Népszabadság, 2005. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-13 / 240. szám

2005. OKTÓBER 13., CSÜTÖRTÖK MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Akár föl is lehet számolni a köztévét Lassan beteljesülő vészforgatókönyvek - Tájékoztatásra váró kurátorok Ha ősz, akkor a Magyar Televízió Rt. csődközeli helyze­téről kezdenek beszélni a köztévé vezetői. Ez idén sincs másként, bár van a megszokotthoz képest néhány, nem elhanyagolható különbség. Például e héttől akár felszá­molási eljárást is lehetne indítani az MTV Rt. ellen - ha normális részvénytársaságként működne. Nem állítható, hogy túlreagálja a politika a Magyar Televízió veze­tőinek jelzéseit arról, hogy októ­ber közepére elfogy a pénz. Pedig a múlt héten lejárt az a határidő, amit a Cégbíróság adott a köztévé anyagi helyzetének ren­dezésére. A Cégbíróság július ele­jén szólította fel az MTV Rt. tu­lajdonosi jogait gyakorló Magyar Televízió Közalapítványt, hogy október 6-áig emelje a minimáli­san szükséges 20 millió forintra a társaság tőkéjét. A közalapít­vány viszont csak egy levelet tu­dott küldeni a Cégbíróságnak. Ebben az áll, hogy jelezték a problémát Szili Katalinnak, az MTV Rt.-t alapító Országgyűlés elnökének. Ehhez képest az Országgyűlés plenáris ülésén az MTV csak a fél nyolcas Híradóból átirányí­tott női műsorvezetők kapcsán került szóba, és a szakbizottsá­gok heti ülésének napirendjén nem szerepel a köztévé gazdasá­gi helyzete. Pedig hasonló hely­zetben egy részvénytársaságnak bírság kiszabásával, vagy akár a felszámolással is szembe kellene néznie. A közszolgálati televíziót azonban védi a médiatörvény, legalábbis van ilyen álláspont is. Ez például Czeglédi Lászlóé, az MTV kuratóriumának elnökéé. Ő a múlt héten a jogi érvek mel­lett egy másik szempontot is fel­villantott: „Egyszer volt, hogy csődbe ment egy köztelevízió, Portugáliában, de borzasztó nagy gondok keletkeztek belőle, úgyhogy nem hiszem, hogy Ma­gyarországon ezt meg lehet ten­ni.” Hasonló helyzet már volt amúgy 2003-ban, akkor a költ­ségvetési törvény segítette ki a mínusz 9,1 milliárd forintos sa­ját tőkéjű MTV Rt.-t. A törvény elfogadásához képest fél évvel később érkezett meg a tőkeeme­léshez szükséges pénz, és továb­bi fél év volt a cégbírósági be­jegyzés. Az MTV ezúttal nem a szoká­sos módon jutott a felszámolás­hoz közeli helyzetbe. Ugyanis nem költ sokkal többet, mint amennyi pénze van. Az Antenna Hungáriának átutalt sugárzási díjat leszámítva ez idén 19 mil­liárd forint - legalábbis papíron ennyi. A költségvetésben szere­pel egy 5,3 milliárd forintos tétel, amelyet az alakulóban lévő Nemzeti Audiovizuális Archí­vum (NAVA) fizet az MTV film­tárának használatáért. Ezzel az üzleti tervben is kalkulált összeg­gel két baj is van: egyrészt nem nettó, hanem bruttó, s ezzel nem számolt a köztévé. Másrészt az államigazgatási szférát érintő zá­rolások erre a tételre is érvénye­sek - a keret egymilliárd forinttal kisebb, így összesen kétmilliárd forinttal kevesebbel számolhat az MTV. Csakhogy a maradék há­­rommilliárdból sem érkezett be még egyetlen fillér sem, mivel a szerződést nem írta alá a köztévé és a kulturális tárca. Egy lapunknak nyilatkozó kormánypárti politikus szerint a köztévé vezetőinek nem sikerült megvilágítaniuk a képviselők­nek, hogy ezúttal nem többlet­pénzért kilincselnek - a beígért támogatást szeretnék megkapni. Bár az MTV gazdálkodását el­kezdték rendbe rakni, ám példá­ul a betervezett, majd pénzhiány miatt elhalasztott M3-as csator­na ügye megkérdőjelezte a tévés vezetés komolyságát. Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője arra emlékeztetett, hogy a pártja nem küldhetett képviselőt az MTV kuratórium elnökségébe, így a felelősséget ezért a helyzetért azoknak kell vállalniuk, akik ott döntési jogo­sultsággal rendelkeznek. Jelezte azt is, hogy megoldást egy olyan normatív finanszírozás bevezeté­se jelentene, amely biztosítaná a működőképességhez szükséges pénzt, függetlenül a költségvetés­től és a kormánypárti többségtől. Eddig egyébként minden párt el szokott jutni - többnyire ellen­zékben. Az MTV független mű­ködésének az alapjai hiányoz­nak, a köztévé 1996 óta a min­denkori törvényhozási többség­től, a végrehajtó hatalomtól függ. Ennek megoldására persze min­dig ígéretet tesznek a kormány­pártok a ciklus elején, így történt ez most is, ám a médiatörvény el­készült koncepciójából eddig nem lett jogszabály, és az illeté­kes minisztériumok az erről szó­ló kormányhatározat ellenére sem készítették el március végére a normatív finanszírozás modell­jét. Egy másik kérdés: a közmé­diumoknak adott pénzt az