Népszabadság, 2006. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-21 / 18. szám

2 -2006. JANUÁR 21., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG Magyarország/választás2006 K­ampánynyitó poligráffal A pártok közül elsőként tart kampánynyitó rendezvényt az SZDSZ. Vasárnap - szintén mindenkit megelőzve - válasz­tási programot is elfogadnak. Kuncze Gábor pártelnök hangja és az elmondottakra re­agáló hazugságvizsgáló képe szórakoztatja majd az SZDSZ kampánynyitó és programal­kotó küldöttgyűlésére érkező­ket. Az interneten terjed a két szavazás szünetében vászonra kerülő, viccesre vett film, amelyben a poligráf kileng, amikor Kuncze arról beszél, hogy szeret dolgozni, de ennél is jobban a kampányt, és még jobban Orbán Viktort, akinek a képe kint van az íróasztalán. Ez utóbbinál kiakad a jelző­kar, nem kapja viszont hazugságon Kunczét, amikor azt mondja, 8-10 százalékot vár pártjától a választásokon. A legutóbbi, négyszázalékos közvélemény-kutatási eredmé­nyektől távol álló jóslatot az SZDSZ-esek reménye szerint a vasárnap szavazásra kerülő jó programjuk és a szokás szerint jó kampányfinisük garantálja majd. Utóbbiból a kisfilm ízelítőt nyújt, előbbi­nek a fő mondanivalója pedig nem okoz majd meglepetést: egykulcsos adó és az egész­ségügy átalakítása. Utóbbit a versenyhelyzetet teremtő több-biztosítós modell létre­hozásával és a magántőke be­vonásával képzelik el. Mind­ezt a koalíciókötés feltétele­ként is szabják a szabad de­mokraták - mondta Horn Gá­bor ügyvivő. A programban nagy hangsúlyt kap még a ki­sebb állam és a Magyar Bálint által már elindított felsőokta­tási reform. A korábbi belső vitákat a kampányra az SZDSZ félre­tette. Ezt jelzi, hogy a prog­ramtervezet előadói között lesz a belső ellenzékinek tar­tott Fodor Gábor is. A Kong­resszusi Központban tartott küldöttgyűlésen bemutatják a párt egyéni képviselőjelöltje­it is. (H. Z.) Az SZDSZ 16. éve A Szabad Demokraták Szövet­sége rendszerváltó pártként in­dult, s mindjárt az első választá­son 1051000 szavazatot kapott. Kormányra akkor még nem ke­rült, de már a politikai élet meg­kerülhetetlen tényezője volt. A második legerősebb párt pozíci­óját a következő években is megőrizte, bár a szimpatizánsok száma - a korabeli közvéle­mény-kutatások szerint - vala­melyest csökkent, 700-900 ezer fő körül alakult. Az 1994-es vá­lasztásra készülve jól hajrázott a párt. Megismételte a négy évvel korábbi eredményét, és a közel 1,1 millió voks révén újra az SZDSZ lett a második helyezett. A körülmények akkoriban úgy alakultak, hogy a következő négy évet kormánypártként dol­gozhatták végig. A választást követő másfél-két évben tartotta magát az SZDSZ, de az 1996 őszén kirobbant Tocsik-botrány meggyengítette a pozícióit. Mind kevesebb tá­mogatója lett a pártnak, 1997- ben átlagosan 400 ezren tartot­tak ki mellette. Negatív történelmi időszak volt ez, ekkoriban szorult az SZDSZ 10 százalék alá a biztos pártválasztók körében, és ezt a szimbolikus értéket azóta sem tudta megközelíteni. Nem sikerült a választás előt­ti hajrá sem: a 7,6 százalék és a 344 ezer szavazó ellenzéki pozí­cióba sodorta a szabad demokratákat. Az Orbán-kor­­mány négy éve alatt az SZDSZ támogatottsága stabil volt. Nagyjából 250-300 ezer szimpa­tizáns állt mögöttük, s ez a biz­tos pártválasztók körében 5-6 százalékos, a bejutási küszöb fölötti adatokat jelentett. Eze­ket a nagyságrendeket hozta a 2002-es választás is, amikor 5,6 százalékos listás eredményt, 313 ezer szavazatot értek el. Ezúttal ez is elég volt a kor­mánytagsághoz. A mostani parlamenti cik­lusban árnyalattal gyengült az SZDSZ pozíciója, mind több­ször került szóba vele kapcso­latban a parlamentbe jutás való­színűsége. A szabad demokra­ták aggodalmát különösképpen a 2005-ös kutatási adatok táplál­ták. Az előző év első felében az aktív szavazói bázison belül 