Népszabadság, 2005. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-19 / 167. szám

2 2005. JÚLIUS 19., KEDD RÖVIDEN Alkotmánybíróság előtt a parlament nyilvánossága Az Alkotmánybírósághoz fordul öt ke­reskedelmi médium és a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsége amiatt, hogy a médiumok nem tájékoztathat­nak saját képanyaggal a törvényhozás munkájáról. Az RTL Klub sajtófőnö­kének közleménye szerint az aláírók mindegyike "a sajtószabadság megsér­tésének tartja, hogy kizárólag az Or­szággyűlés Hivatala által működtetett, zárt láncú televíziós hálózaton ke­resztül készített képek alapján adhat táj­ékoztatást”. (Hírösszefoglalónk) MSZP: együttgondolkodás az előítéletesség helyett Az előítéletes gondolkodás helyébe együttgondolkodásnak kell lépnie - mondta Németh Erika (MSZP) a Ci­gány Szolidaritási Nap alkalmából hétfőn. Az Országgyűlés szakbizottsá­gának alelnöke szerint a romák hely­zetének javítása össztársadalmi ügy. (MTI) Az SZDSZ Semjén Zsolt visszahívását kéri Az SZDSZ arra kéri Áder Jánost, a Fi­­desz-frakció vezetőjét, hogy hívja vis­­­sza Semjén Zsoltot a vallásügyi bizott­ság alelnöki posztjáról. Semjén a Va­sárnapi Újságban azt mondta: Ma­gyar Bálintnak és pártjának „nem na­gyon maradt más, mint megpróbálni összekaparni azoknak az - egyébként szerintem - deviáns embereknek a szavazatát, akik az egyház elleni gyű­löletből, ellenérzésből keresnek olyan pártokat, aki (sic!) kifejezi az ő zsigeri egyházellenességüket”. (MTI) HIRDETÉS MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Zengő és más semmi jegelik a lokátorállomás építésének kérdését Nincs alternatív kormányzati terv arra, hogy a Zengő helyett más helyszínen épüljön fel az ország déli részébe tervezett NATO-radarállomás. Bár Gyurcsány Ferenc másfél hete a soproni Volt-fesztiválon egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a kor­mány nem tervezi a Zengőn katonai lokátor építését, értesülésünk szerint semmilyen hivatalos lépés nem tör­tént, engedélyeztetési eljárás nem in­dul a zöldek által védett helyszín ki­váltására. A Magyar Hírlap szombati számá­ban azt írta, hogy hamarosan új terv készül, amely szerint a Tenkesen vagy a Hármas-hegyen épülne föl a lokátor­bázis. A két helyszínnel ugyan eddig is számoltak a katonák, ám azokat jóval kedvezőtlenebbnek ítélték a Zengőnél. Ráadásul, értesüléseink szerint, a kö­zelmúltban jeleztük a NATO-nak, hogy továbbra is a Zengővel számol a hon­védség, ám várhatóan a kivitelezés nem fejeződik be a vállalt jövő év végi határ­időre. Ennek oka az a kormányzati kommunikációs döntés, hogy a válasz­tások előtt már nem foglal állást a kabi­net. Ennek nyilvánvalóan választáspo­litikai okai is vannak: a szocia­isták még élénken emlékeznek az 1998-as, Bős ügyében szervezett tüntetésre, amelynek elemzők szerint volt szerepe a Horn-kabinet bukásában. Most sze­retnének elkerülni egy ehhez hasonló környezetvédő megmozdulást. A zöldek tiltakozó akciója miatt idén tavasszal függesztették fel az építekzést. A közvélemény felé a hosszú huzavonát újabb tervek, vizsgá­latok szükségességével indokolják. Úgy tudjuk, hogy ezen a „jegelési” technikán a kormányfő soproni kije­lentése - amely egyébként komoly za­varokat okozott kormányzati körök­ben­­ sem változtat