Népszabadság, 2005. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-11 / 135. szám

2 2005. JÚNIUS 11., SZOMBAT MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG MSZP-kongresszus rendkívüli helyzetben Ma rendkívüli kongresszust tart az MSZP. Hivatalosan ugyan a kormányzás feladatai­nak áttekintésére készülnek, de valójában az államfőválasz­tás miatt felgyülemlett indula­tokat próbálják levezetni. A frakció már lehiggadt. Az el­nökség már megfogalmazta nyilatkozattervezetét. A nyilvánosság teljes kizárásával tartanak ma rendkívüli kongresszust a szocialisták. A napirenden a kor­mányzás feladatai, a 2006-os vá­lasztási előkészületek és természete­sen a köztársaságielnök-választási fiaskó okainak elemzése szerepel. A kudarc miatti indulatok csillapodni látszanak: várhatóan nem lesznek személyi változások, és a koalíció fel­mondását sem követeli a küldöttek többsége. A tegnapi informális frakcióülés is ezt látszik alátámasztani: a mintegy ötven képviselő részvételével zajló ta­nácskozáson inkább az önkritikus hoz­zászólások voltak a jellemzők. A bő kétórás ülés után Lendvai Ildikó azt nyilatkozta: a frakció nem akar szemé­lyi következményeket, bűnbakkeresés helyett a normális munka folytatását tartja indokoltnak, és egységesen kiáll a koalíciós kormányzás folytatása mel­lett. A szocialista frakció vezetője nem tart attól, hogy a kongresszuson szóba kerülne a pártvezetés felelőssége, hi­szen a kongresszussal közösen hoztak kockázatos döntést, s valamennyien megtettek mindent azért, hogy meg­szerezzék jelöltjüknek a parlamenti többséget. „Ez nem sikerült. Tévedtünk. Tanul­tunk belőle” - tette hozzá Lendvai Ildi­kó. Információink szerint a frakcióülé­sen többen bírálták a Szili Katalint tá­mogatókat, de senkinek nem akarták a „fejét venni”.­­ Vissza kell térni a rációhoz, illú­ziókeltésből nem lehet megélni - fog­lalta össze egy képviselő Vitányi Ivánt idézve a frakcióülés hangulatát. A mai, rendkívüli kongresszus Hiller István pártelnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédével kez­dődik. Ezután következik a vita, amit egyfajta „szelepkiengedésnek”, a föl­gyülemlett indulatok kibeszélésének szánnak a párt vezetői. Késő délután egy politikai nyilatkozat elfogadásával zárul a kongresszus. Értesüléseink szerint az elnökség nyilatkozattervezetében az szerepel, hogy a pártvezetés elismeri részbeni felelősségét az államfő-választási ku­darcban, a kongresszus kiáll a koalíci­ós kormányzás folytatása mellett, és megerősíti, hogy az országos választási előkészítő bizottság felállt, s azt Gyurcsány Ferenc vezeti. Vagyis elkez­dődik a kampányidőszak, amikor lé­nyegében az MSZP miniszterelnök-je­löltje veszi át a párt irányítását. Úgy tudjuk, a kormányfő nem készül beje­lentésekre, hanem arra kéri a kong­resszusi küldötteket, hogy a tanulsá­gok levonása után előre tekintsenek, s támogassák a száz lépés programját, valamint készüljenek a jövő évi válasz­tásokra. Vannak azonban olyan vélemények is, hogy nem lesz ennyire „sima” a mai kongresszus. Igaz ugyan, hogy a kedé­lyek a frakcióban már lenyugodtak, de a tagságban még sok az indulat. NAGY SZILVIA Nem lesznek személyi