Népszabadság, 2005. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-25 / 198. szám

4 2005. AUGUSZTUS 25., CSÜTÖRTÖK RÖVIDEN Az MDF összefogást hirdet a „haláladó” ellen Az MDF szeptember 1-jére meghirdeti az „Összefogás a haláladó ellen” napot, amikor a megyeszékhelyeken gyűjte­nek majd aláírásokat az örö­kösödési illeték eltörléséért. Katona Kálmán, az országos választmány elnöke tegnapi tájékoztatása szerint a jövő hónapban nyújtják be a par­lamentnek az egyenes ági örökösödési illeték eltörlésére vonatkozó javaslatukat, amelyhez a napokban támo­gatást kértek a volt pénzügy­­miniszterektől és a jelenlegi tárcavezetőtől. (MTI) Tizennégyen pályáznak rádióelnöknek Tizennégyen pályáztak az át­meneti vezetési válsággal küzdő Magyar Rádió elnöki posztjára. Az aspiránsok kö­zött van Hollós János, az in­tézményt jelenleg vitatott kö­rülmények között vezető alel­­nök is. A kuratórium szep­tember közepén próbál meg elnököt választani, immár , harmadszor. Ha ez is siker­telen lesz, elhúzódhat a Kondor Katalin távozásával indult hatalmi harc a rádió­ban. (Munkatársunktól) Jön az új védőoltási rendszer Januártól a gyerekek hat he­lyett három szúrással kaphat­nák meg a védőoltásokat, vagyis egyszerre több beteg­ség ellen is beolthatnák a ki­csiket. Az úgynevezett diperte oltás részeként adott szamár­köhögés elleni oltóanyag és a gyermekbénulás elleni véde­kezés válik lényegesen korsze­rűbbé. Az úgynevezett teljes sejtes szamárköhögés elleni vakcinát az unióban már használt oltóanyagra cserélik. A gyermekbénulás-mentesí­tési program részeként a Sabin-cseppet is egy kombi­nált oltás váltaná ki. (D. A. N) „Kerti paradicsommá lehet alakítani” Rudi Zoltán munkásszállója, avagy a véletlenek egybeesése 145 millió forintért árul egy XI. kerületi, háromszintes ingatlant a Hársmajor Kft. A volt munkásszálló 2003- ig állami tulajdonban volt, és egy mostani értékbecslés szerint több tízmillióval a piaci ár alatt jutott hozzá a cég. A kft. tulajdonosa Rudi Zoltán tévéelnök. De nem ez a probléma. Nem árulja el sem az állami tu­lajdonú eladó, a Váltó-4 Libra Rt., sem a vásárló cég tulajdo­nosa, Rudi Zoltán, a Magyar Televízió elnöke, hogy mennyi­ért kelt el 2003 nyarán egy 1500 négyzetméteres állami in­gatlan. A telket és a házat most 145 millióért árulják. A Váltó-4 annyit közölt, hogy más ingatlanokkal együtt a Hársmajor u. 1. szám alatti in­gatlant is kétszer próbálták pá­lyázaton értékesíteni, sikertele­nül, így pályázaton kívül, hirde­téssel kerestek rá vevőt. A há­rom érdeklődő közül a Hárs­major Kft. adta a legjobb aján­latot. A vételárat azonban „a ve­vő hozzájárulása nélkül nem áll módunkban közölni” - vála­szolta megkeresésünkre a Váltó-4. Próbáltuk megtudni az állami tulajdonú cégtől, hogy a pályáztatás előtt készült-e ér­tékbecslés a telekről és a házról. Válaszuk szerint igen, de hogy mekkora volt a becsült összeg, üzleti titok. Az ingatlan vételárát a kft.