Népszabadság, 2006. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-16 / 13. szám
„Megbékélési alap”: osztrák kárpótlás, magyar csalók Vádat emeltek Győr-Moson-Sopron megyében A napokban vádat emelt a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség 26 személy ellen, aki - a hatóság szerint - csalással jutott az Osztrák Megbékélési Alap által folyósított kárpótláshoz. A nyomozás 348 személy ellen indult, a gyanúsítottak többségét megrovásban részesítette az ügyészség. Hajba Ferenc - Járt már Ausztriában? - kérdezem a csaknem nyolcvanéves roma férfit elhanyagolt, rogyadozó győri lakásában. - Járt a fene - feleli. - Mégis kért kárpótlást az Osztrák Megbékélési Alaptól. - Kért a fene - mordul rám. - Akkor a maga nevében kérte valaki? - Ja, hát idejöttek ketten, egyiket nem is ismertem, megkérdezték, szenvedtem-e a világháború alatt. Mint a kutya, annyit, mondom nekik. Akkor, testvér, neked is jár kárpótlás, mondták. Kitöltöttek valami papírt helyettem, aztán később majdnem engem csuktak be érte a rendőrök. Egy ilyen öregembert... Látja, nem kell ahhoz háború, hogy szenvedjen.Az ember. - Aláírta a kárpótlási kérelmet? - Biztosan aláírtam. Tudja, a romának a papír semmit se számít. A papír az mindig hazudik. Papíron nekünk is annyi jogunk van, mint másnak. Aztán az unokám két éve nem tud elhelyezkedni, pedig dolgozna, ha lenne mit. - Mennyit kapott az Osztrák Megbékélési Alaptól? - Hát én nem attól kaptam, hanem azok az emberek, akikről már beszéltem, azok hoztak százezret. Az a léhűtő fiam tűzifát vett rajta, pedig az erdő mindenkié, csak bolond ember fizet a tüzelőért. Az öreg roma egyike annak a 289 embernek, akit azért rótt meg a Győr-Moson- Sopron Megyei Főügyészség, mert jogtalanul vett fel kárpótlást az Osztrák Megbékélési Alaptól. Ez a szervezet kárpótlást ajánlott azoknak a Magyarországon élő személyeknek, akiket a második világháború idején kényszermunkára hurcoltak el Ausztriába. Erről persze senki sem kapott annak idején „igazolást”, így aztán az alap elsősorban tanúk elmondására hagyatkozott. - Ha a roma kisebbségi önkormányzat elnöke vagy elnökhelyettese előtt legalább két tanú nyilatkozott úgy, hogy a kérelmezővel együtt volt ausztriai kényszermunkán, akkor ezt az Osztrák Megbékélési Alap többnyire elfogadta bizonyítéknak - mondja Árvay Judit, a Győri Városi Ügyészség helyettes vezetője, aki a rendőrségi nyomozást felügyelte. - Ki kellett tölteni egy kérdőívet, s egy nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező lemond az ugyancsak kártérítést ajánló német állam kárpótlásáról. A dokumentumokat a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványhoz kellett benyújtani, ez a szervezet továbbította Ausztriába. - A közvéleményben elterjedt szóhasználat ellenére nem roma kárpótlásról volt szó, az Osztrák Megbékélési Alap nem tett semmiféle különbséget az emberek között - egészíti ki kolléganőjét Horváth László, a Győr-Moson- Sopron megyei főügyész. - Aláírta a kárpótlási kérelmet? - Biztosan aláírtam. Tudja, a romának a papír semmit se számít. A papír az mindig hazudik. Papíron nekünk is annyi jogunk van, mint másnak. Aztán az unokám két éve nem tud elhelyezkedni, pedig dolgozna, ha lenne mit. - Mennyit kapott az Osztrák Megbékélési Alaptól? - Hát én nem attól kaptam, hanem azok az emberek, akikről már beszéltem, azok hoztak százezret. A csalás a vádirat szerint a győri roma kisebbségi önkormányzat hét közösségi szervezője, ügyintézője közreműködésével valósult meg. Beosztása révén kulcsszerepet játszott ebben H. Attila, a kisebbségi önkormányzat elnökhelyettese is. Olyan romákat kerestek meg, akik hajlandók voltak egymásnak igazolni, hogy együtt voltak kényszermunkán Ausztriában. A látszatra sem nagyon adtak, valamennyi kérelemre gyakorlatilag ugyanazt a történetet írták. Mindenkit Körmenden keresztül hurcoltak Ausztriába, ahol szörnyű körülmények között dolgoztatták őket. Ennek az ügynek a roma kisebbségi önkormányzat