a jövőben. A helyszínváltás egyébként már csak azért sem valószínű, mert ez nem csupán valamely „apró módosítást” je­lentene a katonai szövetséggel kötött megállapodásban - valójában az egész finanszírozási eljárást kellene újrain­dítani a NATO-ban. Márpedig ez meg­lehetősen bizonytalan kimenetelű, hi­szen a projekt támogatását újra el kel­lene fogadtatni valamennyi szövetségi tagországgal. Csakhogy: a hat évvel ez­előtti kedvező döntés óta az ilyen jelle­gű beruházásokra fordítható keret csökkent, a tagországok száma pedig nőtt, így kedvezőbb kimenetelű meg­oldásnak tűnik, hogy késve bár, de mégiscsak a Zengőn épülne föl a stra­tégiai szempontból fontos radar. Rá­adásul van is mire hivatkozni, hiszen a radarokat szállító cég csak kisebb csú­szással tudja tartani a szállítási határ­időt. A befogadó épület kialakítása így akár késlekedhet is valamennyit. Ha vagy így, vagy úgy, de elveszítjük a lokátor-korszerűsítésre kapott NATO-támogatást, elbukhat az egész radarprojekt. A honvédség költségve­tését ugyanis éppen Gyurcsány Ferenc faragta le százmilliárd forinttal, és a következő években is az előzetesen ter­vezettnél jóval kevesebb jut a hadse­regre. Ebbe a szűkös költségvetésbe - a Gripen vadászgépekre kifizetett tör­lesztőrészletek mellett - egy több mint húszmilliárdos fejlesztés már semmi­képpen nem férne bele. Ebben az eset­ben a mostani, korszerűtlenebb rada­rokkal próbálják továbbra is megolda­ni a légtér ellenőrzését. Az augusztusban hivatalba lépő új köztársasági elnök, Sólyom László is meglehetősen kényes helyzetbe kerül­het a Zengőre tervezett lokátor kap­csán. Sólyom ugyanis elkötelezett kör­nyezetvédő, és már többször is kiállt a zöldek mellett, akik gyakorlatilag élő­lánccal akadályozták meg a lokátor építésének megkezdését. Juhász Fe­renc honvédelmi miniszter már jelezte is, hogy hivatalba lépése után olyan anyagokkal ismerteti meg az államfőt, amelyek államtitkot képeznek, s alátá­masztják a lokátor tervezett helyszíné­nek létjogosultságát. Más kérdés, hogy éri-e még meglepetés Sólyom Lászlót, miután Gyurcsány Ferenc a már emlí­tett soproni látogatásán utalt arra, hogy déli irányból gyakorlatilag védte­lenek vagyunk, mert egy felszín közeli próbarepülés során egy repülőgép Pakson is túljutott. Az is igaz, állítják szakemberek, a miniszterelnök nem sértett államtitkot. HASZÁN ZOLTÁN Korlátok közt a HM SMS-kampányba kezd a kormány SMS-kampányt indított a kormány. Au­gusztus végéig tart az az „SMS-teszt”, amelynek során minden hétfőn egy el­döntendő kérdésre válaszolhatnak az emberek. A kérdések nem politikai jel­legűek, inkább a mindennapokat érin­tik, s első pillantásra akár lényegtelen­nek is tűnhetnek. Olyan ügyeket akar felvetni a kabinet, amelyekben „nincs egyedül üdvözítő megoldás.” Az eredményeket hétről hétre össze­sítik, s ha valamelyik kérdésre a kapott válaszok mennyisége társadalmi aka­ratra utal, akkor abból akár törvénymó­dosítás is születhet. Az SMS alapdíjas. A 100 lépést jelenleg a szocialista párt népszerűsíti: egy több héten át tar­tó telefonos kampány során Hiller Ist­ván és Gyurcsány Ferenc „hív fel” több ezer előfizetőt. Az előre rögzített felvé­telen a politikusok fél percben azt mondják a hívottnak, hogy ha nem is közvetlenül, de személyesen