Népszabadság, 2005. december (63. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-14 / 292. szám
4 2005. DECEMBER 14., SZERDA RÖVIDEN Jégpálya lesz a Kossuth téren Az elmúlt három év gyakorlatához hasonlóan idén is lesz jégpálya az Országház épülete előtt, a Kossuth téren december 22-től január elsejéig. A projekt összköltsége valamivel több, mint 111 millió forint plusz áfa, a létesítési és üzemeltetési jogot közbeszerzési eljárás keretében a Leon Szolgáltató Kft. nyerte el. (MTI) Lejárató röplapok Lakiteleken Lejárató jellegű röplapokat terjesztettek a hétvégén ismeretlenek Lakiteleken. A szórólapok szerint Varga Sándor független polgármester, Lezsák Sándor volt MDF-es helybéli honatya és a jövő évi választásokon a körzetben induló szocialista képviselőtársa, Vári Gyula megegyeztek abban, hogy melyik cég lesz a település csaknem egymilliárd forint értékű csatornázási beruházására kiírt pályázat nyertese. Varga Sándor polgármester tudósítónknak elmondta: a rágalmak abszurdak és feljelentést is tett. (Tudósítónktól) Világszínvonalú alkotók művei Miskolcon Világszínvonalú alkotók munkáiból nyílt meg a miskolci Herman Ottó Múzeum képtára; a gyűjteményt másfél év után láthatja újra a közönség. A mintegy 80 millió forintos beruházás felét pályázati forrásból, a fennmaradó részt önkormányzati támogatásból és saját erőből biztosították. (MTI) Öt határátkelőt bezárnak Ideiglenesen öt határátkelőhely működésének szüneteltetését rendeli el jövő februártól a kormány - értesült belügyminisztériumi forrásokból a Népszabadság. Az ukrán határszakaszon a Lónya-Jizvinkove és a Barabás-Koszino, a szerbmontenegrói határon a Bácsalmás-Bajmok, valamint a Tiszasziget-Djala közúti határátkelők, továbbá a horvát határon található Beremend és Barajnsko Petrovo Selo közti vasúti határállomás bezárását a schengeni előírásoknak megfelelő fejlesztések végrehajtása indokolja. (Munkatársunktól) MAGYARORSZÁG Miért lett Hollós János áruló? A rádió ügyvezető alelnöke visszakozásáról nyilatkozik A Kossuth adó főszerkesztője munkaviszonyának megszüntetése miatt lett politikai ügy a 109 fős rádiós létszámleépítés. Perjés Klára végül maradt, így a többi munkatárs is. Pető Iván, az Országgyűlés kulturális bizottságának SZDSZ-es elnöke tegnap a kollektív felelőtlenség diadalának nevezte, ami hétfőn a rádióban történt, emlékeztetve arra a demokráciában elfogadhatatlan mozzanatra, hogy Orbán Viktor magához rendelte Hollós János rádiós alelnököt, és intézkedései visszavonását kérte tőle. Hollós János lapunknak nyilatkozva erről csak szűkszavúan beszélt, a végül visszavont lépésekről viszont részletesen. - Hogyan lett önből - volt főnöke, Kondor Katalin szavai szerint - áruló? Mit árult el? - Ezt Kondor Katalintól kellene megkérdezni. - Nekünk Perjés Klára, a Kossuth adó főszerkesztőjének elküldését adta meg okként. - Elkészítettünk egy válságkezelő csomagot, amelyet a kuratórium elnöksége is négypárti egyetértéssel fogadott el. Ennek része volt, hogy a nyugdíjas kollegákkal más jogviszony alapján dolgozunk a jövőben. Elvi döntés volt, hogy nem leszünk tekintettel a beosztásokra, az intézkedés mindenkire vonatkozzon. - A nyugdíjazandók listáján ott van Kondor Katalin számos bizalmi embere. - Éppen azért született elvi döntés, mert az elmúlt években az ehhez hasonló intézkedéseket mindig az akasztotta meg, hogy előkerültek a nevek. Én nem tudtam, hogy kik vannak a listán. - Amikor kiderült, hogy kik az érintettek, valóban találkozott Orbán Viktorral? - Az csak az újságokban