is a sértettje, hiszen megítélésüket, hitelüket jelentősen rontja az a néhány vádlott, aki a valóban jogosultak pénzét kicsalta a jóhiszemű osztrák alaptól - hangsúlyozza a megyei főügyész. A megbékélési alapnak is szemet szúrt jó néhány gyanús kérelem, így összesen 17 millió forintnak megfelelő euró kifizetését meg is tagadták - tájékoztat Árvay Judit. Hozzáteszi: igaz, több mint 204 millió forintot viszont kifizettek a győri csalóknak. A rendőrség 348 győri embert -nemcsak romákat - gyanúsított meg csalással. - Maga hogyan kérelmezhette Győrben a kárpótlást, amikor más megyében lakik? - kérdezem az egyik megrótt férfit. Vakarja a füle tövét, aztán kiböki. - Bejelentettek a haverok győri lakosnak. Mondtam nekik, ne csak hamis lakcímet, hanem egy valódi lakást is adjatok ebben a városban, akkor aztán nem is kell nekem osztrák kárpótlás. Az ügyészség végül huszonhat embert vádolt meg, a többiek nagy részét megrótta. Arról kérdezem a megyei főügyészt, minek alapján tettek különbséget a gyanúsítottak között. - Elsősorban a személyek körülményeit vettük figyelembe - válaszolja. - A csalás szervezőit, lebonyolítóit vádoltuk meg, ők játszottak főszerepet a bűnügyben. Becsaptak nagyon sok, rossz körülmények között élő embert. Igaz, tudomásukkal, sőt közreműködésükkel használták fel a nevüket, adataikat, ám a kapott pénz nagy részét a szervezők rakták zsebre. Volt, aki egyetlen fillért sem kapott az egyébként jogtalanul kért, de számára kiutalt kárpótlásból. A kárpótoltak személyenként legkevesebb 2500 eurót kaptak, de volt, akinek 7600- at juttattak. Hogy ebből mennyit vettek el a szervezők, nem lehet pontosan megmondani. Mindenesetre voltak, akik az ügy kipattanása - telefonon történő névtelen feljelentés indította el a nyomozást - után visszafizették a pénzt, összesen ötmillió forintot. A megyei főügyész tudomása szerint több megyében folyik büntetőeljárás az osztrák kárpótlással kapcsolatos csalások ügyében. Négyszázötvenmillió euró sorsa A szomszédos országokból a második világháború idején kényszer- és rabszolgamunkára Ausztriába hurcolt, még életben lévő kelet-európaiak - köztük magyarok - kárpótlásáról szóló egyezményt 2000 októberében írta alá az osztrák és az amerikai kormány, illetve az érintett hat ország megfelelő szervezeteinek képviselője. Egyidejűleg létrejött az az összesen hatmilliárd schillinges (450 millió eurós, 500 millió dolláros) „megbékélési alap”, amelyből Ausztria további kárpótlási kötelezettségeit fedezi. Az egyes országokkal Ausztria külön kétoldalú szerződéseket kötött: az egykori magyar kényszer- és rabszolgamunkások számára 672 millió (49 millió euró, 58 millió dollár) kifizetéséről született megállapodás. Az adatokat és a kérelmeket a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványa (MAZSÖK) gyűjtötte. A kifizetések megkezdését egy időre hátráltatta, hogy Ausztria feltételként állította a jogi biztonságot, vagyis az Egyesült Államokban kezdeményezett valamennyi bírósági gyűjtőper megszüntetését. Az érintettek akkori meghurcolásának és megaláztatásuk mértéke, az elvégeztetett munka nehézsége szerint különböző kárpótlási kategóriákat állapítottak meg. A statisztikák szerint a mintegy 40 ezer magyar közül többségüket a nyugati fal építésén dolgoztatták -, mindössze háromezer volt életben a megállapodás aláírása idején. Az ő kárpótlásukat a legmagasabb kategóriába sorolták. A megbékélési alap felét a kormány adta, a többit a tartományok, az érintett nagyvállalatok, s a gazdaság mai szereplői biztosították. (Szászi Júlia) я NÉPSZABADSÁG • 2006. JANUÁR 16., HÉTFŐ Magyarország 5 Növelje megtakarítását 100 000 Ft-tal és most akár 5,5%* kamatot is kaphat az OTP Lakossági Folyószámlán 1 hónapos akciós lekötésre! A részletekről érdeklődjön az OTP Bank fiókjaiban vagy a www.otpbank.hu honlapon.A 2006. január 9. és 2006. február 3. között megadott, 5 millió Ft feletti, egy hónapos akciós lekötésekre ØВ [UNK]: 5.5 SSÁGI FOLYÓSZÁMLA