Népszabadság, 2005. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-28 / 227. szám
NÉPSZABADSÁG Sorstalanság a Golden Globeszavazóknak Hollywood egyik legszínvonalasabb vetítőtermében, a Beverly Hills-i Clarity Screening Roomban szinte telt házas versenyvetítésen mutatkozott be a Sorstalanság a Golden Globe-díjak sorsáról döntő Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége (HFPA) tagjainak, akik ezekben a hetekben napi két-három amerikai film sajtóbemutatójára hivatalosak. A magyar film iránt megnyilvánuló szokatlan érdeklődés részben azzal magyarázható, hogy a Variety, a Hollywood Reporter és a vezető amerikai, brit és kanadai lapok a Schindler listájánál és A zongoristánál is erősebb filmnek, kimagasló vizuális élménynek nevezték a Sorstalanságot. Másrészt azért is előzte meg nagy várakozás a filmet, mert másfél évvel ezelőtt az HFPA több tagja járt a budapesti forgatáson. A magyar idő szerint hétfő éjjel megtartott HFPA-vetítésen részt vett a szervezet elnöke, a dél-afrikai Phil Berk. Ugyancsak jelen volt Lorenzo Soria, az olasz La Stampa tudósítója és az HFPA nyáron leköszönt elnöke, Mike Goodridge, a Screen International amerikai főszerkesztője, Yani Begakis, többszörös volt elnök, valamint a rangos újságíró-szövetség indiai, szingapúri, görög, argentin, norvég, tajvani, francia, kínai, egyiptomi, angol, bolgár, mexikói és magyar tagja. Az HFPA spanyol, orosz és arab tagja már a budapesti filmszemlén, a német tudósítók zöme és a szervezet svájci tagja Berlinben, illetve a torontói filmfesztiválon látta a filmet. Az HFPA szigorú szabályai tiltják, hogy a tagok egymás között kinyilvánítsák, melyik filmnek adnak esélyt a Golden Globe-ra. De azt nem tiltják, hogy megvitassák a látott filmeket. A Sorstalanság záró képsorait követő taps egyértelműen jelezte, hogy a film megtette a hatását. Az előcsarnokban megrendezett magyaros állófogadáson Hámori András producer és Nadia Bronson, a film amerikai sajtófőnöke válaszolt a kérdésekre. A film iránt megnyilvánuló pozitív érdeklődés alapján nem kizárt, hogy a Hollywoodi Külföldi Tudósítók még az ősz folyamán informális sajtóvacsora keretében találkozhatnak Los Angelesben Nagy Marcellel, Koltai Lajossal és - ha vállalkozik a tengerentúli útra - Kertész Imrével. A Golden Globe-díjra jelölt filmek és alkotók listáját 2005. december 13-án hozzák nyilvánosságra, a díjkiosztásra pedig 2006. január 16-án kerül sor Los Angelesben. Hollywood, 2005. szeptember NÁVAI ANIKÓ az HFPA magyar tagja Mozi a globális veszélyről Az év legizgalmasabb alkotásának nevezte a The New York Times Mark Abbar és Jennifer Abbot dokumentumfilmjét, a The Corporationt, amelyet november elején nálunk is bemutatnak. A mű egy hasonló című könyv alapján több mint negyven vezető személyiséget szólaltat meg azoknak a nemzetközi nagyvállalatoknak a köréből, amelyeket a szerzők „ellentmondásos személyiségűnek” tartanak. Diagnózisuk szerint e szervezetek erkölcstelenek, egocentrikusak, érzéketlenek és csalárdak. A film eddig 24 nemzetközi díjat kapott. v. GY. k KULTÚRA 2005. SZEPTEMBER 28., SZERDA 15 Az olcsó élet A több mint egymillió ember életét követelő ruandai mészárlásról készített filmet az ír Terry George. Az eseményeket Paul Rusesabagina hoteltulajdonos szemszögéből meséli el, aki több mint 1200 ember életét mentette meg. - Régóta szerettem volna Afrikáról filmet készíteni, mert Hollywood látványosan kerüli a témát - mondja Terry George rendező-forgatókönyvíró, akinek nagy visszhangot kiváltó politikai thrillerét, drámáját, a Hotel Ruandát mától játsszák a hazai mozik. Sokáig kereste a Hotel Ruanda alapjául szolgáló igaz történetet. Amikor Paul Rusesabagina elmesélte neki az életét, rájött, hogy ebben minden benne van, amit el akar mondani erről a kontinensről - meséli. Ahogy fogalmaz, ezek az események egy olyan világ kellős közepébe helyezik a nézőt, amelyről - mindannyiunk legnagyobb szégyenére - szinte semmit sem tudunk. Pedig nem is olyan rég történtek. Ez a modern afrikai történelem egyik legvéresebb fejezete. 