Népszabadság, 2005. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-22 / 222. szám

NÉPSZABADSÁG Pénz nélkül sportolni is nehéz Többet mozognak ma a fiatalok, mint öt évvel ezelőtt - ez derül ki az Ifjúság 2004 című kutatás­ból. Tavaly a 15-29 éves fiatalok 41 százaléka mondta azt, hogy rendszeresen sportol szabadide­jében, a 2000-es vizsgálat során ez az arány még csak 33 százalék volt. A sportosabb életmód kor­csoporttól, nemtől és lakóhelytől függetlenül is kimutatható. A vizsgálat szerint a sportolá­si tevékenységekben is megje­lennek a divatirányzatok, bár a labdarúgás még mindig a legel­terjedtebbek közé tartozik a ma­ga 23 százalékával. Persze in­kább a férfiak körében dívik a fo­ci (37 százalék), a nők csak há­rom százaléka rugdossa szabad­idejében a labdát. Ők ugyanis inkább az aerobikra esküsznek (15 százalék), de népszerű kö­rükben a kerékpározás (14 szá­zalék) és a kocogás is (13 száza­lék). Emellett kedvelik a tornát (11 százalék) és az úszást is (6 százalék). A férfiak hasonlóképp szeretik a biciklizést (12 száza­lék) és a kocogást (7 százalék), emellett a kondizást és a testépí­tést is (6-6 százalék). A vizsgálatból az is kiderült, hogy a nők, a falusiak, az időseb­bek, a gyermekesek és a házasok változatlanul a kevésbé mozgé­kony csoportok közé tartoznak. Mint öt évvel ezelőtt, most is a férfiak sportolnak többet: 48 százalékuk edzi rendszeresen a testét, a nőknek viszont csak 34 százaléka. A felmérés szerint a fővárosiak a legmozgékonyab­bak: a Budapesten élők fele sportol, a többi városlakó 40 százaléka mozog rendszeresen, a falusi fiataloknak viszont csak a 38 százaléka edz. A már dolgozó fiatalok keve­sebbet mozognak, mint a diákok. Az egyetemisták 60 százaléka sportol szabadidejében, a főisko­lásoknak pedig 52 százaléka, a munkavállaló fiataloknak vi­szont csak 38 százaléka. A nem sportoló fiatalok döntően az idő­hiányra hivatkoztak”. Ötödüknek kedve sincs hozzá, nyolc százalé­kuk pedig nem is tartja fontos­nak a testmozgást, körülbelül ennyinek „energiája nem jut rá”. Elsősorban a községekben azon­ban arról is beszámoltak, hogy nincs is lehetőség a sportra. A vizsgálat rámutatott arra is, hogy a gyesen, gyeden lévő kis­mamák sem foglalkoznak túl so­kat testük edzésével: mindössze 16 százalékuk végez rendszere­sen testmozgást. Ennek oka az ő esetükben is egyrészt az, hogy korlátozottak a sportolási lehe­tőségeik, és hogy a fiatal anyu­káknak nincsen erre sem sza­badidejük, sem pénzük. VARGA DÓRA A sportolás a háztartás anyagi helyzetének függvényében Forrás: Ifjúság 2004 ___| Sportol —I Nem sportol NÉPszABADSÁG-grafika Falufoci -A múltkor is mi volt... - kezdi Karcsi ba, de elcsuklik a hang­ja. Szemmel láthatóan ideges. A nagyobb bajok elkerülése végett felhörpint egy stampóval, az­tán belekortyol a sörébe. Szüne­tet tart. A törzsvendégek nem türel­metlenkednek. Tudják, hogy Karcsi bá’ szívén viseli a falu focicsapatának a sorsát, és tud­ják azt is, hogy a csapat mosta­nában nem nagyon remekel a megye kettőben. Karcsi bá’kortyol még néhá­nyat, szájáról letörli a habot, és megint belekezd: -A múltkor is mi volt... Már vezettünk három-nullra, mégis kikaptunk négy-egyre! A kerthelyiség langyos nap­sütésben úszik. A rönkasztalok fölött darázs zümmög, az utcá­ról benyúló orgonabokor kör­ül verebek csivitelnek. A másik asztalnál üldögélő Tomi szomorúan bólogat. Hát, igen. A múltkor is mi volt... Ernő, a kocsmáros a bejárat­nál lévő oszlopot támasztja. Sok nagy meccset látott már, ő is mesélhetne ezt-azt. De mi­nek. A szellő beleborzol a fák lombjaiba, a kerítés mögé száműzött tacskó a madarakat ugatja. Az utcán feltűnik egy biciklista, köszönésképpen né­mán biccent, és komótosan to­vább kerekezik. Ernő, a kocsmáros váratla­nul mocorogni kezd, egyik lá­báról a másikra áll. Tekinteté­vel a távoli hegyeket keresi, lát­szik rajta, hogy erősen gondol­kodik. - Karcsi bá’! - szólal meg vé­gül. - Hogyan van ez? Vezet­tünk három-nullra, mégis ki­kaptunk négy-egyre? Erre Tomi is felkapja a fejét. Karcsi bá’zavartan pislog. Ér­zi, hogy valami nem stimmel, csak még nem jött rá, mi az. - Vezettünk három-nullra, mégis kikaptunk négy-egyre... Tomi már hangosan nevet, és ugyanazt kérdezgeti, amit Ernő, a kocsmáros: - Hogyan van ez, Karcsi bá’? Karcsi bá’mondaná har­madszor is, de amikor odáig jut, hogy „mégis kikaptunk”, belényilall a felismerés. Ernő valósággal összegörnyed a rö­högéstől, Tomi a térdét csap­­dossa. Az utca végén is hallani, ahogy bolond módra újra és új­­ra azt kurjongatják:­­ Hogyan van ez, Karcsi bá’? Vezettünk három-nullra?