Népszabadság, 2005. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-03 / 231. szám

4 2005. OKTÓBER 3., HÉTFŐ MAGYARORSZÁG Rózsaszín Lánchídon az emlőrák ellen Rózsaszínbe öltözött tegnap a Lánchíd, ahol politiku­sok és más közszereplők álltak az emlőrák elleni küzdelem mellé. Az összefogásban az idén 51 polgár­­mester asszony is részt vesz, s a következő hetekben vidéken is folytatódik a kampány. Politikusnők, politikusfelesé­gek, üzletasszonyok, színésznők és más ismert közéleti szemé­lyiségek mellett az idén 51 pol­gármesternő is kapcsolódott az Egészség hídja rendezvényei­hez, az emlőrák elleni összefo­gáshoz. A 2002-ben indított kampány célja, hogy elfogad­tassa a magyar társadalommal is: a korai stádiumban felismert mellrák gyógyítható, ezért min­dent meg kell tenni azért, hogy időben diagnosztizálják a bajt. Egyszerűbben: tessék elmenni a szűrővizsgálatokra. Tegnap este az Egészség híd­­ján - a Lánchídon - átment a magyar miniszterelnök Gyur­­csány Ferenc és felesége, Dobrev Klára az Amerikai Egyesült Álla­mok jelenlegi nagykövete, Geor­ge Herbert Walker és elődje, a mozgalmat alapító Nancy Brin­­ker. Még ha személyesen nem is jelentek meg, fővédnökséget vál­laltak az eseményen a volt kor­mányfők feleségei: Antall József­­­né, Boross Péterné, Horn Gyulá­­né, Lévai Anikó, Medgyessyné Csaplár Katalin. Ma Magyarországon a nőket a rosszindulatú daganatos meg­betegedések közül leginkább a mellrák veszélyezteti. Tavaly 2316 életet követelt ez a beteg­ség. A kockázatcsökkentés leg­fontosabb eszköze a 45-65 év közötti korban a kétévenkénti rendszeres szűrés. Erre 2002 ja­nuárja óta több mint kétmillió nőt hívtak be, s az invitálásnak az érintettek hatvan százaléka tett eleget. Ha a mellrákot a leg­korábbi stádiumban észlelik, a betegek túlélési esélye kilencven százalék. Az idén kampány in­dult a 45 évesnél fiatalabb, első­sorban a harmincas éveikben já­ró nők védelmében is. Annak ellenére, hogy fiata­labb korban az emlőrák kialaku­lásának gyakorisága is alacso­nyabb, az évente új esetként re­gisztrált hat-nyolcezer emlőrá­kos nő öt százaléka a fiatalabb korosztályból kerül ki - tudtuk meg Nagykálnai Tamástól, a Magyar Szenológiai Társaság el­nökétől. Erre a korcsoportra ugyanis az agresszív, a terápiára kevésbé érzékeny daganattípu­sok a jellemzők, ezért itt a leg­fontosabb a korai felismerés. Nehezíti ezt, hogy a közhiede­lem szerint az emlőrák nem a fi­atalok betegsége, sem a beteg­ben, sem a környezetében, sőt gyakran az orvosokban sem me­rül fel a daganat gyanúja. A szakorvosok ezért arra kérik az érintett korosztályt, hogy maguk is kérjék a szűrővizsgálatot, ami bárki számára elérhető. Ungár Tamás, a Magyar Nő­­gyógyászati Társaság elnöke ezen belül arra figyelmeztet: hibás bármilyen önvizsgálatra buzdító kampány, annak szűrési haté­konyságát ugyanis egyetlen szak­mai vizsgálat sem igazolta. A fő­orvos szerint kizárólag a mam­mográfiás szűrésekről szabad mindenütt beszélni, mert az ön­vizsgálat akár káros is lehet: so­kakat ugyanis megnyugtathat az a tudat, hogy ők ezzel mindent megtettek egészségükért, s nem mennek más, valóban hatékony vizsgálatokra. A hazai adatok sze­rint a kötelező szűrést megelőző­en a megbetegedések 80-90 szá­zalékát maguk a nők észlelték, sokszor azonban túl későn. Az elkövetkező napokban Borsod megyében, illetve Kecs­keméten, Tatabányán, Baján fi­gyelmeztetnek a betegség elleni küzdelemre. KUN J. VIKTÓRIA Felvonulással kampányoltak azért, hogy mindenki menjen el a szűrővizsgálatra Politikai döntésre vár az új Btk.