Népszabadság, 2005. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-24 / 249. szám

2 2005. OKTÓBER 24., HÉTFŐ Aotearoa: ország a Föld túloldalán Ha van ország, ahova egyszer min­den természetbarát el szeretne jut­ni, akkor az minden bizonnyal Aotearoa, ahogy az őslakosok hívják Új-Zélandot, egymilliónyian laknak egy kevéssel nagyobb területen, mint Nagy-Britanniáé. Az ország nem hivatalos jelsza­va ugyanis a „No Worries”, azaz „Csak Nyugi”. Jól példázza ezt a mentalitást, amit stoppoláskor mondott nekem egy farmer. Szerinte Új-Zéland egyik legnagyobb problémája az volt a má­sodik világháború után, hogy túlságo­san elszaporodtak a szarvasok, mivel senki sem vadászta őket. Szerencsére ez a gond is megoldódott azóta, hisz a XX. század elején betelepített szarva­sokat pár éve farmokon tenyésztik, és a húsukat (hova máshová?) Európába exportálják. Új-Zélandról szólva so­kak inkább a juhokra gondolnak. És joggal, hisz átlagosan egy lakosra 13- 14 birka jut. Ennek ára volt: Új-Zé­­land jó részét legelővé változtatták. A szigetek érintetlensége még így is le­nyűgöző. Itt találkozik az ausztráliai és az óceániai kőzetlemez, ezért a táj a lánchegységek jellegzetességeit viseli magán: meredek, csipkézett fiatal he­gyek. Én inkább a lélegzetelállító csú­csok, szédítő meredélyek és végtelen tengerpartok szavakat használnám. A táj másik különlegessége az egye­dülálló élővilág. Az első emberek i. sz. 1000 körül érkeztek Polinéziából, és az egyetlen szárazföldi emlős, amit itt találtak, az a denevér volt. A madár­­populáció viszont annál változato­sabb. A struccnál másfélszer nagyobb moától az ország jelképéig, az apró kicsig minden formájú, méretű és szí­nű madár megtalálható volt Új-Zélan­­don. Azóta az előbbi - sajnos - kihalt, az utóbbi meg a kihalás szélén van. A madarak a nemzeti parkokban nin­csenek hozzászokva az emberhez, így nem rebbenek el, ha közel kerülünk hozzájuk. Sőt, a kea - az egyetlen al­pesi papagáj - egyenesen szemtelenül támad az emberre, remek fészekele­met látva minden cipőfűzőben, ter­moszszíjban vagy bármilyen ruhada­rabban. Az országban vannak hatalmas nemzeti parkok: a Déli-Alpok leg­szebb részeit magában foglaló Fiordland Nemzeti Park például Cip­rusnál valamivel nagyobb területű. Másrészről apró természetvédelmi te­rületekből is számtalan van. Egy nem­zeti park elérése akár kétórás autóká­­zást is jelenthet az utolsó betonúttól. Ugyanakkor szinte minden nagyobb hegyen van menedékház, ahol némi pénz ellenében (szigorúan becsület­kassza alapon!) egy kis tűzifa, ivóvíz és pár szivacságy várja a megfáradt ki­rándulót. A kilenc legszebb túra, Great Walks, azaz nagy séta, általában 3-4 napos gyaloglást jelent a legva­rázslatosabb vidékeken. Van ebben tengerparti túra kajakozással kombi­nálva, alpesi túra a hóhatár felett, vul­kánmászás és fjordséta. Az útvonalak remekül karbantartottak: térképre, iránytűre semmi szükség. A merede­­kebb részeken lépcső, a láposabb terü­leteken fahíd segíti az utunkat. Mindennek ára van, a gyönyörű tájat sajnos meg kell osztani másokkal. Az új-zélandi bolyongást nagyban meg­könnyíti, hogy itt nincsenek veszélyes ragadozók, sőt semmilyen mérgező kí­gyó, pók, skorpió nem honos a szigete­ken. Viszont estére, mire elérünk egy menedékházhoz, szinte biztosan ha­lálra kínoztak minket a helyi homok­legyek, amelyekhez képest az otthoni szúnyogok támadását elviselni laza önkéntes véradás. Új-Zéland lakóinak identitása egy­re inkább