Népszabadság, 2005. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-23 / 223. szám

4 2005. SZEPTEMBER 23., PÉNTEK Minden településen megmarad az iskola Csökkennek az önkor­mányzatok terhei. A településeken az alsó ta­gozatos oktatást meg kell tartani. Erről beszélt teg­nap Gyurcsány Ferenc. „A költségvetés része az életnek, de az élet előbbre való. A köznapi értelemben vett hiány nem válto­zott, könyvelői módon számítva esetleg igen. De ennek ellenére egyetlen programról sem mon­dunk le” - szögezte le Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap Balatonszemesen, a Baloldali Önkormányzati Közösség ta­nácskozásán. A kormányfő kifej­tette: a jövőben az uniós támoga­tások 40-45 százaléka az önkor­mányzatokhoz kerül, ez 200 mil­liárd forintnyi fejlesztési forrás. Hozzátette: növekszik az önkor­mányzatok mozgástere és dönté­si szabadsága, kevesebb lesz a pántlikázott pénz, vagyis a köz­ponti megkötés. Az önkormányzatok finan­szírozásának reformját firtató kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc elmondta: egyre erőtel­jesebben érvényesül a decentra­lizáció és a kistérségi együttmű­ködés. Ez utóbbi kapcsán a mi­niszterelnök közölte: a kor­mány változtatott egy korábbi álláspontján, amit komoly el­lenzéki kritikák is értek, jelesül azon, hogy azokon a települése­ken, ahol a demográfiai helyzet és az önkormányzat gazdasági helyzete nem teszi lehetővé a fenntartását, meg kell szüntetni az iskolát. Tehát: a jövőben az alsó tagozatos oktatást a diák­létszámtól függetlenül meg kell tartani a településeken. Ehhez még pénzt is adnak az állami normatív támogatás átalakí­tásával. A miniszterelnök ezt a társadalmi igazságosság megte­remtésének egyik legfontosabb feltételeként tartja számon. A hozzászólók azt kérték, hogy a kormány tegye kiszámít­hatóvá az önkormányzati bevé­teleket, és kevésbé korlátozza a helyhatóságok hitelfelvételi le­hetőségét. Gyurcsány Ferenc erre reagálva kijelentette: az önkormányzatok bevétele nem csökken 2008-tól, amikor meg­változik az iparűzési adó jogér­telmezése. Az új rendszer sze­rint az önkormányzatok az ed­digi 350-360 milliárd forintnyi iparűzési adó felét beszedhetik majd nyereség- vagy jövede­lemadó alapú bevételként, s eh­hez ugyanekkora összeget tesz hozzá az állam kiegészítésként. A miniszterelnök támogatja a helyhatóságok hitelfelvételi korlátainak lazítását is, de nem a törzsvagyon, hanem a forga­lomképes vagyon fedezetként történő bevonásával. Lamperth Mónika belügy­miniszter kérdésünkre vála­szolva közölte: félreértésen alapszik a hír, hogy jövőre 100 milliárd forintos elvonásra szá­míthat a szféra. Lesznek válto­zások az önkormányzati felada­tokban, például a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, amit eddig a települések fizet­tek,, beépül a családi pótlékba, amit a szociális tárca folyósít. Ez 40 milliárd forintos tétel. TÖRÖK TÜNDE Gyurcsány Ferenc baloldali önkormányzati vezetők előtt. Lazítaná a hitelfelvételi szigort is ■ ■ I ■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] ■ + ■ [UNK] [UNK] // Az idei böjt után jövőre hosszabban ünneplünk Az idén már csak egyszer szá­molhatunk az ünnepek miatti hosszú hétvégével. Az október 23-i nemzeti ünnepünk, kará­csony első napja és az újév is va­sárnapra esik, a november 1-jei mindenszentek viszont kedden lesz, ami a legtöbb munkahe­lyen négynapos szünettel páro­sul. (A hétfői munkanapot no­vember 6-án dolgozzuk le.) Jövőre viszont kedvezőbb lesz a helyzet, több háromna­pos hétvégén pihenhetünk, egyszer