Népszabadság, 2005. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-01 / 126. szám

2005. JUNIUS 1., SZERDA MAGYARORSZAG NEPSZABADSAG Esernyővel a szikrázó napsütésben Több mint a fele megvan a száz lépés programjának, s a kormányfő már újabbak bejelentésére készül. Kommunikációs szempontból áttörést ért el ezzel a kabinet - a száz lépést azonban nem ez minősíti, hanem a döntések elfogadása. CSABA LÁSZLÓ közgazdász: A miniszterelnök is többször egyértelművé tette, hogy a száz lépés programja nem átfogó re­formokat jelent, hanem csupán arról van szó, hogy az adott rendszerek működését miként tehetnék kissé racionálisabbá. Vagyis a cél csupán az, hogy mérsékeljék a kiadásokat és nö­veljék a bevételeket. A jelentős részben a munka világára, illet­ve a társadalombiztosításra koncentráló intézkedések azon­ban a fizetési mérlegre nem lesznek nagyobb hatással, mert alapvető strukturális változá­sok nélkül a költségvetési ki­adások sem csökkenthetők szá­mottevően. Ugyanakkor szán­dék sem látszik arra, hogy az eredeti hiánycélok elérése érde­kében bármilyen gazdasági lé­pést terveznének. Az intézkedé­sek hatékonyságát különben pontosan jelzi, hogy miközben a tervezett új egészségügyi járu­lék két és fél, legfeljebb három­­milliárd forintot hoz, a mentő­autók cseréje négymilliárdba kerül. Kétségtelen, hogy a vá­lasztásig hátralévő idő alatt a nagyobb rendszereket már nem lehet átalakítani, de a reformok előkészítéséhez szükséges lépé­seket mindenképpen meg kel­lene tenni. Ha a kormány erre nem tesz kísérletet - és beéri azzal, hogy látványosan de­monstrálja: a helyén van és kor­mányoz -, újabb lehetőséget szalaszt el. Más kérdés, hogy milyen esély van közmegegye­zést igénylő fordulatra ott, ahol ha valaki azt állítja, szikrázó napsütés van, a másik tüntető­én esernyővel lép ki az utcára. ÉKES ILDIKÓ, az Ecostat osz­tályvezetője: A családtámogatá­si rendszer átalakítása, a jutta­tások jövedelmi pozícióhoz kap­csolása többször visszatérő gon­dolat volt, a gyermekek zömét azonban a kevésbé tehetős szü­lők nevelik, így a csomag ezen a területen nem hozhat jelentős megtakarítást. Gondot okoz ugyanakkor, hogy bevételeik egy részét éppen a magasabb jö­vedelemmel rendelkezők képe­sek elrejteni, míg sokan esetleg azért eshetnek el a támogatá­soktól, mert néhány száz forint­tal túllépik a kedvezményekre jogosító jövedelemküszöböt. Jó­nak tűnnek viszont a munka vi­lágában tervezett intézkedések. Indokolt a borravaló megadóz­tatása is, csakhogy a pincérek mellett több mint negyven szak­mában létezik hasonló önkéntes juttatás, s azokban egyelőre sen­ki nem követeli a közterhek be­hajtását. Ezért inkább a nagy jö­vedelmeket kellene „megfogni”, figyelemmel arra is, hogy a szür­kefoglalkoztatásból nem a mun­kavállalónak, hanem a munkál­tatónak származik igazán jelen­tős bevétele. A gazdaság kifehé­rítését tehát sokkal célszerűbb lenne felülről kezdeni. Ugyan­akkor elkerülhetetlennek tűnik, hogy legalább azokon a terüle­teken vizsgálják majd a vagyon­gyarapodást - akár az egész csa­ládra is kiterjedően -, ahol köz­tudottan eltitkolt jövedelemre lehet szert tenni. TÖRÖK GÁBOR politológus: Két lépcsőfokot kell leküzdenie a száz lépés programjának. Az első, hogy a közvélemény érzé­kelje: a