kettős: európai és maori. A maorik az „őslakosok”, akik nagy ha­jókkal érkeztek i. sz. 1000-1200 körül Polinéziából. Társadalmuk felépítése igen katonás, ezért nevezték őket a dé­li félteke vikingjeinek. Cook kapitány nyomán megjelentek az első európai­ak is, és rögvest ellentétbe kerültek a maorikkal. Többek között azért, mert az angolok földet akartak, a maorik meg emiatt megettek egy-két britet. Rossz szóviccel: angolosan. Mivel a maorik sikeresen harcoltak földjü­kért, a britek megegyeztek a maori fő­nökökkel abban: az angoloknak meg kell venniük minden egyes hold föl­det. Ugyan elég olcsón, de még így is jobb helyzetbe kerültek a maorik, mint a szomszéd Ausztrália őslakosai. A maorik között magasabb a munka­­nélküliség, képzettségük alacsonyabb, mint az európai eredetűeké. Ugyanak­kor kultúrájukra kétségtelenül min­den új-zélandi büszke és a sajátjának vallja. Varázslatos ország ez! Nem vélet­len, hogy A gyűrűk urát itt, Új-Zélan­­don forgatták. Amikor az ember egy négynapos túra után egy földúton ha­zafelé arra vár az autóban, hogy a ju­hok végre lemenjenek az útról, akkor tényleg úgy érzi, mintha egy mesébe cseppent volna bele. Itt a déli féltekén a Földnek valóban minden fordítva van: fordítva folyik le a víz a csapba, az északi fekvésű szoba a napos, és igen, Új-Zélandra szeptemberben jött meg a tavasz... BEDŐ TIBOR Új-Zéland tájain forgatták A gyűrűk urát is l HIRDETÉS Négy évszakos Borsod-Abaúj-Zemplén Gyárfás Ildikó, a megyei közgyűlés elnöke régóta vallja: Borsod-Abaúj-Zemp­­lén megye kitörési pontja lehet az idegenforgalom. - Sokat tettünk már eddig is, azért, hogy bemutassuk magunkat itthon és a nagy­világban egyaránt, de van­nak további ötleteink - mondta az elnök asszony.­­ A következő, 2006-ra ter­vezett lépés a „Festett uta­kon” elnevezésű projekt, amely a turisztikai vonzerő növelésére irányul, és az egyes települések anyagi le­hetőségeinek függvényé­ben több marketingelemet RMáWaaf A napokban megjelent a Múzeumi Kalauz, stt az év végéig még 34-féle turisztikai kártya, valamint a látnivalóinkat népszerűsítő film is elkészül - sorolta a turisztika területén elvégzendő feladatokat a megyei közgyű­lés elnöke. ■ Kevesen tudják, hogy a megye 13%-a védett termé­szeti terület, ami a legnagyobb arány az ország­ban. - Borsod-Abaúj-Zemp­­lén megye természeti adottságainak köszönhető­en négy évszakos kínálatot nyújt - invitál a térségbe mindenkit Gyárfás Ildikó, majd hozzátette: az őszi hónapokban túrázási lehe­tőségek, szüreti programok várják az idelátogatókat, ami szerencsés módon a nyári, úgynevezett fősze­zont meghosszabbítja, és sok vendéget vonz. Ezért is készült el az őszi rendezvé­nyeket népszerűsítő „Prog­­ram Szüret” című kiadvá­nyunk. A megyében utazgatva fel­tűnő a virágos települések nagy száma. Mint azt Gyárfás Ildikótól megtud­tuk: a megyei települések aktív résztvevői a „Virágos Magyarországért" verseny­nek, amit a szervezőbizott­ság külön ki is emelt. Ezen túl a megyei önkormányzat az idei évben felhívást tett közzé a környezet szépíté­sért, a vendégváró és eszté­tikus megyekép kialakítá­sáért, amelyre mintegy 70 település regisztráltatta magát, és közülük tizen­nyolc részesül elismerés­ben. Példaértékű kezdemé­nyezés volt a „Vonattal Borsodban” elnevezésű program, amelynek kereté­ben a megyében közel 200 km-es vasúti szakaszon tör­tént parlagfű- és bozótirtás­­ tisztították meg a közeli árkokat. A környezetvédelem fontosságát jelzi továbbá a megye azon törekvése, hogy csatlakozzon a „Village+” európai védjegyhez, minőségbiztosítási rendszerhez. Ez nem egy cégre vagy intézményre, hanem föld­rajzi területre vonatkozik. Magyarországon elsőként a Tisza-tó mint ökotur­isztikai célterület eséllyel pályázik a védjegy meg­szerzésére, amely négy me­gyét érint, így Borsod-Aba­­új-Zemplént is.