szeretnék tájékoztatni őt a 100 lépés programról, s azt kérik tőle, hogy telefonja nyomó­gombjainak segítségével válaszoljon né­hány kérdésre. Arra például, hogy sze­rinte jó irányba tart-e a 100 lépés, vagy akar-e a későbbiekben is tájékoztatást kapni a kormány intézkedéseiről. Halász János fidesz politikus szerint a kormány megint kampányol. Szerinte ez is része annak a propagandának, amelyre körülbelül 3,5 milliárd forintot akarnak költeni - mondta. NAGY SZILVIA KÖZLEMÉNY A Waberer’s Holding Logisztikai Részvénytársaság Igazgatóságának köz­leménye a Waberer’s Holding Rt. (korábbi cégnevén: Volán Tefu Rész­vénytársaság) által kibocsátott névre szóló törzsrészvények demateria­­lizált részvényekké történő átalakításának folyamatáról. A Waberer’s Holding Logisztikai Részvénytársaság; [székhelye: 1239 Buda­pest, Nagykőrösi út 351. (bejegyzés alatt); Cgt.: 01-10-041375, a továbbiakban: „Társaság"] 2006. június 29-én tartott rendkívüli közgyűlése elrendelte a Társa­ság által kibocsátott 20 421 darab 56 000 Ft névértékű, nyomdai úton elő­állított törzsrészvény dematerializált részvényekké való átalakítását. Az át­alakítás a részvények névértékét illetve a részvényhez fűződő jogokat nem érinti. A fizikai részvények benyújtására rendelkezésre álló határidő: 2005. július 18-tól 2005. szeptember 30. napjáig. A Társaság Igazgatósága felhívja a részvényeseket, hogy a megjelölt határidőn belül nyújtsák be részvényeiket a Társaság Igazgatóságához. Valamennyi részvény benyújtása esetén az átalakítási időszak hamarabb is lezárha­tó. A részvények benyújtása a fenti határidőig munkanapokon 8 és 16 óra között történik a Társaság székhelyén, az Igazgatósági titkárságon, előre egyeztetett idő­pontban [06 (1) 421-6600]. A részvények benyújtásával egyidejűleg a részvényesek kötelesek megadni értékpapírszámla-számukat. Az átalakítás céljából határidőben be nem nyújtott, s az Igazgatóság által érvényte­lennek nyilvánított részvények helyébe lépő dematerializált részvényeket a Társa­ság a 2005. 05. 12./13. sz. határozatban foglalt felhatalmazás alapján 3234 USD, illetve annak megfelelő HUF részvényenkénti áron megvásárolja. Amennyiben az Igazgatóság által érvénytelennek nyilvánított részvények helyébe lépő demateria­lizált részvények mennyisége meghaladja a 2005. 05. 12./13. sz. határozatban megjelölt korlátot, az értékesítés módjáról az igazgatóság dönt, s az értékesítést az érvénytelenítéstől számított 30 napon belül megkezdi. Az érvénytelenné nyilvá­nított részvények tulajdonosai kizárólag az érvénytelenített részvényük helyébe lé­pő dematerializált részvények ellenértékére jogosultak az érvénytelenítéstől számí­tott 5 éven belül azzal, hogy a benyújtási határidőt elmulasztó részvényes az igé­nyének érvényesítéséig felmerült költségeket köteles megtéríteni a Társaságnak. Waberer’s Holding Logisztikai Rt. Ősszel meglesz a százból hiányzó kilenc Száz lépést ígért a miniszterel­nök - mostanáig 91-ig jutott. Ezek visszhangja vegyes - so­kan az átfogó reformot hiányol­ják a programból, de tény az is: minél többen ismerik a 91-et, annál több a híve. A nyárra lezárult a 100 lépés, de ősztől folytatódik a kormány programja. Ed­dig 91-et lépett a Gyurcsány-kabinet, bár ha az intézkedéscsomagokat néz­zük, akkor ez