következmények •o I—o Két koalíciós ciklus: törésvonalak voltak, törés nem 1994-1998: Bős miatt korábban kiléptek volna A koalíció nem szerelmi kérdés mondta Kuncze Gábor SZDSZ-elnök. Ahogy a házas­ság is gyakran csak eleinte az. A szocialisták és a liberálisok „együttélésének” az első ciklusa volt ajtócsapkodósabb. Az MSZP-nek a parlamenti több­sége ellenére szüksége volt a kormányzáshoz egy rendszer­­váltó pártra. Az SZDSZ elvállal­ta ezt a szerepet, ám az értékkü­lönbségek hamar felszínre ke­rültek, általában Horn Gyula váratlan bejelentései miatt. 1994. augusztus 20-án pél­dául a kormányfő a vagyonadó ötletével állt elő, amit koalíciós egyeztetés követett. Egy évvel később, szintén hallgatóság előtt erősítette meg Horn, hogy létre akar hozni egy gazdasági miniszterelnök-helyettesi posz­tot. Az SZDSZ válasza: akkor kilépnek a kormányból. A koalíció felmondásával a pártok gyakran revolvereztek. Talán a legnagyobb konfliktus: Horn aláírta a vatikáni megállapo­dást. És egy jellemző szöveg az egyik Koalíciós Egyeztető Ta­nács állásfoglalásából: „a továb­biakban az MSZP és az SZDSZ felhagy a nyílt polémiával, és helyette részletes egyeztetést folytatnak”. Kuncze Gábor utólag úgy emlékszik, hogy egy olyan ügy volt, ami, ha nem három héttel a választások előtt történik, biz­tosan kiviszi az SZDSZ-t a koa­lícióból, ez pedig a Bőssel kap­csolatos kormányzati megálla­podás volt Szlovákiával. Akkori belügyminiszterként pedig vél­hetően Hornnak a Fenyő-gyil­kosság utáni kijelentését nem felejti majd el: „Ami ebben az országban van, az nem közbiz­tonság.” HASZÁN ZOLTÁN A második MSZP-SZDSZ koalí­cióban a liberálisok megkerülhe­­tetlenné váltak, nélkülük nincs többség. Az SZDSZ ugyanakkor igyekszik nem „veszekedős” párt képét mutatni. Csakhogy a tö­résvonalak fennmaradtak. Az MSZP gondoskodó államot sze­retne, alanyi jogú szociális jutta­tásokkal, mindehhez több adó­bevételt. Gyűjtőpárt lévén, keve­sebb érdeket sértő lépéseket hir­detett. Ezzel áll szemben a libe­rálisok kis állama, az adócsök­kentéssel, a rászorultsági elvvel és a nagy elosztó rendszerek át­fogó reformjának igényével. Az állambiztonsági múlthoz, a rendszerváltáshoz való vi­szonyban megmutatkozó törés­vonal el is mélyült: rögtön Medgyessy Péter D-209-es ügyének kirobbantásakor, ami­kor is az SZDSZ megvonta, majd mégis megadta a bizalmat a kormányfőnek, aki cserébe a múlt teljes körű feltárására tett ígéretet. (Ezt csak idén tavaszra sikerült rendezni - úgy-ahogy.) A szabadságjogokra érzé­keny liberális felfogás is ütkö­zött a „vonalasabb” szocialistá­kéval, lásd az ellenzéki jogosít­ványok (ülésezési rend, vizsgá­lóbizottságok ellenzéki elnöksé­ge) vagy a Medgyessy közjogi javaslatai körüli vitát, illetve a drog- és a gyűlöletbeszéd-tör­­vény miatti konfliktust. A tavalyi kormányváltást az SZDSZ generálta. Ebből egyfe­lől vesztesen került ki. Csillag Istvánt menesztették, ám a li­berális értékekre nyitottabb mi­niszterelnököt választottak. Ta­lán ezért, de az MSZP egy része megint a „liberális túlsúly” rém­képét látja. Akik így gondolják, azok szerint az államfőválasztás megerősítette feltételezéseiket. NYUSZTAY MÁTÉ 