Népszabadság, 2005. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-23 / 223. szám
4 2005. SZEPTEMBER 23., PÉNTEK Minden településen megmarad az iskola Csökkennek az önkormányzatok terhei. A településeken az alsó tagozatos oktatást meg kell tartani. Erről beszélt tegnap Gyurcsány Ferenc. „A költségvetés része az életnek, de az élet előbbre való. A köznapi értelemben vett hiány nem változott, könyvelői módon számítva esetleg igen. De ennek ellenére egyetlen programról sem mondunk le” - szögezte le Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap Balatonszemesen, a Baloldali Önkormányzati Közösség tanácskozásán. A kormányfő kifejtette: a jövőben az uniós támogatások 40-45 százaléka az önkormányzatokhoz kerül, ez 200 milliárd forintnyi fejlesztési forrás. Hozzátette: növekszik az önkormányzatok mozgástere és döntési szabadsága, kevesebb lesz a pántlikázott pénz, vagyis a központi megkötés. Az önkormányzatok finanszírozásának reformját firtató kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc elmondta: egyre erőteljesebben érvényesül a decentralizáció és a kistérségi együttműködés. Ez utóbbi kapcsán a miniszterelnök közölte: a kormány változtatott egy korábbi álláspontján, amit komoly ellenzéki kritikák is értek, jelesül azon, hogy azokon a településeken, ahol a demográfiai helyzet és az önkormányzat gazdasági helyzete nem teszi lehetővé a fenntartását, meg kell szüntetni az iskolát. Tehát: a jövőben az alsó tagozatos oktatást a diáklétszámtól függetlenül meg kell tartani a településeken. Ehhez még pénzt is adnak az állami normatív támogatás átalakításával. A miniszterelnök ezt a társadalmi igazságosság megteremtésének egyik legfontosabb feltételeként tartja számon. A hozzászólók azt kérték, hogy a kormány tegye kiszámíthatóvá az önkormányzati bevételeket, és kevésbé korlátozza a helyhatóságok hitelfelvételi lehetőségét. Gyurcsány Ferenc erre reagálva kijelentette: az önkormányzatok bevétele nem csökken 2008-tól, amikor megváltozik az iparűzési adó jogértelmezése. Az új rendszer szerint az önkormányzatok az eddigi 350-360 milliárd forintnyi iparűzési adó felét beszedhetik majd nyereség- vagy jövedelemadó alapú bevételként, s ehhez ugyanekkora összeget tesz hozzá az állam kiegészítésként. A miniszterelnök támogatja a helyhatóságok hitelfelvételi korlátainak lazítását is, de nem a törzsvagyon, hanem a forgalomképes vagyon fedezetként történő bevonásával. Lamperth Mónika belügyminiszter kérdésünkre válaszolva közölte: félreértésen alapszik a hír, hogy jövőre 100 milliárd forintos elvonásra számíthat a szféra. Lesznek változások az önkormányzati feladatokban, például a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, amit eddig a települések fizettek,, beépül a családi pótlékba, amit a szociális tárca folyósít. Ez 40 milliárd forintos tétel. TÖRÖK TÜNDE Gyurcsány Ferenc baloldali önkormányzati vezetők előtt. Lazítaná a hitelfelvételi szigort is ■ ■ I ■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] ■ + ■ [UNK] [UNK] // Az idei böjt után jövőre hosszabban ünneplünk Az idén már csak egyszer számolhatunk az ünnepek miatti hosszú hétvégével. Az október 23-i nemzeti ünnepünk, karácsony első napja és az újév is vasárnapra esik, a november 1-jei mindenszentek viszont kedden lesz, ami a legtöbb munkahelyen négynapos szünettel párosul. (A hétfői munkanapot november 6-án dolgozzuk le.) Jövőre viszont kedvezőbb lesz a helyzet, több háromnapos hétvégén pihenhetünk, egyszer pedig