Népszabadság, 2006. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-19 / 16. szám
2 • 2006. JANUÁR 19., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG Az eddig szóba került időpontok: 1. Első forduló: április 7., péntek Második forduló: április 21., péntek 2. Első forduló: április 9., vasárnap - Második forduló: április 23., vasárnap 3. Első forduló: április 23., vasárnap Második forduló: május 7, vasárnap 4. Első forduló: május 7, vasárnap -Második forduló: május 21., vasárnap Sólyom feladására ma indul a kampány Sólyom László köztársasági elnök ma délelőtt jelenti be a parlamenti választások időpontját a Sándorpalotában, ezzel hivatalosan is kezdetét veszi a választási kampány. Csuhaj Ildikó - Tóth Ákos Az államfő, miként azt lapunknak korábban nyilatkozta, az időpontról nem konzultált előzetesen a pártokkal, mert indokolása szerint ez nem alkotmányos kötelezettsége. „Pártonkívülisége” kiderül a bejelentés módjából is: nem a parlamenti pártok prominenseivel közli döntését, hanem sajtótájékoztatón, amit a Magyar Televízió egyes és kettes csatornája is élőben közvetít. A választások időpontja körül akkor erősödtek föl a találgatások, amikor Sólyom László tavaly novemberben lapunknak azt mondta: az időpontot a jogszabályok nyújtotta lehetőségek és az egész ország érdekének figyelembevételével kívánja kitűzni. „Itt politikai és gazdasági érdekeket egyaránt számításba kell vennem.” Az alkotmány szerint az országgyűlési választást négyévenként, április vagy május hónapban kell megtartani. A sajtóban számos találgatás látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a törvényi előírások miatt - amelyek szerint például ünnepnapra és az azt megelőző vagy az azt követő napra nem eshet a választás - meglehetősen kevés lehetősége van az államfőnek, amennyiben az eddigi szokásokkal összhangban vasárnapra tűzi ki a voksolás napját. Ehhez képest a köztársasági elnök lapunknak azt nyilatkozta: „van mozgásterem”. Ezt sokan úgy értelmezik, hogy az államfő szakítana a vasárnapi voksolás hagyományával, s ebből származik az elképzelés, hogy a választás első fordulóját esetleg április 7-re, péntekre tűzi ki. Erre már vannak forgatókönyvek, több információ is alátámasztja azt, hogy ebben az esetben a kormány 7-ét munkaszüneti nappá nyilvánítaná. A parlamenti pártok azonban egyértelműen április 9-ével számolnak. Ezt alátámaszthatja, hogy Sólyom László korábban azt mondta: feltételezi, hogy nagyon kemény kampány lesz, és elnöki pozíciójának teljes súlyával kiáll majd annak mérséklése mellett, tehát a lehető legkorábbi időpontra írja ki a választást, hogy ezzel is csökkentse a kampány idejét. Ha nem így gondolkodik, szóba kerülhet lehetséges időpontként április 24. és május 14. is. Mindegyik dátum ellen szólnak azonban jogi ellenérvek, kétséges tehát, hogy a köztársasági elnök ezeket az időpontokat választaná, hacsak nem fejt föl valamiféle „láthatatlan szálat”. Politológusok szerint nem határozza meg az MSZP és a Fidesz választási esélyeit, hogy a köztársasági elnök milyen időpontra, áprilisra vagy májusra tűzi-e ki a választásokat. Giró-Szász András szerint már meghaladottá vált az az álláspont, hogy a húsvét közelsége a Fidesznek, május elseje közelsége viszont az MSZP-nek kedvezne. - Ám az fontos lehet, hogy minél előbb legyenek a választások, így az új kormány - akár a mostani, akár egy másik - is korábban hivatalba tud lépni - tette hozzá a Századvég Alapítvány igazgatója. Somogyi Zoltán is úgy véli, hogy nem befolyásolja érdemben a választások kimenetelét, hogy áprilisban vagy májusban járulunk-e az urnákhoz. A Political Capital igazgatója szerint az, hogy Sólyom László mikorra írja ki a voksolást, nem a választók, hanem a pártok számára fontos a kampány időzítése és amiatt, hogy a választási programjukat mikor hozzák nyilvánosságra. Somogyi Zoltán szerint az MSZP és a Fidesz nyilván elkészítette már az A, illetve а B tervet, azaz egy kora áprilisi, illetve egy késő májusi választás forgatókönyvét. A választások kitűzése kapcsán Nyakó István, az MSZP szóvivője az MTI-nek azt mondta: nem az időponton múlik a végeredmény, hanem a választókon. Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője szerint az ország érdeke és a gazdasági helyzet azt kívánja, hogy minél hamarabb legyen új parlament. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke is úgy látja, hogy az ország érdeke, a 2007-es költségvetés és az uniós konvergenciaprogram előkészítése szempontjából a minél korábbi választás a jó. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője annyit mondott: a párt azt az időpontot tartja a legmegfelelőbbnek, amelyet a köztársasági elnök kijelöl. Az államfő a Sándor-palotában jelenti be a választások időpontját Fotó: Kovalovszky Dániel A Magyar Vizsla nevű kiadványról a lakosság nagyobb része hallott már, és tartalma erősen megosztja a közvéleményt - derül ki a Medián telefonos felméréséből. Január első hetében kezdődött országszerte a Magyar Vizsla második számát hirdető plakátkampány, ám a hirdetést nem sokkal a kiadvány megjelenése előtt a lakosság alig fele látta. A magát időszaki kiadványnak nevező újság plakátjaival leginkább a fővárosiak találkoztak: a budapestiek háromnegyede számolt be arról, hogy látta a hirdetést, míg a községekben csak minden harmadik ember említette ugyanezt. A plakátot ismerők közül gyakorlatilag mindenki emlékezett arra, hogy a képen látható Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is, aki egyébként a Vizsla első, tavaly októberi számának a címlapján is szerepelt. Kétharmadnyian említették Kóka János gazdasági minisztert is, de ennél több részletet nem nagyon tudtak felidézni a válaszadók: 5 százalék emlékezett helikopterre, 4 százalék Audira vagy egy autóra általában, és 11 százalék mondott valami mást. Az óriásplakátok mellett a sajtóvisszhangnak is köszönhetően a Magyar Vizsla jelentős ismertségre tett szert tavalyi indulása óta: a felnőtt népesség kétharmada hallotta legalább a nevét, és közülük minden negyedik már kapott is a kiadványból, 8 százalékuknak pedig ismerősei mutatták meg. Az újságról tudomással bírók kétharmada azonban még sosem tartotta a kezében a lapot. A Magyar Vizsla első két száma jelentősen megosztja az olvasóit: fele-fele arányban mondták, hogy szívesen olvasnák a jövőben is, illetve hogy nem kérnek belőle. Ez utóbbi vélemény - érthető módon - a kormánypártok szavazóira jellemző leginkább, míg az ellenzékiek és a parlamenten kívüli pártok szavazói általában kíváncsian várják a további számokat. A Magyar Vizsla igencsak felkeltette az emberek érdeklődését, mert azok közül, akikhez eljutott a lap valamelyik száma, kilenctizednyien beleolvastak, és minden második ember végig is olvasta a cikkeket. A Vizsla-olvasók közel hat tizede elfogultnak tartotta a kiadvány cikkeit, és csak feleennyien mondták azt, hogy tárgyilagosnak találták az írásokat. A Magyar Vizsláról a legalább a nevét ismerők kevesebb mint egynegyede gondolja azt, hogy csupán az emberek, az adófizetők tájékoztatását tűzte ki maga elé, majdnem hattizednyien úgy vélik, a jelenlegi kormány lejáratása a kiadvány legfontosabb célja. Annak a kérdésnek a megítélésében, hogy helyes-e, ha egy párt független civil szervezet pénzén