Népszabadság, 2005. június (63. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-04 / 129. szám
4 2005. JÚNIUS 4., SZOMBAT Utolsó pontból lett az ünnep A hét végén a pedagógusokat ünnepeljük: a diákok virággal köszöntik tanáraikat, és ma adják át a szakma legrangosabb kitüntetéseit is. A tanárok, tanítók tanév végi köszöntése évszázados hagyomány, ám hivatalosan csak 1952-ben jelölték ki pedagógusnapnak június első vasárnapját. A Pedagógusok Szakszervezete több mint fél évszázada egy hosszú javaslatsort állított össze a tanárok, tanítók élet- és munkakörülményeinek javítását kezdeményezve. Kértek többek között béremelést, pedagóguslakás-építést, kedvezményes üdülést. A dokumentumot megtárgyalta a Magyar Dolgozók Pártja agitációs és propagandabizottsága is, s a hosszas tanácskozás végén mindössze egyetlen javaslatot fogadtak el: a legutolsót a sorban. Ez volt a pedagógusok napja. Ez nem került semmibe. A pedagógusnap eredete azóta feledésbe merült, de június első vasárnapján az egész ország megünnepli őket: a diákok virággal köszönik meg tanáraiknak és tanítóiknak egész éves munkájukat. Ilyenkor adják át a legrangosabb tanári kitüntetéseket is. Ma Magyar Bálint oktatási miniszter az ELTE-n Eötvös József-díjat adományoz annak az öt pedagógusnak, aki életpályájával tanúsította elkötelezettségét a tanári hivatás mellett, Tessedik Sámuel-díjat pedig kiemelkedő kollégiumi pedagógiai munkája elismeréseként kap öt tanár. A Pedagógusok Szakszervezete azokat az önkormányzatokat tünteti ki e nap alkalmából Eötvös Józsefemlékplakettel, amelyek színvonalasan működtetik oktatási intézményeiket, tanáraik élet- és munkakörülményein többletforrásokkal igyekeznek javítani. A több mint 166 ezer hazai pedagógus életkörülményein van is mit javítani: miközben a szellemi foglalkozásúak átlagkeresete 2004-ben meghaladta a 200 ezer forintot, addig a tanárok átlagbére csak bruttó 173 163 forint volt. A kilencvenes évek óta egyre nagyobb problémát jelent a pedagógustársadalom elöregedése is, egyötödük az 50-59 évesek korcsoportjába tartozik. A tanári pályán kétszer annyian (2,6 százalék) dolgoznak 60 éves koruk után is, mint más szakmákban. A pedagógusok legnagyobb része (36,4 százalék) a 40-49 év közötti korcsoportba tartozik, a 29 évesnél fiatalabbak aránya mindössze 13,5 százalék. Az idősebb tanárok között még nagyobb valószínűséggel találni férfiakat: az 50-59 évesek 26 százaléka tanár úr, a 30 éven aluliak körében azonban már inkább (86 százalék) tanárnők vannak. VARGA DÓRA Késnek a bizonyítványok Számos iskolába még mindig nem érkeztek meg az új bizonyítványok - közölte lapunkkal Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője. Egyes helyeken június 10. után, néhány nappal a tanévzáró előtt kapják meg az üres nyomtatványokat. Az idén a 97 ezer első osztályos tanuló teljesítményét már nem osztályzatokkal értékelik, szöveges jellemzést kapnak. Ehhez kellenek az új típusú bizonyítványok. Sió szerint az értékelés tanulónként több oldal is lehet - egy-egy pedagógusnak alig egy-két napja marad arra, hogy az értékeléseket megírja. Úgy látja: az Állami Nyomda, a Pátria Nyomda és a Grafi Press nyomda késlekedik a rendelések teljesítésével, így vélhetően az oktatási tárca hibája állhat a dolog hátterében. A tárca sajtóosztálya közölte: a nyomdák április elejéig kiküldték az iskolákba a bizonyítványmegrendelő lapokat, és kérték, hogy postafordultával küldjék vissza az igényléseket. Ahol ezt időben megtették, ott már megkapták az új bizonyítványokat. Legkésőbb június 10-ig a késlekedők is megkapják az új okmányokat. Az utolsó tanítási nap június 15-én