Népszabadság, 2005. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-16 / 217. szám

4 2005. SZEPTEMBER 16„ PÉNTEK MAGYARORSZÁG Fél nyolcas Híradó - nők nélkül A köztévé esti Híradójának nézői napok óta nem láthat­ják kedvenc műsorvezetőnőiket. Kiderült: az MTV veze­tése jobban bízik a „középkorú, hiteles férfiakban”. Az esti hírműsort egyetlen férfi vezeti: Pálffy István. Az m1 esti, fél nyolcas Híradójá­nak nézői tapasztalhatták, hogy eltűntek a képernyőről a műsorvezetőnők, Varga Edit, Novodomszky Éva és Nagy Ju­dit. Acél Anna hajnalonta, Varga Edit éjjelente és délután vezethe­ti a „rövid”, pár perces Híradót. Vajon miért? Próbáltunk utána­járni, mi történhetett. Megtudtuk, hogy a döntésho­zók szerint a középkorú, érett férfiak a hitelesek a nézők szá­mára, és így egy szál maguk is al­kalmasak a híradók vezetésére. Ez nyilván szakmai kérdés. Tény viszont, hogy a Híradó nézettsé­ge még a szeptember 12-én kez­dődött „nőietlenítés” előtt emel­kedett. A vezetők rendre nemzet­közi felmérésekre hivatkoznak, a tisztes-őszes halántéknak jobban hisznek a nézők. Bár, mint a Hír­adó egyik szerkesztője név nélkül nyilatkozva elmondta: számos felmérés létezik, „és a saját kon­cepciónkat alátámasztók vagy annak ellentmondók” is vannak köztük. „Naná, hogy az engem igazoló felmérést lobogtatom, amikor döntök” - jegyezte meg. A CNN-nél például másként gondolkodnak, mint az MTV- nél, különben Becky Anderson és kolléganői nem vihetnék a hátu­kon a fő­műsoridőben sugárzott híradásokat. Az is igaz, hogy az ABC-nél vagy az NBC-nél „a kö­zépkorú, hiteles” hírműsorvezető férfiakban hisznek. Értesüléseink szerint Pálffy István műsorvezető, aki közben a Magyar Rádió elnöki tisztére pályázik, már hónapok óta szere­tett volna „megszabadulni” a női kollégáitól, és egyedül műsort ve­zetni, de ezt Nika György koráb­bi Híradó-főszerkesztő rendre megakadályozta. Pálffy többször is hangoztatta: nincs szüksége „masnira” díszekre, és súgógép nélkül is boldogul. Szerettük volna megkérdezni őt minderről, de nem tudtuk el­érni. A Híradó egyik, név nélkül nyilatkozó szerkesztője Pálffyt a „leghitelesebb, legtehetségesebb” műsorvezetőnek nevezte, s hoz­zátette: nem elég az „édes arc”, mint Novodomszky Éváé, vagy a „szép hang”, mint Varga Edité. Arra a kérdésünkre, hogy ki az a másik „középkorú, hiteles” férfi, aki adott esetben képes beugrani Pálffy István helyére, a szerkesz­tő Nika György nevét említette. Süveges Gergő is kikerült az esti Híradóból, igaz, ő sem középko­rú férfi. Szerettünk volna választ kapni az illetékes vezetőktől a döntés hátterére vonatkozó kérdésünk­re. Először László Péter­ hírigaz­gatóhoz fordultunk, aki elzárkó­zott a válasz elől, mondván: az MTV vezetésének hivatalos ál­láspontját Holub Katalin szóvivő tolmácsolja. Őt is megkerestük, de miután kérdésünket feltettük, kérdéssel válaszolt: „Nézőként vagy újságíróként érdeklődünk­­?” Majd némi habozás után kö­zölte, hogy bokros teendői van­nak, s visszahívást ígért. Nem sokkal hét óra előtt a következő e-mailt kaptuk tőle: „A mai kor­szerű televíziózásban van ez is meg az is. Mi azért választottuk az egyszemélyest, mert emelni szeretnénk a nézők és a híradók közötti lojalitás szintjét, ami könnyebb, ha csak egy személy jeleníti meg.” Megkerestük Si­mon Andrást is, aki az MTV mű­sorokért felelős alelnöke. Az egyik titkárnője közölte, hogy az alelnök úr egész napos munkaér­­tekezleten vesz részt, így nem tud válaszolni. Egy tévé vezetése dönthet úgy, hogy rájött: mostantól nem alkalmaz női műsorvezetőt fő­időben a Híradóban. Bár talán nem lett volna nagy baj, ha