Népszabadság, 2005. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-12 / 239. szám

4 2005. OKTÓBER 12., SZERDA RÖVIDEN Szabálytalanul zártak ki munkáspárti vezetőket Szabálytalan volt Vajnai Atti­la és Fratanolo János Mun­káspártból való kizárása - ál­lapította meg kedden megho­zott jogerős ítéletében a Fő­városi Ítélőtábla, amely hely­benhagyta a Fővárosi Bíróság elsőfokú döntését, amely megsemmisítette a Munkás­párt központi bizottságának március 12-én hozott határo­zatát. Első körben ugyanis nem a kb-nak, hanem saját alapszervezetüknek vagy az etikai bizottságnak kellett volna eljárnia. A döntés sze­rint nem volt szabályos a párt idén június 4-i kongresszusá­nak összehívása sem, ám a fórum érdemi tárgyalás nél­kül utasította el a két politi­kus kérelmét, hogy mondja ki: nem tekinthető kongres­­­szusnak a tanácskozás. Vajnai a jogerős végzés kihirdetése után azt mondta: az ítélet le­hetővé teszi, hogy a párt de­mokratikus úton megújítsa önmagát, ezzel növelve politi­kai befolyását és esélyeit a jö­vő évi választásokra. (MTI) Távozott Vadász János kormánymegbízott Felmentését kérte Vadász Já­nos, a közszolgálati reform kormánybiztosa. A kérelmet a miniszterelnök elfogadta. Batiz András kormányszóvi­vő tájékoztatása szerint teg­nap Gyurcsány Ferenc meg­beszélést tartott a koalíciós frakciók képviselőivel és több miniszterrel az egységes köz­­szolgálati törvény megalkotá­sáról. Batiz hozzátette: a kor­mány döntése szerint a köz­szféra reformját csak a köz­­igazgatás átalakításával együtt érdemes végrehajtani, erre pedig a következő kor­mányzati ciklusban nyílik le­hetőség. A találkozón ott volt Vadász János is, aki szerint elvégezte feladatát. Posztját nem töltik be, ugyanis a jövő­ben a közszolgálat és a köz­­igazgatás egységes kezelését a Miniszterelnöki Hivatal fel­ügyeli. (Hírösszefoglalónk) Létszámcsökkentés: ne fűnyíróelven Ne fűnyíró elven csökkentse tíz százalékkal a nappali ta­gozatos államilag finanszíro­zott hallgatói létszámot - ezt kéri az oktatási minisztertől a Magyar Rektori Konferencia (MRK). Klinghammer István, a testület elnöke elmondta: olyan furcsa helyzetek állhat­nak elő, ha mindenütt egysé­gesen tízszázalékos lesz a csökkentés, amely a minőség romlását eredményezheti. Egyik helyen magas pont­számmal valaki nem kerül be egy adott szakra, míg másutt alacsony pontszámmal is fel­vételt nyerhet. (MTI) Kétmilliárd forint az ’56-os emlékévre Az 1956-os emlékév előké­születeiről tájékoztatta Kosáry Domokos a miniszter­­elnököt és a parlamenti pár­tok képviselőit tegnap. Kosáry Domokos, az 1956-os emlékévet előkészítő emlék­­bizottság elnöke és Gyurcsány Ferenc mellett részt vett a tájékoztatón Ki­rály Béla tábornok, a nem­zetőrség 1956-os parancsno­ka, Boross Péter volt minisz­terelnök, Hiller István, az MSZP, Orbán Viktor, a Fi­desz, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, valamint Pető Iván, az SZDSZ ügyvivője. A talál­kozón a kormányfő bejelen­tette: a pártok képviselői egyetértettek abban, hogy a kampány nem befolyásolhat­ja az emlékév előkészítését. Az ünnepségekre összesen kétmilliárd forintot különíte­nek el. (MTI) MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Interjú a tévéelnökkel az első kérdésig „Szakmai pályáján további sike­reket kívánok, egyben ezennel írásban felhatalmazom, hogy a jövőben sem telefonon, sem e­­mailben, sem más módon nem kell érvényesítenie azt az újság­írói alapszabályt, hogy hallgat­tassák meg a másik fél, mert nem vagyok kíváncsi sem az írásaira, sem a kérdéseire” - ír­ta Rudi Zoltán, az MTV Rt. el­nöke augusztus 23-án abban a válaszban, amelyet egy készülő cikkhez megküldött kérdése­inkre adott. Ezt a levelet eltet­tük. A kérésnek nem tettünk