Népszabadság, 2005. október (63. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-04 / 232. szám
4 2005. OKTÓBER 4., KEDD Orvos nyert pert beteg ellen „Azért vagytok itt, hogy ellássátok! Vagy mit akarsz, fizessek? Mennyit kérsz, mennyit fizessek, hogy ellásd a gyerekemet?” - majd a férfi elő is vette a pénztárcáját a kórházban. Emiatt fordultak bírósághoz orvosok. Láthatáson volt a hétvégén édesapjánál az a négyéves kisfiú, akit kutya harapott meg. A papa a vérző fejű gyereket a városi kórház rendelőintézetébe vitte, ahol éppen kisműtétet végeztek. Az erősen feldúlt apa tegező stílusban, néhány nyomdafestéket nem tűrő kísérőszóval így irányította az érkező orvost: „Mozdulj már! Szólj valakinek, látod, hogy nagy baj van!”. Az orvos megnézte a kisfiú sérülését, majd próbálta megnyugtatni a férfit, hogy a sérülés nem súlyos, s kérte, hogy pár percet várjanak, amíg a műtő szabad lesz. Itt az asszisztensnő bekötötte a gyermek fejét, ez azonban az apát nem nyugtatta meg, s azonnali ellátást követelt, majd a fent említett mondatokkal próbálta kierőszakolni, hogy ne várassák tovább. Mikor a műtő felszabadult, ellátták a kisfiút. A jelenetet azonban nem hagyták annyiban. Megszokott a betegek, hozzátartozók követelőzése, hogyan lássuk el a munkánkat. Ahogy lassan mindennaposak az atrocitások, az ocsmány szavak, már az agresszivitás, a tettlegesség sem ritka. Nemrégiben úgy ütötték le a liftkezelőnket, hogy eszméletét vesztette, mert egy súlyosabb beteget előbb vitt föl másnál, de egy-egy pofon, a lökdösődés, káromkodás már meg sem botránkoztat minket. Az azonban, hogy valaki tiszta fejjel, szánt szándékkal a becsületünkbe tipor, s azt hangosan, sok-sok ember előtt teszi, már azt kényszerítette ki, hogy lépjünk, s az egész egészségügy nevében - mondta el a történteket az egyik érintett orvos. A bírósági ítélet szerint a vádlott kijelentéseivel és cselekményeivel megsértette a két orvos becsületét, mivel azt a látszatot keltette, hogy az orvosok pénz nélkül nem hajlandók teljesíteni gyógyítási kötelezettségüket. A sértetteken kívül legalább tízen szereztek erről tudomást, közvetve pedig még többen. Ezért nyolcvanezer forintra büntették a férfit. KUN J. VIKTÓRIA MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG „Csak az igaz út járható” József Attila viaszszobrát avatta Áder János Hódmezővásárhelyen? Bronz helyett viaszból volt Kugl Sándor hódmezővásárhelyi József Attilaemlékművének több alakja, amikor vasárnap Áder János fölavatta azt - állítja a Képzőművészeti Lektorátus szakértője. Hódmezővásárhelyen az terjedt el tegnap, hogy „átverés” volt a József Attila-emlékmű vasárnapi avatása: a kompozíciónak csak bizonyos részeit sikerült bronzból kiönteni határidőre. A szoborcsoport felső, szimbolikus részét, a költő alakjának helyt adó széket, és az asztali lámpát. Nem fémből készült viszont József Attila alakja, továbbá a Mama és a két gyerek figurája. Helyi szobrászok szerint Kligl Sándor, a szobor alkotója azzal áltatta Lázár János polgármestert, hogy a szobor időre kész lesz, de nem így történt. Vasárnap délután Áder János, a Fidesz frakcióvezetője mégis felavatta a költő emlékművét. (Áder Jánost az ügyben nem tudtuk megkérdezni. A Fidesz sajtóosztályán azt a felvilágosítást kaptuk, hogy minden fordítva van, mint ahogyan tudjuk: a szobor valódi bronzból készült, és az időjárás viszontagságaitól védendő viasszal vonták be.) Az avatáson többeknek feltűnt, hogy a kompozíció egyes részei eltérő színűek. Hétfő délben néhány helyi művésszel megtekintettük a szobrot, amit kordon vett körül, és biztonsági emberek őriztek. Elmondásuk szerint azért, mert nem biztonságos a talapzat. A szobrászok szemrevételezéssel azt állapították meg, hogy valószínűleg viaszból készült a költő alakja is, ahogyan a Mamáé és a gyerekeké is. A viaszból formált alakokat bronzszínű sprével fújták le. Áder János avatóbeszédében arról beszélt: olyan ember szobra áll előttünk, aki a hazugság kényelmes országútja helyett az igazság veszélyes ösvényeit választotta mindig. Életműve arra figyelmeztet minket, hogy csak az igaz út járható. Hódmezővásárhelyi képzőművész körökben korábban felháborodást keltett, hogy az emlékmű megalkotására nem írtak ki pályázatot. Úgy tudták, 25 millió forintot fizet ki a város a