Nagy Juditnak, Novodomszky Évának vagy Varga Editnek le­hetővé teszik, hogy elbúcsúzza­nak a nézőktől, és azt mondhas­sák: mostantól késő éjjel vagy kora reggel tetszenek majd látni bennünket. Emlékszünk: a CNN egyik női hírműsorvezetője élő adásban búcsúzott el a nézőktől, amikor a vezetés úgy döntött, hogy a jövő­ben a Fehér Házból fog tudósíta­ni, így is lehet. POGONYI LAJOS Pálffy István Civil szervezetek gyászéve Munkatársunktól A Nemzeti Civil Alapprogram­ból több milliárd forintot - a mostanában sokat emlegetett maradványképzési kötelezett­ség miatt - csak jövőre fizetnek ki a sikeresen pályázó egyesüle­teknek és alapítványoknak. Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter szerint erősen túlzot­tak azok a félelmek, hogy ve­szélybe került több ezer civil szervezet, bár egy részük kevés­bé derűlátó. A Fiksz Rádiót mű­ködtető egyesület például 2005-öt a hazai civil szerveze­tek gyászévének minősíti. A Fiksz Egyesület a miniszter vé­leményétől eltérően azt állítja, hogy társadalmi szervezetek ez­rei érzik becsapva és megalázva magukat: a „hatalom úgy dön­tött, hogy tönkrevágja a civil szférát”. Szerintük nem csupán pénzügyi átverésről van szó, s nem csak az a baj, hogy a meg­kötött szerződések után járó milliárdokat nem utalják át az állami intézmények. Hanem ar­ról is, hogy egyre több a „csó­­kos” pályázat, kegyosztó kegyel­­mességek szövetkeznek megél­hetési civilekkel. A Fiksz Rádió médiakam­pányt indít, kérve a „megbán­tott és működésképtelenné tett” szervezeteket, hogy jelentkez­zenek. Szervezői vállalják, hogy a rádió műsoraiban és az inter­neten közzéteszik a szervezetek gondjait, véleményeit. A kam­pánytól azt várják, hogy erősöd­jön a kapcsolat a civil szerveze­tek között, a hatalom pedig rá­kényszerüljön arra, hogy „vis­­­szaszerezze a társadalom bizal­mát”. * Paksi „holdingosítás” A kormány haladéktalanul hoz­za nyilvánosságra a paksi atom­erőmű feldarabolását tartalma­zó „holdingosítás” titkos doku­mentációját - követelte tegnap Koltai Tamás fideszes képviselő a frakció nevében. A feldarabo­lást egy titkos szakértői anyagra alapozza a képviselő, aki szerint az erőmű számos részlegét és milliárdos döntési jogosítványa­it Budapestre, a Magyar Villa­mos Művek Rt.-hez (MVM) te­lepítenék. Lapunk információi szerint ezt a tanulmányt állítólag a Tigres Rt. készítette. Tringer Ágoston, az MVM Rt. szóvivője szerint nincs olyan titkos anyag, amely Paks önállóságának meg­szüntetését célozza. Az MVM Rt. idei áprilisi köz­gyűléséről kiadott sajtóközle­ményben azonban utalnak az rt. holdingosítással kapcsolatos cél­jaira - igaz, ebben Paksot nem említik meg. A közlemény sze­rint: „a Magyar Villamos Művek Rt. stratégiai befektetőként po­zíciók megszerzésére törekszik a környező országok energiaipa­rában. Mindezen célok elérése érdekében a társaságcsoport ... erős holdingszintű stratégiai irá­nyítást tervez megvalósítani.” Paks Pakson marad, és nem kerül Budapestre - reagált Batiz András kormányszóvivő Koltai Tamásra. A cég önállóságát nem fenyegeti veszély, a kormány ed­dig is és ezután is kiemelten fon­tos, stratégiai cégnek tekinti. A villamos műveknél az úgyneve­zett stratégiai holding létrehozá­sára a versenyképesség és a haté­konyság növelése miatt volt szükség. Ez Paks szempontjából nem jelent kockázatot. Ö. Z. A süllyedő házak utcája Repednek a falak, sü­l­­­lyednek a szobák Halmajugra egyik romák lakta utcájában, amely egy feltöltött bányagödör szomszédságában húzó­dik. A lakók attól tarta­nak, az öreg vályogépüle­tek közül nem mindegyik bírja ki a telet. Megsüllyedt a föld egy