jelent meg. - Orbán egy tévéinterjúban elismerte. - Én nem szívesen beszélek a magánjellegű találkozóimról. - Egy név, a Fidesztől cseppet sem távol álló Perjés Klára tervezett nyugdíjazása miatt borulhat az egész intézkedéscsomag? - Az állami számvevők már régóta hangoztatják, hogy egyre kisebb csoportok egyre fontosabb ügyekben tudják érdekeiket érvényesíteni. Az M7-es völgyhídját azért kellett felépíteni 43 milliárd forintért, mert néhány tiltakozó miatt módosítani kellett az eredeti útvonalat. - Eddig a jobboldal bizalmasaként tartották számon, most viszont a Fidesz határolódik el öntől? - Soha nem gondoltam magam valamelyik párthoz tartozónak, párttag sem voltam. Független értelmiséginek tartom magamat. Címkét akkor kaptam, amikor elkezdtük az interjúkat Orbán Viktorral 1998-ban. Ha a világ legbaloldalibb rádióját vezettem volna, akkor is kötelességemnek tartottam volna, hogy ha a kormányfő minden héten a rendelkezésünkre áll tíz percre, azt fogadjuk el. - Azért az elmúlt években nemcsak emiatt tartották a rádiót jobboldalinak. - Olyan jogerős ítélet nem született az általam irányított hírműsorokról, hogy elfogultak lettek volna. Szerintem a Magyar Rádió konzervatív, az a műsorstruktúrája és a hangvétele is az. Ez nem feltétlenül jelent jobboldaliságot. - Valóban kaptak üzeneteket arról, hogy polgári körös tüntetést szerveznek a rádió elé, ha nem vonják vissza az intézkedéseket? - Bizonyos jelzések szerint ez is benne volt az általános programban. - Ezért lépett vissza? - Az első pillanattól úgy gondoltam, hogy csak akkor lehet végrehajtani a csomagot, ha minden oldal támogatja. - Miért mondott le az aktuális - azaz lényegében a politikai - hírműsorok főszerkesztői posztjáról? - Mert a történtek miatt sérülések keletkeztek, és így láttam helyesnek. - Jelez valamit, hogy a Fidesz volt kommunikációs igazgatója, Meszleny László lett az utóda? - Ez Perjés Klára döntése volt. HASZÁN ZOLTÁN Hollós: Nem tudtam, hogy kik vannak a listán A Bartóktól távoltartott politika? Visszavonja a Magyar Rádiótól a Bartók Béla név használati jogát, ha a parlamenti közvetítések a magas kultúrát közvetítő adóra kerülnek - jelezte a közrádió alelnökének, Hollós Jánosnak címzett nyűt levélben a zeneszerző magyarországi jogutódja, Vásárhelyi Gábor. Mint írja, a sajtóból értesült arról, hogy a törvényhozás munkáját a Bartókon követhetnék nyomon a hallgatók jövőre. „Nem nagyon tudok Bartók Bélától vagy az adó elnevezését engedélyező fiától távolabbi gondolatot elképzelni, mint hogy a Bartók nevet nemtelen politikai csatározásokhoz használják fel” - fogalmaz Vásárhelyi, a kultúra érdekeit szem előtt tartó döntést kérve. A Magyar Rádió eddig a keleti URH-sávon sugározta a parlamenti közvetítéseket, ezt azonban februárban le kell állítani. Most keresik az új helyet egyebek között a Bartókon is, ám elnök nélkül ebben az ügyben nem születhet döntés. (H.Z.) Az ENSZ női jogi bizottsága elmarasztalta Magyarországot, amiért nem védi meg a családon belüli erőszak áldozatait. Betörte az ajtót, összerugdosott, aztán eltűnt, mielőtt kiértek volna a rendőrök - idézi fel az elmúlt évek szörnyűségeit az a fiatal nő, akit volt élettársa rendszeresen és brutálisan bántalmazott. Két gyermekük van, egyikük súlyosan fogyatékos. A nő sérüléseiről tíz esetben készült látlelet, az anya egy alkalommal hosszabb ideig kezelésre szorult. A szomszédok gyakran voltak tanúi az erőszakos jeleneteknek, de a nő hozzátartozói sokáig nem akarták elhinni, miket művel a szolid és kedves ember benyomását