Népszabadság, 2005. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-28 / 227. szám

NÉPSZABADSÁG Sorstalanság a Golden Globe­­szavazóknak Hollywood egyik legszínvonala­sabb vetítőtermében, a Beverly Hills-i Clarity Screening Room­­ban szinte telt házas verseny­vetítésen mutatkozott be a Sors­talanság a Golden Globe-díjak sorsáról döntő Hollywoodi Kül­földi Tudósítók Szövetsége (HFPA) tagjainak, akik ezekben a hetekben napi két-három amerikai film sajtóbemutató­jára hivatalosak. A magyar film iránt megnyil­vánuló szokatlan érdeklődés részben azzal magyarázható, hogy a Variety, a Hollywood Reporter és a vezető amerikai, brit és kanadai lapok a Schindler listájánál és A zongo­ristánál is erősebb filmnek, ki­magasló vizuális élménynek ne­vezték a Sorstalanságot. Más­részt azért is előzte meg nagy várakozás a filmet, mert másfél évvel ezelőtt az HFPA több tagja járt a budapesti forgatáson. A magyar idő szerint hétfő éjjel megtartott HFPA-vetítésen részt vett a szervezet elnöke, a dél-afrikai Phil Berk. Ugyan­csak jelen volt Lorenzo Soria, az olasz La Stampa tudósítója és az HFPA nyáron leköszönt el­nöke, Mike Goodridge, a Screen International amerikai főszer­kesztője, Yani Begakis, többszö­rös volt elnök, valamint a rangos újságíró-szövetség indiai, szin­gapúri, görög, argentin, norvég, tajvani, francia, kínai, egyipto­mi, angol, bolgár, mexikói és magyar tagja. Az HFPA spa­nyol, orosz és arab tagja már a budapesti filmszemlén, a német tudósítók zöme és a szervezet svájci tagja Berlinben, illetve a torontói filmfesztiválon látta a filmet. Az HFPA szigorú szabályai tiltják, hogy a tagok egymás kö­zött kinyilvánítsák, melyik film­nek adnak esélyt a Golden Globe-ra. De azt nem tiltják, hogy megvitassák a látott filme­ket. A Sorstalanság záró képso­rait követő taps egyértelmű­en jelezte, hogy a film megtette a hatását. Az előcsarnokban megrende­zett magyaros állófogadáson Hámori András producer és Nadia Bronson, a film amerikai sajtófőnöke válaszolt a kérdé­sekre. A film iránt megnyilvá­nuló pozitív érdeklődés alapján nem kizárt, hogy a Hollywoodi Külföldi Tudósítók még az ősz folyamán informális sajtóvacso­ra keretében találkozhatnak Los Angelesben Nagy Marcellel, Koltai Lajossal és - ha vállalko­zik a tengerentúli útra - Kertész Imrével. A Golden Globe-díjra jelölt filmek és alkotók listáját 2005. december 13-án hozzák nyilvá­nosságra, a díjkiosztásra pedig 2006. január 16-án kerül sor Los Angelesben. Hollywood, 2005. szeptember NÁVAI ANIKÓ az HFPA magyar tagja Mozi a globális veszélyről Az év legizgalmasabb alkotásá­nak nevezte a The New York Times Mark Ab­bar és Jenni­fer Abbot dokumentumfilmjét, a The Corporationt, amelyet november elején nálunk is bemutatnak. A mű egy hasonló című könyv alapján több mint negyven vezető személyiséget szólaltat meg azoknak a nem­zetközi nagyvállalatoknak a köréből, amelyeket a szerzők „ellentmondásos személyisé­gűnek” tartanak. Diagnózisuk szerint e szervezetek erkölcs­telenek, egocentrikusak, ér­zéketlenek és csalárdak. A film eddig 24 nemzetközi díjat kapott. v. GY. k KULTÚRA 2005. SZEPTEMBER 28., SZERDA 15 Az olcsó élet A több mint egymillió ember életét követelő ru­­andai mészárlásról ké­szített filmet az ír Terry George. Az eseményeket Paul Rusesabagina hotel­tulajdonos szemszögéből meséli el, aki több mint 1200 ember életét men­tette meg. - Régóta szerettem volna Afri­káról filmet készíteni, mert Hollywood látványosan kerüli a témát - mondja Terry George rendező-forgatókönyvíró, aki­nek nagy visszhangot kiváltó politikai thrillerét, drámáját, a Hotel Ruandát mától játsszák a hazai mozik. Sokáig kereste a Hotel Ruan­da alapjául szolgáló igaz törté­netet. Amikor Paul Rusesa­bagina elmesélte neki az életét, rájött, hogy ebben minden ben­ne van, amit el akar mondani erről a kontinensről - meséli. Ahogy fogalmaz, ezek az ese­mények egy olyan világ kellős közepébe helyezik a nézőt, amelyről - mindannyiunk leg­nagyobb szégyenére - szinte semmit sem tudunk. Pedig nem is olyan rég tör­téntek. Ez a modern afrikai tör­ténelem egyik legvéresebb feje­zete. 100 nap alatt közel egymil­lió embert gyilkoltak meg Ru­andában. A főváros, Kigali utcá­in patakzott a vér, de a nagyha­talmak közül egyik sem sietett az áldozatok segítségére. Paul Rusesabagina, a ruandai Hotel des Mille Collines igazga­tója 1994-ben az utolsó pillana­tig bízott abban, hogy a nagyha­talmak közbelépnek a két etni­kai csoport, a hutuk és a tuszik konfliktusában. Nem így tör­tént, Rusesabagina meg hőssé vált, bár csupán tuszi feleségét és gyerekeit akarta megmente­ni. De később jött a fél szülőfa­luja, és az ötcsillagos szálló me­nekülttáborrá változott. ENSZ- katonák védték őket, és Rusesa­bagina diplomáciai érzékének hála, haja szála sem görbült a nála vendégeskedő 1268 mene­kültnek.