romák lakta utca épületei alatt a Heves megyei Halmajugrán. A falunak a Mátrai Erőmű felé néző olda­lán a szélső házakban sorra re­pednek a falak, a szobák padlója erőteljesen lejt, a falakon kelet­kezett nyílásokon több helyütt kilátni az utcára. Az érintett ut­cák lakói - kilencvenen - kétna­pos demonstrációt tartottak a polgármesteri hivatal előtt, majd aláírtak egy megállapodást, amely szerint szakértői vizsgála­tokat kezdeményeznek az épüle­tek állapotának felmérésére. A szakvélemény megállapításai nyomán a belügyi, a környezet­­védelmi és az esélyegyenlőségi tárcához fordulnak, hogy a leg­rosszabb állapotú házak lakói még a téli időszak előtt segít­séghez jussanak. A demonstráci­ót lezáró megállapodást nem­csak a község vezetői és a szerve­ző helyi roma szervezetek képvi­selői írták alá, hanem a gyöngyö­si és a hatvani katasztrófavédel­mi szervezetek, a miskolci bá­nyakapitányság és a Mátrai Erő­mű Rt. illetékesei is. Az 1400 lakosú település ha­tárában jelenleg is zajlik a kül­színi fejtés, ám azon a terüle­ten, ahol a házak repedezni kezdtek, már a hetvenes évek elején abbamaradt a kiterme­lés, a bányagödröt pedig bete­mették. Hat évvel ezelőtt azon­ban a Petőfi utca öt háza alól valósággal kicsúszott a talaj, ezeket életveszélyesnek nyilvá­nították és lebontották, lakói­kat pedig másik épületbe köl­töztették. Pusztai Attila jegyző érdeklődésünkre elmondta: az utóbbi években számos geológi­ai vizsgálatot végeztek, amelyek azt állapították meg, hogy a ta­laj nem mozog Halmajugrán. Ugyanakkor ezek a vizsgálatok arra is figyelmeztettek, hogy egy rendkívüli áradás esetén csuszamlás alakulhat ki. Pályá­zaton nyert pénzből, húszmillió forintos költséggel heteken be­lül megkezdődhet és még a téli időszak előtt elkészülhet az a föld alatti vízelvezető rendszer, amely az érintett lejtős terület biztonságát szavatolná. A föld alatti vízelvezető rend­szer megépítése azonban önma­gában nem segít a tél átvészelé­sében a repedt falú házakban la­kó családoknak - mondta Suha Rudolf, a cigány kisebbségi ön­­kormányzat elnöke. A falu siker­telenül pályázott a roma telepek felszámolására megnyitott alap­hoz, a sérült házak javítására vagy újjáépítésére az idén már nem jut pénz. A Petőfi utca lakói azonban attól tartanak, hogy a repedező falú, öreg vályogházak nem bírják ki a telet - a lakók ezért demonstráltak a polgár­­mesteri hivatal előtt. ROMHÁNYI TAMÁS Idős Váradi Istvánná a Petőfi utcában fél a téltől NÉPSZABADSÁG Lezárták, de újranyitják a Sió-zsilipet Persányi Miklós környezetvé­delmi és vízügyi miniszter teg­nap reggel lezáratta a Sió-csa­torna zsilipjét. A Balaton ma­gas vízállása miatt a zöldtárca a közeljövőben dönt a zsilip új­bóli, immár teljes megnyitásá­nak időpontjáról. Öt év után először szeptem­ber elsején nyílt meg a Sió-csa­torna. A Balaton magas vízál­lása miatt a környezetvédelmi miniszter két hétre engedé­lyezte a zsilip részleges meg­nyitását. Azóta a tó vízszintje a csapadékos időjárás és a Zalá­ból érkező utánpótlás miatt egy centiméterrel nőtt, a szep­tember elsejei 108-as értékről szeptember 14-re 109 centimé­terre emelkedett a siófoki víz­mércén. A tó vízállása jelenleg mintegy húsz centiméterrel haladja meg a sokévi átlagot. A szakemberek eközben el­készítették a tó őszi-téli víz­­szabályozási tervét. A tudomá­nyos elemzések szerint a Bala­ton vízszintje tovább emelke­dik az elkövetkező hónapok­ban, ezért szükség lesz a zsilip hosszabb ideig tartó felenge­désére. Ekkor várhatóan annyi víz lesz a Sió-csatornában, hogy újra hajók közlekedhet­nek rajta - öt év után először. A most