kormány - szemben az ellenzék állításaival - cselek­szik, vagyis érdemi döntéseket hoz. Ebben kétségtelen sikert értek el, hiszen már hosszabb ideje a kabinet határozza meg a politikai napirendet, bár nem minden bejelentést időzítettek a legszerencsésebben. A médiu­mokban egyébként utoljára a száznapos programról esett ennyi szó - voltak ugyan elve­télt próbálkozások, például az Európa-terv, amely két napot élt meg -, kommunikációs szempontból tehát a kormány jelentős áttörést ért el. A száz lépést azonban nem ez minősí­ti, hanem a döntések elfogadá­sa. Miután olyan intézkedések­ről van szó, amelyek hatását a polgárok a saját mindennapja­ikban is tapasztalni fogják, vi­szonylag egyszerű helyzetben lesznek. Ha életviszonyaik érzé­kelhetően javulnak, a kormány a második lépcsőfokon is túljut­hat, amennyiben viszont nem lesz számottevő változás, a száz lépés programja is elbukik. Ezért most még csaknem kö­zömbös, hogy a javaslatokat mi­ként fogadják, s azok rövid tá­von befolyásolják-e a választók pártpreferenciáit. A lényeg az, hogy a zömében 2006 elejétől érvényesülő változásokat a köz­vélemény hogyan fogadja majd. SINKÓ ESZTER, a Semmel­weis Egyetem Menedzserképző­jének oktatója: Számos pozitív eleme van a program egészség­­ügyi fejezetének, így például a daganatos betegségek csökken­tésével, a sürgősségi ellátással kapcsolatos szándékok. Jó, hogy a betegutak szabályozásával va­lamennyi rászoruló megkaphat­ja a szükséges kezelést. Ám a számos elem megvalósításához politikai párbeszédre, konszen­zusra lenne szükség, s úgy tűnik, hogy az ehhez szükséges idővel nem számol a kormány. Például ahhoz is széles körű egyetértés­re, elemzésekre, módszertani munkára volna szükség, hogy pontosan meghatározhatók le­gyenek a különböző ellátási szintek - kinek és mi jár, fizet-e járulékot, vagy éppen mi ma­radjon ki az alapcsomagból. Po­litikai döntések is hiányoznak, hiszen ha valóban az állam fizeti a rászorulók járulékait, akkor ez komoly költségvetési kötelezett­ségvállalást jelentene. Az is két­séges, hogy a szocialisták vagy az SZDSZ képviselői megsza­vazzák-e a jogosultságok átren­dezésével kapcsolatos változá­sokat. Az, hogy a közpénzből milyen szolgáltatásokat lehet fi­nanszírozni, nemzetközileg is vitatott. Ezért kétséges, hogy még ebben a ciklusban sikerül megfelelő megoldást találni. DANÓ ANNA-LENCSÉS KÁROLY Vitatott családtámogatások A Fidesz szerint botrány len­ne, ha január elsejétől megva­lósulna a családtámogatási rendszer átalakítása - több százezer rászoruló családot ér­het így ugyanis veszteség. Áder János frakcióvezető azt de­monstrálta, hogy a tervezett rendelkezések hátrányosan érintik a minimálbérből vagy­ a fizikai dolgozók átlagjöve­delméből élő egykeresős csalá­dokat és a nagycsaládosokat. A kormány nem vette figye­lembe ugyanis a 13. havi csalá­di pótlék, rendszeres gyer­mekvédelmi támogatás egy hóra eső részét és az inflációt sem. „A felsorolt kategóriákba tartozó kétgyermekes család­ban majdnem tízezer forint a veszteség, az eddigi 33 ezer fo­rint helyett csak 24 ezret kap­hatnak majd” - hangzott el. Áder Jánosnak több tételben is igaza van. A nagycsaládosok valóban rosszabbul járnak, mint eddig, miként a fogy­atékosok is. A kormány­­javaslatban vannak lukak - ezeket sorolta föl. Azt nem tette viszont hozzá, hogy elkülönítettek egy húszmilliár­dos forintos alapot kife­jezetten a hátrányos helyzetbe kerülők megsegítésére. (CS. I.) Huszonegy lépés az egészségügy területén Biztosítják, hogy az orvosi segítség mindenhol 15 percen belül megérkezzen OnC ®m­­-f*l: 1. Sürgősségi osztályokat, központi ügyeleteket létesítenek, ahol ezek hiányoznak. 