Népszabadság, 2005. június (63. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-13 / 136. szám
2 2005. JÚNIUS 13., HÉTFŐ HIRDETÉS MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Füttyös, kibeszélős MSZP-kongresszus Gyurcsány és Hiller vállalta a felelősséget, Szili „ellenszélről” beszélt Gyurcsány Ferenc és Hiller István is vállalta a felelősséget az államfőválasztás kudarcáért a gesztust elfogadó küldöttek előtti MSZP szombati, rendkívüli kongresszusán. Szili Katalin sértett hangú felszólalása azonban súlyos presztízsveszteséghez és füttyszóhoz vezetett. Az első felszólalással eldőlt a kongresszus eredménye - vélekedett az egyik küldött az általa önkritikusnak és őszintének nevezett miniszterelnöki beszédről, amelyet tucatszor szakított félbe taps. Gyurcsány Ferenc az államfőválasztás fiaskójáról úgy fogalmazott: „mi vertük meg önmagunkat”. Szerinte Szili Katalin jelölése hamis érvekre épült: arra, hogy a politikus népszerűsége releváns, és arra, hogy „meglesz ez” az SZDSZ nélkül is. „Sokat beszélünk a koalíciós szolidaritásról, de azt gondoltuk, ránk ez nem érvényes. Lám-lám, ha a mi véleményünkre mondják, hogy nem érdekes, akkor meg vagyunk sértődve, és emlegetjük a koalíciós szolidaritást, majd elmegyünk a jobboldal felé támogatást szerezni. A szocialista párt összekeverte a jelölés jogát a választás képességével. A politikai lelkesültségben összekeveredett a köztársaság a Köztársaság térrel. Az volt a tét, hogy hajlandók vagyunk-e úgy jelölni, hogy a választáshoz nincsen elegendő politikai támogatottságunk, hogy a jelöléssel kockára tesszük a kormánykoalíció további működését. Mondjátok, ez az ország egészéért felelősséget vállalni tudó és képes magatartás?” - kérdezte Gyurcsány Ferenc a küldötteket. Mielőtt visszakérdeztek, a miniszterelnök beelőzött: „Miért nem szóltunk? Mert olyan hangulatot sikerült csinálnunk, amelyben a politikai veszélyekre való figyelmeztetés, a szembesítés a kudarc lehetőségével a párthoz és a jelölthöz fűződő lojalitás kérdéseként vetődött fel” - válaszolta. A miniszterelnök szólt a Szili Katalin és közte lévő vitáról is, amit sokan személyesnek véltek, s minden aggályára az volt a reakció, hogy „mert te nem kedveled Katit”. Ezért döntött úgy, hogy az áprilisi jelölő-kongresszuson az alkotmányosság, a kormányozhatóság és a párt belső akaratának sorrendjéről beszél. „Igazatok van, ez egy alibi mondat volt. Nem mondtam azt tisztán és világosan, ebből bukás lesz” - ismerte el Gyurcsány Ferenc. Az SZDSZ szerepéről szólva hangsúlyozta: az MSZP-nek be kell látnia, hogy a jobboldallal nem tud kormányozni. „Nagyobb pártnak lenni több felelősség, kisebb pártnak lenni kevesebb lehetőség. Engem nem ért annyi sérelem, mint a Horn-kormányt. De a legveszélyesebb dolog az volt, hogy a fő riválisunk nem a saját ellenzékünk lett, hanem a saját koalíciós partnerünk” - mondta Gyurcsány Ferenc. Arra figyelmeztetett: „ha nem tudjuk elviselni, hogy a mi oldalunk tagolt, ha a Fidesz útját, az egy a tábor, egy a zászló útját akarjátok követni, akkor történelmi hibát fogunk elkövetni”. A kormányfő beszélt arról, hogy bár Kiss Péter, Lendvai Ildikó, valamint Szekeres Imre „nagyon sok mindent megtettek volna, hogy ne én legyek a miniszterelnök”, mégis együtt tudunk működni. „Nem mondom, hogy Toller Laci vagy Kati felelőssége. A mi felelősségünk! És az én felelősségem” - szögezte le Gyurcsány Ferenc. Hangsúlyozta: egy pártnak azért van vezetése, hogy