus lett. A második szavazási fordulóban megválasztott főtit­kár kijelentette: legfőbb céljai­nak egyike, hogy a kutatás-fej­lesztésre a jelenleginél több pénz jusson. Az utóbbi napok egyik belpolitikai viharára utal­ HIRDETÉS­ ea azt mondta: jelenleg három magyar Nobel-díjas él, de a közgyűlési széksorokban továb­bi négyszáz kiváló tudóst látott. Ez a megjegyzés Kóka János gazdasági miniszter április ele­jén elhangzott megjegyzésére volt válasz. A Magyar Nemzet­ben múlt pénteken közölt olva­sói levél szerint ugyanis a mi­niszter az ifjú közgazdászok gyöngyösi találkozóján állítólag azt mondta, hogy „az MTA-nak azon területeit, amelyek nem szolgálják közvetlenül a ver­senyképességet, a földdel kell egyenlővé tenni, mert csak po­rosodó iratokat gyártanak”. Egy másik miniszteri megjegyzés: „a magyar tudósokkal az a gond, hogy akik meghatározók, vagy alkottak valami marandót, már nem élnek”. Merényi Miklósnak, a gaz­dasági tárca kommunikációs igazgatójának a Magyar Nem­zetben közölt levele szerint a közgazdász idézetei pontatla­nok, félreértéseken alapulhat­nak. A szóvivő szerint az elő­adásról nem készült felvétel, de értelmezése szerint a miniszter arra célzott, hogy felesleges fi­nanszírozni az MTA hálózatá­nak azon részeit, amelyek nem hoznak valódi hozzáadott érté­ket a gazdaság és társadalom szereplői számára. A második kifogásolt részlet­ Merényi sze­rint így hangzott: Nobel-díjasa­­ink aktuális teljesítőképességét jelentősen korlátozza, hogy zö­mük már nem él. Ez Merényi szerint arra utalt, hogy nem le­het folyamatosan hajdani nagy tudósainkra hivatkozni, szük­ség van a maiak menedzselésé­re, hazahozására. Vizi professzor az üggyel kapcsolatban lapunknak annyit mondott: a gazdasági miniszter telefonon felhívta őt, és bocsá­natot kért félreérthető kijelen­téséért. Az MTA elnöke lezárt­nak tekinti az ügyet. Az akadé­mikusok között azonban szüle­tett egy állásfoglalás-tervezet, amelyet közel harmincan írtak alá. Lényege: az MTA közgyűlé­se felkéri a miniszterelnököt, hogy a kormányzati szereplők részéről elhangzó tudományel­lenes megnyilvánulásoktól ha­tárolódjék el. A javaslatot azon­ban nem tárgyalta a közgyűlés. A közgyűlés ismét alelnökké választotta Hámori Józsefet, Marosi Ernőt, valamint a volt főtitkárt, Kroó Norbertet, a fő­titkárhelyettes pedig új ember, Pléh Csaba pszichológus-nyel­vész lett. ÖTVÖS ZOLTÁN A régi-új elnök „Útravaló" Nemzeti Ösztöndíj program Az„Útravaló" Nemzeti Ösztöndíjprogram a jó képességű, de hátrányos helyzetű fiatalok továbbtanulását és tanáraik közös munkáját segíti, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. Az Oktatási Minisztérium pályázatot hirdet a 2005/2006-os tanévre a hátrányos helyzetű tanulók, valamint a természettudományok, a műszaki tudományok és a matematika területe iránt kiemelt érdeklődést mutató diákok támogatására. 