Népszabadság, 2005. október (63. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-12 / 239. szám
4 2005. OKTÓBER 12., SZERDA RÖVIDEN Szabálytalanul zártak ki munkáspárti vezetőket Szabálytalan volt Vajnai Attila és Fratanolo János Munkáspártból való kizárása - állapította meg kedden meghozott jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla, amely helybenhagyta a Fővárosi Bíróság elsőfokú döntését, amely megsemmisítette a Munkáspárt központi bizottságának március 12-én hozott határozatát. Első körben ugyanis nem a kb-nak, hanem saját alapszervezetüknek vagy az etikai bizottságnak kellett volna eljárnia. A döntés szerint nem volt szabályos a párt idén június 4-i kongresszusának összehívása sem, ám a fórum érdemi tárgyalás nélkül utasította el a két politikus kérelmét, hogy mondja ki: nem tekinthető kongresszusnak a tanácskozás. Vajnai a jogerős végzés kihirdetése után azt mondta: az ítélet lehetővé teszi, hogy a párt demokratikus úton megújítsa önmagát, ezzel növelve politikai befolyását és esélyeit a jövő évi választásokra. (MTI) Távozott Vadász János kormánymegbízott Felmentését kérte Vadász János, a közszolgálati reform kormánybiztosa. A kérelmet a miniszterelnök elfogadta. Batiz András kormányszóvivő tájékoztatása szerint tegnap Gyurcsány Ferenc megbeszélést tartott a koalíciós frakciók képviselőivel és több miniszterrel az egységes közszolgálati törvény megalkotásáról. Batiz hozzátette: a kormány döntése szerint a közszféra reformját csak a közigazgatás átalakításával együtt érdemes végrehajtani, erre pedig a következő kormányzati ciklusban nyílik lehetőség. A találkozón ott volt Vadász János is, aki szerint elvégezte feladatát. Posztját nem töltik be, ugyanis a jövőben a közszolgálat és a közigazgatás egységes kezelését a Miniszterelnöki Hivatal felügyeli. (Hírösszefoglalónk) Létszámcsökkentés: ne fűnyíróelven Ne fűnyíró elven csökkentse tíz százalékkal a nappali tagozatos államilag finanszírozott hallgatói létszámot - ezt kéri az oktatási minisztertől a Magyar Rektori Konferencia (MRK). Klinghammer István, a testület elnöke elmondta: olyan furcsa helyzetek állhatnak elő, ha mindenütt egységesen tízszázalékos lesz a csökkentés, amely a minőség romlását eredményezheti. Egyik helyen magas pontszámmal valaki nem kerül be egy adott szakra, míg másutt alacsony pontszámmal is felvételt nyerhet. (MTI) Kétmilliárd forint az ’56-os emlékévre Az 1956-os emlékév előkészületeiről tájékoztatta Kosáry Domokos a miniszterelnököt és a parlamenti pártok képviselőit tegnap. Kosáry Domokos, az 1956-os emlékévet előkészítő emlékbizottság elnöke és Gyurcsány Ferenc mellett részt vett a tájékoztatón Király Béla tábornok, a nemzetőrség 1956-os parancsnoka, Boross Péter volt miniszterelnök, Hiller István, az MSZP, Orbán Viktor, a Fidesz, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, valamint Pető Iván, az SZDSZ ügyvivője. A találkozón a kormányfő bejelentette: a pártok képviselői egyetértettek abban, hogy a kampány nem befolyásolhatja az emlékév előkészítését. Az ünnepségekre összesen kétmilliárd forintot különítenek el. (MTI) MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Interjú a tévéelnökkel az első kérdésig „Szakmai pályáján további sikereket kívánok, egyben ezennel írásban felhatalmazom, hogy a jövőben sem telefonon, sem emailben, sem más módon nem kell érvényesítenie azt az újságírói alapszabályt, hogy hallgattassák meg a másik fél, mert nem vagyok kíváncsi sem az írásaira, sem a kérdéseire” - írta Rudi Zoltán, az MTV Rt. elnöke augusztus 23-án abban a válaszban, amelyet egy készülő cikkhez megküldött kérdéseinkre adott. Ezt a levelet eltettük. A kérésnek nem