Népszabadság, 2005. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-06 / 130. szám

6 2005. JÚNIUS 6., HÉTFŐ MAGYARORSZÁG Rácz úr jó háborúja Nem kap fennmaradási engedélyt a köveskáli bioház - Ez itt az élet haza. Ősi eljárá­sok alapján építettem, kizáró­lag természetes alapanyagokat használtam fel hozzá. A vizet egy fúrt kútból nyerem, az ára­mot napelemek szolgáltatják. A fűtést, a sütés-főzést egy fatüze­lésű kemencével, egy kandalló­val meg egy tűzhellyel oldom meg. A tetőt faoszlopok tartják, a falakat agyagból és szalmából építettem. A galérián van az ágyam, előtte egy keleti irányba néző hatalmas ablak. Télen­­nyáron minden reggel a napfel­keltére ébredek. És most ezt a házat akarják elvenni tőlem - sóhajt Rácz Lehel. Köveskálon vagyunk, a 66 éves, világlátott férfi otthoná­ban. Tagadhatatlan, hogy külö­nös hangulatú építmény ez: a méretes fabútorok, a kemence és a körgaléria uralják a hatal­mas teret. Ugyanakkor a laikus számára is látható, hogy Rácz Lehel nem tartozik a tökéletes kivitelezők közé: ottjártunkkor például a viharos szél kitörte a legnagyobb ablakot, de az ös­­­szes többi nyílászáró is belere­megett a szél meg-megújuló tá­madásaiba. Rácz Lehel - aki korábban évtizedekig Franciaországban élt - 1997-ben települt haza Magyarországra, és akkor látott neki a Veszprém megyei falu­ban bioháza felépítéséhez. Az építési hatóság az elkészült ter­vekre ki is adta a jogerős építési engedélyt. Ez volt az utolsó olyan dokumentum, amely iga­zolta a ház létjogosultságát, az­óta azonban fennmaradási és használatbavételi engedély sincs az elkészült ingatlanra. Rácz úrnak százezer forintos bírságot kell fizetnie, ha 240 napon belül a hatóság előírásai alapján nem alakítja át a házát. - Márpedig az élet háza úgy jó, ahogy most van. Pontosan ilyenre akartam építeni, kíméli az energiaforrásokat és a kör­nyezetet, ugyanakkor a termé­szetes anyagokból sugárzó bio­energia segít szellemi és fizikai kondícióm megtartásában - mondja Rácz Lehel. - Azok a változtatások, amelyeket az épí­tési hatóság követel, tönkreten­nék az épületet. Azt Rácz Lehel is elismeri, hogy az építkezés során eltért az építési engedélyben leírtaktól. Szerinte azonban az engedély­ben megfogalmazott kötöttsé­gek éppen a bioház funkciótól fosztanák meg az épületet. Az építési hatóság az elkészült tervekre ki is adta a jogerős építési engedélyt. Ez volt az utolsó olyan dokumentum, amely igazolta a ház létjogosultságát - Előírták például, hogy be kell vezetnem a vezetékes vizet és az áramot, holott én pont et­től ódzkodtam - mondja Rácz Lehel. - Azt is megszabták, hogy a tartóoszlopokat beton­nal erősítsem meg, miközben éppen a beton kiváltására hasz­náltam a fát. Válaszfalakat akartak beépíttetni, holott ép­pen a nyílt belső tér a ház egyik fő erénye. Tűzveszélyesnek mi­nősítették a kemencét, miköz­ben ez az egyik legbiztonságo­sabb fűtési módszer. Én egy va­lódi bioházban akarok élni, és nem értem, hogy a magyar jog­szabályok ezt miért nem teszik lehetővé. Rácz úr azt mondja, hogy az általa választott építési techni­ka - a természetes alapanyagok és a saját erőből történt kivite­lezés miatt - jóval olcsóbb a ha­gyományos módszernél. A köveskáli 200 négyzetméteres bioházhoz hasonlót manapság például három-ötmillió forint­ból lehetne felépíteni. Ihász