Népszabadság, 2005. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-12 / 239. szám

NÉPSZABADSÁG Az ország leggazdagabb embere orosz, míg a leggazdagabb ma­gyar Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója - derül ki a Népszabadság Rt. ma megjelenő, a 150 legvagyono­sabb magyart bemutató kiadvá­nyából. Munkatársunktól A leggazdagabb magyarokat összesítő, százról százötvenesre bővült rangsorba most első ízben nemcsak magyarok, de Magyarországon élő külföldi üzletem­berek is bekerültek. Így történhetett, hogy a listának két első helyezettje is van: 83 milliárd forintra becsült magán­vagyonával a 11 éve Magyarországon élő orosz üzletember, az Általános Értékfor­galmi Bank (ÁÉB) tulajdonosa, Medget Rahimkulov került a dobogó legfelső fo­kára. A Gazprommal szoros üzleti kap­csolatban álló milliárdos a leggazdagabb magyart, Csányi Sándort, az OTP Bank elnök-vezérigazgatóját előzte meg, aki­nek vagyonát 60 milliárd forintra be­csüli a kiadvány. Mögötte szintén jól is­mert nevek, a tavalyi „győztesek”: Domján Sándor, Várszegi Gábor (a Fo­tex alapítója és fő tulajdonosa) és Széles Gábor következnek,­ mindhárman 50 milliárd forint körülire taksált magán­vagyonnal. Bár „az utca embere” már század­ennyi pénzzel is Krőzusnak érezné ma­gát, hazai milliárdosaink kifejezetten szegénynek tűnnek, nemcsak a világ élmezőnyéhez, de a kelet-európai gaz­dagokhoz képest is. A hosszú évek óta a világ leggazdagabbjaként számon tartott 49 éves Bill Gates 46,5 milliárd dolláros vagyonának egy százalékával (ez nagyjából 90 milliárd forint) is könnyedén maga mögé utasítaná a magyar listavezetőket, de a Harry Potter-regények szerzője, J. K. Rowling is több mint kétszer annyi pénzt keresett műveivel az elmúlt né­hány évben, amennyi az idén a leggaz­dagabb magyarok listájának első he­lyéhez kellett. Az írónő 500 millió fon­tos vagyonával Nagy-Britanniában az első száz leggazdagabb közé is alig ke­rült be. A szigetország legvagyonosabb polgára, az indiai származású acélgyá­ros, Lakshmi Mittal több mint 27 mil­liárd dollár felett rendelkezik a brit összesítés szerint.) Ennél meglepőbb, hogy magyar még a száz leggazdagabb kelet-európai közé sem jutott be, holott szinte nincs ország a régióban, amely ne képvisel­tetné magát a mezőnyben, általában nem is egy névvel (lásd külön írá­sunkat). Kelet-Európa dollármilliár­dosainak klubjában - ami 200 mil­liárd forint körüli magánvagyont je­lent - a legvagyonosabb oroszok mel­lett akad ukrán, lengyel, szerb és cseh üzletember, sőt - bár ez a legfrissebb régiós listán még nem szerepel - a Iosif Constantin Dragant néhány hónapja, egy bankfúzió révén leköröző leggaz­dagabb román, Ion Tiriac vagyona is elérte ezt a „bűvös határt”, amit a hazai gazdagoknak egyelőre megközelíteni sem sikerült. A magyar pénzarisztokrácia relatív szegénysége a meglepő különbségek­nek persze csak az egyik magyarázata. A másik olvasat szerint a hazai „top” tényleges és látható vagyona között még mindig jelentős az eltérés. A leg­gazdagabbak listája - úgy tűnik - évről évre közelebb jut a valósághoz. A mil­liárdosok által vélt erősorrend élmező­nye talán az idén van a legközelebb, legalábbis nagyjából, a közzétett rang­sorral. Az átrendeződés ugyanakkor még mindig elsősorban a „látható” va­gyonelemek változásával, és nem a va­gyonok gyarapodásával függhet össze. A becslés nehézségeit jelzi például, hogy a tavaly is leggazdagabbnak tar­tott, de akkor csak ötödiknek rangso­rolt Csányi Sándor magánvagyona egy éve még „mindössze” 30 milliárd forint volt, pontosan fele a most közzétett 60 milliárdnak. Szegény magyar gazdagok Medget Rahimkulov, Csányi Sándor, Demján Sándor, Várszegi Gábor, Széles