négynapos szünettel is számolhatnak a munkavállalók és az iskolások. Azt ugyan ma még nem lehet biztosan tudni, hogy december 24-e végül mindenki számára munkaszünet lesz-e - erről ugyanis még nincs végső döntés -, de nincs is jelentősége, mert jövőre a szenteste napja vasárnapra esik. A szakszervezeti követelést a kormány teljesítené, a munkaadói szövetségek viszont berzenkednek amiatt, hogy az ünnepi készülődés utolsó pillanataiban már ne lehessen vásárolni, így egyelőre annyi csak biztos, hogy 2006-ban január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. munkaszüneti nap lesz, s közülük január 1- jén kívül csak augusztus 20. esik a heti pihenőnapra. A március 15-i nemzeti ünnep és a november 1-jei mindenszentek szerdán szerepel a naptárban, ezek tehát nem változtatják meg a munkarendet. Három napon át lehetünk szabadság igénybevétele nélkül távol a munkahelytől a húsvéton és a pünkösdön kívül május 1-je és október 23-a kapcsán is, mivel ezek hétfőre esnek. A leghosszabb - négynapos - hétvége karácsonykor lesz. KUN J. ERZSÉBET Munkaszünet lesz-e december 24-e? Idén amúgy vasárnapra esik Kevés szabadság jut a magyaroknak Az EU-ban - a fizetett ünnepek miatt is - komoly az eltérés a szabadnapok számában. Hivatalosan húsz munkanapra kell fizetett szabadságot biztosítani a dolgozóknak, annak mértéke azonban országonként jelentős különbséget mutat. Magyarországon a húsznapos szint az életkorral nő, hasonlóan Ausztriához vagy Lengyelországhoz. Az észteknél és a litvánoknál ezzel szemben a fogyatékosok vagy egyedülálló szülők több szabadságra számíthatnak. Mint az MSZOSZ összeállításából is kitűnik: Franciaországban például 25 munkanapnyi fizetett szabadságra számíthatnak a munkavállalók. A minimális szabadság egyébként a németeknél tavaly átlagosan 29,1, a hollandoknál pedig 31,3 munkanap volt. (Ez fontos lehet, ha valaki külföldön vállal munkát, hiszen ott a fogadó ország szabályai érvényesek.) Különbség van az ünnepnapok számában is, s ebből a szempontból sem tartozik hazánk a „legbőkezűbb” országok közé. Míg nálunk pillanatnyilag tíz fizetett ünnepnap van, Szlovákiában és Olaszországban 12, igaz, a hollandoknál csupán nyolc. / MAGYARORSZÁG Időfogás Gyurcsány Ferenc meghallotta az idő, vagy inkább: a kampány szavát. Kihúzta a méregfogát annak a veszélyes ellenzéki vádnak, hogy a kormány a kistelepülések iskoláinak megszüntetésével valójában „lerombolja a falvakat”. Elvette a levegőt oktatási minisztere elől is, Magyar Bálint ugyanis eddig szívósan dolgozott a kormány által is támogatott iskolaracionalitás tervein, amelyeknek keretet teremtett a kistérségi program. Nem tudni, hogy e mostani változtatásban mennyi a racionalitás - a demográfiai helyzet nem javul, az iskolákban nem lesz több gyerek, az önkormányzatoknak - a gyermekek után járó normatív támogatás ide vagy oda - nem lesz több pénzük a létesítmény fűtésszámlájának, villanyszámlájának kifizetésére, az épület felújításáról most szó se essék. Igaz, a lépés bizonyosan népszerű lesz. Hogy ésszerű-e? A kérdés egyelőre, úgy látszik, nem aktuális. TÓTH ÁKOS Miniszteri vádak civilek ellen Göncz Kinga szerint önmaguknak osztják a pénzt Feltűnően magas támogatásokat kaptak azok a szervezetek, amelyek képviselői a Nemzeti Civil Alapprogram testületeiben ülnek - állítja Göncz Kinga. A miniszter szerint az a kép alakult ki, hogy a civil delegáltak önmaguknak osztják a pénzt. A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) létrehozását még Medgyessy Péter miniszterelnöksége idején kezdeményezte a kormány. Az évente mintegy hétmilliárd forinttal gazdálkodó program „elvi irányítását” a tanács végzi, a pénzek sorsáról a kollégiumok döntenek. Azt elkerülendő, hogy a pártok eluralják a terepet, a tanácsban és a kollégiumban a civil szervezetek képviselői vannak többségben. Ezzel a konstrukcióval valóban sikerült megakadályozni, hogy az NCA esetében is a nagypolitika osztogassa a milliárdokat, helyette viszont más gondok adódtak. Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter legalábbis a közelmúltban levelet írt az NCA tanácsának, amelyben a civil alapprogram működésével kapcsolatos kifogásait vette sorra. A miniszter szerint a pályázati felhívásokból hiányoznak az elbírálás szempontjai, így a szervezetek számára nem világos,, hogy a gyakran azonos tartalmú és értékű pályázatok közül az egyik miért nyer, a másik pedig miért nem. Általános gyakorlat, hogy a pályázatokat a kollégiumi ülések előtt munkacsoportok értékelik, ezekről viszont nem készül írásos feljegyzés. Göncz Kinga különösen irritálónak minősíti, hogy a tanácsba és a kollégiumokba beválasztott szervezetek „feltűnően magas támogatásokat kaptak, semmiféle önkontroll nem érvényesül, és ez kialakítja azt a képet, hogy az NCA civil delegáltjai önmaguknak osztják a pénzt”. Megemlíti, hogy tavaly négy olyan szervezet volt, amely a különböző kollégiumokhoz benyújtott pályázatok révén elnyerhető lehető legmagasabb összeget kapta, 18 millió forintot: e négy szervezet közül kettő az NCA tanácsához, valamint az egyik kollégium két-két tagjához kötődik. (Megjegyzendő: a tanács tagjainak elvileg nincs beleszólásuk a pályázatok elbírálásába, de úgy hírlik, némelyek megtalálják a módját, hogy befolyásolják a kollégiumok döntéseit.) Az esélyegyenlőségi tárca vezetője azt is szembetűnőnek tartja, hogy az egyik kollégiumban a tagokhoz köthető kilenc szervezet mindegyike elnyerte a kért összeget, ebből négy a kollégium által adható maximumot. Göncz Kinga arra kéri a tanácsot, hogy tegyen javaslatot az összeférhetetlenségi szabályok szigorítására. Máskülönben az általa felsorolt problémák a ,,Nemzeti Civil Alapprogram hitelességét és tisztaságát ássák alá, végső soron a szükségességét is megkérdőjelezhetik”. Ebből az következik, hogy akár meg is szűnhet az NCA, ám az egyik kormányzati szakértő szerint ilyesmiről szó sincs. Göncz Kinga inkább figyelmeztetésnek szánta a levelet. Az NCA testületeinek mandátuma a jövő év elején lejár, ha a kormány az alapprogram megszüntetését fontolgatná, akkor bele se kezdtek volna az új választások előkészítésébe. Az NCA tanácsa visszadobta a labdát a minisztériumnak. A testület azt kérte Göncz Kingától, hogy az NCA-t mentesítse az úgynevezett maradványképzési kötelezettség alól, ami miatt az idén több milliárd forinttal kapnak kevesebbet a civil szervezetek. A miniszter levelét a tanács legközelebbi ülésén vitatják meg. Farkas István, az NCA tanácsának tagja kérdésünkre hangsúlyozta: a civil alapprogram tizenegy kollégiuma közül egy-kettőnél biztosan akadnak problémák, de ez a rendszer még mindig jobb annál, mint amikor politikai pártok bírálták el a pályázatokat, így a civil társadalomnak most lehetősége van arra, hogy leváltsa képviselőit, ha nem bízik bennük. CZENE GÁBOR | Göncz I Kinga Közrádióelnök kerestetik Pályázaton keresnek elnököt a közrádió élére. A szöveg tegnap jelent meg, immár negyedszer. Aki bővebb információra