Népszabadság, 2005. december (63. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-01 / 281. szám

4 2005. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK RÖVIDEN Kötelező visszavenni a lejárt gyógyszereket Mától a gyógyszertárak kö­telesek visszavenni a lakos­ságtól a fel nem használt, lejárt szavatosságú gyógy­szereket. A patikákban el­helyezett hulladékgyűjtő tartályokba dobható be a háztartásokban összegyűlt fölösleges gyógyszer. (MTI) Felfüggesztette tagságát az MDF szarvasi szervezete Az MDF szarvasi szerveze­tének tagjai a jövőben Lezsák Sándor tevékenysé­gét támogatják, párttagságu­kat pedig mindaddig felfüg­gesztik, amíg nem történik változás a párt élén. (MTI) Lomnici a civil bírójelöltekről Lomnici Zoltán, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke szer­dán - a köztársasági elnök keddi, az LB vezetői előtt elmondott beszédére emlé­keztetve - arra kérte a bírói tanácsok elnökeit, hogy a jövőben a bírói pályázatok elbírálásakor legyenek nyi­­tottabbak a „kívülről jövő” pályázókkal szemben. Mint lapunknak elmondta: a bí­rák fogadókésznek mutat­koztak, rámutattak ugyan­akkor, hogy sok esetben a státusok hiánya gátolja a bí­rói kar bővítését, máskor pedig az, hogy a bíróságok nem tudnak szolgálati la­kást adni a távoli vidékekről jelentkező pályázóknak. (F. Gy.A.) Idősotthonok: a tárca manipulációt gyanít Rövid időn belül másodszor szervez tüntetést a Szociális Ellátók és Szociális Ellátot­tak Egyesülete, az ellen tilta­kozva, hogy­­ jövőre húsz szá­zalékkal csökken az idős és beteg emberek ápolását vég­ző intézmények támogatása”. Az esélyegyenlőségi tárca egyszerűen hazugságnak tartja az állítást. (Munka­társunktól) Médiatörvényt sértett a Magyar Televízió Helyt adott az MTV október 23-i miniszterelnöki inter­jújával kapcsolatos Fidesz­­beadványnak az ORTT Pa­naszbizottsága. E szerint A szólás szabadsága megsér­tette a médiatörvényben meghatározott tényszerű­ség, időszerűség és kiegyen­súlyozottság követelményét, mivel „olyan eseményt tün­tetett fel megtörténtnek, amely a felvétel időpontjá­ban ténylegesen még nem történt meg, valamint azzal, hogy az ünneppel kapcso­latban egyoldalúan, csak a kormány, illetve az MSZP álláspontja került megjele­nítésre”. Fideszes panaszra szintén elmarasztalta az Es­te című műsort, mert a no­vember 3-i Mucuska-gate tudósítás megsértette a tár­gyilagos és tényszerű tájé­koztatás követelményét. (MTI) Szelektív hulladékgyűjtés az autópálya-pihenőkben A felügyelete alá tartozó va­lamennyi pihenőben szelek­tív hulladékgyűjtő szigete­ket létesít januártól az Álla­mi Autópályakezelő. Az M1­­s, az M3-as és az M7-es autópályák mellett tizen­négy helyszínen már egy éve működnek elkülönítő kon­ténerek. Most a tapasztala­tok alapján közbeszerzési pályázatot írtak ki a kísérle­ti helyszínek és további 14 pihenő szelektív hulladék­­gyűjtésére. (MTI) MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Lelkiismereti óvszervita középkori gondolkodás a vád Nem csak pornónaptárakat, de még a „szexuális cselekmény (sic!) során alkalmazható eszkö­zöket” - például az óvszert - is szexuális terméknek kell tekinte­ni, s az alkoholhoz, cigarettához hasonlóan, csak tizennyolc éven felülieknek lehetne árusítani. A parlament kis híján megszavazta a kereskedelmi