Népszabadság, 2006. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-14 / 12. szám
2006. JANUÁR 14., SZOMBAT • LXIV. ÉVFOLYAM, 12/1. SZÁM, 20 + 12 OLDAL • ELSŐ KIADÁS • WWW.NOL.HU • 118 FORINT (ELŐFIZETŐKNEK 79 FORINT) Egyetemi gazdasági tanácsok Bokros, Csillag, Békési... Egykori minisztereket, bank- és vállalatvezetőket delegált a maga részéről a kormány a felsőoktatási intézmények élén fölállítandó gazdasági tanácsokba. Bokros Lajos az ELTE-n, Csillag István a Budapesti Műszaki Főiskolán, Békési László a Budapesti Gazdasági Főiskolán, László Csaba a Magyar Táncművészeti Főiskolán, Draskovics Tibor a Pécsi Tudományegyetemen lesz a tanács tagja. A konzervatív oldalhoz köthető szakemberek közül Széles Gábort a Szegedi Tudományegyetemre jelölték. Chikán Attila és Matolcsy György nem vállalt megbízatást. 4. oldal Osztrák-magyar határforgalom Burgenland retteg Hlamarosan újranyitják a Hegyeshalom és Nickelsdorf közötti régi határállomást. A hírnek az autósok örülnek, hiszen lerövidülhet a várakozás Hegyeshalomnál, Burgenland viszont attól tart, hogy ismét magára vonja a kocsiforgalmat. A határ menti turisztikai látványosságok könnyebb megközelítése érdekében 17 ponton gyalogos-, illetve kerékpáros-átkelőt nyitnak. 8. oldal Big Mac-index Olcsóbb a szomszéd A helyi fizetőeszköz alul-, illetve túlértékeltsége a dollárral szemben (százalék)-60 -40 -20 - 20 40 60 A Big Mac indexét 1986 óta adja közre a The Economist brit hetilap, a vásárlóerő paritásának összehasonlítására. A Big Mac szendvicset a világ legalább 120 országában árulják. Az etalon, az Egyesült Államokban átlagosan 3,15 dollárt kóstáló emeletes hamburger Magyarországon 2,71 dollárba kerül. Hazánkban a legdrágább a vizsgálatba bevont közép-keleteurópai országok közül. 14. oldal Merkel-út: sikerre ítélve Az iráni nukleáris program felmelegítette a két ország kihűlt kapcsolatait Amerika és Németország ismét egymásra talált, s a transzatlanti szövetség látványos megerősödése jelentős részben Iránnak köszönhető. Teherán - a világra rendkívül veszélyesnek ítélt - nukleáris programja félretolta az iraki háborúval kapcsolatos korábbi nézeteltéréseket. G. W. Bush amerikai elnök hangsúlyozottan egy nagyon fontos ország vezetőjeként fogadta tegnap a Fehér Házban Angela Merkel német kancellárt, akivel arról beszélt, hogy az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió nevében tárgyaló brit-francia-német trojka milyen diplomáciai eszközökkel próbálja megakadályozni, hogy az iszlám köztársaság atomfegyverhez jusson. A hangsúly a csúcs után a diplomáciai megoldáson van: az USA és európai szövetségesei most azt a lehetséges platformot próbálják kidolgozni, amelyhez támogatást nyerhetnek az ENSZ BT-ben állandó tagsággal bíró Kínától és Oroszországtól. Az amerikai elnök kitért annak megválaszolása elől, hogy szerinte a BT-nek milyen határozatot és milyen szankciókat kellene hoznia Iránnal szemben. A két politikus „szinkronban” azt hangoztatta, nem hagyják megfélemlíteni magukat azon országtól, amelynek képviselője az ENSZ-ellenőrök kitiltásával fenyegetőzik, vagy amelynek államfője Izrael eltüntetését nevezi fő céljának. Merkel ugyan sürgette a guantánamói fogolytábor bezárását, Bush azonban értésre adta: amíg nem ér véget a terrorizmus elleni globális háború, szükség lesz erre a létesítményre. A Guantánamo körüli vitát azonban felülírja Irán, az amerikai-német viszony új fejezetébe belefért az is, hogy Bush a sajtó előtt küldte jókívánságait Gerhard Schröder volt német kancellárnak. Részletek a 8. oldalon Merkel-Bush: Washington és Bonn egymásra talált Fotó: Reuters - Jason Reed NEPSZABADSAG az Ha Ön olyan vállalatot vezet, ahol a működés fontos feltétele ENERGIABIZTONSÁG - érdemes részt vennie üzleti reggelinken! Időpont: 2006. január 24., kedd 9-11.30, Sofitel