Népszabadság, 2006. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-02 / 1. szám

4 2006. JANUÁR 2., HÉTFŐ MAGYARORSZÁG Ma a hazai előírásokat sem lehet betartani A börtönök zsúfoltságát az Európai Parlament is kifogásolja A börtönök túlzsúfoltságát tekintve Magyarország az EU tagállamai között az utolsók között kullog. Va­lamelyest javíthat a hely­zeten, ha elkészül a ma­gántőke bevonásával ter­vezett két új fegyintézet. Január első napjaiban másod­jára is kiírják a szombathelyi fegyintézet létesítéséről szóló pályázati felhívást, így az igaz­ságügyi tárca reményei szerint még van esély arra, hogy 2007 nyarán két új, magántőke bevo­násával épülő börtönt avathat­nak majd - tájékoztatott Katonáné Borka Katalin, az IM főcsoportfőnöke. A tiszalöki lé­tesítményre már az első körben akadt megfelelő jelentkező, és ott heteken belül megkezdőd­hetnek az építési munkálatok. Ha a szombathelyi intézet kivi­telezésére és üzemeltetésére is lesz vállalkozó, a börtönök be­fogadóképessége 1500-zal nö­vekedhet, és a ma 140 százalé­kos kihasználtság - feltéve, hogy a fogvatartottak száma nem emelkedik - 120 százalé­kosra mérséklődhet. A harma­dik új börtön PHARE-támo­­gatással jön létre: 2006 nyarán Pécsett a fiatalkorú elítéltek el­helyezésére szolgáló ötvenfős intézményt adnak át. A beruházások eredménye­ként akár öt hellyel is előbbre léphetünk az európai szégyen­listán, ahol ma Magyarország a börtönök zsúfoltságát tekintve hátulról a harmadik, s csak Ciprust és Görögországot előz­zük meg. Egyébként néhány éve egyetlen helyre még csak­nem két rabot zsúfoltak be, mert a börtönök telítettsége megközelítette a 180 százalé­kot. Azóta a férőhelyek száma legalább ezerrel nőtt, a mintegy 18 ezer fős börtönnépesség pe­dig 15 és fél ezerre csökkent - tudtuk meg Bokányi István bv. altábornagytól, a büntetés-vég­rehajtás országos parancsno­kától. Ez utóbbi oka a változó kriminálpolitika: ma keveseb­ben kerülnek előzetes letartóz­tatásba. A kormány 2004 tavaszán döntött arról, hogy magántőke bevonásával két büntetés-vég­rehajtási intézetet létesítenek, ám a tendert csak az idén írták ki, s az első körben mindössze a tiszalöki zöldmezős beruházás kivitelezésére, illetve az intéz­mény üzemeltetésére akadt megfelelő jelentkező. A 15 esz­tendőre szóló, és a költségvetés­nek évente 1,9 milliárdos ki­adást jelentő lízingszerződés szerint a győztes KÉSZ Kft. vál­lalta, hogy hétszáz fős börtönt épít, és a létesítményt a futam­idő végéig üzemelteti is. Vagyis: gondoskodik a fegyintézet fenntartásáról, fedezi a közüze­mi számlákat és a rabok élelme­zését, míg az állam csupán a 280 fős személyzetet biztosítja. Igaz, ez utóbbi évente nyolc­­százmillióba kerül. Az egyes vélemények szerint kedvezőtlen megoldást sokan támadták, ám tény, hogy egy hétszáz fős új börtön építése tízmilliárd forint körüli azon­nali kiadást jelentett volna. A pénzügyi tárca bevonásával ki­dolgozott PPP-konstrukció - vagyis a privát tőke bevonása - többe kerül, ám az üzemelteté­si költségeket 15 évig a magán­cég vállalja. A szombathelyi, nyolcszáz fős fegyintézet létesí­tésére kiírt első pályázat kudar­ca ugyanakkor azt mutatja, hogy a befektetők sem biztosak a dolgukban, mert ott a legjobb ajánlat is a felhívásban szerep­lő 1,9 milliárdnál