És mégis kikaptunk négy-egyre? Egy idő múlva elcsendesed­nek. Mert ki tudja. Lehet, hogy így volt. CZENE GÁBOR SPORT 2005. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK 23 Nézettségi versenyek Rákaptak a tévék a sportra: foci, boksz, Forma-1 és póker Az idei legnézettebb műsorok huszonötös toplistáján öt sportközvetítés is megtalálható - már amennyiben ebbe a kategóriába sorolható a Leo és Frenki, illetve a Fresh Andi és Niki Belucci nevű médiaszereplők összecsapása a Sztárboxban. Ennek a vitának az eldöntése nélkül is bizonyos, hogy igencsak rákaptak a tévék a sportra. Bonyhádon kimeszelték a stadi­on épületét, reklámokkal rakták körbe a pályát, ezek bevételéből pedig szinte egész éves költség­­vetését megoldotta az NB III-as csapat. Történt mindez a Hon­véd elleni Magyar Kupa-mec­­­csen, amelyet a Sport 2 közvetí­tett. A hosszabbításos, 5-2-es mérkőzés volt a sportcsatorna legnézettebb műsora aznap. Mindenki jól járt tehát. Két magyar tematikus sport­­csatorna­­ plusz egy még a terv­­asztalon lévő harmadik az MTV- nél­­, főműsoridős foci- és bokszmeccsek a kereskedelmi csatornákon. A jelek szerint fel­értékelődött a sport a hazai tele­víziózásban. Természetesen üz­leti alapon. Az a magyar sport külön pechje, hogy a legsikeresebb sportágai nem médiaképesek: nem véletlen, hogy az öttusa, a kajak-kenu és a vízilabda felett kongatták meg előzetesen a vészharangot az olimpia jövőjé­ről döntő kongresszuson. A ma­gyar aranygyárak maradtak, de képernyőre még így is csak egy­­egy világverseny apropóján ke­rülhetnek, a hazai bajnokság küzdelmei élőben nem láthatók. (A TV 2 próbálkozott ugyan már a pólóval, de finoman szólva nem jöttek be a számításai.) Ami van, mint bárhol a vilá­gon: foci, boksz és Forma-1. Az utóbbi amúgy nem igazán keres­­kedelmitévé-barát, hiszen nem szakítható meg reklámmal és majdnem két óráig tart. Az RTL Klub ennek ellenére rámozdult, és megszerezte az MTV elől, Pa­lik Lászlóval együtt, akinek fő­szereplésével aztán szinte one­­man-show-t csináltak a Párizs- Dakarból. Majd a jogdíj elhap­­polása megismétlődött a magyar foci esetében is, amit sokan egy profi tévé érthetetlen lépésének tartanak a mai napig, hiszen a piacvezető RTL Klub például Merlini szabadulóművész raké­­tás akcióját komolytalanság mi­att nem közvetítette. Kolosi Péter, a csatorna prog­ramigazgatója nem tagadja, hogy a magyar foci megszerzését józan számítások előzték meg. Felmérték, hogy mekkora a meccset nézők tábora, ezt össze­vetették az RTL átlagos nézettsé­gével. Kiderült, hogy vasárnap délben van egy sáv, ahol a focira­jongók száma meghaladja az át­lagot, így kerültek a nem túlsá­gosan játékos és stadionlátogató 11 órás időpontra a meccsek. Ebédidőben 5-600 ezren néznek magyar focit. Összevetve a Forma-1-gyel: a futamok néző­tábora jóval egymillió feletti. Jel­lemző, hogy a legnézettebb idei futam az amerikai volt, ahol mindössze hat autó körözött a többi bojkottja miatt. De mindez főműsoridőben történt. Focit az esti értékes órákban is ad az RTL Klub - és természetesen a két sportcsatorna is -, de bajnoki he­lyett válogatott meccseket, vagy például a Reál hakniját. Kolosi szerint természetesen olcsóbb lenne egy vásárolt filmet sugá­rozni, de számukra fontos, hogy a legfontosabb sporteseménye­ket is náluk lássák a nézők. Hogy a fociban mekkora pénz lehet, azt bizonyítja, hogy­ a jövő évi foci-világbajnokságot nem az MTV, hanem az RTL Klub köz­vetíti majd. Ez volt ugyanis az el­ső alkalom, amikor nem auto­matikusan kapták meg a jogdíjat a közszolgálati tévék, hanem li­citálniuk