Atrium, 1051 Budapest, Roosevelt tér 2. Jelentkezés a 06 (1) 436-4379-es telefonon vagy a konferencia@nepszabadsag.hu e-mail címen. к V>Лri Vasárnaptól négyéves leltárt csinál az MSZP Szó sincs kampánynyitóról - fogalmaznak vezető politikusok, ezért a pártrendezvények szaporodása nyilván nincs összefüggésben azzal, hogy áprilisban választások lesznek. Hivatalosan tényleg csak akkor minősül kampánnyá az, ami már régen az, amikor az államfő bejelenti a pontos dátumot. E héten tehát több nem kampányjellegű pártrendezvény volt, s a múlt hét végén Debrecenben a Fidesz, holnap pedig a fővárosban az MSZP tart szezonnyitó gyűlést. A hírek szerint a kormányfő az ország előtt álló feladatokról, a pártelnök a párt választások előtti teendőiről számol be, majd mindezt szekcióüléseken vitatják meg. Úgy tudjuk, Orbán Viktorhoz hasonlóan Gyurcsány Ferenc sem konfrontatív beszédre készül, hanem inkább számvetésre: mit értek el a négy év alatt, s mi az, amin javítaniuk kellene, amennyiben kormányzati pozícióban maradnak. Elszámolókampányra törekszik az MSZP: a plakátokon és a hirdetésekben adatokra támaszkodva refrénszerűen ismétlődik: Igen. Megcsináltuk. Nem kell sok fantázia ahhoz, hogy a Változás 2006 szlogennel futó Fidesz arra koncentrál majd, amit a kormány elmulasztott. Ahogy pártberkekből hallani, már gőzerővel csengenek a telefonok a választópolgárok lakásaiban. Hol Orbán Viktorral, hol pedig Gyurcsány Ferenccel „beszélhet” a lakos - igaz, a géphangra csak a készülék gombjainak benyomásával válaszolhat. Indul a DM-levél offenzíva is. A külföldi tanácsadók egyelőre inkább asszisztálnak, mintsem meghatározóak - érdekes viszont, hogy a rivalizálók a másiknál jóval nagyobb szerepet tulajdonítanak nekik. A programok „összecsapása” februártól kezdődik, addig a politikusok leginkább saját bázisuk stabilizálására törekszenek. Részletek a 2. és a 14. oldalon Ismeretlen döntnökök, titkos döntések Zúgolódnak a hazai nagyvállalatok - a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap legnagyobb befizetői - az innovációs járulék felhasználása miatt. Az évi tízmilliárdos bevételeket átláthatatlan pályázatokon, sokszor botrányos körülmények között osztja szét a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. Munkatársunktól „Másfél óra várakozás után egy két főből külföldre szakadt, a kutatási területünket saját bevallásuk szerint sem ismerő hazánkfiaiból álló »bizottság« elé kerültünk. Ötpercnyi, a szakmai témákat alig érintő beszélgetés után kiküldtek. Másnapra már meg is volt az eredmény: a pályázatunk gyenge, nem felelt meg.” Így számolt be lapunknak az egyik NKTH-pályázat névtelenséget kérő vesztese a hivatal bírálati gyakorlatáról. Az akadémikus, aki két, szintén akadémikus kollégájával együtt ismertette a pályaművet, megalázónak, kihallgatásszerűnek nevezte a történteket. A projektben az egyik nagy magyar gyógyszergyár, két rangos hazai orvosegyetem és egy akadémiai kutatóintézet működött együtt egy világviszonylatban is újdonságnak számító gyógyszerkutatási eljárás eredményeinek termékké fejlesztése érdekében. Az Asbóth Oszkár-programban benyújtott pályázat ennek ellenére nem ütötte meg az NKTH által elvárt színvonalat. Mások szerencsésebbek voltak: a tavalyi Jedlik Ányos-pályázaton nyert például „A piaci versenyképesség növelése a marhahús vertikumban” (270 millió forint) pályázat csakúgy, mint az „Európa és Magyarország a középkori zenetörténetben” (50,3 millió) vagy az „Alaptalan alap: a tradíció folytonosságának és az életmű egységének kérdése Nietzsche, Lukács és Heidegger munkásságában, (53,9 millió) című munka (utóbbira a Magyar Nemzet szerdai száma is felhívta a figyelmet, azt sérelmezve, hogy a baloldali Lukács életművének kutatására is jutott a pénzből). Ismeretlen... folytatás a 4. oldalon HIRDETÉS