Népszabadság, 2006. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-02 / 1. szám
4 2006. JANUÁR 2., HÉTFŐ MAGYARORSZÁG Ma a hazai előírásokat sem lehet betartani A börtönök zsúfoltságát az Európai Parlament is kifogásolja A börtönök túlzsúfoltságát tekintve Magyarország az EU tagállamai között az utolsók között kullog. Valamelyest javíthat a helyzeten, ha elkészül a magántőke bevonásával tervezett két új fegyintézet. Január első napjaiban másodjára is kiírják a szombathelyi fegyintézet létesítéséről szóló pályázati felhívást, így az igazságügyi tárca reményei szerint még van esély arra, hogy 2007 nyarán két új, magántőke bevonásával épülő börtönt avathatnak majd - tájékoztatott Katonáné Borka Katalin, az IM főcsoportfőnöke. A tiszalöki létesítményre már az első körben akadt megfelelő jelentkező, és ott heteken belül megkezdődhetnek az építési munkálatok. Ha a szombathelyi intézet kivitelezésére és üzemeltetésére is lesz vállalkozó, a börtönök befogadóképessége 1500-zal növekedhet, és a ma 140 százalékos kihasználtság - feltéve, hogy a fogvatartottak száma nem emelkedik - 120 százalékosra mérséklődhet. A harmadik új börtön PHARE-támogatással jön létre: 2006 nyarán Pécsett a fiatalkorú elítéltek elhelyezésére szolgáló ötvenfős intézményt adnak át. A beruházások eredményeként akár öt hellyel is előbbre léphetünk az európai szégyenlistán, ahol ma Magyarország a börtönök zsúfoltságát tekintve hátulról a harmadik, s csak Ciprust és Görögországot előzzük meg. Egyébként néhány éve egyetlen helyre még csaknem két rabot zsúfoltak be, mert a börtönök telítettsége megközelítette a 180 százalékot. Azóta a férőhelyek száma legalább ezerrel nőtt, a mintegy 18 ezer fős börtönnépesség pedig 15 és fél ezerre csökkent - tudtuk meg Bokányi István bv. altábornagytól, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokától. Ez utóbbi oka a változó kriminálpolitika: ma kevesebben kerülnek előzetes letartóztatásba. A kormány 2004 tavaszán döntött arról, hogy magántőke bevonásával két büntetés-végrehajtási intézetet létesítenek, ám a tendert csak az idén írták ki, s az első körben mindössze a tiszalöki zöldmezős beruházás kivitelezésére, illetve az intézmény üzemeltetésére akadt megfelelő jelentkező. A 15 esztendőre szóló, és a költségvetésnek évente 1,9 milliárdos kiadást jelentő lízingszerződés szerint a győztes KÉSZ Kft. vállalta, hogy hétszáz fős börtönt épít, és a létesítményt a futamidő végéig üzemelteti is. Vagyis: gondoskodik a fegyintézet fenntartásáról, fedezi a közüzemi számlákat és a rabok élelmezését, míg az állam csupán a 280 fős személyzetet biztosítja. Igaz, ez utóbbi évente nyolcszázmillióba kerül. Az egyes vélemények szerint kedvezőtlen megoldást sokan támadták, ám tény, hogy egy hétszáz fős új börtön építése tízmilliárd forint körüli azonnali kiadást jelentett volna. A pénzügyi tárca bevonásával kidolgozott PPP-konstrukció - vagyis a privát tőke bevonása - többe kerül, ám az üzemeltetési költségeket 15 évig a magáncég vállalja. A szombathelyi, nyolcszáz fős fegyintézet létesítésére kiírt első pályázat kudarca ugyanakkor azt mutatja, hogy a befektetők sem biztosak a dolgukban, mert ott a legjobb ajánlat is a felhívásban szereplő 1,9 milliárdnál százmilliókkal magasabb összegről szólt. Pedig nem a semmiből kell indulni: a feladat egy laktanya átalakítása. Az első körben az OTP-t és a Wallis-csoportot formai okok miatt kellett kizárni, és ők valószínűleg újból ringbe szállnak. A bv. ezért mindent megtesz a tisztességes elhelyezési körülmények biztosítása érdekében, ám a parancsnok szerint ma még a hatályos jogszabályok szerinti feltételeket sem biztosíthatják. A zárkák egy részében nem áll rendelkezésre az egy főre előírt legalább három négyzetméternyi hely, a fogvatartottak képzése és foglalkoztatása sem megoldott. A rendelkezések szerint elég lenne, ha a rabok saját lavórt kapnának, ám ma a cellákban szinte mindenütt van mosdó és WC - igaz, sokszor csak függönnyel elválasztva. l. к. A befektetők sem biztosak a dolgukban, ha fegyintézetet kell építeni A lelkészek a család felé fordulnak A visszaeső bűnözők társadalomba való könnyebb visszakerüléséért dolgozott ki koncepciót a Börtönlelkészek Magyarországi Szervezete. Roszik Gábor titkár közölte: számítások szerint a rács mögött lévő 