Népszabadság, 2005. június (63. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-06 / 130. szám
6 2005. JÚNIUS 6., HÉTFŐ MAGYARORSZÁG Rácz úr jó háborúja Nem kap fennmaradási engedélyt a köveskáli bioház - Ez itt az élet haza. Ősi eljárások alapján építettem, kizárólag természetes alapanyagokat használtam fel hozzá. A vizet egy fúrt kútból nyerem, az áramot napelemek szolgáltatják. A fűtést, a sütés-főzést egy fatüzelésű kemencével, egy kandallóval meg egy tűzhellyel oldom meg. A tetőt faoszlopok tartják, a falakat agyagból és szalmából építettem. A galérián van az ágyam, előtte egy keleti irányba néző hatalmas ablak. Télennyáron minden reggel a napfelkeltére ébredek. És most ezt a házat akarják elvenni tőlem - sóhajt Rácz Lehel. Köveskálon vagyunk, a 66 éves, világlátott férfi otthonában. Tagadhatatlan, hogy különös hangulatú építmény ez: a méretes fabútorok, a kemence és a körgaléria uralják a hatalmas teret. Ugyanakkor a laikus számára is látható, hogy Rácz Lehel nem tartozik a tökéletes kivitelezők közé: ottjártunkkor például a viharos szél kitörte a legnagyobb ablakot, de az összes többi nyílászáró is beleremegett a szél meg-megújuló támadásaiba. Rácz Lehel - aki korábban évtizedekig Franciaországban élt - 1997-ben települt haza Magyarországra, és akkor látott neki a Veszprém megyei faluban bioháza felépítéséhez. Az építési hatóság az elkészült tervekre ki is adta a jogerős építési engedélyt. Ez volt az utolsó olyan dokumentum, amely igazolta a ház létjogosultságát, azóta azonban fennmaradási és használatbavételi engedély sincs az elkészült ingatlanra. Rácz úrnak százezer forintos bírságot kell fizetnie, ha 240 napon belül a hatóság előírásai alapján nem alakítja át a házát. - Márpedig az élet háza úgy jó, ahogy most van. Pontosan ilyenre akartam építeni, kíméli az energiaforrásokat és a környezetet, ugyanakkor a természetes anyagokból sugárzó bioenergia segít szellemi és fizikai kondícióm megtartásában - mondja Rácz Lehel. - Azok a változtatások, amelyeket az építési hatóság követel, tönkretennék az épületet. Azt Rácz Lehel is elismeri, hogy az építkezés során eltért az építési engedélyben leírtaktól. Szerinte azonban az engedélyben megfogalmazott kötöttségek éppen a bioház funkciótól fosztanák meg az épületet. Az építési hatóság az elkészült tervekre ki is adta a jogerős építési engedélyt. Ez volt az utolsó olyan dokumentum, amely igazolta a ház létjogosultságát - Előírták például, hogy be kell vezetnem a vezetékes vizet és az áramot, holott én pont ettől ódzkodtam - mondja Rácz Lehel. - Azt is megszabták, hogy a tartóoszlopokat betonnal erősítsem meg, miközben éppen a beton kiváltására használtam a fát. Válaszfalakat akartak beépíttetni, holott éppen a nyílt belső tér a ház egyik fő erénye. Tűzveszélyesnek minősítették a kemencét, miközben ez az egyik legbiztonságosabb fűtési módszer. Én egy valódi bioházban akarok élni, és nem értem, hogy a magyar jogszabályok ezt miért nem teszik lehetővé. Rácz úr azt mondja, hogy az általa választott építési technika - a természetes alapanyagok és a saját erőből történt kivitelezés miatt - jóval olcsóbb a hagyományos módszernél. A köveskáli 200 négyzetméteres bioházhoz hasonlót manapság például három-ötmillió forintból lehetne felépíteni. Ihász József, a tapolcai polgármesteri hivatal építési osztályának vezetője azt állítja, hogy a jogszabályok betartása mellett is építhetők Magyarországon úgynevezett bioházak. Hozzáteszi: mindvégig segítőkészen álltak hozzá Rácz úr ügyéhez, de senkinek a kedvéért nem szeghetik meg az előírásokat. - A konkrét ügy jogerős lezárása előtt részletekről nem nyilatkozhatok, azt azonban szeretném leszögezni, hogy egyelőre szó sincs a bioház lebontatásáról, az építési hatóság még mindig bízik abban, hogy az építtetőt sikerül rábírnunk a jogszabályokban előírt változtatások megtételére - mondja Ihász József. - Csakhogy én egy ujjal sem nyúlok a házhoz - jelenti ki Rácz Lehel. - Még akkor sem, ha az ügy végül odáig fajul, hogy ledózeroltatják életem főművét. Van egy francia mondás, amely szerint a ,jó háborút” akkor is meg kell vívnod, ha a végén esetleg el is veszíted. Úgy érzem, most egy ,jó háborút” folytatok. Jelenleg két jogerős építéshatósági határozat van érvényben a köveskáli házra. Az egyik szerint nem adható fennmaradási engedély az ingatlanra, amíg