­­ A véd­jegy elnyerésével újabb esély nyílna a Tisza-tó imázsának jelentős fejlesz­tésére, külföldi ismertségé­nek jelentős növelésére, újabb, környezettudatos vendégkör megnyerésére - tette hozzá az elnök, aki továbbá elmondta, hogy­ a megyéből 25 település tar­tozik ehhez a területhez. A kitűzött célok tehát nem változnak Borsod-Abaúj- Zemplén megyében: a program idén is a megye is­mertségének növelését, ér­tékeinek bemutatását, tu­risztikai szerepének javítá­sát célozza, elismertebbé, látogatottabbá tételére tö­rekszik. UTAZÁS NÉPSZABADSÁG lnfo ■ Utazás: Új-Zélandba jutni a legolcsóbban Sydney-n át lehet. A jegy 200 ezer forint körül lehet. Innen repül több fapados is Új-Zélandra. Ez az út kb. 30 ezer forint. Ehhez jönnek az illetékek: 300 ezer forint az út oda-vissza. Ausztráliába tranzitví­zum kell. Új-Zéland magyar turistáknak vízummentes. Az út röpke 20 óra. Szállás: Mindenütt van ifjúsági szállás már 3000 Ft-ért. Közlekedés: A vonathálózatot 20 éve privatizálták, azóta nincs. Busszal be­utazható az ország, de még jobb valami körútra befizetni, ez a luxustól a fapado­sig terjed színvonalban. A másik megoldás egy használt autó 200-300 ezer forintért, amit az utazás végén eladhatunk. Egyes ke­reskedők visszavásárlási garanciát is ajánlanak. A mezőkövesdi Zsóry Gyógy- é S Strandfürdő az őszi és téli időszakban is kellemes kikapcsolódásra nyújt lehetőséget. Három fedett és egy szabadtéri gyógyvizes medencével és teljes körű gyógyászati szolgáltatással várja vendégeit. A szakorvos által felírt gyógykezelések OEP-támogatással is igénybe vehetők. A rekreációt fedett uszoda, pezsgőfürdő, szauna segíti, melyeket jól kiegészít a külső melegített vizű élménymedence. Nyitva: naponta 7.30-18 óráig, tel.: 06 (49) 412-844 A Bogácsi Termálfürdő kültéri és fedett gyógyvizes meden­céivel, valamint gyógyászati részlegének kezeléseivel segít a gyógyulni vágyókon. A szakorvos által felírt gyógykezelések OEP-támogatással is igénybe vehetők. A felfrissülést a für­dőben szauna szolgálja, valamint a Termál Gyógycentrum­­ban különféle wellness-szolgáltatások is igénybe vehetők. Nyitva: kedd-vasárnap 9.00-17.00 óráig, tel.: 06 (49)534-410 A Tiszaújvárosi Termálfürdőben három beltéri és egy kültéri, minősített gyógyvízzel feltöl­tött medence fürdőzés őSSZe­­­ télen is­­ várja a regenerálódni érkező vendégeket. A termálfürdő biz­tosítja a legkülönfélébb gyógyászati kezeléseket szakorvosi ellenőrzés mellett. Aki pedig testi-lelki feltöltődésre vágyik, azt várja a Wellness- és Egészségcentrum. Nyitva egész évben 9-19.30 óráig. Tel.: 06 (49) 540-460 A Miskolctapolcai Barlang- és Gyógyfürdőt a Bükk kasztrend­szerének vize táplálja, amely 28-34 ° C-os vízhőmérséklettel tör föl. A termálvízben található ásványi anyagok kedvező koncent­rációja, a kellemes, gyógyító barlangi levegő és a napjainkban fokozott, jelentős beruházások ma már az „élmény és gyógyulás komplexumává" alakították a barlangrendszert. Élvezhetjük a vadvizes medence vízáramainak kellemes masszírozóhatását, hallhatjuk a gömbterem sejtelmes visszhangjait, láthatjuk a kü­lönleges