lesz. (V.A. D.) MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG „Pista bácsi, hogy tetszik lenni?” A kilencvenéves Várhelyi István, vagy ahogyan kollégái és a diákjai szólítják, Pista bácsi, még mindig aktív. Három osztálynak heti tíz órában ad történelemórát a budapesti Ihász Gábor Közlekedésgépészeti Szakközépiskolában. Azt mondja, azt még elnézi, ha egyetemes történelemből hiányos a diák tudása, de azt már nem, hogy a magyar történelemmel ne legyen tisztában. - A mai diákok némelyike azt sem tudja, hogy Magyarország nevét nagy kezdőbetűvel kell írni - zsörtölődik. - Nem olvasnak, az órán is csak arra kíváncsiak, milyen fegyvereket használtak a háborúkban. Várhelyi Istvánnak bőven van mit mesélnie a személyes történelméről is. 1937-ben végezte el a jászberényi tanítóképző főiskolát, aztán katonai szolgálatra hívták be. A világháború után 28 hónapig volt hadifogságban. A pedagóguscsaládból származó Várhelyi így csak tíz évvel az után állhatott először a katedrára, hogy a diplomáját átvette. A nyírábrányi tanítóból hamarosan az akkori Hajdú megyei Egyek iskolájának igazgatója lett. Pár év múlva már az Oktatási Minisztérium munkatársa. A gyorsan ívelő hivatali karriernek aztán vége lett: 1957 őszén határozott véleményt mondott a szovjet katonákról, akiket a hadifogság idején alaposan kiismert. A tárcától a IX. kerületi Zsil utcai leánygimnáziumba került. Ekkorra már elvégezte az ELTE történelem-pedagógiai szakát is. Gyerekszeretetének híre ment a kerületben, és két év múlva felkérték: vegyen részt a Gyáli úti 12 osztályos iskola létrehozásában. A Fővárosi Gimnáziumban, amely időközben Irinyi János Vegyipari Szakközépiskola lett, huszonöt évig tanított. Innen ment nyugdíjba igazgatóhelyettesként 1985-ben. Mivel van még mit mondania a magyar történelemről, a hazaszeretetről, az életéről a fiataloknak, a IX. kerületi Ihász Gábor Közlekedésgépészeti Szakközépiskolában lett óraadó. - Ha bemegyek az iskolába, mindjárt fiatalnak érzem magam - magyarázza az intézményhez való ragaszkodást. Várhelyi István többször kapott kiváló dolgozó elismerést. Az idei pedagógusnapon életpályáját Eötvös József-díjjal ismerte el az oktatási tárca. Arra a legbüszkébb, hogy régi és új tanítványai - ügyvédek, orvosok, mérnökök, rendőrök, vámosok, tanítók úton-útfélen megállítják, s azt kérdezik tőle: Pista bácsi, hogy tetszik lenni? FARKAS TÍMEA A 90 éves Várhelyi István még mindig aktív Kulcsár szerint Kodela nem adócsaló Az elnöki bíró jogszerűnek tartja a több mint egymilliárd forint zárolását Hírösszefoglalónk jelentős részében semmi közük a büntetőügyekhez azoknak a cégeknek, illetve magánszemélyeknek, amelyek vagyonát zárolta a Pesti Központi Kerületi Bíróság május elején - nagyrészt nem is ismerem a listán szereplő cégeket vagy magánszemélyeket - ezt nyilatkozta Kulcsár Attila pénteken az MTI-nek. A K&H Bank volt ügyvezető igazgatója, a K&H Equities egykori üzletágvezetője azt mondta: az érintett cégeknek és magánszemélyeknek, az átutalások jelentős részének nincs közük az ő büntetőügyéhez, illetve a sikkasztáshoz. - Tévedés - szögezte le -, hogy itt Kulcsár-cégekről lenne szó, a listán szereplők felét nem is ismerem, a három off-shore cégből egyedül a Britton tartozott az érdekeltségi körömbe - mondta. Kulcsár Kodela László, a kancellária volt helyettes államtitkára meggyanúsításáról kijelentette: nem ismeri a Kodela elleni gyanúsítás szövegét, csak a sajtóban megjelenteket, tudomása szerint „Kodela úr nem követett el adócsalást”. Tanúként idézte be Kulcsárt a Csongrád Megyei Bíróság katonai tanácsa Bácskai János, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ beosztásából felfüggesztett főigazgatójának büntetőügyében is. Kulcsár elmondta: rendszeres orvosi és gyógyszeres kezelés alatt áll, ezért bizonytalan, hogy az állapota miatt meg tud-e jelenni a tárgyaláson, de ha igen, tanúvallomást tesz. Kulcsár közölte: az ő vallomásának tartalmától függetlenül gyanúsították meg a jelenlegi gyanúsítottak nagy részét, akikről szerinte ki fog derülni, hogy nem szándékosan követtek el bűncselekményt. Lapunk tegnapi számában beszámoltunk arról, hogy „a K&H külföldi tulajdonosai számára készült titkos jelentés lényegesen kisebb összegben határozta meg a bankot ért kárt, mint amilyen nagyságú károkozással gyanúsítják”. Kulcsárt 20,8 milliárd forintos sikkasztással gyanúsítják, amivel 10,7 milliárd forint kárt okozott. Ő tegnap megerősítette: számításai szerint a tényleges kárérték a gyanúsításban szereplő összegnél hat-hétmilliárd forinttal alacsonyabb. A Kulcsár-üggyel kapcsolatos további fejlemény, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöki bírája szerint - szemben azzal, amit lapunkban írtunk korábban - törvényesek a Kulcsár-ügyben elrendelt zár alá vételek. Munkatársunk a cikk megjelenése előtt megkérdezte a PKKB véleményét arról, hogy a zár alá vételt elrendelő végzésben alkalmazott törvény a Kulcsár-ügy indulásakor még nem volt hatályban, visszamenőleg pedig nem alkalmazhatóak a büntetőjogi rendelkezések. Akkor nem regnáltak, most Siposné Nádai Ágnes elnöki bíró az MTI kérdésére úgy vélekedett: az eljáró bíró meggyőződése szerint jogszerű döntést hozott, amelyről másodfokon a Fővárosi Bíróság dönt. Közös magyar-osztrák légi Több város is pályázna az osztrák-magyar együttműködésben tervezett nyugat-dunántúli Heliport légimentő-leszállóhelyre, de máig nem tudni, hol lesz a regionális bázis. Épp erről folyt a vita egy tegnapi, szombathelyi fórumon. A bázis kialakításához egy nemzetközi program nyújthat fedezetet: a feladatra Pápa és a győri Petz Aladár Megyei Kórház is pályázik, akárcsak Szombathely, amely a jövőre elkészülő sürgősségi tömb tetején alakítana ki leszállóhelyet. Bár a nemzetközi együttműködés egyelőre szintén csak papíron létezik, mégis előmozdíthatja a magyar légi mentés ügyét. Sürgeti a megoldást - amelyre Gyurcsány Ferenc kormányfő már ígéretet tett a száz lépés programjának egészségügyi részében -, hogy a legutóbbi pécsi mentőhelikopter-baleset óta mindössze öt gép látja el az egész országot, pontosabban azokat a foltokat, ahová egyáltalán eljutnak. A miniszterelnök által bejelentett tervek szerint összesen hat, a jelenlegiektől valamelyest eltérő bázissal működne itthon a légi mentés. A legfontosabb szempont az, hogy az ország minden pontját fedjék le a bázisok, de a „hatósugaruk” lehetőleg a határainkon belül maradjon, így hat állandó, ugyanakkor bármikor áthelyezhető bázist tervezünk Miskolcon, Debrecenben, Kiskunfélegyházán, Kaposváron, Pápán és Budapesten, egy logisztikai központot pedig Budaörsön. Szezonális jelleggel Szolnokon, Nyíregyházán, illetve vagy Balatonfüreden, vagy Székesfehérváron működhetne légimentő-központ - mondta Vári Gyula, a feladat miniszteri kormánymegbízottja. A politikus szerint első körben valamennyi egyetemi ellátóhelyen, második körben pedig minden mentés megyei, illetve városi kórháznál is ki kell alakítani leszállópályát. - Mára kiderült, hogy a légi mentés nem a városokban hoz hasznot, hanem elsődlegesen ott, ahol a legtöbb baleset történik, így például az autópályák vonalán - mondja a szakember, aki szerint a végső döntés mellett a gépek fokozatos cseréje sem halasztható. - Még az idén három új gép beszerzése elengedhetetlen