keltő férfi. A család azért nem keresett menedéket anyaotthonban, mert az országban nincs olyan intézmény, amely alkalmas lenne egy magatehetetlen gyermek, lánytestvére és édesanyja befogadására. Több eljárás is indult, de a perek egy része eredménytelenül zárult, másik része még tart. A rendőrök sajnálkozva tárták szét a karjukat, próbálták jobb belátásra bírni a férfit, de ennél többet nem tehetnek. Az áldozat végül az ENSZ női jogokkal foglalkozó bizottságához (angol rövidítéssel: CEDAW) fordult, mert úgy érezte, nincs remény, hogy a magyar államtól védelmet kapjon. A Habeas Corpus Munkacsoport és a NANE Egyesület tegnap jelentette be, hogy az ENSZ női jogi bizottsága megvizsgálta az ügyet, és elmarasztalta Magyarországot. "Az indoklás szerint az állam nem tett eleget kötelezettségeinek, megszegte a nőkkel szembeni diszkrimináció felszámolásáról szóló nemzetközi egyezményt. A bizottság által megfogalmazott ajánlások szerint azonnali intézkedéseket kell hozni a család fizikai és mentális épsége érdekében, olyan otthont kell teremteni az anyának és a gyerekeknek, ahol biztonságban élhetnek. A nőt jóvátétel is megilleti. Bár az ajánlások nem kötelező érvényűek, a civil szervezetek szerint nem engedhetjük meg magáunknak, hogy figyelmen kívül hagyjuk. Érdemi fejlemény egyelőre nincs. A kerület jegyzője felajánlott ugyan egy ingatlant a családnak, de a nő fél: ha elköltöznek, birtokon kívül kerülnek, és elveszítik eddigi lakásukat. Az esélyegyenlőségi tárca reagált az ENSZ- bizottság kifogásaira. A jogvédők úgy ítélik meg, a kormány válasza számos féligazságot, irreleváns állítást és ferdítést tartalmaz. A civilek arra következtetnek, hogy Magyarország továbbra sem kíván érdemi lépéseket tenni a családon belüli erőszak ellen. Úgy vélik, eddig legfeljebb látszatintézkedések születtek, és meglepőnek tartanák, ha az ENSZ női jogi bizottsága elfogadná a magyar kormánytól kapott választ. CZENE GÁBOR Nők, védelem nélkül Nemzetközi elmarasztalás: az állam nem teljesíti a kötelességét NÉPSZABADSÁG Sok bába között sok szegény gyerek Nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb - így összegezte Gyurcsány Ferenc a gyerekszegénység okait és a családsegítők helyzetét tapasztalatszerző körútja első állomásán. A miniszterelnök tegnap a Csepeli Családsegítő Szolgálatnál találkozott szakemberekkel, hogy megtudja, hogyan látják a családok helyzetét. - Amelyik gondot nem találjuk meg itt, az nem is létezik. Az itt elhangzottakat ezért lehet hasznosítani, beépíteni a gyermekszegénység leküzdésére készülő kormányprogramba - mondta a kerületben dolgozó civil szervezetek és önkormányzati intézmények képviselőivel folytatott megbeszélése után a kormányfő. A programban a munkaügyi, a szociális ellátás, a védőnők és a családsegítő szolgálat közötti kapcsolat megteremtésére figyelnek különösen. A gyerekszegénység elleni program is a szakma, a civil világ és az önkormányzatok bevonásával készül - közölte két szakemberrel, Ferge Zsuzsával, a program kidolgozásával megbízott „szegénységi szociológussal” és Gáborné Aczél Ágnessel, a csepeli szolgálat vezetőjével az oldalán a kormányfő. A munkanélküliség, a közüzemi tartozások, a lakhatási problémák és a motiváció hiánya - a legnagyobb gondok itt mind együtt vannak - összegezett a csepeli vezető. - Ő azonban a terepen úgy látja, hogy a jogalkotó minden területen mást és mást értenek bizonyos fogalmakon: mást mond a szociális, az egészségügyi és mást a foglalkoztatási törvény. Tisztázatlan, ki az álláskereső, ki