Népszabadság, 2005. december (63. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-13 / 291. szám

2 2005. DECEMBER 13., KEDD MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG A múlt héten kényszernyugdí­jazott rádiósok mégis marad­nak, az a Perjés Klára is, akiért megmozdult a jobboldal. Teljes a káosz a Magyar Rádióban. El­nök immár bizonyosan nem lesz a jövő nyárig, az alelnökök viszont nem járhatnak el fontos ügyekben. Akkor most mi van? - próbált infor­málódni a Magyar Rádió ideiglenes ügyvezető párosa azt követően, hogy a közrádió kuratóriuma tegnap befejez­te az ülését. A két alelnök, Hollós Já­nos és Gőblyös István annak ellenére nem tudta, hogyan működik a jövőben a rádió, hogy végigülte a több mint há­romórás tanácskozást. A megkérdezett kurátorok többsége nem is válaszolha­tott, mert a feszült hangulatú ülés után egymással kiabáltak. Az indulatok most a Hollós- Gőblyös páros takarékossági intézke­dései miatt szabadultak el. Az alelnö­kök múlt hétfőn - a Magyar Rádió 80. születésnapján - ismertették javasla­taikat a 600 millió forintos hiány or­voslására a kuratórium elnökségével. Ennek része volt a rádió nyugdíjas ko­rú munkatársai munkaviszonyának megszüntetése. A pártdelegáltakból álló kuratóriumi elnökség akkor ezt jó­váhagyta, külön kérve, hogy az érintet­tek névsorát ne ismertessék velük Hol­lósék, így viszont csak utólag tudták meg, hogy több kényszernyugdíjazott a volt elnök, Kondor Katalin bizalmi embere volt. (Kondor pedig soha nem titkolta jobboldali szimpátiáját.) Így fordulhatott elő, hogy a létszámleépí­tést múlt héten még támogató Szadai Károly, a kuratórium fideszes elnök­­helyettese tegnap már szégyenletesnek nevezte a történteket, és jelezte: nehe­zen viseli, hogy a két alelnök átverte. A bizalmát megvonó Szadai jelezte, az intézkedés visszavonása csak az első lépés lehet az ügyben. Ugyanezt próbálta elérni Orbán Viktor pártel­nök is Hollósnál a múlt csütörtökön. Úgy tudjuk, hogy leginkább Perjés Klára, a Kossuth adófőszerkesztője ér­dekében emelte fel a szavát. Több kurátor Hollós és Gőblyös fe­lelősségre vonását is követelte, voltak, akik le is váltották volna őket. A társa­dalmi szervezetek küldötteinek egy ré­sze egymást túllicitálva minősítette törvénytelennek a nyugdíjazásokat. Erre reagálva az MDF-es Friss Oszkár megjegyezte: „a törvénytelenség bő habzása kicsit irritáló”. Szerencsének nevezte, hogy nincs pallosjoga a kura­tóriumnak, mert akkor két alelnökkel bizonyosan kevesebb lenne a rádióban. Majd közölte: „a zenés-táncos revü el­lentmondásos”, mert ugyanez a kura­tórium módosította az elnök nélküli rádió alapszabályát szeptemberben a folyamatos működés érdekében. Eszerint a kuratórium elnöksége adhat egyedi felhatalmazást az alel­­nököknek. Az idők változását mutatja, hogy az akkor Hollós ügyvezetői megbízása mel­lett kardoskodó civil és fideszes kuráto­rok tegnap már arról beszéltek, hogy a törvénytelen nyugdíjazások miatt perek özöne zúdul majd a rádióra, amelyek anyagi vonzatát állja a saját zsebéből a két alelnök. Ők ketten viszont arra vol­tak kíváncsiak, hogy a szükséges meg­szorítások elmaradása miatt ki vállalja majd a felelősséget. Hollós arra is tett utalást - név említése