Népszabadság, 2005. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-04 / 129. szám

4 2005. JÚNIUS 4., SZOMBAT Utolsó pontból lett az ünnep A hét végén a pedagógu­sokat ünnepeljük: a diá­kok virággal köszöntik ta­náraikat, és ma adják át a szakma legrangosabb ki­tüntetéseit is. A tanárok, tanítók tanév végi köszöntése évszázados hagyo­mány, ám hivatalosan csak 1952-ben jelölték ki pedagó­gusnapnak június első vasár­napját. A Pedagógusok Szak­­szervezete több mint fél évszá­zada egy hosszú javaslatsort ál­lított össze a tanárok, tanítók élet- és munkakörülményeinek javítását kezdeményezve. Kér­tek többek között béremelést, pedagóguslakás-építést, ked­vezményes üdülést. A doku­mentumot megtárgyalta a Ma­gyar Dolgozók Pártja agitációs és propagandabizottsága is, s a hosszas tanácskozás végén mindössze egyetlen javaslatot fogadtak el: a legutolsót a sor­ban. Ez volt a pedagógusok napja. Ez nem került semmibe. A pedagógusnap eredete az­óta feledésbe merült, de június első vasárnapján az egész or­szág megünnepli őket: a diákok virággal köszönik meg tanára­iknak és tanítóiknak egész éves munkájukat. Ilyenkor adják át a legrangosabb tanári kitünte­téseket is. Ma Magyar Bálint oktatási miniszter az ELTE-n Eötvös József-díjat adományoz annak az öt pedagógusnak, aki életpályájával tanúsította elkö­telezettségét a tanári hivatás mellett, Tessedik Sámuel-díjat pedig kiemelkedő kollégiumi pedagógiai munkája elismeré­seként kap öt tanár. A Pedagó­gusok Szakszervezete azokat az önkormányzatokat tünteti ki e nap alkalmából Eötvös József­­emlékplakettel, amelyek szín­vonalasan működtetik oktatási intézményeiket, tanáraik élet- és munkakörülményein több­letforrásokkal igyekeznek javí­tani. A több mint 166 ezer hazai pedagógus életkörülményein van is mit javítani: miközben a szellemi foglalkozásúak átlag­­keresete 2004-ben meghaladta a 200 ezer forintot, addig a ta­nárok átlagbére csak bruttó 173 163 forint volt. A kilencve­nes évek óta egyre nagyobb problémát jelent a pedagógus­­társadalom elöregedése is, egy­ötödük az 50-59 évesek korcso­portjába tartozik. A tanári pá­lyán kétszer annyian (2,6 száza­lék) dolgoznak 60 éves koruk után is, mint más szakmákban. A pedagógusok legnagyobb ré­sze (36,4 százalék) a 40-49 év közötti korcsoportba tartozik, a 29 évesnél fiatalabbak aránya mindössze 13,5 százalék. Az idősebb tanárok között még na­gyobb valószínűséggel találni férfiakat: az 50-59 évesek 26 százaléka tanár úr, a 30 éven aluliak körében azonban már inkább (86 százalék) tanárnők vannak. VARGA DÓRA Késnek a bizonyítványok Számos iskolába még mindig nem érkeztek meg az új bizonyítvá­nyok - közölte lapunkkal Sió László, a Fidesz oktatási műhelyé­nek vezetője. Egyes helyeken június 10. után, néhány nappal a tanévzáró előtt kapják meg az üres nyomtatványokat. Az idén a 97 ezer első osztályos tanuló teljesítményét már nem osztályzatokkal értékelik, szöveges jellemzést kapnak. Ehhez kellenek az új típu­sú bizonyítványok. Sió szerint az értékelés tanulónként több ol­dal is lehet - egy-egy pedagógusnak alig egy-két napja marad ar­ra, hogy az értékeléseket megírja. Úgy látja: az Állami Nyomda, a Pátria Nyomda és a Grafi Press nyomda késlekedik a rendelések teljesítésével, így vélhetően az oktatási tárca hibája állhat a dolog hátterében. A tárca sajtóosztálya közölte: a nyomdák április ele­jéig kiküldték az iskolákba a bizonyítványmegrendelő lapokat, és kérték, hogy postafordultával küldjék vissza az igényléseket. Ahol ezt időben megtették, ott már megkapták az új bizonyítványokat. Legkésőbb június 10-ig a késlekedők is megkapják az új okmá­nyokat. Az utolsó tanítási nap június 15-én