Népszabadság, 2005. július (63. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-09 / 159. szám
2 2005. JÚLIUS 9., SZOMBAT MAGYARORSZÁG Kézfogás volt, megegyezés, érdemi megállapodás azonban nem így összegezhető Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor pénteken tartott, százperces vitája. Hírösszefoglalónk Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor tegnap délutáni vitája azt hozta, amire számítani lehetett: taktikai küzdelmet, két erőteljes személyiség viadalát. Szemmel láthatóan mindkét fél elsősorban arra törekedett, hogy saját híveit megnyugtassa, illetve a választásokban még bizonytalanok számára utat mutasson. A kormányfő leginkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy az ország valós teljesítményét nézzék, míg a volt miniszterelnök, a Fidesz elnöke inkább azt kérte, hogy „az emberek igazságát”, az ő véleményüket figyelembe véve állapítsák meg a gazdaság valós helyzetét. Tömören: Gyurcsány Ferenc azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz évben folyamatosan növekszik a magyar gazdaság. Kiemelte, hogy a növekedés 1995 óta 2-2,5 százalékkal haladta meg az EU tagállamainak többségében tapasztalhatót, így a magyar gazdaság a következő évtized végére elérheti az unió átlagát. „Merjünk pontosak lenni”: ne mondják a kampány során azt, hogy 57 év múlva éri el Magyarország az EU átlagát - kérte a kormányfő, utalva Orbán korábbi kijelentésére. A Fidesz elnöke viszont három konkrét javaslatot terjesztett elő. Arra kérte Gyurcsány Ferencet, hogy az adóreformot ne az áfa csökkentésével kezdjék, mert az a gazdagoknak kedvez, hanem a személyi jövedelemadó legalsó sávját csökkentsék 18 százalékról 13 százalékra. Kérte, hogy a gáz árának tervezett emeléséből vegyék ki a kórházakat, az iskolákat és az orvosi rendelőket. Végezetül azt indítványozta, hogy a kormány ne adja el a budapesti repülőteret, „nagyon kérem, ne vágják le az aranytojást tojó tyúkot”. A Fidesz elnöke szerint a jelenlegi magyar adórendszer bünteti a családokat, mert nem veszi figyelembe, hogy a megkeresett jövedelmekből hány személyt tartanak el. Ezért azt javasolta, hogy a szerinte igazságosabb, családi alapra helyezzék az adórendszert. Gyurcsány Ferenc válaszában kijelentette, hogy a személyi jövedelemadót kívánja megtartani a családi jövedelemadóval szemben, a gyermeknevelést pedig a szociális ellátórendszeren keresztül segítik. Az első élesebb pengeváltás a lakástámogatási hitelek kérdésében alakult ki Gyurcsány és Orbán között. A miniszterelnök szerint 2002 közepéig 45 ezer hitelszerződést kötöttek az Orbán-kormány által kidolgozott program szerint, amely - mint mondta - azokat támogatta, akik a társadalomban „felül vannak”. Orbán kérdésére Gyurcsány elmondta, hogy a Fészekrakó programban eddig ötezer hitelszerződést kötöttek. A Fidesz elnöke szerint ahhoz az elvhez kell tartania magát a kormánynak, hogy az általa meghatározott árak ne haladják meg az általános áremelkedés mértékét. Arra emlékeztette vitapartnerét, hogy az Orbán-kormány a gáz és a villamos energia árát, a kötelező biztosítást és a közlekedési tarifák nagy részét tekintve tartotta magát ehhez. A kormányfő azzal vágott vissza, hogy emiatt mára a MÁV és a BKV a csőd szélére került. E kérdés kapcsán vált nyilvánvalóvá a kettejük közötti gazdaságfilozófiai különbség: Gyurcsány Ferenc azzal érvelt, hogy mindig mindenki ráfizetett arra, hogy csak politikai szempontok alapján döntött az árak emeléséről, mert nem tartható az, hogy a költségeket nem ismerik el hosszú távon az árban. Szerinte azt kell megteremteni, hogy mindenki olyan jövedelemhez jusson, amelyből képes az árakat megfizetni, illetve igazságosabb családtámogatási rendszert kell kidolgozni. Orbán Viktor szerint a helyzet az, hogy mindig a kisemberek, a nyugdíjasok, a családosok, a diákok hátán csattan az ostor, és valójában csak kormányzati akarat kérdése például a gázár féken tartása. Hosszú vita alakult ki a jelenlegi és