ele­get. Rudi Zoltánt megkerestük újra, október 7-én este, jelezve, hogy másnap egy terjedelmes interjú jelenik meg a Népsza­badságban Friderikusz Sándor­ral, amelyben a műsorvezető keményen bírálja a tévéelnököt. Felajánlottuk Rudi Zoltánnak, hogy a következő, hétfői szám­ban reagáljon Friderikusz állí­tásaira, írásban vagy interjú­ban. Rudi jelezte, hogy elolvas­sa az interjút, aztán dönt arról, hogy milyen formában válaszol. Szombaton délelőtt SMS-ben azt jelezte, hogy ugyanolyan terjedelemben, interjúban vála­szolna. A találkozót vasárnap délelőtt fél 11-re beszéltük meg vele. Szombat este fél tízkor azonban jelezte, hogy elhalasz­­taná az interjút, mert előbb megbeszélést tart a menedzs­menttel, és megvárja az etikai bizottság állásfoglalását, így a hétfői számba Rudi Zoltánnak az a közleménye került, amit az MTI-nek adott szombaton. Vasárnap délután a köztévé­től meghívást kaptunk egy hét­fői sajtóreggelire, amelynek előzetes témalistája a következő volt: az MTV belviszonyai, mű­sorai, a politikával való kapcso­lata, a Híradó vizsgálati jelenté­se és egyéb aktualitások. Konk­rét válaszokkal, őszintén. Hát­térként a tisztánlátáshoz. Itt Rudi Zoltán hosszasan foglal­kozott a Friderikusz-üggyel, az etikai bizottság állásfoglalását megelőzve. Hétfő délután jelentkezett be Rudi Zoltán interjúra. Vörös T. Károly főszerkesztő az előzmé­nyek miatt előbb azt jelezte, hogy a nagyinterjú lehetősége immár oda. A beszélgetést kö­vetően nem sokkal azonban a főszerkesztő újraértékelte a helyzetet, s ezért, miután tele­fonon nem sikerült elérnie Ru­di Zoltánt, SMS-t küldött neki, a következő szöveggel: „Legyen interjú, de előtte beszéljünk. Vörös.” A válasz 18.29-kor érke­zett, szintén rövid szöveges üze­net formájában. Ezt betűhíven idézzük: „Mar nem aktuális. Becsületes vagyok, ezert sérülékeny. Nagyon megsértet­tetek méltatlanul. Vadiratot tettetek ezze...Nem méltó a la­potok hogy leírja amit mondok. Titeket eredekel csak a pénz a pozíció meg a politika. Az ami­vel friderikusz vádol engem, gazemberek vagytok, de lesz ilyen, volt is amióta ember él a földön. Vigyázz magadra.” A fő­­szerkesztő válasza: „Természe­tesen a meghívás fennáll.” Mindezek után hétfő este Rudi Zoltánnal személyesen egyeztettünk időpontot a más­napi interjúra. Jelezte, hogy délelőtt tízkor a tévékuratórium elnöksége ülésezik, de utána neki jó, majd jelentkeznek. Kedden a Blikk a következő Rudi Zoltán-idézettel jelent meg: „Az MTV dolgozik, Fride­rikusz vádol, és ennek a Nép­­szabadság teret ad. Nekem vi­szont először megígéri, majd visszavonja a reagálás lehetősé­gét, hogy elmondjam a ténye­ket. Dolgozunk és jó tévét fo­gunk csinálni. Az összes ellen­drukker megpukkadhat!”. In­­terjúajánlatunk ennek ellenére továbbra is állt. Délelőtt Rudi Zoltán titkár­nője jelentkezett, hogy az elnök negyed egykor visszaér a kura­tórium üléséről. Egyre beszél­tük meg az interjút. Lapunk el­ső kérdése a Blikk-idézet felol­vasása után a következő volt: „Miért állította, hogy lapunk nem ad számára megszólalási lehetőséget, miért hazudott?”­­ Nem hazudtam - válaszol­ta Rudi Zoltán, majd megkér­dezte, hogy ilyen hangnemben folytatódik-e az interjú. A vá­laszt meg se várva felpattant, felrántotta az irodája ajtaját, és kiszólt, hogy „Gábor, vezesd ki az urakat!” HASZÁN ZOLTÁN Civil kurátorok az MTV gazdálkodását vizsgálnák Ma rendkívüli ülést kezdemé­nyeznek a Magyar Televízió ku­ratóriumában ülő civil tagok. Ehhez összegyűjtötték a kuráto­rok több mint felének aláírását. Az egyik szervező, Gráf Csilla lapunknak elmondta: kezdemé­nyezésüknek nincs köze a Friderikusz Sándor és Rudi Zol­tán között kirobbant presztízs­­harchoz. Azért kellett az aláírás­gyűjtéshez folyamodniuk, mert május