2002-2006: Liberális túlsúly? HIRDETÉS STEWART YOU WEAR IT WELL * FOREVER YOUNG * I DOM T WANT TO TALK ABOUT IT * HANDBAGS 6 GLaDRAGS * BABY JANE • TWISTING THE NIGHT AWAY Jegyek kaphatóak a Ticket Express jegyirodáiban. Internetes jegyrendelés: www.eventim.hu E «”3 PESTH-tlf V PLAYBOY v Demonstratív Fidesz-seregszemle Minden idők legnagyobb kongresszusát szeretné rendezni ma a Fidesz a BNV helyszínén. A monstre eseménnyel azt akarják demonstrálni: készen állnak a kampányra és a választásokra. A „nyílt napnak” meghirdetett ren­dezvény - különösen a Fidesz számára diadalmas köztársaságielnök-választás utáni negyedik napon­­ nagy sereg­szemle lesz. Teljes vértezetben felvonul­nak a Fidesz-szövetségesek is, a keresz­ténydemokrata MKDSZ, a KDNP, a Kisgazda Polgári Egyesület, a Fidelitas, a Lungo Drom, s a legújabb szövetsé­ges, az ex-MDF-esek által alakított és Lezsák Sándor nevével fémjelzett Nem­zeti Fórum. A Fidesz történetében elő­ször, a kongresszussal párhuzamosan és ugyanazon a helyszínen országos nagy­gyűlést tartanak az Orbán Viktor által a 2002-es választási vereség után életre hívott polgári körök is. A polgári körö­sök számát koordinátoruk, Hende Csa­ba 160 ezresre becsüli. Mindemellett különböző standokon mutatkoznak be a Fidesz tagozatai, a Nemzeti Konzultá­ciós Központ, a Polgárok Háza, vala­mint a Navracsics Tibor koordinálásá­val működő Kormányzás 2006 munka­­csoport. Lesznek pódiumbeszélgetések, egész napos kulturális műsorok, jóté­konysági akciók, sőt véradás is. Mellesleg: a Fidesz tisztújító kong­resszust is tart. Nyilvánvaló, hogy Or­bán Viktor pártelnök marad (a minisz­terelnök-jelölt személyéről egy másik kongresszuson döntenek), s a mostani két alelnök, Pokorni Zoltán és Schmitt Pál mellé két másikat is választanak, minden bizonnyal Felczné Gáli Ildikó, illetve Varga Mihály személyében. Pá­linkás József, a kulturális tagozat elnöke is aspirál az egyik alelnöki posztra, a hí­rek szerint viszont nincs esélye. A Fidesz elnökségének a kongres­­­szus után Orbán Viktor, a négy alelnök, illetve Áder János parlamenti frakcióve­zető és Kövér László választmányi elnök lesz a tagja. Vezető fideszes politikusok technikai jellegű alapszabály-módosí­tásként aposztrofálják azt, hogy az el­nökség soraiból kiszorulnak a szövetsé­ges szervezetek, a tagozatok elnökei, így a döntések meghozatalában nem vesz­nek részt közvetlenül. Létrehozzák ugyan az Orbán Viktor mellett működő szövetségi tanácsot, ez azonban konzul­tatív testület lesz, mint ahogyan Kövér László mellett a tagozatok elnökeinek a testülete is. Vita előzte meg, hogy meg­alakítsák-e a nyolcadik, az ifjúsági tago­zatot. Mivel a Fidelitas nem kívánt riva­lizálni egy másik formációval, végül hallgatói tagozatot alakítanak - várha­tóan annak a Loppert Dánielnek a veze­tésével, aki annak idején hazaárulónak nevezte Medgyessy Péter miniszterelnö­köt. A Fidesz bevezeti a pártoló tagság in­tézményét, hogy stabilizálja a szimpati­zánsok körét. CSUHAJ ILDIKÓ Az Ifjúsági Demokrata Fórum lapátot és Cavintont ajándékozott Áder Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének, hogy a saját kertjében keressen vakondot >

Next