pedig négynapos szü­nettel is számolhatnak a mun­kavállalók és az iskolások. Azt ugyan ma még nem lehet bizto­san tudni, hogy december 24-e végül mindenki számára mun­kaszünet lesz-e - erről ugyanis még nincs végső döntés -, de nincs is jelentősége, mert jövő­re a szenteste napja vasárnapra esik. A szakszervezeti követe­lést a kormány teljesítené, a munkaadói szövetségek viszont berzenkednek amiatt, hogy az ünnepi készülődés utolsó pilla­nataiban már ne lehessen vásá­rolni, így egyelőre annyi csak biz­tos, hogy 2006-ban január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. munkaszüne­ti nap lesz, s közülük január 1- jén kívül csak augusztus 20. esik a heti pihenőnapra. A már­cius 15-i nemzeti ünnep és a no­vember 1-jei mindenszentek szerdán szerepel a naptárban, ezek tehát nem változtatják meg a munkarendet. Három napon át lehetünk szabadság igénybevétele nélkül távol a munkahelytől a húsvéton és a pünkösdön kívül május 1-je és október 23-a kapcsán is, mivel ezek hétfőre esnek. A leghos­­­szabb - négynapos - hétvége karácsonykor lesz. KUN J. ERZSÉBET Munkaszünet lesz-e december 24-e? Idén amúgy vasárnapra esik Kevés szabadság jut a magyaroknak Az EU-ban - a fizetett ünnepek miatt is - komoly az eltérés a sza­badnapok számában. Hivatalosan húsz munkanapra kell fizetett szabadságot biztosítani a dolgozóknak, annak mértéke azonban országonként jelentős különbséget mutat. Magyarországon a húsznapos szint az életkorral nő, hasonlóan Ausztriához vagy Lengyelországhoz. Az észteknél és a litvánoknál ezzel szemben a fogyatékosok vagy egyedülálló szülők több szabadságra számít­hatnak. Mint az MSZOSZ összeállításából is kitűnik: Franciaor­szágban például 25 munkanapnyi fizetett szabadságra számíthat­nak a munkavállalók. A minimális szabadság egyébként a néme­teknél tavaly átlagosan 29,1, a hollandoknál pedig 31,3 munkanap volt. (Ez fontos lehet, ha valaki külföldön vállal munkát, hiszen ott a fogadó ország szabályai érvényesek.) Különbség van az ün­nepnapok számában is, s ebből a szempontból sem tartozik ha­zánk a „legbőkezűbb” országok közé. Míg nálunk pillanatnyilag tíz fizetett ünnepnap van, Szlovákiában és Olaszországban 12, igaz, a hollandoknál csupán nyolc. / MAGYARORSZÁG Időfogás Gyurcsány Ferenc meghallotta az idő, vagy inkább: a kam­pány szavát. Kihúzta a méreg­fogát annak a veszélyes ellen­zéki vádnak, hogy a kormány a kistelepülések iskoláinak megszüntetésével valójában „lerombolja a falvakat”. Elvet­te a levegőt oktatási miniszte­re elől is, Magyar Bálint ugyanis eddig szívósan dolgo­zott a kormány által is támo­gatott iskolaracionalitás ter­vein, amelyeknek keretet te­remtett a kistérségi program. Nem tudni, hogy e mostani változtatásban mennyi a raci­onalitás - a demográfiai hely­zet nem javul, az iskolákban nem lesz több gyerek, az ön­­kormányzatoknak - a gyer­mekek után járó normatív tá­mogatás ide vagy oda - nem lesz több pénzük a létesítmény fűtésszámlájának, villany­­számlájának kifizetésére, az épület felújításáról most szó se essék. Igaz, a lépés bizonyosan népszerű lesz. Hogy ésszerű-e? A kérdés egyelőre, úgy látszik, nem aktuális. TÓTH ÁKOS Miniszteri vádak civilek ellen Göncz Kinga szerint önmaguknak osztják a pénzt Feltűnően magas támogatásokat kaptak azok a szerve­zetek, amelyek képviselői a Nemzeti Civil Alapprogram testületeiben ülnek - állítja Göncz Kinga. A miniszter szerint az a kép alakult ki, hogy a civil delegáltak ön­maguknak osztják a pénzt. A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) létrehozását