Népszabadság, 2005. október (63. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-10 / 237. szám
NÉPSZABADSÁG UTAZÁS 2005. OKTÓBER 10., HÉTFŐ 3 Fürdővíz receptre A honfoglaló magyarok termálforrások köré építették első településeiket. A kortárs magyarok körében pedig egyre népszerűbb a gyógyforrásturizmus. Nem is kell sokat utazniuk ehhez: az ország területének majd háromnegyede alatt termálvíz van. De melyik forrás mire jó? Simon Erzsébet reumatológus főorvos szerint minden egészséges embernek csak ajánlani lehet, hogy évente egyszer-kétszer keressen fel egy gyógyfürdőt, és ilyenkor mindegy, hogy melyiket. A fürdés, az úszás ugyanis nemcsak a testet, hanem a lelket is gyógyítja. A reumatológus 25 év alatt összegyűlt tapasztalata szerint ugyanis a fájdalmak nagyon sokban függnek attól is, hogy mennyire kiegyensúlyozott körülmények között él valaki. Akire túl sok lelki teher hárul, az utóbb a nyakán, hátán vagy derekán fizikai valójában is érzi majd. Az orvos első és legfontosabb tanácsa tehát, hogy érdemes a gyógyfürdőt, de akármilyen fürdőt felkeresni már akkor, amikor az ember fáradékonyabbnak, dekoncentráltnak érzi magát. A családi kapcsolatoknak is jót tesz néhány napos közös kikapcsolódás a napi feladatokból és az egyhangúságból. Az önmagában nem segít, ha az orvos felír egyvagy akár többféle gyógyszert, az életmódot kell megfelelő irányba terelni, és ennek eszköze együtt a fizikoterápia és a balneoterápia. Ezek a mozgásszervi panaszok szinte mindegyikében alkalmazhatóak, de tumorral, szív- és keringési betegségekkel küzdők, gyereket várók esetében a kezelőorvossal egyeztetve sorolja Simon Erzsébet azokat az eseteket, amikor nem feltétel nélkül ajánlja a gyógyfürdő használatát. Fertőzés vagy friss műtét esetén pedig kifejezetten ellenjavallja a kúrát. Akiknek már vannak panaszaik, ám az elváltozás még nem olyan mértékű, hogy röntgennel kimutatható lenne, szintén bármelyik gyógyvíz - és általában az úszás gyógytornával kiegészítve - nagyon hasznos. A masszírozás is segít a fájdalom csillapításában, önmagában aktív és rendszeres mozgás nélkül - azonban csak átmenetileg hoz enyhülést. A türelem ezeknél a betegségeknél is „rózsát” terem, meggyógyulni ugyan a károsodással járó kopások, meszesedések nem fognak, de a kopás üteme csökkenthető és karbantartható. Ott, ahol már kimutatható az elváltozás, vagy súlyos a csontritkulás, esetleg baleset utáni rehabilitációra szorul valaki, már érdemes azt is megfontolni, melyek azok a vizek, amelyek a leghatékonyabban kúrálják az adott kórt. A kénes-meszes gyógyvizeket műtétek után, gerincdeformitásoknál és zsugorodásoknál ajánlják a reumatológusok. Ilyen a vize például a budapesti Lukács uszodának, a Császár és a Széchenyi fürdőnek. A radioaktív hatású fürdők a csontritkulás megelőzését vagy lassítását segítik, azzal, hogy gyorsítják az anyagcserét. Ezt a hatóanyagot tartalmazzák a hévízi és az egri gyógyforrások, valamint a budapesti Rudas, Rácz és Gellért fürdő vizei is mésszel kiegészülve. A gyulladásos betegségeken, meddőségen az olyan konyhasós-jódos tartalmú vizek segíthetnek, mint a debreceni vagy hajdúszoboszlói. Az alkáli-hidrokarbonos gyógyvíz - ilyen például a büki - az emésztőrendszeri bántalmakat kúrálja. A jód- és brómtartalom - például ezek az elemek a zalakarosi vízben találhatók - nőgyógyászati panaszokra ad enyhülést, és általában nyugtató hatású. A kénes, kloridos, karbonátos vizek - a reumatológus Harkányt említi példaként - alkalmasak bőrbántalmak, mint a pikkelysömör kezelésére is. Akinek idejéből és pénzéből telik rá, annak érdemes évente kétszer két hetet eltöltenie valamelyik gyógyszállóban. Ez persze keveseknek adatik meg - ezt az orvos is tudja. A pár napos tartózkodások azonban kikapcsolódásra alkalmasak ugyan, ám arra nem elegendőek, hogy a termálvíz kifejtse a hatását. Ha kétszer két hét „nem fér bele” az időbe, a pénztárcába vagy egyikbe se, akkor legalább évi egyszeri alkalommal három hétre érdemes elutazni, illetve ha a lakóhely közelében található