Népszabadság, 2005. október (63. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-13 / 240. szám
2005. OKTÓBER 13., CSÜTÖRTÖK MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Akár föl is lehet számolni a köztévét Lassan beteljesülő vészforgatókönyvek - Tájékoztatásra váró kurátorok Ha ősz, akkor a Magyar Televízió Rt. csődközeli helyzetéről kezdenek beszélni a köztévé vezetői. Ez idén sincs másként, bár van a megszokotthoz képest néhány, nem elhanyagolható különbség. Például e héttől akár felszámolási eljárást is lehetne indítani az MTV Rt. ellen - ha normális részvénytársaságként működne. Nem állítható, hogy túlreagálja a politika a Magyar Televízió vezetőinek jelzéseit arról, hogy október közepére elfogy a pénz. Pedig a múlt héten lejárt az a határidő, amit a Cégbíróság adott a köztévé anyagi helyzetének rendezésére. A Cégbíróság július elején szólította fel az MTV Rt. tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Televízió Közalapítványt, hogy október 6-áig emelje a minimálisan szükséges 20 millió forintra a társaság tőkéjét. A közalapítvány viszont csak egy levelet tudott küldeni a Cégbíróságnak. Ebben az áll, hogy jelezték a problémát Szili Katalinnak, az MTV Rt.-t alapító Országgyűlés elnökének. Ehhez képest az Országgyűlés plenáris ülésén az MTV csak a fél nyolcas Híradóból átirányított női műsorvezetők kapcsán került szóba, és a szakbizottságok heti ülésének napirendjén nem szerepel a köztévé gazdasági helyzete. Pedig hasonló helyzetben egy részvénytársaságnak bírság kiszabásával, vagy akár a felszámolással is szembe kellene néznie. A közszolgálati televíziót azonban védi a médiatörvény, legalábbis van ilyen álláspont is. Ez például Czeglédi Lászlóé, az MTV kuratóriumának elnökéé. Ő a múlt héten a jogi érvek mellett egy másik szempontot is felvillantott: „Egyszer volt, hogy csődbe ment egy köztelevízió, Portugáliában, de borzasztó nagy gondok keletkeztek belőle, úgyhogy nem hiszem, hogy Magyarországon ezt meg lehet tenni.” Hasonló helyzet már volt amúgy 2003-ban, akkor a költségvetési törvény segítette ki a mínusz 9,1 milliárd forintos saját tőkéjű MTV Rt.-t. A törvény elfogadásához képest fél évvel később érkezett meg a tőkeemeléshez szükséges pénz, és további fél év volt a cégbírósági bejegyzés. Az MTV ezúttal nem a szokásos módon jutott a felszámoláshoz közeli helyzetbe. Ugyanis nem költ sokkal többet, mint amennyi pénze van. Az Antenna Hungáriának átutalt sugárzási díjat leszámítva ez idén 19 milliárd forint - legalábbis papíron ennyi. A költségvetésben szerepel egy 5,3 milliárd forintos tétel, amelyet az alakulóban lévő Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) fizet az MTV filmtárának használatáért. Ezzel az üzleti tervben is kalkulált összeggel két baj is van: egyrészt nem nettó, hanem bruttó, s ezzel nem számolt a köztévé. Másrészt az államigazgatási szférát érintő zárolások erre a tételre is érvényesek - a keret egymilliárd forinttal kisebb, így összesen kétmilliárd forinttal kevesebbel számolhat az MTV. Csakhogy a maradék hárommilliárdból sem érkezett be még egyetlen fillér sem, mivel a szerződést nem írta alá a köztévé és a kulturális tárca. Egy lapunknak nyilatkozó kormánypárti politikus szerint a köztévé vezetőinek nem sikerült megvilágítaniuk a képviselőknek, hogy ezúttal nem többletpénzért kilincselnek - a beígért támogatást szeretnék megkapni. Bár az MTV gazdálkodását elkezdték rendbe rakni, ám például a betervezett, majd pénzhiány miatt elhalasztott M3-as csatorna ügye megkérdőjelezte a tévés vezetés komolyságát. Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője arra emlékeztetett, hogy a pártja nem küldhetett képviselőt az MTV kuratórium elnökségébe, így a felelősséget ezért a helyzetért azoknak kell vállalniuk, akik ott döntési jogosultsággal rendelkeznek. Jelezte azt is, hogy megoldást egy olyan normatív finanszírozás bevezetése jelentene, amely biztosítaná a működőképességhez szükséges pénzt, függetlenül a költségvetéstől és a kormánypárti többségtől. Eddig egyébként minden párt el szokott jutni - többnyire ellenzékben. Az MTV független működésének az alapjai hiányoznak, a köztévé 1996 óta a mindenkori törvényhozási többségtől, a végrehajtó hatalomtól függ. Ennek megoldására persze mindig ígéretet tesznek a kormánypártok a ciklus elején, így történt ez most is, ám a médiatörvény elkészült koncepciójából eddig nem lett jogszabály, és az illetékes minisztériumok az erről szóló kormányhatározat ellenére sem készítették el március végére a normatív finanszírozás modelljét. Egy másik kérdés: a