Népszabadság, 2005. november (63. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-10 / 263. szám
2 2005. NOVEMBER 10., CSÜTÖRTÖK MAGYARORSZÁG RÖVIDEN Szociáldemokrata platform Kanizsán Szociáldemokrata platformot alakított az MSZP nagykanizsai szervezetének tizenhét tagja. Sallai Tibor ügyvivő azt mondta: céljuk, hogy támogatásukkal jövőre újraválasszák Göndör Istvánt, a parlamenti frakció helyettes vezetőjét és Litter Nándor szocialista polgármestert. A helyi szervezet megosztottá vált, mert a tagság többsége Fodor Csaba ügyvédet indította volna a választáson, az országos elnökség viszont Göndör újrajelölését támogatta. A központ végül feloszlatta a helyi szervezetet, ami újjáalakult. (Tudósítónktól) Szekeres Imre Matolcsyt bírálja Magyarország esélyeit és a társadalom érdekeit veszélyeztetik a fideszes gazdaságpolitikusok egymásnak ellentmondó nyilatkozatai - mondta Szekeres Imre. Az MSZP elnökhelyettese példaként említette, hogy korábban a Fidesz ellenezte az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetését, az általános forgalmi adó felső kulcsának csökkentését, és bírálta a Fészekrakó-programot, ma viszont mindezt megőrzendőnek tartja. A politikus kritizálta Matolcsynak az euró bevezetésével és az autópályák építésével kapcsolatban elhangzott szavait is. (MTI) Leépítési patthelyzet az MTV-nél Nem jutott egyezségre az MTV vezetése és az üzemi tanács a létszámleépítésről. Az 1600 fős belső állományt 210-zel csökkentették volna. Az egyeztetéseken az üzemi tanács elérte, hogy 46 nevet húzzanak le a listáról, a végső megállapodást azonban nem írták alá, mert a tévé vezetése kiszervezte volna a sminkeseket, a díszletkészítőket, a maszkosokat és a díszletek szállítóit, mondván: külsős cégek ezeket a feladatokat olcsóbban végzik el. A leépítést az egyezség elmaradása ellenére is végrehajthatja a televízió menedzsmentje. Az MTV érdekvédelmi szervezetei tiltakoznak, mert szerintük már a mostani létszám is veszélyezteti a közszolgálati televízió működését. (H. Z.) Uniós fórumhoz fordul az orvosi kamara Újra az Európai Bírósághoz fordul a MOK képviselőtestülete a munkaidővel kapcsolatos irányelvek hiányos hazai alkalmazása miatt. Októberben tizenhárom szolnoki orvos jogerősen pert nyert abban az ügyben, hogy az ügyeleti idejüket nyilvánítsák munkaidővé, ahogy az az Európai Unióban gyakorlat. A MOK szerdai sajtótájékoztatóján bejelentette azt is, hogy az év végéig hosszabbítják meg a doktorok vényírásának korlátozása ellen tiltakozó lakossági aláírásgyűjtési akciójukat. Az eredeti, október végi határidőig több mint 30 ezren írták alá az íveket. (D. A. N.) HIRDETÉS NÉPSZABADSÁG ha van Miért nincs pénz, Sorozatosan egymást kizáró állításokat fogalmaz meg a jövő évi költségvetésről kormány és ellenzéke. Egyik oldalról nézve minden meghatározó területen megnyugtató a helyzet, ellenzékből viszont azt láttatják, hogy minden fronton súlyos kihívások érik a legtöbb embert ellátó intézményrendszereket. Munkatársunktól A költségvetés általános számait vizsgálva nem látszik indokoltnak, hogy az ellenzék vészhelyzetet emleget. A részletek azonban valóban feszültségekkel telítettek. Az olcsóbb állam programjának meghirdetésével jövőre 10 százalékkal kevesebb pénzt szán a költségvetés az államigazgatásra. Elsősorban létszámleépítéssel takarékoskodnak. Igaz, a kormány sehol nem írja elő a leépítést - csak pénzt nem ad az eddigi létszám megfizetésére. Az ÁNTSZ-től az idén 1500, jövőre további 500 munkahelyet vonnak el, kétezer rendőr, több mint háromezer honvédségi alkalmazott állása szűnik meg. Valószínű, hogy újabb létszámleépítés lesz a köztisztviselők körében. Még akkor is, ha létszámuk az államigazgatásban - Sárközy Tamás professzor adatai szerint - jelenleg alig 35 ezer. Michalkó Péter, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint az államigazgatásban nem is az egyébként kevesellt pénz miatt van vihar előtti csend, hanem azért, mert nem egyértelmű, mit takar az „olcsóbb állam” terve. A spórolás a kancelláriát sem kerüli el: a költségvetési tervezet szerint a Miniszterelnöki Hivatal igazgatási kiadása 7,4 százalékkal