Népszabadság, 2006. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-19 / 16. szám

2 • 2006. JANUÁR 19., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG Az eddig szóba került időpontok: 1. Első forduló: április 7., péntek Második forduló: április 21., péntek 2. Első forduló: április 9., vasár­nap - Második forduló: április 23., vasárnap 3. Első forduló: április 23., vasár­nap Második forduló: május 7, vasárnap 4. Első forduló: május 7, vasár­­nap -­Második forduló: május 21., vasárnap Sólyom feladására ma indul a kampány Sólyom László köztársasá­gi elnök ma délelőtt jelenti be a parlamenti választá­sok időpontját a Sándor­­palotában, ezzel hivatalo­san is kezdetét veszi a vá­lasztási kampány. Csuhaj Ildikó - Tóth Ákos Az államfő, miként azt lapunk­nak korábban nyilatkozta, az időpontról nem konzultált elő­zetesen a pártokkal, mert indo­kolása szerint ez nem alkotmá­nyos kötelezettsége. „Párton­­kívülisége” kiderül a bejelen­tés módjából is: nem a parla­menti pártok prominenseivel közli döntését, hanem sajtótá­jékoztatón, amit a Magyar Te­levízió egyes és kettes csator­nája is élőben közvetít. A választások időpontja kö­rül akkor erősödtek föl a talál­gatások, amikor Sólyom László tavaly novemberben lapunk­nak azt mondta: az időpontot a jogszabályok nyújtotta lehető­ségek és az egész ország érde­kének figyelembevételével kí­vánja kitűzni. „Itt politikai és gazdasági érdekeket egyaránt számításba kell vennem.” Az alkotmány szerint az or­szággyűlési választást négy­­évenként, április vagy május hónapban kell megtartani. A sajtóban számos találgatás lá­tott napvilágot azzal kapcso­latban, hogy a törvényi előírá­sok miatt - amelyek szerint például ünnepnapra és az azt megelőző vagy az azt követő napra nem eshet a választás - meglehetősen kevés lehetősé­ge van az államfőnek, amen­­­nyiben az eddigi szokásokkal összhangban vasárnapra tűzi ki a voksolás napját. Ehhez képest a köztársasági elnök lapunknak azt nyilatkoz­ta: „van mozgásterem”. Ezt so­kan úgy értelmezik, hogy az ál­lamfő szakítana a vasárnapi voksolás hagyományával, s eb­ből származik az elképzelés, hogy a választás első fordulóját esetleg április 7-re, péntekre tűzi ki. Erre már vannak forga­tókönyvek, több információ is alátámasztja azt, hogy ebben az esetben a kormány 7-ét munka­szüneti nappá nyilvánítaná. A parlamenti pártok azon­ban egyértelműen április 9-ével számolnak. Ezt alátámaszthat­ja, hogy Sólyom László koráb­ban azt mondta: feltételezi, hogy nagyon kemény kampány lesz, és elnöki pozíciójának tel­jes súlyával kiáll majd annak mérséklése mellett, tehát a le­hető legkorábbi időpontra írja ki a választást, hogy ezzel is csökkentse a kampány idejét. Ha nem így gondolkodik, szó­ba kerülhet lehetséges idő­pontként április 24. és május 14. is. Mindegyik dátum ellen szólnak azonban jogi ellenér­vek, kétséges tehát, hogy a köztársasági elnök ezeket az időpontokat választaná, ha­csak nem fejt föl valamiféle „láthatatlan szálat”. Politológusok szerint nem határozza meg az MSZP és a Fidesz választási esélyeit, hogy a köztársasági elnök milyen időpontra, áprilisra vagy má­jusra tűzi-e ki a választásokat. Giró-Szász András szerint már meghaladottá vált az az ál­láspont, hogy a húsvét közelsé­ge a Fidesznek, május elseje kö­zelsége viszont az MSZP-nek kedvezne. - Ám az fontos lehet, hogy minél előbb legyenek a választások, így az új kormány - akár a mostani, akár egy má­sik - is korábban hivatalba tud lépni - tette hozzá a Századvég Alapítvány igazgatója. Somogyi Zoltán is úgy véli, hogy nem befolyásolja érdem­ben a választások kimenetelét, hogy áprilisban vagy májusban járulunk-e az urnákhoz. A Political Capital igazgatója szerint az, hogy Sólyom László mikorra írja ki a voksolást, nem a választók, hanem a pár­tok számára fontos a kampány időzítése és amiatt, hogy a vá­lasztási programjukat mikor hozzák nyilvánosságra. Somo­gyi Zoltán szerint az MSZP és a Fidesz nyilván elkészítette már az A, illetve а B tervet, az­az egy kora áprilisi, illetve egy késő májusi választás forgató­­könyvét. A választások kitűzése kap­csán Nyakó István, az MSZP szóvivője az MTI-nek azt mondta: nem az időponton múlik a végeredmény, hanem a választókon. Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője szerint az or­szág érdeke és a gazdasági helyzet azt kívánja, hogy minél hamarabb legyen új parlament. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnö­ke is úgy látja, hogy az ország érdeke, a 2007-es költségvetés és az uniós konvergenciaprog­ram előkészítése szempontjá­ból a minél korábbi választás a jó. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője annyit mon­dott: a párt azt az időpontot­ tartja a legmegfelelőbbnek, amelyet a köztársasági elnök kijelöl. Az államfő a Sándor-palotában jelenti be a választások időpontját Fotó: Kovalovszky Dániel A Magyar Vizsla nevű kiad­ványról a lakosság nagyobb része hallott már, és tartal­ma erősen megosztja a köz­véleményt - derül ki a Me­dián telefonos felméréséből. Január első hetében kezdődött országszerte a Magyar Vizsla második számát hirdető plakát­kampány, ám a hirdetést nem sokkal a kiadvány megjelenése előtt a lakosság alig fele látta. A magát időszaki kiadványnak nevező újság plakátjaival legin­kább a fővárosiak találkoztak: a budapestiek háromnegyede számolt be arról, hogy látta a hirdetést, míg a községekben csak minden harmadik ember említette ugyanezt. A plakátot ismerők közül gyakorlatilag mindenki emlékezett arra, hogy a képen látható Gyurcsány Fe­renc miniszterelnök is, aki egyébként a Vizsla első, tavaly októberi számának a címlapján is szerepelt. Kétharmadnyian említették Kóka János gazdasá­gi minisztert is, de ennél több részletet nem nagyon tudtak felidézni a válaszadók: 5 száza­lék emlékezett helikopterre, 4 százalék Audira vagy egy autó­ra általában, és 11 százalék mon­dott valami mást. Az óriásplakátok mellett a sajtóvisszhangnak is köszönhe­tően a Magyar Vizsla jelentős ismertségre tett szert tavalyi in­dulása óta: a felnőtt népesség kétharmada hallotta legalább a nevét, és közülük minden ne­gyedik már kapott is a kiad­ványból, 8 százalékuknak pedig ismerősei mutatták meg. Az új­ságról tudomással bírók kéthar­mada azonban még sosem tar­totta a kezében a lapot. A Ma­gyar Vizsla első két száma je­lentősen megosztja az olvasóit: fele-fele arányban mondták, hogy szívesen olvasnák a jövő­ben is, illetve hogy nem kérnek belőle. Ez utóbbi vélemény - érthető módon - a kormány­pártok szavazóira jellemző leg­inkább, míg az ellenzékiek és a parlamenten kívüli pártok sza­vazói általában kíváncsian vár­ják a további számokat. A Magyar Vizsla igencsak felkeltette az emberek érdeklő­dését, mert azok közül, akikhez eljutott a lap valamelyik száma, kilenctizednyien beleolvastak, és minden második ember vé­gig is olvasta a cikkeket. A Vizs­la-olvasók közel hat tizede elfo­gultnak tartotta a kiadvány cik­keit, és csak feleennyien mond­ták azt, hogy tárgyilagosnak ta­lálták az írásokat. A Magyar Vizsláról a leg­alább a nevét ismerők kevesebb mint egynegyede gondolja azt, hogy csupán az emberek, az adófizetők tájékoztatását tűzte ki maga elé, majdnem hattized­nyien úgy vélik, a jelenlegi kor­mány lejáratása a kiadvány leg­fontosabb célja. Annak a kér­désnek a megítélésében, hogy helyes-e, ha egy párt független civil szervezet pénzén kam­pányol, az