lesz. (V.A. D.) MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG „Pista bácsi, hogy tetszik lenni?” A kilencvenéves Várhelyi Ist­ván, vagy ahogyan kollégái és a diákjai szólítják, Pista bácsi, még mindig aktív. Három osz­tálynak heti tíz órában ad törté­nelemórát a budapesti Ihász Gábor Közlekedésgépészeti Szakközépiskolában. Azt mondja, azt még elnézi, ha egyetemes történelemből hiá­nyos a diák tudása, de azt már nem, hogy a magyar történe­lemmel ne legyen tisztában. - A mai diákok némelyike azt sem tudja, hogy Magyarország nevét nagy kezdőbetűvel kell ír­ni - zsörtölődik. - Nem ol­vasnak, az órán is csak arra kí­váncsiak, milyen fegyvereket használtak a háborúkban. Várhelyi Istvánnak bőven van mit mesélnie a személyes történelméről is. 1937-ben vé­gezte el a jászberényi tanító­képző főiskolát, aztán katonai szolgálatra hívták be. A világ­háború után 28 hónapig volt hadifogságban. A pedagógus­családból származó Várhelyi így csak tíz évvel az után állha­tott először a katedrára, hogy a diplomáját átvette. A nyírábrá­nyi tanítóból hamarosan az ak­kori Hajdú megyei Egyek isko­lájának igazgatója lett. Pár év múlva már az Oktatási Minisz­térium munkatársa. A gyorsan ívelő hivatali kar­riernek aztán vége lett: 1957 őszén határozott véleményt mondott a szovjet katonákról, akiket a hadifogság idején ala­posan kiismert. A tárcától a IX. kerületi Zsil utcai leánygimná­ziumba került. Ekkorra már el­végezte az ELTE történe­lem-pedagógiai szakát is. Gye­­rekszeretetének híre ment a ke­rületben, és két év múlva felkér­ték: vegyen részt a Gyáli úti 12 osztályos iskola létrehozásában. A Fővárosi Gimnáziumban, amely időközben Irinyi János Vegyipari Szakközépiskola lett, huszonöt évig tanított. Innen ment nyugdíjba igazgatóhelyet­tesként 1985-ben. Mivel van még mit mondania a magyar történelemről, a hazaszeretet­ről, az életéről a fiataloknak, a IX. kerületi Ihász Gábor Közle­kedésgépészeti Szakközépisko­lában lett óraadó. - Ha bemegyek az iskolába, mindjárt fiatalnak érzem ma­gam - magyarázza az intéz­ményhez való ragaszkodást. Várhelyi István többször ka­pott kiváló dolgozó elismerést. Az idei pedagógusnapon élet­pályáját Eötvös József-díjjal is­merte el az oktatási tárca. Arra a legbüszkébb, hogy régi és új tanítványai - ügyvédek, orvo­sok, mérnökök, rendőrök, vá­mosok, tanítók úton-útfélen megállítják, s azt kérdezik tőle: Pista bácsi, hogy tetszik lenni? FARKAS TÍMEA A 90 éves Várhelyi István még mindig aktív Kulcsár szerint Kodela nem adócsaló Az elnöki bíró jogszerűnek tartja a több mint egymilliárd forint zárolását Hírösszefoglalónk jelentős részében semmi közük a büntetőügyekhez azoknak a cégeknek, illetve magánszemé­lyeknek, amelyek vagyonát zá­rolta a Pesti Központi Kerületi Bíróság május elején - nagy­részt nem is ismerem a listán szereplő cégeket vagy magán­­személyeket - ezt nyilatkozta Kulcsár Attila pénteken az MTI-nek. A K&H Bank volt ügyvezető igazgatója, a K&H Equities egykori üzletágvezető­je azt mondta: az érintett cé­geknek és magánszemélyeknek, az átutalások­ jelentős részének nincs közük az ő büntetőügyé­hez, illetve a sikkasztáshoz. - Tévedés - szögezte le -, hogy itt Kulcsár-cégekről lenne szó, a listán szereplők felét nem is ismerem, a három off-shore cégből egyedül a Britton tarto­zott az érdekeltségi körömbe - mondta. Kulcsár Kodela László, a kancellária volt helyettes ál­lamtitkára meggyanúsításáról kijelentette: nem ismeri a Kodela elleni gyanúsítás szöve­gét, csak a sajtóban megjelente­ket, tudomása szerint „Kodela úr nem követett el adócsalást”. Tanúként idézte be Kulcsárt a Csongrád Megyei Bíróság ka­tonai tanácsa Bácskai János, a Szervezett Bűnözés Elleni Ko­ordinációs Központ beosztásá­ból