tettünk eleget. Rudi Zoltánt megkerestük újra, október 7-én este, jelezve, hogy másnap egy terjedelmes interjú jelenik meg a Népszabadságban Friderikusz Sándorral, amelyben a műsorvezető keményen bírálja a tévéelnököt. Felajánlottuk Rudi Zoltánnak, hogy a következő, hétfői számban reagáljon Friderikusz állításaira, írásban vagy interjúban. Rudi jelezte, hogy elolvassa az interjút, aztán dönt arról, hogy milyen formában válaszol. Szombaton délelőtt SMS-ben azt jelezte, hogy ugyanolyan terjedelemben, interjúban válaszolna. A találkozót vasárnap délelőtt fél 11-re beszéltük meg vele. Szombat este fél tízkor azonban jelezte, hogy elhalasztaná az interjút, mert előbb megbeszélést tart a menedzsmenttel, és megvárja az etikai bizottság állásfoglalását, így a hétfői számba Rudi Zoltánnak az a közleménye került, amit az MTI-nek adott szombaton. Vasárnap délután a köztévétől meghívást kaptunk egy hétfői sajtóreggelire, amelynek előzetes témalistája a következő volt: az MTV belviszonyai, műsorai, a politikával való kapcsolata, a Híradó vizsgálati jelentése és egyéb aktualitások. Konkrét válaszokkal, őszintén. Háttérként a tisztánlátáshoz. Itt Rudi Zoltán hosszasan foglalkozott a Friderikusz-üggyel, az etikai bizottság állásfoglalását megelőzve. Hétfő délután jelentkezett be Rudi Zoltán interjúra. Vörös T. Károly főszerkesztő az előzmények miatt előbb azt jelezte, hogy a nagyinterjú lehetősége immár oda. A beszélgetést követően nem sokkal azonban a főszerkesztő újraértékelte a helyzetet, s ezért, miután telefonon nem sikerült elérnie Rudi Zoltánt, SMS-t küldött neki, a következő szöveggel: „Legyen interjú, de előtte beszéljünk. Vörös.” A válasz 18.29-kor érkezett, szintén rövid szöveges üzenet formájában. Ezt betűhíven idézzük: „Mar nem aktuális. Becsületes vagyok, ezert sérülékeny. Nagyon megsértettetek méltatlanul. Vadiratot tettetek ezze...Nem méltó a lapotok hogy leírja amit mondok. Titeket eredekel csak a pénz a pozíció meg a politika. Az amivel friderikusz vádol engem, gazemberek vagytok, de lesz ilyen, volt is amióta ember él a földön. Vigyázz magadra.” A főszerkesztő válasza: „Természetesen a meghívás fennáll.” Mindezek után hétfő este Rudi Zoltánnal személyesen egyeztettünk időpontot a másnapi interjúra. Jelezte, hogy délelőtt tízkor a tévékuratórium elnöksége ülésezik, de utána neki jó, majd jelentkeznek. Kedden a Blikk a következő Rudi Zoltán-idézettel jelent meg: „Az MTV dolgozik, Friderikusz vádol, és ennek a Népszabadság teret ad. Nekem viszont először megígéri, majd visszavonja a reagálás lehetőségét, hogy elmondjam a tényeket. Dolgozunk és jó tévét fogunk csinálni. Az összes ellendrukker megpukkadhat!”. Interjúajánlatunk ennek ellenére továbbra is állt. Délelőtt Rudi Zoltán titkárnője jelentkezett, hogy az elnök negyed egykor visszaér a kuratórium üléséről. Egyre beszéltük meg az interjút. Lapunk első kérdése a Blikk-idézet felolvasása után a következő volt: „Miért állította, hogy lapunk nem ad számára megszólalási lehetőséget, miért hazudott?” Nem hazudtam - válaszolta Rudi Zoltán, majd megkérdezte, hogy ilyen hangnemben folytatódik-e az interjú. A választ meg se várva felpattant, felrántotta az irodája ajtaját, és kiszólt, hogy „Gábor, vezesd ki az urakat!” HASZÁN ZOLTÁN Civil kurátorok az MTV gazdálkodását vizsgálnák Ma rendkívüli ülést kezdeményeznek a Magyar Televízió kuratóriumában ülő civil tagok. Ehhez összegyűjtötték a kurátorok több mint felének aláírását. Az egyik szervező, Gráf Csilla lapunknak elmondta: kezdeményezésüknek nincs köze a Friderikusz Sándor és Rudi Zoltán között kirobbant presztízsharchoz. Azért kellett az aláírásgyűjtéshez folyamodniuk, mert május