nélkül -, hogy ha kell, visszaveszik Perjés Klára adófőszer­kesztőt, csak a takarékossági intézkedé­seket lépjék már meg. Végül az MSZP-s és SZDSZ-es ku­rátorok ellenében, az MDF-es tartóz­kodásával a kuratórium úgy döntött, hogy felszólítják az elnökséget és az al­­elnököket az intézkedések visszavoná­sára. Ráadásul eltörölték az alapsza­bálynak azt a pontját is, amelyik lehe­tővé teszi, hogy - elnök nélküli hely­zetben, mint a mostani - a legfonto­sabb ügyekben az alelnökök és a kura­tórium elnöksége együtt dönthessen a legfontosabb kérdésekben, például a munkáltatói jogok gyakorlásában. Ezzel lesz némi probléma, különö­sen az után, hogy eldőlt: fél évig még biztosan elnök nélkül működik a rádió. A kuratórium ülése után összeültek ugyanis az elnökség tagjai, hogy ne­gyedszerre is kísérletet tegyenek Kon­dor Katalin utódjának megválasztásá­ra. Ahogy arra számítani lehetett, a két­harmados többséget senkinek sem si­került megszereznie. Szomráky Béla szerkesztőségvezető járt ehhez a legkö­zelebb, de az MSZP-s, SZDSZ-es és MDF-es voksok ehhez kevésnek bizo­nyultak, mert a Fidesznek más volt a jelöltje. Ezek után új pályázatról dön­tött az elnökség, aminek beadási határ­ideje 2006. június 13. Tudniillik nem láttak reális esélyt a megegyezésre a kö­zelgő kampány idején. Rádióelnök te­hát jövő nyárig nem lesz, a helyettesek jogait ugyanakkor korlátozták. A két alelnök a szembeszélben vis­­szavonta intézkedéseit. Marad tehát a már felmentett Perjés Klára is a Kos­suth élén. Ugyanakkor információink szerint Hollós János azonnali hatállyal lemondott az aktuális főszerkesztőség vezetéséről, de alelnök marad. Utóda a poszton Meszleny László, a Fidesz volt kommunikációs igazgatója. HASZÁN ZOLTÁN , A Magyar Szocialista Párt ország­gyűlési képviselőcsoportja megdöb­benéssel értesült arról, hogy a Fi­desz minden korábbinál nyíltabban és szemérmetlenebbel avatkozik be­le a Magyar Rádió belső ügyeibe - áll a szocialisták tegnap esti közle­ményében. Tekintettel arra, hogy az alelnökök intézkedései a Fidesz vá­rakozásaival ellentétben nem öltöt­ték politikai tisztogatás formáját, a nagyobbik ellenzéki párt az MSZP szerint akcióba lendült. Előbb a ku­ratórium fideszes elnökhelyettese vonta meg a bizalmat a két alelnök­­től, majd Orbán pártelnök rendelte magához őket. E beszélgetést köve­tően a két alelnök minden intézke­dését visszavonta. Az MSZP-frakció tűrhetetlennek tartja, hogy a rádió­nál korábban törvényellenes módon létrehozott status quo-t a Fidesz a médiatörvény ismételt semmibevé­telével tartja fenn. Vezetők nélküli rádiózás Jobboldali közkívánatra: lefokozott alelnökök, visszavett nyugdíjasok Szavazás, a Fidesz szándékával egyezően. Gellért Kis Gábor elnök és a kormánypárti kurátorok magukra maradtak Egyetemi egybekelések után gyors válások A Testnevelési Főiskola Csillebércre költözne Január 1-jétől újabb egyetemi integrá­ció bomlik föl: regionális okok miatt a szarvasi székhelyű Tessedik Sámuel Főiskolából kiválik és a Szolnoki Főis­kolához csatlakozik a mezőtúri Mező­­gazdasági Főiskolai Kar. Szintén most kapott engedélyt a kiválásra a Sem­melweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara. Az anyaintéz­mény kezdetben nem