elfogadott vízszabá­­lyozási terv alapján a tó víz­szintje december elsején nem haladhatja majd meg a 100 centimétert, mert magasabb vízállásnál a jég komoly káro­kat okoz a partvédő művekben és a kikötőkben. Jövő március végére - vagyis az olvadások után - a Balaton tárolókapaci­tásának felső határára, azaz 115 centiméterre állítják be a vízszintet. Ha ennél magasabb lenne ugyanis, több déli tele­pülést, például Fonyódot, Balatonfenyvest, Balatonbog­­lárt, Máriafürdőt áraszthat el a víz, súlyos kárt téve a part menti ingatlanokban. Mayer István, a Vízgazdálkodási Tu­dományos Kutató Kht. (Vituki) igazgatója lapunknak elmondta: az ötcentis víztöbb­lettel 30 millió köbméternyivel nő a tó vízkészlete. Ennyi víz öt kánikulai napon párolog el a tóból. ÖTVÖS ZOLTÁN Hamarosan hajók úsznak a csatornán? Világnapi ózonlyuk Hazánk teljesíti vállalásait Ma tartják az ózon világ­napját, ám túl sok ünne­­pelnivalónk nincs, hiszen az Antarktisz felett a 2003-as rekordkiterje­désű ózonlyuknál alig va­lamivel kisebb az ózon­pajzs sérülése. Két éve 29 millió négyzetkilomé­teres volt, az idén megha­ladja a 25 milliót. Az ózonlyuk mérete, pontosab­ban a légköri ózon mennyiségé­nek jelentős csökkenése a téli hőmérséklettel függ össze: mi­nél hidegebbek az antarktiszi téli hónapok, annál nagyobb le­het a lyuk kiterjedése. Az ózon­réteg az űrből érkező, a földi élet szempontjából ártalmas ultraibolya sugárzás elnyelésé­ben játszik fontos szerepet. A nagyobb ózonlyuk a sugárzással összefüggő betegségek gyako­ribbá válásával járhat. Az ózon­lyuk átlagos kiterjedése a ko­rábbi környezetszennyezések utóhatásaként a következő években még növekedhet, az évszázad közepére azonban akár be is gyógyulhat. Ehhez az iparilag fejlett országoknak be kell tartaniuk az ózonkárosító anyagok használatára vonatko­zó korlátozásokat. Az ózonréteg védelme a kör­nyezetvédelem egyik legsikere­sebb területe. A réteg elvéko­­nyodása miatt kialakuló egész­ségügyi kockázat az 1970-es években az első olyan globális probléma volt, ami jelentős fi­gyelmet kapott. Az ózonkárosí­tó anyagok felhasználásának korlátozásáról 1987-ben Mont­realban aláírt jegyzőkönyvet 188 ország mellett Magyaror­szág is ratifikálta.­­Az ózon pusztulásáért és így az ózonlyuk kialakulásáért a halogénezett szénvegyületek felelősek. Eze­ket a vegyi anyagokat hűtőkö­zegként, az aeroszolos palackok hajtógázaként, oldószerként és habképzőként használták. Je­lenleg az eredetinél négyszer­­ötször több ózonpusztító ve­­gyület van a sztratoszférában.) Rakics Róbert, a környezet­­védelmi minisztérium helyettes államtitkára egy néhány nappal ezelőtt rendezett konferencián azt mondta, Magyarországon részben megszűnt, részben je­lentősen visszaszorult az ózon­réteget károsító anyagok fel­­használása. Az ózonkárosító anyagok ha­zai felhasználása 1986-ra elérte a 7000 tonnát. Az ózonréteg el­­vékonyodását és így az UV-su­­gárzás növekedését okozó fre­­ont elsősorban szórópalackok, hűtőszekrények és hőszigetelő anyagok­ gyártásához használ­ták. Ezek kiváltása az 1990-es évek elején kezdődött meg. A felhasználás 40 százaléka a ma­gyar termékek versenyképte­lensége miatt, másik 40 száza­léka a helyettesítő anyagok be­vezetése miatt szűnt meg, 20 százalék kiváltását pedig pályá­zati pénzek segítették. Ennek köszönhetően 2004-re a freont először helyettesítő, az ózont ki­sebb mértékben károsító anyag - az úgynevezett HCFC - fel­­használása is 147 tonnára csök­kent az 1999-ben mért 1371 tonnáról. A szintén káros, talaj­fertőtlenítésre használt metil­­bromid használatát az idén szüntették meg. ö. z.

Next