csökken, miközben számos feladat került ide - igaz, némi pénzzel együtt. Batiz András kormányszóvivő elmondta: nagymértékű beszerzésekre - gépkocsi, bútor, informatikai eszközök vásárlására jövőre nem jut pénz. A MeH is számol kényszerű létszámleépítéssel: a nyugdíjba vonulók helyére nem vesznek fel új dolgozókat. A rendszerváltás óta először olyan költségvetés készül az egészségügyben, amely csökkenő forrásokkal számol. Eközben megháromszorozzák az értékes, de drága PET-CT-vizsgálatok számát, a rákmegelőző szűréseket. Milliárdokat terveznek új altató- és lélegeztetőgépek beszerzésére - valahonnan tehát el kell venni pénzt. Az ideinél öt százalékkal több jut az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott szolgáltatásokra, s a tizedére csökken a hiány azzal, hogy az állam átvállalta a járulékot nem fizetők egészségbiztosítási kötelezettségeit. Az oktatásügyben szintén érvényesen lehet panaszkodni, de lehetőségekről is lehet beszélni. A felsőoktatás jobb helyzetbe kerül, a közoktatás viszont veszteségeket szenved el. A tárca szerint csak oly mértékben, amit az áfa-, illetve az egészségügyi hozzájárulás csökkenése kompenzál. Az idei 183,5 milliárdról 196,5 milliárd forintra nő a felsőoktatás támogatása. A jövőre induló bolognai típusú képzések normatívája például magasabb, mint a hagyományos főiskolai képzéseké. A közoktatás viszont 28 milliárd forintot veszít, így többféle közoktatási támogatás is csökken jövőre. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete (melynek egyik vezetője Horn György, az SZDSZ meghatározó politikusa, Horn Gábor testvére) például levélben fejezte ki együttérzését az egyházi, az önkormányzati és a nemzetiségi iskoláknak a jövőjüket megkérdőjelező tervezet miatt. Az oktatási tárca tájékoztatása szerint az alaptámogatások nem csökkenek. Senki sem kapja meg viszont jövőre azt a tízezer forintos kiegészítő támogatást, ami az idén azoknak az intézményeknek járt, amelyek osztályaiban megvolt az előírt átlaglétszám legalább fele. Ez mintegy hatmilliárd forintos forráskivonást jelent. Nagy érvágást a költségvetés a nemzetiségi és a művészeti iskoláknak is, és jelentősen csökken a kollégiumi támogatás és a pedagógusok továbbképzési normatívája is. A minisztériumban azt mondják: ezek egy részét más forrásból tudják pótolni az intézmények, néhány esetben - például a nemzetiségi oktatásban - pedig maga a tárca keresi a korrekció lehetőségét. Nyílt kormányülés a száz lépésről A kormányülésen nem kötelező a zakó, szinte kideríthetetlen az ülésrend, a miniszterek pedig fel tudják mondani a száz lépés program rájuk eső részét. Ez derült ki a kormány tegnapi ülésén. Az amúgy zárt ajtók mögötti tanácskozás egy gondosan kiválasztott nyilvános szakasza a száz lépés programról szólt. Pontosabban: az érintett miniszterek adtak számot az intézkedések rájuk eső részéről - formálisan Gyurcsány Ferencnek, ám a gyakorlatban inkább a terem egyik végébe terelt sajtónak. A kormányfő moderátor volt, s rövid összefoglalója után átadta a szót a tárcavezetőknek. Összesen kilencen beszéltek az eredményekről, a már ismert mondatok pedig lehetőséget adtak a nézelődésre az újságíróknak. Kovács Kálmán például végig laptopozik. Ha a kormánytagoknak lenne jelük, az informatikai miniszter biztosan a számítógépet választaná. A többiek nem adnak ilyen könnyű azonosítót. Rácz Jenő nyakában nincs fonendoszkóp, és Juhász Ferencen sincs katonai egyenruha. Az ülésrend rejtélyes. Az asztalfőn Gyurcsány, jobbján Kiss Péter kancelláriaminiszter, balján a régi barátok egyike, Szilvásy György kabinetfőnök. Miután a hosszú asztal végén az államtitkárok találhatók, lehet talán fontossága annak, hogy kik ülnek legközelebb: Juhász Ferenc és Veres János pénzügyminiszter. Más szabályszerűség nem fedezhető fel, legfeljebb annyi, hogy a két női kormánytag, Göncz Kinga és Lamperth Mónika egymás mellett ül. Az érintett miniszterek több mint fele már túl van a beszámolón, amikor a kormányfőből előbújik műsorvezetői énje, és megkérdezi az agrárminisztert helyettesítő államtitkárt: jól tudja, hogy a jövő héten kerül a kormány elé a szociális földprogramra