5, míg a második fél évben viszont csupán 3 százalék körüli ered­mények álltak a párt neve mel­lett. Az SZDSZ mindig a társada­lom középső és felső rétegei­ben, valamint a fővárosban volt erős. Ez a dominancia az utóbbi években a felmérések szerint még erősödött is. A párt vezető politikusai az elmúlt 15 évben többnyire a népszerűségi listák élvonalá­ban, kisebb részt a középme­zőnyben szerepeltek. Őket is elérte azonban egy-egy ügy, aminek következtében hátrébb szorultak, s megszenvedték a magyar politikusokkal szem­beni általános bizalomvesz­tést. (Szonda Ipsos) Х9 [UNK]-: •: !.'t# Ez izgalmasabb, mint az üzleti élet Kóka János a szabad demokraták öntisztulásáról Kóka János gazdasági mi­niszter lapunknak azt nyi­latkozta: négy év múlva Magyarország legmeghatá­rozóbb politikusai között szeretné látni magát. Haszán Zoltán - Egyre többször lép föl pártpo­litikusként, holott nem tagja az SZDSZ-nek. - Kezdetben kimondottan szakminiszter akartam lenni, de hamar kiderült, hogy a politika sokkal izgalmasabb, mint az üz­leti élet. Ez engem is meglepett. Különösen, hogy az én generá­cióm ódzkodik a politikától. A politika viszont pártpolitikát je­lent. Egy politikus képvisel va­lakit, és elszámoltatható. Ezért, ha valaki politikát akar formál­ni, legyen tagja valamelyik ko­moly pártnak. Tervezem én is a belépést, és már most is sok mindenen túl vagyunk. Például én koordinálom az SZDSZ gaz­daságpolitikai programját. - Nem furcsa, hogy ezt a munkát ön vezeti? Hiszen a 168 Órában azt nyilatkozta, hogy kinevezése után két hónappal döntötte el: politizálni kezd. Ezért elolvasta az SZDSZ programját, és ezt az önhöz legközelebb állónak ta­lálta. - Pontosítsunk. Kuncze Gá­bor javaslatára kért fel a minisz­terelnök.­­ Azért az SZDSZ mintha „se le­nyelni, se kiköpni” nem tudná.­­ A politika nem olyan, mint egy üdülőfalu, ahol a kintről jövőket szeretettel fogadják. Nagyon sok dolgot kellett megtanulnom az első hóna­pokban, a párt alapszabályától a programjáig. Azt pedig ter­mészetesnek tartom, hogy a gazdasági minisztert teszik meg a gazdasági program ve­zérlőjének. Kettébontanám a Kóka-ellenes tábort. Az egyik rész, amellyel érdemi vitáim vannak, politikában, stílusban, a politika megjelenítésében, a kormányzati stratégiában. Az ilyen viták miatt szeretem ezt a pártot. Van egy másik ellenző tábor, amelyikről igazából nem, vagy hivatalosan nem tu­dom, hogy kikből áll, mert az újságok hasábjain vagy folyo­sói pletykákon keresztül üzen­getnek. Ők nem a politikából vezetik le az ellenkezésüket, hanem valami egészen másból, sok esetben vélt vagy valós konkurenciaharcból. Ezekkel a véleményekkel nem tudok mit kezdeni. Bízom benne, ha sike­rül új dinamikát vinni ebbe a pártba, az a tisztulásához is el fog vezetni. Hogy továbbra is engedi majd a különböző gon­dolatok egymás mellettiségét, de talán stílust vált a nem tar­talmi kérdésekből fakadó el­lentétekben. Nagyon fontos, hogy a stílusjegyek hiányossá­gát ne keverjük össze a politi­kai tartalmak vélt hiányával. Az elmúlt 15 évben a rendszer­­váltás elszívta a politikai elit egy részének az energiáját. Az SZDSZ-ben is dinamikára van szükség. - Sokan a miniszterelnök embe­rének tartják, aki jön, és rövid idő után megmondja, min kelle­ne változtatni. - Gyurcsány Ferenccel kivá­ló a személyes kapcsolatunk. Ez a szimpátia mellett a tiszteleten alapul. Én elfogadom, hogy ő szocialista, ő meg azt, hogy li­berális vagyok. Ha sikerül hat­nom a miniszterelnök elképze­léseire, akkor ez az SZDSZ sike­re. Ami a kívülállóságot illeti: azt mondanám, hogy az én ge­nerációm hangja erős. E hang a szabadságról, az önbizalomról szól. Arról, hogy az önsajnálat és a panaszkultúra helyett lehet másmilyen hangon is szólni. - Kicsit mintha szélesek lenné­nek a mozdulatai a politika por­celánboltjában. Nem biztos, hogy a kampányban kell