a volt kormányfő között a két ciklus alatti nyugdíjemelések mértékéről. Gyurcsány számon kérte Orbán Viktoron, hogy 1999-ben nem adták meg a nyugdíjasoknak a törvény szerint nekik járó emelést, mire a volt miniszterelnök úgy válaszolt: az előző ciklusban volt a legnagyobb, több mint 22 százalékos a nyugdíjak vásárlóértékének az emelkedése. Gyurcsány Ferenc azzal vágott vissza, hogy az emelés mértékének közel a fele az Orbán-kormány utolsó évében, kampánygesztusként valósult meg. Mire Orbán azt válaszolta, hogy a szocialisták is kampányelemként hozták az említett törvényt Horn idején a nyugdíjról. A volt miniszterelnök kifogásolta a kormányzás utolsó félévében készülő hosszú távú terveket, mert a kormánynak az utolsó fél évben jut eszébe behozni a mögötte álló évek mulasztásait. Arra kérte Gyurcsány Ferencet, hogy a hosszú távú terveket az ellenzékkel megvitatva dolgozzák ki és terjesszék elő. A miniszterelnök azt a véleményét fogalmazta meg, hogy az a jó, ha a kormánypárt és az ellenzék egyaránt tartózkodik attól, hogy rosszat mond Magyarországról. A kormánynak van szüksége ellenzékre, nem Magyarországnak - mondta. - Magyarországnak jó kormányra és jó ellenzékre van szüksége - válaszolta Orbán Viktor. A vita lezárásaként Orbán Viktor azt hangsúlyozta: mindig karnyújtásnyira lesznek, ha szükség van rájuk. Gyurcsány Ferenc ezt megelőzően úgy fogalmazott, hogy a mostani beszélgetésen Orbán Viktor „konstruktív és együttműködő” volt. A két tábor ellentétesen értékelte a vitát, de a szocialisták voltak elégedettebbek. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője azt mondta: Orbán Viktor nem mindig állja meg a helyét, hanem a saját híveinek kell beszélnie. „Csak olyankor számít jó lövésznek, ha a hívei a nyilak közé rajzolják a céltáblát. Nem szereti a számokat, és a számok sem szeretik őt” - fogalmazott. Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője - aki maga elégedett volt a látottakkal - óvatosabban fogalmazott: a politikai értékelés ma még korai, ahhoz idő kell. Hozzátette: „Nem szokás, hogy egy hivatalban lévő miniszterelnök kihívja az ellenzék vezérét, ám ha ez megtörténik, akkor e mögött különféle megfontolások állhatnak. Állhat e lépés mögött az is, hogy egyezzünk meg bizonyos kérdésekben”, de állhat mögötte kampánycél is. Elemzők arra mutatnak rá: Gyurcsány Ferencnek, akinek még nem adatott módja megküzdeni Orbán Viktorral, sikerült igazolnia azt, hogy méltó ellenfele lehet a jövő évi kampányban a Fidesz elnökének. Pengeváltás volt, párbaj nem Gyurcsány: A kormánynak van szüksége ellenzékre Orbán: Ha kell, karnyújtásnyira leszünk Az első vita után: kézfogás volt, egyezség nem Nyugdíjasverseny A KSH 2002 februárjában közölte először, hogy mekkora volt a nyugdíjasárindex - a nyugdíjasok fogyasztása alapján számolt infláció. Kiszámításáról bőven a Fidesz-kormány alatt döntött az elvben független statisztikai hivatal (ahhoz, hogy közölni tudjanak ilyen árindexet, jó néhány hónap statisztikai megfigyelési munka is szükséges). Arról aztán lehet vitatkozni, hogy a nyugdíjasinfláció alapján ki emelt először nyugdíjat. A döntést a Fidesz hozta meg: 2002-ben a két választási forduló között határozott 4,5 százalékos kiegészítő nyugdíjemelésről, aminél a számítások alapjául az új KSH- adatokat használta. A megemelt nyugdíjat azonban már az MSZP fizette ki: a postás május végén csöngetett a januárig visszamenőlegesen megemelt nyugdíjjal, majd június elején a szocialisták választási ígéretei között szereplő egyszeri 19 ezer forinttal. A nyugdíjak reálértéke egyébként 1999 és 2002 között valóban 22 százalékkal nőtt - igaz, ebben már benne van a 2002- ben a Fidesz által elhatározott, de az MSZP által fizetett 4,5 százalékos, illetve a 2002 novemberében még erre ráadott egyszázalékos nyugdíjemelés is. (Ám a 19 ezer forintos egyszeri kifizetés, és a Fidesz által adott év végi „kamatok” nem). A szocialista időszakra „áthúzódó” emelések nélkül a Fidesz