vonatkozó előterjesztés. Jól tudta. A kormányüléseken állítólag szigorú a tegeződés, de most nem ez derült ki. A kormányfő magázza Rácz Jenőt, amikor meg- és felszólítja, hogy gyorsabb tempót diktáljon. (Megjegyzése valójában nem Ráczra, hanem Csizmár Gáborra vonatkozik, aki előtte túlságosan hosszasan beszélt a munkaügyi lépésekről.) A kormányfő a végén rövid összegzést tart. Ebből kiderül, hogy a száz lépés már valójában száztíz, hozzáértők szerint pedig ennél is több, 150 intézkedést takar. Ezzel aztán vége is az eseménynek. A sajtót kiterelik, a miniszterek pedig még egy pont erejéig maradnak. Később kiderült, ez valószínűleg az ötéves nyugdíjprogram lehetett. Egy kormányülés azért nem így szokott működni - árulta el utólag a kabinet több tagja. Lényegében csak az ülésrend olyan, mint máskor. HASZÁN ZOLTÁN Rendhagyó sajtótájékoztatóvá vált a miniszterek tanácskozása Az elit támogatásának ötlete megosztotta a tudósokat Gyurcsány javaslatáról folytatódik a vita Megosztotta a Magyarország Európában című keddi tanácskozás résztvevőit Gyurcsány Ferenc javaslata, amely szerint kiemelten kell támogatni a legszegényebbek mellett az elitet is. A formálódó nemzeti fejlesztési terv forrásait a szegények felemelésére és az „elöl haladók” támogatására kell fordítani - mondta egy keddi, vezető értelmiségiek részvételével rendezett tanácskozáson a kormányfő. A kedvezményezett rétegek között nem említette a középosztályt. A zártkörű tanácskozáson értesüléseink szerint Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy így lesz a lemaradókból középosztály, az elit pedig új lehetőségeket teremthet: munkahelyek, piacok létesülhetnének, miközben a civil társadalom morális és karitatív viszonyrendszere is megerősödne. A lehetséges támogatás formájával kapcsolatban nem bocsátkozott részletekbe. Az általunk megkérdezett résztvevők különbözőképpen értékelték a kormányfő szándékait. Hankiss Elemér szociológus szerint - egyetértve Gyurcsánnyal - nem készült elegendő és komoly vizsgálat annak megállapítására, hogy mi történt a magyar társadalomban az elmúlt tizenöt évben. A szociológus azt mondja, nem elég egy működő gazdasági modell megalkotása, először a „fejekben kell rendet tenni”. Találjanak egymásra ágazatok, nőjön fel a vele kapcsolatos várakozásokhoz a polgárság. Sajnos - teszi hozzá Hankiss - ma nincs tér az eszmék kicseréléséhez. Komoly bajnak tartja, hogy ez egy zárt ország, amely nem szívja magába a haladás irányát megszabó szellemi és anyagi javakat: még azt sem tudjuk „eladni”, amit kitaláltunk. Hankiss abban látja a megoldást, hogy ki kell nyitni a határokat a közép-európai tudósok előtt, ösztöndíjat kell adni külföldi diákoknak, akiknek második hazája - elszakíthatatlan lelki kötelékként - Magyarország lenne. A sikeres városállamok és országok ettől a szemlélettől lettek gazdagok az ókori Athéntól a mai New Yorkig. Ugyanakkor Ferge Zsuzsának nem tetszik a szándék, hogy a középosztály kimaradjon a preferáltak köréből. Mint mondja, ők alkotják a „társadalom erős derekát”. A szociológus abban egyetért a kormányfővel, hogy a „lentiek” esélyeit javítani kell, és jöjjön bárhonnan a tehetség, kapjon lehetőséget a képességei szerinti érvényesülésre. Egy harmadik megközelítés Bojár Gáboré. A Graphisoft elnöke úgy érzi, hogy az elit attól elit, hogy nem állami segítségre vár saját boldogulásához. Azzal viszont egyetért, hogy az állami szerepvállalás a legelesettebbek esetén a legfontosabb. Bojár a legnagyobb hangsúlyt az oktatásra helyezné. A felsőoktatásban lehetővé tenné a piaci mechanizmusok működését is, a középiskoláknál azonban szerinte továbbra is az államé kell hogy legyen a vezető szerep. A természettudományok és a matematika területén pedig akár Európa paradicsoma lehetnénk, ahogy száz éve már azok voltunk. Véleménye szerint a vállalkozásokat is ezzel, tehát a kiművelt emberfők sokaságával tudná segíteni az állam, ez is jelentheti egy bizonyos elit támogatását. Információnk szerint a tanácskozás a jövő hónapban folytatódik. GRÉCZY ZSOLT Az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja MAGYAROKÉRT A HATÁROKON TÚL www.hegyigyula.hu