bejelen­teni, hogy a gáz árát emelni kell. - A kompenzációról beszél­tem, nem gázáremelésről, de értem, amit mond. Az én han­gom attól szokatlan, hogy egy régről ránk száradt sztereotípi­át bomlasztok. Ez azt mondja, hogy Magyarország átokkal vert hely. Utálom ezt a klisét. - Ebben azért voltak vitái. A la­punkban megjelent publiciszti­kában a versenyképességet a szolidaritás elé helyezte. - Azt az írást provokatívnak szántam. Arról beszélek benne, hogyan lehet a szegénységből „kigazdagodni”. A következte­tésem: a gazdaság fejlődése so­hasem állhat le. Magyarország akkor működik jól, akkor tud emberi lenni és szolidáris, ha a gazdaság fejlődik. - Gondolkodott már azon, hogy Gyurcsány Ferenc miért egy hoz­zá hasonlóan sikeres figurát tett ténylegesen a kormány második emberévé? - Hízelgő, amit mond, de azt hiszem, ez nincs így. - Azért a szereposztásban jelen­tős rész jut önnek; a MeH még a hirdetési keretének túllépését is állja. - A gazdaság, a versenyké­pesség fogalmai unalmasak, mégis a politika lényegéről szólnak. Ráadásul hozzánk tar­tozik a közlekedés is. Ezek alap­jaiban határozzák meg, mi tör­ténik ebben az országban. Ezért érezhető talán, hogy időnként nagyobb figyelem jut nekem, mint más tárcavezetőknek. - Több olyan miniszter is van, aki nem lett pártpolitikus. - Nem baj, ha van egy-egy ilyen eset. De már utaltam ar­ra, hogy szerintem a legfonto­sabb döntéshozók legyenek el­számoltathatók. Ha a válasz­tott politikus rosszul végzi a dolgát, a pártja is viseli a fele­lősséget. Ezért leszek hamaro­san pártpolitikus. És akkor kezdődik egy újabb front. Hi­szen az új Magyarország váza már kész van, de most egy új politikai elitnek ki kell egészí­tenie a régit, hogy majd hos­­­szabb távon a helyébe léphes­sen. Hogy vannak támogatóim és ellenzőim, például ennek is köszönhető. Ha azt mondom, a pártban dinamikadeficit van, akkor annak okai vannak. És az okok mögött kell, hogy legye­nek olyan politikusok, akik nem képesek az elvárások sze­rint teljesíteni. - Elődje azzal indokolta rossz vi­szonyát a koalíciós partnerrel, hogy a szocialisták ATM- automatának nézték a tárcát. Most milyen a helyzet? - Értem Csillag Istvánt, de igaza van annak a polgármes­ternek is, aki a saját térségének igyekszik kilobbizni bizonyos előnyöket. Ez folyamatos harc. És Csillag István, aki kitűnő szakember, s akitől sokszor ké­rek és kapok tanácsot, ebben a harcban őrlődött fel. Tanultam az esetéből.­­ Emlegették már főpolgármes­ter-jelöltként, pártelnökséget jó­soltak önnek. Demszky Gábor szerint kiváló kormányfő is len­ne, nyilvánvalóan addig sem len­ne főpolgármester. Milyen jövőt jósol magának négy év múlva? - Én szeretem ezt a tárcát. És magamban nevetek, mert tu­dom, hogy kizárólag Demszky Gáboron múlik, mi történik ve­le az elkövetkező években. 1998 óta minden alkalommal leírták, ő meg mindenki másnál több választást nyert. Úgy látszik, többet tud a politikáról, mint az ellenfelei együtt. Ami az én am­bícióimat illeti: szeretnék kata­lizátorszerepet játszani egy új politikai kultúra kialakításában. Nem tudom, hogy mi lesz a névjegyemre írva, de négy év múlva Magyarország legmeg­határozóbb politikusai között szeretném látni magam. Az én generációm hangja erős Fotó: Reviczky Zsolt w HIRDETÉS [ ^­^5] Meghívó a 124. Újságíróbálba ! (2006. február 4., Budapest Marriott Hotel) A Magyar Újságírók Országos Szövetsége tisztelettel meghívja a média munkatársait és mindenkit, aki velük kíván eltölteni egy farsangi éjszakát. Az est programjából: Nyitótánc: Sztárvendég:Botafogo Táncegyüttes Camilla Bard Zene: (London) Netti és a Holländer Band TáncversenyArató Disco, Cats Duó, Rulett ésPege Quartett Black Jack A bál főszponzora: Média főszponzor: М [UNK] [UNK]М........... crofper Kiemelt szponzor: stop.hud PAKS» ATOMSftCMWU П V. A MÚOSZ kiemelt »1« * * támogatója: 4 * f

Next