Népszabadság, 2005. december (63. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-14 / 292. szám

4 2005. DECEMBER 14., SZERDA RÖVIDEN Jégpálya lesz a Kossuth téren Az elmúlt három év gyakor­latához hasonlóan idén is lesz jégpálya az Országház épülete előtt, a Kossuth té­ren december 22-től január elsejéig. A projekt összkölt­sége valamivel több, mint 111 millió forint plusz áfa, a léte­sítési és üzemeltetési jogot közbeszerzési eljárás kereté­ben a Leon Szolgáltató Kft. nyerte el. (MTI) Lejárató röplapok Lakiteleken Lejárató jellegű röplapokat terjesztettek a hétvégén isme­retlenek Lakiteleken. A szó­rólapok szerint Varga Sándor független polgármester, Le­­zsák Sándor volt MDF-es helybéli honatya és a jövő évi választásokon a körzetben in­duló szocialista képviselőtár­sa, Vári Gyula megegyeztek abban, hogy melyik cég lesz a település csaknem egymilli­­árd forint értékű csatornázási beruházására kiírt pályázat nyertese. Varga Sándor pol­gármester tudósítónknak el­mondta: a rágalmak abszur­­dak és feljelentést is tett. (Tudósítónktól) Világszínvonalú alkotók művei Miskolcon Világszínvonalú alkotók munkáiból nyílt meg a mis­kolci Herman Ottó Múzeum képtára; a gyűjteményt más­fél év után láthatja újra a kö­­­­zönség. A mintegy 80 millió forintos beruházás felét pá­lyázati forrásból, a fennma­radó részt önkormányzati tá­mogatásból és saját erőből biztosították. (MTI) Öt határátkelőt bezárnak Ideiglenesen öt határátkelő­­hely működésének szünetel­tetését rendeli el jövő febru­ártól a kormány - értesült belügyminisztériumi forrá­sokból a Népszabadság. Az ukrán határszakaszon a Lónya-Jizvinkove és a Barabás-Koszino, a szerb­­montenegrói határon a Bácsalmás-Bajmok, vala­mint a Tiszasziget-Djala közúti határátkelők, továbbá a horvát határon található Beremend és Barajnsko Petrovo Selo közti vasúti ha­tárállomás bezárását a schengeni előírásoknak megfelelő fejlesztések végre­hajtása indokolja. (Munka­társunktól) MAGYARORSZÁG Miért lett Hollós János áruló? A rádió ügyvezető alelnöke visszakozásáról nyilatkozik A Kossuth adó főszerkesztője munkaviszonyának megszüntetése miatt lett politikai ügy a 109 fős rádiós létszámleépítés. Perjés Klá­ra végül maradt, így a többi munkatárs is. Pető Iván, az Ország­­gyűlés kulturális bizottságának SZDSZ-es elnöke tegnap a kollek­tív felelőtlenség diadalának nevezte, ami hétfőn a rádióban történt, emlékeztetve arra a demokráciában elfogadhatatlan mozzanatra, hogy Orbán Viktor magához rendelte Hollós János rádiós alelnö­­köt, és intézkedései visszavonását kérte tőle. Hollós János lapunk­nak nyilatkozva erről csak szűkszavúan beszélt, a végül visszavont lépésekről viszont részletesen. - Hogyan lett önből - volt főnö­ke, Kondor Katalin szavai sze­rint - áruló? Mit árult el? - Ezt Kondor Katalintól kelle­ne megkérdezni. - Nekünk Perjés Klára, a Kos­suth adó főszerkesztőjének elkül­dését adta meg okként. - Elkészítettünk egy válság­­kezelő csomagot, amelyet a ku­ratórium elnöksége is négypárti egyetértéssel fogadott el. Ennek része volt, hogy a nyugdíjas kol­legákkal más jogviszony alapján dolgozunk a jövőben. Elvi dön­tés volt, hogy nem leszünk tekin­tettel a beosztásokra, az intézke­dés mindenkire vonatkozzon. - A nyugdíjazandók listáján ott van Kondor Katalin számos bi­zalmi embere. - Éppen azért született elvi döntés, mert az elmúlt években az ehhez hasonló intézkedéseket mindig az akasztotta meg, hogy előkerültek a nevek. Én nem tud­tam, hogy kik vannak a listán. - Amikor kiderült, hogy kik az érintettek, valóban találkozott Orbán Viktorral? - Az csak az újságokban