Gábor, bank, bank, ingatlanfejlesztés, kereskedelem, ipar, média, 83 milliárd forint 60 milliárd forint 50 milliárd forint 48 milliárd forint 45 milliárd forint Leisztinger Tamás, Nagy Elek, Bige László Tibor, Veres Tibor, Wáberer György, befektetések, építőipar, vegyipar, szolgáltatás, szállítmányozás, 38,2 milliárd forint 37 milliárd forint 31 milliárd forint 30 milliárd forint 28 milliárd forint Az oroszok már rég nem a spájzban vannak Nincs magyar a közép- és kelet-euró­pai multimilliomosok legfrissebb szá­zas toplistáján, amelyet a Wprost című lengyel gazdasági, közéleti hetilap állí­tott össze a cseh Mladá fronta Dnes napilappal közösen. Az összesítés sze­rint a sort Roman Abramovics orosz oligarcha vezeti 15 milliárd dolláros, azaz 3030 milliárd forintnak megfele­lő értékű vagyonnal. A 38 éves multi­milliárdos legismertebb, bár nem leg­értékesebb vagyona az angol Chelsea labdarúgócsapata. A listán értékelésé­ben még nem szerepel az a megközelí­tően tízmilliárd dollár, amire Abramovics nemsokára szert tesz ab­ból, hogy az orosz gázipari óriás, a Gazprom kivásárolja őt a Szibnyefty oljacégből. Ő ezzel szabad elvonulást és egy zsák pénzt kapott az orosz ál­lamtól, szemben Mihail Hodor­­kovszkijjal, aki éveken keresztül a leg­gazdagabb orosz volt, de mára a 71. helyre csúszott vissza a listán, miután a büntetőügyével párhuzamosan az orosz állam csaknem teljes vagyonára rátette a kezét. A felmérés szerint ko­rábbi 13 milliárd dolláros vagyona most már mindössze ötszázmilliót ér. Ezzel azonban még alighanem vezetné a leggazdagabb börtönben ülők listá­ját. Az első tizenegy helyen oroszok áll­nak a rangsorban, s a tizenegyedik he­lyezett is hárommilliárd dollárral büszkélkedhet. Az előző évhez hason­lóan Mihail Fridman foglalja el a má­sodik helyet, aki az Alfa kereskedelmi és befektetési konglomerátum vezető­je, és vannak érdekeltségei az olajipar­ban, illetve a távközlésben is. Vlagyi­mir Potanyin és Mihail Prohorov, a Norilsk, Oroszország legnagyobb aranykitermelőjének tulajdonosai hét­­hétmilliárd dolláros vagyonukkal a ne­gyedik és az ötödik helyezettek. Őket az alumíniummágnás Oleg Gyeripaszka követi hatmilliárd dollár­ral. A tizenkettedik, illetve a tizenhar­madik helyen két ukrán töri meg az oroszok egyeduralmát. A lengyel lap 2,8 milliárd dollárra becsüli Igor Kolomojszkij, a dnyipropetrovszki Privat csoport társtulajdonosának va­gyonát, akit Szergej Taruta, a donyecki Donbass Ipari Szövetség igazgatóságá­nak elnöke követ 2,4 milliárd dollárral. Ő magyar szempontból sem érdekte­len név, hiszen a Donbass kezébe ke­rült a magyar acélipar java, a Dunaferr és diósgyőri acélművek is. A tizenne­gyedik helyen ismét egy orosz, Vlagyi­mir Bogdanov, az olaj- és gáziparban érdekelt Szurgutnyeftyegaz első embe­re áll 2,3 milliárd dollárral. Utána is­mét egy ukrán, Rinat Ahmetov, a System Capital Management elnöke, a Sahtar Donyeck labdarúgóklub tulaj­donosa töri meg az orosz hegemóniát 2,1 milliárd dollárra becsült vagyoná­val. Egy évvel ezelőtt még ő volt a leg­gazdagabb ukrán, akkor még 3,6 mil­liárd dollárral. A huszadik helyet a leggazdagabb lengyel, Jan Kulczyk foglalja el 1,83 milliárd dollárral. A France Télécommal közösen a legnagyobb lengyel távközlési vállalat, a TPSA 47,5 százalékának birtokosa, s övé a lengyel olajcég, a PKN Orlen részvényeinek mintegy hat százaléka. (Kulczyk a pletykák szerint igen jó viszonyban van Csányi Sándor OTP-vezérrel.) A huszonhetedik helyen áll 1,5 mil­liárd dollárral Viktor Pincsuk ukrán parlamenti képviselő, Leonyid Kucs­ma exelnök veje, az Interpile társaság elnöke. Tele van a gazdagok listája ukrán parlamenti képviselőkkel: Fjodor Spig, az Aral Bank tiszteletbe­li