Népszabadság, 2006. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-14 / 12. szám

16 • 2006. JANUÁR 14., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG •••• „Előbújtatott” reklámok? Munkatársunktól A már megszokott reklám­blokk helyett a gyanútlan né­zőt a legváratlanabb pillanat­ban megtaláló, az adást bár­mikor megszakító hirdetés és a műsorban látványosan el­helyezett termékek - ez len­ne a jövő? Megeshet: ezeket a hirdetőbarát megoldásokat engedélyezné ugyanis az új, „határok nélküli televízió­zás” irányelve, amit az Euró­pai Bizottság már jóváha­gyott. Maradna az óránként ma­ximum 12 perces kvóta a klasszikus reklámok kordá­ban tartására, mégis többnek tűnhet majd a vásárlásra buzdító élmény. A tévéknek nem kellene legalább húsz­percenként ismétlődő blok­kokra osztaniuk a hirdetése­ket, belátásuk szerint lead­hatják azokat. Hirdetői szem­pontból ez kétségkívül kívá­natos megoldás, hiszen a né­ző a reklámszignál után nem menekülhet el büntetlenül a konyhába. A még formálódó új irányelv legálissá tenné, hogy különböző reklámozott termékek szinte szereplőkké válnak a képernyőn. A műsor előtt viszont fel kell készíteni a nézőt, hogy a termék nem véletlenül látható a képer­nyőn. Lehetőség lesz az osz­tott képernyős hirdetésre, azaz kis ablakba kerülhet egy Forma-1-es futam unalma­sabb része, hogy teret adjon egy hirdetésnek. RÖVIDEN Új hangok a Budapest Rádióban Új műsorvezetők csatlakoz­tak a Budapest Rádióhoz. Visszatér Fiala János, és rá­diózni kezd Nacsa Olivér, Ganxsta Zolee, Molnár „Való Világ” Anikó és Hajdú Péter. (Munkatársunktól) Száz tévé műsora egy helyen Százra bővült azoknak a té­véknek a száma, amelyek programját részletesen is­merteti a Port.hu. Az új ma­gyar csatornák mellett olyan külföldi adók is bekerültek az ismertetőbe, mint a bo­rokkal foglalkozó Wine TV vagy a vitorlás Sailing Chanel. (port.hu) Kormányfői valóságshow Valóságshow-szerű műsor­ral növelné népszerűségét a thaiföldi miniszterelnök, aki szerint a nézők megismer­nék, milyen ő valójában, mennyi és milyen áldozatos munkát végez az országért. (origo) Több televíziós családmodell Generációs szakadék a képernyők előtt - Kevesebbet tévéztünk és rádióztunk tavaly Ha ön naponta négy óra 25 percet tévézik és három óra 33 percet rádiózik, akkor átlagos médiafogyasz­tónak tekinthető. Nem lóg ki a sorból, ha hetente két és fél órát bújja­ a napilapokat, egy órát pe­dig heti- vagy havilapok lapozgatásával tölt, a világ­hálón pedig két és negyed órát tölt, könyvet két és háromnegyed órát olvas. Haszán Zoltán Ha választani kell a lakás be­rendezésénél egy hűtőszek­rény vagy egy televízió között, a magyarok az utóbbi mellett döntenek. Sőt egyre inkább a kéttévés családmodell felé tar­tunk: egy most nyilvánosságra hozott felmérés szerint a laká­sok 41 százalékában már több készülék is van. Egy hűtőszek­rényben megfér egymás mel­lett a sör és a saláta. Csak ke­vés tévén lehet viszont egy­szerre nézni a meccset és a Született feleségek legújabb epizódját. Az AGB Nielsen még októ­berben vette fel a mostanra fel­dolgozott adatokat. Ez azért érdemel említést, mert a kará­csonyi ajándékokat még hoz­záképzelhetjük a statisztiká­hoz. A felmérés szerint 2004- ben a lakások 16,6 százaléká­ban volt DVD-lejátszó. 