Népszabadság, 2005. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-10 / 263. szám

2 2005. NOVEMBER 10., CSÜTÖRTÖK MAGYARORSZÁG RÖVIDEN Szociáldemokrata platform Kanizsán Szociáldemokrata platfor­mot alakított az MSZP nagy­­kanizsai szervezetének tizen­hét tagja. Sallai Tibor ügyvi­vő azt mondta: céljuk, hogy támogatásukkal jövőre újra­válasszák Göndör Istvánt, a parlamenti frakció helyettes vezetőjét és Litter Nándor szocialista polgármestert. A helyi szervezet megosztottá vált, mert a tagság többsége Fodor Csaba ügyvédet indí­totta volna a választáson, az országos elnökség viszont Göndör újrajelölését támo­gatta. A központ végül fel­oszlatta a helyi szervezetet, ami újjáalakult. (Tudósí­tónktól) Szekeres Imre Matolcsyt bírálja Magyarország esélyeit és a társadalom érdekeit ve­szélyeztetik a fideszes gaz­daságpolitikusok egymás­nak ellentmondó nyilatko­zatai - mondta Szekeres Im­re. Az MSZP elnökhelyette­se példaként említette, hogy korábban a Fidesz ellenezte az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetését, az általá­nos forgalmi adó felső kul­csának csökkentését, és bí­rálta a Fészekrakó-progra­­mot, ma viszont mindezt megőrzendőnek tartja. A politikus kritizálta Matolcsynak az euró beve­zetésével és az autópályák építésével kapcsolatban el­hangzott szavait is. (MTI) Leépítési patthelyzet az MTV-nél Nem jutott egyezségre az MTV vezetése és az üzemi tanács a létszámleépítésről. Az 1600 fős belső állományt 210-zel csökkentették volna. Az egyeztetéseken az üzemi tanács elérte, hogy 46 nevet húzzanak le a lis­táról, a végső megállapo­dást azonban nem írták alá, mert a tévé vezetése kiszer­vezte volna a sminkeseket, a díszletkészítőket, a maszko­sokat és a díszletek szállító­it, mondván: külsős cégek ezeket a feladatokat olcsób­ban végzik el. A leépítést az egyezség elmaradása ellené­re is végrehajthatja a televí­zió menedzsmentje. Az MTV érdekvédelmi szerve­zetei tiltakoznak, mert sze­rintük már a mostani lét­szám is veszélyezteti a köz­­szolgálati televízió működé­sét. (H. Z.) Uniós fórumhoz fordul az orvosi kamara Újra az Európai Bírósághoz fordul a MOK képviselő­testülete a munkaidővel kapcsolatos irányelvek hiá­nyos hazai alkalmazása mi­att. Októberben tizenhá­rom szolnoki orvos jogerő­sen pert nyert abban az ügyben, hogy az ügyeleti idejüket nyilvánítsák mun­kaidővé, ahogy az az Euró­pai Unióban gyakorlat. A MOK szerdai sajtótájé­koztatóján bejelentette azt is, hogy az év végéig hos­­­szabbítják meg a doktorok vényírásának korlátozása ellen tiltakozó lakossági alá­írásgyűjtési akciójukat. Az eredeti, október végi határ­időig több mint 30 ezren ír­ták alá az íveket. (D. A. N.) HIRDETÉS NÉPSZABADSÁG ha van Miért nincs pénz, Sorozatosan egymást kizáró állításokat fogalmaz meg a jövő évi költségvetésről kormány és ellenzéke. Egyik oldalról nézve minden meghatározó területen meg­nyugtató a helyzet, ellenzékből viszont azt láttatják, hogy minden fronton súlyos kihívások érik a legtöbb embert ellátó intézményrendszereket. Munkatársunktól A költségvetés általános számait vizsgálva nem látszik indokolt­nak, hogy az ellenzék vészhely­zetet emleget. A részletek azon­ban valóban feszültségekkel telí­tettek. Az olcsóbb állam prog­ramjának meghirdetésével jövő­re 10 százalékkal kevesebb pénzt szán a költségvetés az államigaz­gatásra. Elsősorban létszámle­építéssel takarékoskodnak. Igaz, a kormány sehol nem írja elő a leépítést - csak pénzt nem ad az eddigi létszám megfizetésére. Az ÁNTSZ-től az idén 1500, jövőre további 500 munkahelyet von­nak el, kétezer rendőr, több mint háromezer honvédségi alkalma­zott állása szűnik meg. Valószínű, hogy újabb lét­számleépítés lesz a köztisztvise­lők körében. Még akkor is, ha létszámuk az államigazgatásban - Sárközy Tamás professzor adatai szerint - jelenleg alig 35 ezer. Michalkó Péter, a Közszol­gálati Szakszervezetek Szövetsé­gének elnöke szerint az állam­­igazgatásban nem is az egyéb­ként kevesellt pénz miatt van vi­har előtti csend, hanem azért, mert nem egyértelmű, mit takar az „olcsóbb állam” terve. A spórolás a kancelláriát sem kerüli el: a költségvetési terve­zet szerint a Miniszterelnöki Hivatal igazgatási kiadása 7,4 százalékkal