megmondja, hogyan, merre, milyen módon kell menni, s ezt engedni kell megvitatni, de nem lehet állandóan a mögé bújni, hogy a tagság most éppen mit kíván. „Nem fogok félni megvívni a konfliktusokat. Hangos emberek, helyi erős emberek el kell, hogy fogadják: közös pártban vagyunk, amelyet az országos választási bizottság és az elnökség vezet, ahol a politikai ügyeket demokratikusan meg lehet vitatni, de a végrehajtás nem vitát, hanem cselekvést igényel” -jelentette ki a miniszterelnök. Hasonló hangot ütött meg a felszólalók sorában Gyurcsányt követő pártelnök is. „Kudarcot vallottunk, de érzelmek helyett nyugodt és higgadt értékelésre van szükség, hogy a céljainkat valóra tudjuk váltani” - hangoztatta Hiller István. Szerinte mindkét koalíciós pártnak megvan a felelőssége, de ő érzi a saját felelősségét is, és nem bújik semmilyen testület, döntés, vagy „általános alany” mögé. „Hibát vétettem, hogy az elnökjelölő kongresszuson, nem mondtam el, hogy koalíciós támogatás híján nem tudom garantálni a jelölt megválasztását. Tévedtem, mert azt gondoltam, hogy Szili Kati ismertsége és népszerűsége elég arra, hogy másokat meg tudjak győzni. Hittel helyettesítettem a racionalitást, és ez súlyos hiba volt” - ismerte el a pártelnök. „Azt gondoltam, hogy érdekel egy öt százalékos támogatottságú pártot, hogy ez azt is jelenti, hogy 95 százalék nem őket támogatja. De nem ez érdekli őket, hanem mindent kizárólag azért tesznek, hogy az öt százalékos támogatást megőrizzék. Ebben a partneri viszonyban nem a szolidaritás, hanem az érdek szó a meghatározó” - fejtette ki Hiller István. Felhívta a kongresszus figyelmét, hogy a kisebbségi kormányzásnak nincs értelme, előrehozott választást pedig nem akarnak, vagyis a koalíciónak tovább kell vezetnie az országot. A pártelnök után Szili Katalin kért szót. A köztársaságielnök-jelölt információink szerint „rögös útról”, és arról beszélt, hogy amit tett, „óriási ellenszélben” tette. Sértették mint politikust és mint nőt. Bírálta az SZDSZ-t is, és feltette a kérdést: miért törvény az MSZP- ben, hogy mindig azt kell tenni, amit a szabad demokraták akarnak. Megköszönte Hiller Istvánnak és az őt támogatóknak a segítséget, de Gyurcsányra utalva azt mondta: „fél szívvel” nem lehet sikert elérni. Ekkor közbefütyültek. A szocialista pártban többek emlékezete szerint ilyenre még nem volt példa. „Te is követtél el hibákat, Kati” - reagált a felszólalásra az MSZP frakcióvezetője. Lendvai Ildikó szerint Szili „nagyot téved, ha a miniszterelnökben keresi a hibát”. Közölte: meg kell követni a választókat, akikkel elhitették, hogy sikerül Szili Katalin államfővé választása, és meg kell követni Szili Katalint is, amiért belehajszolták ebbe a helyzetbe. „Mint a szovjet filmekben, kitárt ingben kellene ide állnom, ide lőjetek elvtársak. De se hős, se hülye, se vakmerő nem vagyok” - ez volt Toller László antréja. Szili Katalin legfőbb támogatója a szocialista párt és az SZDSZ viszonyát a „farok csóválja a kutyát” hasonlattal írta le, megjegyezve: ma úgy van, hogy a siker a koalícióé, a kudarc viszont az MSZP-é. Toller arról is beszélt, hogy „nem voltak egymáshoz őszinték”. Hiller István támogatta Szilit, „nem úgy, mint Gyurcsány Ferenc, aki csak fél szívvel”. Ekkor ismét fütty hangzott fel. Horn Gyula védte Szili Katalin jelölését, arra emlékeztetve, hogy hétfőn, az első forduló után győzelmi hangulat volt a frakcióban. A volt miniszterelnök szerint az SZDSZ destruktív és makacs volt, de nem érti, miért. Ennek ellenére amellett tett hitet, hogy 2006-ban csak a koalíciós pártok együttműködésével győzhetnek. Szili Katalin és Toller László idő előtt távozott a kongresszusról, az újságírókat elkerülve. Érdemi vita helyett a további felszólalásokat is a kibeszélés vágya vezette - ahogy az egyik résztvevő fogalmazott. Horn Gyula óta először van remény arra, hogy vezetni lehessen a pártot, s ne a lobbiérdekek között őrlődjön a pártelnök - egy küldött szerint ez az egyik eredménye a kongresszusnak. Szocialista körök szerint a kongresszussal túljutott a párt az államfő-választási kudarc okozta válságon, s a 2006-os választások megnyerésére koncentrál. NAGY SZILVIA Percek óta beszélt már Hiller István, a nagy nemzetközi tekintélynek örvendő magas, ősz hajú férfin pedig látszott, hogy izgul. A szocialista elnök éppen azt fejtegette, hogy a mindennapok kérdését, az emberek mindennapi életének problémáit kell megoldani, de ez Albert Flóriánt egyáltalán nem érdekelte. Ő a Fradi-MTK ifi meccset nézte, úgy száz méterre az FTC kézilabdacsarnokában tartott MSZP-kongresszustól. A zöldek nyertek 3-0-ra, örömmel jelentem, hogy itt még van hajtás, a Fradiban pedig egy erőszakos, jó felépítésű csatár. Alberttel együtt az újságírók is a focit nézték, jobb híján. Az MSZP ugyanis bezárkózott. Ez MSZP-kongresszusokon már csak így szokás, nem volt nyilvános a Gyurcsány Ferencet miniszterelnökké jelölő, majd a Szili Katalint államfőnek javasoló egybegyűlés sem. Ennyi közös vonást biztosan találunk. Amennyiben Albert erre sétált vissza, azt a szolgálati Audik számából biztosan sejthette, hogy kormánypárti rendezvény van. A start egyébként nem lehetett túlságos izgalmas. Fél órával a hivatalos kezdés után a nagy nevettető, Zuschlag János még a teraszon mutatta magát, így ő kerülhetett a vágóképekre. A benti titkot nagyon őrizték. Még WC-re sem lehetett bemenni, ahogy a büfébe sem. Úgy látszik, az MSZP a sokat emlegetett médiatúlsúlyt koplaltatással oldaná meg. „Bezzeg a Fidesznél ökröt sütnek” - panaszkodott egy újságíró. Lehet, hogy ezért nem voltak autogramkérők. A sajtó szabadsága az épületen kívül is korlátozott. Az udvarra kilépő küldöttekkel legfeljebb akkor lehetett beszélni, ha ők is akarták, és a túloldalról rákönyököltek az ideiglenes kerítésre. „Béke, nyugalom” - adott helyzetjelentést Juhász Ferenc. Vagyis hurrá hangulat, és mindent viszünk 2006-ban? „Igen, legfeljebb még a választások előtt” - folytatta a viccelődést a küldött, aki „az én már korábban megmondtam, hogy ebből baj lesz” most már népes táborába tartozik. A gőzkieresztő kongresszus hirtelen mintha szabadtéri rendezvénnyé vált volna - megteltek a kinti padok. „Vége van?” - támaszkodtunk a korlátra. „Á, még beszélnek. Csak megjött az ebéd”. Például gyrostál, ezerért. „Kellett nekünk kapitalizmus” - morogta egy küldött. Volt, aki sajtókapcsolatot ápolt, és sört vitt ismerős újságíróknak. A kézből itatás módszere működött - rögvest érkeztek is a megrendelések. Kiderült az is, hogy egy olyan pártnak, mint az MSZP, teljesen fölösleges zárt kongresszust tartania, ha nem sikerül leárnyékolni a mobilok elől az épületet. Itt ez nem volt megoldható, a biztonsági őrök pedig nem kobozták el az újságírók telefonjait sem. Hamar megtudtuk, hogy Tollért és Szilit kifütyülték bent. Majd váratlanul Horn Gyula lépett ki az ajtón. Eltévedt? De nem: „Nem kell szeretni az SZDSZ, de el kell