-koncepció A kormányfő tanácsadó testüle­te elé terjeszti az Igazságügyi Minisztérium a Btk. koncepció­ját, amiről a tárca kodifikációs bizottsága már tárgyalt. A bi­zottság ülésén Kondorosi Ferenc közigazgatási államtitkár közöl­te: az új Büntető törvénykönyv kidolgozását akkor folytatják majd, ha a koncepcióról politi­kai döntés születik. A Györgyi Kálmán miniszteri biztos vezet­te testület egyébként már több éve dolgozik az új szabályozá­son, és több dokumentum is született. A most megvitatott elképze­lést jegyző Ligeti Katalin, az EL­TE oktatója hangsúlyozta: a mó­dosuló szabályozás egyik lényegi eleme, hogy a börtön csak végső eszköz lehet, ezért az új Btk. a je­lenleginél differenciáltabb, sza­badságelvonással nem járó szankciókat tartalmaz majd. Az uniós ajánlásokból pedig az is következik - tette hozzá -, hogy kerülni kell a rövidebb időtarta­mú börtönbüntetést, miközben nagyobb figyelmet kell fordítani az áldozatok jogainak érvényesí­tésére. Ez utóbbinak része a kár­talanítás, illetve a sértett közös­ség kiengesztelése. A helyreállító igazságszolgáltatás jellegzetes­sége ugyanis, hogy magánjogi elemek - ilyen például az elköve­tő által fizetendő, vagy más mó­don teljesítendő jóvátétel - je­lennek meg a büntetőeljárásban. Szintén uniós dokumentu­mok írják elő, hogy a tagál­lamoknak meg kell fontolniuk: a fiatal felnőttek - vagyis a 21. életévüket be nem töltött bűnel­követők - esetében nem célsze­rűbb-e a fiatalkorúakra vonatko­zó speciális szabályokat alkal­mazni. Ugyanakkor a kisebb sú­lyú, úgynevezett bagatell bűn­­cselekmények esetében esetleg el is tekinthetnének a felelősség­re vonástól, bár a társadalom rosszallását ilyenkor is kifejezés­re kellene juttatni. Petrétei József igazságügy-mi­niszter úgy véli, hogy a minisz­terelnök tanácsadó testülete a javaslatról néhány héten belül határozhat, és utána a koncep­cióról széles körű szakmai vitát kezdeményeznek. Az viszont szinte bizonyos, hogy az új kódex már csak a következő ciklusban kerül majd a parlament elé. L. K. RTL-cég szerez pénzt a Duna TV-nek is A két kereskedelmi társaság a hirdetéstorta kilenctizedét foglalja le Egy előkészítés alatt lévő szerződés szerint az RTL Klub szerez hirdetőket a Duna TV-nek is. A terv szerint az RTL kereskedőháza jutalékért feltölti a köz­­szolgálati tévé reklámidejét. A Duna TV lenn­e a tize­dik csatorna, amelynek hirdetései körül az R-Time nevű cég bábáskodik. Az RTL Klub kereskedőházára, az R-Time nevű cégre bízná a Duna TV, hogy nagy hirdetőket szerezzen a csatorna szabad reklámidejére. Korábban ha­sonló céllal már a Magyar Tele­vízió is próbálkozott külső cé­gek megbízásával, amiből han­gos botrány kerekedett. Az MTV ugyanis - becslések sze­rint - áron alul adta el reklám­idejét a többek állítása szerint a háttérben szintén az RTL Klub­hoz kötődő cégeknek. A megál­lapodást akkor a nyilvánosság­ra kerülése után érvénytelení­tették. Sem akkor, sem most nem előzte meg közbeszerzési eljá­rás a tervezett megbízást. Cselényi László, a Duna TV el­nöke szerint erre nincs is szük­ség, hiszen nem adnak el és nem is vesznek semmit. Ők csak megbízást adnak arra, hogy jutalékért az R-Time hir­detőket hozzon az üres rek­lámpercekre. Versenyhelyzet