vágyik a feltételekről, netán indulni is akar, annak ötvenezer forintot kell befizetnie a Rádió Közalapítvány Kuratórium elnökségének kasszájába. A pályázati csomag vételárát „a Közalapítvány semmilyen jogcímen sem fizeti vissza”. Az elkészült pályamű legfeljebb ötven oldal lehet ugyan, de azt „33 db, egymással egyező példányban” kell benyújtani. Ha a sokszorosítást az elnökségre pályázó a munkahelyén nem tudja megoldani, akkor „fapados” verzióban is - olcsó papír, önkiszolgáló technika -15 forintot fizet minden egyes oldal kinyomtatása vagy fénymásolása után. A „minden egyes” ebben az esetben 1650 oldalt jelent. Ha a pályázó mindezzel megvan, még elmegy egy beszélgetésre és reménykedik, talán most. Mert az előtörténet biztató. A politikai delegáltakból álló előzsűri már az első pályázaton is sikeresen kiválasztotta a legjobb pályamű benyújtóját. A jelölt sajnos az újabb szűrőn - azaz a társadalmat képviselő civileken - fennakadt. Másodszor már a politika sem jutott kompromisszumra. De haryadszorra sem. Ezért tartunk néhány hónap alatt a negyedik pályázatnál. A most megjelent figyelemfelkeltő szöveg majdnem szó szerint megegyezik az eddigi sikertelenekkel, egyetlen ponton mégis más. „A 2005. évben már pályázott személyek mentesülnek a pályázati dokumentáció megvásárlásának kötelezettsége alól.”Ez az a mondat, ami a legújabb kiírásban már nincs benne. HASZÁN ZOLTÁN NÉPSZABADSÁG Hallgat a koalíció drogügyben Folytatás az 1. oldalról Az AB decemberben megsemmisítette azokat a rendelkezéseket, amelyek a drogfogyasztók számára lehetővé tették a büntetés elkerülését. A kormány viszont nem a kábítószer-használókat, hanem a forgalmazókat kívánja rács mögé juttatni. Az AB-döntés előtti szabályozás kiterjesztette az elterelés intézményét, így azok számára is lehetővé tette a gyógyító-megelőző kezelésen való részvételt, akik másoknak szórakozás közben adtak át kábítószert. Az e szellemű 2003-as Btk.-módosítás és az AB tavaly decemberi határozata közt ennek köszönhetően négyezren kerülhették el a felelősségre vonást. Azóta viszont baj van: elvileg mindazokat be kellene zárni, akik baráti társaságban egyetlen szál marihuánás cigarettát körbekínálnak. Ha pedig valaki ugyanezt mondjuk egy iskola közelében teszi, legkevesebb öt év börtönre számíthat. A törvény teljes szigorral sújt le azokra a fiatalokra is, akik a felnőttkor határát el nem ért barátjuknak engedik át egy szippantásra a marihuánás cigarettát. Az AB döntése óta az elterelésre csak egyetlen esetben van mód: akkor, ha valaki saját használatra tart vagy szerez kábítószert. Az AB-döntés nem hagy túl nagy mozgásteret, igaz, korábban már született egy szakmai anyag, amely kínált megoldást, jelesül azt, hogy ha a könnyű drogok fogyasztását szabálysértéssé minősítenék, a szankciórendszert is átszabhatnák. Ezt a lépést azonban ma nem kockáztatná meg senki, hiszen a drogügy - politikai kérdés. A kormány kettős szorításban van: ha liberálisabb szabályozásra törekszik, az ellenzék, de ha nem lép semmit, akkor az SZDSZ haragját zúdítja magára. Úgy tűnik, mintha ebben a helyzetben célravezetőbbnek tartanák a halogatást, ezért határozott lépések helyett inkább egyeztetnek. Túl sokáig persze nem húzhatják az időt, hiszen egy uniós kerethatározat szerint jövő májusig a tagállamoknak a drogfajták és azok veszélyessége szerint differenciált büntetőjogi szabályokat kell bevezetniük. Vagyis bármilyen nehéz, de még a mostani koalíciónak kell döntenie. L. K.