kompozícióért. Lázár János polgármester „több mint húszmillióról” beszélt kérdésünkre válaszolva, és azt mondta, csak 30 millió felett kötelező pályázatot kiírni. Kligl Sándort, mint kiváló szobrászt és mint egykori hódmezővásárhelyi művészt bízták meg a szobor elkészítésével. Lázár közölte: a szoborral nincs baj, de a talapzatával akadt némi probléma, emiatt van szükség a kordonra. A polgármester hozzátette: Kligl Sándor tájékoztatása szerint a szobor egésze bronzból készült, s rágalmazásért beperelnek mindenkit, aki mást állít. Két, korábban lapunknak véleményt nyilvánító szobrászművész ezt követően visszavonta nyilatkozatát. Kligl Sándor szobrászművész megkeresésünkre indítványozta, hogy a Népszabadság tudósítója kedden vele együtt menjen el Hódmezővásárhelyre, és ő bebizonyítja, hogy a szobor minden része bronzból készült. Javaslatunkra, hogy kerüljön erre sor még hétfő délután, azt felelte, hogy akkor nem ér rá. Egyetlen hódmezővásárhelyi szobrász, Kotormán Norbert tartott ki véleménye mellett, hogy a kérdéses részek nem bronzból készültek. Kotormán hétfő délután öt óra körül felhívta tudósítónkat, hogy „szerelik” a szobrot, és valószínűleg kicserélik a viaszból készült részeket. Az ugyanebben az időben készült fotó tanúsága szerint megbontották a talapzatot, és eltűntek a ... Teremtő ember?háta teremtésük, Vélték-e valamikor, hogy mi az? Igaz életre való szelídségük Csörömpölő páncélon rongy viasz... (József Attila: El innen) kompozícióról azok az alakok, amelyekről azt állították: nem bronzból készültek. Részt vett a vasárnapi szoboravatáson Prokai Gábor, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus művészeti osztályának vezetője, aki kérdésünkre válaszolva megerősítette: az avatás időpontjában hozzáértő számára teljesen nyilvánvalóan látszott, hogy a figurális részek nem fémből készültek. TANÁCS ISTVÁN A kis képen a vasárnapi állapot, hétfőre viszont eltűntek azok az alakok, amelyekről azt állították: nem bronzból készültek Bácskai tagad, Kulcsár keveset mond Hírösszefoglalónk______________ Tagadta a terhére rótt cselekmények elkövetését Bácskai János, a maffiaellenes központ korábbi vezetője a K&H-üggyel összefüggő büntetőügy megismételt tárgyalásának első napján. A Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa előtt a katonai ügyészség a dandártábornokot Kulcsár Attilával kapcsolatban hivatalos személyként elkövetett bűnpártolással vádolja. A Bácskai elleni büntetőperben első fokon eljáró Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa nem jogerősen kimondta a tábornok bűnösségét, ám a Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt megsemmisítette az ítéletet, és új eljárást rendelt el. Tegnap a tábornok elmondta: 2003. június elején ismerkedett meg Kulcsárral, aki ezt követően kereste meg a Pannonplastüggyel kapcsolatban. Ezután három-három alkalommal találkozott Magyarországon és Ausztriában vele. Második találkozójuk alkalmával Kulcsár arról tájékoztatta: fennáll a veszélye, hogy eltüntethetik vagy manipulálhatják a Pannonplast-üggyel kapcsolatos iratokat. Bácskai közölte: tudomása volt arról, hogy az ORFK-n a PSZÁF feljelentése alapján eljárás folyik a Pannonplast-ügyben. Ezért az információról értesítette Papp Csabát, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának főosztályvezetőjét. A tanúként megjelenő Kulcsár a kérdések többségére nem válaszolt. Elmondta azonban, a tábornokot 2003 tavaszán ismerte meg egy vacsorán, ahol jelen volt Kodela László, a MeH volt helyettes államtitkára is. A találkozó megszervezett esemény volt, amelyen Kulcsár szerette volna feltárni Bácskai előtt az ügyet. Kulcsár Attila (arca kérésére kitakarva) tanúként érkezik a Bácskai Jánossal történő szembesítésre Széles Gábor lapot kér A gyáriparosok elnöke szerint komolyabb médiatámogatással jobban figyelnek a véleményére Tévét indított, majd rögvest egy másikban is gondolkodik Széles Gábor, aki a Magyar Hírlapot is megvette. A becslések szerint ötvenmilliárd forintos vagyonú, a Gyáriparosok Országos Szövetsége élén álló Szélesnek nincsenek politikai ambíciói, de szeretné, hogy a kormány figyeljen a véleményére. - Növekedett-e a politikai érdeklődés ön iránt, amióta médiabirodalom építésébe kezdett? - A birodalom túlzás, médiacentrumot akarunk létrehozni. Egyelőre