felfüggesztett főigazgatójá­nak büntetőügyében is. Kulcsár elmondta: rendszeres orvosi és gyógyszeres kezelés alatt áll, ezért bizonytalan, hogy az álla­pota miatt meg tud-e jelenni a tárgyaláson, de ha igen, tanú­vallomást tesz. Kulcsár közölte: az ő vallomásának tartalmától függetlenül gyanúsították meg a jelenlegi gyanúsítottak nagy részét, akikről szerinte ki fog derülni, hogy nem szándékosan követtek el bűncselekményt. Lapunk tegnapi számában beszámoltunk arról, hogy „a K&H külföldi tulajdonosai számára készült titkos jelentés lényegesen kisebb összegben határozta meg a bankot ért kárt, mint amilyen nagyságú károkozással gyanúsítják”. Kul­csárt 20,8 milliárd forintos sik­kasztással gyanúsítják, amivel 10,7 milliárd forint kárt oko­zott. Ő tegnap megerősítette: számításai szerint a tényleges kárérték a gyanúsításban sze­replő összegnél hat-hétmilliárd forinttal alacsonyabb. A Kulcsár-üggyel kapcsola­tos további fejlemény, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöki bírája szerint - szemben azzal, amit lapunkban írtunk korábban - törvényesek a Kul­csár-ügyben elrendelt zár alá vételek. Munkatársunk a cikk megjelenése előtt megkérdezte a PKKB véleményét arról, hogy a zár alá vételt elrendelő vég­zésben alkalmazott törvény a Kulcsár-ügy indulásakor még nem volt hatályban, visszame­nőleg pedig nem alkalmazható­ak a büntetőjogi rendelkezések. Akkor nem regnáltak, most Siposné Nádai Ágnes elnöki bíró az MTI kérdésére úgy véle­kedett: az eljáró bíró meg­győződése szerint jogszerű dön­tést hozott, amelyről másod­fokon a Fővárosi Bíróság dönt. Közös magyar-osztrák légi Több város is pályázna az oszt­rák-magyar együttműködés­ben tervezett nyugat-dunántúli Heliport légimentő-leszálló­­helyre, de máig nem tudni, hol lesz a regionális bázis. Épp erről folyt a vita egy tegnapi, szom­bathelyi fórumon. A bázis ki­alakításához egy nemzetközi program nyújthat fedezetet: a feladatra Pápa és a győri Petz Aladár Megyei Kórház is pályá­zik, akárcsak Szombathely, amely a jövőre elkészülő sür­gősségi tömb tetején alakítana ki leszállóhelyet. Bár a nemzet­közi együttműködés egyelőre szintén csak papíron létezik, mégis előmozdíthatja a magyar légi mentés ügyét. Sürgeti a megoldást - amely­re Gyurcsány Ferenc kormány­fő már ígéretet tett a száz lépés programjának egészségügyi ré­szében -, hogy a legutóbbi pécsi mentőhelikopter-baleset óta mindössze öt gép látja el az egész országot, pontosabban azokat a foltokat, ahová egyál­talán eljutnak. A miniszterel­nök által bejelentett tervek sze­rint összesen hat, a jelenlegiek­től valamelyest eltérő bázissal működne itthon a légi mentés.­­ A legfontosabb szempont az, hogy az ország minden pontját fedjék le a bázisok, de a „hatósugaruk” lehetőleg a hatá­rainkon belül maradjon, így hat állandó, ugyanakkor bármikor áthelyezhető bázist tervezünk Miskolcon, Debrecenben, Kis­kunfélegyházán, Kaposváron, Pápán és Budapesten, egy lo­gisztikai központot pedig Bu­daörsön. Szezonális jelleggel Szolnokon, Nyíregyházán, illet­ve vagy Balatonfü­reden, vagy Székesfehérváron működhetne légimentő-központ - mondta Vári Gyula, a feladat miniszteri kormánymegbízottja. A politi­kus szerint első körben vala­mennyi egyetemi ellátóhelyen, második körben pedig minden mentés megyei, illetve városi kórháznál is ki kell alakítani leszállópá­lyát. - Mára kiderült, hogy a lé­gi mentés nem a városokban hoz hasznot, hanem elsődlege­sen ott, ahol a legtöbb baleset történik, így például az autópá­lyák vonalán - mondja a szak­ember, aki szerint a végső dön­tés mellett a gépek fokozatos cseréje sem halasztható. - Még az idén három új gép beszerzése elengedhetetlen ahhoz, hogy a mentés