Népszabadság, 2005. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-22 / 222. szám
NÉPSZABADSÁG Pénz nélkül sportolni is nehéz Többet mozognak ma a fiatalok, mint öt évvel ezelőtt - ez derül ki az Ifjúság 2004 című kutatásból. Tavaly a 15-29 éves fiatalok 41 százaléka mondta azt, hogy rendszeresen sportol szabadidejében, a 2000-es vizsgálat során ez az arány még csak 33 százalék volt. A sportosabb életmód korcsoporttól, nemtől és lakóhelytől függetlenül is kimutatható. A vizsgálat szerint a sportolási tevékenységekben is megjelennek a divatirányzatok, bár a labdarúgás még mindig a legelterjedtebbek közé tartozik a maga 23 százalékával. Persze inkább a férfiak körében dívik a foci (37 százalék), a nők csak három százaléka rugdossa szabadidejében a labdát. Ők ugyanis inkább az aerobikra esküsznek (15 százalék), de népszerű körükben a kerékpározás (14 százalék) és a kocogás is (13 százalék). Emellett kedvelik a tornát (11 százalék) és az úszást is (6 százalék). A férfiak hasonlóképp szeretik a biciklizést (12 százalék) és a kocogást (7 százalék), emellett a kondizást és a testépítést is (6-6 százalék). A vizsgálatból az is kiderült, hogy a nők, a falusiak, az idősebbek, a gyermekesek és a házasok változatlanul a kevésbé mozgékony csoportok közé tartoznak. Mint öt évvel ezelőtt, most is a férfiak sportolnak többet: 48 százalékuk edzi rendszeresen a testét, a nőknek viszont csak 34 százaléka. A felmérés szerint a fővárosiak a legmozgékonyabbak: a Budapesten élők fele sportol, a többi városlakó 40 százaléka mozog rendszeresen, a falusi fiataloknak viszont csak a 38 százaléka edz. A már dolgozó fiatalok kevesebbet mozognak, mint a diákok. Az egyetemisták 60 százaléka sportol szabadidejében, a főiskolásoknak pedig 52 százaléka, a munkavállaló fiataloknak viszont csak 38 százaléka. A nem sportoló fiatalok döntően az időhiányra hivatkoztak”. Ötödüknek kedve sincs hozzá, nyolc százalékuk pedig nem is tartja fontosnak a testmozgást, körülbelül ennyinek „energiája nem jut rá”. Elsősorban a községekben azonban arról is beszámoltak, hogy nincs is lehetőség a sportra. A vizsgálat rámutatott arra is, hogy a gyesen, gyeden lévő kismamák sem foglalkoznak túl sokat testük edzésével: mindössze 16 százalékuk végez rendszeresen testmozgást. Ennek oka az ő esetükben is egyrészt az, hogy korlátozottak a sportolási lehetőségeik, és hogy a fiatal anyukáknak nincsen erre sem szabadidejük, sem pénzük. VARGA DÓRA A sportolás a háztartás anyagi helyzetének függvényében Forrás: Ifjúság 2004 ___| Sportol —I Nem sportol NÉPszABADSÁG-grafika Falufoci -A múltkor is mi volt... - kezdi Karcsi ba, de elcsuklik a hangja. Szemmel láthatóan ideges. A nagyobb bajok elkerülése végett felhörpint egy stampóval, aztán belekortyol a sörébe. Szünetet tart. A törzsvendégek nem türelmetlenkednek. Tudják, hogy Karcsi bá’ szívén viseli a falu focicsapatának a sorsát, és tudják azt is, hogy a csapat mostanában nem nagyon remekel a megye kettőben. Karcsi bá’kortyol még néhányat, szájáról letörli a habot, és megint belekezd: -A múltkor is mi volt... Már vezettünk három-nullra, mégis kikaptunk négy-egyre! A kerthelyiség langyos napsütésben úszik. A rönkasztalok fölött darázs zümmög, az utcáról benyúló orgonabokor körül verebek csivitelnek. A másik asztalnál üldögélő Tomi szomorúan bólogat. Hát, igen. A múltkor is mi volt... Ernő, a kocsmáros a bejáratnál lévő oszlopot támasztja. Sok nagy meccset látott már, ő is mesélhetne ezt-azt. De minek. A szellő beleborzol a fák lombjaiba, a kerítés mögé száműzött tacskó a madarakat ugatja. Az utcán feltűnik egy biciklista, köszönésképpen némán biccent, és komótosan tovább kerekezik. Ernő, a kocsmáros váratlanul mocorogni kezd, egyik lábáról a másikra áll. Tekintetével a távoli hegyeket keresi, látszik rajta, hogy erősen gondolkodik. - Karcsi bá’! - szólal meg végül. - Hogyan van ez? Vezettünk három-nullra, mégis kikaptunk négy-egyre? Erre Tomi is felkapja a fejét. Karcsi bá’zavartan pislog. Érzi, hogy valami nem stimmel, csak még nem jött rá, mi az. - Vezettünk három-nullra, mégis kikaptunk négy-egyre... Tomi már hangosan nevet, és ugyanazt kérdezgeti, amit Ernő, a kocsmáros: - Hogyan van ez, Karcsi bá’? Karcsi bá’mondaná harmadszor is, de amikor odáig jut, hogy „mégis kikaptunk”, belényilall a felismerés. Ernő valósággal összegörnyed a röhögéstől, Tomi a térdét csapdossa. Az utca végén is hallani, ahogy bolond módra újra és újra azt kurjongatják: Hogyan van ez, Karcsi bá’? Vezettünk három-nullra?