Népszabadság, 2005. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-27 / 174. szám

NÉPSZABADSÁG Vita egy kanizsai bázisállomásról Riadalmat keltett a berendezés felszerelésének híre Fél éve küzd több mint kétszáz nagykanizsai ingatlantulajdo­nos azért, hogy­ ne épülhessen lakásuk, házuk közelében egy - a mobiltelefon-hálózathoz szük­séges - bázisállomás. Ennek el­lenére úgy tűnik, a berendezést hamarosan üzembe helyezik. Kilátástalan harcot vív január óta a nagykanizsai Erdész utca és környéké­nek mintegy kétszázharminc ingatlan­­tulajdonosa a Vodafone Magyarország Rt.-vel. A mobilszolgáltató - mint ar­ról korábban beszámoltunk - egy Er­dész utcai társasház közös képviselőjé­vel szerződést kötött a múlt év végén arról, hogy az épület tetején elhelyez egy úgynevezett bázisállomást. Az érintett ház lakóinak többsége nem ki­fogásolta ezt, a környéken élők köré­ben viszont riadalmat keltett a bázisál­lomás üzembe helyezésének híre. Attól tartanak, hogy a készülék káros az egészségre. Németh Péter, a bázisállomás ellen tiltakozók vezetője érdeklődésünkre el­mondta, hogy a sugárbiológiai mérések szerint a berendezésnek nincs káros ha­tása, a környékbeliek mégis aggódnak, s január óta kérik a Vodafone-t, hogy biz­tos, ami biztos, a lakóépületektől minél távolabb helyezze el a bázisállomást. Hozzátette: szerintük a környéken több olyan építmény - például két gyárké­mény - is akad, amely megfelelő lenne a célra, sőt a T-Mobile felajánlotta a Vodafone-nak, hogy saját bázisállomá­sához szerelje fel berendezését. Németh Péter szerint azonban a Vodafone nem törekszik kompromisszumos megol­dásra, rendre elutasítja javaslataikat. A lakók hónapokon át csak kérték a Vodafone-t, hogy keressen más helyet a berendezésnek, mivel azonban a részvénytársaság nem engedett, június végén már demonstrációt is tartottak. A tüntetéssel sem értek azonban célt: a mobiltársaság hajthatatlan, ráadásul már megkapta az elsőfokú építési en­gedélyt. Németh Péter elmondta: fellebbez­tek az építési engedély ellen, de mivel attól tartanak, hogy elutasítják bead­ványukat, peres úton is megpróbálják megakadályozni a beruházást. Mint megtudtuk, egyszerre három keresetet nyújtottak be a bírósághoz. Az elsőt ar­ra alapozták: szerintük a társaság nem a hírközlési törvény szerint járt el, mert a bázisállomást elsősorban álla­mi vagy önkormányzati területen, építményen kell elhelyezni, s habár er­re az Erdész utca közelében lett volna lehetőség, a Vodafone mégis egy tár­sasházat választott. A tiltakozók egy másik keresetükben arra kérik a bíró­ságot, hogy mondja ki: érvénytelen az érintett Erdész utcai társasház és a Vodafone közötti bérleti szerződés, mert azt a közös képviselő hatáskörét túllépve írta alá. A harmadik perben már kártérítést követelnek a tiltako­zók, mert szerintük jelentősen csök­kenne az ingatlanok értéke a bázisállo­más miatt. A Vodafone Magyarország Rt. - ne­ve mellőzését kérő - sajtóreferense kérdésünkre közölte: megvizsgálták a lakossági javaslatokat, de szakembe­reik szerint a környéken nincs olyan önkormányzati vagy állami tulajdonú építmény, amely megfelelő lenne. Hozzátette: amint jogerőssé válik az építési