az előírt változtatásokat az építtető nem hajtja végre. A másik dokumentum megtiltja Rácz Lehelnek, hogy használatba vegye a házat. Amennyiben egy építéshatósági ellenőrzésen rajtakapják, hogy a saját házában tartózkodik, akár karhatalommal is elővezethetik, illetve százezer forintos pénzbírságot szabhatnak ki rá. Ez utóbbi határozat indoklásában az olvasható, hogy az épület állékonyságát eddig semmilyen szakértői vizsgálat sem igazolta, így vélelmezhető, hogy a ház állaga akár életveszélyes is lehet a bent lakókra. A dokumentum arra is kitér, hogy az építkezés során a munkák egy részét, például a kemence megépítését szakszerűtlenül végezték el. A hatóság szerint ennek is szerepe volt abban, hogy másfél évvel ezelőtt csaknem teljesen leégett a ház. A tűzoltóság vizsgálata nem tudta megállapítani a tűz keletkezésének konkrét okát, a magam részéről viszont inkább gyújtogatást feltételezek az eset mögött, semmint a kemence meghibásodását - mondja Rácz Lehel. - Biztos vagyok benne, hogy a biohozam legalább annyira biztonságos, mint bármelyik hagyományos épület. Bár egyelőre nincs szó a köveskáli ház lebontásáról, Rácz úr szerint csak idő kérdése, mikor jelennek meg a munkagépek, hogy földig rombolják az építményt. Mint mondja, nem fog kiköltözni a házából, és egyetlen fillért sem fog befizetni, ha büntetéseket szabnak ki rá. Rácz Lehel polgári engedetlenséget idéző magatartását sokan helyeslik. A közelmúltban barátai és ismerősei aláírásgyűjtési akcióba kezdtek: eddig több százan írták alá azokat az íveket, amelyekkel az építéshatósági határozatok ellen tiltakoznak. Ha mégis dózerolásra kerülne sor, élőlánccal próbálják majd megvédeni az ökoházat. Ihász József azt mondja: nem az építtető kárára hozták meg az eddigi határozatokat, hanem éppen az ő védelme érdekében. CSERI PÉTER Az épület és építője, aki szerint a természetes anyagokból sugárzó bioenergia segíti szellemi és fizikai kondíciója megtartásában Győri tudósítónktól A honfoglalás előzményeitől egészen a páneurópai piknikig átívelő kort öleli fel az a vetélkedősorozat, amelyet soproni és környékbeli, 13-14 éves gyerekeknek szervez a város Széchenyi István Gimnáziuma. A vetélkedő témaköréről szólva Szabó Miklós, a gimnázium igazgatója hangsúlyozta: a Sopronban és környékén élők identitásához hozzátartozik, hogy megismerjék annak az osztrák területnek a történelmét, életét is, amelyet a politikai határok sokáig elválasztottak tőlük. - Azt szeretnénk tudatosítani a gyerekekkel - fejtegette az igazgató -, hogy a közös Európában gyakorlatilag már csak természeti határok léteznek, a történelmi múlt és a jelen lehetőségei valamiféle közösségben tartják az itt élőket. Hozzátette: a keleti országrész lakói jobban ismerik a határ másik oldalának történelmét, mint a nyugat-dunántúliak. A rendezvénnyel ezt a különbséget is szeretnék csökkenteni. A Határtalan határvidék című vetélkedőt háromfordulósra tervezik. A csapatok írásban kapják meg a feladatokat, amelyek megoldására az adott vidéken tanulmányutak, kirándulások keretében készítik fel őket. Az első témakör az Utak és kapcsolatok - az államalapítás körüli időszakot taglalja. A Várak, háborúk, csaták című fejezet főként a középkorról szól. A Habsburg-monarchia létrejöttétől napjainkig terjedő időszak honismeretét, történelmét pedig az Együtt, külön, közösen című fordulóban dolgozzák fel a fiatalok. A legjobb hat csapat jut a döntőbe. Ők december 14-én, a soproni Hűség napján nyílt vetélkedő keretében mérik össze tudásukat. Határtalan határvidék NÉPSZABADSÁG Egymásra talált a színház és a turizmus Az ország turisztikai szempontból meghatározó jelentőségű településein egymásra talált a színházi szakma és az idegenforgalmi ágazat. Tudósítóinktól Egerben, Pécsett, Gyulán és Keszthelyen érdeklődtünk a színház és az idegenforgalom kapcsolatáról. Csizmadia Tibor, az egri Gárdonyi Géza Színház direktora érdeklődésünkre azt mondta: a színházi programok segítséget tudnak nyújtani abban, hogy bel- és külföldi turisták egyre több vendégéjszakát töltsenek a városban. Mint mondta, nyaranta vannak előadások az Érsekkertben, a varázslatos hangulatú Kis Dobó téren, valamint az Eszterházy Károly Főiskolának otthont adó Líceum udvarán. Csizmadia Tibor hozzátette: a Kis Dobó tér - a maga barokk stílusával és éttermeivel, ahol a vendégek fogyasztás