viselni” - mondta. Ez azért jelentős visszalépés a keddi keménykedéshez képest. „Emberek vagyunk, hirtelen felindulásból mondunk ezt-azt” - válaszolta erre. Aztán egy pártsajtós lány kezdte osztogatni Hiller István beszédét, de kérte, mindenki csak egyet vegyen, mert lassú a fénymásoló, és a Gyurcsány-szöveg is megvan vagy hat oldal. Ezek szerint az is publikus lesz. A fénymásoló kapacitásából ítélve más nem. És ha már nem lehettünk ott, a szöveget olvasva magunk elé képzelhettük a küldöttek arcát és reakcióit. A tapsoknál könnyű dolgunk van, azok minden esetben be vannak írva a kiosztott beszédekbe. Az egyik újságíró eközben babért aratott: ő, vagy legalábbis a telefonja bejutott a kongresszusra. A készüléken bizonyíték fénykép: az egyik küldött egy tükröt emel föl, az elnökség felé tartva. Aztán egyszer csak elkezdtek kifelé áramlani a küldöttek. A tömegben Göndör István, aki azért érdekes, mert sokat szerepelt az elmúlt napokban (emlékezhetünk, az ezüst is szépen csillog vs. kétharmaddal nyer Szili az első fordulóban). Nem érti a felfokozott érdeklődést a bent történtek iránt. „Meg kellene tanulniuk, hogy mi a szociáldemokrácia” - fedd meg bennünket, kintieket, és rögtön leckét is ad: összejövünk, megbeszéljük a dolgainkat, és pozitívan jövünk ki. A teraszon, ahol korábban Zuschlag állt, már Gyurcsány és Hiller tájékoztatott. Az ismertető rövidre sikerült, az eső is szemerkélni kezdett. Aztán a kormányfő és a pártelnök összeölelkezve hátra el, de a paraván mögött már rögtön kioldott a páros. A ruhatár pultján Jánosi György verseskötete („fogyott rendesen”), aztán végre sikerült beosonni a terembe. A kézilabda parketten szőnyeg, a megyék táblái, az egyik asztalon egy politikai nyilatkozattervezetet hagyott valaki, így csak emlékezetből tudja majd elmondani otthon, hogy mire jutottak. Csak egy kisebb csoport maradt, középen beszélgetve. Ott volt Vitányi Iván, akinek állítólag szintén lehetett volna esélye az államfői posztra, bár kissé nehéz elképzelni őt szmokingban. Miközben ment kifelé az ajtón, megjegyezte: „Úgy látszik, utolsóként hagyjuk el az...” Ekkor hátranézett, meglepődött kissé, hogy nem a frakciótársa állt mögötte. Nem fejezte be a mondatot, a szó bennszakadt. HASZÁN ZOLTÁN A bennszakadt szó Zárt ülés után tájékoztatás a szabadban - Lendvai Ildikó frakcióvezető a kamerák előtt Egymást támogatták Egyenlő közelséget kérnek Sólyomtól Munkatársunktól Az MSZP kongresszusa Sólyom Lászlót méltónak tartja arra, hogy államfő legyen. Ezen az sem változtat, hogy Fidesz magatartása miatt az államfőválasztás a jelöltekhez és a nemzet egységét kifejező elnöki intézményhez méltatlan körülmények között történt. Azt várjuk Sólyom Lászlótól, hogy államfőként teljesítse az alkotmányban megjelölt feladatait, tartson egyenlő távolságot a pártoktól és legyen „egyenlő közelségben” minden honfitársunkkal - áll a nyilatkozatban, amelyben megköszönik Szili Katalin vállalását, „amely demokratához, felelős politikushoz méltó, igazi baloldali kiállás volt. Az MSZP köztársaságielnök-jelölő kongresszusának döntését a párt politikusai mindvégig képviselték, de az erőfeszítések ellenére sem sikerült biztosítani a szükséges többséget. Tévedtünk! Tanulunk belőle. Azt feltételeztük, hogy a koalíciós szolidaritás erősebb, és mindebből következően megalapozatlan illúziókat tápláltunk. Ezért felelősség terheli a párt döntéshozó testületeit és vezetőit, amit a kongresszuson vállaltak is. /