Népszabadság, 2006. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-16 / 13. szám

„Megbékélési alap”: osztrák kárpótlás, magyar csalók Vádat emeltek Győr-Moson-Sopron megyében A napokban vádat emelt a Győr-Moson-Sopron Me­gyei Főügyészség 26 sze­mély ellen, aki - a hatóság szerint - csalással jutott az Osztrák Megbékélési Alap által folyósított kárpótlás­hoz. A nyomozás 348 sze­mély ellen indult, a gyanú­sítottak többségét megro­vásban részesítette az ügyészség. Hajba Ferenc - Járt már Ausztriában? - kér­dezem a csaknem nyolcvan­­éves roma férfit elhanyagolt, rogyadozó győri lakásában. - Járt a fene - feleli. - Mégis kért kárpótlást az Osztrák Megbékélési Alaptól. - Kért a fene - mordul rám. - Akkor a maga nevében kérte valaki? - Ja, hát idejöttek ketten, egyiket nem is ismertem, megkérdezték, szenvedtem-e a világháború alatt. Mint a ku­tya, annyit, mondom nekik. Akkor, testvér, neked is jár kárpótlás, mondták. Kitöltöt­tek valami papírt helyettem, aztán később majdnem engem csuktak be érte a rendőrök. Egy ilyen öregembert... Látja, nem kell ahhoz háború, hogy szenvedjen­.Az­ ember. - Aláírta a kárpótlási kérel­met? - Biztosan aláírtam. Tudja, a romának a papír semmit se számít. A papír az mindig ha­zudik. Papíron nekünk is an­­­nyi jogunk van, mint másnak. Aztán az unokám két éve nem tud elhelyezkedni, pedig dol­gozna, ha lenne mit. - Mennyit kapott az Oszt­rák Megbékélési Alaptól? - Hát én nem attól kaptam, hanem azok az emberek, akik­ről már beszéltem, azok hoz­tak százezret. Az a léhűtő fi­am tűzifát vett rajta, pedig az erdő mindenkié, csak bolond ember fizet a tüzelőért. Az öreg roma egyike annak a 289 embernek, akit azért rótt meg a Győr-Moson- Sopron Megyei Főügyészség, mert jogtalanul vett fel kár­pótlást az Osztrák Megbéké­lési Alaptól. Ez a szervezet kárpótlást ajánlott azoknak a Magyarországon élő szemé­lyeknek, akiket a második vi­lágháború idején kényszer­­munkára hurcoltak el Auszt­riába. Erről persze senki sem kapott annak idején „igazo­lást”, így aztán az alap első­sorban tanúk elmondására hagyatkozott. - Ha a roma kisebbségi ön­­kormányzat elnöke vagy el­nökhelyettese előtt legalább két tanú nyilatkozott úgy, hogy a kérelmezővel együtt volt ausztriai kényszermun­kán, akkor ezt az Osztrák Megbékélési Alap többnyire elfogadta bizonyítéknak - mondja Árvay Judit, a Győri Városi Ügyészség helyettes vezetője, aki a rendőrségi nyomozást felügyelte. - Ki kellett tölteni egy kérdőívet, s egy nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező lemond az ugyancsak kártérítést ajánló német állam kárpótlásáról. A dokumentumokat a Magyar­­országi Zsidó Örökség Köz­­alapítványhoz kellett benyúj­tani, ez a szervezet továbbí­totta Ausztriába. - A közvéleményben elter­jedt szóhasználat ellenére nem roma kárpótlásról volt szó, az Osztrák Megbékélési Alap nem tett semmiféle kü­lönbséget az emberek között - egészíti ki kolléganőjét Hor­váth László, a Győr-Moson- Sopron megyei főügyész. - Aláírta a kárpótlási kérelmet? - Biztosan aláírtam. Tudja, a romának a papír semmit se számít. A papír az mindig hazudik. Papíron nekünk is annyi jogunk van, mint másnak. Aztán az unokám két éve nem tud elhelyezked­ni, pedig dolgozna, ha lenne mit. - Mennyit kapott az Oszt­rák Megbékélési Alaptól? - Hát én nem attól kaptam, hanem azok az emberek, akikről már beszéltem, azok hoztak százezret. A csalás a vádirat szerint a győri roma kisebbségi önkor­mányzat hét közösségi szerve­zője, ügyintézője közreműkö­­­désével valósult meg. Beosztá­sa révén kulcsszerepet játszott ebben H. Attila, a kisebbségi önkormányzat elnökhelyette­se is. Olyan romákat kerestek meg, akik hajlandók voltak egymásnak igazolni, hogy együtt voltak kényszermun­kán Ausztriában. A látszatra sem nagyon adtak, valamennyi kérelemre gyakorlatilag ugyanazt a történetet írták. Mindenkit Körmenden ke­resztül hurcoltak Ausztriába, ahol szörnyű körülmények kö­zött dolgoztatták őket.