Népszabadság, 2005. november (63. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-24 / 275. szám
NÉPSZABADSÁG MAGYARORSZÁG Magánorvosok ismét teljes hatáskörrel A kormányfő kompromisszumot ajánlott, a kamara többet kér Szerdán az egészségügyet érintő több fontos változást jelentettek be: a miniszterelnök elmondta, hogy a magánorvosok visszakapják vényírási jogukat, a kormány pedig a parlament elé terjesztette a kötelező egészségbiztosítás rendjéről szóló javaslatát. Hírösszefoglalónk Januártól visszakaphatják a magánorvosok a vényírási jogukat, és folytatódik az egyeztetés az orvosi ügyelet uniós normákhoz igazításáról - így összegezhető Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, valamint Rácz Jenő egészségügyi miniszter tegnapi egyórás megbeszélése. A találkozót a kamara elnöke kezdeményezte, mert személyesen szerette volna tájékoztatni az egészségügy problémáiról a miniszterelnököt. A magánorvosok vényírási joga visszaállításának feltétele, hogy olyan jogszabály készüljön, amely lehetővé teszi a magánorvosok ellenőrzését is. Éger István azzal érvelt a magánorvosok receptírási jogának visszaállítása mellett, hogy méltánytalan, ha egy tisztességesen kivizsgált beteg orvosa a megfelelő gyógykezelést írja fel, a támogatás mégis attól függ, hogy melyik helyiségben történik a recept megírása: magánorvosi rendelőben vagy közfinanszírozottban. Novembertől a tbellenőrzés nehézségeire hivatkozva tiltották meg a magánorvosoknak, hogy kiemelt támogatással rendeljenek gyógyszert betegeiknek. Rácz Jenő miniszter szerint a megbeszélés kompromisszummal zárult. Éger István szerint csak részben, ugyanis az orvosi ügyeletek kérdésében még nincs megállapodás. A kamara azt szeretné, hogy a hazai munkaidőt is az uniós irányelveknek megfelelően szabályozzák, vagyis minden ügyeletben töltött óra munkaidőnek számítson, és így is fizessék a túlmunkát. Kompromisszumra legfeljebb ott lát lehetőséget, hogy a kormány esetleg fokozatosan, a költségvetés lehetőségei szerint igazítsa hozzá az óradíjakat az uniós szabályokhoz. A túlmunka-szabályozásról december 7- én kerül a kormány elé egy javaslat, s egy nappal később az Európai Bizottság is foglalkozik majd a kérdéssel. Az orvosi kamara már két beadvánnyal fordult az Európai Bizottsághoz jogorvoslatért a hazai viszonyok rendezése érdekében. Változások várhatók januártól az egészségbiztosítás rendjében is. A jövő évtől ugyanis minden belföldi személy ingyen, illetve részleges térítési díj ellenében veheti igénybe a természetbeni egészségügyi ellátásokat, például a védőoltást vagy a mentőszolgálatot. A központi költségvetés ugyanakkor járulékot fizet azok után, akik jelenleg nem biztosítottak, de jogosultak egészségügyi szolgáltatásokra, ilyenek például a nyugdíjasok, az általános és középiskolai tanulók, valamint a nappali tagozatos felsőoktatásban részesülők - egyebek mellett ez szerepel a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényjavaslatban, amit tegnap terjesztett a parlament elé a kormány. Vojnik Mária, az egészségügyi tárca államtitkára a törvényjavaslat tegnap kezdődött parlamenti általános vitájában azt hangsúlyozta, hogy az új rendelkezésekkel az egészségbiztosítás átláthatóvá és igazságossá válik. (A költségvetés végső soron eddig is helytállt a nem fizetőkért, de úgy, hogy előbb hiány keletkezett a biztosítónál, majd annak rendezését „le kellett alkudni”. Rendelkezik a törvényjavaslat a szerv- és a szövetátültetés várólistájára való felkerülésről is. A módosítás szerint csak azok kerülhetnek fel a transzplantációs várólisták valamelyikére, akik Magyarországon biztosítottak, és a tb-törvény alapján jogosultak az egészségügyi szolgáltatásokra. (Ezzel a többnyire a szomszédos országok valamelyikéből érkező betegek ellátását akadályozzák meg.) Éger István, Gyurcsány Ferenc és Rácz Jenő tegnap egy órát tárgyalt az egészségügy problémáiról A többség nem bízik a gyógyszerekben Az emberek mintegy kétharmada, ha betegnek érzi magát, otthon kezdi a kúrát, orvosi segítség nélkül - derül ki egy friss felmérésből. Az adatok szerint ugyanakkor csaknem annyit költ dohányárura, mint a gyógyulására. Évente átlagosan mintegy 14 720 forintot, illetve 15 900-at. Alkoholos italokra a cigaretta- és a gyógyszerkiadás dupláját fordítjuk. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (IGYE) a gyógyulási szokásokat, illetve az egészséghez való viszonyt kutatta. A megkérdezettek értékrendjében - a család után a második helyen az egészség áll, megelőzve a biztos munkahelyet, az egzisztenciát és a szabadidőt. A felmérés szerint a lakosság többsége azzal együtt elfordul a gyógyszerektől, hogy tudja, hatékonyak. Egyre inkább bíznak az emberek az alternatív gyógymódokban. A gyógyhatású készítmények iránti nagyobb bizalom fő oka, hogy természetes anyagokból készülnek, negatívumként említették, hogy tovább kell szedni, mint a gyógyszereket, illetve azt, hogy ezek a készítmények drágák. A gyógyszerek legfőbb negatívumaként a mellékhatásokat jelölték meg, a magas árat hajlandók „megbocsátani”. A megkérdezettek 67 százaléka jónak vagy nagyon jónak ítélte saját orvosi kezelésének hatékonyságát, csak tíz százalék mondta ennek az ellenkezőjét. Székely Krisztina, az IGYE elnöke szerint baj, hogy az embereknek a gyógyszerekről a mellékhatások jutnak eszükbe. A gyógyszergyártók képviselője szerint elgondolkodtató, hogy ha az egészség az egyik legfontosabb érték, betegség esetén miért nem fordulnak az emberek orvoshoz. Többségük csak az elhúzódó, azonosíthatatlan eredetű fájdalmak esetén kér orvosi segítséget, míg az enyhe vagy erősebb, de múló fájdalmat inkább otthon kúrálja. A felmérés szerint elsősorban a fül-orr-gégészeti, a szív- és érrendszeri, illetve a mozgásszervi panaszainkkal fordulunk orvoshoz, az alvászavar és a fáradékonyság már sokkal kevésbé rémítenek meg minket. KUN J. VIKTÓRIA 2005. NOVEMBER 24., CSÜTÖRTÖK 5