Népszabadság, 2005. október (63. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-14 / 241. szám
4 2005. OKTÓBER 14., PÉNTEK RÖVIDEN FIB-szervezet Szegeden Megalakult a Fiatal Baloldal (FIB) első hallgatói alapszervezete -jelentette be Újhelyi István, az MSZP alelnöke és Komássy Ákos, a FIB elnöke tegnap Szegeden. Fontos, hogy a huszonévesek ne eltávolodjanak a közélettől, hanem befolyásolni akarják azt. Nem kell, hogy belépjenek pártokba, nem kell, hogy a napi politikát akarják befolyásolni, de értsék, és a számukra lényeges témákban nyilvánítsanak véleményt - hangsúlyozta Újhelyi István. Komássy Ákos elmondta: az elkövetkező fél évben minden nagy egyetemi városban megalakulnak a FIB-alapszervezetek. (N. Sz.) Takarékoskodik a BM Hét főosztályt megszüntet, illetve összevon, a központi apparátusból közel félszáz köztisztviselőt elbocsát, továbbá felülvizsgálja külsősökkel kötött megbízási szerződéseit a Belügyminisztérium; a tárca az intézkedések után félmilliárd forint megtakarítást vár jövőre - jelentették be a tárca vezetői sajtótájékoztatójukon. Lamperth Mónika belügyminiszter elmondta, a kisebb és hatékonyabb állam kormányzati célkitűzés jegyében „teljesítménynövelő és bürokráciacsökkentő” programot indítottak azért, hogy jövőre hiánymentesen tudjon gazdálkodni a tárca. (MTI) Elbocsátott bejelentő Rendkívüli felmondással elbocsátotta állásából Mamlecz Benőnét, a kiskunhalasi kórház kht. pénzügyi osztályvezetőjét Füzes Attila gazdasági igazgató. Mint arról beszámoltunk, Mamleczné volt az, aki a kórház működésének privatizációja kapcsán észlelt szabálytalanságokról szakmai és érdekvédelmi szervezetek támogató aláírásával közérdekű bejelentést juttatott el különböző hatóságokhoz. Ennek kapcsán szerdán különösen nagy kárt okozó hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. (Szegedi tudósítónktól) Vita az új médiáról Az új, mindenekelőtt az internetre és a mobilhálózatokra alapuló média kulturális és politikai sajátosságairól rendez konferenciát ma és holnap Budapesten a Középeurópai Egyetem (CEU). A Re: Aktivizmus című tanácskozás több mint száz meghívott vendége és előadója között európai és amerikai professzorok mellett neves hackerek, a Wikipédia internetes enciklopédia alapítói és a szerzői jog helyett „közös hozzáférési jogosítványokat” kínáló Creative Commons kezdeményezés elindítói is részt vesznek. (H. M.) Az SZDSZ a drogtörvényről Az SZDSZ azt kéri az igazságügy-minisztertől, hogy a szabadságvesztés büntetés alkalmazásának visszaszorítását kezdje azokkal a fiatalokkal, akiket azért büntetnek, mert elszívtak egy füves cigarettát - áll a párt ügyvivőjének Petrétei Józsefhez címzett nyílt levelében. Gusztos Péter hangsúlyozza, hogy a liberálisok örömmel fogadták az igazságügy-miniszter többször hangoztatott véleményét, miszerint „a büntetőpolitikában is szemléletváltásra, új, alternatív büntetési lehetőségeket felvető koncepcióra van szükség”. (MTI) MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG A bűnüldözés területén is többsebességes Európa jöhet létre: hét uniós tagállam megnyitja egymás előtt bűnügyi nyilvántartásait és gépjármű-adatbázisait. A magyar kormány vizsgálja, hogy csatlakozzék-e a prümi megállapodáshoz. A terrorizmus, a nemzetközi bűnözés, valamint az illegális bevándorlás elleni szorosabb együttműködésről döntöttek néhány hónapja a Benelux államok, Franciaország, Ausztria, Németország, valamint Spanyolország. A megállapodás legfontosabb eleme, hogy a felek bűnügyi adatbázisaikat és gépjármű-nyilvántartásaikat egymás számára kölcsönösen hozzáférhetővé teszik, de más adatokat is átadnak egymásnak. A magyar kormány egyelőre vizsgálja, hogy csatlakozzék-e az egyezményhez, mindazonáltal megfogalmazódtak bizonyos aggályok, így az, hogy nem szerencsés, ha a bűnüldözés területén is többsebességes Európa jön létre; erre utal, hogy a megállapodást eredetileg Schengen III. néven emlegették, miközben a tagállamok jó része még a korábbi schengeni egyezményekhez sem csatlakozhatott. Igaz viszont, hogy ez a megállapodás - szemben a belső határok nélküli schengeni térséghez való csatlakozással - valamennyi tagállam számára nyitott, s a rendszer kétségkívül