­­tulajdonos Rudi Zoltán sem árulta el, indoklása szerint „az sem a Népszabadságra, sem az olvasókra nem tartozik, hogy adózott jövedelmemből 18 évi munka után, egy válás közepén mit és mennyiért vásároltunk meg”. A kft. nyilvános egyszerűsí­tett éves beszámolójában min­denesetre a tárgyi eszközök ro­vatban 84 millió forint szerepel. Ez utalhat az ingatlan vétel­árára. A piaci árára pedig az az idén márciusban - tehát nem éppen az ingatlanpiaci boom idején - készült értékbecslés, amely szerint az újra eladásra váró, immár magántulajdonú telek és a ház 155 millió forintot ér. Ezt a helyszíni bejáráson és összehasonlító ingatlanforgal­mi adatok alapján állapította meg a szakember. „Az épület jó lehetőséget nyújt irodai, szállo­dai vagy társasházi lakások ki­alakítására, emellett a telket kerti paradicsommá lehet ki­alakítani” - írja az értékbecslő, hátrányként megemlítve a ház átalakításának várható költsé­geit. Azaz nem tűnik rossz üz­letnek az ingatlanvásárlás. A Váltó-4 az árat firtató kér­désünkre megjegyezte azt is, hogy az ajánlatokat az értéke­lőbizottság mellett a felügye­lőbizottság is megtárgyalta. Az Fb­ tagjai között 2002 óta, azaz a vásárlás idején is megtalálható Barinkai Péter. Ő az ügyvezető­je a Magyar Televízió új székhá­zának felépítésével megbízott Millenniumi Média Kft.-nek is. Barinkait nem sikerült megszó­laltatnunk. Rudi Zoltán megke­resésünkre ugyanakkor óvott minket attól, hogy valós ténye­ket hamis színben tüntessünk fel. Kérdésünkre közölte: az in­gatlan 2003-as megvételekor nem beszélt Barinkai Péterrel, sejtelme sem volt arról, hogy ő a székházépítéssel megbízott kft. ügyvezetője, arról meg végképp nem, hogy fb-tag is az eladó cég­nél. Ennek amúgy sincs semmi köze ahhoz, hogy lakhatása megoldása érdekében családi összefogással megvásárolták „ezt a sajtó középpontjában álló nagyon fontos ingatlant”. Rudi azt mondta, hogy az ingatlanra a teraszán elhelyezett Eladó fel­iratú tábla miatt figyelt fel és hívta fel a kiírt telefonszámot. (A Hársmajor Kft.-t ennek az ingatlannak a megvásárlására és üzemeltetésére hozták létre, a két tulajdonos fele-fele részben Rudi Zoltán és az édesapja.) Ru­di felhívta a figyelmünket arra is, hogy ekkor még csak hírigaz­gató volt az MTV-nél, és kilátás­ban sem volt, hogy valaha a tévé első embere lesz. Rudi magánházának eladá­sában segédkezik egy budapesti ügyvédnő is, akivel a Magyar Televízió elnökeként 2004-ben más feladatokra megbízási szer­ződést kötött. Rudi Zoltán már az ezzel kapcsolatos kérdésein­ket is csúsztatásnak minősítet­te. Szerinte az ügyvédnő nem tanácsadó az MTV-ben, hanem több más szakemberrel együtt bonyolult ügyekben képviseli a köztévét szerény díjazásért, és nem adott neki megbízást arra, hogy adja el a saját lakását. Ru­di szerint ez amúgy sem lenne összeférhetetlen. Ugyanakkor lapunk több bi­zonyítékkal rendelkezik arról, hogy az ügyvédnő is intézi a házeladást. Az egyik például az a 155 millió forintról szóló in­gatlanbecslés, amelyet - az ügy­védnő megbízásából - közeli rokona készített a telekről és a házról. Ami pedig köztévés munkáit illeti: a szerződés sze­rint az ügyvédnő szerény díja­zása havi 500 ezer forint plusz áfa és költségtérítés. Feladata pedig egyebek között „az MTV Rt. székházprojektjével kapcso­latosan felmerülő ügyekben, közbeszerzésekkel kapcsolatos eljárásokban” iratok készítése, véleményezése, tanácsadás és peres képviselet ellátása. HASZÁN ZOLTÁN Bár­­ eltökélten azt gondolja, hogy a Népszabadság valamely okból „utazik rá”, ünnepélyesen kijelentjük: bennünket nem ér­dekel Rudi Zoltán magánélete. E cikk kizárólag azért született, mert a házvásárlási-eladási ügy több szálon is érintkezik az MTV székházügyével. Lehet, hogy csak áttételesen, de köz­pénzekről