még Medgyessy Péter miniszterel­nöksége idején kezdeményezte a kormány. Az évente mintegy hétmilliárd forinttal gazdálkodó program „elvi irányítását” a ta­nács végzi, a pénzek sorsáról a kollégiumok döntenek. Azt elke­rülendő, hogy a pártok eluralják a terepet, a tanácsban és a kollé­giumban a civil szervezetek kép­viselői vannak többségben. Ezzel a konstrukcióval valóban sike­rült megakadályozni, hogy az NCA esetében is a nagypolitika osztogassa a milliárdokat, he­lyette viszont más gondok adód­tak. Göncz Kinga esélyegyenlő­ségi miniszter legalábbis a közel­múltban levelet írt az NCA taná­csának, amelyben a civil alap­program működésével kapcsola­tos kifogásait vette sorra. A miniszter szerint a pályáza­ti felhívásokból hiányoznak az elbírálás szempontjai, így a szer­vezetek számára nem világos,, hogy a gyakran azonos tartalmú és értékű pályázatok közül az egyik miért nyer, a másik pedig miért nem. Általános gyakorlat, hogy a pályázatokat a kollégiumi ülések előtt munkacsoportok ér­tékelik, ezekről viszont nem ké­szül írásos feljegyzés. Göncz Kinga különösen irritálónak mi­nősíti, hogy a tanácsba és a kol­légiumokba beválasztott szerve­zetek „feltűnően magas támoga­tásokat kaptak, semmiféle ön­kontroll nem érvényesül, és ez kialakítja azt a képet, hogy az NCA civil delegáltjai önmaguk­nak osztják a pénzt”. Megemlíti, hogy tavaly négy olyan szervezet volt, amely a kü­lönböző kollégiumokhoz be­nyújtott pályázatok révén el­nyerhető lehető legmagasabb összeget kapta, 18 millió forin­tot: e négy szervezet közül kettő az NCA tanácsához, valamint az egyik kollégium két-két tagjá­hoz kötődik. (Megjegyzendő: a tanács tagjainak elvileg nincs beleszólásuk a pályázatok elbírá­lásába, de úgy hírlik, némelyek megtalálják a módját, hogy be­folyásolják a kollégiumok dönté­seit.) Az esélyegyenlőségi tárca vezetője azt is szembetűnőnek tartja, hogy az egyik kollégium­ban a tagokhoz köthető kilenc szervezet mindegyike elnyerte a kért összeget, ebből négy a kollé­gium által adható maximumot. Göncz Kinga arra kéri a taná­csot, hogy tegyen javaslatot az összeférhetetlenségi szabályok szigorítására. Máskülönben az általa felsorolt problémák a ,,Nemzeti Civil Alapprogram hi­telességét és tisztaságát ássák alá, végső soron a szükségessé­gét is megkérdőjelezhetik”. Ebből az következik, hogy akár meg is szűnhet az NCA, ám az egyik kormányzati szakértő szerint ilyesmiről szó sincs. Göncz Kinga inkább figyelmez­tetésnek szánta a levelet. Az NCA testületeinek mandátuma a jövő év elején lejár, ha a kor­mány az alapprogram megszün­tetését fontolgatná, akkor bele se kezdtek volna az új választá­sok előkészítésébe. Az NCA tanácsa visszadobta a labdát a minisztériumnak. A tes­tület azt kérte Göncz Kingától, hogy az NCA-t mentesítse az úgynevezett maradványképzési kötelezettség alól, ami miatt az idén több milliárd forinttal kap­nak kevesebbet a civil szerveze­tek. A miniszter levelét a tanács legközelebbi ülésén vitatják meg. Farkas István, az NCA ta­nácsának tagja kérdésünkre hangsúlyozta: a civil alapprog­ram tizenegy kollégiuma közül egy-kettőnél biztosan akadnak problémák, de ez a rendszer még mindig jobb annál, mint amikor politikai pártok bírálták el a pá­lyázatokat, így a civil társada­lomnak most lehetősége van ar­ra, hogy leváltsa képviselőit, ha nem bízik bennük. CZENE GÁBOR | Göncz I Kinga Közrádióelnök kerestetik Pályázaton keresnek elnököt a közrádió élére. A szöveg tegnap jelent meg, immár negyedszer. Aki bővebb információra vá­gyik a