elősegítheti a bűncselekmények elkövetőinek azonosítását. Egyébként hazai adatvédelmi szakértők a nyilvántartások ilyen összekapcsolását aggályosnak tartják, de információnk szerint az adatvédelmi biztostól még nem kértek állásfoglalást. A prümi megállapodás alapján a két állam bűnüldöző hatóságai kölcsönösen hozzáférhetnek a bűnelkövetők DNS-profiljait, illetve ujjnyomaiét, valamint a felderítetlen bűncselekmények helyszínén rögzített hasonló, de nem azonosított nyomokat tartalmazó adatbázisokhoz. Az egyezményben részes felek a gépjármű-adatbázisokat szintén megnyitják egymás előtt, mégpedig úgy, hogy megteremtik az automatizált lekérdezés feltételeit is. Vagyis: a hetek szinte perceken belül ellenőrizhetik, hogy a területükön elkövetett bűncselekmények tettesei szerepelnek-e más ország bűnügyi nyilvántartásaiban. A helyszínelés során rögzített, de ismeretlen személyektől származó nyomok esetében ugyancsak gyors összehasonlításra nyílik lehetőség, ami akár az elkövető azonosításához is vezethet. A lekérdezéseket egyébként a megállapodás szerint szigorúan naplózni kell, és személyes adatokat csak akkor adnak át egymásnak, ha valamelyik adatbázis „találatot” jelez. A prümi egyezmény más területeken szintén szorosabb együttműködéshez vezethet, mert a felek kötelezettséget vállaltak arra is, hogy jelzik egymásnak, ha valamilyen tömegrendezvényen a közbiztonságra veszélyes személyek - legyen szó futballhuligánokról vagy tüntetésekről ismert rendzavarokról - feltűnésére kell számítani. Ilyen esemény lehet egy nemzetközi labdarúgó-mérkőzés, egy külföldi aktivisták bevonásával szervezett tüntetés vagy akár egy uniós tanácskozás is. Hasonlóképpen át kell adni azoknak az adatait, akik vélelmezhetően a két ország valamelyikében szándékoznak terrorcselekményt elkövetni. A megállapodásnak része, hogy a szerződő tagállamok rendőrei sürgős esetben szokásos felszerelésükkel - kézifegyverekkel, könnygázspay-vel és más eszközökkel - átléphetik a határokat, és súlyos bűncselekmény megakadályozása érdekében intézkedhetnek is. A határokon átnyúló bűncselekmények esetén a közös akció sem kizárt, s ilyenkor a külföldről érkezett rendőrök az idegen állam területén hivatalos személyként léphetnek fel. A hetek emellett segítséget nyújtanak egymásnak a légi biztonsági kísérők - légi marsallok - felkészítésében, valamint az illegális bevándorlók visszatoloncolásában is. LENCSÉS KÁROLY Többsebességes Európa Hét uniós tagállam megnyitja egymás előtt bűnügyi adatbázisait Nem „segíteni”, hanem hagyni Megjelent a Feminista Almanach 2005 Miért ne legyek feminista, megbélyegeznek úgyis? József Attila híres verssorainak „átfogalmazását” adta tanulmánya címéül Sándor Klára, a Szegedi Tudományegyetem magyar nyelvi tanszékének tanára. A kutató a Feminista Almanach 2005 című tanulmánykötet szerdai bemutatóján a nyelvi sztereotípiákról tartott előadást a budapesti Független Média Központban. Milyenek a feministák? Miért nem szeretjük őket? Hogyan is volt a híres melltartóégetés Amerikában? Lehet-e a feministának gyereke? Mit keres a feminizmus Európában? Van-e létjogosultsága a mai Magyarországon? - e kérdések körül forognak a kötet tanulmányai. A bemutatón tartott előadásában Sándor Klára elmondta: Magyarországon a társadalom észre sem veszi, hogy a feminizmus szó szinte mindig negatív összefüggésben szerepel. Ezért időnként a nők maguk is szégyellik a szót, és inkább „autonómnak” minősítik magukat. Sándor szerint ma már vannak olyan törvények, amelyek az esélyegyenlőségről szólnak, de sokszor nem tartják be őket. A szakember rosszalba, hogy még egyes vezető politikusnők is gyakran tetszelegnek a „kedves háziasszony” vagy az „elsőrangú szakácsnő” szerepében, mert úgy érzik, hogy ezt várja tőlük a közvélemény. A nőknek nem „segíteni” kell, hanem hagyni őket dolgozni - hangoztatta Sándor. Pető Andrea, történész-szociológus, a Magyar Szociológiai Társaság feminizmus szekciójának elnöke arról beszélt, hogy a hazai feministáknak „lélegzetvételnyi szünetet” kell tartaniuk, és nem a száz évvel ezelőtt alakult mozgalom kezdeti aranykorán nosztalgiázni. Az lenne a jó, ha egyre több nő jelenne meg a közéletben, de ne azért, mert úgymond