2005- ben ez az arány megduplázó­dott. A minőséget is szeretjük: kilencvenezer lakásban már lapképernyős tévé váltotta fel a képcsövest. Hiába a minőségi javulás, csökkent a tévénézésre fordí­tott idő. Korai lenne kijelente­ni, hogy a világ egyik legtöb­bet tévéző nemzete más szó­rakozás után kezd nézni, de tény: tíz év óta először Ma­gyarországon csökkent a kép­ernyő előtt töltött idő. Pedig újabb és újabb magyar nyelvű csatornák indulnak, már több mint ötven van. Ráadásul a háztartások hatvan százaléká­ban igény is van a választékra, vagy kábelen vagy műholdve­vőn gyarapítják a kínálatot. Mégis kevesebbet tévézünk. Nem jelentős a visszaesés, mindössze öt perc. Ez főként a fiatalokra jellemző, a 4-17 éves korosztály húsz perccel tévézik kevesebbet, mint egy évvel korábban (190 perc). Az idősebbek viszont az eddig sem alacsony számot is to­vább tudták növelni napi­­ 337 percről 342-re. A legnézettebb tévéműsor Vágó István már­cius 15-i Legyen Ön is mil­liomosa volt hárommilliós tá­borral, majd Győzike követke­zik,­ egy februári Napló, Sas József szilveszteri műsora és a Barátok közt egy márciusi ré­sze. Mindegyik 2,5 milliós né­zettség felett. Összehasonlítá­sul: tavaly összesen tízmillió mozijegyet vettek Magyaror­szágon, színházi előadásra becslések szerint ötmillió ti­kettet váltottak, de ebben ben­ne vannak a művelődési köz­pontokban látott darabok is. Egy rádió olcsóbb, mint egy tévé, könnyebben cipelhető is, mégsem használjuk annyit. Na­ponta azért így sem elhanya­golható időt töltünk rádiózás­sal, 213 percet. A Szonda Ipsos adatai szerint ez jelentősen, 31 perccel kevesebb a tavalyinál, legalábbis a rendelkezésre álló január-októberi mérések alap­ján. Akárcsak a tévénél, itt is a kereskedelmi rádiók vezetnek, bár a Kossuth délben megrázza magát. A Krónikába 800 ezren hallgatna bele. A fiatalok vi­szont szinte teljesen leírták a közrádiót. A KSH 2000-ben készített utoljára időnaplót. Abból az derült ki, hogy olvasásra na­ponta mintegy negyven percet fordítottunk. A BellResearch évente vállalkozik a médiafo­gyasztás felmérésére a 15 éves­nél idősebbek körében. E sze­rint a magyarok 98 százaléka tévézik, 84 százalék rádiózik, 68 százalék olvas napilapot, valamivel kevesebb heti- vagy havilapot. Százból 55 magyar üt fel könyvet. Ami a szabadidő beosztását illeti e felmérés szerint: a hét 168 órájából 18,8 jut a tévézés­re, 15,6 rádióra, 9 a világhálóra, 7 óra az újságokra. Aki olvas könyvet­­ a megkérdezettek alig több mint fele­­ 5,5 órát for­dít erre. A 15 év felettiek negyede, 2,1 millió ember szokott inter­netezni. Ez generációs médi­um, a világhálót használók 43 százaléka a 15-24 éves korosz­tályból kerül ki. A hatvan év fe­lettiek aránya mindössze két százalék. Az internetre fordí­tott idő átlag heti kilenc óra, két órával több, mint az egy évvel ezelőtti hasonló méré­sen. A budapestiek lógnak a legtöbbet a hálón, a 10,5 órás átlag egy nagy nemzetközi fel­mérés szerint megegyezik a nyugat-európai szokásokkal. Amiben rosszabbul állunk: a 3,9 millió magyarországi ház­tartás 18 százalékában, össze­sen 680 ezer otthonban talál­ható csak internetkapcsolat. Nagyjából minden második olyan lakásban, ahol van szá­mítógép. Ebben nincs jelentős változás az egy évvel ezelőtti­hez képest. Ugyanakkor az idei első munkanapon megdőlt egy rekord: a hazai website-ok lá­togatottságának hitelesített mérését végző Medián Web­­audit 110 millió oldalletöltést regisztrált egyetlen nap alatt. A csúcsot 1,6 millió felhaszná­ló érte el. Ami pedig a klasszikus olva­sást illeti: a kulturális tárca lap­nyilvántartó osztálya szerint tavaly mintegy 650 új lap beje­gyezésére vonatkozó kérelem érkezett hozzájuk. Ezek nagy része rejtvényújság volt, de so­kan indítottak hirdetési lapot. Egyre több a helyi lap, és figye­lemre méltó a kampányra való felkészülés is, többtucatnyi pártszervezet jelezte, hogy el­látnák olvasóval a választópol­gárokat. A legolvasottabb hetilapok