óta hiába várnak választ arra, hogy milyen körülmények között akarta elindítani az MTV a harmadik, közéleti csatorná­ját. Tárgyalni akarnak azokról a gazdasági visszaélés-gyanús ügyekről is, amelyek alapján Pál Péter két feljelentést is tett a ke­rületi ügyészségen. Egy névte­lenséget kérő civil kurátortól la­punk úgy értesült, hogy Rudi Zoltán tévéelnök visszahívása is napirendre kerülhet. Gráf Csilla szerint azt nem lehet tudni, hogy milyen irányba halad majd az ülés, de azt leszögezte, hogy kez­deményezésük megelőzte a Friderikusz-ügyet. Mint mond­ta, azokhoz a dokumentumok­hoz és információkhoz kívánnak hozzájutni, amelyek ahhoz szük­ségesek, hogy tisztán lássanak az intézmény gazdasági és irányítá­si ügyeiben. Azt azonban elké­pesztőnek nevezte, hogy miköz­ben a Magyar Televízióban a közszolgálatiság rovására törté­nik minden, és a pénzügyi káosz is egyre mélyebb, a kuratórium rendes ülését a testület elnöke július óta nem hívja össze. H. Z. Rudi Zoltán SMS-üzenete oztn NyQL­oz •eo 9 Krizsó Szilva vezeti a következő hónapokban A szólás szabad­sága című műsort - közölte a közszolgálati médium szóvivője. Az MTV vezetése hétfőn döntött úgy, hogy a továbbiakban nem tart igényt Friderikusz Sándor munkájára sem műsorvezetőként, sem szerkesztőként, és felmondott az őt képviselő vállalkozásnak. Friderikusz a Népszabadság szombati számában megjelent inter­júban arra szólította fel a politikát, hogy távolítsa el az elnöki posztról a szerinte erre alkalmatlan Rudi Zoltánt. Vége az egyéni tb-szerződésnek Táppénzhez, gyeshez, gyedhez - a parlament előtt lévő törvénymódosító javaslat szerint - a jövőben csak a munkajövedelemből élők juthatnak. Januártól megszűnik az egyéni tb­­szerződéskötés lehetősége a pénzbeli ellátásokra. Háztartásbeli feleségek, feketén foglalkoztatottak, tőkejövede­lemből élők, őstermelők, szabad­úszók lehetnek a kárvallottjai az adótörvény tervezett módosítá­sának, amely januártól megszün­teti azt a lehetőséget, hogy a munkaviszony nélküliek egyéni­leg szerződjenek a pénzbeli ellá­tásokra. Eddig, ha valaki nem rendszeres, tb-járulékköteles jö­vedelemből élt, önállóan is szer­ződhetett az egészségbiztosítási pénztárral. A minimálbér után fizetett 11 százalékos járulékért egészségügyi ellátást, további 4 százalékért pedig keresetpótló ellátásokat - azaz táppénzt, gye­det, gyest - kaphatott. Az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) körülbelül hétezer egyéni szerződést tart nyilván. Zömmel a gyermekvállalás előtti nők, akiknek nem volt munkaviszo­nyuk, valamint az őstermelők és szomszédos országokból áttele­pültek éltek a lehetőséggel. Az előbbiek a pénzért, az utóbbiak az egészségügyi szolgáltatáso­kért. Az egyéni szerződéskötés lehetőségét megszüntetné a par­lament előtt lévő törvényjavaslat. Az OEP képviselői szerint a szigorításra azért volt szükség, mert az ügyesebbek hathavi járu­lékfizetéssel többévnyi ellátáshoz juthattak. A befizetett összeg és az igénybe vett ellátás között gyakran hússzoros volt a különb­ség a kassza kárára. A változás tiszta helyzetet teremthet. Alkotmányossági aggályokat vet fel a javaslat - állítja Frajna Imre képviselő, a Fidesz egész­ségpolitikusa. Szerinte nem lehet társadalmi státustól függővé ten­ni az egészségbiztosítási ellátást, ha valaki kész arra, hogy járulé­kot fizessen. Azzal egyet lehet ér­teni, hogy ha valakinek nincs ke­resete, ne kapjon keresetpótlást sem. Ám ez a változás sok ellátot­tat ejt ki a rendszerből, így példá­ul azokat a nem unióbeli ország­ból áttelepült nyugdíjasokat is, akik egyéni járulékfizetéssel ju­tottak orvosi ellátáshoz, gyógy­szertámogatáshoz. DANÓ ANNA Veszélyes üzem a határ? Elmaradt veszélyességi pótléku­kért és - három évre