2. Új helikopterbázisok létrehozása, 7 új mentő­­helikopter beszerzése. 3­­40 darab új rohamkocsi és 80 darab mentő­kocsi beszerzése, a mentőkocsik új, korszerű műszerekkel való ellátása. Programot indítanak annak érdekében, hogy 10 év alatt 15 százalékkal csökkenjen a daganatos betegek száma 4. Még az idén nemzeti rákellenes programot indítanak, ösztönzik és ki­­­ terjesztik a rákszűréseket. N 5. Megkezdik a közép- fő- dunántúli onkológiai központ építését. jfjm:" 6. Egy éven belül biztosítják, hogy a .k­.. daganatos betegeket mindenhol az országban megfelelően minősített gyógyító intézményekben lássák el. Korszerűsítik a háziorvosi és járóbeteg-szakellátást 7. Egységes gyógyító-megelőző kasszát hoznak létre a mai elkülönült fekvő- és járóbeteg­kasszák összenyitásával. 8. Támogatják a praxisközösségek ú­j létrejöttét, és létrehozzák a házi- n­% orvosok központi ügyeletének 1 £ egységes rendszerét, praxisalappal támogatják az üresen maradt praxisok betöltését. Igazságossá teszik az egészségügyi ellátást 9. Kialakítják az egészségügyi szolgáltatási alapcsomagot azoknak, akik nem rendelkeznek biztosítással. 10. Meghatározzák azokat az egészségügyi szolgál­tatásokat, amelyek min­den biztosítottat meg­illetnek. 11. Extra szolgáltatá­sok teljes térítés mellett lesznek igénybe vehetők. , n n­+ 100 lépés: túl a félúton A választásokig már biztosan elmaradó nagy reformok helyett hirdette meg a száz kis lépés politikáját a miniszterelnök. A közvélemény apránként „csöpögtetve” ismerheti meg az egyes részterületekre vonatkozó kormányzati intézkedési terveket. Eddig a száz lépés felét, mintegy ötven csomagot ismertetett Gyurcsány Ferenc, aki jelezte: ha beválnak a kis lépések sorozatának intézkedései, a feketegazdaságból bevont pénzeket a kormány az adók és járulékok mérséklésére fordítaná. Tizenöt lépés a munkaügy területén 1. Átalakítják a munkanélküli-ellátás rendszerét. Munkanélküli-segély helyett álláskeresési támogatást és hatékony szolgáltatást biztosítanak a munkájukat elvesztőknek. 1-3 hónap 4-6 hónap 7-9 hónap 10-12 hónap eddig korábbi bér 65%-a szociális segély új terv korábbi bér 60%-a minimálbér 60%-a álláskeresési segély 2. Bevezetik az úgynevezett kék­munka lehetőségét a magán­­személyeknél alkalmi munkát - takarítás, kertgondozás, gyermek­­felügyelet, javítás-karbantartás - végzők számára. Munkaadóik kedvezményes közteherjeggyel, átalányban fizethetnek járulékot utánuk. 7. A közbeszerzési pályázaton csak olyan cégek indulhatnak, állami támogatásokat olyan cégek kaphat­nak, amelyeknél rendezettek a mun­kaügyi kapcsolatok, például nem volt fekete- vagy szürkemunka miatti bírságuk. 8. Garanciát teremtenek arra, hogy a munkáltatók irreálisan m­agas teljesítmény­követelmények előírásával ne fizethessenek a minimálbérnél kevesebbet. 