formákat, ízlelhetjük a kövek illatával átitatott magas páratartalmú levegőt. A barlangi fürdőzés rekreációs hatását to­vábbi szolgáltatások egészítik ki a fizikoterápiás épületrészben, melyek orvosi beutalóval is igénybe vehetők. Nyitva tartás: hétfőtől vasárnapig 9.00-18.00 óráig. Tel.: 06 (46) 560-030 A kiadvány ingyenesen beszerezhető a megyei Tourinform­irodától. Telefon: 06 (46) 508-773 A Sárospataki Termálfürdő 48 ° C os gyógyhatású termál­vizével várja vendégeit. A víz jelentős ásványianyag-tartal­­mú, calcium-magnézium, nátrium-szulfátos, hidrogén-kar­bonátos jellegű, fluoridos hévíz. Ízületi s érrendszeri meg­betegedések utókezelésére javasolt. A fürdő területén uszoda, tanmedence, gyermekmedence, csúszdás többcé­lú medence és gyógyelemekkel megépített termálmedence (tangentor, masszázszuhany, masszázspadok, pezsgőlepe­­dő))található. A vendégek kiszolgálását étterem, büfék és pavilonok biztosítják. A kikapcsolódás, szórakozás lehető­ségére vizi foci és strandröplabda-pályák állnak rendelke­zésre. A szolgáltatások sorát és színvonalát szauna, kínai és svéd masszázs emeli, melyek naponta állnak a vendé­gek rendelkezésére. Nyitva tartás: hétfőtől vasárnapig 8.00-18.00 óráig. Tel.: 06 (47 ) 311-639 ÓÉVBÚCSÚZTATÓ KONCERT AGGTELEKEN a Baradla-barlangban december 30.16.00 órai kezdettel Fellépők: Budapest Honvéd Palotazenekar, Eperjesi Erika (szoprán), Gál Gabriella (mezzo), Egyházi Géza (tenor), Kin­cses Károly (bariton). Műsoron: Huszka Jenő, Jakobi Viktor, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Szirmai Antal, Johann Strauss darabjai. Jegyeket a Tourinform irodában lehet eltetetni (az alábbi elérhetőségeken: aggtelek@tourinform.hu vagy 48/503-000), s az eltett jegyeket a koncert napján lehet át­venni az irodában. NOVEMBERI PROGRAMOK Tiszaújváros: Határon túli magyar színházak II. találkozója November 14. (hétfő) 13.00 óm Ünnepélyes megnyitó: Jordán Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója Újvidéki Színház - Örkény István: Macska­játék November 15. (kedd) 17.00 óra Csíkszeredai képzőművészek munkáiból rendezett kiállítás megnyitója 13.00 óra Csokonai emlékműsora - pó­diumest Meleg Vilmos, a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának igazgatójának elő­adásában November 16. (szerda) 19.00 óra Csíki Játékszín Szüle M.­­Walter L- Harmath I.: Egy bolond százat csinál - zenés vígjáték November 17. (csütörtök) 19.00 óra Kassai Thália Színház - Arthur Miller: Pillantás a hídról - dráma 2­1.30 óra ."Művészkávézó" November 18. (péntek) 10.00 óra Kassai Pátria Művészeti Társu­lás gyermekelőadása Petőfi Sándor A helység kalapácsa című művének zenés színpadi adaptációja 19.00 óra Komáromi Jókai Színház - Dumas történetének átdolgozása: Három a testőr - zenés darab November 20. (vasárnap) 19.00 óra Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház - Örkény István: Tóték - tragikomédia További információ és jegyrendelés: Derkovits Gyula Művelődési Központ és Városi Könyvtár, 06 (49) 542-004, 06 (49) 542-005 MISKOLCI PROGRAMOK November 10-13. között rendezik meg a már hagyományosnak nevezhető Egyhá­zi Kórusok Találkozóját, a kórusok Miskolc templomaiban tartanak előadást. November 11-17. Miskolci Őszi Kultu­rális Napok A programsorozat jazz- és pop-rock, iro­dalmi és színházi előadást, táncszínházi produkciókat, valamint fotó- és iparművé­szeti kiállítást tartalmaz. További információ: Ifjúsági és Szabadidő Ház, tel.: 06 (46) 411-747

Next