Népszabadság, 2005. június (63. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-01 / 126. szám
2005. JUNIUS 1., SZERDA MAGYARORSZAG NEPSZABADSAG Esernyővel a szikrázó napsütésben Több mint a fele megvan a száz lépés programjának, s a kormányfő már újabbak bejelentésére készül. Kommunikációs szempontból áttörést ért el ezzel a kabinet - a száz lépést azonban nem ez minősíti, hanem a döntések elfogadása. CSABA LÁSZLÓ közgazdász: A miniszterelnök is többször egyértelművé tette, hogy a száz lépés programja nem átfogó reformokat jelent, hanem csupán arról van szó, hogy az adott rendszerek működését miként tehetnék kissé racionálisabbá. Vagyis a cél csupán az, hogy mérsékeljék a kiadásokat és növeljék a bevételeket. A jelentős részben a munka világára, illetve a társadalombiztosításra koncentráló intézkedések azonban a fizetési mérlegre nem lesznek nagyobb hatással, mert alapvető strukturális változások nélkül a költségvetési kiadások sem csökkenthetők számottevően. Ugyanakkor szándék sem látszik arra, hogy az eredeti hiánycélok elérése érdekében bármilyen gazdasági lépést terveznének. Az intézkedések hatékonyságát különben pontosan jelzi, hogy miközben a tervezett új egészségügyi járulék két és fél, legfeljebb hárommilliárd forintot hoz, a mentőautók cseréje négymilliárdba kerül. Kétségtelen, hogy a választásig hátralévő idő alatt a nagyobb rendszereket már nem lehet átalakítani, de a reformok előkészítéséhez szükséges lépéseket mindenképpen meg kellene tenni. Ha a kormány erre nem tesz kísérletet - és beéri azzal, hogy látványosan demonstrálja: a helyén van és kormányoz -, újabb lehetőséget szalaszt el. Más kérdés, hogy milyen esély van közmegegyezést igénylő fordulatra ott, ahol ha valaki azt állítja, szikrázó napsütés van, a másik tüntetőén esernyővel lép ki az utcára. ÉKES ILDIKÓ, az Ecostat osztályvezetője: A családtámogatási rendszer átalakítása, a juttatások jövedelmi pozícióhoz kapcsolása többször visszatérő gondolat volt, a gyermekek zömét azonban a kevésbé tehetős szülők nevelik, így a csomag ezen a területen nem hozhat jelentős megtakarítást. Gondot okoz ugyanakkor, hogy bevételeik egy részét éppen a magasabb jövedelemmel rendelkezők képesek elrejteni, míg sokan esetleg azért eshetnek el a támogatásoktól, mert néhány száz forinttal túllépik a kedvezményekre jogosító jövedelemküszöböt. Jónak tűnnek viszont a munka világában tervezett intézkedések. Indokolt a borravaló megadóztatása is, csakhogy a pincérek mellett több mint negyven szakmában létezik hasonló önkéntes juttatás, s azokban egyelőre senki nem követeli a közterhek behajtását. Ezért inkább a nagy jövedelmeket kellene „megfogni”, figyelemmel arra is, hogy a szürkefoglalkoztatásból nem a munkavállalónak, hanem a munkáltatónak származik igazán jelentős bevétele. A gazdaság kifehérítését tehát sokkal célszerűbb lenne felülről kezdeni. Ugyanakkor elkerülhetetlennek tűnik, hogy legalább azokon a területeken vizsgálják majd a vagyongyarapodást - akár az egész családra is kiterjedően -, ahol köztudottan eltitkolt jövedelemre lehet szert tenni. TÖRÖK GÁBOR politológus: Két lépcsőfokot kell leküzdenie a száz lépés programjának. Az első, hogy a közvélemény érzékelje: a kormány - szemben az ellenzék állításaival - cselekszik, vagyis érdemi döntéseket hoz. Ebben kétségtelen sikert értek el, hiszen már hosszabb ideje a kabinet határozza meg a politikai napirendet, bár nem minden bejelentést időzítettek a legszerencsésebben. A médiumokban egyébként utoljára a száznapos programról esett ennyi szó - voltak ugyan elvetélt próbálkozások, például az Európa-terv, amely két napot élt meg -, kommunikációs szempontból tehát a kormány jelentős áttörést ért el. A száz lépést azonban nem ez minősíti, hanem a döntések elfogadása. Miután olyan intézkedésekről van szó, amelyek hatását a polgárok a saját mindennapjaikban is tapasztalni fogják, viszonylag egyszerű helyzetben lesznek. Ha életviszonyaik érzékelhetően javulnak, a kormány a második lépcsőfokon is túljuthat, amennyiben