Népszabadság, 2005. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-10 / 237. szám

NÉPSZABADSÁG UTAZÁS 2005. OKTÓBER 10., HÉTFŐ 3 Fürdővíz receptre A honfoglaló magyarok termálforrá­sok köré építették első települései­ket. A kortárs magyarok körében pe­dig egyre népszerűbb a gyógyfor­rásturizmus. N­em is kell sokat utazniuk eh­hez: az ország területének majd háromnegyede alatt termálvíz van. De melyik forrás mire jó? Simon Erzsébet reuma­­tológus főorvos szerint minden egész­séges embernek csak ajánlani lehet, hogy évente egyszer-kétszer keressen fel egy gyógyfürdőt, és ilyenkor mind­egy, hogy melyiket. A fürdés, az úszás ugyanis nemcsak a testet, hanem a lel­ket is gyógyítja. A reumatológus 25 év alatt összegyűlt tapasztalata szerint ugyanis a fájdalmak nagyon sokban függnek attól is, hogy mennyire ki­egyensúlyozott körülmények között él valaki. Akire túl sok lelki teher hárul, az utóbb a nyakán, hátán vagy derekán fi­zikai valójában is érzi majd. Az orvos első és legfontosabb tanácsa tehát, hogy érdemes a gyógyfürdőt, de akár­milyen fürdőt felkeresni már akkor, amikor az ember fáradékonyabbnak, dekoncentráltnak érzi magát. A családi kapcsolatoknak is jót tesz néhány na­pos közös kikapcsolódás a napi felada­tokból és az egyhangúságból. Az önma­gában nem segít, ha az orvos felír egy­­vagy akár többféle gyógyszert, az élet­módot kell megfelelő irányba terelni, és ennek eszköze­­ együtt a fizikoterápia és a balneoterápia. Ezek a mozgásszer­vi panaszok szinte mindegyikében al­kalmazhatóak, de tumorral, szív- és ke­ringési betegségekkel küzdők, gyereket várók esetében a kezelőorvossal egyez­tetve­­ sorolja Simon Erzsébet azokat az eseteket, amikor nem feltétel nélkül ajánlja a gyógyfürdő használatát. Fer­tőzés vagy friss műtét esetén pedig ki­fejezetten ellenjavallja a kúrát. Akiknek már vannak panaszaik, ám az elváltozás még nem olyan mértékű, hogy röntgennel kimutatható lenne, szintén bármelyik gyógyvíz - és általá­ban az úszás gyógytornával kiegészítve - nagyon hasznos. A masszírozás is se­gít a fájdalom csillapításában, önmagá­ban­­ aktív és rendszeres mozgás nélkül - azonban csak átmenetileg hoz enyhü­lést. A türelem ezeknél a betegségeknél is „rózsát” terem, meggyógyulni ugyan a károsodással járó kopások, meszesedé­­sek nem fognak, de a kopás üteme csök­kenthető és karbantartható. Ott, ahol már kimutatható az elválto­zás, vagy súlyos a csontritkulás, esetleg baleset utáni rehabilitációra szorul va­laki, már érdemes azt is megfontolni, melyek azok a vizek, amelyek a leghaté­konyabban kúrálják az adott kórt. A ké­nes-meszes gyógyvizeket műtétek után, gerincdeformitásoknál és zsugorodá­soknál ajánlják a reumatológusok. Ilyen a vize például a budapesti Lukács uszo­dának, a Császár és a Széchenyi fürdő­nek. A radioaktív hatású fürdők a csont­­ritkulás megelőzését vagy lassítását se­gítik, azzal, hogy gyorsítják az anyag­cserét. Ezt a hatóanyagot tartalmazzák a hévízi és az egri gyógyforrások, vala­mint a budapesti Rudas, Rácz és Gellért fürdő vizei is mésszel kiegészülve. A gyulladásos betegségeken, meddőségen az olyan konyhasós-jódos tartalmú vi­zek segíthetnek, mint a debreceni vagy hajdúszoboszlói. Az alkáli-hidrokar­­bonos gyógyvíz - ilyen például a büki - az emésztőrendszeri bántalmakat kú­rálja. A jód- és brómtartalom - például ezek az elemek a zalakarosi vízben talál­hatók - nőgyógyászati panaszokra ad enyhülést, és általában nyugtató hatású. A kénes, kloridos, karbonátos vizek - a reumatológus Harkányt említi példa­ként - alkalmasak bőrbántalmak, mint a pikkelysömör kezelésére is. Akinek idejéből és pénzéből telik rá, annak érdemes évente kétszer két hetet eltöltenie valamelyik gyógyszállóban. Ez persze keveseknek adatik meg - ezt az orvos is tudja. A pár napos tartózko­dások azonban kikapcsolódásra alkal­masak ugyan, ám arra nem elegen­dőek, hogy a termálvíz kifejtse a hatá­sát. Ha kétszer két hét „nem fér bele” az időbe, a pénztárcába vagy egyikbe se, akkor legalább évi egyszeri alkalommal három hétre érdemes elutazni, illetve ha a lakóhely közelében található vala­milyen