jelent meg. - Orbán egy tévéinterjúban elis­merte. - Én nem szívesen beszélek a magánjellegű találkozóimról. - Egy név, a Fidesztől cseppet sem távol álló Perjés Klára terve­zett nyugdíjazása miatt borul­hat az egész intézkedéscsomag? - Az állami számvevők már régóta hangoztatják, hogy egyre kisebb csoportok egyre fonto­sabb ügyekben tudják érdekei­ket érvényesíteni. Az M7-es völgyhídját azért kellett felépíte­ni 43 milliárd forintért, mert né­hány tiltakozó miatt módosítani kellett az eredeti útvonalat. - Eddig a jobboldal bizalmasa­ként tartották számon, most vi­szont a Fidesz határolódik el ön­től? - Soha nem gondoltam ma­gam valamelyik párthoz tartozó­nak, párttag sem voltam. Füg­getlen értelmiséginek tartom magamat. Címkét akkor kap­tam, amikor elkezdtük az inter­júkat Orbán Viktorral 1998-ban. Ha a világ legbaloldalibb rádió­ját vezettem volna, akkor is köte­lességemnek tartottam volna, hogy ha a kormányfő minden héten a rendelkezésünkre áll tíz percre, azt fogadjuk el. - Azért az elmúlt években nem­csak emiatt tartották a rádiót jobboldalinak. - Olyan jogerős ítélet nem született az általam irányított hírműsorokról, hogy elfogultak lettek volna. Szerintem a Ma­gyar Rádió konzervatív, az a mű­sorstruktúrája és a hangvétele is az. Ez nem feltétlenül jelent jobboldaliságot. - Valóban kaptak üzeneteket ar­ról, hogy polgári körös tüntetést szerveznek a rádió elé, ha nem vonják vissza az intézkedéseket? - Bizonyos jelzések szerint ez is benne volt az általános prog­ramban. - Ezért lépett vissza? - Az első pillanattól úgy gon­doltam, hogy csak akkor lehet végrehajtani a csomagot, ha minden oldal támogatja. - Miért mondott le az aktuális - azaz lényegében a politikai - hírműsorok főszerkesztői poszt­járól? - Mert a történtek miatt sérü­lések keletkeztek, és így láttam helyesnek. - Jelez valamit, hogy a Fidesz volt kommunikációs igazgatója, Meszleny László lett az utóda? - Ez Perjés Klára döntése volt. HASZÁN ZOLTÁN Hollós: Nem tudtam, hogy kik vannak a listán A Bartóktól távoltartott politika? Visszavonja a Magyar Rádiótól a Bartók Béla név használati jo­gát, ha a parlamenti közvetíté­sek a magas kultúrát közvetítő adóra kerülnek - jelezte a köz­rádió alelnökének, Hollós Já­nosnak címzett nyűt levélben a zeneszerző magyarországi jog­utódja, Vásárhelyi Gábor. Mint írja, a sajtóból értesült arról, hogy a törvényhozás munkáját a Bartókon követhetnék nyo­mon a hallgatók jövőre. „Nem nagyon tudok Bartók Bélától vagy az adó elnevezését engedé­lyező fiától távolabbi gondola­tot elképzelni, mint hogy a Bar­tók nevet nemtelen politikai csatározásokhoz használják fel” - fogalmaz Vásárhelyi, a kultú­ra érdekeit szem előtt tartó döntést kérve. A Magyar Rádió eddig a keleti URH-sávon sugá­rozta a parlamenti közvetítése­ket, ezt azonban februárban le kell állítani. Most keresik az új helyet egyebek között a Bartó­kon is, ám elnök nélkül ebben az ügyben nem születhet dön­tés. (H.Z.) Az ENSZ női jogi bizott­sága elmarasztalta Ma­gyarországot, amiért nem védi meg a családon belü­li erőszak áldozatait. Betörte az ajtót, összerugdosott, aztán eltűnt, mielőtt kiértek vol­na a rendőrök - idézi fel az el­múlt évek szörnyűségeit az a fia­tal nő, akit volt élettársa rend­szeresen és brutálisan bántal­mazott. Két gyermekük van, egyikük súlyosan fogyatékos. A nő sérüléseiről tíz esetben ké­szült látlelet, az anya egy alka­lommal hosszabb ideig kezelésre szorult. A szomszédok gyakran voltak tanúi az erőszakos jelene­teknek, de a nő hozzátartozói so­káig nem akarták elhinni, miket művel a szolid és kedves ember