visszamenő­leg - annak kamataiért perli negyvenkét pénzügyőr a VPOP-t - értesült Hutter Ernő ügyvédtől a Népszabadság. A per valójában már csaknem egy éve tart. A vámosok, akiknek a többsé­ge a per kezdetén már nem szol­gált a testületnél (s azóta Sipos Jenő VPOP-szóvivő tájékoztatá­sa szerint már mindannyian le­szereltek), egy általuk felkért szakértő véleményére alapozva azt állítják: a határvámhivatalok veszélyes munkakörnek minő­sülnek, mivel az ott dolgozók szolgálati idejük minden percé­ben olyan váratlan és magas koc­kázatú feladatokkal kerülnek szembe, amelyek megoldására nem lehet felkészülni. Emiatt pe­dig jár nekik az alapilletményük harminc százalékának megfelelő összegű veszélyességi pótlék. A VPOP a per kezdetén még arra hivatkozva kérte a keresetek elutasítását a bíróságtól, hogy a pénzügyőrök ez ügyben tett szol­gálati panaszát a testület még nem bírálta el. Időközben azon­ban valamennyi kérelmet elbí­rálták és elutasították. Sipos Je­nő közlése szerint a VPOP állás­pontja kezdettől az volt, hogy a határon szolgáló vámosoknak nem jár veszélyességi pótlék. „Miért lenne nagyobb veszélynek kitéve az a kolléga, aki a határon ül az íróasztala mögött, mint a belterületen az övével azonos munkát végző társa?” - idézte a testületi álláspontot kérdésünkre válaszolva a szóvivő. Jogi szakértők szerint súlyos következményei lehetnek annak, ha a Fővárosi Bíróság az október 25-én folytatódó perben a pénz­ügyőrök szakértőjének állás­pontját fogadná el. Ebben az esetben nemcsak a határvámhi­vatalokban szolgáló valamennyi pénzügyőr követelhet majd ve­szélyességi pótlékot, hanem a testület más, a határon szolgá­lóknál olykor nagyobb veszély­nek kitett, de pótlékra nem jogo­sult tagjai is. Sőt, más államigaz­gatási szervek revizorai, ellenőrei is csatlakozhatnak a pereskedő vámosokhoz, ami­­ összességé­ben és a három évre visszamenő­en számított kamatokkal együtt - jelentős többletkiadást jelente­ne a költségvetésnek. F. gy. A. Árvízvédelem vízfej nélkül Január elsejétől megszünteti az Országos Környezet-, Termé­szetvédelmi és Vízügyi Főfel­ügyelőséget (OKTVF) a kör­nyezetvédelmi és vízügyi tárca. Az MDF szerint e lépés bizton­sági kockázatot jelent, a zöld­tárca álláspontja viszont az, hogy csupán egy bürokratikus „vízfej” felszámolásáról van szó, ami a védekezés szervezetét és szakembergárdáját nem érinti. Az OKTVF-et csaknem két éve hozták létre, a szervezet örökölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság feladatait, és koordináló szerepet kapott olyan országos környezet- és természetvédelmi ügyekben, mint például az állami felelős­ségi körbe tartozó környezeti kármentesítés. A főigazgatóság a tárca és a területi vízügyi igaz­gatóságok közé ékelődik, ható­sági jogosítványai nincsenek, az operatív kárelhárításban sem vesz részt. Létrehozása a három éve zajló átszervezés része, és annak egyik legkevésbé érthető mozzanata volt. A vízügyi koordinációval és irányítással ugyanis a minisztériumon belül önálló szervezeti egység (víz­ügyi helyettes államtitkárság, illetve vízkár-elhárítási főosz­tály) foglalkozik. Az OKTVF megszüntetésé­vel - Őri István közigazgatási államtitkár szerint - a főigazga­tóság mintegy 140 dolgozója közül hatvan, jórészt admi­nisztratív területen tevékenyke­dő munkatárs munkahelye szű­nik meg, a többieket a tárcánál, illetve háttérintézményekben foglalkoztatják tovább. Őri sze­rint egyértelmű, hogy a lépés nem jelent kockázatot az árvíz­­védelem szempontjából. Az ál­lamtitkár ezzel Katona Kál­mán, az MDF országos választ­mányának elnöke szavaira rea­gált, aki úgy vélekedett: súlyos biztonsági kockázattal jár a kar­csúsítás. H. M. Ipolytarnóc áprilisban. A lépés nem jelent kockázatot

Next