1. Hátrányos helyzetű tanulókat Diákok havi ösztöndíja: 4500 Ft/hó 10 hónapon keresz­t­e­z­tül. Mentor tanárok ösztöndíja: tanulónként 4000 Ft/hó érintő Ösztöndíjak 10 hónapon keresztül, illetve a tanév végén 20 000-40 000 Ft/tanuló. Az­­Útravaló" Nemzeti Ösztöndíjprogram első három eleme ösztöndíjjal támogatja a hátrányos vagy halmozot­­ot a szakmához" tan hátrányos helyzetű általános iskolás és középiskolás diákokat valamint az őket tanulmányaikban. pályaválasz- A program célja azon szakiskolában vagy szakközépisko­­lásukban mentoráló tanáraikat. Iában tanuló diákok hiányszakmákra való beiskolázásának elősegítése, akik a 2005/2006-os tanévben a következő Ki számít hátrányos helyzetűnek? évfolyamokon kezdi meg tanulmányaikat: - a szakiskola 9-10. évfolyama; Hátrányos helyzetű tanuló: - a 13. évfolyam (első szakképzés, első szakképző - Akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a évfolyama) jegyző védelembe vett,­­ a szakiskolai 11. szakképzési évfolyama VAGY aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. Diákok havi ösztöndíja: 4000 Ft/hó 10 hónapon keresztül. Mentor tanárok ösztöndíja: tanulónként 4000 Ft/hó Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló: 10 hónapon keresztül, illetve a tanév végén egyszeri - Akinek szülője legfeljebb az iskola nyolcadik évfolya- 16 000 Ft/tanuló­ján folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen ÉS a szülő a tanuló után rendszeres gyermekvédelmi _ . . , . . . támogatásra jogosult. "• Tehetséggondozást - Az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek, célzó program: „Út a középiskolába" „Út a tudományhoz" A program célja azon diákok érettségit adó középiskola- a program célja a természettudományok, a műszaki ban való továbbtanulásának támogatása, akik 2005/2006- tudományok és a matematika területe iránt kiemelt és tanévben kezdik a 7. vagy a 8. osztályt. érdeklődést mutató diákok tehetséggondozása. Diákok havi ösztöndíja: 3500 Ft/hó 10 hónapon keresz­tül. Mentor tanárok ösztöndíja: tanulónként 4000 Ft/hó /­ programba az adott területen választott bármilyen 10 hónapon keresztül, illetve a tanév végén egyszeri kutatási, innovációs témával pályázhat egy-egy tanár 15 000-35 000 Ft/tanuló, és a vele közösen kutatómunkában részt venni szán­­■ ' ' a­dékozó, a 2004/2005-ös tanévben gimnázium, szak­ít az érettségihez" középiskola vagy szakiskola legalább 10. évfolyamán nappali tagozaton tanuló diákok csoportja. A program célja azon diákok érettségiig való eljutásának támogatása, akik a 2005/2006-os tanévben a 9-10-11-12. Egy projekt megvalósítására 200 000 Ft és 400 000 Ft évfolyamon kezdik tanulmányaikat. közötti összeg nyerhető. A pályázatok postára adásának határideje: 2005. június 15. A pályázatot az alábbi címre kell küldeni: Tempus Közalapítvány 1438 Budapest 70. Pf. 508.­­ További információ, a pályázati felhívás és a pályázati dokumentációk elérhetők: H ff l'n~\—1 Tempus Közalapítvány - Útravaló Programiroda C® fl\/l U 1 l~\ A V A1 ( ) 1134 Budapest, Váci út 37. VII. emelet @grlwl! Nemzeti Ösztöndíjprogram Telefon: 06 (1) 237-1320 Fax: 06 (1) 239-1329 Oktatási E­mail: utravalo@tpf.hu Internet: http://www.tka.hu Minisztérium A tehetség Célba ér. NÉPSZABADSÁG Olasz operák Miskolcon Sárospataktól Aggtelekig terjeszkedik már az operafesztivál Több mint ötven előadás várja az idén a miskolci ope­rafesztivál közönségét. A színházban kilenc külföldi társulat és számos híres hazai művész lép fel. A feszti­vál tizenöt napja alatt a sárospataki