Népszabadság, 2006. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-06 / 5. szám
NÉPSZABADSÁG Gödöllői tudásközpont a környezetért Tudósítónktól A közép-magyarországi régió környezetvédelmi, környezetipari problémáinak megoldása a feladata a gödöllői Szent István Egyetemen most megalakult tudásközpontnak, amelynek létrehozását pályázaton nyert félmilliárd forint tette lehetővé. Az ország legnépesebb, a fővárost és Pest megyét magában foglaló régióban mintegy hárommillió ember él. Ebbe a térségbe települt az ipar egyharmada. A környezeti károk ennek megfelelően nagymértékűek, ezek mérséklése sürgető feladat. Az egyetemi tudásközpont négytagú irányító szervezete már meg is alakult, és megjelölte a legfontosabb gyakorlati feladatokat. A régió természetes ivóvízkincsének megőrzése érdekében az egyetem tudósai együttműködnek a Budapesti Vízművek Rt.-vel. Közösen keresik a megoldást többek között a Szentendrei-sziget alatt húzódó, a fővárost ellátó természetes bázis megóvására, a felette lévő földeken alkalmazható környezetbarát mezőgazdasági technológiák kialakítására. Ugyancsak az új szervezetre vár annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a fővárosi szennyvíz tisztítása során keletkező nagy mennyiségű, mérgekkel telített iszap miként tisztítható meg. Van Reménysugár Tudósítónktól Tizenkét férőhelyes lakóotthonnal bővítették a balassagyarmati Reménysugár Otthont. A napokban befejezett beruházás 70 millió forintba került. A létesítmény mozgáskorlátozott és értelmi fogyatékos fiataloknak nyújt segítséget a részben önálló életvitelhez. A halmozottan sérült fiatalok lakóotthonának bővítését a régiófejlesztési célelőirányzatból finanszírozta a fenntartó Nógrád megyei önkormányzat. A fogyatékosok részlegében kilencven helyet tudnak biztosítani gyermekek és fiatal felnőttek számára. A gyermekotthon 24 férőhelyen az átmeneti és tartós nevelésbe vett, 6 évesnél fiatalabb gyermekek ellátását és fiatal felnőttek utógondozását biztosítja. MAGYARORSZÁG 2006. JANUÁR 6., PÉNTEK 7 Dél-Alföld: átvizsgálják, majd felszámolják a szeméthegyeket ISPA-támogatással 2005-2008 között valósul meg a Dél-Alföld 82 településén a regionális hulladékgazdálkodási rendszer. Az érintett települések régi szeméttelepeinek felülvizsgálására, rekultivációs terveinek elkészítésére nemrég írtak alá szerződést. Korábban ott létesítettek szeméttelepet, ahol sok volt a kubikgödör. Ez azzal járt, hogy ha sok eső esett, a gödör alján feljött a talajvíz, és kimosta a hulladékhegyből a káros anyagokat. Ábel István, a Csongrád mellett Felgyő község polgármestere azt mondja: az ő szeméttelepük egyike azon keveseknek, amelyeket már szakszerűen megterveztek, hivatalosan engedélyeztettek. Nem is gödörbe, hanem az átlagosnál magasabb helyre tervezték - így 2007. december 31-ig üzemelhet. Minden településnek kell azonban külön hulladékgazdálkodási tervet készíteni - ahol súlyosabb a helyzet, ott előbb kell bezárni a telepet, felülvizsgálni az ott lévő hulladékot, és rekultiválni a területet. Hatalmas vállalkozás lesz a regionális hulladékgazdálkodási rendszer létrehozása. Összesen három hulladékválogató épül a Bács-Kiskun megyei Vaskúton, Kiskunhalason, valamint Csongrád megyében Felgyő és Tömörkény között. További három komposztáló telepet alakítanak ki, 13 településen pedig hulladékudvar működik majd. Az egész rendszer megfelel az Európai Unió normáinak - ha elkészül. Nem volt egyszerű az út idáig. Ábel István felidézi, hogy már kilenc éve folyik az előkészítés sokféle vita közepette, követve a szabályok gyakran előre nem látható változását. Volt település, amely ugyan ebben a térségben van, de akkori polgármestere nem akart a szomszédokkal társulni - ők egy másik rendszernek lettek a tagjai. Volt sokféle lobbizás - egyik helyen azért szervezkedtek, nehogy hozzájuk kerüljön a térségi hulladéklerakó, a másikon, hogy náluk legyen - jelenléte ugyanis helyi adóbevételt és munkahelyeket jelent. Az ISPA-támogatás feltételeként kétszer is emelték azt a lakosságszámot, amelynek minimálisan meg kell lennie ahhoz, hogy az európai támogatás lehívható legyen: most 300 ezer lakosra van ehhez szükség, de a 82 településen ez bőven megvan. Szilágyi Tamás, az Alsó- Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség hulladékgazdálkodási osztályvezetője szerint az alföldi falvak többségében nincs számottevő ipar, így a szeméttelepek felülvizsgálatakor sem kell nagyobb mennyiségű ipari hulladékra számítani. Jellemző a kommunális hulladék és a kertészetekből kiszállított