Népszabadság, 2005. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-03 / 257. szám

NÉPSZABADSÁG Válságkezelés Párizsban MTI - Jacques Chirac francia elnök a tegnapi rendkívüli kormányülést követően a nyugalom megőrzésére szólított fel, miközben intézkedése­ket dolgoztak ki a zavargások megfékezésére. Az immár hetedik napja tartó rendbontások szer­dára virradóan több, Párizs északkeleti részén elterülő szegényebb elővárosra, majd három másik főváros környéki megyére is átterjedtek. Az utcai harcok során randalírozó helyi fiatalok ismét több tucat gépkocsit felgyújtottak. A rend­őrség harmincnégy fiatalt őrizetbe vett. Dominique de Villepin miniszterelnök a rendkívüli kormányülést azzal a céllal hívta össze a Reuters szerint, hogy csillapítsa a válság kezelése miatti vitákat miniszterei között, egyút­tal reagáljanak az ellenzék vádjaira, hogy a túl kemény válasz miatt durvult el a helyzet. A kor­mányülésen elhatározták, hogy a további veszé­lyek megelőzésének érdekében a jogszabályok szigorú alkalmazásával, ugyanakkor a tisztelet és párbeszéd szellemében lépnek fel a zavargá­sokban részt vevőkkel szemben. A zavargások múlt csütörtök este kezdődtek a 28 ezres lélekszámú, többségében afrikai beván­dorlók által lakott Clichy-sous-Bois-ban az után, hogy a rendőrség által betörés miatt üldözött fi­atalokat halálos áramütés érte egy trafóházban, ahol menedéket kerestek. Az áramütés egy 14 és egy 16 éves fiatal életét oltotta ki, egy társukat pedig súlyos állapotban szállították kórházba. Vasárnap ismeretlen tettesek könnygázgránátot dobtak a helyi mecsetbe, s ez ismét elszabadítot­­ta az indulatokat. Villepin kormányfő hivatalá­ban fogadta az elhunyt fiatalok családtagjait. A találkozón jelen volt Nicolas Sarkozy belügymi­niszter is.­Villepin felhívta a figyelmet a rendőr­ség felelősségére a rend helyreállításában, kife­jezve a rendfenntartó erők iránti támogatását „a nehéz feladatban”. A miniszterelnök bejelentet­te, hogy a kialakult helyzetre való tekintettel le­mondta kanadai utazását. Az elmúlt napokban a francia esélyegyenlősé­gi miniszter, Azouz Begag és az ellenzék részéről is több kritika érte Sarkozyt, aki „csőcseléknek” nevezte a randalírozó fiatalokat. Kiégett autók, diadalittas „lázadók” Párizs Sevran nevű városrészében Amerikának kommandósok kellenek HORVÁTH GÁBOR washingtoni tudósítónk Többéves heves ellenállás után megadta magát a tengerészgya­logság. A haderőnem parancs­noksága elkeseredett tárgyalá­sok végén tűzte ki a fehér zász­lót: 2600, különlegesen kikép­zett katonát átadnak az ameri­kai fegyveres erők különleges hadműveleti parancsnokságá­nak (Socom). A 2001 elején - tehát a terro­rizmus elleni globális háború kezdete előtt - megkezdett had­erőreform abból a felismerésből fakad, hogy az Egyesült Álla­moknak a belátható jövőben nem egy-egy „klasszikus” hábo­rút, hanem több, akár egy idő­ben zajló lokális konfliktust kell megvívnia. Ehhez nem nehéz­kes páncéloshadosztályokra, hanem huszonnégy óra alatt bevethető, különlegesen kikép­zett és felszerelt zászlóaljakra van szükség. Az 1986-ban létrehozott Socom már korábban saját ha­táskörébe vonta a szárazföldi hadsereg elit Ranger (felderítő) és „zöld sapkás” alakulatait, a haditengerészet SEAL nevű kommandóit és a légierő óriási tűzerejű, C-130-as repülő erőd­jeit. A parancsnokság most 2600, szinte azonnal bevethető tengerészgyalogoshoz jut. Őket már kiképezték olyan, tipikus kommandós feladatokra, mint az ellenséges fegyveresek csön­des elfogása vagy a polgári la­kosság kimenekítésének meg­szervezése. A parancsnokság feladataira lehet következtetni abból, aho­gyan a tengerészgyalogos kon­tingenst felosztották: az erő magva két azonnal bevethető zászlóalj és egy ezredtörzs, 400 fő ellátó, hírszerző, logisztikai szakember, kutyavezető, kihall­gató és tolmács, míg további 400 a külföldi szövetségesek ki­képzésében működik közre. A