­­ A Hotel Ruanda több mint egy mozi - hangsúlyozza Ruse­sabagina. A sajátos események óta azon dolgozik, hogy a világ megismerje az eseményeket, ennek érdekében egy alapít­ványt is létrehozott az egykori hoteligazgató. Az évek során már többször is megkeresték őt filmesek, dokumentaristák, tévécsatornák, de visszautasí­totta őket, mert így túl kevés emberhez jutottak volna el a té­nyek. Terry George volt az első, akinek megfontolta az ajánlatát. Végül úgy egyeztek meg, hogy a film készítésének az összes fázi­sába beleszólhat, így „tanács­adóként” számos hollywoodi fordulattól kímélt meg minket. Hangsúlyozva: amit látunk, az a színtiszta igazság. Kérdésünkre, hogy a Hotel Ruanda biztosan játékfilmként éri-e el a várt hatást, a rendező azt mondta, hogy a film 90 szá­zaléka tény, amin nem változta­tott. Csak néhány összekötő je­lenetet kellett a képzeletére ha­gyatkozva megalkotni. De biz­tos abban, hogy csak játékfilm­forma segítségével tudta a kellő hatást elérni. Ilyen formában Steven Spielberg Schindler listá­ja című művéhez hasonlította filmjét. Terry George szerint egy bő évtized távlata talán elég volt ar­ra, hogy már el lehessen monda­ni a történetet. Hangsúlyozza: pszichológiai és morális elvek vezérelték. Ahogy meséli, a mé­szárlást követő tizedik évforduló alkalmával a világ minden tájá­ról politikusok zarándokoltak el Ruandába, hogy bocsánatot kérjenek a túlélőktől. Ekkor ki­jelentették: soha többé. Terry George szerint szomorú, hogy minden mégis újra megtörté­nik, csak éppen máshol. Szu­dánban, Kongóban vagy más Isten háta mögötti helyen, ahol az élet egy fabatkát sem ér. CSÁKVÁRI GÉZA Paul Rusesabagina Ma mutatják be a magyar mozikban a Hotel Ruandát Segítség a filmipari vállalkozásoknak Formálódik a partnerség a film­ipar, a művészek, a szakpolitika és a finanszírozási oldal között - jelentette ki Benedek András, a kulturális tárca közigazgatási államtitkára a tegnap megren­dezett, Verseny és együttmű­ködés a filmiparban című kon­ferencián elhangzott nyitóbe­szédében. Elmondta, hogy a kultúrafinanszírozás területén még sok feszültség van, de Ma­gyarországon és a régióban jelenleg új gazdasági modell formálódik. Aladics Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) ve­zérigazgató-helyettese a haté­kony piaci megjelenés feltételét a fejlesztés- és befektetésvonzó együttműködést középpontba állító szakmai klaszter létreho­zásában látja. Ettől reméli a filmipari fejlesztések finanszí­rozásának jelentős bővülését. A filmipari bevételek az év eddig eltelt részében - 2004- hez képest - már most is bizta­tóak: háromszorosára nőttek Magyarországon. A növekedés a külföldi bérmunkákból ered. Ezekből csaknem 10 milliárd forinttal származott több, mint tavaly, az összeg azonban ennek akár a sokszorosa is lehetne. Roman Polanski legújabb filmje, a Sorstalanságénak öt­szörösét kitevő, ötvenmillió eurós költségvetésű Twist Oli­vér szombati világpremierjén például lapunk kérdésére azt válaszolta, hogy noha a 20 szá­zalékos adókedvezmény csábí­tó, azért nem Magyarországon vette fel a produkciót, mert sem a megfelelő stúdiók, sem a szükséges filmipari vállalkozá­sok nem álltak rendelkezésére. A Népszabadságnak korábban nyilatkozó, legújabb filmjét mintegy hat héten át Budapes­ten forgató Steven Spielberg is hangsúlyozta, hogy sokkal több pénzt költöttek volna itt, ha a megfelelő stúdiók, a szükséges feltételek rendelkezésre állnak. Bár a nagy filmipari beruhá­zások (mint Etyek) elvileg már mozognak, a mintegy ezer­­ezerötszáz kis- és középvállal­kozás fellendítése is szükséges a nagy magyar filmüzlethez. E cégek számára szeptembertől nyílt meg az MFB