16 ezer elítélt családjában hozzávetőleg hatvanezer gyerek él otthon, igen nehéz körülmények között. Az ő helyzetük javítása is segítheti a büntetés letöltése után hazatérő családfőt, hogy könnyebben illeszkedjen vissza a társadalomba, ráadásul a tapasztalat azt mutatja, hogy a szeretteik által visszafogadott elítéltek körében hatszor kisebb a valószínűsége, hogy az illető ismét a bűn útját választja. A tervezet egy olyan iroda felállítását tűzi célul, ahonnan szakemberek, önkéntesek bevonásával a börtönben lévők családainak segítését szerveznék. Ez az anyagi támogatáson túl kiterjedne a gyerekek és a távol lévő szülő közötti kapcsolattartás erősítésére, a magukra maradt gyerekek mentális fejlődésének előmozdítására, lelki gondozásukra, a büntetés lejárta után a szabaduló számára megfelelő munkahely keresésére. Mindez azért is fontos, mert három év kényszerű távollét után a fogvatartottak 80 százaléka elveszíti családját, nyolc-tíz éves börtönbüntetés után ez az arány gyakorlatilag száz százalék. A koncepció elfogadása és a 10-12 millió forint állami támogatással működtethető iroda felállítása esetén 2006-ban már szervezettebb formában, nagyobb hatékonysággal lehetne a börtönből szabadulókat és családjukat segíteni. NÉPSZABADSÁG Karcsúsított parancsnokság A szakmai koncepció és a személyes törekvések szerencsés egybeeséseként értékelték az igazságügyi tárcánál Csóti György dandártábornok, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka általános helyettesének áthelyezési kérelmét, aki januártól - saját kezdeményezésére - az állampusztai börtön vezetője lesz. A minisztériumban egyébként már a nyáron döntöttek a tárca közigazgatási államtitkárának korábbi nyilatkozata szerint egyszerre pazarló és forráshiányos mamutszervezet átalakításáról. A cél a karcsúsítás és rugalmasabb struktúra létrehozása. A szervezet-korszerűsítést miniszteri biztosként Csere László dandártábornok, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet vezetője készítette elő, aki január 1-jétől a távozó Csóti helyébe lép. Mára az országos parancsnok helyetteseinek száma négyről kettőre csökkent, mintegy ötven főnek - csaknem minden ötödik embernek - pedig máshol kínáltak állást. Információnk szerint többségük vállalta, hogy alacsonyabb beosztásban dolgozzék tovább, néhányan a nyugdíjazást választották. Csillag, speciális körlet Megosztotta a közvéleményt, amikor októberben bemutatták a sajtónak a szegedi Csillag börtönben a gyilkosságért az élet végéig tartó vagy több évtizedes szabadságvesztésre ítéltek számára kialakított részleget, ahol sporteszközök, konyhasarok, házi könyvtár gondoskodik az elítéltek jó közérzetéről. A zárkákat mára belakták. - A régi cellában hétvégenként lehetett hajnali kettőig tévézni, itt meg tizenegykor mindennap lekapcsoltatják a műsort. Egy normális filmet nem tud végignézni az ember,mert a végéről lemarad - panaszkodik Kalmár Gábor, a Szegedi Fegyház és Börtön legújabb szárnyának egyik lakója. A férfit harminc év fegyházbüntetésre ítélték, amiért 2002 tavaszán bérgyilkosként egy hangtompítós fegyverrel közvetlen közelről kivégzett egy férfit annak gyermeke és felesége jelenlétében. A rablás miatt már börtönviselt Kalmárt más erőszakos bűncselekményekben is bűnösnek találták, ezért visszaesőként indokoltnak látták a harmincéves szabadságvesztést. A büntetéséből három év telt el, a férfi a mai állapot szerint 2032-ben szabadul. Kalmár Gábort kilenc társával költöztették abba a körletbe, amelyet a több évtizedes szabadságvesztésre ítélt rabok számára alakítottak ki. Itt őrzik az oktogoni lövöldözőként elhíresült férfit, aki fővárosi ámokfutása során két embert agyonlőtt, kettőt pedig életveszélyesen megsebesített, s itt a balástyai rémként emlegetett sorozatgyilkost. A Csillag legfelső, harmadik emeletének egy részét tíz hónap alatt 50 millió forintból építették át, területén tíz zárkát különítettek el. A tizenhat négyzetméteres helyiségek egy- és kétágyasak, egy dolgozó- és egy hálórészből állnak, mindegyikben van tévé, igaz, távirányító nélkül. Ezt a rabok már többször szóvá is tették. A zárkák közötti széles folyosórészben pingpongasztal, csocsó és számítógép van, a közösségi helyiség sarkában konyhát, a másikban tornasarkot alakítottak ki. Éppen a kényelmi szolgáltatások