is szó van tehát. És még egy mondat: a magát köz­­szolgálatinak nevező, és igen, közpénzekből fenntartott intéz­mény elnöke lapunkat félreért­hetetlen módon azzal fenyegette meg, hogy egy ilyen írás elké­szülte esetén a Magyar Televízió hírműsoraiban a Népszabad­ság kiadóinak, szerkesztőinek „vagyoni helyzetével, kabát­szerzési technikáival, magán­életével” is foglalkozhatnak. De az már egy másik foglalkozás lesz. Csak rajta. Közpénzen. TÓTH ÁKOS ■ Lapunk a cikkel kapcsolatos kérdésekkel megkereste Rudi Zol­tánt, a Magyar Televízió elnökét. Rudi válaszolt a kérdésekre, majd levelet küldött a Népszabadság főszerkesztőjének. Ezt a fő­szerkesztő válaszának tartalmával - minden előzetes értesítés nélkül - még aznap este közreadta nemrégiben indult internetes naplójában. Ezért levele néhány mondatát most mi is (engedélye nélkül) közöljük. „Szeretném, ha a két orgánum viszonya nem romlana meg a személyemet ért rágalmak miatt, nem szeretném, ha a hírműsorainkban a Népszabadság kiadójának és szerkesztői­nek vagyoni helyzetével, kabátszerzési technikáival, magánéleté­vel foglalkoznának kollégáim. Felületünk van bőven, pénzünk ugyan kevés, de tudjuk, rágalomhoz nem kell sok. Figyelmedbe ajánlom Botticelli Rágalom c. képét, azokat a hatalmas füleket, amelyekkel a befogadó közeg imádja, szívja magába a rágal­mat. Kérlek, ne őket szolgáljátok, hanem azokat az embereket, akik a valóságra kíváncsiak, mert felelős döntéseket akarnak hoz­ni magán- és közfunkciójukban egyaránt” - írja Rudi Zoltán. Kasszasikerek, Kepes és új közéleti műsor a képernyőn A nyári takarékos üzemmód után felfrissíti műsorkínálatát mindkét országos kereskedelmi csatorna. Lesznek újra realityk, a csatornák kasszasikerű filme­ket ígérnek, miközben az MTV- nél egyelőre terveznek, de pénz­re is várnak. Az RTL Klub már péntektől elindítja a nagy reklámkam­pánnyal beharangozott, a tenge­rentúlon óriási sikert aratott El­tűntek című amerikai sorozatot. Ősztől újra képernyőn lesz Kepes András a korábbi, Apropó című műsorához hasonló Világfalu cí­mű sorozatával az RTL Klubon. Ugyanezen a csatornán lesz önálló műsora Ganxsta Zolee ze­nésznek, és reality jellegű műsor is indul, amely egy rózsaszínűre festett, mozgó peepshow-vá ala­kított Robur buszban utazó tár­saságot követ. A TV 2 is indít egy sztárokkal­ operáló show-műsort, a Vásott kölykök című produkcióban gyerekkel és egymással lesznek összezárva a képernyőn híressé vált emberek. Lesz egy másik celebrity vetélkedő is, újra indul a Megasztár, és a TV 2-n jelent­kezik majd Mutató címmel egy új közéleti műsor is, amelyet Ja­­kupcsek Gabriella, Bárdos And­rás, Frei Tamás és Sváby András vezet majd. A Magyar Televízióban két hét múlva jelentik be az új mű­sorstruktúrát, amelyben a szű­kös költségvetési támogatás mi­att több bizonytalanság van még. A legnagyobb dobás a ko­rábban Demokrácia munkane­vű, végül M 3-ra keresztelt új közéleti csatorna lenne. Ennek debütálását már többször elha­lasztották, legutóbb szeptem­berről volt szó. Az MTV-ben úgy tájékoztatták lapunkat, hogy az indulás a kormányzattal még fo­lyó pénzügyi tárgyalások ered­ményétől függ. A beindításához és működtetéséhez idén 700 millió forintra lenne szükség. H­ z. Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója műsorokat jelent be MAGYARORSZÁG Felvételi­­ készülni, de mire? Folytatás az 1. oldalról A 2006-os felvételi tájékoz­tatók összeállításához legké­sőbb novemberben tudniuk kellene az egyetemeknek, főis­koláknak, illetve az Oktatási Minisztériumnak: indulhat­nak-e az új szakok, vagy min­den marad a régiben. Néhány helyen már az elmúlt tanévben is folyt informatika szakon bo­lognai típusú képzés, szeptem­bertől pedig újabb három - ag­rár, műszaki és egészségügyi - területen indul a többciklusú oktatás. Ezek azonban kísérleti jellegű képzések, a teljes átál­láshoz a felsőoktatási törvény módosítására lenne szükség. Szabó Zoltán szocialista és Gusztos Péter szabad demokrata képviselő - az oktatási tárca egyetértésével és szakmai segít­ségével - ezért egyéni képviselői módosító indítványt nyújt be a még mindig érvényben lévő régi felsőoktatási törvényhez. Szabó Zoltán érdeklődé­sünkre azt mondta: ezeket a ré­szeket a volt köztársasági elnök nem­ kifogásolta. (Mádl azzal kapcsolatban fogalmazott meg aggályokat, hogy a törvény a „tudomány művelőit” kizárja az irányító testületekből, vala­mint, hogy a kormányt hatal­mazza föl azon tudományágak meghatározására, amelyeken doktori képzés folyhat.­ Hozzá­tette: módosító indítványát még az őszi ülésszak kezdete előtt benyújtja, hogy a bizottsá­gok azonnal megkezdhessék a munkát, és októberre a parla­ment elfogadhassa az új kép­zésre való átállás szabályo­zását. VARGA DÓRA Ökotám: többmilliárdos veszteség ÁSZ-vizsgálat az alapítványnál Az Ökotám alapítvány közremű­ködésével megvalósított csator­nafejlesztéseknél a tízmilliár­dost is elérheti a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatások összege - derül ki az Állami Számvevőszék jelentéséből. A la­punkban korábban már ismer­tetett, meglehetősen bonyolult konstrukció lényege, hogy a Geotorr Kft. fővállalkozóként a műszakilag indokoltnál lényege­sen magasabb áron vállalja a munkát, a cégnél keletkező nagy hasznot pedig - ráadásul adó­mentesen - úgy tüntetik el, hogy azt a kft. az önkormányzatoknak közterület-használati díjként fi­zeti meg. A pénzt a helyhatóság­ok a Geotour tulajdonosai által létrehozott alapítványnak adják át, amely azt a helyi lakosok tá­mogatására fordítja. A kft. köz­vetítésével kötött lakás-elő­­takarékossági szerződésekre az ingatlantulaj­osoknak négy-öt évig havi húszezer forintot kell fizetniük, döntő részét az alapít­vány folyósítja. Az ÁSZ jelentése szerint egyes településeken csupán a vállalási ár néhány százaléka, de például a Ráckeresztúr-Tordas beruhá­zásnál a Geotour által felszámolt kivitelezési költség jóval több mint fele - 2,3 milliárdból csak­nem másfél milliárd - vándorolt önkormányzati közvetítéssel az alapítványhoz. A kft. háromszo­ros árat számolt fel, így a külön­féle jogcímeken járó állami tá­mogatások összege is a három­szorosa. A számvevők szerint az állami pénz a két településen meghaladja a másfél milliárd fo­rintot, miközben a csatorna alig több mint nyolcszázmillióból épül. Tény viszont, hogy az Ökotám-modellben a beruházás az önkormányzatoknak egyetlen fillérjébe sem kerül, és a lakók is csak minimális hozzájárulást fi­zetnek. Vagyis: mindenki jól jár - vélhetően a Geotorr is megta­lálja a számításait -, a költségve­tés viszont a többtucatnyi tele­pülésen alkalmazott konstruk­ció akaratlan finanszírozásával tízmilliárdokat veszíthet. Ha azonban a modellt jogszabály­­módosításokkal