benyomását keltő férfi. A család azért nem keresett menedéket anyaotthonban, mert az országban nincs olyan intézmény, amely alkalmas len­ne egy magatehetetlen gyermek, lánytestvére és édesanyja befo­gadására. Több eljárás is indult, de a perek egy része eredmény­telenül zárult, másik része még tart. A rendőrök sajnálkozva tár­ták szét a karjukat, próbálták jobb belátásra bírni a férfit, de ennél többet nem tehetnek. Az áldozat végül az ENSZ női jogokkal foglalkozó bizottságá­hoz (angol rövidítéssel: CEDAW) fordult, mert úgy érez­te, nincs remény, hogy a magyar államtól védelmet kapjon. A Habeas Corpus Munkacso­port és a NANE Egyesület teg­nap jelentette be, hogy az ENSZ női jogi bizottsága megvizsgálta az ügyet, és elmarasztalta Ma­gyarországot. "Az indoklás sze­rint az állam nem tett eleget kö­telezettségeinek, megszegte a nőkkel szembeni diszkrimináció felszámolásáról szóló nemzetkö­zi egyezményt. A bizottság által megfogalmazott ajánlások sze­rint azonnali intézkedéseket kell hozni a család fizikai és mentális épsége érdekében, olyan otthont kell teremteni az anyának és a gyerekeknek, ahol biztonságban élhetnek. A nőt jóvátétel is meg­illeti. Bár az ajánlások nem kötele­ző érvényűek, a civil szervezetek szerint nem engedhetjük meg magáunknak, hogy figyelmen kívül hagyjuk. Érdemi fejlemény egyelőre nincs. A kerület jegyző­je felajánlott ugyan egy ingatlant a családnak, de a nő fél: ha elköl­töznek, birtokon kívül kerülnek, és elveszítik eddigi lakásukat. Az esélyegyenlőségi tárca rea­gált az ENSZ- bizottság kifogá­saira. A jogvédők úgy ítélik meg, a kormány válasza számos fél­igazságot, irreleváns állítást és ferdítést tartalmaz. A civilek ar­ra következtetnek, hogy Ma­gyarország továbbra sem kíván érdemi lépéseket tenni a csalá­don belüli erőszak ellen. Úgy vé­lik, eddig legfeljebb látszatintéz­kedések születtek, és meglepő­nek tartanák, ha az ENSZ női jo­gi bizottsága elfogadná a magyar kormánytól kapott választ. CZENE GÁBOR Nők, védelem nélkül Nemzetközi elmarasztalás: az állam nem teljesíti a kötelességét NÉPSZABADSÁG Sok bába között sok szegény gyerek Nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb - így összegezte Gyurcsány Ferenc a gyerekszegénység okait és a családsegítők helyzetét ta­pasztalatszerző körútja első állo­másán. A miniszterelnök tegnap a Csepeli Családsegítő Szolgálat­nál találkozott szakemberekkel, hogy megtudja, hogyan látják a családok helyzetét. - Amelyik gondot nem talál­juk meg itt, az nem is létezik. Az itt elhangzottakat ezért lehet hasznosítani, beépíteni a gyer­mekszegénység leküzdésére ké­szülő kormányprogramba - mondta a kerületben dolgozó ci­vil szervezetek és önkormányza­ti intézmények képviselőivel folytatott megbeszélése után a kormányfő.­­ A programban a munkaügyi, a szociális ellátás, a védőnők és a családsegítő szol­gálat közötti kapcsolat megte­remtésére figyelnek különösen. A gyerekszegénység elleni prog­ram is a szakma, a civil világ és az önkormányzatok bevonásával készül - közölte két szakember­rel, Ferge Zsuzsával, a program kidolgozásával megbízott „sze­génységi szociológussal” és Gáborné Aczél Ágnessel, a csepe­li szolgálat vezetőjével az oldalán a kormányfő.