egymással ellentétes vélemények mérlege igen közel van az egyensúlyi állapothoz. Még leginkább a pártok alapít­ványaira és egyesületeire bíz­nák a válaszadók a kampányhoz szükséges pénz összeszedését, de az érdemi választ adók fele azt sem utasítja el, ha magán­­személyek „dobják össze” a kampányravalót. Azt már a többség helyteleníti, ha cégek teszik ugyanezt, az egyházak, il­letve a köz pénzét pedig szinte mindenki távol tartaná a válasz­tási kampány finanszírozásától. A felmérés január 13-án és 14- én, a felnőtt népességet repre­zentáló 1000 fős mintán ké­szült. (Medián) Szimatot fogtak? 4. А/4 • Budapest és Szeged után Hírős Riport címmel Kecs­kemétre is megérkezett az ingyenes színes újság, amely a helyi vezetést osto­rozza. A lap vezércikke sze­rint a jelenlegi városvezetés politikailag illegitim. A Hírős Riport egyéb írásai­ban is támadja Szécsi Gábor polgármestert, akitől a Fi­desz egy éve megvonta a bi­zalmat. A Hírös Riport Kecskemét csatornázási be­ruházását is pellengérre tűzte. * Szűrös Mátyást nem kérte fel a Fidesz A korábbi választások ha­gyományaival ellentétben a pártok nem tervezik, hogy 2006-os országos listáikon ismert művészeket, sztáro­kat szerepeltessenek. Gréczy Zsolt Már 2002-ben sem volt jellem­ző, ami korábban gyakran meg­esett, hogy színészek, írók, ze­nészek szerepeltek kedvelt pártjuk országos listáján. Akko­riban érdekes volt Növényi Nor­bert birkózó olimpiai bajnok felbukkanása a Szűrös Mátyás vezette Új Baloldal listáján, igaz, Szűrös azóta már a Fidesz környékén fordul elő gyakrab­ban. Kérdésünkre jelezte, hogy Orbán Viktorék nem keresték meg, a Történelmi Szociálde­mokrata Pártot pedig ő hagyta ott. Most az emlékiratait írja. Az SZDSZ-nél van e gesztus­nak leginkább hagyománya. Négy éve ott olvashattuk a kö­zelmúltban elhunyt Eörsi Ist­ván, Darvas Iván, Konrád György vagy Fodor Tamás ne­vét. Horn Gábor kampányfőnök szerint „nagy a harc” az utolsó helyekért, s a prominensek többsége várhatóan most is vál­lalja a jelképes megmérettetést. A Fidesznél még nem foglal­koznak az országos listával - mondja Révész Máriusz szóvi­vő. Eddig csak odáig jutottak el a tervezésben, hogy az egyéni­ben nem induló, de a párt szá­mára fontos személyiségek - például Németh Zsolt - befutó helyet kapjanak a listán. A Fi­desz 1994-ben listája ötödik he­lyén szerepeltette Eperjes Ká­rolyt, aki a parlament megala­kulásakor rögtön át is adta a mandátumát. Révész úgy gon­dolja, több értelme van a lista elején szerepeltetni ezeket az embereket. Még nem tudni, hol kap helyet a Fidesz listáján az eddig mindig befutó helyre tett Tölgyessy Péter, az SZDSZ egy­kori elnöke, aki elemzéseiben gyakran bírálja Orbán Viktort is. Egyéniben érdekes lesz Gu­lyás Dénes operaénekes indulá­sa Frajna Imre helyén, aki négy éve egyéni mandátumot szer­zett a Fidesznek. Egyelőre nem tudni, hogy a Nemzeti Konzul­tációban komoly szerepet válla­ló Pozsgay Imre számíthat-e mandátumot érő pozícióra. Az MSZP-ben valószínűleg nem szerepelnek a politikai közéleten kívüli ismert szemé­lyiségek - jelentette ki Nyakó István szóvivő, és hasonlókép­pen fogalmazott az MDF-es He­rényi Károly is. Igaz, Fekete László, az „erős ember” egyéni­ben megméretteti magát a fó­rum színeiben. A MIÉP-Jobbik közös listá­ján elvileg akár Dörner György vagy Schuster Lóránt is felbuk­kanhatna, de Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke azt mondja, az országos lista tetejére összpon­tosítanak. Még az sem kizárt, hogy a Harmadik Út nevű fúzi­óhoz a Réti Miklós nevével is­mert kisgazda formáció is csat­lakozik. Erről a hét végén egyeztetnek. HIRDETÉS > Olvasta már az InfoRádiót? > inforadio.hu a hírportál я

Next