engedély, üzembe helyezik a bázisállomást. HORVÁTH ATTILA Hónapokon át más hely kijelölésére kérték a mobilcéget, aztán demonstrációt tartottak a környéken élők J­ocó napszámban Jocó tizenkét éves. Egy kisvárosi iskola hatodik osztályába jár, egy csendes, kertvárosi jellegű utcában lakik, s bol­dog gyereknek tűnik. Mindig hango­san köszön, udvarias, csak akkor emeli meg a hangját, ha úgy látja: igazságta­lanul bántanak valakit. Kutyát, em­bert, mindegy. Olyankor képes akár az apjával, akár testes, hangos nagybáty­jával is összeakaszkodni. Néha látom, hogy a szeme könnyes, az arcán elma­szatolódott a kosz, olyankor sejtem, hogy vesztesként került ki a vitából. Nem könnyű az élete: a család na­gyon szegény, olykor napokig csak ke­nyeret esznek, aztán, ha jön a segély, te­lik mindjárt kakaóra, vajra, kolbászra is. Jocó és a kisebb testvére jól tudják: amikor pénz áll a házhoz, előbb a fel­nőttek igényeit kell kielégíteni, s, csak ha azok már megvették a sört, jöhet a gyerekeknek itt-ott egy kis csoki, fagyi, nyalánkság. Nyáron Jocó az utcabeli gyerekekkel focizik délutánonként, hozzánk is be­csönget ilyenkor, a gyerek már alig vár­ja. Felnéz rá, ő a nagyfiú, akire hallgat­nak a többiek. A délutáni focira a gye­rek mindig teli zsebbel megy le, viszi a rágót, a kekszet, a lépcsőházban ülnek le, ott eszegetnek két félidő szünetében. Jocó azonban napok óta nem jön. A gyerek délután négytől az órát lesi, ilyenkor már csöngetni szokott érte. A labdát az ölében tartja, hogy­ ha kell, azonnal indulni tudjon, a focicipő is fé­lig rajta van, de a csengő csak nem akar megszólalni. Hogy elteljen az idő, sakkozni kezdünk, de arra is csak félig figyel oda. Eltelik három, négy nap, aztán a gyerek nem bírja tovább, átszalad a szomszédba. Nem sokkal később csodálkozó sze­mekkel jön vissza. - Képzeld, Jocó igaziból dolgozik! - meséli. Kiderül: a tizenkét éves gyerek az ap­jával jár kőművessegédként munkába. Reggel hétkor indulnak, délután öt óra felé keverednek haza: egy régi kúriát újítanak fel a város szélén. Van, hogy ott is alszanak, mert őrizni kell a gépeket, s a megbontott tető miatt félni kell a betö­rőktől is. Jocó naponta kétezer forintot kap, az apja fizeti ki őt a napszámból. Egyik este Jocó végre becsenget hoz­zánk. Aznap korábban végeztek, azt mondja, nem túl fáradt, szeretne egy kicsit focizni. A gyerek azonnal felpat­tan, nem is megy, inkább rohan lefelé a lépcsőn. Utánuk viszem a nápolyit. Jocó nyakában egy vadonatúj ezüs­tös mobiltelefon fityeg. - Nocsak, új telefon? - kérdezem. - Igen, a fizetésemből vettem - vála­szolja alig titkolt büszkeséggel. Aztán le­ülünk az egyik fa alá, s ott közelebbről is szemügyre veszem a készüléket. Látszik, nem ismeri még alaposan, melyik gomb mire való, inkább a játékprogramokat használja. A készülék névjegyzékében nincs egyetlen telefonszám sem, ami ért­hető: Jocó rokonainak nincs mobiltele­fonjuk, a belvárosi iskolában pedig, ahová jár, nem barátkozik senkivel.