százmilliók­kal magasabb összegről szólt. Pedig nem a semmiből kell in­dulni: a feladat egy laktanya át­alakítása. Az első körben az OTP-t és a Wallis-csoportot formai okok miatt kellett kizár­ni, és ők valószínűleg újból ringbe szállnak. A bv. ezért mindent megtesz a tisztességes elhelyezési körül­mények biztosítása érdekében, ám a parancsnok szerint ma még a hatályos jogszabályok szerinti feltételeket sem bizto­síthatják. A zárkák egy részé­ben nem áll rendelkezésre az egy­ főre előírt legalább három négyzetméternyi hely, a fogva­tartottak képzése és foglalkoz­tatása sem megoldott. A rendel­kezések szerint elég lenne, ha a rabok saját lavórt kapnának, ám ma a cellákban szinte min­denütt van mosdó és WC - igaz, sokszor csak függönnyel elvá­lasztva. l. к. A befektetők sem biztosak a dolgukban, ha fegyintézetet kell építeni A lelkészek a család felé fordulnak A visszaeső bűnözők társada­lomba való könnyebb visszake­rüléséért dolgozott ki koncepciót a Börtönlelkészek Magyarorszá­gi Szervezete. Roszik Gábor tit­kár közölte: számítások szerint a rács mögött lévő 16 ezer elítélt családjában hozzávetőleg hat­vanezer gyerek él otthon, igen nehéz körülmények között. Az ő helyzetük javítása is segítheti a büntetés letöltése után hazatérő családfőt, hogy könnyebben il­leszkedjen vissza a társadalom­ba, ráadásul a tapasztalat azt mutatja, hogy a szeretteik által visszafogadott elítéltek körében hatszor kisebb a valószínűsége, hogy az illető ismét a bűn útját választja. A tervezet egy olyan iroda fel­állítását tűzi célul, ahonnan szakemberek, önkéntesek bevo­násával a börtönben lévők csa­lád­­ain­ak segítését szerveznék. Ez az anyagi támogatáson túl ki­terj­edne a gyerekek és a távol lé­vő szülő közötti kapcsolattartás erősítésére, a magukra maradt gyerekek mentális fejlődésének előmozdítására, lelki gondozá­sukra, a büntetés lejárta után a szabaduló számára­­ megfelelő munkahely keresésére. Mindez azért is fontos, mert három év kényszerű távollét után a fogva­tartottak 80 százaléka elveszíti családját, nyolc-tíz éves börtön­­büntetés után ez az arány gya­korlatilag száz százalék. A koncepció elfogadása és a 10-12 millió forint állami támo­gatással működtethető iroda fel­állítása esetén 2006-ban már szervezettebb formában, na­gyobb hatékonysággal lehetne a börtönből szabadulókat és csa­ládjukat segíteni. NÉPSZABADSÁG Karcsúsított parancsnokság A szakmai koncepció és a személyes törekvések sze­rencsés egybeeséseként ér­tékelték az igazságügyi tár­cánál Csóti György dandár­­tábornok, a büntetés-végre­hajtás országos parancsnoka általános helyettesének át­helyezési kérelmét, aki janu­ártól - saját kezdeményezé­sére - az állampusztai bör­tön vezetője lesz. A minisz­tériumban egyébként már a nyáron döntöttek a tárca közigazgatási államtitkárá­nak korábbi nyilatkozata szerint egyszerre pazarló és forráshiányos mamutszerve­zet átalakításáról. A cél a karcsúsítás és rugalmasabb struktúra létrehozása. A szervezet-korszerűsítést mi­niszteri biztosként Csere László dandártábornok, a Fővárosi Büntetés-végrehaj­tási Intézet vezetője készí­tette elő, aki január 1-jétől a távozó Csóti helyébe lép. Mára az országos parancs­nok helyetteseinek száma négyről kettőre csökkent, mintegy ötven főnek - csak­nem