törvényt ebben a formában, de a politikusok még időben kapcsoltak. A koalíciós politikusok - töb­bek között Gusztos Péter (SZDSZ) kezdeményezésére - a nemi betegségek és a nem kívánt terhességek megelőzésének fon­tosságára hivatkozva javasolták, hogy az óvszert, fogamzásgátlót ne tiltsa el a törvény a fiataloktól. Módosító indítványukról a Fi­desz kérésére nem a többi, a kor­mány, valamint az általuk is tá­mogatott módosítással együtt, hanem külön szavaztak. Később sokan tévedésre hivatkoztak, de ettől függetlenül tény: nem volt olyan párt, amelynek képviselői egységesen voksoltak volna. Kérdésünkre többen a vállukat vonogatták, mások ironikusan ,lelkiismereti okokra” hivatkoz­tak. Az eset furcsasága, hogy a három pártelnök is frakciója többségével ellentétesen foglalt állást: Orbán Viktor és Dávid Ibolya támogatta (mint ahogy a szabadelvűségének korábban nem sok jelét adó Semjén Zsolt is), Kuncze Gábor pedig - ahogy mondja: „véletlenül” - leszavaz­ta a kiskorúak óvszervásárlási szabadságát garantáló javasla­tot. Gusztos Péter és a Fidesz szó­vivője most egymást vádolják középkori gondolkodással; a li­berális képviselő szerint a Fidesz az egyházaknak akart csendes gesztust tenni, de az túl hangos­ra sikeredett, s m­­ost igyekszenek a kényes helyzetből kihátrálni. Révész Máriusz Fidesz-szóvivő szerint a vita vihar egy pohár víz­ben, hiszen tévedés történt. A parlamentben egyébként szá­mos példa volt egy módosító,,ki­kérésére”, többnyire valamely párt számára kiemelten fontos ügyben, vagy csak azért, nehogy valami véletlenül átcsúszhasson. NY. M: A Fiatal Baloldal óvszerautomatát helyez el egy kávézóban. Kampányt indítottak a biztonságos szexért ■o o Idehaza is egyre több az AIDS-beteg Az év első kilenc hónapjában 99 új HIV-fertőzöttet regisztráltak. Ez jelentős emelkedés. Tavaly ugyanis egész évben 75, két évvel ezelőtt pedig 63 új beteget vettek nyilvántartásba. Az országban eddig 1278 HIV-fertőzöttet ta­láltak. Közülük ötszázan AIDS- betegek lettek, több mint két­százhetvenen meghaltak. Ebben az évben eddig négy halálos ál­dozata volt a kórnak. Magyaror­szágon jelenleg 600 HIV-fer­­tőzöttet gondoznak, közülük négyszázat kezelnek a legkorsze­rűbb készítményekkel. A gondo­zottak háromnegyede munkaké­pes. A fertőzöttek gyógyszeres kezelése térítésmentes, és ez évente mintegy egymilliárd fo­rint kiadást jelent az egészség­­biztosítónak. A fertőzöttek számának idei emelkedését részben a szinteti­kus drogok fogyasztásának ter­jedésével magyarázzák, vala­mint azzal, hogy nőtt az anonim szűrések iránt az érdeklődés. Márpedig több szűrés több ese­tet is jelenthet - mondta tegnap Kökény Mihály népegészség­ügyi kormánymegbízott. Tavaly megújult a magyarországi AIDS-stratégia, több figyelmet fordítanak az iskolai prevenció­ra és felvilágosításra, minden megyében van már anonim szűrés, egészségügyi tanács­adás. 64 millió forintból felsze­reltek egy szűrőbuszt is. Ez a prostituáltak szűrését látná el. A vizsgálatok megkezdéséhez már csak egyetlen feltétel hi­ányzik: a szerződés aláírása az egészségügyi tárca, a Józsefvá­­­rosi Egészségügyi Szolgálat és a prostituáltak érdekvédelmi szervezete között. A világon 40 millió HIV-fer­­tőzöttet tartanak nyilván - az Egészségügyi Világszervezet eu­rópai régiójában 