valamilyen gyógyvíz, akkor hetente kétszer-háromszor oda elmenni - ajánlja lehetséges kompromisszumként Simon Erzsébet. HÁMOR SZILVIA Nincs termál- és élményfürdője se, ennek ellenére legalább annyi érdekességgel szolgál Vác, mint a két másik Duna-parti gyöngyszem, Szentendre és Esztergom. Ha délről jövünk, mindjárt egy országos nevezetességen, a Gombás-patak hídján gurulunk keresztül. Ez a műemlék az egyetlen ma is látható barokk híd hazánkban - 1753-1757 között készült. Tovább ne is menjünk a főúton, mert a város igazi értékei a főút és a Duna-part között találhatók. Ha nem is a belvárosban, de a város egykori északi határát jelző Bécsi kaputól pár lépésre magasodik a Kőkapu, az ország egyetlen méreteiben is lenyűgöző diadalíve. A 15 méter magas, 12 méter széles, 3,5 méter oszlopvastagságú építmény Mária Terézia 1764-es látogatása alkalmából készült - tavaly fejeződött be a restaurálása. Nézőközönsége is folyamatos, hiszen mellette áll a város híres műintézménye, a városképet a Duna felől uraló fegyház. A fegyház épületét Migazzi püspök építtette nemes ifjak konviktusának - bentlakásos kollégiumának - és a királynő tiszteletére Theresianumnak nevezte azt el. 1808-tól a Ludovika Akadémia működött benne, börtönként 1855 óta üzemel. A magyar kultúrtörténetben kiemelkedő szerepet játszó helyen megfordult Hóman Bálint, Göncz Árpád, Déry Tibor, Darvas Iván. Mészáros Márta Nagy Imréről forgatott filmjének egyes jeleneteit is itt vették fel. A történelmi belvárosban számos műemlék és műemlék jellegű lakóház található, melyek nagy többsége barokk, de klasszicista, eklektikus és romantikus stílusban épültek is vannak köztük. A Géza király tér tulajdonképpen a középkori vár területe, műemléki környezetként élvez védettséget. Ezen a téren állt az első székesegyház, melyet fogadalmához híven I. Géza király fejezett be. A vár és a városfal maradványainak feltárása napjainkban is folyik. Restaurálják a város főterét is. A barokk épületekkel övezett tér új burkolatot kap, szökőkutakkal, padokkal, zölddel. Egy ilyen átformálás előtt kötelező a régészeti kutatás. Itt volt is mi után ásni, hiszen a középkorban Szent Mihály templom magasodott itt, amelyet elsőként 1319-es oklevél említett. A megtalált leletek egy részét a Görög templomban állították ki. A székesegyház már a negyedik a püspökség megalapítása óta. A monumentális épülettel szemben áll a csak kivételes alkalmakkor látogatható püspöki palota - itt forgatták az Abigél című film egy részét. A kilencvenes évek elején a Fehérek templomának kriptájából érdekes leletek kerültek elő - 1731-1838 között folyt itt temetkezés. Ebből az időből 264 természetesen mumifikálódott holttest maradványait találták meg. Az anyag döntő része a Magyar Természettudományi Múzeumba került, ám a főtér egyik középkori pincéjében három múmia mellett több festett koporsó, illetve szinte tökéletes állapotban megmaradt lábbeli és ruhadarab is látható. Akit érdekel, itt megtudja, hogy ez idő tájt még nem volt külön jobbos és balos cipő, a lábravalók „egy kaptafára” készültek. Évente százezer látogató jön a városba, ebből nyolcvanezer a július közepi Váci Világi Vigalom háromnapos rendezvényeit keresi fel. Sokakat vonz a mind színvonalasabb tavaszi és őszi fesztivál is. Többen is jöhetnének, hiszen egy napra bőven kínál látnivalót a Börzsöny lábánál fekvő 36 ezres város. A település többnapos túrák kiindulópontjának is kiváló. Innen bebarangolható a Dunakanyar, a Börzsöny, Nógrád déli és nyugati része. Egy ugrás a nógrádi vár, Királyrét, Kóspallag, a vácrátóti botanikus kert. A bringások már felfedezték, hogy a várost is érinti a folyó mentén húzódó nemzetközi kerékpárút. Info ÖTVÖS ZOLTÁN Vác, a barokk város A diadalív, háttérben a börtön ■ Budapest-Közép-Dunavidéki Régió 2600 Vác, Március 15. tér 16-18. Telefon: (27) 316-160, fax: (27) 316-464 Email: vac@tourinform.hu A www.vac.hu honlap Látnivalók, turizmus fejezete bőséges információval szolgál a helyi nevezetességekről, a szálláslehetőségekről és az éttermekről. HIRDETÉS