100 nap alatt közel egymillió embert gyilkoltak meg Ruandában. A főváros, Kigali utcáin patakzott a vér, de a nagyhatalmak közül egyik sem sietett az áldozatok segítségére. Paul Rusesabagina, a ruandai Hotel des Mille Collines igazgatója 1994-ben az utolsó pillanatig bízott abban, hogy a nagyhatalmak közbelépnek a két etnikai csoport, a hutuk és a tuszik konfliktusában. Nem így történt, Rusesabagina meg hőssé vált, bár csupán tuszi feleségét és gyerekeit akarta megmenteni. De később jött a fél szülőfaluja, és az ötcsillagos szálló menekülttáborrá változott. ENSZ- katonák védték őket, és Rusesabagina diplomáciai érzékének hála, haja szála sem görbült a nála vendégeskedő 1268 menekültnek. A Hotel Ruanda több mint egy mozi - hangsúlyozza Rusesabagina. A sajátos események óta azon dolgozik, hogy a világ megismerje az eseményeket, ennek érdekében egy alapítványt is létrehozott az egykori hoteligazgató. Az évek során már többször is megkeresték őt filmesek, dokumentaristák, tévécsatornák, de visszautasította őket, mert így túl kevés emberhez jutottak volna el a tények. Terry George volt az első, akinek megfontolta az ajánlatát. Végül úgy egyeztek meg, hogy a film készítésének az összes fázisába beleszólhat, így „tanácsadóként” számos hollywoodi fordulattól kímélt meg minket. Hangsúlyozva: amit látunk, az a színtiszta igazság. Kérdésünkre, hogy a Hotel Ruanda biztosan játékfilmként éri-e el a várt hatást, a rendező azt mondta, hogy a film 90 százaléka tény, amin nem változtatott. Csak néhány összekötő jelenetet kellett a képzeletére hagyatkozva megalkotni. De biztos abban, hogy csak játékfilmforma segítségével tudta a kellő hatást elérni. Ilyen formában Steven Spielberg Schindler listája című művéhez hasonlította filmjét. Terry George szerint egy bő évtized távlata talán elég volt arra, hogy már el lehessen mondani a történetet. Hangsúlyozza: pszichológiai és morális elvek vezérelték. Ahogy meséli, a mészárlást követő tizedik évforduló alkalmával a világ minden tájáról politikusok zarándokoltak el Ruandába, hogy bocsánatot kérjenek a túlélőktől. Ekkor kijelentették: soha többé. Terry George szerint szomorú, hogy minden mégis újra megtörténik, csak éppen máshol. Szudánban, Kongóban vagy más Isten háta mögötti helyen, ahol az élet egy fabatkát sem ér. CSÁKVÁRI GÉZA Paul Rusesabagina Ma mutatják be a magyar mozikban a Hotel Ruandát Segítség a filmipari vállalkozásoknak Formálódik a partnerség a filmipar, a művészek, a szakpolitika és a finanszírozási oldal között - jelentette ki Benedek András, a kulturális tárca közigazgatási államtitkára a tegnap megrendezett, Verseny és együttműködés a filmiparban című konferencián elhangzott nyitóbeszédében. Elmondta, hogy a kultúrafinanszírozás területén még sok feszültség van, de Magyarországon és a régióban jelenleg új gazdasági modell formálódik. Aladics Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) vezérigazgató-helyettese a hatékony piaci megjelenés feltételét a fejlesztés- és befektetésvonzó együttműködést középpontba állító szakmai klaszter létrehozásában látja. Ettől reméli a filmipari fejlesztések finanszírozásának jelentős bővülését. A filmipari bevételek az év eddig eltelt részében - 2004- hez képest - már most is biztatóak: háromszorosára nőttek Magyarországon. A növekedés a külföldi bérmunkákból ered. Ezekből csaknem 10 milliárd forinttal származott több, mint tavaly, az összeg azonban ennek akár a sokszorosa is lehetne. Roman Polanski legújabb filmje, a Sorstalanságénak ötszörösét kitevő, ötvenmillió eurós költségvetésű Twist Olivér szombati világpremierjén például lapunk kérdésére azt válaszolta, hogy noha a 20 százalékos adókedvezmény csábító, azért nem Magyarországon vette fel a produkciót, mert sem a megfelelő stúdiók, sem a szükséges filmipari vállalkozások nem álltak rendelkezésére. A Népszabadságnak korábban nyilatkozó, legújabb filmjét mintegy hat héten át Budapesten forgató Steven Spielberg is hangsúlyozta, hogy sokkal több pénzt költöttek volna itt, ha a megfelelő stúdiók, a szükséges feltételek rendelkezésre állnak. Bár a nagy filmipari beruházások (mint Etyek) elvileg már mozognak, a mintegy ezerezerötszáz kis- és középvállalkozás fellendítése is szükséges a nagy magyar filmüzlethez. E cégek számára szeptembertől nyílt meg az MFB vállalkozásfejlesztési