parancsnokság azt tervezi, hogy négy éven belül már 52 ezer kü­lönlegesen kiképzett katona áll majd tartós­ készenlétben. Elit katonákat képeznek Magyarországon is A világ bármely pontján bevet­hető harci alakulat felállítása Magyarországon is megkezdő­dött. Jelenleg szolnoki központ­tal annak a száz katonának a ki­válogatása folyik, akik teljesítik a speciális fizikai és pszichikai kö­vetelményeket. A végső cél, hogy összesen 400 tagú elit egységet állítson ki a honvédség az évti­zed végéig. A nyilvánosság előtt csak fes­téssel vagy maszkban mutatkozó katonákat - „arc nélküliek”, aho­gyan magukat jellemezte az ala­kulat parancsnoka, Simon Attila - egyaránt kiképzik víz alatti, ej­tőernyős és különleges szárazföl­di bevetésekre. Képesnek kell lenniük például a nagy magas­ságban repülő gépből kiugorva ejtőernyővel akár negyven kilo­métert vitorlázni, vagy éppen ar­ra, hogy hosszú zuhanás után csak az utolsó pillanatban nyis­sák ki a sebességüket lelassító ernyőket. A túlélőcsomagjuk jó­voltából bárhol 3-4 napig önál­lóan el tudják látni magukat. Ki­képzésüket és felszerelésüket is amerikai segítséggel oldják meg. Trénereik ugyanis kivétel nélkül olyan magyar katonák, akik az Egyesült Államokban végezték el a különleges erők brutálisan kemény tanfolyamát. A honvéd­ségi alapfelszerelésüket pedig többek között olyan speciális eszközökkel egészítik ki, ame­lyeket segélyként kaptunk az amerikaiaktól. Ilyen például az éjszaka is használható lézeres távolságmérő, amelynek darab­ja kétmillió forint, de kapnak különleges rádiókat is. Az ala­kulat felkészítésének különle­gessége, hogy mindenki bele­kóstol a különböző feladatokba, azaz lehet egy szakaszvezető is rajparancsnok és egy őrnagy egyszerű géppuskás a gyakorla­tok során. Rangjelzést a kato­nák bevetésen nem használnak. HASZÁN ZOLTÁN Két magyar elit katona VILÁG 2005. NOVEMBER 3., CSÜTÖRTÖK 9 S­zemét zsaruk, kinyí­­runk-levadászunk benneteket! - ebben a stí­lusban írják teli internetes blogjaikat azok a francia fiatalok, akik álnevek mö­gé bújva, szóban folytatják azt, amit a „terepen” mű­ködő társaik autók és sze­meteskukák felgyújtásával fejeznek ki. Az utcai har­cosok a hatalommal és az azt megszemélyesítő rend­­fenntartókkal szemben élik ki elégedetlenségüket, a kirekesztettség miatt ér­zett frusztráltságukat. A hatodik napja tartó za­vargások színhelyei Párizs északkeleti, többnyire arab és fekete-afrikai bevándor­lók által lakott külvárosai. A 93-as szám nem csak a megyét jelöli: a francia közbeszédben ez egyenér­tékű a „problémás zóna” kifejezéssel, amire a mun­kanélküliség, az erőszak, a bűnözés és más nagyvárosi betegségek jellemzők. A bevándorlók második és harmadik generációja nemcsak a törvény és rend ellen, hanem saját szüleik ellen is lázad. Akik be akartak illeszkedni, de döntő többségükben a gettókká átváltozott szoci­ális lakótelepeken találták magukat, a fiatalok pedig birtokba vették azt, amit sajátjuknak gondolnak. Olyan világot teremtenek maguknak, ahol a törvény és a rend saját szabályaik szerint működik. Rohamrendőrökkel csak felületileg kezelhető a mély gyökerű, közel sem új keletű probléma. Ezzel tisztában van a francia baloldal és jobboldal, mindkettő kudarcot val­lott a külvárosok népének integrációjával. Amire a politikai elit végre kezdte néven nevezni a problé­mát, a család és az iskola helyét kezdték átvenni a radikális iszlám hitszó­nokok, akik ellenállásra buzdítják az ifjakat. Kö­zülük keveseknek sikerül bejutni a társadalmi lift­be. Kijönni 93-ból. DÉSI ANDRÁS Kilencvenhárom NÉPSZABADSÁG K­Ö­N­N­­V­E­K HIRDETÉS A V 1 RO DALOMKLA S S Z K U S A I ■Á C3 1 2 3 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 18 19 20 21 22 23 24 25 26 A kötetet az aznapi Népszabadsággal együtt, a forgalmasabb hírlapárusoknál vásárolhatja meg. Bővebb információért hívja ügyfélszolgálatunkat! AI Telefon: (1)436-43731 i KOSSUTH KIADÓ

Next