jóval kevesebb, ha pedig minden javaslatot kü­lön-külön, akkor már száz fölött járunk. A 100 lépéshez tartozott volna eredetileg a vidékpoli­tikai csomag is, de a miniszterelnök a múlt héten azt mondta: ezt nem a kis, hanem a nagy lépések közé sorolják, s nem akartak a vidékkel „részszerző­dést” kötni. Gyurcsány Ferenc áprilisban a parla­mentben az „igazságosabb és méltányo­­sabb Magyarország” megteremtésével indokolta az intézkedéseket, amelyek közül jó néhányra elődei, Medgyessy Pé­ter, Orbán Viktor, sőt, Horn Gyula is ígéretet tettek, például a gazdaság kife­hérítésére, a sürgősségi betegellátás fej­lesztésére, a panelek felújításának tá­mogatására, közmunkaprogramok in­dítására. „Eredetinek” csak az eddig be­jelentett lépések harmada tekinthető. Elsőként tizenöt - később ezek szá­ma tizenkilencre bővült -, a munka­ügyeket érintő lépést jelentett be a mi­niszterelnök. A köztudatba a „borrava­lóadó”, és a bébiszitter számlaadási kö­telezettsége vonult be elsőként. Előbbi szervizdíj-fizetési lehetőségre módo­sult, az utóbbi kapcsán pedig tisztázó­dott a kékmunka mibenléte. Az egész­ségügy 21 lépése sokak szerint a prog­ram legfontosabb része, különösen a fi­nanszírozás átalakítása, az egyéni nyil­vántartási rendszer a „potyautasok” ki­szűrésére és a háromszintű ellátás az alapcsomagtól az extra szolgáltatásokig. A 11 családtámogatási lépés kétmil­lió embert érint. A családi pótlék eme­lése, a családi adókedvezmények meg­szüntetése az egy- és kétgyerekesek­nél, a legrászorultabbak felzárkóztatá­sa - a legtöbbet ezeknek az intézkedé­seknek a fedezetéről árult el a kor­mány: többé-kevésbé az elvonások és a támogatásbővítések kiegyenlítik egymást. A legkisebb visszhangot a szakképzési csomag váltotta ki. A 14 lépés arra irányul, hogy „a szakmunka és a szakmunkások becsületét vissza­szerezzék”. Többhetes halogatás után jelentették csak be az adócsomagot, amely öt év alatt tervez radikális adócsökkentést. Jövőre öt százalékkal csökkenne az áfa felső kulcsa 25-ről 20 százalékra, az szja felső kulcsa 38-ról 36 százalékra módo­sulna, a 18 százalékos kulcs határa pe­dig 50 ezer forinttal emelkedne, 1 millió 550 ezer forintra. A nagy értékű luxus­ingatlanokra viszont adót vetne ki a kormány, miközben megszűnne a téte­les egészségügyi hozzájárulás. A mező­gazdaság-fejlesztési elképzelések 7 lé­pésben ígérnek támogatást az állattar­tóknak, korszerűsítést a növényter­mesztőknek, agrárbiztosítási alapot a kárt szenvedetteknek. A Marketing Centrum múlt héten közölt felméréséből az derül ki, hogy a többség egyelőre kapkodónak véli az in­tézkedéseket, de minél több részletet is­mer valaki a 100 lépésből, annál inkább támogatja. A 100 lépés további népsze­rűsítésére az MSZP telefonos kampányt indított: Gyurcsány Ferenc vagy Hiller István pártelnök „hívja fel” az előfizetőt, s fél percben arra kéri a hívott felet, hogy válaszoljon igennel vagy nemmel néhány kérdésre. Például hogy szerinte jó irányba vezet-e a száz lépés. Ősszel újabb bejelentések várhatóak; Gyurcsány Ferenc korábbi kijelentései alapján a nyugdíjrendszerben lévő igaz­ságtalanságok kiszűrésére, az önkor­mányzati finanszírozás átalakítására és az állam kisebbé és hatékonyabbá téte­lével összefüggésben. NAGY SZILVIA Úton a kabinet

Next