feltételekről, netán in­dulni is akar, annak ötvenezer forintot kell befizetnie a Rádió Közalapítvány Kuratórium elnökségének kasszájába. A pályázati csomag vételárát „a Közalapítvány semmilyen jogcímen sem fizeti vissza”. Az elkészült pályamű legfeljebb ötven oldal lehet ugyan, de azt „33 db, egymással egyező pél­dányban” kell benyújtani. Ha a sokszorosítást az elnökségre pályázó a munkahelyén nem tudja megoldani, akkor „fa­pados” verzióban is - olcsó pa­pír, önkiszolgáló technika -15 forintot fizet minden egyes ol­dal kinyomtatása vagy fény­másolása után. A „minden egyes” ebben az esetben 1650 oldalt jelent. Ha a pályázó mindezzel megvan, még elmegy egy be­szélgetésre és reménykedik, ta­lán most. Mert az előtörténet biztató. A politikai delegáltak­ból álló előzsűri már az első pályázaton is sikeresen kivá­lasztotta a legjobb pályamű benyújtóját. A jelölt sajnos az újabb szűrőn - azaz a társa­dalmat képviselő civileken - fennakadt. Másodszor már a politika sem jutott kompro­misszumra. De haryadszorra sem. Ezért tartunk néhány hó­nap alatt a negyedik pályá­zatnál. A most megjelent figye­lemfelkeltő szöveg majdnem szó szerint megegyezik az ed­digi sikertelenekkel, egyetlen ponton mégis más. „A 2005. évben már pályázott szemé­lyek mentesülnek a pályázati dokumentáció megvásárlásá­nak kötelezettsége alól.”Ez az a mondat, ami a legújabb ki­írásban már nincs benne. HASZÁN ZOLTÁN NÉPSZABADSÁG Hallgat a koalíció drogügyben Folytatás az 1. oldalról Az AB decemberben meg­semmisítette azokat a rendelke­zéseket, amelyek a drogfogyasz­tók számára lehetővé tették a büntetés elkerülését. A kormány viszont nem a kábítószer-hasz­nálókat, hanem a forgalmazókat kívánja rács mögé juttatni. Az AB-döntés előtti szabályo­zás kiterjesztette az elterelés in­tézményét, így azok számára is lehetővé tette a gyógyító-meg­előző kezelésen való részvételt, akik másoknak szórakozás köz­ben adtak át kábítószert. Az e szellemű 2003-as Btk.-módosí­­tás és az AB tavaly decemberi határozata közt ennek köszön­hetően négyezren kerülhették el a felelősségre vonást. Azóta vi­szont baj van: elvileg mindazo­kat be kellene zárni, akik baráti társaságban egyetlen szál mari­huánás cigarettát körbekínál­­nak. Ha pedig valaki ugyanezt mondjuk egy iskola közelében teszi, legkevesebb öt év börtönre számíthat. A törvény teljes szi­gorral sújt le azokra a fiatalokra is, akik a felnőttkor határát el nem ért barátjuknak engedik át egy szippantásra a marihuánás cigarettát. Az AB­ döntése óta az elterelésre csak egyetlen esetben van mód: akkor, ha valaki saját használatra tart vagy szerez ká­bítószert. Az AB-döntés nem hagy túl nagy mozgásteret, igaz, koráb­ban már született egy szakmai anyag, amely kínált megoldást, jelesül azt, hogy ha a könnyű drogok fogyasztását szabálysér­téssé minősítenék, a szankció­­rendszert is átszabhatnák. Ezt a lépést azonban ma nem kockáztatná meg senki, hiszen a drogügy - politikai kérdés. A kormány kettős szorításban van: ha liberálisabb szabályozásra tö­rekszik, az ellenzék, de ha nem lép semmit, akkor az SZDSZ ha­ragját zúdítja magára. Úgy tű­nik, mintha ebben a helyzetben célravezetőbbnek tartanák a ha­logatást, ezért határozott lépé­sek helyett inkább egyeztetnek. Túl sokáig persze nem húzhat­ják az időt, hiszen egy uniós ke­rethatározat szerint jövő máju­sig a tagállamoknak a drogfajták és azok veszélyessége szerint dif­ferenciált büntetőjogi szabályo­kat kell bevezetniük. Vagyis bár­milyen nehéz, de még a mostani koalíciónak kell döntenie. L. K.

Next