2,2 millió bete­get regisztráltak -, és évente mintegy ötmillióan halnak meg AIDS-ben. A fertőzöttek száma mindenütt növekszik. A beteg­ség leginkább Kelet-Európában, Közép-Ázsiában és Délkelet- Ázsiában terjed. Afrika Szahará­tól délre eső régiója a járvány ál­tal leginkább sújtott terület: az új fertőzések 64 százalékát itt re­gisztrálják. A WHO szerint a be­tegek ellátása javult, az előző évi 700 ezerhez képest ma több mint egymillió beteget kezelnek a fejlődő országokban. A kedvezőtlen tendenciák el­lenére Magyarország ma még a kevésbé fertőzött területek közé tartozik. A gyakori partnervál­tás, illetve a kábítószerek terje­dése azonban azzal fenyeget, hogy felvilágosító programok nélkül hosszú távon nem meg­oldható a kór féken tartása. Ö. Z. Újságírók és a célkereszt A Legfőbb Ügyészség több vezetője egyetért Haraszti Miklóssal, az EBESZ médiaszabadság-biztosával, hogy az államtitoksértéssel kapcsolatos hazai jogi szabályo­zást érdemes lenne „átfésülni”. Nevük elhallgatását kérő ügyészségi tisztviselők szerint a véletlen műve, hogy rövid időn belül két újságírót is perbe fog­tak államtitoksértés vádjával, miközben a hatóságoknak egyik ügyben sem sikerült megtalálni­uk azokat, akik a szigorúan tit­kos minősítésű iratokat illeték­teleneknek (nem közvetlenül az újságíróknak) kiszolgáltatták. Csík Ritát, aki a Debreceni Va­gyonkezelőnél feltételezett vis­­­szaélések miatt elrendelt titkos nyomozásról szóló, akkor még titkos minősítésű Sutka-levélről írt cikksorozatot, két hete a bí­róság első fokon felmentette az államtitoksértés vádja alól. Rádi Antóniának, a HVG mun­katársának pere ebben a hónap­ban kezdődik. Csík Rita eseté­ben az ügyész már a tárgyaláson jelezte: megfellebbezi az ítéle­tet. Rádi Antónia ügye pedig „annyira titkos”, hogy még az sem hozható nyilvánosságra, mivel is vádolják az újságírónőt. A vádhatóság a két újságíró­nő esetében súlyosbító körül­ményként értékeli jogász vég­zettségüket. Ugyanakkor a Csík Rita ügyében eljáró bíró rámutatott: azt, hogy mi ál­lamtitok és mi nem az, illetve, hogy egy iratot az arra jogosul­tak szabályosan minősítettek (titkosítottak), a bíróság is ti­tokszakértő bevonásával tisz­tázhatta. A két államtitok-sértési ügy azért is keltett megütközést a sajtó berkeiben, mert az ügyész­ség csak az újságírókkal szem­ben járt el, az államtitkokat ki­szolgáltatókkal szemben nem. A már említett, névtelenséget ké­rő ügyészségi források szerint ez nem igaz. Szerintük minden esetben keresték a titkos iratok kiszivárogtatóit is, csak az ő ki­létükre nem derült fény. A két újságíró ellen indított eljárás a fentieken túl azért is el­gondolkodtató, mert egy harma­dik ügyben a vádhatóság ezekkel ellentétes gyakorlatot követett. Miközben a Szatmári-ügy kiszi­­várogtatóját még keresik, a nem­zetbiztonsági titoknak minősülő kémsztorit nyilvánosságra hozó Magyar Nemzet (vagy a cikket jegyző újságíró) ellen - szerin­tünk helyesen - nem indult eljá­rás. Ügyészségi és rendőrségi for­rások szerint téved a sajtó, ami­kor azt feltételezi, hogy itt más mércét alkalmaztak volna. Mind­két szervtől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy egy állampolgári feljelentés nyomán az ORFK Nemzeti Nyomozó Irodája hiva­talos levélben megkereste a nemzetbiztonság