­­ Ennek az ügynek a roma kisebbségi önkormányzat is a sértettje, hiszen megítélésü­ket, hitelüket jelentősen ront­ja az a néhány vádlott, aki a valóban jogosultak pénzét ki­csalta a jóhiszemű osztrák alaptól - hangsúlyozza a me­gyei főügyész.­­ A megbékélési alapnak is szemet szúrt jó néhány gya­nús kérelem, így összesen 17 millió forintnak megfelelő euró kifizetését meg is tagad­ták - tájékoztat Árvay Judit. Hozzáteszi: igaz, több mint 204 millió forintot viszont ki­fizettek a győri csalóknak. A rendőrség 348 győri em­bert -nemcsak romákat - gya­núsított meg csalással. - Maga hogyan kérelmez­hette Győrben a kárpótlást, amikor más megyében lakik? - kérdezem az egyik megrótt férfit. Vakarja a füle tövét, aztán kiböki. - Bejelentettek a haverok győri lakosnak. Mondtam ne­kik, ne csak hamis lakcímet, hanem egy valódi lakást is ad­jatok ebben a városban, akkor aztán nem is kell nekem oszt­rák kárpótlás. Az ügyészség végül hu­szonhat embert vádolt meg, a többiek nagy részét megrótta. Arról kérdezem a megyei fő­ügyészt, minek alapján tettek különbséget a gyanúsítottak között. - Elsősorban a személyek körülményeit vettük figye­lembe - válaszolja. - A csalás szervezőit, lebonyolítóit vá­doltuk meg, ők játszottak fő­szerepet a bűnügyben. Be­csaptak nagyon sok, rossz kö­rülmények között élő embert. Igaz, tudomásukkal, sőt köz­reműködésükkel használták fel a nevüket, adataikat, ám a kapott pénz nagy részét a szervezők rakták zsebre. Volt, aki egyetlen fillért sem kapott az egyébként jogtalanul kért, de számára kiutalt kárpótlás­ból. A kárpótoltak személyen­ként legkevesebb 2500 eurót kaptak, de volt, akinek 7600- at juttattak. Hogy ebből men­nyit vettek el a szervezők, nem lehet pontosan megmon­dani. Mindenesetre voltak, akik az ügy kipattanása - tele­fonon történő névtelen felje­lentés indította el a nyomo­zást - után visszafizették a pénzt, összesen ötmillió fo­rintot. A megyei főügyész tudo­mása szerint több megyében folyik büntetőeljárás az oszt­rák kárpótlással kapcsolatos csalások ügyében. Négyszázötvenmillió euró sorsa A szomszédos országokból a második világháború idején kényszer- és rabszolgamun­kára Ausztriába hurcolt, még életben lévő kelet-európaiak - köztük magyarok - kárpót­lásáról szóló egyezményt 2000 októberében írta alá az osztrák és az amerikai kormány, illetve az érintett hat ország megfelelő szerve­zeteinek képviselője. Egyide­jűleg létrejött az az összesen hatmilliárd schillinges (450 millió eurós, 500 millió dollá­ros) „megbékélési alap”, amelyből Ausztria további kárpótlási kötelezettségeit fe­dezi. Az egyes országokkal Ausztria külön kétoldalú szerződéseket kötött: az egy­kori magyar kényszer- és rab­szolgamunkások számára 672 millió (49 millió euró, 58 mil­lió dollár) kifizetéséről szü­letett megállapodás. Az ada­tokat és a kérelmeket a Ma­gyarországi Zsidó Örökség Közalapítványa (MAZSÖK) gyűjtötte. A kifizetések meg­kezdését egy időre hátráltat­ta, hogy Ausztria feltételként állította a jogi biztonságot, vagyis az Egyesült Államokban kez­deményezett valamennyi bí­rósági gyűjtőper megszünte­tését. Az érintettek akkori meghurcolásának és meg­aláztatásuk mértéke, az elvé­geztetett munka nehézsége szerint különböző kárpótlási kategóriákat állapítottak meg. A statisztikák szerint a mint­egy 40 ezer magyar közül­­ többségüket a nyugati fal épí­tésén dolgoztatták -, mind­össze háromezer volt életben a megállapodás aláírása ide­jén. Az ő kárpótlásukat a leg­magasabb kategóriába sorol­ták. A megbékélési alap felét a kormány adta, a többit a tartományok, az érintett nagyvállalatok, s a gazdaság mai szereplői biz­tosították. (Szászi Júlia) я NÉPSZABADSÁG • 2006. JANUÁR 16., HÉTFŐ Magyarország 5 Növelje megtakarítását 100 000 Ft-tal és most akár 5,5%* kamatot is kaphat az OTP Lakossági Folyószámlán 1 hónapos akciós lekötésre! A részletekről érdeklődjön az OTP Bank fiókjaiban vagy a www.otpbank.hu honlapon.­­A 2006. január 9. és 2006. február 3. között megadott, 5 millió Ft feletti, egy hónapos akciós lekötésekre ØВ [UNK]: 5.5­ SSÁGI FOLYÓSZÁMLA

Next