vártól miskolci templomokon át az aggteleki barlangig számos külső helyszínen is várják a látogatókat. Tudósítónktól június 11. és 25. között „Bartók+Bel canto” címmel ren­dezik meg az ötödik miskolci operafesztivált. A szervezők az idén XIX. századi olasz zene­szerzők operáiból válogattak, így Bartók hagyományosan bemu­tatott alkotásai mellett Bellini, Donizetti és Rossini művei áll­nak a rendezvénysorozat közép­pontjában - tudtuk meg Baráz­da Esztertől, a fesztivál sajtófő­nökétől. A közönség tizenkét opera- és egy balettelőadás közül választhat, a fesztivál rendezvé­nyeit emellett koncertek, gyer­mekeknek szánt előadások és a világ leghíresebb operabemuta­tóin készült filmek egészítik ki. A fesztiválon moszkvai, lip­csei, krakkói, kassai, spoletói, pozsonyi, zágrábi, szentpétervá­ri és római társulatok lépnek fel. A zenerajongók Miskolcon talál­kozhatnak Kocsis Zoltánnal, Rost Andreával, Vásáry Tamás­sal, Polgár Lászlóval és Lukács Györgyivel is. A 2001 óta minden évben egyre nagyobb érdeklődéssel kí­sért operafesztivál rövid idő alatt „kinőtte” az egyébként öt játszó­hellyel rendelkező Miskolci Nemzeti Színház épületét, szá­mos programot már a korábbi években is külső helyszíneken - múzeumokban, templomokban - tartottak meg. A fesztiválhoz tartozó koncerteket rendeznek többek között a diósgyőri és a sá­rospataki várban, az edelényi kastélyban és az aggteleki csepp­­kőbarlangban is. Az idén új hely­színként jelenik meg a Miskolci Egyetem aulája, ahol négy kon­cert is lesz. A tizenöt napon át tartó programsorozat idejére Miskolc belvárosában opera­díszleteket állítanak fel, a főut­cán és a forgalmasabb tereken zene szól majd. Az első miskolci operafeszti­vált azzal a szándékkal rendez­ték meg 2001-ben, hogy a város Kelet-Közép-Európa egyik kul­turális központjává váljon. A fesztivál évről évre egyre na­gyobb közönséget vonz. Már az első alkalommal is harminc­ezren váltottak belépőt a progra­mokra, a második évben a nézők száma 45 ezerre, a harmadikban hetvenezerre nőtt. Tavaly több mint kilencvenezer látogató ke­reste fel a fesztivál valamelyik előadását. A „Bartók +...” elnevezésű fesztivál Bartók állandóan szín­padon tartott művei mellett minden évben más zeneszerző darabjait mutatja be. Verdi, Puc­cini, Mozart és Csajkovszkij mű­vei után az idén a „szép éneklést” középpontba állító „del canto” irányzat zeneműveiből, három XIX. századi olasz szerző operá­iból válogattak a szervezők. Az idei rendezvénysorozat egyik kuriózumának A sevalai borbély című operát választották, ame­lyet öt különböző feldolgozás­ban mutatnak be idén Miskol­con. Az operákat kísérő koncer­tek között lesz ária, duett, kama­razene, a választékot pedig Se­bestyén Márta, a King Singers és a világhírű gitárvirtuóz, Al di Meola fellépései színesítik. Miskolc sétálóutcája a tavalyi fesztivál ideje alatt • •Öld meg az ínyenceket! A Wittman fiúkról mintázta új filmhőseit Bacsó Péter Alighanem kuriózumként vo­nulhat be a filmtörténetbe Bacsó Péter új játékfilmjének két főhő­se. A Lumnitzeri nővérek - ez a mű címe is - valójában férfiak, akiket nem is rokoni, hanem ba­ráti szálak kötnek össze. De nem ez a rendkívüli, hanem az, hogy a