csökken, miközben számos feladat került ide - igaz, némi pénzzel együtt. Batiz And­rás kormányszóvivő elmondta: nagymértékű beszerzésekre - gépkocsi, bútor, informatikai eszközök vásárlására­­ jövőre nem jut pénz. A MeH is számol kényszerű létszámleépítéssel: a nyugdíjba vonulók helyére nem vesznek fel új dolgozókat. A rendszerváltás óta először olyan költségvetés készül az egészségügyben, amely csökke­nő forrásokkal számol. Eközben megháromszorozzák az értékes, de drága PET-CT-vizsgálatok számát, a rákmegelőző szűrése­ket. Milliárdokat terveznek új altató- és lélegeztetőgépek be­szerzésére - valahonnan tehát el kell venni pénzt. Az ideinél öt százalékkal több jut az Egészség­­biztosítási Alap által finanszíro­zott szolgáltatásokra, s a tizedére csökken a hiány azzal, hogy az állam átvállalta a járulékot nem fizetők egészségbiztosítási köte­lezettségeit. Az oktatásügyben szintén ér­vényesen lehet panaszkodni, de lehetőségekről is lehet beszélni. A felsőoktatás jobb helyzetbe ke­rül, a közoktatás viszont veszte­ségeket szenved el. A tárca sze­rint csak oly mértékben, amit az áfa-, illetve az egészségügyi hoz­zájárulás csökkenése kompen­zál. Az idei 183,5 milliárdról 196,5 milliárd forintra nő a fel­sőoktatás támogatása. A jövőre induló bolognai típusú képzések normatívája például magasabb, mint a hagyományos főiskolai képzéseké. A közoktatás viszont 28 milliárd forintot veszít, így többféle közoktatási tá­mogatás is csökken jövőre. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete (melynek egyik ve­zetője Horn György, az SZDSZ meghatározó politikusa, Horn Gábor testvére) például levél­ben fejezte ki együttérzését az egyházi, az önkormányzati és a nemzetiségi iskoláknak a jövő­jüket megkérdőjelező tervezet miatt. Az oktatási tárca tájékoz­tatása szerint az alaptámogatá­sok nem csökkenek. Senki sem kapja meg viszont jövőre azt a tízezer forintos kiegészítő tá­mogatást, ami az idén azoknak az intézményeknek járt, ame­lyek osztályaiban megvolt az előírt átlaglétszám legalább fe­le. Ez mintegy hatmilliárd fo­rintos forráskivonást jelent. Nagy érvágást a költségvetés a nemzetiségi és a művészeti is­koláknak is, és jelentősen csök­ken a kollégiumi támogatás és a pedagógusok továbbképzési normatívája is. A miniszté­riumban azt mondják: ezek egy részét más forrásból tudják pótolni az intézmények, néhány esetben - például a nemzetiségi oktatásban - pedig maga a tárca keresi a korrekció lehe­tőségét. Nyílt kormányülés a száz lépésről A kormányülésen nem kötelező a zakó, szinte ki­deríthetetlen az ülésrend, a miniszterek pedig fel tudják mondani a száz lé­pés program rájuk eső ré­szét. Ez derült ki a kor­mány tegnapi ülésén. Az amúgy zárt ajtók mögötti ta­nácskozás egy gondosan kivá­lasztott nyilvános szakasza a száz lépés programról szólt. Pontosabban: az érintett minisz­terek adtak számot az intézkedé­sek rájuk eső részéről - formáli­san Gyurcsány Ferencnek, ám a gyakorlatban inkább a terem egyik végébe terelt sajtónak. A kormányfő moderátor volt, s rö­vid összefoglalója után átadta a szót a tárcavezetőknek. Összesen kilencen beszéltek az eredményekről, a már ismert mondatok pedig lehetőséget ad­tak a nézelődésre az újságírók­nak. Kovács Kálmán például vé­gig laptopozik. Ha a kormányta­goknak lenne jelük, az informa­tikai miniszter biztosan a számí­tógépet választaná. A többiek nem adnak ilyen könnyű azono­sítót. Rácz Jenő­ nyakában nincs fonendoszkóp, és Juhász Fe­rencen sincs katonai egyenruha. Az ülésrend rejtélyes. Az asztal­főn Gyurcsány, jobbján Kiss Pé­ter kancelláriaminiszter, balján a régi barátok egyike, Szilvásy György kabinetfőnök. Miután a hosszú asztal végén az államtit­károk találhatók, lehet talán fontossága annak, hogy kik ül­nek legközelebb: Juhász Ferenc és Veres János pénzügyminisz­ter. Más szabályszerűség nem fe­dezhető fel, legfeljebb annyi, hogy a két női kormánytag, Göncz Kinga és Lamperth Mó­nika egymás mellett ül. Az érintett miniszterek több mint fele már túl van a beszámo­lón, amikor a kormányfőből elő­bújik műsorvezetői énje, és meg­kérdezi az agrárminisztert he­lyettesítő államtitkárt: jól tudja­­­, hogy a jövő héten kerül a kor­mány elé a szociális földprog­ramra