közben élvezhetik az előadásokat - különösen alkalmas arra, hogy vérbő vígjátékok bemutatóinak színhelye legyen, míg a Líceum udvara a nagyobb, zenés, táncos produkciók számára kedvező. A direktor elmondta: a szezon idején szállodákban is árulnak jegyeket, és idegenforgalmi irodákban hirdetik a bemutatókat. Csizmadia Tibor szerint igyekeznek olyan darabokat választani, amelyekhez nem feltétlenül fontos a magyar nyelvtudás, hogy azok a külföldi nézők számára is élvezhetők legyenek. Az idei Agria Játékok keretében - amelyeket június 1-jétől július 17-ig rendeznek - ilyen lesz a Hair című musical, amelyet a Líceumban adnak elő. A Kis Dobó téren a Dezsavű című táncos előadást láthatják, az Érsekkertben pedig a Micimackót mutatják be. Szádeczky Kornéliától, a Heves megyei Tourinform-iroda vezetőjétől megtudtuk: a nyári programokat - köztük a színi előadásokét - mintegy 250 e-mail címre küldik el vendéglátóhelyeknek, szállodáknak és egyéni felhasználóknak, ezenkívül irodáikban hozzáférhetővé teszik a színházi produkciók szórólapjait, plakátjait. A pécsi nyári színház mindig is táncközpontú volt, így lesz ez az idén is, hiszen összesen tíz táncszínházi estre válthat jegyet a közönség, emellett a hat előadásban műsorra tűzött Godspell című musical is számíthat a mozgásszínház rajongóira. A Pécsi Szabadtéri Játékok irányítói nemcsak a hagyományok miatt fordulnak a tánc és a zene nemzetközi nyelvéhez, hanem azért is, mert abban bíznak, hogy így a külföldi vendégek is érdeklődnek a produkciók iránt. Vidákovics Antal, a játékok igazgatója szerint a közönség hozzávetőleg ötöde külhoni. Mindamellett a pécsi nyári játékok, illetve a baranyai szállodák és gyógyfürdők még nem fogtak össze azért, hogy együtt ajánlják kínálatukat, esetleg valamilyen közös kedvezményt adjanak a turistáknak. Arra viszont van példa, hogy a szállodák recepcióján kiteszik a szabadtéri színház műsorfüzetét és szórólapjait. A gyulai idegenforgalomban évtizedek óta jelentős szerepet tölt be a várszínház. A júliusban negyvenkettedik évadját kezdő színház mind a szállodákkal, mind a vendéglátóhelyekkel együttműködik, hogy minél hosszabb idő eltöltésére ösztönözzék a városba érkező turistákat. Gedeon József, a várszínház igazgatója példaként említette: az idén első alkalommal, július elején megrendezendő nemzetközi Shakespeare-fesztivál ideje alatt két étteremben is középkori menüket kínálnak a vendégeknek. A wellnesshétvégékhez hasonló, kifejezetten a kulturális idegenforgalmat célzó turisztikai csomagokat ugyan mindeddig még nem állítottak össze, viszont a produkciókban fellépő művészeket elszállásoló szállodával évek óta szerződésben állnak, s mind az egyéni, mind a csoportos színházlátogatásra érkezőknek tudnak segíteni a szálláskeresésben. A külföldi látogatókat elsősorban koncertekkel igyekeznek becsábítani a várudvarra. Gedeon József a várszínház közönsége körében végzett felmérésből idézve elmondta: a városban különféle szolgáltatásokra a vendégek a színházjegyre fordított összegnek átlagosan a tízszeresét költik el. Keszthelyen a nyári kulturális programok összeállításánál a szabadtéri színi előadásokkal szemben a táncbemutatókat, komoly- és könnyűzenei koncerteket, képzőművészeti tárlatokat részesítik előnyben a szervezők, mert ezeket a külföldi turisták szívesebben látogatják - foglalta össze tapasztalatait Kálmánná Bodó Edit, a Goldmark Károly Művelődési Központ és Szabadtéri Színház igazgatóhelyettese. Hasonlóan vélekedett Czoma László, a Helikon Kastélymúzeum Kht. igazgatója is. Mint mondta, a Keszthelyi Nyári Szabadtéri Játékok keretében a Festetics-kastély parkjában minden nyáron Shakespeare-darabokat játszanak, a nézők között szép számmal akadnak külföldiek. Hozzátette: ezzel együtt is a külföldiek körében népszerűbbek a komolyzenei koncertek. Megjegyezte: az idei programkínálat összeállításakor is ügyeltek arra, hogy az ne csak a magyar nyaralók, hanem a városban üdülő külföldiek érdeklődését is felkeltse. Mint mondta, Szokolay Balázs és Szabó Orsolya zongoraművész júniusi koncertje önmagában is csábító, ám utánuk a művészek mesterkurzusainak hallgatói is bemutatkoznak. A hallgatók között német, angol, francia, olasz fiatalok is vannak, így koncertjeik vélhetően különösen vonzóak lesznek a Keszthelyen nyaraló külföldi turisták körében. Jelenet a Dezsavűből