elnöke nyolcszázmillió dollárral az 51., Alekszandr Jaroszlavszkij, az Ukrszibbank tiszteletbeli elnöke pe­dig hatszázötvenmillióval a 62. he­lyen áll. Petro Porosenko, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács nemrégiben lemondott elnöke a 95. helyet foglalja el 350 millióra becsült vagyonával. A szerbek 1,4 milliárd dollárral a harmincadik helyen debü­tálnak Miroslav Miskovics személyé­ben, aki Delta Holding kereskedelmi cég, illetve a Delta Bank vezetője. Milan Panics, volt jugoszláv minisz­terelnök, majd 1992-ben szerb elnök­jelölt, az MP Biomedicals gyógyszer­­cég elnöke a 63. A listán 650 millió dollárral. A leggazdagabb cseh Petr Kellner, a PPF befektetési társaság tulajdonosa 1,2 milliárd dolláros va­gyonával a harmincharmadik helyen áll. A gáz és ingatlanügyletekben ér­dekelt leggazdagabb román, Iosif Constantin Drágán két évvel ezelőtt még a huszonegyedik helyen állt, most viszont már csak a negyvenha­todik a rangsorban 850 millió dollár­ral. A leggazdagabb bolgár, Vaszil Bojkov a szerencsejáték-üzletágban kereste hétszázmillió dolláros vagyo­nát. Litvániában a pénzügyi és bizto­sítási üzletágból szerzett négyszáz­­millió dolláros vagyonával Valerijsz Karginsz a leggazdagabb, ez a 84. helyre volt neki elég. A dohányipar­ban és az idegenforgalomban érde­kelt horvát Ante Vlahovics 360 millió dollárjával a 89- a sorban. A százas lista utolsó helyére a legvagyonosabb montenegrói, Miograd Kosztics állha­tott fel háromszázmillió dollárral. DUTKA NOÉMI GAZDASÁG 2005. OKTÓBER 12., SZERDA 13 zóhasználatunk még nem érte utol a valóságot - gazdagnak számító hon­fitársainkra reflexből ma is azt mond­juk: milliomos. A rendszerváltozás előtt ért is annyit egymillió forint, hogy gaz­dagnak gondolhatta magát, aki ennyi pénzt magáénak tudhatott. Nemcsak azért, mert volt ennyije, hanem mert eb­ből bőven megvehette azt, amit egyálta­lában megszerezhetett. Ma egymillióval a számláján csak kicsit lehet nyugodt az ember, de egy komolyabb igazgatói beosztásban dolgozónak már illik en­­­nyit havonta hazatolnia. Milliomos­nak lenni ma már nem kunszt, mégis ez maradt a szavunk a gazdagokra, il­letve csak lassan áll rá a szánk a mil­liárdosra. Pedig a reális váltószám ma nagyjából ez. Jómódú lehet valaki száz­millióból is, de az igazán gazdagok kö­ M­illiók milliói­ bé néhány százmillióval nem sorolha­tunk be valakit. A milliárd az a dimen­zió, amihez kevés egy fénylő karrier. Húsz évvel ezelőtt a milliomosnak volt egy szinte állandó kísérőjelzője, a maszek. (A gyengébbek és fiatalabbak kedvéért: a magánszektor rövidítése.) Ma ezt a szót egy húszéves már nem is érti, egy harmincéves pedig megmoso­lyogja. Ahogyan én is, amikor idősebb ismerőseim még ma is megjegyzik va­lakiről, hogy maszek. Mert hát mi más is lehetne? A maszekot „korszerűen” vállalkozónak hívjuk. Ez a kifejezés vi­szont sokkal hamarabb elkopott, mint a maszek. Ma minimum szürkés ár­nyalatot kap ez a szó: a maffiózótól a vásározón vagy a bádogoson át a mil­liárdosig mindenkire használjuk, épp’ ezért már alig jelent valamit. Egy ma­gyar vállalkozó már többnyire nem szereti, ha levállalkozózzák. Per­sze, aki ma valóban gazdag Magyarországon, annak már mindegy, minek nevezik vagy mi van a névjegyére írva. Sőt, nincs is névjegye, és kevesek kegye, ha tudják a mobilszámát. Az igazit. Ebbe a kasztba ma már kevesen képesek be­kerülni: bűn, nagy ötlet, tehetség, sze­rencse repíthet valakit közéjük. Az ismert és a köz előtt ismeretlen milliár­dosok közé. Akikből lehetnek még újra milliomosok. Persze csak látszólag. Ha egyszer búcsút veszünk a forinttól, ak­kor az ő vagyonukat is kisebb számmal jelöljük majd­­ euróban. T. T. L. HIRDETÉS

Next