És mégis kikaptunk négy-egyre? Egy idő múlva elcsendesednek. Mert ki tudja. Lehet, hogy így volt. CZENE GÁBOR SPORT 2005. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK 23 Nézettségi versenyek Rákaptak a tévék a sportra: foci, boksz, Forma-1 és póker Az idei legnézettebb műsorok huszonötös toplistáján öt sportközvetítés is megtalálható - már amennyiben ebbe a kategóriába sorolható a Leo és Frenki, illetve a Fresh Andi és Niki Belucci nevű médiaszereplők összecsapása a Sztárboxban. Ennek a vitának az eldöntése nélkül is bizonyos, hogy igencsak rákaptak a tévék a sportra. Bonyhádon kimeszelték a stadion épületét, reklámokkal rakták körbe a pályát, ezek bevételéből pedig szinte egész éves költségvetését megoldotta az NB III-as csapat. Történt mindez a Honvéd elleni Magyar Kupa-meccsen, amelyet a Sport 2 közvetített. A hosszabbításos, 5-2-es mérkőzés volt a sportcsatorna legnézettebb műsora aznap. Mindenki jól járt tehát. Két magyar tematikus sportcsatorna plusz egy még a tervasztalon lévő harmadik az MTV- nél, főműsoridős foci- és bokszmeccsek a kereskedelmi csatornákon. A jelek szerint felértékelődött a sport a hazai televíziózásban. Természetesen üzleti alapon. Az a magyar sport külön pechje, hogy a legsikeresebb sportágai nem médiaképesek: nem véletlen, hogy az öttusa, a kajak-kenu és a vízilabda felett kongatták meg előzetesen a vészharangot az olimpia jövőjéről döntő kongresszuson. A magyar aranygyárak maradtak, de képernyőre még így is csak egyegy világverseny apropóján kerülhetnek, a hazai bajnokság küzdelmei élőben nem láthatók. (A TV 2 próbálkozott ugyan már a pólóval, de finoman szólva nem jöttek be a számításai.) Ami van, mint bárhol a világon: foci, boksz és Forma-1. Az utóbbi amúgy nem igazán kereskedelmitévé-barát, hiszen nem szakítható meg reklámmal és majdnem két óráig tart. Az RTL Klub ennek ellenére rámozdult, és megszerezte az MTV elől, Palik Lászlóval együtt, akinek főszereplésével aztán szinte oneman-show-t csináltak a Párizs- Dakarból. Majd a jogdíj elhappolása megismétlődött a magyar foci esetében is, amit sokan egy profi tévé érthetetlen lépésének tartanak a mai napig, hiszen a piacvezető RTL Klub például Merlini szabadulóművész rakétás akcióját komolytalanság miatt nem közvetítette. Kolosi Péter, a csatorna programigazgatója nem tagadja, hogy a magyar foci megszerzését józan számítások előzték meg. Felmérték, hogy mekkora a meccset nézők tábora, ezt összevetették az RTL átlagos nézettségével. Kiderült, hogy vasárnap délben van egy sáv, ahol a focirajongók száma meghaladja az átlagot, így kerültek a nem túlságosan játékos és stadionlátogató 11 órás időpontra a meccsek. Ebédidőben 5-600 ezren néznek magyar focit. Összevetve a Forma-1-gyel: a futamok nézőtábora jóval egymillió feletti. Jellemző, hogy a legnézettebb idei futam az amerikai volt, ahol mindössze hat autó körözött a többi bojkottja miatt. De mindez főműsoridőben történt. Focit az esti értékes órákban is ad az RTL Klub - és természetesen a két sportcsatorna is -, de bajnoki helyett válogatott meccseket, vagy például a Reál hakniját. Kolosi szerint természetesen olcsóbb lenne egy vásárolt filmet sugározni, de számukra fontos, hogy a legfontosabb sporteseményeket is náluk lássák a nézők. Hogy a fociban mekkora pénz lehet, azt bizonyítja, hogy a jövő évi foci-világbajnokságot nem az MTV, hanem az RTL Klub közvetíti majd. Ez volt ugyanis az első alkalom, amikor nem automatikusan kapták meg a jogdíjat a közszolgálati tévék, hanem licitálniuk