ahhoz, hogy a mentés működőképes maradjon, illetve négy éven belül megoldandó a teljes géppark cseréje - tette hozzá Vári. A tervekből kiderül, hogy sem Péccsel, sem a pillanatnyilag sem működő, a dél-magyarországi régiót eddig egyedüliként ellátó szegedi bázissal nem számolnak a szakértők. A városban dolgozó Mentés a jövőért alapítvány vezetői hiába tiltakoztak tehát petícióban a működési költségeik megvonása miatt, a szakértők Kiskunfélegyházát jelölték ki regionális központnak. KUN J. VIKTÓRIA Megalázó kirúgások miatt felháborodás a Duna TV-nél A „Duna Televízió dolgozóinak mélységes felháborodását” tolmácsolták és azonnali vizsgálatot követeltek a műholdas csatorna érdek-képviseleti szervezetei egy Cselényi László tévéelnöknek küldött levélben. Jelenleg a Duna eddigi legnagyobb létszámleépítése zajlik. Ennek során az érdekképviselők tudomására jutott, hogy Pomezanski György innovációs alelnök két hölgyet is megalázó helyzetbe hozott a felmondásról szóló értesítés átadásakor. A levél szerint megengedhetetlen, hogy „egy ilyen helyzetben, amikor emberi sorsok dőlnek el, az alelnök úr nemiséggel, nemi identitással kapcsolatos bármilyen megjegyzést, valamint trágár kifejezéseket használ”. Ezt a stílust az üzemi tanács elnöke és a két szakszervezeti vezető szerint egy kulturális televízió egyetlen tagja sem engedheti meg magának, nemhogy az alelnöke. Az érdemi vizsgálat mellett a levél írói Pomezanski bocsánatkérését is elvárják. A vizsgálat tegnap meg is történt, ám tájékoztatásért hiába kerestük Cselényi László tévéelnököt, így csak értesüléseink alapján tudtuk összerakni, hogy mi történt a két felmondólevél átadásakor. A hölgyek írásban benyújtott tájékoztatása szerint az alelnök egyikőjüktől úgy búcsúzott, hogy ő nem régóta dolgozik a Dunánál, így nem is tudja, milyen munkaerő volt, ám attól függetlenül át kell adnia a felmondásáról szóló papírt, hogy szereti „a jó seggű nőket”. A másik esetben sajnálkozott, hogy ki kell rúgni a munkatársat. A számára is kellemetlen helyzet illusztrálására pedig egy közkeletű mondást előhozva a csalán és a férfi nemi szerv esetére utalt, utóbbit azonosítva önmagával. Majd hozzáfűzte, hogy a hölgy a példát ne vegye munkahelyi zaklatásnak. Felajánlotta egyébként a munkatársnak, hogy külsősként visszadolgozhat, csak küldjön egy fényképes önéletrajzot - a képen a haja legyen kibontott. Mindkét hölgy megjegyezte, hogy nem az elbocsátásukat, hanem annak módját kifogásolják. Nem ők fordultak az érdekvédelmisekhez, nem kérték az ügyük kivizsgálását sem. Cselényi László elnöktől eltérően Pomezanski György megszólalt. Szerinte nincs miért bocsánatot kérnie, hiszen kiderült, hogy „nincs kabát és nem volt olyan sem, aki ellopta volna”, az egész ügy koholmány. Szerinte ezt állapította meg a Cselényi által vezetett vizsgálóbizottság. HASZÁN ZOLTÁN Leváltották a BM Kórház főigazgatóját Munkatársunktól A belügyminiszter felmentette a BM Központi Kórház és Intézményei főigazgatóját. A tárca indoklása: a posztot már több mint öt éve betöltő Bedros J. Róbertet azért küldték el, mert az előző kormány idején hatályba lépett jogszabályi előírások szerint a kórházigazgatók határozott idejű, öt évre szóló megbízással láthatják el feladataikat. Márciusban Lamperth Mónika pályázatot írt ki, de a beérkezett jelentkezések elbírálása során bebizonyosodott: nincs olyan pályázat, amelyik tartalmi és formai szempontból egyaránt megfelelő volna. A belügyminiszter ezért a pályázatot eredménytelennek minősítette. Az új pályázat elbírálásáig a kórház élére miniszteri biztost neveztek ki Jenei Zoltán, a BM helyettes államtitkára személyében.