ötös listájában egy magazin (Story, 350 ezer példány, 1,4 millió olvasó), egy tévéműsor (Színes RTV, 250 ezer példány, egymillió olvasó), két női lap (Kiskegyed, 210 ezer példány, Nők Lapja, 294 ezer, egymillió körüli olvasóval) és egy bul­várlap (Vasárnapi Blikk, 214 ezer példány, 800 ezer olvasó) található. Ezek a Szonda és a Matesz harmadik negyedéves adatai. Ugyanebből a bázisból napilap top 5: Blikk (250 ezer példány, egymillió olvasó), Metró (335 ezer példány, 689 ezer olvasó), Népszabadság (153 ezer példány, 489 ezer ol­vasó), Nemzeti Sport (89 ezer példány, 304 ezer olvasó) és a Magyar Nemzet (71 ezer pél­dány, 180 ezer olvasó). A jövő tévéi és egy klasszikus reklámtáska A világ legnagyobb elektronikai vásárán, a Las Vegasban tartott CES 2006-on szemléli a kínálatot egy érdeklődő. A gyárak készülődése alapján a laptévék éve lesz az idei Fotó: Reuters - Steve Marcus / A Média oldalt szerkeszti: Haszán Zoltán e-mail: haszanz@nepszabadsag.hu Az anonim napló és a pizsama­projekt Az internet legújabb divat­ja már itthon is dübörög. Aki még nem írt saját web­­naplót, az talán már olvas­ta másét, de ha mégsem, akkor itt az ideje, hogy a bloggal megismerkedjen. Úgy tűnik, hogy nálunk is az évszázad műfaja lesz. Vincze Zita A blog a web és napló (log) szavak összevonásából kelet­kezett, amely olyan internetes naplót, személyes médiumot takar, ahol mindenki számára lehetőség van írásra, olva­sásra, vagy ha a szerző (blog­ger) engedi, akkor hozzászó­lásra is. Az első blog létrehozása a World Wide Web atyjaként is­mert Tim Berners-Lee nevéhez fűződik, aki 1992-ben indította útjára a „What’s new in ’92” cí­mű oldalát, amelyen kollégáit értesítette a legújabb, világhá­lóra felkerült oldalakról. Né­hány év múlva a webes naplók már akkora tömegben voltak jelen, hogy 1999-ben létrehoz­ták az első gyűjtőoldalakat is. 2004 végére a blogok száma elérte a tízmilliót. A népszerűség egyik kulcsa az egyszerű használat, hiszen a blogoláshoz nincs szükség különösebb informatikai szak­tudásra. Évekkel ezelőtt már Berners-Lee is megállapította, hogy az az igazi világháló, amikor az egyszerű felhaszná­lók is képesek új tartalmakat létrehozni anélkül, hogy is­mernék a weboldalak létreho­zásának módját. Ez már kön­­­nyen megoldható vált, a blogszolgáltatókat felkeresve könnyen beindítható egy saját napló. A műfaj elterjedésének má­sik fő oka pedig a személyes­ség, mert a névtelenség mögé bújva olyasmit is megoszthat a blogger az olvasókkal, ami­ről egyébként nem szívesen beszélne. A bejegyzések vázá­tól függően létezik személyes és közösségi blogok, hírblog, informatikai és fotóblog. Az első hazai blogszolgál­­tatót a titkozatos „Mr.A” hozta létre 2003-ban, aki „pizsama­projektként”, hivatalos mun­kája után, esténként alkotta meg a freeblog rendszerét. Ma már 82 ezer magyar blogger ír. A legújabb hazai szolgálta­tó, a Blogter újabb fejlődési fokot jelent. Itt már nemcsak egyszerűen felülethez és meg­jelenéshez jut a naplóíráshoz kedvet kapó szerző, hanem olyan szerkesztett tartalmat láthat a nyitóoldalon, amely az információkhoz, más blo­­gokhoz való eljutást segíti. A követhetetlen mennyiségű blogok közti eligazodást segíti az a szolgáltatás, hogy az összetartozó tartalmakat egy szoftveres automatizmus fel­ismeri, majd egymáshoz ren­deli, lehetővé téve ezzel a még hathatósabb közösségi szer­veződést. A legfontosabb hazai blogszolgáltatók • Blogter.hu • nol.hu/blog • IM-Net.hu • Blog.tv2.hu • Teve­club.hu • Blogol.hu • 5arok.org • Sofar.crossnuke.com • TVBlog.hu • Ultraweb.hu • Freeweb.hu • Blog.rtlklub.hu • Vakinfo.hu • Google i

Next