­­ Maradt még húszezer forintom, ar­ra gondoltam, veszek egy távirányítós autót vagy hajót - osztja meg velünk további vágyait. Majdnem kiszaladt a számon, hogy „tedd el azt a pénzt, jól jön majd a téli hónapokban”, de inkább nem mondok semmit. A gyerek lelkes és boldog, úgy tűnik, hogy előrelátó böl­csességekre most nem lenne fogékony, talán a jókedve is odalenne tőlük. - Gyertek, meghívlak benneteket egy fagyira! - mondja Jocó a többieknek, majd elindul, amazok meg vidáman masíroznak utána, és eltűnnek a túlsó utcasarkon. DOBOS JUDIT Felvételt hirdetünk a 2005/2006. tanévre FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium 6440 Jánoshalma, Béke tér 13., Telefon: (77) 401-028 1. Szakiskolai képzés 9-12. évfolyam ■ mezőgazdasági szakmacsoport OKJ 31 6280 07 Növénytermesztő gépész és OKJ 33 6201 01 Gazda II. ■ vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport OKJ 31 7822 01 Falusi vendéglátó (lovasturizmus specializációval) 2. Szakközépiskolai képzés 9-12. évfolyam 3. Technikusképzés 13-14. évfolyam OKJ 52 5452 02 Mezőgazdasági gépésztechnikus Érdeklődés, jelentkezés a fenti címen. MAGYARORSZÁG 2005. JÚLIUS 27­, SZERDA 7 Tudósítónktól Elkészült az Alsó-Szigetköz vízpótlását lehetővé tevő beruházás, a 3,8 kilomé­ter hosszú Parlagnyilasi-csatorna, amelyen két zsilipet és egy átereszt is létesítettek. A Duna egyoldalú elterelése után a térség ökológiai károsodásának kivé­désére a Szigetköz északi részén már történtek jelentős beruházások, ám az alsó-szigetközi területeken nem, így ott erőteljes kiszáradás kezdődött. Janák Emil, az illetékes vízügyi igaz­gatóság vezetője lapunknak elmond­ta: az Alsó-Szigetközben még a Duna elterelése előtt egységes folyómedret alakítottak ki, gátakat építettek. A fo­lyószabályozás következtében sok holtág alakult ki, ezeket csatornaként használták: áradás esetén elvezették a vizet, aszályos időszakokban pedig állandó vízszintet biztosítottak. Janák Emil hozzátette: ezeket a funk­ciókat csak akkor lehet helyreállítani, ha a Szigetköz alsó részén a vízpótlás a felső-szigetközi rendszerből átveze­tett vízzel biztosítható. Ennek érde­kében létesítették a parlagnyilasi csa­tornát. Az átvezetett víz fogadására az ág- és csatornarendszert alkalmas­sá kellett tenni, így mintegy 64 kilo­méter hosszúságban iszapolták ki és kaszálták le a régi, részben kiszáradt medreket. Janák Emil elmondta: a beruházás 332 millió forintba került, ebből az ál­lam 280 milliót fedezett, a fennmara­dó részt az Európai Unió LIFE prog­ramjából pályázaton nyerték. A most átadott vízrendszer kettős funkciót lát el: egyrészt biztosítja a korábbi holt­ágak vízpótlását, másrészt a dunai ár­vizek idején ezek a medrek gyűjtik ös­­­sze és vezetik le a térséget veszélyezte­tő belvizeket. Felülről megy a víz az Alsó-Szigetközbe Katonai raktárak helyett tájházak Elbontják azokat a funkcióju­kat vesztett katonai raktárakat, amelyek évtizedek óta csúfítják a Ság-hegy alatti tájvédelmi körzetet és a celldömölki város­képet. A tervek szerint helyü­kön új idegenforgalmi látvá­nyosságként skanzent létesíte­nek majd. Éppen ideje, hogy az ország egyik leg­szebb része, a vulkanikus eredetű Ság-hegy térsége megszabaduljon az egykori iparterületen évtizedekkel ez­előtt épített, már szükségtelen kato­nai raktáraktól - mondta Celldömölk szocialista polgármestere, Fehér László. Kifejtette: külön öröm szá­mukra, hogy