viszont nem lesz számottevő változás, a száz lépés programja is elbukik. Ezért most még csaknem közömbös, hogy a javaslatokat miként fogadják, s azok rövid távon befolyásolják-e a választók pártpreferenciáit. A lényeg az, hogy a zömében 2006 elejétől érvényesülő változásokat a közvélemény hogyan fogadja majd. SINKÓ ESZTER, a Semmelweis Egyetem Menedzserképzőjének oktatója: Számos pozitív eleme van a program egészségügyi fejezetének, így például a daganatos betegségek csökkentésével, a sürgősségi ellátással kapcsolatos szándékok. Jó, hogy a betegutak szabályozásával valamennyi rászoruló megkaphatja a szükséges kezelést. Ám a számos elem megvalósításához politikai párbeszédre, konszenzusra lenne szükség, s úgy tűnik, hogy az ehhez szükséges idővel nem számol a kormány. Például ahhoz is széles körű egyetértésre, elemzésekre, módszertani munkára volna szükség, hogy pontosan meghatározhatók legyenek a különböző ellátási szintek - kinek és mi jár, fizet-e járulékot, vagy éppen mi maradjon ki az alapcsomagból. Politikai döntések is hiányoznak, hiszen ha valóban az állam fizeti a rászorulók járulékait, akkor ez komoly költségvetési kötelezettségvállalást jelentene. Az is kétséges, hogy a szocialisták vagy az SZDSZ képviselői megszavazzák-e a jogosultságok átrendezésével kapcsolatos változásokat. Az, hogy a közpénzből milyen szolgáltatásokat lehet finanszírozni, nemzetközileg is vitatott. Ezért kétséges, hogy még ebben a ciklusban sikerül megfelelő megoldást találni. DANÓ ANNA-LENCSÉS KÁROLY Vitatott családtámogatások A Fidesz szerint botrány lenne, ha január elsejétől megvalósulna a családtámogatási rendszer átalakítása - több százezer rászoruló családot érhet így ugyanis veszteség. Áder János frakcióvezető azt demonstrálta, hogy a tervezett rendelkezések hátrányosan érintik a minimálbérből vagy a fizikai dolgozók átlagjövedelméből élő egykeresős családokat és a nagycsaládosokat. A kormány nem vette figyelembe ugyanis a 13. havi családi pótlék, rendszeres gyermekvédelmi támogatás egy hóra eső részét és az inflációt sem. „A felsorolt kategóriákba tartozó kétgyermekes családban majdnem tízezer forint a veszteség, az eddigi 33 ezer forint helyett csak 24 ezret kaphatnak majd” - hangzott el. Áder Jánosnak több tételben is igaza van. A nagycsaládosok valóban rosszabbul járnak, mint eddig, miként a fogyatékosok is. A kormányjavaslatban vannak lukak - ezeket sorolta föl. Azt nem tette viszont hozzá, hogy elkülönítettek egy húszmilliárdos forintos alapot kifejezetten a hátrányos helyzetbe kerülők megsegítésére. (CS. I.) Huszonegy lépés az egészségügy területén Biztosítják, hogy az orvosi segítség mindenhol 15 percen belül megérkezzen OnC ®m-f*l: 1. Sürgősségi osztályokat, központi ügyeleteket létesítenek, ahol ezek hiányoznak. 2. Új helikopterbázisok létrehozása, 7 új mentőhelikopter beszerzése. 340 darab új rohamkocsi és 80 darab mentőkocsi beszerzése, a mentőkocsik új, korszerű műszerekkel való ellátása. Programot indítanak annak érdekében, hogy 10 év alatt 15 százalékkal csökkenjen a daganatos betegek száma 4. Még az idén nemzeti rákellenes programot indítanak, ösztönzik és ki terjesztik a rákszűréseket. N 5. Megkezdik a közép- fő- dunántúli onkológiai központ építését. jfjm:" 6. Egy éven belül biztosítják, hogy a .k.. daganatos betegeket mindenhol az országban megfelelően minősített gyógyító intézményekben lássák el. Korszerűsítik a háziorvosi és járóbeteg-szakellátást 7. Egységes gyógyító-megelőző kasszát hoznak létre a mai elkülönült fekvő- és járóbetegkasszák összenyitásával. 8. Támogatják a praxisközösségek új létrejöttét, és létrehozzák a házi- n% orvosok központi ügyeletének 1 £ egységes rendszerét, praxisalappal támogatják az üresen maradt praxisok betöltését. Igazságossá teszik az egészségügyi ellátást 9. Kialakítják az egészségügyi szolgáltatási alapcsomagot azoknak, akik nem rendelkeznek biztosítással. 10. Meghatározzák azokat az egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek minden biztosítottat megilletnek. 