gyógyvíz, akkor hetente két­­szer-háromszor oda elmenni - ajánlja lehetséges kompromisszumként Si­mon Erzsébet. HÁMOR SZILVIA Nincs termál- és élményfürdője se, ennek ellenére legalább annyi érde­kességgel szolgál Vác, mint a két másik Duna-parti gyöngyszem, Szentendre és Esztergom. Ha délről jövünk, mindjárt egy orszá­gos nevezetességen, a Gombás-patak hídján gurulunk keresztül. Ez a mű­emlék az egyetlen ma is látható barokk híd hazánkban - 1753-1757 között ké­szült. Tovább ne is menjünk a főúton, mert a város igazi értékei a főút és a Duna-part között találhatók. Ha nem is a belvárosban, de a város egykori északi határát jelző Bécsi ka­putól pár lépésre magasodik a Kőka­pu, az ország egyetlen­ méreteiben is lenyűgöző diadalíve. A 15 méter ma­gas, 12 méter széles, 3,5 méter oszlop­vastagságú építmény Mária Terézia 1764-es látogatása alkalmából készült - tavaly fejeződött be a restaurálása. Nézőközönsége is folyamatos, hiszen mellette áll a város híres műintézmé­nye, a városképet a Duna felől uraló fegyház. A fegyház épületét Migazzi püspök építtette nemes ifjak konviktu­­sának - bentlakásos kollégiumának - és a királynő tiszteletére Theresia­­numnak nevezte azt el. 1808-tól a Ludovika Akadémia működött benne, börtönként 1855 óta üzemel. A magyar kultúrtörténetben kiemelkedő szere­pet játszó helyen megfordult Hóman Bálint, Göncz Árpád, Déry Tibor, Dar­vas Iván. Mészáros Márta Nagy Imré­ről forgatott filmjének egyes jeleneteit is itt vették fel. A történelmi belvárosban számos műemlék és műemlék jellegű lakóház található, melyek nagy többsége ba­rokk, de klasszicista, eklektikus és ro­mantikus stílusban épültek is vannak köztük. A Géza király tér tulajdonkép­pen a középkori vár területe, műemlé­ki környezetként élvez védettséget. Ezen a téren állt az első székesegyház, melyet fogadalmához híven I. Géza ki­rály fejezett be. A vár és a városfal ma­radványainak feltárása napjainkban is folyik. Restaurálják a város főterét is. A barokk épületekkel övezett tér új burkolatot kap, szökőkutakkal, pa­dokkal, zölddel. Egy ilyen átformálás előtt kötelező a régészeti kutatás. Itt volt is mi után ásni, hiszen a közép­korban Szent Mihály templom maga­sodott itt, amelyet elsőként 1319-es oklevél említett. A megtalált leletek egy részét a Görög templomban állí­tották ki. A székesegyház már a negyedik a püspökség megalapítása óta. A monu­mentális épülettel szemben áll a csak kivételes alkalmakkor látogatható püspöki palota - itt forgatták az Abigél című film egy részét. A kilencvenes évek elején a Fehérek templomának kriptájából érdekes leletek kerültek elő - 1731-1838 között folyt itt temetke­zés. Ebből az időből 264 természete­­­sen mumifikálódott holttest maradvá­nyait találták meg. Az anyag döntő ré­sze a Magyar Természettudományi Múzeumba került, ám a főtér egyik kö­zépkori pincéjében három múmia mellett több festett koporsó, illetve szinte tökéletes állapotban megma­radt lábbeli és ruhadarab is látható. Akit érdekel, itt megtudja, hogy ez idő tájt még nem volt külön jobbos és ba­los cipő, a lábravalók „egy kaptafára” készültek. Évente százezer látogató jön a vá­rosba, ebből nyolcvanezer a július kö­zepi Váci Világi Vigalom háromnapos rendezvényeit keresi fel. Sokakat vonz a mind színvonalasabb tavaszi és őszi fesztivál is. Többen is jöhetnének, hi­szen egy napra bőven kínál látnivalót a Börzsöny lábánál fekvő 36 ezres város. A település többnapos túrák kiinduló­pontjának is kiváló. Innen bebarangol­ható a Dunakanyar, a Börzsöny, Nóg­­rád déli és nyugati része. Egy ugrás a nógrádi vár, Királyrét, Kóspallag, a vácrátóti botanikus kert. A bringások már felfedezték, hogy a várost is érinti a folyó mentén húzódó nemzetközi ke­rékpárút. Info ÖTVÖS ZOLTÁN Vác, a barokk város A diadalív, háttérben a börtön ■ Budapest-Közép-Dunavidéki Régió 2600 Vác, Március 15. tér 16-18. Telefon: (27) 316-160, fax: (27) 316-464 Email: vac@tourinform.hu A www.vac.hu honlap Látnivalók, turiz­mus fejezete bőséges információval szolgál a helyi nevezetességekről, a szálláslehetőségekről és az éttermekről. HIRDETÉS

Next