3. A szezonálisan jelentkező mezőgazdasági idénymunkák esetében az alkalmi kék könyvvel való munkavállalás lehetőségét 45-ről 60 napra emelik­ 4. Szigorítják a munka­ügyi ellenőrzéseket. 5. Speciális szabályokat hoznak az építőiparban, az idegenforgalomban és a vendéglátásban végzett fekete- és szürkemunka kifehérítésére. Csökkentik az egészségügyi ellátásban és az ellátáshoz való hozzáférésben ma meg­lévő hatalmas különbségeket 12. Kialakítják az egészségügyi ellátás szabványait, és olyan szakmai követelményeket érvényesítenek, amelyek alapján az egészség­­biztosító a legjobb ellátást nyújtó szolgáltatóval köthet szerződést, és folyamatosan ellenőrizheti ezek betartását. 13. Pontosan meghatározzák a különböző szintű egészségügyi ellátások igénybevételi rendjét. 9. Módosítják a munkaerő-kölcsönzés szabályait, hogy azok ne szolgáltassa­nak kiskaput a közterhek megfizetése alól. 10. Megszüntetik a munkavégzést akadályozó jogi korlátozásokat a munkaügyi-gyermeknevelési-szociális támogatásokban részesülőknél. A gyesen lévő kismamák nemcsak részmunkaidőben, hanem teljes munkaidőben is állást vállalhatnak. A gyógyszerfogyasztásban vigyáznak az emberek és a biztosító pénzére 14. Ösztönzik, hogy az olcsóbb gyógyszereket írják fel. 15. A promóció és a reklám szigorúbb szabályozásával mér­sékelik az indokolat­lan gyógyszer­­fogyasztást. 16. Átalakítják a közgyógyellátás rendszerét. 11. Célzottabbá teszik­ a legnehezebb hely­zetben lévőknek lehe­tőséget biztosító közmunkára, köz­hasznú és közcélú munkára rendelke­zésre álló források felhasználását. 12. A szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködésével aktív álláskeresésre ösztönzik azokat a segélyből élőket, akik reménytelen helyzetükben már lemondtak a munkavállalásról. 13. Bevezetik a Prémium Évek programot a versenyszférában is. Azoknál a vállalatoknál, amelyek nagyobb struktúraváltást hajtanak végre, létszámukat bővítik, ha a nyugdíj előtt álló dolgozók vállalják a részmunkaidős foglalkoztatást, s ezzel az alacsonyabb fizetést, a járulékaikat állami támogatásként kiegészítik. 14. Átalakítják a megváltozott munkaképességűek foglalkoz­tatásához nyújtott támogatások feltételeit, hogy azok ne adjanak lehetőséget súlyos visszaélésekre. 15. Átalakítják a felnőttképzés támogatási rendszerét. Csak azok az intézmények kaphatnak támogatást, amelyeknél a képzésben részt vevők megfelelő arányban tudtak új munkát­­ találni. Rendbe teszik a járulékfizetés rendszerét 17. Megteremtik a járulékbefizetések ma hiányzó, nyomon követhető egyéni nyilvántartási rendszerét. 18. Kialakítanak egy olyan rendszert, amely alkalmas lesz a jogosultság és a befizetések ellenőrzésére. 19. Hatékonyabbá teszik a járulék­­beszedés rendszerét. 20. A fekete- és a szürkemunka­végzés kifehérítésével bővítik a járulékfizetők körét. 21. Elérik, hogy minden biztosításra jogosult mögött tényleges járulék­­befizetés álljon. Egy- két­gyermekesek gyermekesek «I Mai támogatás (adókedvez­mény, rgyt, családi pótlék) H Új, egységes családi pótlék 1. Bevezetik a munkavállalói képzési kártyát. ff 2. Kiemelten támogatják a hiányszakmák oktatását. 3. Felére csökken az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák száma. 4. A munkaerőpiac által igényelt szakmák oktatására kiegészítő normatívát biztosítanak. 