kellett rá. Ebben a köz­tévé a jelenlegi állapotában nem versenyképes (lásd még a Forma-1-et, a teniszt és a Bajno­kok Ligáját). És akkor a boksz. Magyaror­szági felfuttatásában sokat szá­mított Kovács István személyi­sége, aki eladhatóvá tette a so­kak szerint inkább a cirkuszhoz, mint a sporthoz köthető profi ökölvívást. Itt nincs jogdíj, a két kereskedelmi csatorna akár egy­mással szemben is szervez gálá­kat. „Szeretik nézni az emberek” - válaszolta a boksz népszerű­ségét firtató kérdésre Kolosi Pé­ter. S itt el lehet oszlatni egy tév­hitet is: a felmérések szerint a bokszot nem csak a férfiak nézik, sőt. A nézők negyven százaléka nő. És a sportágat szereti a ke­reskedelmi tévé is, mert sűrűn megszakítható reklámokkal. Az amerikaifoci szabályait például ennek figyelembevételével al­kották meg, de abban sajnos nem vagyunk otthon. Hogy még mi minden média­képes? Az elmúlt hónapokban kiderült, hogy akár a pókerjáté­kosok vagy az órákon át nyereg­ben ülő biciklisták is eladhatók, ha például a Tour de France-ról van szó. Volt olyan is, ami vi­szont nem sikerült. Hiába gon­dolta a Szabad stílusú BMX-esek képviselője: ha civil kurátor lesz az MTV-ben, többször kerülnek képernyőre. Tévedett. HASZÁN ZOLTÁN Propaganda és karrier Hollywoodban ugyan nagy divat a sportfilm, a hazai játékfilmal­kotók - kivéve a dokumentum­­filmeseket - nem nagyon érdek­lődnek a téma iránt. A legtöbb ilyen mű az ötvenes években ké­szült, amikor e tárgykörben is megkívánták a mozgóképes szo­cialista propagandát. A zsáner egyik legismertebb darabja Keleti Márton 1951-ben készült Civil a pályán című víg­játéka, Szusza Ferenc szerep­lésével. Nem ő volt az egyetlen focista, akinek a népszerűségét kamatoztatták a filmesek. Pus­kás Ferenc a Csodacsatár (1956) sztárját alakítja, amelyet szintén Keleti Márton jegyez. Drámaibb hangvételben, de szintén a foci körül forog Fábri Zoltán 1961-es Két félidő a po­kolban című munkája. Az ukraj­nai különleges munkaszázadban történteket az egykori híres lab­darúgó Ónodi II. (Sinkovits Im­re) szemszögéből ismerjük meg. Egy nap megbízzák, állítson ös­­­sze futballcsapatot a magyarok­ból, akik a német utászokkal ját­szanak majd a Führer születés­napjának tiszteletére. A meccset a foglyok nyerik, de a csapatot a pályán legéppuskázzák. Nem így végződik viszont az ebből készült amerikai remake, a Pelé közre­működésével forgatott Menekü­­lés a győzelembe, amely a tenge­rentúli dramaturgiára jellemző módon happy enddel végződik. Bár odaát nagy keletje van a bokszfilmeknek - Dühöngő bi­ka, Rocky, Millió dolláros bébi - hazánkban csak egy jelentés ké­szült, 1957-ben a Nehéz kesz­tyűk, amelyben Papp László ka­pott szerepet. A több évtizede tartó csen­det Hajdú Szabolcs készül meg­törni Fehér tenyér című mun­kájával, amelynek alapötletét öccse, a hivatásos tornász, Hajdú Zoltán Miklós adta. Egy fiatal tehetség, Dongó pályafu­tását követhetjük nyomon ki­lenctől harmincéves koráig. A karriertörténet végpontján a felnőtt Dongót maga Hajdú Zoltán Miklós, a karakter min­taadója játssza. A valós világ és a fikció kapcsolatát erősítendő a mű másik főszereplője Kyle Shewfelt kanadai tornász olim­piai bajnok, aki a filmen is és az életben is tanítványa Hajdú Zoltánnak. Mellettük olyan klasszisok vállaltak feladatot, mint a román Marius Urzica, Marian Dragulescu (aki két aranyérmet is nyert a 2002-es vb-n), a szlovák Piasecky vagy a magyar válogatott több tagja, például az éppen legutóbbi debreceni Eb-n első Berki Krisztián. Az egyik véreskezű edző szerepét pedig az ismert román színész, Gheorge Dinica alakítja. A Fehér tenyér a jövő évi filmszemlén debütál majd. CS. G. Több évtized után újra magyar sportfilmet forgatnak Vegye kézhez bárhol a legfrissebb sporthíreket... ...a PannonW@P segítségével! A GPRS alapú szolgáltatás díjköteles. Az igénybevételi feltételekről, valamint a további részletekről a Pannon GSM bemutatóter­meiben, illetve honlapunkon tájékozódhat. Telefonos ügyfélszolgálat: 1220. www.pannongsm.hu ▼ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] Az élvonal.

Next