Népszabadság, 2005. december (63. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-13 / 291. szám
2 2005. DECEMBER 13., KEDD MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG A múlt héten kényszernyugdíjazott rádiósok mégis maradnak, az a Perjés Klára is, akiért megmozdult a jobboldal. Teljes a káosz a Magyar Rádióban. Elnök immár bizonyosan nem lesz a jövő nyárig, az alelnökök viszont nem járhatnak el fontos ügyekben. Akkor most mi van? - próbált informálódni a Magyar Rádió ideiglenes ügyvezető párosa azt követően, hogy a közrádió kuratóriuma tegnap befejezte az ülését. A két alelnök, Hollós János és Gőblyös István annak ellenére nem tudta, hogyan működik a jövőben a rádió, hogy végigülte a több mint háromórás tanácskozást. A megkérdezett kurátorok többsége nem is válaszolhatott, mert a feszült hangulatú ülés után egymással kiabáltak. Az indulatok most a Hollós- Gőblyös páros takarékossági intézkedései miatt szabadultak el. Az alelnökök múlt hétfőn - a Magyar Rádió 80. születésnapján - ismertették javaslataikat a 600 millió forintos hiány orvoslására a kuratórium elnökségével. Ennek része volt a rádió nyugdíjas korú munkatársai munkaviszonyának megszüntetése. A pártdelegáltakból álló kuratóriumi elnökség akkor ezt jóváhagyta, külön kérve, hogy az érintettek névsorát ne ismertessék velük Hollósék, így viszont csak utólag tudták meg, hogy több kényszernyugdíjazott a volt elnök, Kondor Katalin bizalmi embere volt. (Kondor pedig soha nem titkolta jobboldali szimpátiáját.) Így fordulhatott elő, hogy a létszámleépítést múlt héten még támogató Szadai Károly, a kuratórium fideszes elnökhelyettese tegnap már szégyenletesnek nevezte a történteket, és jelezte: nehezen viseli, hogy a két alelnök átverte. A bizalmát megvonó Szadai jelezte, az intézkedés visszavonása csak az első lépés lehet az ügyben. Ugyanezt próbálta elérni Orbán Viktor pártelnök is Hollósnál a múlt csütörtökön. Úgy tudjuk, hogy leginkább Perjés Klára, a Kossuth adófőszerkesztője érdekében emelte fel a szavát. Több kurátor Hollós és Gőblyös felelősségre vonását is követelte, voltak, akik le is váltották volna őket. A társadalmi szervezetek küldötteinek egy része egymást túllicitálva minősítette törvénytelennek a nyugdíjazásokat. Erre reagálva az MDF-es Friss Oszkár megjegyezte: „a törvénytelenség bő habzása kicsit irritáló”. Szerencsének nevezte, hogy nincs pallosjoga a kuratóriumnak, mert akkor két alelnökkel bizonyosan kevesebb lenne a rádióban. Majd közölte: „a zenés-táncos revü ellentmondásos”, mert ugyanez a kuratórium módosította az elnök nélküli rádió alapszabályát szeptemberben a folyamatos működés érdekében. Eszerint a kuratórium elnöksége adhat egyedi felhatalmazást az alelnököknek. Az idők változását mutatja, hogy az akkor Hollós ügyvezetői megbízása mellett kardoskodó civil és fideszes kurátorok tegnap már arról beszéltek, hogy a törvénytelen nyugdíjazások miatt perek özöne zúdul majd a rádióra, amelyek anyagi vonzatát állja a saját zsebéből a két alelnök. Ők ketten viszont arra voltak kíváncsiak, hogy a szükséges megszorítások elmaradása miatt ki vállalja majd a felelősséget. Hollós arra is tett utalást - név említése nélkül -, hogy ha kell, visszaveszik Perjés Klára adófőszerkesztőt, csak a takarékossági intézkedéseket lépjék már meg. Végül az MSZP-s és SZDSZ-es kurátorok ellenében, az MDF-es tartózkodásával a kuratórium úgy döntött, hogy felszólítják az elnökséget és az alelnököket az intézkedések visszavonására. Ráadásul eltörölték az alapszabálynak azt a pontját is, amelyik lehetővé teszi, hogy - elnök nélküli helyzetben, mint a mostani - a legfontosabb ügyekben az alelnökök és a kuratórium elnöksége együtt dönthessen a legfontosabb kérdésekben, például a munkáltatói jogok gyakorlásában. Ezzel lesz némi probléma, különösen az után, hogy eldőlt: fél évig még biztosan elnök nélkül működik a rádió. A kuratórium ülése után összeültek ugyanis az elnökség tagjai, hogy negyedszerre is kísérletet tegyenek Kondor Katalin utódjának megválasztására. Ahogy arra számítani lehetett, a kétharmados többséget senkinek sem sikerült megszereznie. Szomráky Béla szerkesztőségvezető járt ehhez a legközelebb, de az MSZP-s, SZDSZ-es és MDF-es voksok ehhez kevésnek bizonyultak, mert a Fidesznek más volt a jelöltje. Ezek után új pályázatról döntött az elnökség, aminek beadási határideje 2006. június 13. Tudniillik nem láttak reális esélyt a megegyezésre a közelgő kampány idején. Rádióelnök tehát jövő nyárig nem lesz, a helyettesek jogait ugyanakkor korlátozták. A két alelnök a szembeszélben visszavonta intézkedéseit. Marad tehát a már felmentett Perjés Klára is a Kossuth élén. Ugyanakkor információink szerint Hollós János azonnali hatállyal lemondott az aktuális