a celldömölki raktárte­leppel kapcsolatos elképzelésük 515 millió forintot ért az Európa-terv re­gionális fejlesztés operatív program­jában. Ennyit kapott ugyanis a helyi önkormányzat arra a pályázatára, amelynek révén meg lehet szüntetni a csaknem 90 ezer négyzetméternyi, ma már nem használatos telephelyet. Szabó Lajos, a térség MSZP-s ország­­gyűlési képviselője hozzátette: az ál­lam ezeket a raktárakat mindenkép­pen eladta volna. Megtudtuk: a fejlesztés két ütem­ben valósul meg. A megnyert pénzből, valamint 34 milliós állami forrásból és 23 milliónyi saját erőből mintegy 200 millióért megvásárolják a csaknem ki­­lenchektáros ingatlant. Majd közbe­szerzési pályázatot írnak ki a raktárak lebontására. A maradék pénzből reha­bilitálják a területet és elkészítik an­nak a skanzennek a terveit, ahol az or­szág és Erdély legjellemzőbb építészeti hagyományait és népszokásait mutat­nák be. A 12 ezer lakosú város vezetőinek régtől dédelgetett terve volt, hogy nö­velje a kistérség turisztikai vonzerejét, amely eddig három pilléren nyugodott. Az egyik a Ság-hegy adta természeti szépség bemutatása, az ott lévő geoló­giai és madártani tanösvények. A vonz­erőt növeli, hogy a hegy 279 méteres magaslatáról impozáns körpanoráma tárul a balatoni hegyekre, a Somlóra, az Alpok nyúlványaira és Bakonyaljára. A másik: a vulkanikus talajon különleges nedűk teremnek, amelyek századok óta kedveltek a helyiek és vendégeik aszta­lán, amihez kellő gasztronómiai kínálat is járul. A celldömölki polgármester harmadik sajátosságként azt említi, hogy a kisváros egyúttal jelentős búcsú­járó hely is, ahol a centrumban találha­tó a XVIII. században épített római ka­tolikus kegytemplom, amit éppen mos­tanában újítanak fel egyházi, városi és állami forrásokból úgy, hogy út- és tér­rekonstrukciót is végrehajtanak a kör­nyékén. Zámbó Szabolcs, a helyi Tourin­­form-iroda vezetője a skanzen tervéről elmondta: céljuk, hogy az ide látoga­tók megismerkedhessenek a hazai és erdélyi tájegységek hagyományaival, népszokásaival. Ezért a régiók jelleg­zetes használati tárgyait láttató tájhá­zakat létesítenének, amelyek közösségi helyekkel is kiegészülnek. A tervek szerint itt lesz üdülőfalu, lovarda, ál­latsimogató, élményvasút, csárda, ját­szótér, kerékpártárolók, sütő-főzőhe­lyek, vinotéka, kilátó és szabadtéri színpad is. A skanzen a szakemberek reményei szerint sok tízezer látogatót vonz majd itthonról és külföldről egy­aránt. Mint megtudtuk, a hosszabb tá­von megvalósítható nagyszabású el­képzelés pénzügyi feltételeit újabb pá­lyázatokon próbálják majd előterem­teni. GYŐRE ZOLTÁN A lebontandó katonai raktárak helyére skanzent terveznek BARTHA JÁNOS KERTÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Érettségi utáni szakképzés TECHNIKUSKÉPZÉS: ■ Kertész- és növényvédelmi technikus ■ Parképítő és -fenntartó technikus ■ Természetvédelmi technikus Jelentkezés 2­6600 Szentes, Kossuth L. u. SZAKMAI KÉPZÉS: ■ Virágkötő-berendező ■ Vincellér ■ Kertépítő és -fenntartó 5. augusztus 20-ig: 1. • E-mail: barthaszki@szentes.hu 10. évfolyam utáni képzés SZAKMAI KÉPZÉS: ■ Dísznövénykertész ■ Kertész ■ Baromfifeldolgozó-ipari szakmunkás HIRDETÉS

Next