óta hiába várnak választ arra, hogy milyen körülmények között akarta elindítani az MTV a harmadik, közéleti csatornáját. Tárgyalni akarnak azokról a gazdasági visszaélés-gyanús ügyekről is, amelyek alapján Pál Péter két feljelentést is tett a kerületi ügyészségen. Egy névtelenséget kérő civil kurátortól lapunk úgy értesült, hogy Rudi Zoltán tévéelnök visszahívása is napirendre kerülhet. Gráf Csilla szerint azt nem lehet tudni, hogy milyen irányba halad majd az ülés, de azt leszögezte, hogy kezdeményezésük megelőzte a Friderikusz-ügyet. Mint mondta, azokhoz a dokumentumokhoz és információkhoz kívánnak hozzájutni, amelyek ahhoz szükségesek, hogy tisztán lássanak az intézmény gazdasági és irányítási ügyeiben. Azt azonban elképesztőnek nevezte, hogy miközben a Magyar Televízióban a közszolgálatiság rovására történik minden, és a pénzügyi káosz is egyre mélyebb, a kuratórium rendes ülését a testület elnöke július óta nem hívja össze. H. Z. Rudi Zoltán SMS-üzenete oztn NyQLoz •eo 9 Krizsó Szilva vezeti a következő hónapokban A szólás szabadsága című műsort - közölte a közszolgálati médium szóvivője. Az MTV vezetése hétfőn döntött úgy, hogy a továbbiakban nem tart igényt Friderikusz Sándor munkájára sem műsorvezetőként, sem szerkesztőként, és felmondott az őt képviselő vállalkozásnak. Friderikusz a Népszabadság szombati számában megjelent interjúban arra szólította fel a politikát, hogy távolítsa el az elnöki posztról a szerinte erre alkalmatlan Rudi Zoltánt. Vége az egyéni tb-szerződésnek Táppénzhez, gyeshez, gyedhez - a parlament előtt lévő törvénymódosító javaslat szerint - a jövőben csak a munkajövedelemből élők juthatnak. Januártól megszűnik az egyéni tbszerződéskötés lehetősége a pénzbeli ellátásokra. Háztartásbeli feleségek, feketén foglalkoztatottak, tőkejövedelemből élők, őstermelők, szabadúszók lehetnek a kárvallottjai az adótörvény tervezett módosításának, amely januártól megszünteti azt a lehetőséget, hogy a munkaviszony nélküliek egyénileg szerződjenek a pénzbeli ellátásokra. Eddig, ha valaki nem rendszeres, tb-járulékköteles jövedelemből élt, önállóan is szerződhetett az egészségbiztosítási pénztárral. A minimálbér után fizetett 11 százalékos járulékért egészségügyi ellátást, további 4 százalékért pedig keresetpótló ellátásokat - azaz táppénzt, gyedet, gyest - kaphatott. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) körülbelül hétezer egyéni szerződést tart nyilván. Zömmel a gyermekvállalás előtti nők, akiknek nem volt munkaviszonyuk, valamint az őstermelők és szomszédos országokból áttelepültek éltek a lehetőséggel. Az előbbiek a pénzért, az utóbbiak az egészségügyi szolgáltatásokért. Az egyéni szerződéskötés lehetőségét megszüntetné a parlament előtt lévő törvényjavaslat. Az OEP képviselői szerint a szigorításra azért volt szükség, mert az ügyesebbek hathavi járulékfizetéssel többévnyi ellátáshoz juthattak. A befizetett összeg és az igénybe vett ellátás között gyakran hússzoros volt a különbség a kassza kárára. A változás tiszta helyzetet teremthet. Alkotmányossági aggályokat vet fel a javaslat - állítja Frajna Imre képviselő, a Fidesz egészségpolitikusa. Szerinte nem lehet társadalmi státustól függővé tenni az egészségbiztosítási ellátást, ha valaki kész arra, hogy járulékot fizessen. Azzal egyet lehet érteni, hogy ha valakinek nincs keresete, ne kapjon keresetpótlást sem. Ám ez a változás sok ellátottat ejt ki a rendszerből, így például azokat a nem unióbeli országból áttelepült nyugdíjasokat is, akik egyéni járulékfizetéssel jutottak orvosi ellátáshoz, gyógyszertámogatáshoz. DANÓ ANNA Veszélyes üzem a határ? Elmaradt veszélyességi pótlékukért és - három évre