közmédiumoknak adott pénzt az állampolgárok teherbíró képességéhez vagy a működőképességük biztosításához igazítsák-e. A tévében a válsághelyzetre adandó válaszok kidolgozása nem megy zökkenőmentesen. Az MTV kuratóriumban ülő MDF-es tagok például a múlt héten amiatt halasztották el a téma megvitatását, mert nem kaptak megfelelő tájékoztatást a tévé helyzetéről. A másik ok az volt, hogy egyikük hiányzott, így a kormányoldal többségben volt. Rudi eközben vészforgatókönyvekről beszél: kevesebb lesz a műsoridő, visszaszorítják a szórakoztató műsorokat, hogy legalább a tájékoztatásra jusson pénz. Ez utóbbi törekvés sikeres: lényegében minden olyan szórakoztató műsor eltűnt, amely még Rudi 2004. márciusi hivatalba lépése előtt képernyőn volt, így viszont nehéz lesz teljesíteni azt a hirdetési bevételre vonatkozó rekord-előirányzatot, amely az üzleti tervben szerepel. HASZÁN ZOLTÁN A felszámolással is szembe kell nézniük HIRDETÉS Már csak addig kell talpon maradnunk - kommentálta optimistán Rudi Zoltán, az MTV elnöke azt a hírt, hogy 2008-ban Budapesten rendezi meg közgyűlését az Európai Közszolgálati Televíziók és Rádiók Szövetsége. A helyszín kiválasztása mögött Rudi szerint mindig van valamilyen megfontolás. Nemzetközi fórumokon gyakran elhangzik, hogy egész Európában fenyegetett helyzetben vannak a köztelevíziók, mert vagy a kormányok takarékossági intézkedései, vagy a kereskedelmi televíziók felkészült lobbistái együttes erővel elszívják a levegőt az adóforintokból fenntartott médiumok elől - írja internetes naplójában Rudi. Szerinte a közgyűlések helyszínének kijelölése után az apparátus ismerkedik az ország médiahelyzetével, s ha kell, ajánlásokat fogalmaznak meg. Bácskai-per: tanúskodó miniszterek A belügyminisztert, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkárt és a kancelláriaminisztert is tanúként hallgatták ki tegnap a Bácskai János dandártábornok elleni büntetőperben. A Bácskai János dandártábornok, a maffiaellenes központ egykori főigazgatója elleni büntetőper tegnapi, Szegeden tartott tárgyalási napján Lamperth Mónika belügyminiszter tanúként arról számolt be: két évvel ezelőtt Bácskai János egy személyes találkozón hozta tudomására, hogy egy társaságban megismerkedett Kulcsár Attilával, aki azt mondta neki, veszélybe kerülhetnek a Pannonplast-ügy dokumentumai. Lamperth Mónika hozzátette: a beszélgetés során Bácskai azt is mondta, hogy a belügyminiszter férje is belekeveredhet a Pannonplast-ügybe. Lamperth Mónika elmondása szerint utóbbi feltételezést határozottan visszautasította, majd arra szólította fel Bácskait, hogy „a jövőben beosztásának megfelelően járjon el”. Lamperth hozzátette: a találkozóról tájékoztatta kabinetfőnökét és annak helyettesét, majd az utóbbin keresztül írásbeli jelentést kért Bácskaitól az ügyről, de azt nem kapta meg. A tárgyalásra tanúként beidézett Kiss Péter kancelláriaminiszter arról számolt be: annak idején találkozott Bácskaival, aki ugyanarról tájékoztatta őt, mint a belügyminisztert. Bácskai védőjének arra a kérdésére, helyesnek tartotta-e a kancelláriaminiszter azt, hogy a dandártábornok őt is tájékoztatta, Kiss Péter azt válaszolta: a formális hivatali rendből ez nem következett volna, de nem látott benne kivetnivalót. Tóth András, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár azt mondta: egy személyes találkozón Bácskai arról tájékoztatta, hogy egyes feltételezések szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél nem szabályos a Pannonplastüggyel kapcsolatos adatok védelme, ezért merült fel, hogy a rendőrség - a felügyeletet megelőzve - menjen ki a brókercéghez. A tárgyaláson Tóth András és Bácskai János ellentmondásba került abban a kérdésben, ki indítványozta a személyes találkozót. Mindketten maguknak tulajdonították a kezdeményezést. A vád szerint Bácskai János 2003 júniusában Kulcsár Attila kérésére eljárt azért, hogy a PSZÁF „ne fedezzen föl” pénzügyi visszaéléseket. Bácskai - tudatában annak, hogy Kulcsár Attila bűncselekményeket követett el - rendőri vezetőket próbált megtéveszteni - áll a vádiratban. A Bácskai elleni büntetőperben első fokon eljáró Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa - nem jogerősen - kimondta a tábornok bűnösségét, ám a Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt megsemmisítette az ítéletet, s új eljárást rendelt el - ezért folytatódott az ügy Szegeden. A következő tárgyalási napot október 17-ére tűzték ki. Az eljárás további tanúmeghallgatásokkal folytatódik. B. PAPP LÁSZLÓ Lamperth Mónika belügyminisztert tanúként hallgatták meg