a munkanélküli, és ki hátrányos helyzetű, így nehezen várható hatékony, összehangolt munka - mondta Aczél Ágnes. Magyarországon ma a települések 63 százalékán dolgoznak családsegítők, a gyermekjóléti szolgálatok pedig az érintettek 90 százaléka számára elérhetők. Évente félmillióan keresik fel őket. A számok azonban a szakemberek szerint csalnak. Azt mondják: a pénzek szétforgácsolódnak, a jogszabályok nem harmonizálnak a gyakorlattal, így a leglelkiismeretesebb szakember is szem elől tévesztheti a segítségre szorulókat. Takács Imre, a Magyarországi Gyermekjóléti Szolgálatok Egyesületének elnöke szerint túl sokféle szolgálat működik. Mindegyik kiszolgáltatva az önkormányzatoknak. Ráadásul, ami például Szabolcs egyes területein megszokott, azért lehet, hogy Sopronban állami gondozásba veszik a gyereket. Míg húsz évvel ezelőtt elsősorban kapcsolati problémák, életvezetési gondok miatt kértek segítséget, ma pénzt, szolgáltatást és jogi tanácsot várnak a szociális támogatóktól - mondta a szervezet vezetője. KUN J. VIKTÓRIA Munkatársunktól A kilencvenes évek elején még előfordultak atrocitások, de ma már senkinek sem kell tartania attól, hogy bántódása esik, amiért román nemzetiségűnek vallja magát - nyilatkozta lapunknak Budai János, egyike azoknak, akik Kisebbségekért Díjat vehettek át a Parlament felsőházi üléstermében. A keddi ünnepség december 18-ához, a kisebbségek napjához kapcsolódott. Budai János több mint három évtizeden keresztül vezette a hazai románság egyetlen országos beiskolázású, tizenkét évfolyamos oktatási intézményét, a gyulai Nicolae Babecsu Román Iskolát. Igazgatói tisztsége mellett 1994-1998 között elnöke volt a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának is. A számok ugyanakkor nem mutatnak kedvező képet, hisz a 2001-es népszámlálás adatai alapján a kisebbségek közül kizárólag a románok lélekszáma csökkent 1990-hez képest. Budai János szerint nehéz magyarázatot találni erre. Úgy tapasztalja, hogy a valóságban ennek éppen az ellenkezője történik: a románság egyre erősödik. A Kisebbségekért Díj kitüntetettjei között van Illár József, a ma Ukrajnához tartozó Kisszelmenc polgármestere, és Tóth Lajos, a szlovákiai Nagyszelmenc polgármestere. A II világháború után a magyar falut egyetlen éjszaka vágták ketté a határral. Családokat, rokon közös díj a szétválasztott falunak . A kisebbségi díjakat Sólyom László államfővel és Szili Katalin házelnökkel közösen - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök adta át. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a magyar államnak legalább olyan eltökéltséggel kell identitásuk megőrzésében segíteni az itteni kisebbségeket, amilyen eltökéltséggel a határokon túl élő magyar közösségeket támogatja. Elismerésben részesült még: Choli Daróczi József népművelő, pedagógus, író, Deák Ernő történész, a Bécsi Tudományos Akadémia munkatársa, a Bécsi Napló főszerkesztője, Farkas Antal, az Országos Cigány Önkormányzat alelnöke, Gábrity Molnár Irén, a szabadkai Magyarságkutató Tudományos Társaság elnöke, Golub Iván, a Fővárosi Uzsoki Kórház főigazgatója, Guttman Mihály, a Kolozsvári Zeneiskola volt művészeti igazgatója. Megosztott díjat kapott Mága Zoltán zenész, valamint Nyári Gyula előadó- és fotóművész. Sőkat, barátokat választottak kelő létesítéséért. A közeljövőszét. A rendszerváltás után a ben várhatóan sikerrel jár a kettészakított falu mozgalmat kezdeményezés, és megnyílik indított egy gyalogos határát az átkelő. A díjazottak közjogi méltóságok társaságában