visszamenőleg - annak kamataiért perli negyvenkét pénzügyőr a VPOP-t - értesült Hutter Ernő ügyvédtől a Népszabadság. A per valójában már csaknem egy éve tart. A vámosok, akiknek a többsége a per kezdetén már nem szolgált a testületnél (s azóta Sipos Jenő VPOP-szóvivő tájékoztatása szerint már mindannyian leszereltek), egy általuk felkért szakértő véleményére alapozva azt állítják: a határvámhivatalok veszélyes munkakörnek minősülnek, mivel az ott dolgozók szolgálati idejük minden percében olyan váratlan és magas kockázatú feladatokkal kerülnek szembe, amelyek megoldására nem lehet felkészülni. Emiatt pedig jár nekik az alapilletményük harminc százalékának megfelelő összegű veszélyességi pótlék. A VPOP a per kezdetén még arra hivatkozva kérte a keresetek elutasítását a bíróságtól, hogy a pénzügyőrök ez ügyben tett szolgálati panaszát a testület még nem bírálta el. Időközben azonban valamennyi kérelmet elbírálták és elutasították. Sipos Jenő közlése szerint a VPOP álláspontja kezdettől az volt, hogy a határon szolgáló vámosoknak nem jár veszélyességi pótlék. „Miért lenne nagyobb veszélynek kitéve az a kolléga, aki a határon ül az íróasztala mögött, mint a belterületen az övével azonos munkát végző társa?” - idézte a testületi álláspontot kérdésünkre válaszolva a szóvivő. Jogi szakértők szerint súlyos következményei lehetnek annak, ha a Fővárosi Bíróság az október 25-én folytatódó perben a pénzügyőrök szakértőjének álláspontját fogadná el. Ebben az esetben nemcsak a határvámhivatalokban szolgáló valamennyi pénzügyőr követelhet majd veszélyességi pótlékot, hanem a testület más, a határon szolgálóknál olykor nagyobb veszélynek kitett, de pótlékra nem jogosult tagjai is. Sőt, más államigazgatási szervek revizorai, ellenőrei is csatlakozhatnak a pereskedő vámosokhoz, ami összességében és a három évre visszamenően számított kamatokkal együtt - jelentős többletkiadást jelentene a költségvetésnek. F. gy. A. Árvízvédelem vízfej nélkül Január elsejétől megszünteti az Országos Környezet-, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget (OKTVF) a környezetvédelmi és vízügyi tárca. Az MDF szerint e lépés biztonsági kockázatot jelent, a zöldtárca álláspontja viszont az, hogy csupán egy bürokratikus „vízfej” felszámolásáról van szó, ami a védekezés szervezetét és szakembergárdáját nem érinti. Az OKTVF-et csaknem két éve hozták létre, a szervezet örökölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság feladatait, és koordináló szerepet kapott olyan országos környezet- és természetvédelmi ügyekben, mint például az állami felelősségi körbe tartozó környezeti kármentesítés. A főigazgatóság a tárca és a területi vízügyi igazgatóságok közé ékelődik, hatósági jogosítványai nincsenek, az operatív kárelhárításban sem vesz részt. Létrehozása a három éve zajló átszervezés része, és annak egyik legkevésbé érthető mozzanata volt. A vízügyi koordinációval és irányítással ugyanis a minisztériumon belül önálló szervezeti egység (vízügyi helyettes államtitkárság, illetve vízkár-elhárítási főosztály) foglalkozik. Az OKTVF megszüntetésével - Őri István közigazgatási államtitkár szerint - a főigazgatóság mintegy 140 dolgozója közül hatvan, jórészt adminisztratív területen tevékenykedő munkatárs munkahelye szűnik meg, a többieket a tárcánál, illetve háttérintézményekben foglalkoztatják tovább. Őri szerint egyértelmű, hogy a lépés nem jelent kockázatot az árvízvédelem szempontjából. Az államtitkár ezzel Katona Kálmán, az MDF országos választmányának elnöke szavaira reagált, aki úgy vélekedett: súlyos biztonsági kockázattal jár a karcsúsítás. H. M. Ipolytarnóc áprilisban. A lépés nem jelent kockázatot