11. Extra szolgáltatások teljes térítés mellett lesznek igénybe vehetők. , n n+ 100 lépés: túl a félúton A választásokig már biztosan elmaradó nagy reformok helyett hirdette meg a száz kis lépés politikáját a miniszterelnök. A közvélemény apránként „csöpögtetve” ismerheti meg az egyes részterületekre vonatkozó kormányzati intézkedési terveket. Eddig a száz lépés felét, mintegy ötven csomagot ismertetett Gyurcsány Ferenc, aki jelezte: ha beválnak a kis lépések sorozatának intézkedései, a feketegazdaságból bevont pénzeket a kormány az adók és járulékok mérséklésére fordítaná. Tizenöt lépés a munkaügy területén 1. Átalakítják a munkanélküli-ellátás rendszerét. Munkanélküli-segély helyett álláskeresési támogatást és hatékony szolgáltatást biztosítanak a munkájukat elvesztőknek. 1-3 hónap 4-6 hónap 7-9 hónap 10-12 hónap eddig korábbi bér 65%-a szociális segély új terv korábbi bér 60%-a minimálbér 60%-a álláskeresési segély 2. Bevezetik az úgynevezett kékmunka lehetőségét a magánszemélyeknél alkalmi munkát - takarítás, kertgondozás, gyermekfelügyelet, javítás-karbantartás - végzők számára. Munkaadóik kedvezményes közteherjeggyel, átalányban fizethetnek járulékot utánuk. 7. A közbeszerzési pályázaton csak olyan cégek indulhatnak, állami támogatásokat olyan cégek kaphatnak, amelyeknél rendezettek a munkaügyi kapcsolatok, például nem volt fekete- vagy szürkemunka miatti bírságuk. 8. Garanciát teremtenek arra, hogy a munkáltatók irreálisan magas teljesítménykövetelmények előírásával ne fizethessenek a minimálbérnél kevesebbet. 3. A szezonálisan jelentkező mezőgazdasági idénymunkák esetében az alkalmi kék könyvvel való munkavállalás lehetőségét 45-ről 60 napra emelik 4. Szigorítják a munkaügyi ellenőrzéseket. 5. Speciális szabályokat hoznak az építőiparban, az idegenforgalomban és a vendéglátásban végzett fekete- és szürkemunka kifehérítésére. Csökkentik az egészségügyi ellátásban és az ellátáshoz való hozzáférésben ma meglévő hatalmas különbségeket 12. Kialakítják az egészségügyi ellátás szabványait, és olyan szakmai követelményeket érvényesítenek, amelyek alapján az egészségbiztosító a legjobb ellátást nyújtó szolgáltatóval köthet szerződést, és folyamatosan ellenőrizheti ezek betartását. 13. Pontosan meghatározzák a különböző szintű egészségügyi ellátások igénybevételi rendjét. 9. Módosítják a munkaerő-kölcsönzés szabályait, hogy azok ne szolgáltassanak kiskaput a közterhek megfizetése alól. 10. Megszüntetik a munkavégzést akadályozó jogi korlátozásokat a munkaügyi-gyermeknevelési-szociális támogatásokban részesülőknél. A gyesen lévő kismamák nemcsak részmunkaidőben, hanem teljes munkaidőben is állást vállalhatnak. A gyógyszerfogyasztásban vigyáznak az emberek és a biztosító pénzére 14. Ösztönzik, hogy az olcsóbb gyógyszereket írják fel. 15. A promóció és a reklám szigorúbb szabályozásával mérsékelik az indokolatlan gyógyszerfogyasztást. 16. Átalakítják a közgyógyellátás rendszerét. 11. Célzottabbá teszik a legnehezebb helyzetben lévőknek lehetőséget biztosító közmunkára, közhasznú és közcélú munkára rendelkezésre álló források felhasználását. 12. A szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködésével aktív álláskeresésre ösztönzik azokat a segélyből élőket, akik reménytelen helyzetükben már lemondtak a munkavállalásról. 13. Bevezetik a Prémium Évek programot a versenyszférában is. Azoknál a vállalatoknál, amelyek nagyobb struktúraváltást hajtanak végre, létszámukat bővítik, ha a nyugdíj előtt álló dolgozók vállalják a részmunkaidős foglalkoztatást, s ezzel az alacsonyabb fizetést, a járulékaikat állami támogatásként kiegészítik. 14. Átalakítják a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához nyújtott támogatások feltételeit, hogy azok ne adjanak lehetőséget súlyos visszaélésekre. 15. Átalakítják a felnőttképzés támogatási rendszerét. Csak azok az intézmények kaphatnak támogatást, amelyeknél a képzésben részt vevők megfelelő arányban tudtak új munkát találni. Rendbe teszik a járulékfizetés rendszerét 17. Megteremtik a járulékbefizetések ma hiányzó, nyomon követhető egyéni nyilvántartási rendszerét. 