pedig volt, hiszen megkeresték az ezzel foglalkozó három leg­nagyobb céget a piacon. Hogy lehetett volna bővíteni az aján­lattevők listáját, azt bizonyítja, hogy az egyelőre csak tervezett szerződés hírét meghallva, az MTV bejelentkezett a Duná­hoz. A Magyar Televízió együttműködést ajánlott, mert már elkelt a törvény szerint óránként hat percben maxi­mált hirdetési ideje, így vissza kell utasítania a reklámozók ajánlatait. A Duna TV az MTV ajánlatát még megvárja, ám az R-Time előnyben van. „Másodlagos előnyként” ugyanis a Duna ked­vezményes áron hozzájuthat sportközvetítésekhez és össze­foglalókhoz. Az RTL-nél van például a magyar bajnoki mécs­esek összefoglalója, de hetente csak­ egy mérkőzést közvetít. Az RTL számára azért volt logikus lépés a kereskedőház beindítása, mert régóta megtelt a kereskedelmi tévék számára engedélyezett óránkénti 12 per­ces reklámidő. Ahelyett, hogy elküldte volna a hirdetőket, ki­sebb tévék irányába lépett to­vább. Az R-Time portfoliója te­kintélyes: az RTL Klub mellett itt található a két magyar sport­­csatorna, a Cool TV, a Film+, a Cartoon Network, a Discovery, a Minimax, az A+, a Hálózat. Erre a listára kerülhet fel a Du­na TV is. Az R-Time ezt már je­lezte a piacon. A legdrágább műsorperc a Dunán 330 ezer forint. Az RTL Klub listaárán található legmagasabb tarifa 4,2 millió forint, mindössze fél percért. A TV 2 hasonló megol­dásban az írisz és a Club TV reklámidejét gondozza. A tévés hirdetési piacot a Magyar Rek­lámszövetség tavaly 63,8 mil­liárd forintra becsülte. Ennek nyolcvan, más becslések szerint kilencven százaléka a két nagy kereskedelmi tévéhez folyik be. HASZÁN ZOLTÁN Az ügyészség dönt a feljelentésekről Pós Péter szerint három tévés ügy alapozhatja meg a hűtlen, hanyag kezelés gyanúját Várhatóan ma dönt az V-XIII. kerületi ügyészség, hogy nyomo­zást indít-e két, a Magyar Televí­zióval kapcsolatban másfél hete benyújtott feljelentés alapján. A nagyobb dokumentumcso­magot Pós Péter volt MTV-s civil kurátor adta be. Pós, mint hang­súlyozza, egy kész köteget ka­pott, amit átlapozott, és az ügyészséghez fordult. A bead­ványban lévő levél szerint három ügy alapozhatja meg a hűtlen, il­letve hanyag kezelés megvalósu­lását vagy annak kísérletét. Az egyik, vezetékes telefonok ésszerű használatára vonatkozó tanácsadásra közbeszerzési el­járás nélkül kötött szerződést az MTV Rt. Az MTV volt jogászá­nak mellékelt levele szerint a munka ellenőrizhetetlen, és szükséges lett volna a közbe­szerzés is, hiszen a szerződés bruttó értéke meghaladja a 10 millió forintot. A második: egy budapesti ügyvéddel egy évre szóló szer­ződést kötött az MTV, óránként 25 ezer forint plusz áfa, vala­mint teljes költségtérítés elle­nében. A feladat tanácsadás volt a létszám tervezett leépíté­séhez, bár ezt addig házon belül oldotta meg a köztévé. A bead­vány felhívja a figyelmet arra, hogy a szerződésben nincs megadva felső összeghatár, te­hát ha az ügyvéd kiszámlázza a napi nyolc órát, akkor a végös­­­szeg évi 60 millió forint is lehet. A harmadik eset a Rudi Zol­tán cége által 2003-ban megvá­sárolt Hársmajor utcai volt munkásszálló ügye. A beadvány vizsgálná az összeférhetetlensé­get, hiszen az MTV megbízási szerződéssel alkalmazza azt a budapesti ügyvédnőt, aki se­gédkezett vevőt keresni az újra árusított ingatlanra és utána­járna annak is, hogy miből telt a