ők az „érzékenyebbek”, akik képesek a konfliktusokat és az agresszivitást megfékezni, ahogyan azt a közhelyes vélekedés sugallja. Hamis az a kép, hogy a feministák át akarják venni a hatalmat, és ugyanolyanok akarnak lenni, mint a férfiak - mondta Csapó Ida (a kötet felelős szerkesztője, a társszerkesztő Török Monika). Csapó szerint a feministák nem szőrös lábú, elhanyagolt külsejű, családot messziről kerülő nők, akik véres szájjal ócsárolják a fennálló rendet. A szerkesztők szerint a most megjelent Feminista Almanach eddig egyedülállóan mutatja be, hogy melyek a feminista mozgalom célkitűzései: a nők emberi jogainak biztosítása (biztonsághoz való jog, egyenlő bérek, egyenlő munkaerő-piaci esélyek) és nem a férfiviselkedés imitálása. POGONYI LAJOS Munkatársunktól A tagállamokban élők jelentős része nem érzi magáénak az európai integrációt, magas a bizonytalanok aránya. Minderről Kovács László, az Európai Bizottság adóügyi biztosa beszélt civil szervezetek képviselői előtt a Parlament kongresszusi termében. A szocialista politikus az unió legnagyobb kihívásának a globalizációt nevezte, amely lehet átok és lehet áldás: tőlünk függ, hogy melyik valósul meg. Különösebb meglepetést aligha keltett, de a résztvevők nyilván jóleső érzéssel nyugtázták azt a többször is elhangzó bejelentést, hogy a jövő alakításában az EU számít a civil társadalom közreműködésére. Rövid időn belül ez a második tanácskozás, amelyet nonprofit szervezetek számára rendeztek a Parlamentben. Mindkét eseményen felszólaltak politikusok is. A hét elején tartott CivilKomp című konferencián a civil szféra kommunikációja volt a téma, a csütörtöki tanácskozás pedig a civil szervezetek országos találkozójához, a Civiliádához kapcsolódott. A Civiliáda, amely szakmai fórumokkal egybekötve a szektor szereplőinek kínál bemutatkozási lehetőséget, tegnap kora délután nyílt meg a Millenáris Parkban, és a vásári forgatagban ma délután három óráig várják a látogatókat. Civil vásár és vita Vásári forgatag a Millenáris Parkban Fizetésükért tüntettek az elbocsátott nyomdászok Tudósítónktól A szegedi Kossuth Nyomda elbocsátott dolgozói közül mintegy negyvenen tüntettek csütörtök délután egykori munkahelyük előtt elmaradt bérüket követelve. A tüntetők transzparenseiken az anyavállalat vezetőit, Székely Károly elnök-vezérigazgatót és Poller Etelka gazdasági vezérigazgató-helyettest tették felelőssé azért, mert hónapok óta nem kapják meg fizetésüket. Horváth Ferenc, a munkavállalók szószólója elmondta: van olyan dolgozó, akinek háromnégy havi járandóságával tartozik a vállalat. A munkások úgy érzik, becsapták őket. - A cégvezetés számos alkalommal kérte tőlünk, hogy ne szervezzünk tiltakozó akciókat, s ne sztrájkoljunk, mert azzal tovább rontjuk a gondokkal küzdő vállalat fennmaradásának esélyeit. Mi azonban hiába voltunk türelmesek: a termelés hetekkel ezelőtt leállt, a telephelyet eladták, mi pedig még mindig nem jutottunk hozzá a pénzünkhöz, s immár félünk attól is, hogy a végkielégítéseket sem kapjuk meg - fogalmazott Horváth Ferenc. Névery Tibor ügyvezető megkeresésünkre úgy nyilatkozott: a dolgozók többségének már átutalták a járandóságát. Az igazgató megerősítette, hogy a szegedi telephelyet eladta a cég. Hozzátette: a pénz ügyvédi letétben van, ám amint hozzáférhetővé válik, fizetnek a dolgozóknak. Névery Tibor a végkielégítésekről azt mondta: ki fogják fizetni a vállalat által elismert járandóságokat. Arra a kérdésre, hogy ez mikor történik meg, az ügyvezető nem jelölt meg határidőt. Mint mondta, nem akar támadási felületet adni egy újabb ígérettel. Szegeden már tavaly is előfordult, hogy a cég késve utalta a fizetéseket, a nyomda működésének utolsó hónapjaiban pedig rendszeressé váltak a csúszások: a dolgozók részletekben kapták meg járandóságukat, emiatt több alkalommal sztrájkoltak is. Korábban nyomozás is indult a vállalat ellen járulékfizetési kötelezettség megsértésének gyanújával, ám amint azt Horváczy Emese, a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője tegnap lapunknak elmondta, az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntették. Többször tiltakoztak már a szegedi nyomdászok, előbbre mégsem jutottak