Népszabadság, 2005. október (63. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-14 / 241. szám
6 2005. OKTÓBER 14., PÉNTEK MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Debreceni panelprogram: sok vagy kevés? Debrecenben a Panel Plusz felújítási program nem nagyon érezteti a hatását: az akció keretében eddig 375 otthon vált lakhatóbbá, a legújabb adatok szerint pedig jövőre további 300 lakás korszerűsítése valósulhat meg. A városban azonban 32 ezer ipari technológiával készült panellakás van, ahol csaknem 80 ezer ember él. Debrecenben az elmúlt egykét hónapban erősödött a panelfelújítási programban való részvételi kedv, ami nagyrészben annak köszönhető, hogy a cívisvárosban augusztusban a helyi politika is „fölfedezte” magának a településen csaknem 80 ezer embert érintő problémát. Az elmúlt egy hónapban egymást érték a lakossági fórumok a témáról, aminek meglett az eredménye: újabb háromszáz lakás korszerűsítése valósulhat meg a kormány és az önkormányzat támogatásával. Mint ismeretes, a négyéves múltra visszatekintő, a Gyurcsány-kormány által kibővített panelfelújítási program keretében az egy lakásra eső teljes körű felújítás maximális költsége 1,2 millió forint, ezt egyenlő arányban a lakó, az önkormányzat és az állam fizeti. Annak ellenére, hogy a kedvező feltételeken túl a háztartásoknak és az önkormányzatoknak 5-6 százalékos kamatú hitel igénylésére is lehetőségük van, Debrecenben eddig nem sokan éltek a lehetőséggel. A cívisvárosban összesen mintegy 32 ezer ipari technológiával készült panellakás van, s az épületek nagy többségében el kellene végezni a hőszigetelések felújítását, a fűtési rendszerek és nyílászárók korszerűsítését. De a hajdúsági megyeszékhelyen az elmúlt négy évben mindössze 91,5 millió forintot fordítottak panelfelújításra, amiből csak 375 otthon vált lakhatóbbá. A vészharangot idén augusztusban Oláh Lajos, az MSZP Hajdú-Bihar megyei elnöke kongatta meg, aki szerint az illetékesek - a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter hivatalának munkatársai - nem tájékoztatták megfelelően a lakosságot a panelfelújítási programról. Mint mondta, éppen azért indult a Panel Plusz hitelprogram, hogy azok a lakóközösségek, önkormányzatok is részt vehessenek a felújítási programban, amelyek nem rendelkeznek kellő önerővel. Galambos Tamás, a hivatal kommunikációs igazgatója nem értett egyet Oláh Lajossal, szerinte ugyanis nem a párokan félreértették a pályázati kiírást, és ezért a hivatalban szóvá tették, hogy a panelházakban miért nem kapnak pályázati támogatást a radiátorok egyedi mérővel való felszerelésére. lyázati rendszer hibája, hogy Debrecenből - a többi megyeszékhellyel összehasonlítva - feltűnően kevés pályázatot adtak be. Összehasonlításul: Székesfehérvár 6024 lakás felújítására eddig összesen több mint egymilliárd forint állami támogatást nyert el, Pécsett pedig 640 millió forintnyi támogatásból 7220 lakást korszerűsítettek. Oláh Lajos és más helyi szocialista politikusok megnyilatkozásai után a Fidesz is bekapcsolódott a panelfelújítással kapcsolatos polémiába. Papp László, az önkormányzat Fidesz-MDF frakciójának vezetője közölte: annak érdekében, hogy a lakóközösségek minél több információt szerezhessenek a felújítási programról, a frakció önkormányzati képviselői heteken át rendszeres lakossági fórumokon tájékoztatják a közös képviselőket és lakástulajdonosokat. Foglalkozott az üggyel a fideszes többségű debreceni önkormányzat is, amely a közelmúltban módosította, egyszerűsítette a panelprogramban való részvételt. Mivel sok társasház egyes lakók köztartozása miatt esett el a felújítás lehetőségétől, az önkormányzat úgy döntött, hogy az adósok úgynevezett adósságkezelési megállapodást köthetnek a szolgáltatóval. Vagyis: ezzel a megoldással már azok a társasházak is pályázhatnak, amelyek egyes lakói hátralékkal küszködnek. Érdeklődésemre, miszerint az elmúlt hetekben Debrecenben tartott felvilágosító kampány meghozta-e az eredményét, Papp László azt mondta: fontos fejleménynek tartják, hogy négy lakóközösség élt a pályázati lehetősséggel, s habár közülük egynek a pályázatát formai okok miatt el kellett utasítani, a másik három társasház összesen 302 lakásában megvalósulhat a korszerűsítés, így megújul a szigetelés, a tető, a fűtés és a felvonóberendezés a Jerikó utca és a Menyhárt tér épületeiben. A tömbházakban a munkálatok jövőre kezdődnek el. Az említett 302 lakással kapcsolatban érdekes momentum, hogy Debrecenben még ez a szám is sikernek számít, jóllehet az összes, mintegy 32 ezernyi lakáshoz képest ez elenyésző szám. Az üggyel kapcsolatban Varga László, a polgármesteri hivatal főosztályvezetője megkeresésemre azt mondta: az önkormányzatnál a lakosság egy része felháborodását fejezte ki amiatt, hogy nem vehetnek részt a panelprogramban. Mint mondta, a lakosok számára érthetetlen, hogy miért csak az ipari technológiával készült tömbházakra vonatkozik a korszerűsítési akció, holott vannak olyan negyven évvel ezelőtt készült társasházak, amelyekre ugyancsak ráférne a felújítás. Arra a kérdésre, hogy mi lehet az oka annak, hogy kevés pályázat érkezett, Varga László azt mondta: nagyon sok nyugdíjas él panelekben, akik az egyharmados önrész kifizetésére is képtelenek. Megtudtuk azt is: sokan félreértették a pályázati kiírást, és ezért a hivatalban szóvá tették, hogy a panelházakban miért nem kapnak pályázati támogatást a radiátorok egyedi mérővel való felszerelésére. Ezzel kapcsolatban a debreceni ingatlankezelő társaságtól, a Cívis Ház Rt.-től azt a választ kaptam: az egyedi mérők felszerelése független a panelprogramtól, így ennek költségét a Cívis Ház nem vállalja át. A cég véleménye szerint a mérők felszerelése egyszeri ráfordítás, amely a fűtésszámla csökkenésével megtérül. A debreceni önkormányzatnál reménykednek abban, hogy az idén még további pályázatok is születnek. Ennek érdekében a város a pályázati határidőt kitolta november 15-ig, így szeretnék elérni, hogy a panelfelújítás tekintetében idővel Debrecen is felzárkózzon a többi megyei jogú városhoz. KÁCSOR ZSOLT Az épületek többségét korszerűsíteni kellene