állam­polgárok teherbíró képességéhez vagy a működőképességük bizto­sításához igazítsák-e. A tévében a válsághelyzetre adandó válaszok kidolgozása nem megy zökkenőmentesen. Az MTV kuratóriumban ülő MDF-es tagok például a múlt héten amiatt halasztották el a téma megvitatását, mert nem kaptak megfelelő tájékoztatást a tévé helyzetéről. A másik ok az volt, hogy egyikük hiányzott, így a kormányoldal többségben volt. Rudi eközben vészforgató­könyvekről beszél: kevesebb lesz a műsoridő, visszaszorítják a szórakoztató műsorokat, hogy legalább a tájékoztatásra jusson pénz. Ez utóbbi törekvés sike­res: lényegében minden olyan szórakoztató műsor eltűnt, amely még Rudi 2004. márciu­si hivatalba lépése előtt képer­nyőn volt, így viszont nehéz lesz teljesíteni azt a hirdetési bevé­telre vonatkozó rekord-elői­rányzatot, amely az üzleti terv­ben szerepel. HASZÁN ZOLTÁN A felszámolással is szembe kell nézniük HIRDETÉS Már csak addig kell talpon maradnunk - kommentálta optimis­tán Rudi Zoltán, az MTV elnöke azt a hírt, hogy 2008-ban Buda­pesten rendezi meg közgyűlését az Európai Közszolgálati Televízi­ók és Rádiók Szövetsége. A helyszín kiválasztása mögött Rudi sze­rint mindig van valamilyen megfontolás. Nemzetközi fórumokon gyakran elhangzik, hogy egész Európában fenyegetett helyzetben vannak a köztelevíziók, mert vagy a kormányok takarékossági in­tézkedései, vagy a kereskedelmi televíziók felkészült lobbistái együttes erővel elszívják a levegőt az adóforintokból fenntartott médiumok elől - írja internetes naplójában Rudi. Szerinte a köz­gyűlések helyszínének kijelölése után az apparátus ismerkedik az ország médiahelyzetével, s ha kell, ajánlásokat fogalmaznak meg. Bácskai-per: tanúskodó miniszterek A belügyminisztert, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkárt és a kancel­láriaminisztert is tanú­ként hallgatták ki tegnap a Bácskai János dandár­­tábornok elleni büntető­perben. A Bácskai János dandártábor­nok, a maffiaellenes központ egykori főigazgatója elleni bün­tetőper tegnapi, Szegeden tar­tott tárgyalási napján Lam­­perth Mónika belügyminiszter tanúként arról számolt be: két évvel ezelőtt Bácskai János egy személyes találkozón hozta tu­domására, hogy egy társaság­ban megismerkedett Kulcsár Attilával, aki azt mondta neki, veszélybe kerülhetnek a Pannonplast-ügy dokumentu­mai. Lamperth Mónika hozzá­tette: a beszélgetés során Bács­kai azt is mondta, hogy a bel­ügyminiszter férje is belekeve­redhet a Pannonplast-ügybe. Lamperth Mónika elmondása szerint utóbbi feltételezést ha­tározottan visszautasította, majd arra szólította fel Bácska­it, hogy „a jövőben beosztásá­nak megfelelően járjon el”. Lamperth hozzátette: a találko­zóról tájékoztatta kabinetfőnö­két és annak helyettesét, majd az utóbbin keresztül írásbeli je­lentést kért Bácskaitól az ügy­ről, de azt nem kapta meg. A tárgyalásra tanúként be­idézett Kiss Péter kancellária­­miniszter arról számolt be: an­nak idején találkozott Bácskai­val, aki ugyanarról tájékoztatta őt, mint a belügyminisztert. Bácskai védőjének arra a kérdé­sére, helyesnek tartotta-e a kancelláriaminiszter azt, hogy a dandártábornok őt is tájékoz­tatta, Kiss Péter azt válaszolta: a formális hivatali rendből ez nem következett volna, de nem látott benne kivetnivalót. Tóth András, a polgári tit­kosszolgálatokat felügyelő ál­lamtitkár azt mondta: egy sze­mélyes találkozón Bácskai arról tájékoztatta, hogy egyes feltéte­lezések szerint a Pénzügyi Szer­vezetek Állami Felügyeleténél nem szabályos a Pannonplast­­üggyel kapcsolatos adatok vé­delme, ezért merült fel, hogy a rendőrség - a felügyeletet meg­előzve - menjen ki a brókercég­hez. A tárgyaláson Tóth András és Bácskai János ellentmon­dásba került abban a kérdés­ben, ki indítványozta a szemé­lyes találkozót. Mindketten maguknak tulajdonították a kezdeményezést. A vád szerint Bácskai János 2003 júniusában Kulcsár Attila kérésére eljárt azért, hogy a PSZÁF „ne fedezzen föl” pénz­ügyi visszaéléseket. Bácskai - tu­datában annak, hogy Kulcsár At­tila bűncselekményeket követett el - rendőri vezetőket próbált megtéveszteni - áll a vádiratban. A Bácskai elleni büntetőper­ben első fokon eljáró Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa - nem jogerősen - kimondta a tábor­nok bűnösségét, ám a Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt megsemmisítette az ítéletet, s új eljárást rendelt el - ezért folytatódott az ügy Szegeden. A következő tárgyalási napot ok­tóber 17-ére tűzték ki. Az eljárás további tanúmeghallgatásokkal folytatódik. B. PAPP LÁSZLÓ Lamperth Mónika belügyminisztert tanúként hallgatták meg

Next