minden ötödik ember­nek - pedig máshol kínáltak állást. Információnk szerint többségük vállalta, hogy ala­csonyabb beosztásban dol­gozzék tovább, néhányan a nyugdíjazást választották. Csillag, speciális körlet Megosztotta a közvéleményt, amikor októberben bemu­tatták a sajtónak a szegedi Csillag börtönben a gyilkossá­gért az élet végéig tartó vagy több évtizedes szabadság­­vesztésre ítéltek számára kialakított részleget, ahol sport­eszközök, konyhasarok, házi könyvtár gondoskodik az el­ítéltek jó közérzetéről. A zárkákat mára belakták. - A régi cellában hétvégenként lehetett hajnali kettőig tévézni, itt meg tizenegykor mindennap lekapcsoltatják a műsort. Egy normális filmet nem tud végig­nézni az ember,­­mert a végéről lemarad - panaszkodik Kalmár Gábor, a Szegedi Fegyház és Bör­tön legújabb szárnyának egyik lakója. A férfit harminc év fegy­házbüntetésre ítélték, amiért 2002 tavaszán bérgyilkosként egy hangtompítós fegyverrel közvetlen közelről kivégzett egy férfit annak gyermeke és felesé­ge jelenlétében. A rablás miatt már börtönviselt Kalmárt más erőszakos bűncselekményekben is bűnösnek találták, ezért vis­­­szaesőként indokoltnak látták a harmincéves szabadságvesztést. A büntetéséből három év telt el, a férfi a mai állapot szerint 2032-ben szabadul. Kalmár Gábort kilenc társá­val költöztették abba a körletbe, amelyet a több évtizedes szabad­ságvesztésre ítélt rabok számára alakítottak ki. Itt őrzik az okto­­goni lövöldözőként elhíresült férfit, aki fővárosi ámokfutása során két embert agyonlőtt, ket­tőt pedig életveszélyesen megse­besített, s itt a balástyai rémként emlegetett sorozatgyilkost. A Csillag legfelső, harmadik emeletének egy részét tíz hónap alatt 50 millió forintból építették át, területén tíz zárkát különítet­tek el. A tizenhat négyzetméte­res helyiségek egy- és kétágya­sak, egy dolgozó- és egy há­lórészből állnak, mindegyikben van tévé, igaz, távirányító nélkül. Ezt a rabok már többször szóvá is tették. A zárkák közötti széles folyosórészben pingpongasztal, csocsó és számítógép van, a kö­zösségi helyiség sarkában kony­hát, a másikban tornasarkot ala­kítottak ki. Éppen a kényelmi szolgálta­tások miatt emeltek szót sokan a börtön falain kívülről. Az inter­netes fórumokon bejegyzések sokasága tanúskodik a felhábo­rodásról, amelyet a speciális kör­let váltott ki. - Ha az én családomat lemé­szárolták volna, én is vérlázító­­nak tartanám, hogy éppen a leg­súlyosabb bűnözőkkel bánnak kiváltságos módon - mondja Csapó Jóc­ósjef börtönparancsnok. - Csakhogy nekünk a ránk bí­zottakat emberhez méltó körül­mények között kell fogva tarta­nunk. Akkor is, ha ők nem csele­kedtek emberhez méltó módon. A speciális körlet lakói jórészt brutálisan végezték ki áldozatai­kat, szervezett bűnbandák tagjai voltak, vagy visszaesők. A külföl­di tapasztalatok szerint a hosszú időtartamú büntetésüket töltők nagyobb eséllyel követnek el a rácsok mögött újabb bűncselek­ményt. Védeni kell a személyze­tet az elítéltektől, az elítélteket pedig egymástól­­ indokolja a parancsnok, miért a legsúlyo­sabb bűnözőket emelték ki a többiek közül, s nem azokat, akiknek még van esélyük a bör­tönből szabadulva visszaillesz­kedni a hétköznapi életbe.