József, a tapolcai pol­gármesteri hivatal építési osztá­lyának vezetője azt állítja, hogy a jogszabályok betartása mel­lett is építhetők Magyarorszá­gon úgynevezett bioházak. Hozzáteszi: mindvégig segítő­készen álltak hozzá Rácz úr ügyéhez, de senkinek a kedvé­ért nem szeghetik meg az elő­írásokat. - A konkrét ügy jogerős lezá­rása előtt részletekről nem nyi­latkozhatok, azt azonban sze­retném leszögezni, hogy egyelő­re szó sincs a bioház lebontatá­­sáról, az építési hatóság még mindig bízik abban, hogy az építtetőt sikerül rábírnunk a jogszabályokban előírt változ­tatások megtételére - mondja Ihász József. - Csakhogy én egy ujjal sem nyúlok a házhoz - jelenti ki Rácz Lehel. - Még akkor sem, ha az ügy végül odáig fajul, hogy ledózeroltatják életem fő­művét. Van egy francia mon­dás, amely szerint a ,jó hábo­rút” akkor is meg kell vívnod, ha a végén esetleg el is veszíted. Úgy érzem, most egy ,jó hábo­rút” folytatok. Jelenleg két jogerős építés­­hatósági határozat van érvény­ben a köveskáli házra. Az egyik szerint nem adható fennmara­dási engedély az ingatlanra, amíg az előírt változtatásokat az építtető nem hajtja végre. A másik dokumentum megtiltja Rácz Lehelnek, hogy használat­ba vegye a házat. Amennyiben egy építéshatósági ellenőrzésen rajtakapják, hogy a saját házá­ban tartózkodik, akár karhata­lommal is elővezethetik, illetve százezer forintos pénzbírságot szabhatnak ki rá. Ez utóbbi határozat indoklá­sában az olvasható, hogy az épület állékonyságát eddig semmilyen szakértői vizsgálat sem igazolta, így vélelmezhető, hogy a ház állaga akár életve­szélyes is lehet a bent lakókra. A dokumentum arra is kitér, hogy az építkezés során a munkák egy részét, például a kemence megépítését szakszerűtlenül vé­gezték el. A hatóság szerint en­nek is szerepe volt abban, hogy másfél évvel ezelőtt csaknem teljesen leégett a ház.­­ A tűzoltóság vizsgálata nem tudta megállapítani a tűz keletkezésének konkrét okát, a magam részéről viszont inkább gyújtogatást feltételezek az eset mögött, semmint a kemence meghibásodását - mondja Rácz Lehel. - Biztos vagyok benne, hogy a biohozam legalább an­­­nyira biztonságos, mint bárme­lyik hagyományos épület. Bár egyelőre nincs szó a köveskáli ház lebontásáról, Rácz úr szerint csak idő kérdé­se, mikor jelennek meg a mun­kagépek, hogy földig rombol­ják az építményt. Mint mond­ja, nem fog kiköltözni a házá­ból, és egyetlen fillért sem fog befizetni, ha büntetéseket szabnak ki rá. Rácz Lehel polgári engedet­lenséget idéző magatartását so­kan helyeslik. A közelmúltban barátai és ismerősei aláírás­gyűjtési akcióba kezdtek: eddig több százan írták alá azokat az íveket, amelyekkel az építésha­tósági határozatok ellen tilta­koznak. Ha mégis dózerolásra kerülne sor, élőlánccal próbál­ják majd megvédeni az öko­házat. Ihász József azt mondja: nem az építtető kárára hozták meg az eddigi határozatokat, hanem éppen az ő védelme ér­dekében. CSERI PÉTER Az épület és építője, aki szerint a természetes anyagokból sugárzó bioenergia segíti szellemi és fizikai kondíciója megtartásában Győri tudósítónktól A honfoglalás előzményeitől egészen a páneurópai piknikig átívelő kort öleli fel az a vetélke­dősorozat, amelyet soproni és környékbeli, 13-14 éves gyere­keknek szervez a város Széche­nyi István Gimnáziuma. A