vonatkozó előterjesztés. Jól tudta. A kormányüléseken állítólag szigorú a tegeződés, de most nem ez derült ki. A kormányfő magázza Rácz Jenőt, amikor meg- és felszólítja, hogy gyor­sabb tempót diktáljon. (Meg­jegyzése valójában nem Ráczra, hanem Csizmár Gáborra vonat­kozik, aki előtte túlságosan hos­­­szasan beszélt a munkaügyi lé­pésekről.) A kormányfő a végén rövid összegzést tart. Ebből kiderül, hogy a száz lépés már valójában száztíz, hozzáértők szerint pedig ennél is több, 150 intézkedést ta­kar. Ezzel aztán vége is az ese­ménynek. A sajtót kiterelik, a miniszterek pedig még egy pont erejéig maradnak. Később kiderült, ez valószínűleg az ötéves nyugdíjprogram lehetett. Egy kormányülés azért nem így szokott működni - árulta el utólag a kabinet több tagja. Lé­nyegében csak az ülésrend olyan, mint máskor. HASZÁN ZOLTÁN Rendhagyó sajtótájékoztatóvá vált a miniszterek tanácskozása Az elit támogatásának ötlete megosztotta a tudósokat Gyurcsány javaslatáról folytatódik a vita Megosztotta a Magyaror­szág Európában című keddi tanácskozás részt­vevőit Gyurcsány Ferenc javaslata, amely szerint kiemelten kell támogatni a legszegényebbek mellett az elitet is. A formálódó nemzeti fejlesztési terv forrásait a szegények fel­emelésére és az „elöl haladók” támogatására kell fordítani - mondta egy keddi, vezető értel­miségiek részvételével rendezett tanácskozáson a kormányfő. A kedvezményezett rétegek között nem említette a középosztályt. A zártkörű tanácskozáson ér­tesüléseink szerint Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy így lesz a lemaradókból középosz­tály, az elit pedig új lehetősége­ket teremthet: munkahelyek, pi­acok létesülhetnének, miközben a civil társadalom morális és ka­ritatív viszonyrendszere is meg­erősödne. A lehetséges támoga­tás formájával kapcsolatban nem bocsátkozott részletekbe. Az általunk megkérdezett résztvevők különbözőképpen értékelték a kormányfő szándé­kait. Hankiss Elemér szocioló­gus szerint - egyetértve Gyur­­csánnyal - nem készült elegen­dő és komoly vizsgálat annak megállapítására, hogy mi tör­tént a magyar társadalomban az elmúlt tizenöt évben. A szo­ciológus azt mondja, nem elég egy működő gazdasági modell megalkotása, először a „fejek­ben kell rendet tenni”. Találja­nak egymásra ágazatok, nőjön fel a vele kapcsolatos várakozá­sokhoz a polgárság. Sajnos - te­szi hozzá Hankiss - ma nincs tér az eszmék kicseréléséhez. Komoly bajnak tartja, hogy ez egy zárt ország, amely nem szívja magába a haladás irányát megszabó szellemi és anyagi ja­vakat: még azt sem tudjuk „el­adni”, amit kitaláltunk. Hankiss abban látja a megol­dást, hogy ki kell nyitni a hatá­rokat a közép-európai tudósok előtt, ösztöndíjat kell adni kül­földi diákoknak, akiknek máso­dik hazája - elszakíthatatlan lelki kötelékként - Magyaror­szág lenne. A sikeres városál­lamok és országok ettől a szem­lélettől lettek gazdagok az ókori Athéntól a mai New Yorkig. Ugyanakkor Ferge Zsuzsának nem tetszik a szándék, hogy a középosztály kimaradjon a pre­feráltak köréből. Mint mondja, ők alkotják a „társadalom erős derekát”. A szociológus abban egyetért a kormányfővel, hogy a „lentiek” esélyeit javítani kell, és jöjjön bárhonnan a tehetség, kapjon lehetőséget a képességei szerinti érvényesülésre. Egy harmadik megközelítés Bojár Gáboré. A Graphisoft el­nöke úgy érzi, hogy az elit attól elit, hogy nem állami segítségre vár saját boldogulásához. Azzal viszont egyetért, hogy az állami szerepvállalás a legelesettebbek esetén a legfontosabb. Bojár a legnagyobb hangsúlyt az okta­tásra helyezné. A felsőoktatás­ban lehetővé tenné a piaci me­chanizmusok működését is, a középiskoláknál azonban sze­rinte továbbra is az államé kell hogy legyen a vezető szerep. A természettudományok és a ma­tematika területén pedig akár Európa paradicsoma lehetnénk, ahogy száz éve már azok vol­tunk. Véleménye szerint a vállal­kozásokat is ezzel, tehát a kimű­velt emberfők sokaságával tudná segíteni az állam, ez is je­lentheti egy bizonyos elit tá­mogatását. Információnk szerint a ta­nácskozás a jövő hónapban foly­tatódik. GRÉCZY ZSOLT Az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja MAGYAROKÉRT A HATÁROKON TÚL www.hegyigyula.hu

Next