örült a kiválási szándéknak. Ahhoz ugyanis, hogy egy intézmény egyetemi besorolást kap­jon, legalább két tudományágban kell oktatnia, és lennie kell doktori iskolá­jának is. Az előbbi feltételnek az orvosi egyetem a testnevelési kar nélkül nem teljesen felel meg, ám az új felsőokta­tási törvény a Semmelweis esetében kivételt tesz. Nehezebb dolga lesz a testnevelési karnak, amely 2007-től egyetemként működne. Ehhez azonban hiányzik a doktori iskola, amelyet most az orvosi karokkal közösen működtetnek. Nyer­ges Mihály dékán szerint azonban a válás után is közösen tartják fönn a doktori iskolát. A „boldogító nem” oka az, hogy szakmailag kevés az illeszkedési pont a két kar között - mondja Nyerges, aki hozzáteszi: a Semmelweis Egyetem anyagi gondjai háttérbe szorították a testnevelési kar fejlesztését. A kar ezért nemcsak kiválna, de - mostani épületeit megtartva - költözne is. Szó­ba került, hogy a Stadionoknál kialakí­tandó új sportkomplexum mellett kap­nának helyet, de az is, hogy - ha elké­szül a Sportkórház új épülete - a kar mellett lévő régi létesítményekben ter­jeszkednének tovább, hiszen a főiskola és a gyógyi­ntézmény közelsége sok tu­dományos előnyt rejt. A legvalószí­nűbb mégis az, hogy a Magyar Úttörő­szövetségtől az állam számára vissza­perelt csillebérci területre mennének. Az Országgyűlés 1999-ben rendel­kezett a felsőoktatási integrációról, amelynek következtében 2000. janu­ár 1-jére a korábbi 55 állami felsőok­tatási intézményből 30 jött létre. Az­óta már négy egyetemi, illetve főisko­lai kar vált ki anyaintézményéből. Az egykori kertészeti egyetem három ka­ra 2003-ban a gödöllői székhelyű Szent István Egyetemtől vált el. Ek­kor vált el Gödöllőtől a gyöngyösi kar is. Ez lett a Károly Róbert Főiskola. A kertészeti karok szakításának oka: hi­ányoznak az alapvető szakmai kap­csolódások, a szervezet lassan és bü­rokratikusan működik. És nagy a földrajzi távolság. Az integráció sikerességét kétségbe vonta az ÁSZ is 2003-ban, épp az alap­vető cél megvalósulását megkérdője­lezve: nem csökkentek a költségek. Az együttműködést akadályozza a távol­ság, a széttagoltság, a karok együttmű­ködése kevés helyen alakult ki, a pár­huzamosságok megmaradtak. Mang Béla felsőoktatási helyettes ál­lamtitkár nem számít újabb szétválá­sokra. Az új felsőoktatási törvény ösz­tönzi a valódi integrációt. Maximalizál­ja a vezetők számát, előfordul majd, hogy ez 20-50 százalékkal kevesebb poszttal jár. Egy intézményben egy sza­kot csak egy karon lehet oktatni. VARGA DÓRA ■ A napokban alakult meg a Szent István Egyetem Egészségügyi és Környezet­egészségügyi Intézete - mondta lapunknak Drávucz Sándor, az intézet vezető professzora. A betegségek megelőzésének tudományos módszerekkel történő kutatására alakult intézet hét országos gyógyító intézetben létesít tanszékeket, így az integráció után a klinikai státust, valamint jó néhány professzori rangú munkatársi besorolást is vesztő Országos Gyógyintézeti Központban. A korábbi Hajnal Imre Egészségtudományi Egyetem munkatársai máig sem tudták elfo­gadni, hogy az intézet elveszítette egyetemi rangját. Az új helyzettel, ha csak né­hány tanszék erejéig is, de visszanyerik egykori feladataikat. (D.A. N.)

Next