vásárlásra. A másik feljelentés az olva­sást népszerűsítő A Nagy Könyv körüli visszaéléseket gyanít. Az MTV közleményben jelezte, hogy A Nagy Könyv projekt teljesen szabályos. H. z. Pós Péter (jobbról) volt tévés, jelenlegi rádiós civil kurátor A 4 NÉPSZABADSÁG Védjegy ütközésvizsgálat nélkül Egy 1995 óta oltalom alatt álló magyar védjegy megújítása során derült ki, hogy ugyanazt a meg­jelölést egy külföldi cég is bejegyeztette hazánkban. Hasonló esetek az EU- csatlakozás óta gyakrab­ban fordulnak elő. A védjegy az egyik legegysze­rűbb és legolcsóbb szellemitulaj­­don-védelmi forma: egy termék vagy szolgáltatás megjelölését néhányszor tízezer forintért tíz évre oltalom alá lehet helyeztet­ni a Magyar Szabadalmi Hiva­talnál (MSZH), és a védettség korlátlan ideig meghosszabbít­ható. Ezért is lepődtek meg a Cash Back Hungary Kft. illeté­kesei, amikor az 1995-ben be­jegyzett Cash Back védjegyük meghosszabbításakor kiderült: ugyanezt a védjegyet hamarosan egy svájci cég is jogszerűen hasz­nálhatja hazánkban, miután egy nemzetközi lajstromozási bead­ványban Magyarországot is megjelölte célországként. Korábban az MSZH hivatal­ból vizsgálta a lajstromozást gátló közvetett okokat is, mint amilyen például egy korábbi védjegy létezése ugyanarra a megjelölésre. A védjegytörvény módosítása óta azonban csak a közvetlen kizáró okokat (közer­kölcsbe ütközés, vallási jelkép használata stb.) vizsgálják auto­matikusan, így fordulhat elő a „dupla” lajstromba vétel. Reich Tamás, a magyar cég ügyvezető igazgatója elmondta: az eljárás költségeit megfizető védjegytu­lajdonosok elvárnák, hogy ha­sonló esetek ne forduljanak elő, vagy ha mégis, akkor annak anyagi konzekvenciáit ne nekik kelljen viselniük (a második­ként bejegyzett védjegy törlése 128 ezer forintba kerül, igaz, fi­zetnie mindig az eljárás veszte­sének kell). Az MSZH illetékese szerint ebben az ügyben is a jogsza­bályoknak megfelelően jártak el, vagyis a hivatal nem hibázott. A mostani szabályozásnak az a lo­gikája, hogy ha a két védjegy ugyanarra a termék- vagy szol­gáltatási körre szól, akkor a bir­tokosaik nyilván értesülnek egy­másról (ilyenkor egy éven belül díjmentesen lehet észrevételt benyújtani, s akkor a második védjegy bejegyzésére nem kerül sor). A hivatal egyébként végez védjegyfigyelést - többek között a dupla lajstromozás megelőzé­sére -, de nem automatikusan, hanem megbízás alapján, havi 6400 forintért. Mint megtudtuk, az EU-csat­­lakozás óta stabilan évi 8-9 ezer védjegybejelentés érkezik az MSZH-ba, s ebből 100-120 a „problémás” eset. Viszonylag gyakori konfliktusforrás a rossz­hiszemű védjegybejelentés, ami­kor például egy külföldi divatcég által külföldön használt megje­lölést helyeztet védelem alá vala­ki idehaza, nem az eredeti véd­jegytulajdonos megbízásából. H. M. ■ A védjegybejelentés költ­sége egy áruosztályra 74 ezer, minden további áruosztály esetében 32 ezer forint. Ös­­­szesen 45 áruosztályra lehet kérni a védelmet. A lajstro­mozott védjegy érvényessége 10 évre szól, és a meghos­­­szabbítása ugyanannyiba ke­rül, mint egy új bejelentés. A nemzeti bejelentés alapján lehet kérelmezni a védjegy kiterjesztését külföldi orszá­gok piacaira, ilyenkor az ár az áruosztályok, illetve a célországok számától függ. Azért, hogy a kérelmet to­vábbítsák a nemzetközi véd­jegyügyeket intéző madridi irodához, 10 ezer forintot kell fizetni.

Next