ve­télkedő témaköréről szólva Sza­bó Miklós, a gimnázium igazga­tója hangsúlyozta: a Sopronban és környékén élők identitásá­hoz hozzátartozik, hogy megis­merjék annak az osztrák terü­letnek a történelmét, életét is, amelyet a politikai határok so­káig elválasztottak tőlük. - Azt szeretnénk tudatosíta­ni a gyerekekkel - fejtegette az igazgató -, hogy a közös Euró­pában gyakorlatilag már csak természeti határok léteznek, a történelmi múlt és a jelen lehe­tőségei valamiféle közösségben tartják az itt élőket. Hozzátette: a keleti ország­rész lakói jobban ismerik a ha­tár másik oldalának történel­mét, mint a nyugat-dunántúli­ak. A rendezvénnyel ezt a kü­lönbséget is szeretnék csök­kenteni. A Határtalan határvidék cí­mű vetélkedőt háromfordulós­ra tervezik. A csapatok írásban kapják meg a feladatokat, ame­lyek megoldására az adott vidé­ken tanulmányutak, kirándulá­sok keretében készítik fel őket. Az első témakör az­­ Utak és kapcsolatok - az államalapítás körüli időszakot taglalja. A Vá­rak, háborúk, csaták című feje­zet főként a középkorról szól. A Habsburg-monarchia létrejöt­tétől napjainkig terjedő időszak honismeretét, történelmét pe­dig az Együtt, külön, közösen című fordulóban dolgozzák fel a fiatalok. A legjobb hat csapat jut a döntőbe. Ők december 14-én, a soproni Hűség napján nyílt ve­télkedő keretében mérik össze tudásukat. Határtalan határvidék NÉPSZABADSÁG Egymásra talált a színház és a turizmus Az ország turisztikai szempontból meghatáro­zó jelentőségű települése­in egymásra talált a szín­házi szakma és az idegen­­forgalmi ágazat. Tudósítóinktól Egerben, Pécsett, Gyulán és Keszthelyen érdeklődtünk a színház és az idegenforgalom kapcsolatáról. Csizmadia Tibor, az egri Gár­donyi Géza Színház direktora ér­deklődésünkre azt mondta: a színházi programok segítséget tudnak nyújtani abban, hogy bel- és külföldi turisták egyre több vendégéjszakát töltsenek a városban. Mint mondta, nyaran­ta vannak előadások az Érsek­kertben, a varázslatos hangulatú Kis Dobó téren, valamint az Eszterházy Károly Főiskolának otthont adó Líceum udvarán. Csizmadia Tibor hozzátette: a Kis Dobó tér - a maga barokk stílusával és éttermeivel, ahol a vendégek fogyasztás közben él­vezhetik az előadásokat - külö­nösen alkalmas arra, hogy vérbő vígjátékok bemutatóinak szín­helye legyen, míg a Líceum ud­vara a nagyobb, zenés, táncos produkciók számára kedvező. A direktor elmondta: a szezon ide­jén szállodákban is árulnak je­gyeket, és idegenforgalmi iro­dákban hirdetik a bemutatókat. Csizmadia Tibor szerint igyekez­nek olyan darabokat választani, amelyekhez nem feltétlenül fon­tos a magyar nyelvtudás, hogy azok a külföldi nézők számára is élvezhetők legyenek. Az idei Agria Játékok keretében - ame­lyeket június 1-jétől július 17-ig rendeznek - ilyen lesz a Hair cí­mű musical, amelyet a Líceum­ban adnak elő. A Kis Dobó téren a Dezsavű című táncos előadást láthatják, az Érsekkertben pedig a Micimackót mutatják be. Szádeczky Kornéliától, a He­ves megyei Tourinform-iroda vezetőjétől megtudtuk: a nyári programokat - köztük a színi előadásokét - mintegy 250 e-mail címre küldik el vendéglá­tóhelyeknek, szállodáknak és egyéni felhasználóknak, ezenkí­vül irodáikban hozzáférhetővé teszik a színházi produkciók szó­rólapjait, plakátjait. A pécsi nyári színház