18. Kialakítanak egy olyan rendszert, amely alkalmas lesz a jogosultság és a befizetések ellenőrzésére. 19. Hatékonyabbá teszik a járulékbeszedés rendszerét. 20. A fekete- és a szürkemunkavégzés kifehérítésével bővítik a járulékfizetők körét. 21. Elérik, hogy minden biztosításra jogosult mögött tényleges járulékbefizetés álljon. Egy- kétgyermekesek gyermekesek «I Mai támogatás (adókedvezmény, rgyt, családi pótlék) H Új, egységes családi pótlék 1. Bevezetik a munkavállalói képzési kártyát. ff 2. Kiemelten támogatják a hiányszakmák oktatását. 3. Felére csökken az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák száma. 4. A munkaerőpiac által igényelt szakmák oktatására kiegészítő normatívát biztosítanak. 5.2006-tól a szakiskolákban előkészítő képzést indítanak azon fiatalok számára, akik nem tudták megszerezni az alapfokú iskolai végzettséget. 6. Részben uniós, részben munkaerőpiaci forrásból 22 térségi integrált szakképző központot hoznak létre. 7. Tanácsadó testületeket hoznak létre a szakképző központokban. 8. A tanulószerződéses fiatalok számát 22 ezerről 26 ezerre növelik. 9. Átalakítják a vizsgakövetelményeket. 10. Az ötven év felettiek támogatással szerezhetnek új szakképesítést.a 11. A 9. és a 10. osztályban növelik a gyakorlati képzés szerepét. g 12. Finanszírozzák a szakiskolások pályaorientációs, szakmai és szakmacsoportos alapképzését. 3 13. Felnőttképzésben is biztosítják a megfelelő gyakorlati képzést. 14. Az Útravaló ösztöndíjprogram keretében kétezer fiatal kap támogatást. 6. A feketén foglalkoztató munkáltatók büntetőjogi számonkérésének fok lehetőségét is megfílÉ teremtik. KI Jt) Nyolc lépés a családtámogatás területén 1. A kétszeresére emelik a családi pótlékot. A ma három forrásból - családi pótlék, adókedvezmény és rgyi -, egyenlőtlenül elosztott támogatások helyett minden gyermeket nevelő család azonos összegű családi pótlékot kap jövőre. Az egy gyereket nevelők havi 11 ezer, a kétgyermekesek gyermekenként havi 12 ezer, a három- és többgyermekesek pedig gyermekenként havi 14 ezer forint családi pótlékot kapnak. Egy- és kétgyermekesek gyermekenkénti támogatásának változása (minimálbérért dolgozók esetében, ezer forint) 12,00 11,00 5,10 [UNK] || N 2. Emelt összegű családi pótlék az egyedülálló szülőknek. A gyermekeiket egyedül nevelők gyermekenként további ezer-ezer forinttal emelt összegű támogatást kapnak. 3. Az egy- és kétgyermekes családoknál beolvad a családi adókedvezmény a családi pótlékba. Az új egységes családi pótlék magasabb összegű, mint amennyi a családi pótlék és az adókedvezmény együtt volt. Egy kétgyermekes család ma a havi 12 400 forintos családi pótlék mellett még 8000 forint adókedvezményt vehet igénybe, az új családi pótlék ennél 3600 forinttal többet biztosít. Az egygyermekes családoknál ez az összeg havi 2900 forinttal nő. 4. Korlátozott mértékben megmarad a három- és többgyermekesek adókedvezménye. A jövőben is havi 4000 forint adókedvezményt érvényesítem*ni>. ••*•*, j** hetnek azok, akiknek jövedelme nem haladja meg a havi 280 •..*• ezer forintot. A támogatás * ■**■ [UNK]* fokozatosan, havi 330 ezer forintnál szűnik meg. r ■ Sí 5. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás beépül az egységes családtámogatásba. Az rgyt-t most külön kell kérelmezni az önkormányzatoktól, a jövőben ezt a családi pótlék részeként, alanyi jogon kapják a családok. 6. A leginkább rászorultak felzárkóztatása. A legnagyobb anyagi gondokkal küzdő családok az eltartott gyermekek után külön célzott anyagi támogatást kaphatnak. Erre 20 milliárd forint jut. 7. A gyes mellett is lehet munkát vállalni. A gyes akkor is jár az édesanyának, ha a gyerek egyéves korától teljes munkaidőben elmegy dolgozni. 8. A gyes munka mellett sem visel adóterhet. A teljes munkaidőben dolgozó édesanyák jövedelmének adóztatásakor a gyest adóterhet nem viselő járandóságként veszik figyelembe. Tizennégy lépés a szakképzés területén Lj.