kampányol, az egymással ellentétes vélemények mérlege igen közel van az egyensúlyi állapothoz. Még leginkább a pártok alapítványaira és egyesületeire bíznák a válaszadók a kampányhoz szükséges pénz összeszedését, de az érdemi választ adók fele azt sem utasítja el, ha magánszemélyek „dobják össze” a kampányravalót. Azt már a többség helyteleníti, ha cégek teszik ugyanezt, az egyházak, illetve a köz pénzét pedig szinte mindenki távol tartaná a választási kampány finanszírozásától. A felmérés január 13-án és 14- én, a felnőtt népességet reprezentáló 1000 fős mintán készült. (Medián) Szimatot fogtak? 4. А/4 • Budapest és Szeged után Hírős Riport címmel Kecskemétre is megérkezett az ingyenes színes újság, amely a helyi vezetést ostorozza. A lap vezércikke szerint a jelenlegi városvezetés politikailag illegitim. A Hírős Riport egyéb írásaiban is támadja Szécsi Gábor polgármestert, akitől a Fidesz egy éve megvonta a bizalmat. A Hírös Riport Kecskemét csatornázási beruházását is pellengérre tűzte. * Szűrös Mátyást nem kérte fel a Fidesz A korábbi választások hagyományaival ellentétben a pártok nem tervezik, hogy 2006-os országos listáikon ismert művészeket, sztárokat szerepeltessenek. Gréczy Zsolt Már 2002-ben sem volt jellemző, ami korábban gyakran megesett, hogy színészek, írók, zenészek szerepeltek kedvelt pártjuk országos listáján. Akkoriban érdekes volt Növényi Norbert birkózó olimpiai bajnok felbukkanása a Szűrös Mátyás vezette Új Baloldal listáján, igaz, Szűrös azóta már a Fidesz környékén fordul elő gyakrabban. Kérdésünkre jelezte, hogy Orbán Viktorék nem keresték meg, a Történelmi Szociáldemokrata Pártot pedig ő hagyta ott. Most az emlékiratait írja. Az SZDSZ-nél van e gesztusnak leginkább hagyománya. Négy éve ott olvashattuk a közelmúltban elhunyt Eörsi István, Darvas Iván, Konrád György vagy Fodor Tamás nevét. Horn Gábor kampányfőnök szerint „nagy a harc” az utolsó helyekért, s a prominensek többsége várhatóan most is vállalja a jelképes megmérettetést. A Fidesznél még nem foglalkoznak az országos listával - mondja Révész Máriusz szóvivő. Eddig csak odáig jutottak el a tervezésben, hogy az egyéniben nem induló, de a párt számára fontos személyiségek - például Németh Zsolt - befutó helyet kapjanak a listán. A Fidesz 1994-ben listája ötödik helyén szerepeltette Eperjes Károlyt, aki a parlament megalakulásakor rögtön át is adta a mandátumát. Révész úgy gondolja, több értelme van a lista elején szerepeltetni ezeket az embereket. Még nem tudni, hol kap helyet a Fidesz listáján az eddig mindig befutó helyre tett Tölgyessy Péter, az SZDSZ egykori elnöke, aki elemzéseiben gyakran bírálja Orbán Viktort is. Egyéniben érdekes lesz Gulyás Dénes operaénekes indulása Frajna Imre helyén, aki négy éve egyéni mandátumot szerzett a Fidesznek. Egyelőre nem tudni, hogy a Nemzeti Konzultációban komoly szerepet vállaló Pozsgay Imre számíthat-e mandátumot érő pozícióra. Az MSZP-ben valószínűleg nem szerepelnek a politikai közéleten kívüli ismert személyiségek - jelentette ki Nyakó István szóvivő, és hasonlóképpen fogalmazott az MDF-es Herényi Károly is. Igaz, Fekete László, az „erős ember” egyéniben megméretteti magát a fórum színeiben. A MIÉP-Jobbik közös listáján elvileg akár Dörner György vagy Schuster Lóránt is felbukkanhatna, de Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke azt mondja, az országos lista tetejére összpontosítanak. Még az sem kizárt, hogy a Harmadik Út nevű fúzióhoz a Réti Miklós nevével ismert kisgazda formáció is csatlakozik. Erről a hét végén egyeztetnek. HIRDETÉS > Olvasta már az InfoRádiót? > inforadio.hu a hírportál я