mindig is táncközpontú volt, így lesz ez az idén is, hiszen összesen tíz táncszínházi estre válthat jegyet a közönség, emellett a hat elő­adásban műsorra tűzött Godspell című musical is szá­míthat a mozgásszínház rajon­góira. A Pécsi Szabadtéri Játé­kok irányítói nemcsak a hagyo­mányok miatt fordulnak a tánc és a zene nemzetközi nyelvéhez, hanem azért is, mert abban bíz­nak, hogy így a külföldi vendé­gek is érdeklődnek a produkciók iránt. Vidákovics Antal, a játé­kok igazgatója szerint a közön­ség hozzávetőleg ötöde külhoni. Mindamellett a pécsi nyári játé­kok, illetve a baranyai szállodák és gyógyfürdők még nem fogtak össze azért, hogy együtt ajánlják kínálatukat, esetleg valamilyen közös kedvezményt adjanak a turistáknak. Arra viszont van példa, hogy a szállodák recepció­ján kiteszik a szabadtéri színház műsorfüzetét és szórólapjait. A gyulai idegenforgalomban évtizedek óta jelentős szerepet tölt be a várszínház. A júliusban negyvenkettedik évadját kezdő színház mind a szállodákkal, mind a vendéglátóhelyekkel együttműködik, hogy minél hosszabb idő eltöltésére ösztö­nözzék a városba érkező turistá­kat. Gedeon József, a várszínház igazgatója példaként említette: az idén első alkalommal, július elején megrendezendő nemzet­közi Shakespeare-fesztivál ideje alatt két étteremben is középko­ri menüket kínálnak a vendé­geknek. A wellnesshétvégékhez hasonló, kifejezetten a kulturális idegenforgalmat célzó turiszti­kai csomagokat ugyan minded­dig még nem állítottak össze, vi­szont a produkciókban fellépő művészeket elszállásoló szállo­dával évek óta szerződésben áll­nak, s mind az egyéni, mind a csoportos színházlátogatásra ér­kezőknek tudnak segíteni a szál­láskeresésben. A külföldi látoga­tókat elsősorban koncertekkel igyekeznek becsábítani a várud­varra. Gedeon József a várszín­ház közönsége körében végzett felmérésből idézve elmondta: a városban különféle szolgáltatá­sokra a vendégek a színházjegy­re fordított összegnek átlagosan a tízszeresét költik el. Keszthelyen a nyári kulturális programok összeállításánál a szabadtéri színi előadásokkal szemben a táncbemutatókat, ko­moly- és könnyűzenei koncerte­ket, képzőművészeti tárlatokat részesítik előnyben a szervezők, mert ezeket a külföldi turisták szívesebben látogatják - foglalta össze tapasztalatait Kálmánná Bodó Edit, a Goldmark Károly Művelődési Központ és Szabad­téri Színház igazgatóhelyettese. Hasonlóan vélekedett Czoma László, a Helikon Kastélymúze­um Kht. igazgatója is. Mint mondta, a Keszthelyi Nyári Sza­badtéri Játékok keretében a Fes­­tetics-kastély parkjában minden nyáron Shakespeare-darabokat játszanak, a nézők között szép számmal akadnak külföldiek. Hozzátette: ezzel együtt is a kül­földiek körében népszerűbbek a komolyzenei koncertek. Megje­gyezte: az idei programkínálat összeállításakor is ügyeltek arra, hogy az ne csak a magyar nyara­lók, hanem a városban üdülő külföldiek érdeklődését is fel­keltse. Mint mondta, Szokolay Balázs és Szabó Orsolya zongo­raművész júniusi koncertje ön­magában is csábító, ám utánuk a művészek mesterkurzusainak hallgatói is bemutatkoznak. A hallgatók között német, angol, francia, olasz fiatalok is vannak, így koncertjeik vélhetően külö­nösen vonzóak lesznek a Keszt­helyen nyaraló külföldi turisták körében. Jelenet a Dezsavűből

Next