miatt emeltek szót sokan a börtön falain kívülről. Az internetes fórumokon bejegyzések sokasága tanúskodik a felháborodásról, amelyet a speciális körlet váltott ki. - Ha az én családomat lemészárolták volna, én is vérlázítónak tartanám, hogy éppen a legsúlyosabb bűnözőkkel bánnak kiváltságos módon - mondja Csapó Jócósjef börtönparancsnok. - Csakhogy nekünk a ránk bízottakat emberhez méltó körülmények között kell fogva tartanunk. Akkor is, ha ők nem cselekedtek emberhez méltó módon. A speciális körlet lakói jórészt brutálisan végezték ki áldozataikat, szervezett bűnbandák tagjai voltak, vagy visszaesők. A külföldi tapasztalatok szerint a hosszú időtartamú büntetésüket töltők nagyobb eséllyel követnek el a rácsok mögött újabb bűncselekményt. Védeni kell a személyzetet az elítéltektől, az elítélteket pedig egymástól indokolja a parancsnok, miért a legsúlyosabb bűnözőket emelték ki a többiek közül, s nem azokat, akiknek még van esélyük a börtönből szabadulva visszailleszkedni a hétköznapi életbe. A kiválogatottak egy része kifejezetten büntetésként éli meg azt, hogy kiemeltük a társai közül. A börtön többi részén élők részt vehetnek különféle előadásokon, koncerteken, dolgozhatnak a bútorgyárban. Hihetetlenül fontos számukra, hogy az udvari sétákon híreket hallhatnak a falubelijüktől. Több lehetőségük van a tanulásra, elkerülhetnek másik fegyintézetbe. A tényleges életfogytosoknak azzal kell szembesülniük: halálukig ott fognak élni, ahová most kerültek. Ezt pedig nem kompenzálja a pingpongasztal - érvel Csapó József. Az új körletben leghosszabb ideig valószínűleg Csepregi Péter él majd, ő a legfiatalabb elítélt itt, akit a bíróság tényleges életfogytiglanra ítélt. A férfi 2000- ben a Tolna megyei Magyarkeszin meglopott, majd megölt egy 67 éves asszonyt, később a ház albérlőjével, egy 22 éves tanítónővel is végzett. Csepregi Péter körlettársához hasonlóan ártatlanságát bizonygatja, arra vár, hogy emberjogi szervezetek felfigyeljenek rá, s lépéseket tegyenek szabadulásáért. Azt mondja: nem érdemli meg, hogy itt pusztuljon el. A körletrészen elhelyezettekkel külön személyzet foglalkozik, őket máshová nem osztják be. Nemigen keresnek többet társaiknál: kapnak ugyan veszélyességi pótlékot, ám nem túlórázhatnak. Sajben Tamás zászlós, a körlet vezetője azt mondja: munkatársait a jelentkezésben leginkább az a szakmai kihívás motiválta, amit a kiemelt részlegen teljesített szolgálat jelent. - Nem fenyítő, s még csak nem is kiemelt biztonságú körletet alakítottunk ki. A célunk az, hogy ezen a részen ne a bilincsek tartsák vissza az elítélteket az újabb bűnelkövetéstől, hanem az együttműködési készségük. Horváth János egy Ausztriában elkövetett emberölés miatt, visszaesőként került a Csillagba. Állítása szerint az osztrák törvényhozás alapján már szabadult volna, itt viszont még évtizedeket kell letöltenie. - Mindegy, hogy valaki tényleges életfogytiglant kapott vagy harminc évet, az ugyanaz. De ez a körlet legalább tiszta hely, ahol emberként bánnak velünk. Egészen más ez, mint amikor egy szűkös helyre voltunk bezsúfolva. Hogy a kintiek sajnálják tőlünk az ellátást meg a csocsót? Mit lehet erre mondani? Nem jutalomból vagyunk itt. A körlet első napjai teljes letargiában teltek. Bár az elítélteket bevonták az előkészítő munkálatokba - még a fal színéről is megkérdezték a véleményüket -, a beköltözés után mégis csaknem mindenkin gyászhangulat lett úrrá. Mindezt Éles Éva börtönpszichológus meséli. A legtöbben a tágasabb zárkák ellenére úgy érezték: koporsóba kerültek. Mára javult a helyzet, ám a csoport hangulata hullámzó. A többségben időről időre feltámad a remény, hogy egyszer amnesztiát kaphat vagy megváltoznak a büntetőtörvények. Nekünk arra kell törekednünk, hogy hozzásegítsük a fogvatartottakat ahhoz: értelmes célok mentén, tartalmas életet éljenek. - A tényleges életfogytiglani büntetés végrehajtására nincs külön törvény - magyarázza Kallós Géza, a börtön biztonsági osztályvezető-helyettese. Mindenkinek joga van az emberhez méltó élet feltételeihez, az egészséges környezethez, testi és lelki egészségének megőrzéséhez. Ez független attól, hogy ki és mit tett. Attól kezdve, hogy ezek az emberek idekerültek, számunkra okafogyott a miértekre választ keresni. B. PAPP LÁSZLÓ Felújított cella