közönség körében elhíresült, a vendéglősök számára viszont rettegett étteremkritikusok. El­kötelezett Don Quijote-i hősei az ételművészetnek, kíméletlen hévvel küzdenek a pancser sza­kácsok ellen. Miként Karinthy a humor­ban, ők a színekben, a szagok­ban, az ízekben nem ismernek tréfát, így aztán az érintett mű­intézetek tulajdonosai is kényte­lenek komolyan venni fullánkos cikkeiket, túlságosan is komo­lyan: érdekvédő szervezetük fő­nöke merényletet tervel ki elle­nük. Egy bomba csinos hölgyet bérel fel, hogy nyomozza ki, csá­bítsa el és tegye el láb alól mind­­kettejüket, ne írhassanak ételről, italról, kiszolgálásról többé egy sort sem. A film cselekménye voltaképpen a nyomozás, a nő és a két férfi közötti küzdelem tör­ténete, amelynek a végén persze váratlan fordulatokra számítha­tunk. Több nem is kell egy ab­szurd komédiához. Bacsó Péter élénken bólogat, amikor megkockáztatjuk: vajon nem a Népszabadság kedvelt és ugyancsak elszánt konyhakriti­kusairól, a Wittman fiúkról vet­te-e a mintát a forgatókönyv­höz. Olyannyira igen, hogy egyikükkel, az időközben New York-i magyarintézet-igazgató­­vá vált Orsós László Jakabbal sokat beszélgetett, mielőtt a sztorit kiötölte. Nem volt kunszt szóra bírni, hiszen Orsós tanárkollégája a filmművészeti egyetemen. A május 9-én kezdődő forga­táson a skribler páros aktívabb tagját, Olivért Alföldi Róbert játssza - ki hinné, hogy első filmszerepe ez. Gátlásos aggle­gényt alakít, aki álmaiban éli ki szerelmi vágyait, ébren igencsak zárkózott, egy templomba jár or­gonáim. Társa, Ficskó viszont - Rudolf Péter megszemélyesíté­sében - ötgyerekes családapa (felesége, a rendőrkapitány: Ud­varos Dorottya). Valójában azért mászkál el Olivérrel mindenféle éttermekbe, mert utál egyedül enni. Az ő életükre tör Hegyi Barbara alakjában Milica, a szerb származású bérgynkos. - Nagyon boldog vagyok, hogy őt választottam, és el is fogadta a szerepet, mert Barbarának fan­tasztikus a temperamentuma - jegyzi meg Bacsó, aki először a Hány az óra, Vekker úr? című filmjében adott szerepet az ak­kor még tizenöt éves színésznő­nek. A kritikusok elleni ördögi tervet kieszelő vendéglátós főnö­köt Szabó Győző alakítja. Jelen­tős epizódszerepet kap Szacsvay László, aki a filmben mestersza­kácsként képtelen elviselni a ku­darcot: amikor visszaküldenek neki egy fogást, kikészített sza­murájkardjába dől. A filmbeli negatív beállítás el­lenére a mű kitűnő lehetőséget kínál a budapesti éttermek nép­szerűsítésére. Tíz-tizenkét hely­színen forgatják majd, dal- és táncbetétekkel tarkítva (pincé­rek kara szteppel például), a film slágerdalát Charlie adja elő. Öt héten át forgatnak, a ren­dező előre fél a színészek idő­egyeztetési mizériáitól. De bízik, ha már a pénzt, úgy látszik, sike­rült összekalapozni. Bacsó ferge­tegesnek szánt komédiája 250 millióba kerül, forintban. Készí­tésében egyetlen filmes al- és fő­kurátor sem vesz részt, összefér­hetetlenség kizárva. A finanszí­rozásban a mozgókép közalapít­ványon kívül jelentős részt vállal a TV 2, a Szerencsejáték Rt. A film gyártásában pedig két pro­ducer, Sándor Pál és Szekeres Dénes, továbbá a Mafilm expo­nálja magát. VARSÁNYI GYULA Bacsó Péter

Next