növényi maradványok nagy tömege. Esetleg még építési törmelék került nagyobb mennyiségben a telepekre. Megvizsgálják a szeméthegyeket, ahol veszélyes hulladékot találnak, azt elszállítják, a többit földdel lefedik, növényzettel telepítik be. Felmerült, nem okoz-e majd gondot a hulladékhalmokban keletkező biogáz - az eddigi megfigyelések szerint azonban nem kell veszélyes mennyiségű gáz felszabadulásával számolni. A talajvíz minőségének esetleges változását még hosszú időn át figyelik erre a célra kialakított kutakban. A legnagyobb munka és a legfontosabb cél: visszailleszteni a tájba a szeméttelepeket. Illés Tibor, a Homokhátsági Regionális Szilárdhulladék-kezelési Konzorcium Tulajdonközösség intézményvezetője hangsúlyozza: ha a rekultiváció megvalósul, a lakosságnak nem kell többé a lerakók rendezetlen állapotát, a bűzt, a talajba kerülő szennyező anyagokat elviselnie. Számos olyan lerakó van, amely túlságosan közel van a belterülethez, illetve megtelt - ha nem lenne a regionális nagyberuházás, akkor sem lehetne ott több szemetet elhelyezni. A telepek rekultivációs munkálatait a kiskunhalasi RexTerra Építőipari Kft. végzi. Ábel István, Felgyő polgármestere hozzáteszi: nemcsak a hulladékgyűjtés minősége, biztonsága válik egységessé az érintett 82 településen, hanem a lakossági szemétgyűjtés és elszállítás díja is. TANÁCS ISTVÁN Tömörkény szeméttelepe közvetlenül a tájvédelmi terület szélén van - egy-két éven belül ezt is bezárják Z< id : Újjáépítik Nagyatád százéves belvárosát A postaállomás átalakításával kezdődött a tér felújítása Megkezdődött Nagyatád városközpontjának újjáépítése uniós támogatással. Augusztus végéig kell befejezni a több mint félmilliárd forint értékű munkát, amelynek egy részéhez most választják ki a kivitelezőket. Nagyatád százéves főtere, a Széchenyi tér régóta megérett a teljes rehabilitációra, de erre esélyt csak 2004 végén kapott. Az utolsó PHARE-pályázatok egyikén, az Orpheus-program keretein belül sikerült az önkormányzatnak félmilliárd forintos támogatást nyernie a felújítási munkákra. Több mint egy évig tartott a tervdokumentáció elkészítése és az engedélyek megszerzése, így a közelmúltban indulhatott meg a munka. Nagyatádnak a városközpont újjáépítéséhez 50 millió forintnyi önerőt kellett biztosítania, amelynek előteremtéséhez a Belügyminisztérium 16 millió forinttal járult hozzá. A helyi védettséget élvező régi postaállomás átalakításával kezdődött el a tér felújítása. A funkcióját veszített több mint százéves épület nagyobb része évek óta múzeumi raktárként szolgált. Ormai István polgármester tájékoztatása szerint egy 17 szobával, medencével rendelkező panzióvá alakítják, amelynek üzemeltetőjét a tulajdonos önkormányzat pályázat útján fogja majd kiválasztani. Ebbe a házba költözik a helyi Tourinform iroda is. A főtér felújításának többi munkálataira a közeljövőben záruló közbeszerzési eljárásokon választják ki a kivitelezőket - mondta a polgármester, aki szerint ennek ellenére az augusztus 31-én lejáró határidő nem okoz majd problémát a három részre osztott munkálatok egyik fázisánál sem. A rehabilitáció részeként új burkolatot és szökőkutat kap a tér, és megszépül, átalakul a közepén található park is. A régi postaépülettel szemben álló, 1906-ban épült gyógyfürdő kívül-belül megújul majd. Az egykori formáját visszanyerő színes homlokzat létesítésének költségeit az uniós pályázaton nyert keretből fedezik, míg a fürdő belső modernizálására a regionális területfejlesztési tanács pályázatán nyert 70 millió forintból kerül sor. TÖRÖK TÜNDE A régi posta épülete a Széchenyi téren H Meghirdették a közbeszerzési eljárást Nagyatád új tanuszodájának megépítésére is egy kormányprogram somogyi mintaprojektjének részeként. (A Nemzeti Sporthivatal által meghirdetett tanuszoda-építési program szerint 2004-2006 között ötven, majd 2010-ig további mintegy negyven kistérségben épülhet egy-egy tanuszoda.) A polgármester reményei szerint még ebben az évben elkészülhet a tanuszoda, amely a kistérség valamennyi általános iskolása számára elérhetővé teszi majd az úszásoktatást. A 400 millió forint forrásigényű, egy úszómedencét és egy tanmedencét magában foglaló nagyatádi tanuszoda PPP- finanszírozással, vagyis a magántőke bevonásával valósulhat meg. E szerint a befektető üzemelteti 15 évig a megépülő létesítményt, s ez idő alatt az önkormányzat és az állam fele-fele arányban állja a beruházás költségeit is magában foglaló szolgáltatási díjat. A létesítmény a futamidő lejártával kerülhet Nagyatád tulajdonába.