vállalkozás­­fejlesztési hitelprogramjának 310 milliárdos kerete. Aladics szerint az MFB nem hivatalos tőkepartnerségének is tekint­hető, hogy a megfelelő üzleti tervet felmutató vállalkozások rendelkezésére álló, cégenként maximum egymilliárdos hitel­keret két év türelmi idő mellett rendkívül hosszú, tizenöt éves lejáratra s öt-hat százalékos ka­matra vehető igénybe. Az MFB mindemellett szorgalmazza a Roman Polanski azért nem Magyarországon vette fel a produkciót, mert sem a megfelelő stúdiók, sem a szükséges filmipari vállalkozások nem álltak rendelkezésére a kulturális tárcánál, hogy a mi­nisztérium az általa legfonto­sabbnak tartott néhány terüle­ten - például az utómunkák vagy a digitalizálás esetében - a legnagyobb beruházási kocká­zatot rejtő türelmi időszakra to­vábbi egyszázalékos kamattá­mogatást társítson a kedvezmé­nyes hitel mellé. CSÁKVÁRI GÉZA-ÉRSEK M. ZOLTÁN Ötszázalékos napilapáfa Kormánypárti voksokkal általá­nos vitára alkalmasnak találta a jövő évi adótörvények tervezetét keddi ülésén az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága. Ennek alapján a kedvezményes, ötszázalékos kategóriába kerül­ne a napilapok és folyóiratok ál­talános forgalmi adója. Az ülésen nyilvánosságra hozták a legfőbb ügyész levelét a Magyar Mozgókép Közalapít­vány (MMK) törvényességi fel­ügyeleti vizsgálatáról. Polt Pé­ter megállapításai szerint „a közalapítvány a központi költ­ségvetési támogatás szétosz­tásánál nem követ egységes ér­tékelési elveket, döntései nem kiszámíthatók és nem átlátha­­tóak”. Sem a szervezeti és mű­ködési, sem a támogatási sza­bályzat nem tartalmaz rendel­kezést a támogatások odaítélé­sének cél- és feltételrendszeré­re. A kulturális minisztérium a tervek szerint még az idén be­nyújtja javaslatát a filmtörvény módosítására. Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) elnöke arról tájékoztatta a bi­zottságot, hogy az alap minden szerződésben foglalt támoga­tást kifizet, a maradványképzési kötelezettség miatt azonban egyeztetést folytat a már nyer­tes pályázókkal az esetleges ké­sőbbi teljesítésről. Az NKA-nak 4,1 milliárd forintos marad­ványt kell képeznie 9,6 milliár­dos bevételéhez képest, míg ta­valyi maradványa 3,1 milliárd volt nyolcmilliárdos bevétel mellett. Az elnök szerint a prog­ramnak az 1999 előtti időkhöz hasonlóan elkülönített alap­ként, a költségvetéstől függetle­nül kellene működnie. H. M. HIRDETÉS 5ET-Com Adományvonal Pályázati felhívás nonprofit szervezetek számára A T-Com Adományvonalat nonprofit szervezetek, alapítványok, egyesületek számára ajánljuk fel, amelyek pályázati úton kapnak lehetőséget az országos hatáskörű, társadalmi célú programjuk megvalósításához szükséges adományok gyűjtésére. Az adományozók a 1788-as szám hívásával, hívásonként 100 Ft adománnyal járulnak hozzá a lehetőséghez jutott szervezet céljainak megvalósításához. Az adománygyűjtés lehetőségét továbbra is díjmentesen, technikai költségek felszámítása nélkül biztosítjuk, így minden hívás valóban 100 forintot ér a rászorulóknak. A pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: ■ a szervezet neve, tevékenysége, célja(i), a támogatni kívánt program rövid leírása, a program célkitűzései, ■ a program pénzügyi adatai­­ rendelkezésre álló összeg, hiányzó összeg, egyéb támogatók­­ ■ a szervezet kommunikációs kampányterve* ■ eredeti alapító okirat vagy bírósági bejegyző végzés, vagy azok közjegyző által hitelesített másolata ■ bankszámlaszám, számlakezelő neve, címe, adószám ■ az adománygyűjtésre tervezett 2 hónapos időszak megjelölése * Tartalmazza a telefonon történő adományozási lehetőség tervezett kommunikációs felületeit, és módját. A 2006. évre szóló pályázatokat 2005. október 24-i határidővel az alábbi címre várjuk: „A Magyar Telekom Hozzáad” program Kuratórium 1541 Budapest Köszönjük ügyfeleinknek, hogy 2002 és 2005 között az adomány vonalon keresztül közel 150 millió forinttal segítették a civil szférát. Azoknak , akik azért gondolkodnak, hogy tudják, mit kell tenni. Azoknak , akik azért beszélnek, hogy mások is tudják, mit tehetnek. Azoknak , akik megértették, s már cselekednek. Katona Klári, a T-Com Adományvonal szóvivője, Pro Caritate Díj 2005 kitüntetettje.­­ A Magyar Telekom­­ Hozzáad

Next