főszerkesztőség vezetéséről, de alelnök marad. Utóda a poszton Meszleny László, a Fidesz volt kommunikációs igazgatója. HASZÁN ZOLTÁN , A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Fidesz minden korábbinál nyíltabban és szemérmetlenebbel avatkozik bele a Magyar Rádió belső ügyeibe - áll a szocialisták tegnap esti közleményében. Tekintettel arra, hogy az alelnökök intézkedései a Fidesz várakozásaival ellentétben nem öltötték politikai tisztogatás formáját, a nagyobbik ellenzéki párt az MSZP szerint akcióba lendült. Előbb a kuratórium fideszes elnökhelyettese vonta meg a bizalmat a két alelnöktől, majd Orbán pártelnök rendelte magához őket. E beszélgetést követően a két alelnök minden intézkedését visszavonta. Az MSZP-frakció tűrhetetlennek tartja, hogy a rádiónál korábban törvényellenes módon létrehozott status quo-t a Fidesz a médiatörvény ismételt semmibevételével tartja fenn. Vezetők nélküli rádiózás Jobboldali közkívánatra: lefokozott alelnökök, visszavett nyugdíjasok Szavazás, a Fidesz szándékával egyezően. Gellért Kis Gábor elnök és a kormánypárti kurátorok magukra maradtak Egyetemi egybekelések után gyors válások A Testnevelési Főiskola Csillebércre költözne Január 1-jétől újabb egyetemi integráció bomlik föl: regionális okok miatt a szarvasi székhelyű Tessedik Sámuel Főiskolából kiválik és a Szolnoki Főiskolához csatlakozik a mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Kar. Szintén most kapott engedélyt a kiválásra a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara. Az anyaintézmény kezdetben nem örült a kiválási szándéknak. Ahhoz ugyanis, hogy egy intézmény egyetemi besorolást kapjon, legalább két tudományágban kell oktatnia, és lennie kell doktori iskolájának is. Az előbbi feltételnek az orvosi egyetem a testnevelési kar nélkül nem teljesen felel meg, ám az új felsőoktatási törvény a Semmelweis esetében kivételt tesz. Nehezebb dolga lesz a testnevelési karnak, amely 2007-től egyetemként működne. Ehhez azonban hiányzik a doktori iskola, amelyet most az orvosi karokkal közösen működtetnek. Nyerges Mihály dékán szerint azonban a válás után is közösen tartják fönn a doktori iskolát. A „boldogító nem” oka az, hogy szakmailag kevés az illeszkedési pont a két kar között - mondja Nyerges, aki hozzáteszi: a Semmelweis Egyetem anyagi gondjai háttérbe szorították a testnevelési kar fejlesztését. A kar ezért nemcsak kiválna, de - mostani épületeit megtartva - költözne is. Szóba került, hogy a Stadionoknál kialakítandó új sportkomplexum mellett kapnának helyet, de az is, hogy - ha elkészül a Sportkórház új épülete - a kar mellett lévő régi létesítményekben terjeszkednének tovább, hiszen a főiskola és a gyógyintézmény közelsége sok tudományos előnyt rejt. A legvalószínűbb mégis az, hogy a Magyar Úttörőszövetségtől az állam számára visszaperelt csillebérci területre mennének. Az Országgyűlés 1999-ben rendelkezett a felsőoktatási integrációról, amelynek következtében 2000. január 1-jére a korábbi 55 állami felsőoktatási intézményből 30 jött létre. Azóta már négy egyetemi, illetve főiskolai kar vált ki anyaintézményéből. Az egykori kertészeti egyetem három kara 2003-ban a gödöllői székhelyű Szent István Egyetemtől vált el. Ekkor vált el Gödöllőtől a gyöngyösi kar is. Ez lett a Károly Róbert Főiskola. A kertészeti karok szakításának oka: hiányoznak az alapvető szakmai kapcsolódások, a szervezet lassan és bürokratikusan működik. És nagy a földrajzi távolság. Az integráció sikerességét kétségbe vonta az ÁSZ is 2003-ban, épp az alapvető cél megvalósulását megkérdőjelezve: nem csökkentek a költségek. Az együttműködést akadályozza a távolság, a széttagoltság, a karok együttműködése kevés helyen alakult ki, a párhuzamosságok megmaradtak. Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár nem számít újabb szétválásokra. Az új felsőoktatási törvény ösztönzi a valódi integrációt. Maximalizálja a vezetők számát, előfordul majd, hogy ez 20-50 százalékkal kevesebb poszttal jár. Egy intézményben egy szakot csak egy karon lehet oktatni. VARGA DÓRA ■ A napokban alakult meg a Szent István Egyetem Egészségügyi és Környezetegészségügyi Intézete - mondta lapunknak Drávucz Sándor, az intézet vezető professzora. A betegségek megelőzésének tudományos módszerekkel történő kutatására alakult intézet hét országos gyógyító intézetben létesít tanszékeket, így az integráció után a klinikai státust, valamint jó néhány professzori rangú munkatársi besorolást is vesztő Országos Gyógyintézeti Központban. A korábbi Hajnal Imre Egészségtudományi Egyetem munkatársai máig sem tudták elfogadni, hogy az intézet elveszítette egyetemi rangját. Az új helyzettel, ha csak néhány tanszék erejéig is, de visszanyerik egykori feladataikat. (D.A. N.)