ellehetetlenítik, és megszűnnek az alapítvány be­vételei, tartani lehet attól, hogy az ötlet árát a helyhatóságok és a lakók fizetik meg. A csatornafej­lesztések összértéke egyébként meghaladja a hatvanmilliárd fo­rintot. LENCSÉS KÁROLY NÉPSZABADSÁG Elbocsátják az üzemi tanácsot Pétről Az üzemi tanács kilenc tagjának elbocsátására készül a péti Nit­rogén Művek Rt. vezetése. Leg­alábbis erre utalnak azok az in­formációink, amelyek szerint egy jóléti intézmény eladása mi­atti per következményeként olyan feszült viszony alakult ki az új tulajdonos és a munkavál­lalók képviselői között, hogy a társaság humánpolitikai igazga­tója levélben kérte ki az üzemi tanács - és természetesen a szakszervezetek - előzetes véle­ményét az üzemi tanács tagjai­nak rendkívüli felmondásáról. (Az ügy már önmagában is érde­kes: a munkáltató a tisztségvise­lőtől saját elbocsátásáról kér vé­leményt - a szerk.) A lapunkhoz eljuttatott doku­mentumok szerint a humán igazgató azzal indokolja a rend­kívüli felmondás szándékát, hogy az üzemi tanács és a társa­ság között folyamatban lévő pe­res eljárásban előbbi olyan ma­gatartást tanúsított, ami tör­vénysértő, ugyanis harmadik személynek tudomására hozta a bírósági ügy elsőfokú, nem jog­erős végzését, ezzel nyilvánva­lóan veszélyeztette, megsértette a részvénytársaság gazdasági ér­dekét és jó hírnevét. Ez - az igaz­gató levele szerint - megalapoz­za az üzemi tanács tagjainak rendkívüli felmondását. Falussy Sándor, az üzemi ta­nács tagja - ő egyébként az egyik szakszervezetnek is a vezetője - az ügy előzményéről lapunknak elmondta: a pétfürdői Nitrogén­­művek Részvénytársaság új tu­lajdonosa, a gazdasági és politi­kai életben ismert Bige László nagyvállalkozó - akinek neve az országgyűlési képviselők elhíre­­sült vadásztatásával kapcsolat­ban is felmerült - 2003-ban fel­mondta az érvényes kollektív szerződést, az új szerződésből azonban már kimaradt a jóléti intézmények, juttatások felsoro­lása. Ezt követően rövid idő alatt el is adták a munkásszállót, a művelődési házat, a strandfür­dőt, az érdekképviseletek együtt döntési jogát figyelmen kívül hagyva és tiltakozása ellenére. Ezért az üzemi tanács bíróság­hoz fordult. A per kimenetele - a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgá­lati eljárásában - az lett, hogy a legfőbb bírói testület kimondta: az üzemi tanácsnak akkor is együtt döntési joga van a jóléti jellegű intézmények sorsában, ha azok nincsenek felsorolva a kollektív szerződésben. Az üzemi tanács ennek nyo­mán polgári peres eljárást indí­tott a társaság ellen azzal a céllal, hogy bíróság mondja ki semmis­nek az intézmények adásvételi ügyletét. Falussy Sándor ezt a lé­pést azzal indokolta, hogy a tár­saság egyetlen alkalommal sem óhajtott az üzemi tanáccsal egyezkedni, miközben a humán igazgató arra szólította fel a dol­gozói képviseletet, hogy három napon belül nyilatkozzon: nem tart igényt semmire, ellenkező esetben kirúgja a tagokat. Falussyék a gyár nyilvánossága elé tárták a fenyegetést, megerő­sítve, hogy nem mondanak le törvényes jogaikról. Eközben ér­tesítették a per kimeneteléről a jóléti intézmények vevőkörét is. Az ügyről szerettük volna megkérdezni a Nitrogénművek Rt. humán igazgatóját is, Medve József azonban lapzártánkig, nem adott erre lehetőséget. KUN J. ERZSÉBET A péti Nitrogénművek Rt.

Next