működőképes marad­jon, illetve négy éven belül megoldandó a teljes géppark cseréje - tette hozzá Vári. A tervekből kiderül, hogy sem Péccsel, sem a pillanatnyi­lag sem működő, a dél-magyar­országi régiót eddig egyedüli­ként ellátó szegedi bázissal nem számolnak a szakértők. A vá­rosban dolgozó Mentés a jövő­ért alapítvány vezetői hiába til­takoztak tehát petícióban a mű­ködési költségeik megvonása miatt, a szakértők Kiskunfél­egyházát jelölték ki regionális központnak. KUN J. VIKTÓRIA Megalázó kirúgások miatt felháborodás a Duna TV-nél A „Duna Televízió dolgozóinak mélységes felháborodását” tol­mácsolták és azonnali vizsgála­tot követeltek a műholdas csa­torna érdek-képviseleti szerve­zetei egy Cselényi László tévéel­nöknek küldött levélben. Jelen­leg a Duna eddigi legnagyobb létszámleépítése zajlik. Ennek során az érdekképviselők tudo­mására jutott, hogy Pome­­zanski György innovációs alel­­nök két hölgyet is megalázó helyzetbe hozott a felmondás­ról szóló értesítés átadásakor. A levél szerint megengedhetetlen, hogy „egy ilyen helyzetben, amikor emberi sorsok dőlnek el, az alelnök úr nemiséggel, ne­mi identitással kapcsolatos bár­milyen megjegyzést, valamint trágár kifejezéseket használ”. Ezt a stílust az üzemi tanács el­nöke és a két szakszervezeti ve­zető szerint egy kulturális tele­vízió egyetlen tagja sem enged­heti meg magának, nemhogy az alelnöke. Az érdemi vizsgálat mellett a levél írói Pomezanski bocsánatkérését is elvárják. A vizsgálat tegnap meg is történt, ám tájékoztatásért hiá­ba kerestük Cselényi László tévéelnököt, így csak értesülé­seink alapján tudtuk összerak­ni, hogy mi történt a két fel­mondólevél átadásakor. A höl­gyek írásban benyújtott tájé­koztatása szerint az alelnök egyikőj­üktől úgy búcsúzott, hogy ő nem régóta dolgozik a Dunánál, így nem is tudja, mi­lyen munkaerő volt, ám attól függetlenül át kell adnia a fel­mondásáról szóló papírt, hogy szereti „a jó seggű nőket”. A má­sik esetben sajnálkozott, hogy ki kell rúgni a munkatársat. A számára is kellemetlen helyzet illusztrálására pedig egy közke­letű mondást előhozva a csalán és a férfi nemi szerv esetére utalt, utóbbit azonosítva önma­gával. Majd hozzáfűzte, hogy a hölgy a példát ne vegye munka­helyi zaklatásnak. Felajánlotta egyébként a munkatársnak, hogy külsősként visszadolgoz­hat, csak küldjön egy fényképes önéletrajzot - a képen a haja le­gyen kibontott. Mindkét hölgy megjegyezte, hogy nem az elbocsátásukat, hanem annak módját kifogá­solják. Nem ők fordultak az érdekvédelmisekhez, nem kér­ték az ügyük kivizsgálását sem. Cselényi László elnöktől elté­rően Pomezanski György meg­szólalt. Szerinte nincs miért bo­csánatot kérnie, hiszen kide­rült, hogy „nincs kabát és nem volt olyan sem, aki ellopta vol­na”, az egész ügy koholmány. Szerinte ezt állapította meg a Cselényi által vezetett vizsgáló­­bizottság. HASZÁN ZOLTÁN Leváltották a BM Kórház főigazgatóját Munkatársunktól A belügyminiszter felmentette a BM Központi Kórház és In­tézményei főigazgatóját. A tár­ca indoklása: a posztot már több mint öt éve betöltő Bedros J. Róbertet azért küld­ték el, mert az előző kormány idején hatályba lépett jogsza­bályi előírások szerint a kór­házigazgatók határozott idejű, öt évre szóló megbízással lát­hatják el feladataikat. Márci­usban Lamperth Mónika pá­lyázatot írt ki, de a beérkezett jelentkezések elbírálása során bebizonyosodott: nincs olyan pályázat, amelyik tartalmi és formai szempontból egyaránt megfelelő volna. A belügymi­niszter ezért a pályázatot ered­ménytelennek minősítette. Az új pályázat elbírálásáig a kór­ház élére miniszteri biztost ne­veztek ki Jenei Zoltán, a BM helyettes államtitkára szemé­lyében.

Next