­­ A kiválogatottak egy része kifejezetten büntetésként éli meg azt, hogy kiemeltük a társai közül. A börtön többi részén élők részt vehetnek különféle előadásokon, koncerteken, dol­gozhatnak a bútorgyárban. Hi­hetetlenül fontos számukra, hogy az udvari sétákon híreket hallhatnak a falubelijüktől. Több lehetőségük van a tanulás­ra, elkerülhetnek másik fegyin­tézetbe. A tényleges életfogy­­tosoknak azzal kell szembesülni­ük: halálukig ott fognak élni, ahová most kerültek. Ezt pedig nem kompenzálja a pingpong­asztal - érvel Csapó József. Az új körletben leghosszabb ideig valószínűleg Csepregi Péter él majd, ő a legfiatalabb elítélt itt, akit a bíróság tényleges élet­­fogytiglanra ítélt. A férfi 2000- ben a Tolna megyei Magyarkeszin meglopott, majd megölt egy 67 éves asszonyt, ké­sőbb a ház albérlőjével, egy 22 éves tanítónővel is végzett. Csepregi Péter körlettársához hasonlóan ártatlanságát bizony­gatja, arra vár, hogy emberjogi szervezetek felfigyeljenek rá, s lépéseket tegyenek szabadulásá­ért. Azt mondja: nem érdemli meg, hogy itt pusztuljon el. A körletrészen elhelyezettek­kel külön személyzet foglalko­zik, őket máshová nem osztják be. Nemigen keresnek többet társaiknál: kapnak ugyan veszé­lyességi pótlékot, ám nem túl­órázhatnak. Sajben Tamás zász­lós, a körlet vezetője azt mondja: munkatársait a jelentkezésben leginkább az a szakmai kihívás motiválta, amit a kiemelt részle­gen teljesített szolgálat jelent. - Nem fenyítő, s még csak nem is kiemelt biztonságú körle­tet alakítottunk ki. A célunk az, hogy ezen a részen ne a bilincsek tartsák vissza az elítélteket az újabb bűnelkövetéstől, hanem az együttműködési készségük. Horváth János egy Ausztriá­ban elkövetett emberölés miatt, visszaesőként került a Csillagba. Állítása szerint az osztrák tör­vényhozás alapján már szaba­dult volna, itt viszont még évti­zedeket kell letöltenie. - Mindegy, hogy valaki tény­leges életfogytiglant kapott vagy harminc évet, az ugyanaz. De ez a körlet legalább tiszta hely, ahol emberként bánnak velünk. Egé­szen más ez, mint amikor egy szűkös helyre voltunk bezsúfol­va. Hogy a kintiek sajnálják tő­lünk az ellátást meg a csocsót? Mit lehet erre mondani? Nem jutalomból vagyunk itt. A körlet első napjai teljes le­targiában teltek. Bár az elítél­teket bevonták az előkészítő munkálatokba - még a fal szí­néről is megkérdezték a véle­ményüket -, a beköltözés után mégis csaknem mindenkin gyászhangulat lett úrrá. Mind­ezt Éles Éva börtönpszicholó­­gus meséli.­­ A legtöbben a tágasabb zárkák ellenére úgy érezték: koporsóba kerültek. Mára ja­vult a helyzet, ám a csoport hangulata hullámzó. A több­ségben időről időre feltámad a remény, hogy egyszer amnesz­tiát kaphat vagy megváltoznak a büntetőtörvények. Nekünk arra kell törekednünk, hogy hozzásegítsük a fogvatartotta­­kat ahhoz: értelmes célok men­tén, tartalmas életet éljenek. - A tényleges életfogytiglani büntetés végrehajtására nincs külön törvény - magyarázza Kallós Géza, a börtön biztonsá­gi osztályvezető-helyettese. Mindenkinek joga van az em­berhez méltó élet feltételeihez, az egészséges környezethez, testi és lelki egészségének meg­őrzéséhez. Ez független attól, hogy ki és mit tett. Attól kezdve, hogy ezek az emberek idekerül­tek, számunkra okafogyott a miértekre választ keresni. B. PAPP LÁSZLÓ Felújított cella

Next