illetékeseit, hogy a Szatmári-ügy kiszivárog­tatásával sérültek-e nemzetbiz­tonsági érdekek. A válasz a rend­őröket is meglepte, mert a sze­rint a kérdéses ügyben államtit­kok nem kerültek nyilvánosság­ra. A rendőrség ezek után el sem rendelte a nyomozást. A fentiek alapján szerettük volna megkérdezni a titkos­­szolgálatok illetékeseitől, hogy akkor mi végre vetették a Szat­mári-ügy kiszivárgása után ha­zugságvizsgálat alá az embere­iket, ha pontosan tudták, hogy titkos információk a cégtől nem kerültek illetéktelenek­hez? Minek az alapján közöl­ték a rendőrséggel, hogy nem történt titoksértés, amikor a válaszadás időpontjában a bel­ső vizsgálat (a munkatársak poligráfozása) még tartott? Érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy a szolgálatoknak nincs új mondanivalójuk az ügyben. Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiasza­­badság-biztosa, korábban több fórumon is arra hívta fel a figyel­met: államtitoksértést jogállam­ban kizárólag a titokgazdák, il­letve a minősítők követhetnek el, az újságíróknak büntetlenek­nek kell maradniuk. A nol-nak adott interjúban mindemellett Haraszti sajnálatosnak nevezte, hogy Magyarországon (de Len­gyelországban is) vontatottan halad a büntetőjognak a sajtó­­szabadsághoz igazítása. A la­punknak névtelenül nyilatkozó ügyészségi illetékesek abban egyetértettek Harasztival, hogy kívánatos volna a vonatkozó jog­szabályokat „átfésülni”. Arról, hogy mely ponton kellene vál­toztatni a jogszabályokon, az ügyészség illetékesei - átfogó vizsgálatok hiányában - egyelő­re nem kívántak véleményt mondani. FEKETE GY. ATTILA Terápia alatt az onkológia Betegségek kimaradtak az új rendszerből Intézmények egész sorában áll le mától a daganatos betegek ke­moterápiás kezelése. Megfelelő onkológiai osztály, szakorvosok hiányában decembertől nem le­het ugyanis rákbeteget ellátni, kizárólag a kijelölt centrumok­ban. Remények szerint ez lesz a biztosítéka annak, hogy a beteg­ek a valóban szükséges ellátást kapják. Szintén mától új finanszírozás lép életbe az onkológiákon. Ed­dig a kezeléseket egyszerű jelen­tések alapján fizették, anélkül, hogy a különböző daganattípu­sok között különbséget tettek volna. Ha drágább, új készítmé­nyekre volt szükség, azt külön keretből kellett igényelni. Ez a fi­nanszírozási forma igen szabad és kedvező volt az osztályoknak. Az új rendszer minden daganat­típusra pontos kezelési módokat ad, illetve átlag testmagasság, testsúly, illetve a legolcsóbb terá­pia ára alapján átlagot számol. Csak e szerint fizet azután. A szakma egy része forráski­vonástól tart, míg mások kor­szakalkotónak nevezik az átala­kítást. Tény viszont, hogy egyes daganattípusok valamiként ki­maradtak a csoportokból, így egyelőre finanszírozás nélkül, de a kórház kontójára végzik majd az orvosok például a hasnyálmi­rigy-, a bőrrák-, illetve a prosztata daganatos betegek gyógyítását. Egyelőre megoldatlan az is, hogy miként gyógyíthatnak majd az új, drága készítmények­kel, hogyan kerülnek be ezek a lehetséges terápiák közé. Garan­ciát várnak arra, hogy a biztosító visszamenőleg rendezi a helyze­tet, ha ugyanis nem, a kórházve­zetők várhatóan megtiltják majd ezeket a kezeléseket. Végső so­ron pedig abban bíznak, hogy az OEP korrigálja a rendszert. KUN J. VIKTÓRIA

Next