hitelprogramjának 310 milliárdos kerete. Aladics szerint az MFB nem hivatalos tőkepartnerségének is tekinthető, hogy a megfelelő üzleti tervet felmutató vállalkozások rendelkezésére álló, cégenként maximum egymilliárdos hitelkeret két év türelmi idő mellett rendkívül hosszú, tizenöt éves lejáratra s öt-hat százalékos kamatra vehető igénybe. Az MFB mindemellett szorgalmazza a Roman Polanski azért nem Magyarországon vette fel a produkciót, mert sem a megfelelő stúdiók, sem a szükséges filmipari vállalkozások nem álltak rendelkezésére a kulturális tárcánál, hogy a minisztérium az általa legfontosabbnak tartott néhány területen - például az utómunkák vagy a digitalizálás esetében - a legnagyobb beruházási kockázatot rejtő türelmi időszakra további egyszázalékos kamattámogatást társítson a kedvezményes hitel mellé. CSÁKVÁRI GÉZA-ÉRSEK M. ZOLTÁN Ötszázalékos napilapáfa Kormánypárti voksokkal általános vitára alkalmasnak találta a jövő évi adótörvények tervezetét keddi ülésén az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága. Ennek alapján a kedvezményes, ötszázalékos kategóriába kerülne a napilapok és folyóiratok általános forgalmi adója. Az ülésen nyilvánosságra hozták a legfőbb ügyész levelét a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) törvényességi felügyeleti vizsgálatáról. Polt Péter megállapításai szerint „a közalapítvány a központi költségvetési támogatás szétosztásánál nem követ egységes értékelési elveket, döntései nem kiszámíthatók és nem átláthatóak”. Sem a szervezeti és működési, sem a támogatási szabályzat nem tartalmaz rendelkezést a támogatások odaítélésének cél- és feltételrendszerére. A kulturális minisztérium a tervek szerint még az idén benyújtja javaslatát a filmtörvény módosítására. Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) elnöke arról tájékoztatta a bizottságot, hogy az alap minden szerződésben foglalt támogatást kifizet, a maradványképzési kötelezettség miatt azonban egyeztetést folytat a már nyertes pályázókkal az esetleges későbbi teljesítésről. Az NKA-nak 4,1 milliárd forintos maradványt kell képeznie 9,6 milliárdos bevételéhez képest, míg tavalyi maradványa 3,1 milliárd volt nyolcmilliárdos bevétel mellett. Az elnök szerint a programnak az 1999 előtti időkhöz hasonlóan elkülönített alapként, a költségvetéstől függetlenül kellene működnie. H. M. HIRDETÉS 5ET-Com Adományvonal Pályázati felhívás nonprofit szervezetek számára A T-Com Adományvonalat nonprofit szervezetek, alapítványok, egyesületek számára ajánljuk fel, amelyek pályázati úton kapnak lehetőséget az országos hatáskörű, társadalmi célú programjuk megvalósításához szükséges adományok gyűjtésére. Az adományozók a 1788-as szám hívásával, hívásonként 100 Ft adománnyal járulnak hozzá a lehetőséghez jutott szervezet céljainak megvalósításához. Az adománygyűjtés lehetőségét továbbra is díjmentesen, technikai költségek felszámítása nélkül biztosítjuk, így minden hívás valóban 100 forintot ér a rászorulóknak. A pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: ■ a szervezet neve, tevékenysége, célja(i), a támogatni kívánt program rövid leírása, a program célkitűzései, ■ a program pénzügyi adatai rendelkezésre álló összeg, hiányzó összeg, egyéb támogatók ■ a szervezet kommunikációs kampányterve* ■ eredeti alapító okirat vagy bírósági bejegyző végzés, vagy azok közjegyző által hitelesített másolata ■ bankszámlaszám, számlakezelő neve, címe, adószám ■ az adománygyűjtésre tervezett 2 hónapos időszak megjelölése * Tartalmazza a telefonon történő adományozási lehetőség tervezett kommunikációs felületeit, és módját. A 2006. évre szóló pályázatokat 2005. október 24-i határidővel az alábbi címre várjuk: „A Magyar Telekom Hozzáad” program Kuratórium 1541 Budapest Köszönjük ügyfeleinknek, hogy 2002 és 2005 között az adomány vonalon keresztül közel 150 millió forinttal segítették a civil szférát. Azoknak , akik azért gondolkodnak, hogy tudják, mit kell tenni. Azoknak , akik azért beszélnek, hogy mások is tudják, mit tehetnek. Azoknak , akik megértették, s már cselekednek. Katona Klári, a T-Com Adományvonal szóvivője, Pro Caritate Díj 2005 kitüntetettje. A Magyar Telekom Hozzáad