­­ A munkanélküliség, a köz­üzemi tartozások, a lakhatási problémák és a motiváció hiá­nya - a legnagyobb gondok itt mind együtt vannak - összege­zett a csepeli vezető. - Ő azon­ban a terepen úgy látja, hogy a jogalkotó minden területen mást és mást értenek bizonyos fogalmakon: mást mond a szoci­ális, az egészségügyi és mást a foglalkoztatási törvény. Tisztá­zatlan, ki az álláskereső, ki a munkanélküli, és ki hátrányos helyzetű, így nehezen várható hatékony, összehangolt munka - mondta Aczél Ágnes. Magyarországon ma a telepü­lések 63 százalékán dolgoznak családsegítők, a gyermekjóléti szolgálatok pedig az érintettek 90 százaléka számára elérhetők. Évente félmillióan keresik fel őket. A számok azonban a szak­emberek szerint csalnak. Azt mondják: a pénzek szétforgá­­csolódnak, a jogszabályok nem harmonizálnak a gyakorlattal, így a leglelkiismeretesebb szak­ember is szem elől tévesztheti a segítségre szorulókat. Takács Imre, a Magyarországi Gyermekjóléti Szolgálatok Egyesületének elnöke szerint túl sokféle szolgálat működik. Mindegyik kiszolgáltatva az ön­­kormányzatoknak. Ráadásul, ami például Szabolcs egyes terü­letein megszokott, azért lehet, hogy Sopronban állami gondo­zásba veszik a gyereket.­­ Míg húsz évvel ezelőtt első­sorban kapcsolati problémák, életvezetési gondok miatt kértek segítséget, ma pénzt, szolgálta­tást és jogi tanácsot várnak a szociális támogatóktól - mondta a szervezet vezetője. KUN J. VIKTÓRIA Munkatársunktól A kilencvenes évek elején még előfordultak atrocitások, de ma már senkinek sem kell tartania attól, hogy bántódása esik, ami­ért román nemzetiségűnek vall­ja magát - nyilatkozta lapunk­nak Budai János, egyike azok­nak, akik Kisebbségekért Díjat vehettek át a Parlament felső­házi üléstermében. A keddi ün­nepség december 18-ához, a ki­sebbségek napjához kapcsoló­dott. Budai János több mint há­rom évtizeden keresztül vezette a hazai románság egyetlen or­szágos beiskolázású, tizenkét évfolyamos oktatási intézmé­nyét, a gyulai Nicolae Bab­ecsu Román Iskolát. Igazgatói tiszt­sége mellett 1994-1998 között elnöke volt a Magyarországi Románok Országos Önkor­mányzatának is. A számok ugyanakkor nem mutatnak kedvező képet, hisz a 2001-es népszámlálás adatai alapján a kisebbségek közül ki­zárólag a románok lélekszáma csökkent 1990-hez képest. Bu­dai János szerint nehéz magya­rázatot találni erre. Úgy tapasz­talja, hogy a valóságban ennek éppen az ellenkezője történik: a románság egyre erősödik. A Kisebbségekért Díj kitün­tetettjei között van Illár József, a ma Ukrajnához tartozó Kis­­szelmenc polgármestere, és Tóth Lajos, a szlovákiai Nagy­szelmenc polgármestere. A II világháború után a magyar fa­lut egyetlen éjszaka vágták ket­té a határral. Családokat, roko­­n közös díj a szétválasztott falunak . A kisebbségi díjakat­­ Sólyom László államfővel és Szili Katalin házelnökkel közösen - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök adta át. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a magyar államnak legalább olyan eltökéltséggel kell identitásuk megőrzésében segíteni az it­teni kisebbségeket, amilyen eltökéltséggel a határokon túl élő ma­gyar közösségeket támogatja. Elismerésben részesült még: Choli Daróczi József népművelő, pedagógus, író, Deák Ernő történész, a Bécsi Tudományos Akadémia munkatársa, a Bécsi Napló főszer­kesztője, Farkas Antal, az Országos Cigány Önkormányzat alelnö­ke, Gábrity Molnár Irén, a szabadkai Magyarságkutató Tudomá­nyos Társaság elnöke, Golub Iván, a Fővárosi Uzsoki Kórház fő­igazgatója, Guttman Mihály, a Kolozsvári Zeneiskola volt művé­szeti igazgatója. Megosztott díjat kapott Mága Zoltán zenész, va­lamint Nyári Gyula előadó- és fotóművész. Sőkat, barátokat választottak kelő létesítéséért. A közeljövő­­szét. A rendszerváltás után a ben várhatóan sikerrel jár a kettészakított falu mozgalmat kezdeményezés, és megnyílik indított egy gyalogos határát­ az átkelő. A díjazottak közjogi méltóságok társaságában

Next