kellett rá. Ebben a köztévé a jelenlegi állapotában nem versenyképes (lásd még a Forma-1-et, a teniszt és a Bajnokok Ligáját). És akkor a boksz. Magyarországi felfuttatásában sokat számított Kovács István személyisége, aki eladhatóvá tette a sokak szerint inkább a cirkuszhoz, mint a sporthoz köthető profi ökölvívást. Itt nincs jogdíj, a két kereskedelmi csatorna akár egymással szemben is szervez gálákat. „Szeretik nézni az emberek” - válaszolta a boksz népszerűségét firtató kérdésre Kolosi Péter. S itt el lehet oszlatni egy tévhitet is: a felmérések szerint a bokszot nem csak a férfiak nézik, sőt. A nézők negyven százaléka nő. És a sportágat szereti a kereskedelmi tévé is, mert sűrűn megszakítható reklámokkal. Az amerikaifoci szabályait például ennek figyelembevételével alkották meg, de abban sajnos nem vagyunk otthon. Hogy még mi minden médiaképes? Az elmúlt hónapokban kiderült, hogy akár a pókerjátékosok vagy az órákon át nyeregben ülő biciklisták is eladhatók, ha például a Tour de France-ról van szó. Volt olyan is, ami viszont nem sikerült. Hiába gondolta a Szabad stílusú BMX-esek képviselője: ha civil kurátor lesz az MTV-ben, többször kerülnek képernyőre. Tévedett. HASZÁN ZOLTÁN Propaganda és karrier Hollywoodban ugyan nagy divat a sportfilm, a hazai játékfilmalkotók - kivéve a dokumentumfilmeseket - nem nagyon érdeklődnek a téma iránt. A legtöbb ilyen mű az ötvenes években készült, amikor e tárgykörben is megkívánták a mozgóképes szocialista propagandát. A zsáner egyik legismertebb darabja Keleti Márton 1951-ben készült Civil a pályán című vígjátéka, Szusza Ferenc szereplésével. Nem ő volt az egyetlen focista, akinek a népszerűségét kamatoztatták a filmesek. Puskás Ferenc a Csodacsatár (1956) sztárját alakítja, amelyet szintén Keleti Márton jegyez. Drámaibb hangvételben, de szintén a foci körül forog Fábri Zoltán 1961-es Két félidő a pokolban című munkája. Az ukrajnai különleges munkaszázadban történteket az egykori híres labdarúgó Ónodi II. (Sinkovits Imre) szemszögéből ismerjük meg. Egy nap megbízzák, állítson össze futballcsapatot a magyarokból, akik a német utászokkal játszanak majd a Führer születésnapjának tiszteletére. A meccset a foglyok nyerik, de a csapatot a pályán legéppuskázzák. Nem így végződik viszont az ebből készült amerikai remake, a Pelé közreműködésével forgatott Menekülés a győzelembe, amely a tengerentúli dramaturgiára jellemző módon happy enddel végződik. Bár odaát nagy keletje van a bokszfilmeknek - Dühöngő bika, Rocky, Millió dolláros bébi - hazánkban csak egy jelentés készült, 1957-ben a Nehéz kesztyűk, amelyben Papp László kapott szerepet. A több évtizede tartó csendet Hajdú Szabolcs készül megtörni Fehér tenyér című munkájával, amelynek alapötletét öccse, a hivatásos tornász, Hajdú Zoltán Miklós adta. Egy fiatal tehetség, Dongó pályafutását követhetjük nyomon kilenctől harmincéves koráig. A karriertörténet végpontján a felnőtt Dongót maga Hajdú Zoltán Miklós, a karakter mintaadója játssza. A valós világ és a fikció kapcsolatát erősítendő a mű másik főszereplője Kyle Shewfelt kanadai tornász olimpiai bajnok, aki a filmen is és az életben is tanítványa Hajdú Zoltánnak. Mellettük olyan klasszisok vállaltak feladatot, mint a román Marius Urzica, Marian Dragulescu (aki két aranyérmet is nyert a 2002-es vb-n), a szlovák Piasecky vagy a magyar válogatott több tagja, például az éppen legutóbbi debreceni Eb-n első Berki Krisztián. Az egyik véreskezű edző szerepét pedig az ismert román színész, Gheorge Dinica alakítja. A Fehér tenyér a jövő évi filmszemlén debütál majd. CS. G. Több évtized után újra magyar sportfilmet forgatnak Vegye kézhez bárhol a legfrissebb sporthíreket... ...a PannonW@P segítségével! A GPRS alapú szolgáltatás díjköteles. Az igénybevételi feltételekről, valamint a további részletekről a Pannon GSM bemutatótermeiben, illetve honlapunkon tájékozódhat. Telefonos ügyfélszolgálat: 1220. www.pannongsm.hu ▼ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] Az élvonal.