nem jelentkeztek nálam sem jobbról, sem baloldalról, de annak örülök, hogy a miniszterek és az ellenzék vezetői elfogadják a meghívásunkat a műsorainkba. - Miért vágott bele? - Ez egyrészt újfajta kihívás számomra, olyan, amilyen annak idején a műszaki terület volt. A másik ok, hogy a gyerekeim művészemberek, aligha várhatom el tőlük, hogy ipari vállalkozók legyenek. Ezzel pedig olyan örökséget kapnak, amellyel szívesen foglalkoznak. - Miért, mit csinálnak az „örökösök”? - A nagyobbik lányom cum laudéval végezte el a Zeneakadémiát, ott is dolgozik. A férje színész, és elvégezte a rendezői szakot is, így közel áll hozzá a tévézés. Ő lett az Echo TV elnöke, s részt vesz kulturális műsorok készítésében is. A kisebbik lányom az Iparművészetit végezte el, animációval és háromdimenziós grafikával foglalkozik. Ő sem áll tehát távol a tévézéstől. - Puszta ajándéknál ez azért komolyabb beruházásnak tűnik. - Cégem, a Műszertechnika az épület megvásárlására és felújítására csaknem egymilliárdot költött. Az Echo alaptőkéje ötszázmillió, az életmód Vital tévéé 70 millió, a Magyar Hírlap pedig százmillió forintos hitelt kapott. Ez így együtt valóban közelít a kétmilliárdhoz, de van egy harmadik szempont is. Kevesen tudják, hogy annak idején nem műszaki embernek készültem. Magyar-orosz szakra jelentkeztem az ELTE-re, de „hely hiányában” nem vettek fel. Ez azt jelentette, hogy nem feleltem meg a politikai követelményeknek, így kerültem műszaki területre, ahol végül kiváló eredménnyel védtem meg a diplomámat. Van tehát bennem kielégítetlen szenvedély. - Mennyire foglalkozik az Echo TV és a Magyar Hírlap napi ügyeivel? - A vállalataimnál kezdetben mindig részt veszek a napi feladatok megoldásában, majd ahogy stabilizálódik a helyzet, inkább csak a közép- és hosszú távú stratégiával foglalkozom, így van ez az Echónál és a Magyar Hírlapnál is. Volt több értekezlet is, ahol jeleztem, hogy a lap liberális szellemiségén eszem ágában sincs változtatni, sőt sokkal keményebb liberális lapot fogunk készíteni, de a jobb- és a baloldal véleményének is meg kell jelennie. - A nagy tévék lehalásszák a hirdetési piac 90 százalékát, így nem tűnik jó üzletnek a televíziózás. - Nem ebből kell kiindulni. A két nagynál az átlagos forgalom 25-30 milliárd forint, ehhez tartozik átlagban az évi másfél milliárdos nyereség. Ha megnézzük, mennyi tőkével alapították őket, akkor a megtérülési mutatójuk nagyon jó. Lehet, hogy kevesebb embert vonzanak a tematikus csatornák, de a műsoraik is kisebb költséggel készülnek. Ha egy kis csatornánál beruházok 500 milliót, ehhez pedig 150 milliós nyereséget tervezek, akkor a befektetés három-négy év alatt megtérül. Egy autópálya esetében ez 15-20 év. Remélem, hogy ezt egyre többen ismerik fel. A magyar média minőségi fejlesztéséhez ugyanis erre van szükség. - Vagyis mégsem csak az „örökségről” és az úri passzióról lenne szó? - Üzletileg is átgondoltam mindent. A digitális televíziózás új korszakot hoz, látványos és gyors változások kezdődnek. Nem is csatornák, hanem műsorok versenyeznek majd, a reklámpercek értéke pedig a rákattintásoktól függ. Ráadásul egy kiépített bázison könnyen indítható újabb csatorna. - Nem arról van szó, hogy hiányzott önnek a nyilvánosság? - Szerepeltem én épp eleget az elmúlt 24 évben. - Az sem állja meg a helyét, hogy lépést akart tartani a másik két ismert nagyvállalkozóval, Demján Sándorral és Csányi Sándorral? - Nem. Abban persze lehet valami, hogy a nagyvállalkozók eljutottak már oda, hogy úgy érzik, megvan mindenük, és elkezdenek a hobbi szintjén valamivel foglalkozni. - És a politikai ambíciók? - Ma már nincsenek. - A pártpolitikát távol tarthatja magától, de a közéleti érdeklődését azért jól mutatja a médiaberuházás. - Egyetlen szerepet tartok fontosnak, ami többé-kevésbé eddig is működött, és ami a két világháború között is jellemző volt a GYOSZ vezetőjére. Akkor - függetlenül attól, hogy azonos politikai nézeteket vallottak-e, vagy sem - a kormányzó meghívta az elnököt kártyázni, és meghallgatta a véleményét a gazdaságról. Szeretném, ha a mindenkori kormány kíváncsi lenne a véleményünkre. Ha az ember mögött komolyabb médiatámogatás van, akkor nyilvánvalóan gyakrabban fordulnak hozzá. Ez untig elég. HASZÁN ZOLTÁN Széles médiacentrumot épít