reálértéken 15,6 százalékkal növelte a nyugdíjak értékét. A 2003 és 2005 közötti nyugdíjemelések (várható) reálértéke 9 százalék fölött van valamivel, ám ha ehhez hozzászámítjuk a 13. havi nyugdíj jövedelemnövelő hatását is, az jön ki, hogy a nyugdíjasok 16 százalékkal többet kaptak reálértéken. A Fidesz által elhatározott, de az MSZP által kifizetett 2002-es év közepi, és a 2002-es év végi emelést is hozzávéve, a 13. havi nyugdíjakkal együtt 21 százalék feletti reálérték-növekedés jön ki. Ez jövőre 25 százalék fölé emelkedhet. (Megint a 2002- ben fizetett egyszeri 19 ezer forint nélkül számolva) (Munkatársunktól) RÖVIDEN Szavazás Bátaapátiban az atomtemetőről Helyi népszavazáson döntenek vasárnap Bátaapáti lakosai, egyetértenek-e azzal, hogy a településen kis és közepes aktivitású radioaktívhulladék-tároló létesüljön. (MTI) Géczi: Megállapodás a vidékpolitikában Láthatatlan nagykoalícióról beszélt pénteken Szegeden Géczi József Alajos, a kormányfő vidékpolitikai tanácsadó testületének vezetője, aki elmondta: teljes egyetértés van a parlamenti pártok között arról, hogy a vidékpolitikában fordulatra van szükség. (MTI) Kétmilliárd a hévízi tófürdő rekonstrukciójára Megkezdődött a hévízi gyógytó létesítményeinek teljes, másfél évig tartó rekonstrukciója; a kétmilliárd forintos beruházás alapkövét pénteken helyezték el. (MTI) NÉPSZABADSÁG Miniszterelnökök és a kávé Az öt kormányfő egyetért az EU-politikában A magyar politikai paletta különböző oldalait sokkal több köti össze, mint ami elválasztja abban az ügyben, hogy Magyarország nemzeti érdekérvényesítése milyen legyen az Európai Unióban - erről Gyurcsány Ferenc nyilatkozott azután, hogy a Parlament Nándorfehérvár-termében elődeivel, Boross Péterrel, Horn Gyulával, Orbán Viktorral és Medgyessy Péterrel konzultált az Európa-politikáról. A megbeszélésre néhány órával Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor beszélgetése előtt került sor. A másfél órás eszmecsere után a kormányfők nem ültek ki közös tájékoztatóra, Orbán Viktor Horn Gyula és Boross Péter társaságában távozott. A Fidesz elnöke annyit mondott a folyosón várakozó újságíróknak, hogy „jobb kávéra számítottam”. Talán ezt helyrehozandó, Horn Gyula Boross Pétert és Orbán Viktort egy közös kávézásra invitálta parlamenti dolgozószobájába. Medgyessy Péter - úgy tűnik - nem kapott meghívást, a találkozó után ugyanis egy gyors sajtótájékoztatót tartott, majd elment. Medgyessy közölte: számos dologban nem értenek egyet a miniszterelnökök, de tegnap az Európa-politikáról folytatott beszélgetés arról szólt, hogy „miben értünk egyet”. A közös álláspontot Gyurcsány Ferenc ismertette a konzultáció után. Elmondta: valamennyien egyetértenek az európai politika fő irányaiban, egyetlen lényeges elemről sincs vita, szakpolitikai kérdésekben akadnak nézetkülönbségek. De ezek nem érintik a magyar nemzeti érdekérvényesítés fő irányát. A kormányfő kiemelte, hogy közös Európa-politika iránti akarat nyilvánult meg az eszmecserén, ahol megbizonyosodtak arról, hogy az együttműködés hosszabb távon is fenntartható. Gyurcsány Ferenc elmondta: megállapodtak arról, hogy ha kell, újból találkoznak. Azonos állásponton voltak abban is, hogy kulcsfontosságú Magyarország számára a strukturális és regionális szolidaritás, azaz a területi felzárkózás. A mezőgazdaság kapcsán is egyetértettek abban, hogy a magyar gazdák jelenlegi támogatási szintje a jövőben nem csökkenhet. Arra a felvetésre, hogy a határon túli magyarok ügye szóba került-e, Gyurcsány Ferenc azt válaszolta: Románia EU-csatlakozása kapcsán beszéltek erről. Elhangzott: fontosnak ítélik szomszédunk csatlakozási szándékának képviseletét, mert ez elősegítheti, hogy a magyar nemzet határon belüli és azon kívül eső része a jelenleginél szorosabb kapcsolatokat ápolhasson. Orbán Viktornak a kávéra vonatkozó megjegyzését Gyurcsány Ferenc azzal ütötte el: „Orbán elnök úr teát ivott”. cs. I.-II. sz. A kerekasztal miniszterelnökei