5.2006-tól a szakiskolákban előkészí­tő képzést indítanak azon fiatalok számára, akik nem tudták megszerez­ni az alapfokú iskolai végzettséget. 6. Részben uniós, részben munkaerő­piaci forrásból 22 térségi integrált szakképző központot hoznak létre. 7. Tanácsadó testületeket hoznak létre a szakképző központokban. 8. A tanulószerződéses fiatalok számát 22 ezerről 26 ezerre növelik. 9. Átalakítják a vizsgakövetelményeket. 10. Az ötven év felettiek támogatás­sal szerezhetnek új szakképesítést.a 11. A 9. és a 10. osztályban növelik­­ a gyakorlati képzés szerepét. g 12. Finanszírozzák a szakiskolások­­ pályaorientációs, szakmai és­­ szakmacsoportos alapképzését. 3 13. Felnőttképzésben is biztosítják a megfelelő gyakorlati képzést. 14. Az Útravaló ösztöndíjprogram keretében kétezer fiatal kap támogatást. 6. A feketén foglalkoztató munkáltatók büntetőjogi­ számonkérésének fok lehetőségét is meg­­­fílÉ teremtik. KI Jt) Nyolc lépés a családtámogatás területén 1. A kétszeresére emelik a családi pótlékot. A ma három forrásból - családi pótlék, adókedvezmény és rgyi -, egyenlőtlenül elosztott támogatások helyett minden gyer­meket nevelő család azonos összegű családi pótlékot kap jövőre. Az egy gyereket nevelők havi 11 ezer, a kétgyermekesek gyermekenként havi 12 ezer, a há­rom- és többgyermekesek pedig gyermekenként havi 14 ezer forint családi pótlékot kapnak. Egy- és kétgyermekesek gyermekenkénti támogatásának változása (minimálbérért dolgozók esetében, ezer forint) 12,00 11,00 5,10 [UNK] || N­­ 2. Emelt összegű családi pótlék az egyedülálló szülők­nek. A gyermekeiket egyedül nevelők gyermekenként további ezer-ezer forinttal emelt összegű támogatást kapnak. 3. Az egy- és kétgyermekes családoknál beolvad a családi adókedvezmény a családi pótlékba. Az új egységes családi pótlék magasabb összegű, mint amennyi a családi pótlék és az adókedvezmény együtt volt. Egy kétgyermekes család ma a havi 12 400 forintos családi pótlék mellett még 8000 forint adókedvezményt vehet igénybe, az új családi pótlék ennél 3600 forinttal többet biztosít. Az egygyermekes családoknál ez az összeg havi 2900 forinttal nő. 4. Korlátozott mértékben megmarad a három- és többgyermekesek adó­­kedvezménye. A jövőben is havi 4000 forint adókedvezményt érvényesít­­em*ni>. ••*•*, j** hetnek azok, akiknek jövedelme nem haladja meg a havi 280 •..*• ezer forintot. A támogatás * ■**■ [UNK]* fokozatosan, havi 330 ezer forintnál szűnik meg. r ■ Sí­ 5. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás beépül az egységes családtámogatásba. Az rgyt-t most külön kell kérelmezni az ön­­kormányzatoktól, a jövőben ezt a családi pót­lék részeként, alanyi jogon kapják a családok. 6. A leginkább rászorultak felzárkóztatása. A legnagyobb anyagi gondokkal küzdő családok az eltartott gyermekek után külön célzott anyagi támogatást kaphatnak. Erre 20 milliárd forint jut. 7. A gyes mellett is lehet munkát vállalni. A gyes akkor is jár az édesanyának, ha a gyerek egyéves korától teljes munkaidőben elmegy dolgozni. 8. A gyes munka mellett sem visel adóterhet. A teljes munkaidőben dolgozó édesanyák jövedelmének adóztatásakor a gyest adóterhet nem viselő járandóságként veszik figyelembe. Tizennégy lépés a szakképzés területén Lj.

Next